Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

Világ proletárjai, egyesűliefekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XF/Í. évfolyant, -PJ. szám Ära: 70 fillér .1961. fcbrisár 26t határnap A szputnyákok korában élünk! SZÉDÜL A FEJTED, ha belegon­dolsz: rakétát küldött az ember a Vénuszhoz! S gyermekkori, Verne­regényeken táplált fantáziád hajda­ni, legmerészebb röptű gondolatai is ólomszárnyúnak tűnnek a hír hal­latán: í)0 nap alatt a földi hírnök el­éri a -Vénusz vonzási terét. Fedélze­tén a szovjet állam felségjeleivel... S ilyenkor jólesik elmerengeni azon: mit is produkált már a technika. Az űrben száguldó rákévá mellett újó­lag rácsodálkozni az automata gép­sorokra, a .televízióra, az egész vilá­got vevő, parányi táskarádiókra. Az emberi tudás nagyszerű termékei fe­szítik a keblet: jó embernek lenni, a természetet leigázó emberiség egy parányi molekulájának lenni. S kü­lön büszkeség, ha arra gondolsz: jó egy táborba tartozni, egy nézetet vallani az emberi haladás, tudás zászlóvivőivel, a szovjet néppel... Ám, ha emelkedett gondolataid után friss levegőt szippantani — vagy mert dolgod odavisz: — ki­megy a falvak határába, ahol most bontja zászlaját a tavaszi munka, ha benézel a kocsiszínek mélyén ta­vaszt váró ekékre, boronáiéra, mind­járt visszacsöppensz álmaidból a földre. Mert bizony az űrben szá­guldó rakéták korában a földet sok helyütt még százesztendős módsze­rekkel művelik nálunk. Ugyanolyan az eke, ugyanolyan a kasza, a boro­na, mint dédapáink korában, csak néhány akkori faalkatrész cserélő­dött acélra. Lehet, hogy most tamáskodva csó­válod a fejed: ej, ez az újságíró el- ' vetette a sulykot, ez nem ismeri a számokat. Hisz’ csak most, a három­éves terv időszakában 19 ezer trak­tort, s 2100 gabonakombájnt kapott a magyar mezőgazdaság! Nos, igaz; sokat tettünk, hogy az új technika a mezőgazdasági termelést is felemel je, jobbá tegye. De ki tagadná an-1 nak igazát, amit a párt és a- kor­mány vezetői is már nem egyszer A nép elé tárták, hogy az ipar fejlődé­sétől, ahol az automatizálás, célgé­pesítés stb. került ma napirendre igen-igen lemaradtak mezőgazdasági munkamódszereink. Mutatja ezt a statisztika is; a mezőgazdasági ter­melés növekedése az elmúlt évek­ben mindössze egyharmadát-ogyne- gyedét tette ki az ipar fejlődését jel­ző 'arányoknak. S fékje — gátja volt mezőgazdaságunk gépesítésének, hogy a nadrágszíj-parcellákon, az egyéni gazdaságok ezernyi érdeké­nek szövevényében nem tudott ki­bontakozni a mezőgazdasági terme­lés új technikája. S NEMCSAK AZÉRT mondjuk mi most mindezt, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mellett érveljünk. Hi­szen akkor írásunknak vagy két-há- rom hónappal ezelőtt kellett volna megjelennie. Mert ma mar a magyar föld 90 százaléka a szocialista szek­torhoz tartozik! Ma már szinte' az egész magyar parasztság mondott messzehangzó, „igen”-t országnak-vi- lágnak, a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről, jobb voltáról. S ha né­hol megfordul a fejekben: vajon jól Cselekedtem-e, amikor aláírtam a belépési nyilatkozatot? — a közös gazdálkodás első lépései, első sikerei mindenütt eloszlatják majd az utó­lagos kétely ■ fellegeit. De igen is hangsúlyozzuk mező­gazdaságunk lemaradottságát azért, mert az új szövetkezetek és a meglé­vők is most vitatják: hogyan to­vább? Hogyan érjük el azt, amit népgazdasági tervünkben így fogal­maztak: ez évben 7,9 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság terme­lését és az elmúlt évinél 9,1 száza­lékkal több élelmiszert kell felvá­sárolnunk. S itt igen is a fejlettebb agrotechnika alkalmazását kell min­denütt a tervek magjául választart! Lehetőséget nyújt erre most már a közös gazdálkodás, lehetőséget nyújt a főideje nagy táblákba mérése. S eddig is többnyire felülmúlták me- gyeszerte, országszerte még a gyen­gébben dolgozó termelokzövetkeze- tek termésátlagai is az egyéni gaz­dák eredményeit. Most már viszont nem az egyéni gazdálcat kell elhagy- niok termelőszövetkezeteinknek, ha­nem a fejlett mezőgazdaságú szocia­lista és kapitalista országok földmű­velését kell Utolérnünk s velük ver­senyre kelnünk. Parancsa ez a kor­nak, parancsa ez a technikai fejlesz­tés hétmérföldes csizmájában járó iparnak, melytől tovább büntetlenül nem maradhat el az eddigi mérték­ben mezőgazdaságúnk. A MÁSODIK ötéves terv az ipar­ban előírja: a termelés növelését kétharmadrészben a termelékenység növelésével, műszaki fejlesztéssel, s nem létszámnöveléssel kell elérni. Hasonlóan fontos a mezőgazdaság­ban a belterjesség növelése: a kor­szerű gazdálkodási módszerek, vetés­forgók stb. alkalmazása. Hiszen egy tagban már a falu határa, tudomá­nyos alapon fontolhatják meg: hol, milyen a föld minősége, mi volt ben­ne korábban, hová, mit és hogyan vessenek? Ésszerűen gazdálkodhat­nak a gépekkel, traktorokkal, kom­bájnokkal, gazdaságosan a műtrá­gyával és így tovább ... Persze, itt is igaz a közmondás: addig hyújtózkodj, ameddig a taka­ród ér! Noha az egész népgazdaság hatalmas erőfeszítéseket tesz most a mezőgazdaság fellendítéséért, hogy több legyen a traktor, a gép. a mű­trágya — lehetőségeink végesek. S még nem kevés időbe telik, amíg a magyar niezőgazdaság teljes gép- szükségletét, vegyszerigényét ki tud­ják elégíteni. De addig Is a már meglévőkkel s a közeljövőben kapot­takkal is lehet új módon, jobban gazdálkodni. A szorgos, fegyel­mezett munkán túl — mert ez min­dennek az alfája —, tanulmányozva az agrotechnika legújabb külföldi és belföldi módszereit, ésszerűen mun­kálkodva. Ne vegyék túlzásnak, ha így mondjuk: tudományos alapon dolgozva. S ezt, úgy véljük, hasznos, ha az új termelőszövetkezetek is a tarsolyukba teszik, útravalóul. Hisz’ a mezőgazdasági termelőszövetkezet — már szocialista nagyüzem. Ahol igenis van speciális műszaki fejlesz­tés, melynek elengedhetetlen feltéte­le mindenütt: a szorgalmas, fegyel­mezett munkán kívül a tanulás, a vi­lág agrotechnikájának tanulmányo­zása, s az azzal való lépéstartás. Ta­nuljanak a mi szövetkezeti gazdá­ink, alakuljanak gazdakörök, esti tanfolyamok is, ha kell... Előírja ezt az ország érdeke, mindannyiunk nagyobb darab kenyeréről van szó. S ebben, ezért is segít a falunak az egész társadalom, a városok, a gyá­rait dolgos népe is. A SZPUTNYIKOK korában élünk. Csodáljuk a Vénusz felé száguldó rakétát — ám ez arra int, hogy1 a magunk életében is mindenütt kor­szerűbben. jobban dolgozzunk. Hogy mi is előbbre lépjünk, ha kilométer- milliókkal lemaradva is, de g szput- nyikok, a technika fejlődésének út­ján. Kiki a maga módján, de falun- városon egyaránt! Szálkái Sándor Mónin KöVöüiy visszavezeti Prágába Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szom­bat reggel visszaérkezett Prágába a Magyar Népköztársaságban tett ba­ráti látogatásáról. A prágai főpálya- udvaron Antonin Novotnyt és kísé­retét Viliam Siroky miniszterelnök­kel az élen a párt és kormány ve­zetői fogadták. Á csehszlovák és a magyar Him­nusz elhangzása után Antonin No­votny ellépett n felsorakozó díszszá­zad előtt, majd a főpályaudvar előtt egybegyüll; többezer prágai dolgozó üdvözlését fogadta. A csehszlovák és magyar zászlókat, lengető tömeg lel­kesen éltette a magyar és a cseh­szlovák nép barátságát. (MTI) Romániában nagyszabású ünnepségeket rendeztek a Román Munkáspárt 40. évfordulójának tiszteletére Bukarest (MTI) A román munkásosztály és az egész dolgozó ncp május 8-án ün­nepli meg pártjának, a Román Mun­káspárt megalakulásának 40. évfor­dulóját. A román dolgozó nép a tör­ténelmi jelentőségű évfordulót szé­leskörű szocialista munkaversennycl köszönti. Bukarestben szombaton hozták nyilvánosságra a Román Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveit. A Román Munkáspárt megalaku­lásának 40. évfordulójáról ország­szerte számos kulturális rendezvény keretében is megemlékeznek. Mai számunkból: Képek a munkásélet múltjából és jelenéből (4. oldal) Hegyafja jövője ‘(6. oldal) Tiszapalkonya áj lakója Kecskeméti Magdolmt. aki örökre eljegyezte magét Tiszapnlkonyavai, (Képriport a 3. oldalon.) Közös BiySíatkozat u magyar-esehssiováh tárgyalásokról Antonin Novotny elviárs. n Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság el­nöke Kádár János elvtársnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának és Dobi István elvtársiunk, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnö­kének meghívására 1961. február 20—24. között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Antonin Novotny elvtárs és lasé- rete látogatásokat tett ipari és mező- gazdasági üzemekben, találkozott és elbeszélgetett a magyar dolgozókkal és közelebbről megismerkedett a magyar népnek a szocialista társa­dalom építésében elért eredményei­vel. A csehszlovák nép képviselői mindenütt igen meleg fogadtatásban részesültek, s azt tapasztalták, hogy a magyar népben nagy érdeklődés és mély barátság él a testvéri. Cseh­szlovákia népei iránt és a magyar dolgozók átérzik a két ország népei együttműködésének fontosságát. A Magyar Népköztársaságban tett látogatás alkalmával Antonin No­votny elvtárs és a kíséretében levő elvtársak megbeszéléseket folytatunk g Magyar Szodalista Munkáspari: Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mánynak vezető személyiségeivel. A tárgyalásokon magyar részről részt vettek: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, államminiszter, Kiss Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkári]., az Elnöki Tanács elnökhelyettese, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP PB ‘agja. a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. Apró Antal, az MSZMP PB tagja, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Fehér Iuijos, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, Marosán György, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, az Elnöki Tanács tagja, Szirmai István, az MSZMP PB' póttagja, a KB tit­kára, dr. Sik Endre, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter. Holtai Imre. az MSZMP KB külügyi osztálya ve­zetője, Marjai József, a Magyar Nép- köztársaság prágai nagykövete. A magyar és a csehszlovák dolgozó nép képviselni tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, kicserélték a szociolista társadalom. építésében szerzett tapasztalataikat. Elvtársi eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi, kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, vala­mint a két ország baráti, kapcsolatai­nak. továbbfejlesztéséről. A megbeszéléseket meleg baráti légkör teljes egyetértés és a véle­mények azonossága jellemezte. I. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeit Szilárd és megbonthatatlan barátság köti össze. E barátság alapja az, hogy mindkét ország tagja a szocialista államok nagy családjának; hogy összekapcsolja őket a közös eszme, a szocialista társadalom felépíté­sének közös célja és érdeke, és hogy a magyar és a csehszlovák népet, is a marxizmus—leninizmus elveihez hű, harcokban kipróbált kommunista pártja vezeti. A kél ország képviselői megelé­gedéssel állapítják meg, hogy mindkét nép javára és előnyére sikeresen fejlődnek a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságnak a szocia­lista internacionalizmus elvein alapuló kapcsolatai, amelyek egy­ben elősegítik az egész szocialista tábor erejének állandó növekedését "és egységének szilárdítását. E ba­ráti együttműködés és kölcsönös segítség már eddig is számottevő eredményeket hozott a két ország kapcsolatainak valamennyi terüle­tén. A felek elhatározták, hogy meg­teremtik a gazdasági együttműkö­dés fejlesztésének még kedvezőbb feltételeit. Aláírták a Magyar Nép- köztársaság kormányának és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának gazdasági és mű­szaki tudományos együttműködési egyezményét. Megegyeztek, hogy létrehozzák a gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési ve­gyesbizottságot, amely a két ország között a kölcsönös gazdasági segít­ség tanácsának keretében hatható­san elősegíti a szocialista gazdasá­gi építés fontos kérdéseinek meg­oldását, a nemzetközi szocialista munkamegosztás, az ipari és a me­zőgazdasági együttműködés és sza­kosítás új formáinak tágabb körű érvényesülését. Elhatározták azt is. hogy az 1961—1965-ös évekre szóló hosszú- lejáratú kereskedelmi egyezmény alapján a következő években to­vább növelik árucseréjüket. A két cyszág népeinek egymás­hoz való közeledése, mai életének és forradalmi hagyományainak mélyebb megismerése, valamint a szocialista kulturális forradalom közös problémáinak megoldása szempontjából nagy jelentősége van a magyar—csehszlovák kultu­rális kapcsolatoknak. Az Antonin .Novotny elvtárs' látogatása alkal­mával aláírt új kulturális egyez­mény biztosítja a nevelésügy, a tu­domány és a művészetek területén kialakult együttműködés sokoldalú továbbfejlődését.. A tárgyalás egész menete meg­erősítette a feleknek azt a meggyő­ződését, hogy a két ország népei­nek kapcsolatai és minden irányú együttműködése a jövőben is sike­resen fejlődnek. //. Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselőinek a nemzetközi helyzet mai fő kérdé­seiről, s azok további alakulásáról folytatott tárgyalásait a nézetek teljes azonossága jellemezte. A tárgyalásokon ismételten meg­erősítették, hogy a két ország kül­politikájának alapvető irányvona­lát a kommunista és munkáspártok értekezletén elfogadott történelmi jelentőségű okmányok, a Nyilatko­zat, valamint, a világ népeihez in­tézett Kiáltvány szabják meg. Kormányaink és pártjaink mindent megtesznek, hogy a nemzetközi kommunista munkásmozgalomnak ezekből a programadó okmányaiból adódó feladatokat sikeresen végre­hajtsák. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság szilárd tagja annak a szocia­lista világrendszernek, amely döntő befolyást gyakorol a világ jelenle­gi fejlődésére. A szocializmus és a kommunizmus eszméi az európai és ázsiai országok egész sorában élő valósággá váltak, s a világ né­peinek mind nagyobb tömegei! hódítják meg. Az imperialisták egymás után veszítik el pozícióikat és állandóan csökken agresszív terveik megvalósításának lehető­sége. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság képviselői a tárgyalásokon hangsúlyozták: a két ország min­dent megtesz, hogy minél nagyobb mértékben elősegítsék a szocialista világrendszerhez tartozó országok egységének és ősszeforrotjságának erősödését, politikai, gazdasági és védelmi erejük további növekedé­sét.. Tudatában vagyunk annak, mi­lyen nagy történelmi felelősséget, vállal a szocialista tábor a világ békés fejlődéséért. Ezért a Szovjet­unióval és a többi szocialista or­szággal együtt fáradhatatlanul és elszántan harcolunk az imperialis­ta körök agresszív szándékai eilen, bogy g yőzedelmeskedjék a békés egymás mellett élésnek és a kü­lönböző társadalmi rendszerű álla­mok békés versenyének politikája. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság külpolitikájában kérlelhetetle­nül leleplezi az agresszív körök veszélyes akcióit, s hathatósan elő­segíti a világ békeerőinek további növekedését. Csak a népeknek a háborús kalandorpolitikával szem­beni határozott ellenállása és a né­pek nagy tömegeinek a békéért való mozgósítása teremtheti meg a tartós világbéke feltételeit. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság továbbra is határozottan tá­mogatja a Szovjetuniónak az alta­lános és teljes leszerelésre lett nagyjelentőségű javaslatait, különö­sen fontosnak tartják az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kí­sérletek végleges megszüntetését., a nukleáris fegyverek teljes megtiltá­sát és az összes külföldi katonai tá­maszpontok felszámolását. Szilárd meggyőződésük, hogy a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok e legége­tőbb kérdéseinek megoldásáért fo­lyó harcában az emberiség többsé­ge a szocialista tábor oldalára áll. A szocialista országok határozott fellépései, az egész világ nagy nép- tömegeinek a kapitalista nagyha­talmak lázas fegyverkezése elleni mozgósítása kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy előrehaladás történjen a leszerelés terén. A kél ország képviselői ismétel­ten felhívjál^ a világ figyelmét a Német Szövetségi Köztársaságban tapasztalható veszélyes fejlemé­nyekre. Ebben az országban mind nagyobb mértékben és mind nyíl­tabban aktivizálódnak a revansis- ta, militarista erők. Tv/ újból ve­szélyes helyzetet teremt, amely nemcsak Európa, hanem az egész világ népeinek békéjét és biztonsá­gát fenyegeti. A nyugatnémet ural­kodó körök, a NATO-ban tömörült imperialista hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok teljes támo­gatásával szorgalmazzák a Bun- deswehrnek atom- és rakétaíegy- verekkel történő mielőbbi felfegy­verzését . a felek a tárgyalások során is­mételten nagyra értékelték az első német munkás-paraszt állam.' a Német Demokratikus Köztársaság szerepét és következetes harcát a nyugatnémet revansizmus és mili- tarizmus ellen. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság továbbra is teljes mértékben támogatja a Szovjetuniónak a rfé- met kérdés békés megoldására tett javaslatait. Mindkét ország tőle telhetőén ezután is minden támogatási meg­ad az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai népek nemzeti felszabadító harcához. A gyarmati rendszer széthullása és a nemzeti felszaba­dító mozgalmak rohamos fejlődése a szocialista világrendszer létrejöt­te óta a legjelentősebb történelmi esemény. A nemzeti függetlenségi mozgal­mak sikerei bizonyítják, hogy meg­születtek azok az erők. amelyek képesek egyszer s mindenke*™» get vetni a gyarmata elnyomásnak (Folytatás a 2, oldalon.) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents