Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

Vasárnap, jgfíj. Január 13. ESZAKMAGyAROÍtSZAG r Újra Franciaországba készülnek a diósgyőri táncosok M iskolc kulturális eredményeit emlegetve min­dig büszkén soroljuk_ a Diósgyörvasgyári . ltMűvészeti Együttes sokrétű munkáját, nagysikerű tiazai szerepléseit és sikerekben gazdag külföldi út­jait. Ez az együttes, amely már több baráti országban öregbítette a magyar népi kultúra hírnevét, szerzett megbecsülést a különböző színpadokon, vagy a moszk­vai televízióban — két évvel ezelőtt Franciaországban ■/árt. A Scvoya megyei Annemassc városka ünnepi ijizottsága hívta meg az általa rendezett nemzetközi néptánc-fesztiválra a már nevjzeiközi hírnévre szert ! te ff vasas munkásegyiittes iánccspportját, Annaki.de- 1 jén beszámoltunk arról a sikerekben és ünneplésben rgazdag pár napról, ayiii a diósgyőri táncosok Fran- cige/rszagban, Annemassc és Chamonix városka dol­gozói körében töltöttek, több idézetet is közöltünk francia lapokból, amelyek mint a nemzetközi feszti­vál legsikeresebb szereplőit emlegették a vasgyári táncosokat. A vendégszerepléskor megpecsételődött barátság ■tus elmúlt évben tovább izmosodott. A sztálinvárosi jubileumi ünnepség kapcsán tartott Vasas Nemzetközi Néptáncfeszfiválon újra találkoztak a diósgyőri lán­cosok és francia barátaiÍz. Eljött a sztálinvárosi ün­nepségekre Annemasse és Chamonix küldöttsége, el­jöttek az ottani népi együttes láncosai és dalosai. Fergeteges taps fogadta a francia vendegek nagyszerű számait a sztálinvárosi szabadtéri színpadon és ezrek és tízezrek gyönyörködhettek benne, szerte az ország­ban a televízió képernyői előtt. Rövid magyarországi tartózkodásuk alatt időt szakítottak, hogy megismer­jék egy év előtti vendégeiknek, a diósgyőrieknek szűke.bb pátriáját is. El gyönyörködtek Lillafüred és Tapolca festői szépségében, a miskolci közönség pedig örömmel tapsolta őket a Bartók Béla Művelődési Ház színpadán. Ezek nagyjából az eddigi állomásai a diósgyőri— anncttjass.ei barátságnak. Alapja pedig minden bi­zonnyal az, hogy a Diósgyörvasgyári Művészeti Együt­tes eddigi többéves nagyszerű tevékenységével kivá­lóan érdemesnek bizonyult arra, hogy hazánk népi kultúráját az országhatárokon túl is reprezentálja. A napokban újabb állomáshoz érkezett a diós­győri és francia táncosok barátsága. A Savoya me­gyei ünnepi bizottságtól meleg hangú levél érkezett a Szakszervezetek Országos Tanácsának kulturális osztályához, atpplyben a most kezdődött esztendő depekán újrp. megrendezendő annemassei nemzetközi néptáncfesztiválra ismételten meghívják a diósgyör­vasgyári táncosokat, mivel korábbi szerepléseik olyan mély nyomokat hagytak az Alpok nyugati lejtőin élő francia, dolgozók emlékezetében, hogy újabb nemzet­közi fesztiváljukat el sem tudják képzelni a diósgyő­riek vendégszereplése nélkül. A meghívás érthetően nagy örömet és azzal ve­gyes izgalmat keltett a Bartók Béla Művelődési Ház­ban, Már a napokban megkezdték a franciaországi program összeállítását, megkezdték a próbákat, hogy új vendégszereplésükkel tovább erősítsék jóhírnevü­ket. a más országokban élő dolgozók barátságát. A tervek szerint előreláthatólag két hetet töltenek a diósgyőriek francia, barátaik körében és abból négy napig a svájci Genfben is vendégszerepelnek. Ö römmel regisztráljuk diósgyőri öntevékeny kultúrmunkásainlc újabb külföldi útját, jó- hírnevüknek, művészetük magasfok-úságának újabb nemzetközi elismerését. Hisszük, hogy a vendégsze­replés után újabb sikerekről adhatunk hírt. (bm) Milyen fontosabb kulturális események lesznek az idén Miskolcon? December 4-én nyílt meg a VI Miskolci Országos Képzőművészet. Kiállítás a Herman Ottó Múzeum, ban s ma este 6 órakor zárul. A más félhónapos nyitvatartás alatt 1 000 ven felül volt a látogatók száma. E; a szám sok mindent elárul. Elárulja hogy a 42 nap alatt naponta átlag .százhatvanheien nézték meg a kiállí­tást és ez a szám növekvő tendenciái mutat az előző tárlatok látogatott­ságához képest. A múzeum vendégkönyvét lapoz­gatva megtudjuk, kik is voltok a lá­togatók és mi volt a véleményük a kiállított művekről. Ürömmel láttuk, hogy az általános iskolák, gimnázi­umok, iparitanuló intézetek, tech­nikumok, főiskolák fiataljai milyen nagy szómban jártak itt. Nemcsak Miskolc negyedeiből — Hejőcsabáről. Mariin telepről, Diós­győrből — hanem Egerből, Ózdról, Hernádnénietiből, Sárospatakról is:; eljöttek a diákok tanáraikkal. KISZ-:; .fiatalok csoportosan is megnézték ali kiállítást, például a Zrínyi Ilona' Leánygimnázium Martos Flóra Ifjút -Kommunista-csoportja, a Közgazda-' sági Technikum ipari tagozata és a Villamos-ipari Technikum KISZ-' csoportja. Az üzemek; gyárak, sőt a falvak dolgozóit is nagyon érdekelte a tár-' lat. A mezőkövesdi Kossuth Tsz- tagjai — Jacsó József, Kissné, Szabót Károly, Hegedűs Zoltán — a követ­kezőket írták a vendégkönyvbe: ,.A múzeum megtekintése nagyon tanul- ; ságos volt. A kiállított képek és mű-, vészi munkált tetszettek.” ; Láttuk a külföldiek, szovjet vendé-; gok bejegyzéseit, más aláírás mellett] pedig ezt olvastuk: „Románia”. ] A sok-sok látogató közül voltak.; akik egyes képekről írtak elismerően.: azokról, amelyek legjobban meg-; ragadták figyelmüket. Például Tóth; Imre ..Egyedül” című festménvéről.: vagy Csabai Kálmán műveiről. A: nagy többség véleményét talán log-: Jobban mégis egyik látogató —'1 Az elmúlt őszön a Csók-galériában érde­kes és ritkaságszámba menő kiállítást rendez­tek nagyhírű művé­szek. kezdem ényezésé.re — giccs-tárlatot. Cél­ja: bemutatni a közön­ségnek — itt van. les­sék, nézzétek embereit, ez a giccs. Mennyire, hazug, rikító színeivel, negédességével, olykor ugyan vonzó, egészé­ben azonban mégis visszataszító. A kiállítás italában rendkívüli volt, a művészet adott helyei mindannak, ami mű­vészié, tjén. Helyet ad­lak a g,leesnek, hogy c lője Észt t-séjji anno k végleges felszámolását. Megindult tehát a had­járat a giccs ellen, a művészet és a jőizlés védelmében. A napokban a MÁV Erkel Ferenc Művelő­dési Otthonban vol­tam. Este volt és a kul- túrház telve fiatalok­kal, öregekkel, mint mindig. Az előadás kezdeté­re várakoztunk. A kez­dés elhúzódott, s mint. ilyenkor szokás, .unal­mában az ember meg­néz mindent maga kö­rül. Látnivaló akadt A GICCSRO bőven. A nagyterem falqn ízléses és ötletes elrendezésben képek voltak, egy egész kis fotó-kiállítás. — Gon­dolom, az iízpnii fotó- szakkör képei, — A fotók ötletesek és jók voltak, technikailag is szinte tökéletesek, né­melyik meglepően jó. Már túl voltam a fény­kúpnézésen. de az elő­adást. még mindig nem kezdték. Az előcsarnokban négy fiatal vitatkozott, két fiú és két lány. A vitában a fiúk vitték a prímet, mindkettő len­dületes gesztikulálús- sal igyekezett bebizo­nyítani. a saját iga-át. A vitából ennyit sike­rült ellesnem: — Én mondom ne­ked, öregem, hogy az egy közönséges mázql- mány. Az egy giccs! Azért is dugták el a büfébe, hogy ne legyen nagyon a szem .előtt, — Azt mondd meg nekem, ha már olyan- okos vagy. hogy miért giccs, miért mázol- mány? — Úristen! — tárta szét kezét kétségbe­esetten az előbbi, — Hát nincs szepied? Hogy miért giccs? Mert... viert giccs! Hol látsz le, öregem olyan színű fenyvest, olyan rikító virágokat és egyáltalán hol látsz olya/i színeket? A Vita lezárult — egyelőre befejezetle­nül, inert a nagyte­remben eloltották a villanyt, és megkezdő­dött. az előadás. A vi­tatkozók bementek a terembe, én pedig kí­váncsian mentem, a büféhez, megnézni a. vita. tárgyául szolgáló képet. Nem bántam meg. — Elég mindennapi lát­ványban volt ugyan részem, csak az hök­kentett. meg. hogy egy művelődési otthon melletti büfében lát­tam. A képen a követ­kezők. voltak: Háttérben, a „kép” jobboldalán valószí- nűtleniil méregzöld fenyves, lila ködfátyol­lal körítve. A fenyítés­től balra valamivel halványabb zöld rét terül el, a kép arányait sértő, hatalmas virá­gokkal tarkítva. Közé­pen egy árokforma húzódik végig, annak baloldalán egy vet.e- ménycskertnc.k látszó, f ej.par.ee Húzott i erű let látható, virág- és fű- csomókkal. Mindezek fölött, uralkodó motí­vumként., három, szarvas, amint éppen az árkot ugorja át, — Szarvasbika a. meghitt idill közepén, arányo­san. ahogy illik. A szarvashiba tekinteté­ből „öntudat” sugár­zik — egy jó nyak- és fejhossza.l kiemelkedik a „mezőnyből”. Ráadá­sul. az egyik szarva.st.e- hén lába olyan benyo­mást kelt. mintha tö­rök, de legalábbis fí- camodott lenne — nem a legnagyobb raizkész- sén bizonyít álcaként. Kétség nem férhet hozzá: az említett „al­kotás” mintaszerű giccsprodukei q. Vcyan - azok az általánosan közismert, visszatérő giersmotivvmok. Ha már általános harcot indítottunk a giccs ellen, akkor, úgy vélem, illő lenne el­tüntetni ' mintapéldá­nyait. legalább onnan, ahová legkevésbé va­lók, a művelődést ott­honok környékéről. Szarvas Dezső guk készítették a diákok, egészen jelentéktelen költséggel. — Hogyan fogadták az esztek % magyar kulturális delegációt? — Az észtek nagyon sser.etik a magyarokat. Szeretnének a magya­rokkal mind szorosabb kapcsolatot kiépíteni, gyakrabban találkozni^ kölcsönösen megismerni egymás kul­túráját. Ezt, amerre csak jártunk Észtországban, lépten-nyomon érez­tük. Egy érdekes epizódot hadd mondjak el. Részt vettünk egy kis ünnepségen egy általános iskolában. Egy kisfiú elszavalta egy Pet.őfi-vers •észt fordítását, majd rögtön utána ugyanazt a verset elmondta magya­rul is. Kiejtésén, az egész versmon­dásán érezni lehetett, hogy sokáig foglalkoztak vele. nem hirtelen, a mi tiszteletünkre tanították be. — Az észt kulturális élet egyéb területeiről hallhatnánk-e valamit? — A sok élmény között egy igen megrázó élményben is részünk volt. Megnéztünk egy grafikai kiálllítást Meg kell jegyeznem, hogy grafiká­ban igen magas fokon áll a szovjet- észt művészet. Kísérőnktől érdeklőd­tünk a grafikák alkotói iránt. Az élő művészek alkotásai között igen sűrűn találkoztunk olyan műreme­kekkel, amelyeknek alkotóit a néme­tek koncentrációs táborban kivégez­ték. Általában — nemcsak ezen a kiállításon, — a lágerélet emlékei­vel, a fasiszta gyilkolás emlékeivel lépten-nyomon találkoztunk. És min­denkor érezni lehetett, mit jelent az észt nép számára, hogy a Szovjet­unió felszabadította. Jó volt erezni azt is az iskolai ifjúság körében, kü­lönösen a fiatalabb generációnál, hogy egyazon úton haladnak a mi ifjúságunkkal. A kulturális élettel kapcsolatban szeretném még meg­említeni, hogy igen elterjedt a kó- rusmozgalom, a kis üzemi kórusok­tól az országos jelentőségű kóruso­kig- A kórusmozgalom egyébként tradicionális az észteknél és az el­lenállásban is hervadhatatlan érde­mei vannak. — Mint színházigazgató, bizonyá­ra érdeklődött * szovjet színházi kultúra iránt is. Milyen színházi elő­adásokat íájtoü? —- Észt országban három színházi előadást láttam. Mindhárom igen kulturált, jól kidolgozott, komoly munka volt. Moszkvában nyolc alka­lommal voltam színházban. Egy ba­lelírleadást, egy operettet, egy eszt- rád-kábaré előadást és öt prózai előadást láttam. A nálunk most be­mutatott Arbuzov-drámát, az Egy szerelem történetét, amelyet ott Irku.tsz.ki történet címmel játszanak, hét színházban is láttam, két kü­lönböző felfogásban, örömömre szol­gán, hogy Mesterházi Lajos Pesti emberek című színmüvét is láthat­tam szovjet színpadon. Láttam azon­kívül Szoífronov ragyogó szatíráját,- Az istenek alkonyát, valamint a Majakovszkij Színházban a Tavaszi hegedű című vígjátékot. Ezenkívül meg kell említenem a csodálatos Hattyúk tava balett-előadást a Nye­rni fövi cs—Dancsenko Színházban, valamint a Rajk.in-társ.ulat nagysze­rű esztrád-kabaréját. Csodálatosan szép előadások voltak, igazán felejt­hetetlen élményt: nyújtott legtöbbje. , — A darabok megértésénél nyelvi ►nehézségek nem jelentkeztek? t — Nem. Bár több esetben tolmács {ült mellettem, nem volt rá szükség. [Túlmenőiéig azon, hogy az Irkutszki {történetet és a Pesti embereket {szinte szóról-szóra ismerem, tehát {minden egyes mozdulatból ráismer­nem a történetre, az ismeretlen da- {raboknál is szükségtelen volt a tol- ftnács. A játék plasztikussága túl­isegített a nyelvi nehézségeken. A {szovjet rendezés arra törekszik* {hogy a mondanivaló a játékból, a {hangsúlyból, a jó szcenikai meg- íoldások segítségével kerüljön mind {közelebb a ma nézőjéhez. | — Hogyan fogadja a szovjet kö- Jzöuség a színpadi produkciókat? — Ami elsőként feltűnt a szinhá- izak nézőterén: a rengeteg fiatal. A [közönség döntő többsége sötét:, feke- [te ruhában, a nők kisesiélyiben fog­hattak helyet a széksorokban. Arány- Jlag nagyon kevesen voltak, akik ^csinos utcai ruhákban ugyan, de {nem kimondottan esti öltözetben [jöttek és alig egy-két embert láttam tegy-egy színházban, akiknek öltöze- Ctéből arra következtethettem, hogy {egyenesen munkából jöttek a szín­iházba. Számunkra érdekes az, hogy }a közönség előadás közben alig-alig {tapsol, sőt. a felvonások végén sem, ty.&ffy csak keveset, ellenben az elő- {adások végén az egész közönség az {orchesterhez tódul és ott tapsolja, {éljenzi az előadás szereplőit. Csak néhány kiragadott emlék » {sok-sok élményből amit a delegáció {szovjetunióbeli útján szerzett. De {azt hisszük, ez a néhány apró .él- Jmény is alkalmas arra. hogy benil- ílanlást engedjen a szovjet, nép kul- Iturátis életének egy-két kisebb terü­letére. (benedek) \ ósgyőrben, általában a munkáslakta területeken is tartunk' ilyen esteket. Különben az egész év zenei esemé­nyeit a Liszt- és Bartók-ünnepségek jegyében szervezzük. Mint köztudo­mású, ebben az évben ünnepeljük Liszt Ferenc születésének ISO., Bar­tók Béla születésének pedig a 80. év­fordulóját. Decemberben . is lesz majd egy hangverseny, ahol mű­kedvelő kórusok lépnek a közönség elé. Ezzel a hangversennyel Kodály Zoltán születésnapját, ünnepeljük. Kiállítás és egyéb rendezvények. Ez évben is megrendezzük a ha­gyományos képzőművészeti kiállí­tást, pontosabban: a VII. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást. Erre november—december hónapok­ban kerül sor. Márciusban teryezzük a munkás­színjátszók és borsodi írók találko­zóját is. Reméljük, hogy — különö­sen az íróknak — hasznos lesz majd ez a találkozás. <Pt) Hétfőn este: fitharmőjnffms hangverseny Az Országos Filharmónia lő-án, hé.(főn este fel S-kor tartja a Mis­kolci Nemzeti Szjnbábban az „A.” bérleti hangversenysorozatának so- ronkövetkező koncért jót. A hangversenyen a miskolci Liszt Ferenc fiíharinőjnükus zenekart Né­metb Gyula karnagy vezényli, s Rficzey Ferenc zongoraművész snű- ködik közre. Az est műsorában Bach B-dur szirajöűjájyf, Mozart A-dur zongoraversenyét és Beethoven l. szimfóniáját hallhatjuk. Briczky János — beírásával érzékel telhetnénk: „Nagyon szép művel vannak itt... Az embernek igaz örömét okoznak. Szinte nehéz meg válni a kiállítástól.. .”­(ra) Szfyhatvanhét látogató naponta Ma zárni a VI. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás nek a bemutatásáról talán még nem sokan, tudnak. Február 12-én, két nappal a budapesti bemutató után láthatja a közönség Darvas József: Hajnali tűz című drámáját. Április­ban kerül bemutatásra Gorkij ha­lálának huszonötödik évfordulója al­kalmából, Gorkij: Utolsó nemzedék című műve. Hangverseny. — Március 20-tól, körülbelül két hónapig tart a'Miskolci Zenei Napok sorozata. Ez idő alatt mintegy öt­hat nagyszabású hangversenyt ad­nak a miskolci zeneművészek. A március 20-i nyitó díszhangverseny egyébként a tízéves miskolci Filhar­monikus Zenekar jubileumi hang­versenye is. Még jegy érdekessége lesz a Miskolci Zenei Napoknak. A záróhangversenyen először mutatko­zik be a nagyközönségnek a Miskol­ci Központi Oratórium-kórus. Ezen­kívül természetesen tartunk majd néhány koncertet és kamaraestet is. Tervbe vettük, hogy Perecesen, Di­•Milyen fontosabb kulturális ese­ményeknek lehetnek tanúi, mit lát­hatnak, hallhatnak a miskolciak eb­ben az esztendőben? Ezekre a kérdé­sekre kértünk választ Ondrejovics Férenctől, a városi tanács művelő­désügyi osztályának helyettes veze­tőjétől, aki a következőképpen tájé­koztatott bennünket. Színjátszás. — A jelentősebb események közé tartozik a Munkás Színjátszó Napok megrendezése március 12—13 kö­zött. A színjátszó napokon a Miskolc területén lévő legjobb műkedvelő színjátszók mutatják be tudásukat. Egy Borsod megyei író, Bíró Zoltán: Záróra című • darabjának ősbemuta­tóját is láthatja majd a közönség a József Attila Művelődési Otthon színjátszóinak előadásában. A dara­bot Gyarmathy Ferenc rendezi. Külön kell szólnunk a Miskolci Nemzeti Színház nagyszerű prog­ramjáról, pontosabban: arról a né­hány kiemelkedő darabról, amely­A közelmúltban háromtagú ma­gyar kulturális delegáció járt a Szovjetunióban: Molnár János, a művelődésügyi miniszter helyettese, Fehér János, a Kultúrkapcsolatok Intézetének osztályvezetője cs Jákó Pál, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. A napokban felkerestük Jákó Pál elvtársat, és tájékoztatást kértünk tőle a delegáció útjáról, ta­pasztalatairól. — Nehéz volna rövid pár mondat­ban összefoglalni azt a sok élményt, visszatükrözni azokat a benyomáso­kat, amelyekkel a Szovjetunióban találkoztunk. A delegáció érdeklődé­se nem a kultúra cgy-egy meghatá­rozott területére irányult, hanem ál­talánosságban akartunk megismer­kedni a kulturális helyzettel. Ter­mészetesen, mivel éppen Molnár miniszterhelyettes elvtárs volt n de­legáció vezetője, legelőször a felső- oktatás rendje után érdeklődtünk, különös tekintettel n nálunk most megvalósítás előtt1 álló oktatási re­formra. A legtöbb időt Észtország­ban töltöttük, és ott tárgyaltunk a fnlr.őnktntári bizottsággá], valamint felkerestük Tartu egyetemi várost. Ennek a városnak az e^vpteme tél­iesen univerzális. A legkülönbözőbb tudománvágakban nyújt magasfokú képesítést. — Mi volt a legszembetűnőbb e]zen az egyetemen? — Az egyetemi ifjúság szelleme. Csak egy-két példát említek arra, hogy a szovjet-észt egyetemisták ho­gyan gondolkoznak, hogyan élnek. Jártunk egy ragyogó, impozáns kol­légiumi épületben. Ezt az épületet az egyetem diákjai maguk építették társadalmi munkában. Vagy egy má­sik példa: az egyetem mérnöki kará­nak hallgatói vállalták, hogy átné­zik a különböző szovjeíunióbeli épít­kezések terveit. A tervek átvizsgá­lása során egy sor módosítást java­soltak, amelyek kivitelezése száz­millió rubelnél nagyobb értékű megtakarítást eredményeztek. Ezért a munkájukért jutalmul egy elektro­nikus számológépet kaptak, de azt is úgy, hogy használat közben ki kell vizsgálniuk, kikísé.rletezniük és bizonyos idő múltán megtenni észre­vételeiket, módosító javaslataikat. Remekül berendezett rádióstúdiója is van a tartui egyetemnek, ahol természetesen megtalálható a hang­rögzítő és híradástechnika minden eszköze. A professzorok egyik-má­sik előadását magnet of oriszal ágra veszik ős a magnetolonszalagőkat kiküldik vidékre a levelező-hallga­tóknak. Megvan az a haszna is a rádióstúdiónak, hogy egy-egv pro­fesszor előadását egyszerre több te­remben, több helyen is hallgathat­ják az egyetemisták. A stúdió beren­dezéseit természetesen szintén ma­Egyetem és színház Jákó Pál elvtárs szovjetunióbeli tanulmányútjának élményeiből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents