Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

Vasárnap, 19(11. Január 15. ÉSZAKMAGYARORS7ÁG 7 Az 5 éves terv tükrében: Jó anyagai látás — jó tervteljesítés Ma már minden műszaki, gazda­sági vezető előtt ismeretes: a máso­dik 5 éves terv új, nagy, de egyben nehéz feladatokat is jelent. Többet, jobbat, gazdaságosabban kell termel­nünk. A népgazdaság, az 5 éves terv­ben még jobban támaszkodik Borsod két nagy ipartelepének, az Ózdi Ko­hászati Üzemeknek és a Lenin Kohá­szati Műveknek munkájára. A két nagy gyár a 3 éves terv időszaka alatt is sikeresen dolgozott. Feladata ebben az évben megnőtt. Igaz, még nem ismeri részletesen azokat a fel­adatokat, melyeket az 5 éves terv­ben kell végeznie, az azonban vilá­gos: több acélra, több hengereltárura és exporttermékre van. szükség. A két gyárnak a szocializmus építésé­ben jelentős a szerepe, s ha azt akarjuk, hogy hazánk e két nagy gyára jobban termeljen, szükséges többek között, hogy jobban szervez­zék meg az anyagellátást. Az elmúlt évben az eredmények ellenére sem volt mindig zökkenő- mentes a megye üzemeinek anyag- ellátása, sokszor belső szervezetlen­ség, máskor külső tényezők hatására hullámzó volt a kohászat érccel, koksszal való ellátása. Ezen változ­tatni kell. Jobb anyagellátás nélkül nem termelhetnek eredményesen kö­tőink, üzemeink. Erről beszélgettünk Tóth József MÁV felügyelővel, a Kohóipari Irá­nyító Szolgálat vezetőjével. — Tudomásunk szerint nem vár­ható. hogy pár esztendő alatt jelen­tősen javul a MÁV kocsiparkja. Milyen elképzelések születtek a jobb anyagellátás megszervezésére? — Talán azzal kezdeném, hogy a Kohóipari Irányító Szolgálat a vasúttal közösen eddig is mindent megtett, hogy a Záhonyba érkező érc- és kokszszálKírrényok rövid idő alatt Ózdra és Diósgyőrbe érkezze­nek. Tudjuk, hogy az 5 éves tervben jobb, gyorsabb, biztonságosabb anyagellátásra lesz szükség. S bizony a vasút feladata nem lesz könnyű, hiszen ugyanannyi kocsival több anyagot kell majd szállítani. Termé­szetesen vannak terveink. Meg kell gyorsítani a kocsifordulőkat. Ha eddig csak beszéltünk erről, most naranrsolólag sürget az idő. Persze nem minden a vasút munkáién mú­lik. A megye üzemeinek, vállalatai­nak is be kell látniok, hogy csak úgy adhatunk több üres kocsit, ha a vagonokat, nem ácsorogtatják indo­kolatlanul. Hány kocsi áll a Miskolci MÁV Igazgatóság területén a Kohóipar! Irányító Szolgálat rendelkezésére? — A kocsik kb. 35 százaléka. S ki­jelenthetem: ha hamarább kapjuk vissza az üres kocsikat, több anyagot szállítunk a két nagy gyárnak. A vasút és az irányító szolgáiét dolgo­zói magukévá tették az 5 éves terv lelkesítő céljait, és azon munkálko­dunk. hogy a mepvéb°n lévő üzemek, gyárak, vállalatok időben kapják meg a fontos alapanyagokat. — Ismertetné a konkrét terveket? — Mint mondottam, a kocsik 35 százaléka tartozik a Kohóipari Irá­nyító Szolgálat, kezelésébe. Ezeket a kocsikat mi futtatjuk Záhonytól Mis- koleig, Ózdig, Diósgyőrig és. hogy el­áruljam, Salgótarjánba, Sztálinvá- rosba. a Lőrinci Hengerműbe és Csepelre is borsodi kocsikon érkezik az anyag. A tervünk az. hogy min­denképpen — ha kell szigorú rende­letek kel — meggyorsítsuk a kocsifor­dulókat és ha ez sem elegendő, lé- pésről-lépésre jelentős átcsoportosí­tást végzünk. — Ügy hallottuk, mindössze nyolc ember dolgozik a Kohóipari Irányító Szolgálat megyei irodájában. Ez nem nagy létszám ... — Kevesen vagyunk, de szeren­csénk, hogy szakképzett, az anyag- ellátásban tapasztalt, hogy úgy mondjam, rutinos elvtársak dolgoz­nak, aikik nemcsak hivatalnokok, hanem ezen túlmenően liiva'tásszere- tet és felismerés vezérli őket: mind a nyolc ember világosan látja, rajta is múlik, hogy milyen lesz az üze­mek eredménye. Az ötéves tervben nagyobb meny- nyiségű anyagot kell megmozgatni, Borsodban is új gyárak, üzemek épülnek. A Kohóipari Irányító Szol­gálat dolgozói felkészültek a nagy feladatra, csupán azt kérik az üze­mek, vállalatok, gyárak szállítás- vezetőitől: gyorsabb koc ifordulók- kal, az anyagok időben történő ki­rakásával segítsék egymás munkáját, hiszen a cél közös: a jobb anyagel­látás — jobb tervteljesítés. — szegedi — Átadták a forgalomnak ű sajőszentpéter—edslényi hidat Prie5zo! József eivtárs tartotta az avatóbeszédet LASSAN hömpölyög medrében a Sajó és fölötte biztosan, szilárdan, összedünthetetleniil ívei át az új híd Sajószentpcíer és Edelény között. Az avatási ünnepségre cgybesercglett a falu apraja-nagyja. A Himnusz ak­kordjaival, — amelyet a bányászze­nekar játszott — megkezdődött az avatási ünnepség, az új híd ünnepé­lyes átadása. Megjelent az ünnepségen Prieszol József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára, Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára, Laczkó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője, Molnár János elvtárs, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium osztályvezetője, Csé- pányi Sándor elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettese, valamint a já­rási pártbizottság és járási tanács képviselői. A Közlekedési Építő Vállalat nevé­ben Piukovics József főépítésvezető ismertette a híd újjáépítésének tör­ténetét. Elmondotta, hogy a most átadásra kerülő híd modern, a maxi­mális terhelést elbíró vasbetonhíd, amelynek építése már évekkel ez­előtt megkezdődött. Ezután Molnár János, a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium osz­tályvezetője átadta rendeltetésének az új hidat. Elmondotta, milyen ha­Szélesvász&sú lelt a miskolci fóossuSfo-iníizi Két héttel ezelőtt tettük szóvá, hogy igen lassan halad a miskolci Kossuth-mozi átépítése szélesvásznú vetítésre. Most közölhetjük olva­sóinkkal, hogy a szélesvásznú beren­dezés szerelési munkálatai befejeződ­tek és szombaton délelőtt a Hívadó­mozi műsorában az Ármány és sze­relem című filmet már szélesvásznon vetítették. A jövőben a közönség a Kossuth-mozi ban is láthat széles­vásznú filmeket. talmas összegeket fordít államunk a közlekedés fejlesztésére. Elmondotta továbbá, hogy a fővárosi, megyei és járási útvonalakat mind kemény kőburkolatú úttá építteti át a kor­mány, sőt arra is igen nagy gondot fordít, hogy a községi bekötőutak is lehetőleg minél hamarabb megépül­jenek. Néhány szóban ismertette Molnár elvtárs a közlekedés óriási fejlődését, autóbuszhálózatunk, autó- buszforgalmunk európaszerte az el­sők között van. Molnár János elvtárs ezután méltatta az út- és hídépítők nagy erőfeszítéseit, kiváló munkáját, majd ötüknek átnyújtotta a Kiváló dolgozó jelvényt és az oklevelet. A Sajó-híd építői meghatottan mondtak köszönetét a kitüntetésért, többen pedig a pénzjutalomért, amelyet szintén az ünnepségen adtak át. Csépányi Sándor elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese vette át a hi­dat és köszönetét mondott az építők­nek jó munkájukért. EZEK UTÁN Prieszol József elv- társ lépett az emelvényre és elmon­dotta, hogy hosszú ideje figyelem­mel kíséri már a hídépítők munká­ját. Együtt örül azokkal, akiknek ré­gi, égető problémája oldódott meg a mai napon. — A rommálőtt és elpusztított ha­zát olyan iramban építettük újjá, amilyen a Horthy-rendszerben el­képzelhetetlen volt — mondotta Prieszol elvtárs. — Ez a híd olyan erős, olyan szilárd, hogy az ökrös­szekerek és lovaskocsik helyett cl fogja bírni azt a sok gépkocsit, te­herautót, traktort is, amelyeket a jö­vőben el keli bírnia... Prieszol elvtárs ezután a megyei pártbizottság nevében köszönetét mondott a híd építőinek, majd el­vágta a szalagot és ezzel átadta a forgalomnak a sajószentpéter—ede- lényi ú.i hidat. Ez volt a megyében a fasiszták ál­tal szétrombolt 257.. egyben az utol­só híd avatása a felszabadulás óta. A meleg, baráti légkörben lefolyt avatási ünnepség az Inteniacionálé hangjaival ért véget. Fírírplóttapasztalható a beadványok, ClOreiepes panaszok ellenőrzésében is. Nem egy hivatali pártszervezet fontos feladatának tekinti ellenőrizni, hogyan foglalkoznak a dolgozók panaszaival s észrevételeiket, megjegyzéseiket közük az illetékesekkel. Javult az ellenőrzés olyan szem­pontból is, hogy az illetékes szervek vezetői beszá­moltatják a panaszokkal foglalkozó elvtársakat, jelen­tést készíttetnek velük, hogy egy bizonyos időben ■hány beadvány érkezett, milyen természetűek voltak azok, s kielégítő intézkedést foganatosítottak-e? Igen helyes, hogy egy-egy komolyabb bejelentésről az ille­tékes szerv vezetői írásos jelentést kérnek az ügy elintézéséről. A dolgozók bejelentéseinek intézésénél azonban van még hiányosság is. Még mindig nem tapasztal­ható, hogy egy-egy szerv keresné, kutatná a hibák általánosítható okait, s így nem intézkednek e hibák megelőzésére vonatkozóan. Egyes szerveknél — mint ahogy azt a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is megállapította — előfordult, hogy a panaszok irat­tárba kerültek anélkül, hogy tárgykörükben intéz­kedtek volna. Az I. kerületi tanácsnál a vizsgálatkor igen sok olyan ügyirat került elő, amelyekre ugyan rávezették az intézkedési utasítást, de az intézkedés nem történt meg. Ugyancsak itt derítették ki a népi ellenőrök, hogy több ügyirat az előadóknál egysze­rűen elveszett, ami azt bizonyítja, hogy nem kielégítő az ellenőrzés sem. Hasonló hiányosságokat tapasztal­tak a népi ellenőrök az SZTK Megyei Alközpontjá­ban. Előfordult e szervnél is, hogy a dolgozók panasz- bejelentései nem minden esetben kerültek iktatásra. Különösen szembetűnő az úgynevezett „kis panaszok­kal” való hiányos foglalkozás, amelyek az ügyirat­dossziéba kerülnek, s gyakran elfelejtkeznek róluk. Pedig a beadványt tevő dolgozók szempontjából a ..kis panasz” is igen fontos lehet. Az intéző elvtársak­nak arra kell gondolniok, hogy a legkisebb kritikai megjegyzések mögött is emberek vannak. Nagy Gyulá- né kazincbarcikai lakos táppénzügyét vagy Suhajda Bertalanná panaszát csak akkor intézték el, amikor kétszer írásban és kétszer szóban sürgették panaszuk elintézését. A Maerwo! Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgá­” latai arra is felhívják a figyel­met, hogy egyes szerveknél a panaszok érdemi elinté­zése több esetben kifogásolható. Az SZTK Megyei Alközpontjában Koós Endre családipótlékra vonat­kozó panaszlevelét az iktatástól számítva három hó­nap múlva zárták le, — sajnos ekkor sem kielégítő módon, mert a panaszost nem tájékoztatták meg­felelően a követendő eljárásról, özv. Lakatos Gézáné nyugdíjidő-elismerési kérelme 19(50 májusától októ­berig húzódott. Időközben az ügyben elutasító hatá­rozatot hoztak a nyilvántartási részleg hibájából, amelyet utólag a dolgozó fellebbezésére a nyilván­tartás igazolt és csak ezután nyert az ügy elintézést. Sajnos, még olyan dolgok is előfordulnak, hogy nem válaszolnak a panaszos levelére. Id. Vozár Ferenc nyugdíjával kapcsolatos levelére például egyáltalán nem kapott választ. Kanyuk Ferenc panaszában em­lítést tesz a táppénzzel kapcsolatos sérelméről. Pana­szát nem vizsgálták ki, s nem is válaszoltak rá. Előfordul egyes szerveknél, hogy a panaszbejelen­tések folytán napvilágra került hibák miatt, amelye­ket az illetékesek intéznek, nem érvényesítik a fele- lősségrevonást. Ugyancsak a Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálatai bizonyítják, hogy a hibát elkövető dolgozókkal szemben legfeljebb a szóbeli figyelmezte­tést alkalmazzák. Az illetékes szervek vezetőinek oda kell hatni, hogy ha valamelyik beosztottjuk nem végzi lelkiismeretesen a panaszos beadványokkal kapcsolatos tennivalókat, szigorúbb felelősségrevonást alkalmazzanak mind hivatali, mind pártvonalon. még nincs rendjén a dolgozók bejelentésé­nek intézése. Azonban, ha egészében nézzük me­gyénkben a párt-, a tömegszervezetek és állam­hatalmi szervek ilyen irányú munkáját, megnyugtató képet kapunk. Az utóbbi időben a dolgozók panaszai­val való foglalkozás területén nagyot léptünk előre. Az illetékes szervek egyre több megértéssel foglalkoz­nak a dolgozók panaszainak intézésével, politikai munkának tekintik azt. s a legtöbben minden lehetőt megtesznek a panaszok, észrevételek mielőbbi elinté­zése érdekében. S ahol még nincs minden rendjén a dolgozók bejelentéseinek intézése területén, ott érvényt kell szerezni a pártunk Politikai Bizottsága által hozott idevonatkozó határozatnak, azaz: a dolgo­zók valamennyi kritikai megjegyzése, panasza gyors, eredményes elintézést nyerjen! Fel kell számolni azt az itt-ott meg meglelhető helytelen nézetet, hogy egyesek a panaszos ügyeket felesleges tehernek tekintik. Fodor László Egyes szerveknél Borsodi költők verseiből BORSODI GYULA: A GYÁRI UTCA Az én őseim nevét nem írták kutyabőrre. De mindenkinél gőgösebben tekintettek ők előre. Szemükben vad dac égett, ha a pallér úr megjelent, Bért követeltek, káromkodtak, forgott a sok bús égi szent. Sehogysem tudtak csendesedni, bárki pisszentett: Jön az úr! üklüket rázták, lázadoztak és lazítottak konokul. Valami naiv kommunizmust, hittek s hirdetlek mindenütt, Asztalra csaptak, kést ragadtak, mikor bort ittak, jó nedűt. Olyan feszitő akarással akartak szebbet, jobbat itt. Hogy szinte önnön tüze által égett hamuvá mindegyik. Sándor bátyámnak, ki a város csatornáiban bujdosott, a szabadságból a halál pár hétnél többet ttem hagyott. Az első szabad május napján fogadta be a sorverem, Egy utca őrzi csak nevét már s özvegye néha sír nekem. AKÁC ISTVÁN: Az az utca a gyári utca, — munkások járnak ott gyalog, — Sándor bátyám is minden reggel velük egy sorban andalog. Mutatja véres kezet, lábát, sápadt arc-csontját, nagy szeméi, — Nehéz a munka? Sok a gondod? Add ide eivtárs a felét! így beszél velük és a szívek szavára összehajtanak, Bátyám nevét az utca őrzi, egy utca lent a gyár alatt. Vasárnap, hogyha, napsütéses reggel van, arra ballagok. Bátyám megbékéli szemefényét villantják rám az ablakok. — Látod, ünnepel ma az utcád! Milyen szép ruhát vett a lány! Kirándulásra készülődnek, lesz sörmérkőzés, dal, cigány. Egy öreg munkás főz gulyásost, ki jól emlékszik még terád, Milcor a banda húzni kezdi, tán rádköszönti poharát. Nótázva jönnek haza este, daluk Icai vígan fut a szél, Sándor bátyám, s ti többi ősöm. nem haltatok hát semmiért! Nagyapám cite rá ja Szívemre hulló, furcsa hangszer a szekrényben mereng öt éve, ha reá nézek, emlékezem nagyapám szorgos kezére. Húrjait úgy fonta egymáshoz, mintha élete függne tőle, ha lágy zenét hajt bűvös ajkuk, ő mosolyog rám — ködbe tűnve. Fáját ő vágta, ő faragta, becézte és vigyázott rája, hogy csillagokig fölkacagjon lázas, tört szárnyú unokája. Jó nagyapám, öreg Homérosz, szeme bölcs fényét szinte látom, mikor vágyak pilléje lebben a bortól szikrázó poháron. Öt érzem minden rezdülésben, őt hallom újra, régi gyermek: holdas éjeiken messze réved, s halászva, halkan énekelget. JUHÁSZ JÓZSEF: Fölkapott Két vaslkos karjával hónaljamba nyúlt, s mint a vaskapocs magasba lendített. Hátam begörbült, akár a hatos. Ijedt gyermek-szívem dobbant, mint a dob. Ö csak nevetett, szája kettényílt, mint érett cseresznye, ha földre esett. a legény Fölkapott a legény, — forgószél így az apró levelet —. Forgatott s ingem az ifjúság zászlajaként lebegett. Fölemelt, mint a sors, s szemével bökte a kéldő hegyet: — Nézd milyen hatalmas! Akkorára kell megnőni neked!.. Nobel-díjas tanárok Nobeí-díjas tanítványa Amikor Donald Glaser kémikus átvette az idei kémiai Nobel-dijat, beszédében kijelentette, hogy az őt. ért megtiszteltetésben osztozik tanára, sőt. tanárjának tanára is, akik mindketten maguk is kémiai Nobel-díjasok voltak. Glaser tanára Emilio Segré professzor volt, az 1951. évi Nobel- díj kitüntetettje, Segrc tanára pedig Edwin Mattison McMillan, iigyancsak Nobel-díjas. A hallgatókhoz fordul va Donald Glaser kijelentette: „Csak akkor leszek biztos benne, hogy jól végeztem munkámat, amikor majd tanítványaim egyikét is ez a nagy megtiszteltetés fogja érni.’’ Korszerű autódaru Hazánkban is sok építkezésen alkalmazzák már a .(ól bevált csehszlovák gyárt­mányú autódarut, mely a legrosszabb terepen és a legkisebb helyen is ügye­sen mozog, segíti a földmunka és az anyagrakodás meggyorsítását. A képen látható autódaru megyénk minden jelentős építkezésénél megtalálható.------------------------oOo—-— K özlemény A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy 19G1 január 16-án üzemkezdettől a következő autó- buszjáratok menetrendjén változtat: Az 1-es vonalon a reggeli és délutáni csúcsidőben az eddigi 8, illetve 10 perces járat helyett 6 perces járatot indít. A 3-as vonalon a martintelepi lakosok jobb közlekedése végett reggel 6—8-ig és 15,10—18.00 óráig, a Martintelep, Sík u. és Dózsa György u. között, a Béketér érin­tése nélkül 10 percenként indít járatokat 3/A. jelzéssel. A Martintelepről 6.10-kor Vasgyárig köz­lekedő járat, a fenti naptól a Dózsa Gy. utcáig közlekedik. A 4/A. járat túlzsúfoltságának csökken­tése végett a Szemere u.—Tapolcai el­ágazás között a reggeli és délutáni csúcs­időben 4/B. jelzéssel új járatokat indít. Az 5-ös vonalon 17.00 órától a járatok kihasználatlansága miatt a 20 perces já­ratok helyett 30 percenként közlekedteti a járatokat. A 7-es vonalon a reggeli és délutáni csúcsidőben 10 perces járatokat közleked­tet az eddigi 15, illetve 20 perces járatok helyett. Menetrendek a végállomásokon kapha­tók díjmentesen.

Next

/
Thumbnails
Contents