Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-25 / 48. szám

Szombat, 1981. február 25. fSZAKMAGYARORSZAG A* ötéves terv tükrében; Idős&erű, megoldásra váró feladatok Az ötéves tervben a MÁV-nak is megnövekedőit feladatokat kell meg­oldania. A szállítás gyors és-,időbeni lebonyolítása az egyik legfontosabb feltétele a népgazdasági tervek sike­res teljesítésének. A MÁV Miskolci Igazgatóságának dolgozói ólé a bor­sodi iparvidék kiszolgálása olyan követelményeket állít, amelyeket a jelenlegi adottságok mellett csak a legnagyobb fegyelmezettséggel, a munka még magasabb fokú meg­szervezésével. nem utolsó sorban a vállalatokkal,, üzemekkel való jobb együttműködéssel lehet megoldani. Ezért fontos, hogy a MÁV és áz üze­mek dolgozói az egymás prpblémái- ' Bak megértésével, hathatós scgíteni- . akarással végezzék munkájukat. A terv sikeres teljesítéséhez erre fel­tétlenül szükség van. Mondhatni, ez az egyik alapvető követelmény. Az 1 is szükséges, hogy javaslatokkal, pártszerű bírálattal segítsék egymás munkáját. A nagy ipari objektumok közül az tegyik legfontosabb feladat a Lenin Kohászati Müvek kiszolgálása. A nehézségek ebben az évben még fo­kozottabb mértékben jelentkeznek, ugyanis a Lenin Kohászati Művek­nek magasabb tervet kell teljesíteni, mint eddig — ehhez több anyagra van szükség, viszont a . jelenlegi helyzet fenntartása mellett sem a gyáron kívül, sem a gyáron bal ül a kiszolgálási, anyagellátási adottságok lényegesen nem fokozhatok. Új utakal. kell tehát keresni. A MÁV Miskolci Igazgatósága az új út keresésében a kezdeményezést már megtette. A Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövet­sége keretén belül munkabizottság alakult annak érdekében: .miként lehet megvalósítani, hogy a Diós­győrbe vidékről bejáró dolgozókat ne vasúton, hanem villamossal és autóbusszal — tehát közúton — szál­lítanák a munkahelyekre. Ez azt jelentené, hogy a munkásvonatok nem közlekednének a miskolci Ti­szai Pályaudvar és Diósgyőrvasgyár között. így a kieső munkásvonatok helyett hozzávetőlegesen a jelenlegi­nél három szerelvénnyel több alap- anyagól. lehetne felszállítani és há­rom vonattal több készárut kiszállí­tani. Természetesen még ez sem elegendő, mert a jó kiszolgálásnak ez csak az egyik oldala. lőtéri tái'olótelepre visszük ki MÁV- kocsikban és onnan nagy raksúlya önürítő kocsikba (rendelkezésre áll) az LKM-hez, elérjük, hogy mind a Miskolc Rendezöpályaudvar és a Di- ósgyőrvasgyár közötti vonalat, mind a gyár belső forgalmát 120—150 ko­csival tehermentesítjük. Ennek kö­vetkeztében növeljük a vasútvonal átbo­Hu ez lehetséges, akkor Diósgyőr­vasgyár állomásig a kiszolgálás egyik része megoldottnak tekinthető. Ehhez azonban elengedhetetlenül kapcsolódik, hogy' a jobb anyagellá­tás érdekében a gyáron belül és az azon kívüli kiszolgálást is a nagyobb követelményeknek megfelelően biz­tosítsuk. A gyáron belül komoly le­hetőségekkel nem számolhatunk, te­hát ismét a gyáron kívül kell keres­ni, olyan lehetőségeket, amelyek a kiszolgálást biztosabbá, gyorsabbá, könnyebbé teszik. Ez a lehetőség is adva van, csak meg kell valósítani. Ennek a kérdésnek a megoldásá­hoz a kulcsot — eddig a Lenin Ko­hászati Művek kiszolgálásában alig kihasznált — a Kohászati Alap- anyagellátó Vállalat Miskolc repü­lőtéri, telepe adja. Ha ugyanis vala­milyen nagyvolumenű anyagot (pél­dául az ércet) nem az LKM-hez, hanem közvetlenül a Miskolc repti­esájtó képességéi. mert ha például a kivont 120—150 kocsi továbbításához jelenleg szük­ség van 5 vonatra, ugyanennek az anyagmennyiségnek nagyraksúlyu, önürítős kocsikban való továbbítá­sához csak 3 szerelvényre lenne szükség. A gyáron belül viszont eny- nyivel kevesebb kocsit kell mozgat­ni. Könnyebbé válik tehát a beállí­tás és kihúzás, ami feltétlenül maga után volt ja a biztonságos kiszolgá­lást. Ezen túlmenően a repülőtéri telepen megvalósítható a íerruvn- szerfnti tárolás, az átlagosítás és így a Záhonyban létesített labora­tórium munkáját is fokozottabb mértékben lehetne gyümüicsöztetrn. Az eddig elmondottakban csak főbb vonalakban vázoltam az elkép­zelést, amely megvalósítás esetén természetesen sok részletkérdést is maga után von. Ez azonban — ha a fő kérdésben megegyezés jön létre az érdekelt vállalatok között — már nem lényeges. Az illetékes vezetők­nek. szakembereknek feltétlenül foglalkozniok kell ezekkel a gondo­latokkal. vagy így. vagv úgy, mert a kérdés megoldásával sokáig várni nem lehet. Sürget az é'et. a rohamo­san fejlődő népgazdaság. Szegedi László Versenyben a csehszlovák bányászokkal ITgy kezdődött, hogy Dozsnyálc igazgató és több miskolci bá­nyász a■ múlt évben rósztvett a cseh­szlovák bányásznapon. Megismerked­tek, össze barátkozta i~ a csehszlovák bányászokkal, akik a búcsúzás nap­ján ezt mondották a miskolci bá­nyászküldöttségnek: — Szeretnénk megismerni a mis­kolci bányászokat, átvenni tőlük gaz­dáé; tapasztalataikat, mert úgy hallot­tuk, hogy a. magyar bányászok igen jól dolgoznak, jó szakemberek, Az iglói járás szohiolnoki bánya­üzemének brigádvezelöje, Sanyid Já­nos azt mondotta: — Igaz, mi nem szén-, hanem érc­bányászok vagyunk, dehát ez nagyon hasonlít a szénbányászaihoz. Öröm­mel lépnénk versenybe egy miskolci szocialista brigáddal. A küldöttség hazaérkezése után rö­videsen levél is érkezett az ércbányá­szoktól, s ismételten kérték a mis­kolci bányák vezetőit: jelöljenek lei egy brigádot, mely verseny szerződést köt velük. Melyik brigádot jelöljék ki a cseh­szlovák bányászok és a miskolci bá­nyászok közötti versenyre? A bánya vezetői nehezen tudtak határozni, hi­szen sok jó brigád érdemes erre a kitüntető versenyreA termelési ta­nácskozáson aztán megszületett a döntés: Mohiár János 9 tagú brigád­ját javasolták a versenyre. Indok: ez a brigád dolgozik a. legjobban, az ad- riányi bánya mélyszintién kimagasló sikereket ér el, tervét rendszeresen túlteljesíti, évi szinten állandóan 130 —140 százalélcot érnek el, küzdenek a szocialista■ címért. A brigádvezető tapasztalt, szakképzett fiatal bányász, aki eredményesen tanítja, neveli tár­sait. S még valamit a Molnár-brigádról! mindig a nehéz, sokszor veszélyes frontokon dolgoznák, megszokták a. kemény küzdelmet a föld mélyének sokszor félelmetes szénfalaival, s a JÓS működnek a diesel-mozdonyok A miskolci állomásokon is jól beváltak a magyar gyártmányú diesel-mozdo­nyok. Jó lenne, ha többet is gyártanának belőjük. A vasutasok is elismerően szólnak ezekről a korszerű gépekről, melyeknek üzembehelyezése óta gyor- sebb lett a pályaudvarokon a szerelvények továbbítása, rendezése. Köszöntjük megyénkben a Komszomol küld öltést Kedves vendégek érkeznek ma Borsod megyébe: a Szovjetunió ifjú­sági szervezetének, a hősi Komszoinolnak küldöttei: Az öttagú küldött­ségben a kulturális élei különböző ágainak képviselői foglalnak helyet. Az AH Zandc elvtárs vezette küldöttség Budapesten kívül fclkercsie Pé­csett, ahol a helyi írókkal találkozott, Komlón a bányász-fiatalokkal és népművészekkel ismerkedett, megtekintette Mohács nevezetességeit és ma délután megérkezik megyénkbe, hogy három napig ismerkedjék a miskolci és borsodi fiatalság életével, kultúrájával. A szabadságunkat adó Szovjetunió fiainak látogatása mindig öröm­mel várt kedves esemény, mint amikor az idősebb, tapasztaltabb testvér látogat el fiatalabb testvéréhez, s a testvéreket kölcsönös szeretet és tisztelet fűzi egymáshoz. Felszabadulásunk óta gyakorta láttunk vendé­gül szovjet embereket és ezek a látogatások mindig eredményesek vol­tak. Az idősebb testvér tapasztalatainak kincsestárából mindig tudott veknin újat adni, amiből tanulhattunk, segíthettük fejlődésünket. A hősi Komszomol kulturális küldöttségének látogatását is meleg baráti, elv­társi szeretettel várjuk. Tudjuk, hogy találkozásunk — mint eddig min­dig — gazdagon gyümölcsöző lesz. Elvtársi szeretettel és tisztelettel köszöntjük Ali Zande elvtársat és ft Komszomol küldöttségének többi tagját megyénkben. brigád összeforrott, egészséges kis család. li/tindezt közölték a csehszlovák ércbányászokkal és 1961.. ja­nuár 24-én megkötötték a szocialista verseny szerződési a csehszlovákiai brigáddal. A verseny megkezdődött, Molná­rék, akik azóta már elnyerték a „Szo­cialista- brigád” címet, komolyan ve­szik a versenyt. A bánya egész veze­tősége, a párt- és szakszervezeti veze­tőség is támogatja őket, hiszen mm kis dologról van szó: a nemes vetél­kedésből győztesként akarnak kike­rülni. Igenám, de a csehszlovák San- gul-brigá,d is keménykötésű legények­ből áll, az ércbányászok is szeretnék megszerezni az elsőbbséget, A győze­lemre mindkét brigádnak megvan a lehetősége, hiszen a verseny egész éven át tan. Ez pedig nagy idő. A lyukóbányai szakszervezeti akna- bizottság titkára, Szabó Zoltán elv­társ azt mondja: — Komoly és lelkes verseny ala­kult ki a magyar és a csehszlovák bányászbrigádok között. Az ered­ményt még nem ismerjük, a versenyt csak félévenként értékeljük majd, közösen. Mi úgy látjuk, hogy a két brigád váll-váll mellett halad. Mégis, ha a- Molnár-brigád teljesíti vállalá­sát, ők nyerik meg a versenyt Nem kis dolgot vállaltak: éves ter­vüket határidő előtt 116 százalékra teljesítik. Minőségi munkával küzdik fel magukat a legjobbak közé. Igaz. a bányában máris az a vélemény, hogy a Molnár-brigád megnyeri a ver­senyt, hiszen a miskolci bányákban jelenleg is a legjobb brigád. A bri- gádvezetö, Molnár János nemrégen kormány kitüntetést is kapott, és már mindenfajta bányászati kitüntetés tu­lajdonosa. Pedig, eredeti szakmája: cipész. Dohát nem szerette az egy­helyben ülést, mozgalmasabb, cselek- vöbb életre vágyott, így lett bányász, az egyik legjobb bányász a megyé­ben, Ma már mint törzsbányászt em­legetik, aki immár 10 esztendeje fejti a szenet társaival, akiket egyiől- cgyig keménykötésű bányászokká nevelt. A verseny tehát megkezdődött. Ki lesz á győztes? Még nem tudjuk. Molnár János brigádvezetö, Takács József harmad-vezető, Jedli Pál, Tú- róczi Barna és a brigád valamennyi tagja, nagy kitartással, lelkesedéssel vesz részt a versenyben, mely nem­csak a nagyobb termelési eredmé­nyekért, hanem a csehszlovák és a magyar bányászbarátság elmélyítésé ért is folyik. j\,Jolnár János, a szocialista bá­nyászbrigád vezetője most népi ülnök. Egy hónapon keresztül kép­viseli a dolgozókat a bírósági tárgya­lásokon. A bánya dolgozói öl bízták; meg ezzel a kitüntető feladattal, s úgy hírlik: Molnár elvtárs szeretné, ha ez a hónap-minél hamarább a vé­gére érne, hogy ismét átvegye a bri-; gád irányítását. így aztán nem talál-: tűk a bányában. Mit üzen a csehszlo-: vak ércbányászoknak? Ügy hisszük,; brigádja valamennyi tagjával ezt', üzeni csehszlovák barátainak: I — Elsők akarunk lenni, csehszlovak , elvtársik! (sz. 1.) Mélyrehatóbb politikai munkát a termelőszövetkezetekben A HOSSZÚ ÉVEK ÓTA TARTÓ fáradságos munka meghozta nagy­szerű eredményét: az ipar után o mezőgazdaságban is uralkodóvá vál­tak a szocialista termelési viszonyok. A szántóterületek 90 százaléka a -szocialista szektorhoz tartozik. Az ország 3273 városából és községéből 3055 termelőszövetkezeti város és község lett. E körülmények folytán megválto­zik a politikai munka tartalma. Most már a fő figyelmet nein az átszerve­zésre, — az egyéni kisgazdaságoknak szövetkezetbe való tömörítésére kell fordítani, hanem a meglévő szövet­kezetek gazdasági és politikai meg­szilárdítása a fö feladat. Az elkövet­kezendő évek . falusi munkájának >r megszilárdítás szabja meg a fö lát­táiméi Gazt uságilag és politikáin-!!" olyan eres szövet ko-z:- !•-i i; .­rehozni. amelyek képesek magasabb terméshozamon elérésére es különö­sen az árutermelés növelésére; olyan szövetkezeti gazdaságokat kell te­remtenünk. amelyekben a tsz-tagok magas kultúrájú, jólétben élő embe­rekké válnak. Ebben rendkívül nagy szerepé van a szövetkezeti demokrácia széleskörű kibontakoztatásának. A politikai ne­velés és felvilágosító munka lehető­ségei jobbá váltak, mert. a szétapró­zott, egymástól külön éló. esetenként egymással szembenálló parasztéi: együtt művelik földjeikét, azt a ter­melési formát választották, amelyet megtöltve kellő tartalommal, meg­változtatja egész életmódjukat. A parasztság azáltal, hogy belépett a termelőszövetkezetbe: megszabadult a tulajdon okozta gátlásoktól — de ez még nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra szocialista ember­ré vált. Előfordul még. • hogy vissza­felé tekint, különösen ha a. szövetke­zetben .valami nehézség üti lel a fe­jét. Ezért van különös jelentősége a Központi Bizottság határozatának, amely kimondja: „Tovább kell erő­síteni a termelőszövetkezeti demok­ráciát, hogy a tagság jobban magá­énak érezze a szövetkezetét. Rend­szeresen meg kell tartani a közgyű­léseket és tájékoztatni a tagságot, a szövetkezeti gazdálkodás fontos kér­déseiről és megtárgyalni vele a ten­nivalókat.’’ NINCS OLYAN VEZETŐ — le­gyen bár még oly képzett, a vezetés­ben jártas szakember —, aki nélkü­lözni tudná azokat a jó tanácsokat, javaslatokat, amelyeket munkatár­saitól, adott esetben a termelőszö­vetkezet tagjaitól kaphat. .4 Vezetés szempontjából is rendkívül jelentős a. szövetkezeti demokrácia érvényef- sí-tése. De meg jelentősebb talán — ha egyáltalán lehet ilyenfajta kü­lönbséget tenni — a tagság szem­pontjából, Regen az egyénileg dol­gozó kisparaszt mindent önmaga in­tézeti, egyedül döntött, határozott gazdaságát és családját illető kérdé­sekben. Most azon,ban már nemcsak családjának tartozik felelősséggel, nem egyedül él, nincs, elzárva a töb­biektől, hanem egy alkotó, új, most megalakult kollektívának tevékeny tagja. Most már a terveket közösen beszélik meg, a munkában való rész­vétel és az ezután járó részesedés az. egész közösség' ügye. Még gyárakban, állami gazdasá­gokban is rendkívül jelentős a dol­gozók bevonása a tervezésbe, a ter­melés fokozásába, pedig a gyárak­ban nem uralkodik olyan demokrá­cia, mint. a szövetkezetekben. Az ál­lami tulajdonban lévő gyárak és gaz­daságok alkalmazottakat tartanak, őket a vehetők utasíthatják. A szö­vetkezet azonban még nem ilyen magas formájú tulajdonon nyugszik, a tagok önkéntes társulásáról van szó, és ez nem teszi lehetővé az uta­sításon alapuló vezetést. Ugyanennek az éremnek másik oldala, hogy ter­mészetesen a szövetkezetben is szük­ség van (j fegyelmezett munkára ét a munka szervezettségére. „A politi­kai öntudat fejlesztése, a szövetke­zeti parasztság szocialista nevelése mellett az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani a munka sze­rinti elosztás elvén alapuló, a rnun- lcaegységrcndszert kiegészítő, haté­konyabb anyagi ösztönzést megvaló­sító jövedelemelosztási, díjazási for­mák és módszerek, továbbá a. rend­szeres előlegezés elterjesztésére. Ez a termelőszövetkezetek egy részében meglévő munkaerőhiányt is csök­A természet viszontagságai, külön­böző elemi karok még sokáig befo­lyásolják a mezőgazdasági termelést, mert a tudomány és technika jelen­legi fejlettsége mellett ezekel még nem lehet, kiküszöbölni, de szorgal­mas munkával ezek befolyását csök- i entern lehet. Ismeretes, hogy az el­múlt gazdasági év megyénkben is na­gyon sok terme-Mesést, gondot ako­zott. Oduadóbb munkával azonban lehetett volna a károkat csökkenteni. Máris könnyebbé vált. dolgozó -pa­rasztságunk élete és munkája azzal, hogy szövetkezetbe tömörült, azt azonban látni kell, hogy a további felemelkedés alapja, a boldogabb pa- raszti élet megteremtésének /altétele: a munka. Meg kell valósítani azt az elvet, hogy aki többet dolgozik, lássa (nnek hasznát a jövedelemből való részesedéskor is. Ezt biztosítja á munkáegységrenés^er is, de emellett még olyan módszerek — jutalmazási, premizálási eszközök — alkalmazá­sára is szükség van. amelyek a leg­fontosabb. feladatok megoldására job­ban ösztönzik a szövetkezeteik tagjait. Az anyagi érdekeltség elve — a szo­cializmus elve, alkalmazása az ipar­ban és a népgazdaság többi ágaiban bevált. I-Ia nem is lehet alkalmazni mechanikusan a mezőgazdaságra, mert mások a termelési és tulajdon­viszonyok — mégis szükség van meg­honosítására. . A KÖZPONTI BIZOTTSÁG hatá­rozata is kimondja: a* továbbhaladás feltétele, hogy „minden tcrmelőszö- szövetkeze:ben tovább kell folytatni a rendszeres, szervezett politikai fel­világosító munkát. Gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok az őket foglalkoztató kérdésekre megfelelő felvilágosítási: kapjanak. Valamennyi termelőszövetkezetben létre kell hozni, a párt- és KlSZ-szer- vezeteket és emelni munkájuk szín­vonalát.” A megyei pártbizottság és megyei tanács- együttes ülésén a beszámoló- • ban és a felszólalásokban egyaránt szóbakerült:, hogy létre kell hozni és meg kell erősíteni megyénkben is a pártszervezeteket. Különösen azok­ban a -községekben, ahol még nincse­nek meg a pártszervezetek, vagy mű­ködésükben hiányosságok tapasztal­hatók. Nagy fontossága van annak, hogy a falusi pártszervezetekbe több új termelőszövetkezeti, tagot, kell fel­venni azok közül, akik az átszervezés során kitűntök munkájukkal, vala­mint a megszilárdítás érdekében pél­damutatóan tevékenykednek. Vannak ugyanis olyan pártszervezeteink, amelyekben sok alkalmazott és mes­terember van, ami önmagában véve nem hiba, de mégis, a falvak lakói­nak többségét parasztok alkotják. A termelőszövetkezeti tagok jobban is ismerik szövetkezetük életét és mun­káját, a közülük kikerülő párttagok többet segíthetnek a termelőszövet­kezeten belül, mint azok a párttagok, akik ugyan a községben élnek, de fő elfoglaltságuk nem' a szövetkezetben van. A TERMELŐ VISZONYOKBAN be­következett változás jő hatással lesz a termelőerők fejlődésére. Ez azon­ban nem spontán módon következik be, a folyamatot elő leéli segíteni úgy. hogy a Központi Bizottság határoza­tát maradéktalanul megvalósítjuk. Korszerű épületek A Sclyemvóten hétemeletes toronyházak épültek. A korszerű épületeken utolsó simításokat is befejezték, a próbafűtés is eredménnyel zárult. A három hatalmas bérházat rövidesen átadják az üj lakóknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents