Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

#ee*őa, 1961. február 1. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 1961-es feladataink megalapozottak — ^égreih®jifeal©lk Irta: Valkó Márton, a Lenin Kohászati Művek igazgatója Kép a DIMÜVKÜ-Mj Fiatal kábelüzemi lakatosok — Szeghő István. Kötne Pál és Szoli Gusztáv — szocia­lista munkabrigád tagjai, sodrófék- szivattyú végsze­relését végzik.-spíílcezéssk meggyörsítására áfíondó jellegű kiafülést rendeznek Miskolcon gítségével — társadalmi munkával, 1960- ban a Lenin Kohászati Müvek dolgozóinak pólitiitoai, műszaki, gaz­dasági és társadalmi tevékenysége a pártunk VII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtására, a máso­dik ötéves terv alapjainak lerakására irányult. Munkánk — számos fogya­tékossága ellenére — eredményes volt. Ezt bizonyítja, hogy teljes termelési tervünket 103,8, befejezett termelé­sűinket 104, vasáru kiszállítási ter­vünket 105,7 százalékra teljesítettük, költségszántürak pedig egyidejűleg 5,3 százalékkal csökkent. Az elmúlt esztendő eredményei je­lentősen segítettek bennünket abban, hogy a. hároméves terv eredeti elő­irányzatait mintegy 35 százalékkal tálteljesítsük, és olyan feladatokat tűzhessünk 1961-ben magunk elé, melyek az ötéves tervjavaslatban eredetileg 1962-re és 1963-ra voltak kitűzve. 1961- es tervfeladatunk már a má­sodik ötéves terv első évét vetíti elénk. Teljes termelési tervünk 9 százalékkal nagyobb, mint az 1960- as tényleges eredményünk. Ezt a ter­melésnövekedést úgy kell elérnünk, hogy köziben az önköltség 3,6 száza­lékkal csökkenjen, a termelékenység 7,5 százalékkal emelkedjen, vagyis a termelés növekedésének több mint 80 százalékát a termelékenység javítá­sával kell biztosítanunk. Határozott fejlődést kell elérnünk a munlcaigényes gyártmányok fej­lesztésében, így a diesel íorgattyús- tengelyelc, kéreg és acélhengerek, öt­vözött acélminőségok gyártásában. Tervünk az elmúlt esztendő tény­leges eredményeihez képest a követ­kezőképpen emelkedett. 10 százalék­kal több acélnyersvasat, 7 százalékkal több nyersacélt, 11 százalékkal több hengerelt árut, 3 százalékkal több kovácsolt acélt, 16 százalékkal több Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság — Borsod és Heves me­gye területén — az idén is jelentős összegeket: fordít a folyók szabályo­zására, a belvizek levezetésere és az árvízmentesítő munkákra. így — többek között — Tiszalök és Tisza­füred között 600 ezer forint, beruhá­zással hajózhatóvá teszik a Tiszát. A folyót kőművekkel összébb szorít- jálc, medrét lrikotorják, s így maga­sabb — hajózható — vízfelületet biz­tosítanak. Jelentős szabályozási munkákra kerül sor a Hernádon is. Hernádkak községnél az éles ívben kanyarodó folyó erős sodra sok he­lyen beomlással veszélyezteti a part árvízvédelmi töltését. Ennek meg­akadályozására 320 ezer forintos költséggel most kőhányással erősítik meg a falut védő gátálcát. Emellett a két megyében 12 millió forintos be­ruházással több mint, 20— nagyobb­részt: — hegyipatak rendezését vég­zik el. vasöntvényt, 4 szú Zalákkal több acél­öntvényt 4 százalékkal több húzott, hántolt, csiszolt árut kell előállíta­nunk a tervelőírások szerint. Ennek arányában növekedett a kiszolgáló üzemeink (energiaellátás, üzemfenn­tartás és nagyjavítást végző üze­meink) feladata is. Az elmúlt, év nehézségeit figye­lembe véve tervünk valóban feszí­tett, de reális. Megvalósíthatóvá te­szi, hogy éppen a múlt évi nehézsé­gek leküzdése során nagyot fejlődtek kádereink és — tanulva a múlt év hi­báiból — a műszaki megalapozott­ságra, az anyagellátás zavartalan biztosítására már most, az év elején sokkal nagyobb figyelmet fordítunk. Bár még nem készült el a részletes műszínttervüník, de ennek fontos pil­lérei kialakultak, a kollektíva javas­latai, bírálatai alapján összeállításra kerültek és a legfőbb területeken a megvalósítás stádiumában vannak. Tervünk megvalósítására biztosí­tékként szolgál a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak lelkesedése, a szélesedő szocialista munkaverseny új formája, a „szocialista munka- brigád” címért fplyó küzdelem, a dolgozók egyre növekvő műszaki fel- készültsége, szakmai hozzáértése, a munka szervezettségének és a mun­kafegyelemnek a javulása. Ezt az évet gyárunkban 6 982 dol­gozó mint a „szocialista munkabri­gád’’ tagja kezdte meg. Három Hiú­sági üzemünkben a kiszesek dön­tik meg az eddigi termelési szinteket. Dolgozóink közül 53-an járnak egye­temre és főiskolára, 368-an a techni­kumok hallgatói, 357 dolgozó pedig egyéb szakmai továbbképzésben vesz részt. Jelentősek ez évi tervünk teljesí­tése szempontjából azok a fejlesztési programok, amelyeket az elmúlt esztendő végén fejeztünk be, vagy Nagy gondot fordítanak a belvizek levezetésére is. A Bodrog és a Tak- taközben, Dél-Borsodban, valamint Kál-Kápolna és Poroszló térségében lévő mezőgazdasági területeken új vízlevezető árkokat, építenek, a ré­gieket. kitisztítják, rendbehozzák. A KISZ-fiatalok segítségével tovább folytatják a Bodrog-zug belvízföcsa- tornájának építését, amelyből már 2 és fél kilométer hosszú szakasz ké­szült el. Ezekre a munkákra 7 millió forintot költenek. A Vízügyi Igazga­tóság dolgozói az idén még — a ter­melőszövetkezetek és állami gazda­ságok megbízásából — 1100 holdon öntözőtelepeket is létesítenek, ame­lyeken barázdás és permetező öntö­zéssel kertészeteket alakítanak ki. A Heves megyei Nagyréde tsz-község- ben például duzzasztót építenek a patakon, amelynek segítségével ta­vasszal a vizet összegyűjtik s azt egy tárolóba vezetik. Ebből a tárolóból mintegy 200 holdas kertészet öntözé­sét látják el. kivitelezésük jelenleg van folyamat­ban. de már a közeljövőben reali­zálhatók. Többek között itt lehet megemlíteni a jelenleg folyó durva­hengerműi, nyugati vonszoló épité- sónek mielőbbi megvalósításából származó többlettermelést, amely a trió- és gerendasor jobb anyagellá­tásából és az ott dolgozók munka­feltételeinek kedvezőbb megjavításá­ból adódik. Példaként lehet to­vábbá említeni központi karbantartó részlegünk bővítését, ami gyakorla­tilag befejeződött. Ez a színvonala­sabb üzemfenntartási munkát, a nagyjavítási programok gyors és tö­kéletes elvégzését alapozta meg. Az 1961-es feladataink tehát megalapo­zottak, végrehajthatók, csak tiszta fej, józan, megfontolt intézkedés, követ­kezetesség szükséges a gyárvezetés minden szintjén. A legfontosabb feladatok közé tar­tozik. hogy idejekorán mozgósítsuk vállalatunk minden dolgozóját az új feladatokra. Tétovázás és hu­zavona nélkül, a lehető leggyor­sabban valósítsuk meg azokat a fej­lesztési terveket, melyeket — alapos műszaki kritika után — mindnyájai' jónak és hasznosnak tartunk. Rend­szeresen meg kell tartanunk és színvonalában tovább kell javíta­nunk a vállalatunknál meghonoso­dott technikai konferenciákat, mint a kollektív műszaki irányítás fontos fórumát. Tovább kell szélesíteni — a múlt évben 2419 újítást benyújtók népes táborát, küzdeni kell az újítá­sok, ésszerűsítések széleskörű alkal­mazásúért. Az általános érvényű tennivalókon kívül köteteken át lehetne sorolni azokat a feladatokat, amelyek válla­latunk egészére, az egyes gyárrészle­gekre és üzemekre várnak ebben az esztendőben. A műszaki vonatkozású teendőink közül — mint legfontosabbakat — a VIII. se. martinkemence (korszerű fel­újítását — melyet ez év első felében elvégzünk —, a blokksori meleg­anyag ellátást segítő I. számú mély­kemence építését, a nagykovácsmű- hely rekonstrukciójának továbbfoly­tatását lehet megemlíteni. Konszo­lidálnunk kell az elmúlt hetekben beindult hejőcsabai dolomitzsugorító üzemünk fejlesztését., nagy figyelmet kell fordítani új gyártmányainkra, a rhegnövekedett mennyiségű, maga­san ötvözött acélok gyártására, a diesel forgattyústengelyek, henge­rek, frikeiós motorok munkálatainak elvégzésére. Feladataink világosan meghatáro­zottak, dolgozóink előtt ismertek. Az új év első húsz napjában esedékes — már emelt — tervünket 103 szá­zalékra teljesítettük. Feladatainkat számbavéve meg­állapíthatjuk, hogy vállalatunk köz­ponti szeiveinek irányító, szervező tevékenységére ez évben fokozottabb szükség van, és méginkább arra a magasszínvonalú pártpolitikai és tö­megszervezeti, ellenőrző, mozgósító tevékenységre, amely eddig is alapja volt eredményes munkánknak. A Hazafias Népfront miskolci bi­zottságának elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő lakáspolitikai bizottság hét­főn délután együttes ülést tartott az ország második városában. A ta­nácskozáson megjelent Harmati Sán­dor, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára és dr. Kiár János pro­fesszor, az egyetemi akcióbizottság vezetője. Az ülésen — többek között — megbeszélték: hogyan tudnának hatásos segítséget nyújtani az évről- évre nagyobb számban jelentkező kislakásépítőknek, hogy azok keve­sebb költséggel kényelmes otthonhoz jussanak. Az értekezleten részt vett szakemberek javaslatára elhatároz­ták, hogy — a miskolci tanács se­A Borsod megyei Építőipari Válla­lat szak- és szerelőipari üzemeiben csaknem 900 embert foglalkoztatnak. Ezeknek a dolgozóknak az idén — az új lakások, üzemrészek, kulturális és szociális létesítmények építésén — 120 millió forint értékű szakipari munlkát kell elvégezniük. Az elmúlt évinél jóval nagyobb feladatokat el­sősorban a termelékenység növelésé­vel kívánják megoldani. A gyorsabb és könnyebb munlka szolgálatában a műszakiak új technológiai eljáráso­kat vezetlek be. s az építkezéseken a város belterületén állandó jellegű kiállítási helyiséget rendeznek be. Ebben a helyiségben bemutatják a legújabb kislakástípusok terveit, a leggazdaságosabb építési módszere­ket és építőanyagokat. Ugyanakkor mérnökökből és pénzügyi szakem­berekből tanácsadó szolgálatot szer­veznek, akik felvilágosítást adnak egy-egy családi ház olcsó és ízléses kivitelezésére. A kiállítási termet még az idén megnyitják. Tervbe vették azt is, hogy a későbbi évek során a lakosság társadalmi összefo­gásával egy nagy kiállítási csarnokot létesítenek, amelyben a típustervek mellett egy-két felépített kislakást korszerű bútorokkal berendezve is bemutatnak. Paíalof szabályoznak, őnfcziteíepeket létesítenek... Gépesítik a szobafestést — hártyaszeríí műanyaggal vonják be az új lakások falát Z'vHercegkufi híradás Közét két évszázada hogy 26 német család megvetette lábát a Sátorhegyek alatt, lerakván alapjait a mai Hercegkút község­nek. Az első telepesek emléke még élénken él a kései leszármazottak lelkében, de az őshaza képe már réges rég a feledés homályába me­rült Hogy miért kellett odahagyni szülőföldjüket, hallgat róla a száj- hagyomány. Talán az áttelepítő herceg ígéretei adták kezükbe a vándorbotot, de hát akinek biztos megélhetése, földje, háza van, az nem szívesen adja fel a biztosat a bizonytalanért. Nem mehetett va­lami jaj de jól nekik a Fekete Er­dők aljában. Az egyik telepes visz- szafordította szekere rúdját, nem találva meg számításait az új ha­zában, de amikor visszaért, az ős­hazában már nem talált egy talpa­latnyi földet sem, elfoglalták az ottmaradottak, s azt mondták ne­ki, mint a hívatlan vendégnek szo­kás: kívül tágasabb, menj vissza, ahonnan jöttél. Bizony, a 26 család ugyancsak megszaporodott, akkor még nem divatozott közöttük az egyke, s ma már több, mint ezer ember lakja a falut. Kinőtték a szűkreszabott, herceg adta határt, s arra terjesz­kedtek, ahol földet kínáltak el­adásra. A hercegkútiak jelenleg kilenc falu határába bebírók. több földjük van másütt, mint a közsé­gük körül. Az őshazából hozott földmű velői szakért elmet haszon­nal gyümölcsöztették. többet, job- battermeltek a környező falvak lakóinál. Kapva kaptak az új gaz­dálkodási módszereken. Amikor íaásütt ^ még híréből se ismerték a műtrágyát, vagy ha hallottak is róla, elfordultak tőle újdónságos volta miatt, a hercegkúti gazdák vagontételben rendeltek belőle, s a föld meghálálta a szorgoskodást. De mindenkinek nem jutott ele­gendő föld, a vagyoni egyenlőtlen­ség csak úgy sorompót állított az emberek, családok közé, mint a magyar falvakban. Innen is eljáro- gattak az urasági földekre napszá­molni. Az együvétartozás érzése azonban erősebb volt, mint másütt, az összefogás ősi hagyományként élt közöttük. Aki házépítéshez fo­gott, segítő társakra talált a szom­szédokban, összefogott az egész fa­lu. Még a haragosok is félretették a viszályt. Amíg tető alá nem ke­rült a ház, beszélgettek a harago­sok is, aztán folytatták a harag- szomrádot, ahol abbahagyták. Frak­kor Józsi bácsi, a tanácselnök me­sélte, hogy amikor ő építkezett, egyetlen nap alatt feltették a tetőt a házára — kilencvenkét ember se­gített neki. Götz István tavaly építkezett — mondják, nyolcvan asszony tapasztotta a házát. S nemcsak munkával segítettek. Ügy illett, hogy a házépítő meg­vendégelje a segítségére siető em­bereket, no, de kilencven embert vendégül látni azt jelentette volna, hogy oda a ház ára. Ennek is meg­találták a módját — ételt, italt vittek az építkezőnek. — Gondolom, a termelőszövetke­zetben sem feledkeznek meg a hercegkútiak erről a jó szokásról — fordultam kérdésemmel az alig kéthetes hercegkúti Remény Tsz elnökéhez, Stumpf Jánoshoz. — Erre nagyon is számítunk — felelte magabiztosan. — Most jött el az ideje az igazi összefo­gásnak. Most olyan húz építésébe kezdtünk, mely az egész fahr bol­dogulásának lesz a háza. De mi nem szeretünk sokat beszélni, in­kább cselekedni akarunk. Meg akarjuk mutatni, hogy a herceg­kúti ember szorgalmával, hozzá­értésével a tsz-ben is megtalálja a számítását. Szép számmal van marhánk, sertésünk. Ló meg több is a kelleténél. De hát ide nagyon kellett a ló. Gondolja csak meg. a Nagyhomok például több, mint 20 kilométerre van ide, 375 hold föl­dünk van ott. — Este tizenegykor befogtunk, hogy reggelre Nagyhomokon le­gyünk, korán hozzá tudjunk fogni a munkához — kapcsolódott a be­szélgetésbe a tanácselnök. — Igye­kezni kellett, kihasználni az időt távoli földjeink megművelésében. Iparkodás dolgában sohsem volt itt hiba. Én a tanácsok megalaku­lása óta vagyok ebben a tisztség­ben, de a mi falunkban senki sem ismeri a végrehajtást. Soha egy fillérrel nem maradtunk adósa az államnak, a beszolgáltatás idején sem. Én biztos vagyok abban, hogy a mi falunk népe a tsz-ben is ugyanúgy dolgozik majd. mint a magáén. — Úgy tervezzük, SSn“gj évben tető alá hozunk két 50 fé- ( rőhelyes szarvasmarha istállót, az! eg.rikét a magunk erejéből, a má-! síkhoz állami segítséget kérnénk! — sorolja a fiatal elnök. — Ezelőtt két hónappal még nem gondoltam volna, hogy az emberek ilyen ha­mar megértik ezt, a szokásosnál sokkal nagyobb és komolyabb ösz- szefogást. Megállítanak az utcán: Te, Jani, jobb lenne ahhoz az istál­lóhoz társadalmi munkát adni, ne rontanánk a munkaegységet vele... Van, aki öt, olyan is akadt már, aki tíz „ingyennapot” ajánlott fel. — Szinte minden hercegkúti ember olyan ezermesterféle, min­denki ért valamihez, ki a kőműves- munkát, ki az ácsmesterséget ked­veli. Azt hiszem, úgy május végé­re már tető alá is tudnánk hozni az istállót; ha ez a sok hozzáértő ember megszállja, egykettőre vé­gez vele — bizakodik Frikker bácsi. — Nálunk nem lesz gazos a föld — folytatja a tsz-elnök — nagy szégyen volna az, nem szoktuk meg. Van 1300 hold szántónk, ta­gunk meg több, mint 350. de a nagy mezőgazdasági munkák ide­jén még a gyerekek is dologhoz látnak. Eddig is így volt ez, s ezt a jó hagyományt a tsz-ben sem ad­juk fel, csak így számíthatunk biz­tos jövedelemre. A vezetők bizakodása mögött a község akarata feszül, az egész fa­lué, mely most olyan ház épftéer- hez fogott, ahonnan nem tiltjuk' ki senki fia. minden jóaakaratú ember megtalálja benne boldogu­lását. ; Gulyás Mihály tovább növelték a kisgépek számát. Ennek eredménye, hogy tavasztól kezdve a nagy fizikai erőt kívánó szakipari munkáikat a legtöbb helyen már gépekkel könnyítik meg. így — többek között — az új lakásokat is gépi berendezéssel festik ki. A kor­szerű festőgépet átalakították, s azxr.l M. Fix-nevű műanyagíestéket szór­nak majd a falra. Ez a tetszetős mű- anyagíesték hártyaszerüen vonja be a lakások falát, és nagy előnye, hogy vízzel mosható. Ugyancsak szórófeje* kisgéppel oldották meg az ablakok és ajtók fényezés előtti alapozási Igen nagy segítséget jelent és nö­veli a termelékenységet a mozaik padlócsiszológép és az újszerű hideg­padló takarító berendezés üzemelése. Eddig egy-egy nagy épületben elhe­gyezett mozaik lapokat kézzel csi­szollak egyenletessé, majd utána igen sok időbe és fáradtságba került !a helyiségek kitakarítása. Most a Debreceni Gépjavító Vállalattól vá­sárolt. takarító berendezéssel egy dolgozó minden megerőltetés nélkül ■ nyolc óra alatt 10 ember munkáját !végezheti el — kiváló minőségben. ! Kisgépesítették a legnagyobb fizikai ’erőt. igénylő munkát, a parkettgyalu- •lást is. Egv-egy géppel naponta 60— ■70 négyzetméter parkettet tesznek • egyenletessé — míg kézi erővel ilyen ;munka elvégzéséhez nyolc emberre ■volt szükség. ! A vállalat épületszerelő részlege is (újszerűén dolgozik az idén. Korszerű (elektromos lemezvágókkal, automa­tikus csőmenetvágókkal és csőhajlí­tókkal felszerelt új műhelvt nyitot­tak. ahol a szerelési munkákat előre- ! gyártással gyorsítják meg. Az új (»'■pillétekben szükséges köznonti fű­tés. vízhálózat és szellőző berendezés ■ csővezetékeit a műhelvben méret »szerint kiszabják, előre elkészítik s • csatlakozókat, a hatlatokat, s fgv az ^épületeken azokat csak elhelvezfk az előre elkészített hornyokba. Az ;eiőregvártással egv épületen előre­láthatólag érv héttel rövidítik meg (a szerelési időt. Az elmúlt években ("z út lakások befejezését igen hát- (’■"Itatta a műkőhiánv. Az egyenletes »Viítkezés biztosítására tavasszal a (miskolci Szenteéteri-kanuban műkő (“’ő’-egvártó telenet: létesítenek ahoí (”"zé-asztalolk és géni est szol ób°ren- (■’ezések segítségével már az idén (4 millió forint értékű építőanyag"' gyártanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents