Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

^as&ra ap, iwtl Jannär 1.

fiSZAKMÄGY ARÖßSZ ÄÖ

L/\KA'5ROMBOLO KAT

l^EBU^I-Al^ODJ! AZT A MÉHÁKY 10-000^*05 UELTÄßHIANYT MAID &LßORONAL^LM<.

Vízszintes: JL Üjévi üdvözlet

(Folyt a függ. 15. sorban.) 12. Takarmánynövény. 13. Jugoszláv város. 14. Állat fegyvere. 15. Megmüveletlen föld. 18. Füzei. 19. Idegen fiúnev. 20. Kartárs. 24. Erdős. 25. Két magánhangzó. 26. Légnemű anyag. 27. Tartozást kiegyenlít. 29. Feddő szó. 30. Kettőzve: hangszer. 32. Állami jövedelem. 33. Tojás, németül. 35. Burkolatsúly betűjele. 36. Nincs haja. 38. Ellentétes kötőszó. 39. Jelen nap. 40. Visszaránt. 41. Finnugor és török kc- veredésű nép. 42. Horgász felszerelése. 43. Kicsinyítő rag. 44. Vissza: személyes névmás. 46. Gyomnövény. 47. Kötőszó. 48. Körülbelül. 49. Női becenév. 50. Illatos virág mássalhangzói. 51. Félig vala! 53. Alvilági nyelv. 56. Csúcsa. 58. Római 100 és 450. 59. Bent rámol. 61. Réz, nikkel

és cink ötvözete. 63. Szerszám. 64. Nemesgáz. 66. Mélyedés, barlang. 67. Zenemű-forma. 69. Kis hely. 71. Mélyedés.

Függőleges: 1. Varázslat. 2. Lendület. :i. Napra mássalhangzói. 4. Idegen helyeslés. 5. Ismeretlen. 6. Német város. 7. Kimondott mássalhangzó. 8. Vers szélei. 9. Vissza: zamata. 10. Éles, németül, fonetikusan. 11. Szélvihar. 16. Lakoma. 17. Nyelvtani fogalom. 20. A hindu mitológiában a szerelem istennője. 21. Francia névelő. 22. Eleven. 23. Erdélyi város. 26. Domborművű klisé nyomtatásra. 28. Fekete-tengeri kikötőváros. 31. Remek. 34. Izomszalagja. 36. Egyesületbe lépett, 37. Ide-oda mozgat, 39. Tészták tölteléke. 45. Pestkörnyéki község 47. Női név. 52. Az öltözéke. 54. Tégladarab. 55. Zenei rövidítés. 56. Indíték. 57. Némán rakta! 58 írásbeli utalvány. 60. Rovó. kevert betűi. 62. Heveny. 63. Férfinév. 65. Nikkel fele. 66. Birka. 68. Személyes névmás. 69. Egyforma mássalhangzók. 70. G. ős. 71. Növény része.

FIJirÖKÖ

Beküldendő az idézet megfejtése január 7-ig. A hibátlan megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki.

A rejtvényben az o, ó, illetve ö, ö között nem teszünk különbséget. A múlt heti számban közölt rejtvény megfejtése:

„Én most karácsonyra megyek.

Régi, vén falusi gyerek.

De lelkem hó alatt.

Könyvjutalmat nyerlek: Szobosz- lay Lajos Miskolc, Nagyszalonta u.

2. sz... Lengyel Stefánia Miskolc, Szemere u. 2„ Tóth Nándorné Miskolc,

II., Tavasz u. 6. sz.

A könyveket postán küldjük el.

GYE RMEKEKNEK

Új esztendő köszöntése

Hull a hó a földre, fára. Kispajtások ablakába.

Tollat tűz a zöld kalapra, cseng a patkó, fend a késed sült malacra! Hull a hó. az útra csend öl, de szobádban nóta csendül, nóta csendül, zeng a lárma, új esztendő,

hozzál bekét a világra!

Bősz Jenő

Újévi varázslás

Az új évet minden nép nagy örömmel fogadja, s nagy zajjal, vigság* gal, lármával köszönti. Mert az újhoz mindig valami reménységei fűznek az emberek. Vannak különleges újévi szokások, amelyek arra lennének jók. hogy szerencsét, boldogságot varázsoljanak, vagy pedig, hogy belelássunk a jövőbe.

Nálunk magyaroknál is vannak ilyen, ma már tréfás újévi varázslatok.

Somló vidékén az a szokás, hogy egy görnyedt hátú öregembert hajtanak végig a legények az utcán, s közben állandóan korbácsolják (persze csak jelképesen, mert mindig mellé ütnek). Az öregember az ó-cvet, a legények az új ével személyesítik meg.

Éjfél körül megkezdődik „nyájfordítás” is. Kolompokkal, csengőkkel. karikás ostorokkal felszerelt legények veszik körül ilyenkor a házalhat. A „gazda” bemegy és megkérdezi:

— Most jöttem Budáról, budai vásárról, hajtottam száz tinót, meg szabad-e téríteni?

— Meg! — felelik a háziak. Erre csengőjével jelt ad, s lesz olyan zenebona, hogy az egész faluban hallani. Amikor megkapják jutalmukat, mennek tovább.

Néhol a. piactérre hordanak mindenféle szerszámot. ekét, boronát, kapát, kaszát, víg láncot járnak körülötte, énekelnek, hogy szerencse, kísérje őket majd a nagy munkák idején.

Élnek még ma is ezek a szokások. Ma már nem hiszünk varázserejükben, de kedves, szép játékként, megőrizzük népünk hagyományait.

Jó játékok!]]

KIP-KOP

Egy játékos kimegy a szobából, míg a többiek közösen megbeszélik, hogy mi lesz a tennivalója. Például: öntsön magának egy pohár vizet, tegyen bele egy kanál cukrot, és igya meg. A behívott játékossal nem közük ezt. saját mozdulataiból magának kell kitalálnia.

Elindul a szobában, lesz-vesz. Ha olyan mozdulatot végez, amely a feladat végrehajtásához szükséges, akkor „Kip-kop” kulccsal, vagy fémdarabbal helyeselnek a játékosok. Ha a vízvezetékhez megy óriási kopogós. Ha elkezd mosakodni — mélységes csend. Mindaddig, amíg ki nem találja, hogy mi volt a feladata.

ÖRAVADÁSZAT

Egy játékosnak bekötjük a szemét, háromszor jól megforgatjuk, azután útjára engedjük, hogy keresse meg hangja után az ébresztő-órát. Természetesen nem előtte dugjátok el az órát, s fel sem húzzátok csengőre, mert a ketyegés alapján kell megtalálni! Ha már gyakorlottak a játékosok. jobban el lehet dugni (szekrénybe, fiókba), hogy nehezebb legyen a feladat.

Válasz a kérdésekre:

Megfejtés

József Attiláról szőlő

1905-ben Budapesten. Édesapja szappanfőző, édesanyja mosónő. Makón. Magyar-francia-filozóíia szakra. Párizsban igen. Rómában nem. Vontatógőzösökön szolgált, tizenötéves korában (a Vihar, Török és Tatár nevű vontatókon), és ezeket sikálta« Ampa hajós kifejezés: védőit jelent Lázadó Krisztus — című verse miatt. Juhász Gyula. Munkások.

Összeállította: Pásztory Alajos ifj. Faragó Zoltán

Csodálatos ember volt Abukir, bizony csodálatos ember. Azt beszélték róla, érti az állatok nyelvét, .szamarával úgy beszélget, mintha csak a pajtása lenne.

Történt egyszer, hogy Abukir, aki foglalkozásra nézve vándorföldműves volt, csatlakozott egy karavánhoz, amelyik Abbes falu felé tartott. Itt éppen embereket kerestek, a szüreti munkákhoz. Történt, hogy egy éjszaka, amikor tábort vertek, iszonyú siránkozás hasított bele a csendbe. Hasszán, a gazdag kereskedő tépte a haját és szakállát. Amig aludt, ellopták nyakából a pénzeszacskóját. Mitévő legyen most, miből vegye meg a sok-sok színes selymet, amit haza akart vinni a bazaltjába.

A tolvaj közöttük van. hiszen idegen nem volt még a közelükben sem. Ekkor előállt Abukir és így szólt

A&uUii szatnaia

— Én most kimegyek a sivatagba, imát mondok Allah-hoz, addig maradjatok nyugodtan. Ha pedig visszajövök, előkerítem a tolvajt.

— Ezzel Abukir fogta a szamarát és elment. Amikor visszajött, így szólt:

— Számáramat bevezetem a sátorba, ti pedig egyenként menjetek be hozzá és fogjátok meg a fülét.. Szamaram tüstént megmondja nekem, ki volt közületek a tolvaj.

Az emberek, egymás után, mind a tizenheten, bementek a sátorba, azután kijöttek. Á szamár mind a tizenhétnél néma maradt. Ekkor Abukir ment be a sátorba, s amikor kijött, így szólt az emberekhez:

— Szamaram már megsúgta nekem, melyikötök a tolvaj, ezért most csak álljatok egymás mellé és nyújtsátok ki a kezeteket, tenyérrel felfelé.

Amikor pedig az emberek ott álltak egymás mellett és kinyújtották a kezüket tenyérrel felfelé, Abukir odalépett midegyikük elé. és arcát tenyereik közé tette. Aztán odament a kereskedőhöz és így szólt:

— A sorban a hetedik a tolvaj. Ö lopla el pén- zeszaeskódat. Menj és kutasd át öt és holmiját,

A kereskedő így is tett. Nagy volt az öröme, amikor megtalálta erszényét, a haramia ételeszsákjában. Hálálkodott. is Abukirnak, és tüstént megjutalmazta három aranypénzzel. Az emberek pedig a haramiát átadták a csendbírónak.

Másnap reggel továbbment a karaván.

— Mond meg nekem — kérdezte Ibn Amar, a karaván vezetője Abu- kirt —. miképpen tudtad meg, hogy ki volt a tolvaj?

— Mi sem könnyebb ennél — válaszolta Abukir. — Szamaram mindkét fülét megkentem illatos ámbrával. Tudtam, hogy a tolvaj néni merészeli megérinteni a szamár fülét. Ezután már csak az volt hátra, hogy megszagoljam mindannyiuk tenyerét. Egyedül a tolvaj kezének nem volt ambra ■szaga. De kérlek — mondta Abukir Ibn Amarnak — titkomat, ne mondd el senkinek. Hadd higyjék az emberek továbbra is, milyen varázslatos állat Abukir szamara.