Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

^SRO'

G S*

A MAG YAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XVII. évfolyam, 27. ttsán

Ára: 50 fillér

1961. február J, gsserda

r

Miért mostohagyerek az ózdi il. kohó

(2. oldal.)

v__

Hercegkúti híradás

(3. oldal.)

Falu a domboldalon

(4. oldal.)

.J

í mmár tizenhatodszor ünnepel- JL jük szabad hazánkban a Magyar Sajtó Napját Emlékezünk arra a hősi múltra és azokra a nagyszerű küzdelmekre, amelyek a Kommunisták Magyarországi Pártja illegális lapjának, a Szabad Népnek történetéhez fűződnek. Emlékezünk azokra az igaz hazafiakra, akik súlyos veszélyek és megpróbáltatások közepette vállalták a párt lapjának előállítását.

Tizenkilenc esztendővel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg első ízben a kommunistáik lapja, a Szabad Nép. Ezt követően még háromszor jutott el a dolgozók kezébe; az ötödik számot, mielőtt még terjesztését elkezdhették volna, a Horthy-fasiszta kormány elkobozta.

Azidőtájt jelent meg a Szabad Nép, amikor Hortliy-Magyarország a hitleri Németország oldalán már háborút viselt a Szovjetunió ellen, az ellen az ország ellen, amely 1917-ben szétzúzta a tőkések hatalmát, ahol a munkásosztály került hatalomra és megszűnt embernek ember által való kizsákmányolása. Magyarország háborúba lépése végső kifejezése volt annak, hogy a feudális-burzsoá rendszer urai eladták az ország függetlenségét és a totális fasizmus érdekeiért vágóhídra hurcolták a dolgozók millióit. A nacionalista mákony terjesztésével, hamis, hazug jelszavakkal igyekeztek elhomályosítani az emberek tisztánlátását és zavart kelteni a még íelvilágosulatlan emberek tudatában. Nem mondhatjuk, hogy ámító, szemfényvesztő propagandájuk hatástalan maradt. Sok becsületes emberid is cl tudták hitetni, hogy a háború a nép jólétéért folyik és azért megy rosszul a munkásoknak, azért nincs földje a parasztnak, mert „kis ország vagyunk”. A „népérdek” pecsétjét akarták ráütni hódító törekvéseikre.

te' zek ellen a hazugságok ellen emelték fel szavukat — a munkásokkal folytatott beszélgetésekben és az illegális sajtóban is — a nép ügyének igaz védelmezői, a kommunisták. Megmagyarázták, hogy a tőkések, az ország urai készeik felál- dozni az egész dolgozó népet profitjuk érdekeben, a nagyobb kizsákmányolási lehetőség megteremtése érdekében. Szóban és írásban bizonyították, hogy a Horthy liű. éges szolgálataiért n3'újtott hitleri, ajándékok, az ún. terület visszacsatol ások semmi különösebb jót nem hoztak a népnek. Nem keresett jobban a munkás, nem lett több földje a nincstelen parasztnak. De fizetett népünk az „ajándékokért” 900 ezer halottal, hadiözveggyel és árvával. A háború- viselés következtében nőtt a nyomor, az éhség. Horthyéik bevezették a jegyrendszert, az üzemeket hadiüzemekké nyilvánították, ahol a legbru- tólisnbb katonai fegyelmet honosították meg. Ha valaki felemelte tiltakozó szavat vagy a legcsekélyebb követelést fogalmazta meg, börtönbe zárták, üldözték.

A kommunisták tudták, hogy Horthyék építenék a tájékozatlanságra, a hazug jelszavaktól megtévesztett rétegekre. A háború elleni harc, a nyomor, a kizsákmányolás megszüntetéséért, a tőkések hatalmának megdöntéséért kifejtett harc tehát feltétlenül megkövetelte a dolgozó tömegeik felvilágosítását, a valóságos helyzet bemutatás 't és elemzését. Az illegalitás körülményei között ennek a feladatnak megoldása különös erővel vetette fel a kommunista sajtó szükségességét. Ezért határozta el a párt vezetősége a Szabad Nép megjelentetését. Aligha kell szólni arról, milyen nagy kockázattal járt a lap előállítása, hiszen Horthy vérszomjas kopói nemcsak a kommunistákat, hanem minden haladó gondolkozásé embert üldöztek, börtönbe vetettek, fékevesztett terrorral igyekeztek elnyomni az igaz, szabad szót. A lap arra törekedett, hogy felrázza a becsületes emberek lelkiismeretét, felébressze bennük fclelősségtudatu- kat f *1;|z,a és a nép sorsa iránt. „A feladat világos — volt olvasható a Szabad Nép egyik cikkében: — A független, szabad demokratikus Mn- miarorszagot csakis a hitleri fasizmus illem harccal lehet elérni, nem pedig meglapulassaV

A Szabad Nép szervező, íelvilágo- * sító ereje nem maradt hatástalan. A hasábjain megfogalmazott gondolatok, jelszavait, fejtegetések behatoltak a munkásosztály soraiba, a tömegek tudatába. A Szabad Nép néhány számának is része volt abban, hogy 1942. március 15-én kirobbant a béketüntetés, amikoris a budapesti dolgozók elözönlötték az utcákat és követelték a háború befejezését. a szólásszabadságot, az ország függetlenségét.

A Szabad Népet Rózsa Ferenc, a munkásmozgalom hőse szerkesztette. Rózsa Ferenc elvtárs a nép hűséges fia volt, aki bátran vállalta az áldó zatokat a munkásosztályért, a dolgozó nép ügyéért. A Horthy-íasiz- mus üldözéseivel dacolva harcolt a párt céljaiért, a háborúból való kilépésért, az ország demokratizálásáért, a függetlenség kivívásáért. Tudta, hogy igaz ügy, a legszentebb ügy szolgálatába állította tudását s erejét. A Horlhy-terror, a vérszomjas düh sem tudta visszarettenteni. Egyik cikkében írta: „A mai idők hősöket kívánnak és a Kommunista Párt hősökkel fog példái adni népének, osztályának a helytállásban és harcban... Ha vallatnak, inkább vállald a halált, minthogy árulóvá legyél. Ütni fognak, villanyozni, csontjaidat összetörni, de te gondolj közben arra: a pártnak ki kell vezetni Magyarországot a háborúból.”

Rózsa Ferenc ebben a szellemben élt és dolgozott. Amikor a fasiszták börtönébe került, akkor is az országra, népére gondol. Annyi sok harcostársával együtt életét áldozta népéért.

Áldozatuk nagyszerű példát adott a párt sorainak erősítéséhez. A Szabad Nép 1944 szeptemberében, amikor újból megjelent, arról adott hírt, hogy Magyarországon a kommunisták pártja, ha megtizedelték is sorait, él és dolgozik. Az ekkor megjelent számban ezt olvashatták a párt harcosai: „Pártunk meghajtja zászlaját Schönherz Zoltán, a párt akkori titkára és Rózsa Ferenc előtt.., Hősiesen éltek és hős módjára haltak meg, a munkásság és a nép szabadságharcának szolgálatában.”

]%/J a, szocializmust építő orszá- gunkban büszkén tekintünk vissza a munkásmozgalom, a szabad szó harcosaira. A Schönherz Zoltánok és Rózsa Ferencek helytállását, bátorságát, áldozatkészségét példaként állítjuk ifjúságunk elé. Az illegalitás nehéz körülményei között megjelent Szabad Nép elvi bátorsága és következetessége, a dolgozó néppel való összeforroltsága — példa sajtónk számára.

Sajtónk fontos résztvevője annak a sokrétű munkának s küzdelemnek, amely szocialista gazdaságunk erősítéséért, fejlesztéséért, az emberek neveléséért, a szocialista közgondolkodásért és erkölcsért folyik. Sajtónk — eszméink terjesztésének, igazságaink hirdetésének fontos fegyvere. Nem véletlen, hogy 1956- ban az ellenforradalom, megyénkben is, elsőként a sajtót és a rádiót akarta a maga szolgálatúba állítani. 1956-ban is bebizonyosodott, hogy a nép szívébe zárta mártírjaink hőstetteit, nem felejtette el példamutatásukat, azokét többek között, akik a kommunista sajtó számára utat törtek.

Legyen a mi sajtónk még inkább az egyik összekötő kapocs pártunk és a dolgozó tömegek között. Tekintse fontos hivatásának az olvasók friss, rendszeres tájékoztatását pártunk politikájáról, az országépítés eredményeiről, a békéért világméretekben folyó harc eseményeiről és sikereiről.

A Magyar Sajtó Napján szeretettel köszöntjük sajtónk minden dolgozóját és munkájukhoz szép eredményeket kívánunk.

Laczkó Béla,

a Megyei Pártbizottság Ágit. Prop. Osztályának vezetője.

Kennedy elnök kongresszusi üzenete űz Egyesüli Államok gazdasági helyzetéről, bel“ és külpolitikájáról

Washington

Kennedy, az Egyesült Államok elnöke, az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén hétfőn felolvasta az ország helyzetéről szóló üzenetét. Beszédét a rádió és a televízió az egész országban közvetítette.

Beszéde elején rámutatott, hogy most még nem tud javasolni „részletes törvényhozói intézkedéseket, hogy kiküszöböljünk minden balt nemzetünk életéből”. Ezért megígérte, hogy „csupán néhány megjegyzésre” szorítkozik és őszintén kifejti a tényeket

Amerilkn gaxílasági éleíe ajvgodaímaí kell

Gazdasági életünk helyzete — mondotta — aggodalmat kelt. Hét hónap óta folytatódó gazdasági hanyatlási időszak után vesszük kezünkbe a vezetést, olyan időszak után, amikor három és fél éve lanyhul a gazdasági tevékenység, hét éve csökken a gazdasági fejlődés üteme és kilenc év óta csökken a farmerek jövedelme.

A nagy gazdasági válság óta még sohasem volt annyi csőd az üzleti életben. 3951 óta a farmerek jövedelme 25 százalékkal esett vissza.

A munkanélküli segélyben részesülő munkanélküliek száma országunk történelmében most a legmagasabb. A körülbelül öt- egész öttized millió munkanélküli amerikai közül több mint egymillió már négy hónapnál hosszabb idő óta keres munkát. Minden hónapban körülbelül százötvenezer munkás jut el annak az időszaknak a végére, amelyen túl már nem kaphatja az amúgy is szűkös munkanélküli segélyt.

A munkanélkülieknek egynyolcada jóformán minden remény nélkül él abban a körülbelül száz körzetben, ahol különösen nagy a nyomor, nagyok a nehézségek. Ez utóbbiak között vannak olyanok, akik iskolai tanulmányaik elvégzésével nem találnak módot képességeik érvényesítésére; farmerek, akik már bérmunkásnak sem tudnak elszegődni, pedig ez még valahogy nyújtott nekik némi megélhetést; szakképzett és segédmunkások, akiket olyan fontos iparágakból bocsátottak el, mint a fémipar, a gépipar, a gépkocsigyártó- és a ruházati ipar. S ami még rosz- szabb, az 1950-ban bekövetkezett visszaesés után csak lagymatag volt a talpraállásunk és nem is volt teljes. A nemzeti termelés nem is érte el újra teljes kapacitását, a munkanélküliség sem tért vissza normális színvonalra. Nem tudtuk teljes mértékben visszaállítani ipari potenciálunk kihasználását.

Röviden szólva, az amerikai gazdasági élet „nehézségekkel küzd”. Az Egyesült Államok — folytatta — „az ntolsók között” foglal helyet a gazdasági élet fejlődésének ütemét tekintve.

Sőt a múlt év tavasza óta még ez a fejlődés is visszaesett. Az építkezések üteme is visszaesett. Az eladatlan gépkocsik száma ma elérte az egymilliót:. A dolgozók száma csökkent, a heti munkaidő pedig általában nem éri el a 40 órát sem. Az árak ellenben tovább emelkednek.

Kennedy a továbbiakban megjegyezte, hogy a szakértők „aggasztó egyöntetűséggel a gazdasági élet további lanyhulását és a munkanélküliség csupán jelentéktelen csökkenését jövendölik 1961-re és 1962-re”. Kijelentette, hogy „kormánya nem szándékozik részvétlen néző maradni” és a legközelebbi tizennégy napon belül tervezetet nyújt be a kongresszusban azokra az intézkedésekre vonatkozólag, amelyeknek célja — mint. mondotta — „a munkanélküliség csökkentése.. ., a termelékenység ösztönzése és a gazdaság gyorsabb fejlődési ütemének előmozdítása.”

Az elnök ezután az Egyesült Államok fizetési mérlegében mutatkozó hiánnyal foglalkozott. Ez a hiány az utóbbi három év alatt körülbelül 11 milliárd dollárral nőtt. Kitért, arra is, hogy

az amerikai aranykészletek majdnem 5 milliárd dollárral apadtak. Ezzel kapcsolatban kijelentette. hogy a fenti jelenségek részben azért következtek be, mert az Egyesült Államok „kelleténél nagyobb részesedést vállalt a Nyugat, kötelezettségeiből a katonai segélynyújtás és a külföldi államok megsegítése terén”.

„A feltevések szerint — mondotta — » jelenlegi politika mellett a hiány,'

1961-ben 2 milliárd dollár lesz és az emberek azokban az országokban, amelyeknek dollárokkal való ellátása következtében állt elő ez a deficit, most nagyhangon azt kérdezgetik, elegendő lesz-e aranykészletünk, hogy fedezni tudjuk kötelezettségeinket”.

Kennedy rámutatott arra. hogy „mindez ok a nyugtalanságra, de nem kétségbeesésre”. Biztosította hallgatóit, hogy az amerikai kormány nem folyamodik a dollár leértékeléséhez.

Az országnak az 1961 pénzügyi évre szóló költségvetése valószínűleg szintén újból deficittel fog zárulni... Városaink egyre nyomorúságosabbá válnak.

Huszonötmillió amerikai még mindig olyan lakásban él, amely nem felel meg az előírásoknak... Iskoláinkban kétmillióval több gyermek tanul, mint amennyi a normális befogadó képességük: 90 000 tanítónak nincs elegendő képesítése ahhoz, hogy tanítson. A középiskoláinkat elvégző legszebb reményekre jogosító diákok harmadrésze anyagi1

nehézségek miatt nem tanulhat tovább ... Országunkban nincs elegendő tudós, mérnök és tanár, jóllehet a világgal szembeni kötelezettségeink megkövetelnék, hogy legyen.™ Az orvostudományok területén csodálatos új sikereket értek el. Ezek a csodálatos vívmányok azonban túlságosan sok ember számára elérhetetlenek azért, mert nincs elegendő jövedelmük (.különösen az öregeknek). továbbá azért, mert nincs elég kórházi ágy, mert nem kielégítő a magántulajdonban lévő kórházak mennyisége, nincs elég orvos és felcser.

Kennedy rámutatott, hogy ..au amerikai életnek még több más fájó pontja is van”. Majd az amerikai „szervezett bűnözésről és a fiatalkorúak bűnözéséről” beszélt. Szólt továbbá a faji megkülönböztetésről is.

„Az a tény, hogy egyes amerikai polgártársainkat faji származásukból kifolyóan megfosztják alkotmányos jogaik gyakorlásától, attól, hogy éljenek szavazati jogukkal és más egyéb jogukkal — mondotta —, nyugtalanítja az ország lelkiismeretét, és kitesz bennünket a világközvélemény ama bírálatának, hogy demokráciánk nem igazolta a nemzeti örökségünkkel kapcsolatos nagy reményeket”.

Az elnök kijelentette, hogy az érintett kérdések többségével kapcsolatban a következő két héten belül üzeneteket intéz a kongresszushoz.

A többi országhoz fűződő viszonyról

„Mindezek a problémák azonban — hangoztatta a továbbiakban — elhalványulnak azok mellett, amelyek világviszonylatban merülnek fel előttünk ... A válságok napról-napra sokasodnak.

Kötelességemnek tartom közölni a kongresszussal, hogy az elmúlt tíz nap alatt az általunk folytatott elemzés világosan megmutatta: az említett

fő válságos területeken az események áradata egyre inkább

túlhalad rajtunk, az idő pedig nem nekünk dolgozik”. Kennedy érintette az Egyesült Államok laoszi, kongói, latin-amerikai és európai politikáját és egyebek között kijelentette:

*, Afrikában Kongót kegyetlenül marcangolja a polgárháború, a politikai elégedetlenség és az állami rend felbomlása. Mi továbbra is támogatni fogjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének hősies erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy helyreállítsák a békét és a rendet, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket most egyre inkább fenyeget a növekvő feszültség, továbbá egyes problémák megoldatlansága és több tagország részéről a támogatás lazulása.

Latin-Amerikában a kommunista ügynökök arra törekszenek, hogy kihasználják ebben a térségben a reményt hozó békés forradalmat és bázist létesítettek Kubában, partjainktól mindössze 90 mérföldre. Azok az ellenvetések, amelyeket Kubával szemben felhozunk, nem a nép jobb életre való törekvésének ellenzését jelenti. Mi az ellen tiltakozunk, hogy a népet külföldi és he- lyi zsarnokok igájába hajtsák. A kubai szociális és gazdasági reformokat elő kell segíteni. Gazdasági- és kereskedelmi-politikai kérdésekben mindenkor egyezségre lehet jutni, a kommunista uralom kérdéséről azonban ezen a földtekén nem folytathatunk tárgyalásokat,

Európában szövetségi egyezményeink nem valósulnak meg és bizonyos összevisszaság jellemzi őket. A NATO egységét gyengíti a gazdasági versengés és bizonyos fokig aláássák a nemzeti érdekek. A NATO még nem mozgósította kellőképpen tartalékait és még nem dolgozott ki általános álláspontot

Mégis, egyetlen atlanti hatalom sem oldhatja meg egymagában azokat az általános problémákat, amelyek jelenleg előttünk a védelem, at

külföldi országok megsegítésében, a pénzügyi tartalékokban és más egyéb területeken felmerülnek: szoros kapcsolatunk azokkal, akikkel osztozunk a reményekben és az érdekekben, országunk egyik legfontosabb erőforrása”.

„A hidegháború határain túl elterülő világ elérése — folytatta Ken- ned.v — továbbra is a leghőbb óhajunk. A legfőbb akadályt továbbra is a Szovjetunióval és a kommunista Kínával kialakult viszonyunk jelenti. Soha sem nyugtathatjuk meg magunkat azzal, hogy az említett országok közül egyik, vagy a másik lemondott a világuralomra való törekvésről, — arról a törekvésről, amelyet nem is olyan régen újra energikusan hangsúlyoztak”.

„Hogy elfogadhassuk a kihívások tömkelegét —, hogy teljesíthessük azt a szerepünket, amely alól nem bújhatunk ki a nemzetközi küzdőtéren — jelentette ki a továbbiakban Kennedy —

fölül kell vizsgálnunk és újra kell értékelnünk eszközeinket —, legyenek azok katonaiak, gazdaságiak. vagy politikaiak — egész tárházát.

Egyik közülük nem homályosíthatja el a másikat.”

Mindenekelőtt: élesítenünk kell katonai eszközeinket...

Ezért utasítottam a hadügyminisztert, hogy vizsgálja felül egész védelmi stratégiánkat; kötelezettségeink teljesítésére való képességünket ; stratégiai támaszpontjaink, csapataink és riasztási rendszerünk hatékonyságát, sebezhetőségét és decentralizáltságát; műveleti és szervezeti hatékonyságát, és gazdaságosságát; az elavult támaszpontok és létesítmények felszámolását, továbbá azt. hogy jelenlegi hagyományos és nukleáris erőink, valamint fegyver- típusaink a jelenlegi és jövendő veszélyek fényében megfelelnek-e a korszerűség és mozgékonyság követelményeinek”. Kennedy a továbbiakban elemezte azokat az intézkedéseket. amelyek megtételére felkérte az Egyesült Államok hadügyminiszterét.

„Másodsorban — jelentette ki Kennedy — tökéletesítenünk kell gazdasági eszközeinket”. Bejelentette azt a szándékát, hogy kéri a kongresszust, adjon neki jogot arra, hogy „a gazdasági, a művelődés és a szociális fejlődés területén más föld(Folytatás a 2. oldalon.J)

A Magyar Sajtó Nap fán