Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-10 / 8. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 8. szánt Ara: 50 fillér 1961 január 10, hedd r--------------------S ztálingrád int és figyelmeztet (2. oldal) Dani bácsi (3. oldal.) Éberség (4. oldal.) Tarka szőttes (4. oldal) J Miskolc művelődéspolitikai helyzetéről és a további feladatokról tárgyait a várass pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt miskolci városi bizottsága szombaton Pártbizottsági ülésen vitatta meg a város művelődéspolitikai helyzetét és a további művelődéspolitikai feladatokat. A végrehajtó bizottság beszámolóját Balogh András elvtárs, a pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője ismertette. Balogh elvtárs bevezetőben elmondotta, hogy az elmúlt, esztendőben a végrehajtó bizottság a kulturális élet különböző ágazataival tizenhárom alkalommal foglalkozott, és hozott előremutató határozatokat. A művelődéspolitikai irányelvek megjelenése óta eltelt idő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy Miskolc társadalma megnövekedett érdeklődéssel és egyetértéssel fogadta az irányelvek megjelenését, és azt a csaknem két évvel ezelőtt született pártbizottsági határozatot, amely az irányelveik gya- ikorlati végrehajtását miskolci vonathozásban ágakra bontva meghatározta. Tovább fohosódott « munkások érdeklődése a művelődés iránt A továbbiakban Balogh elvtárs a munkásosztály politikai, általános és szakmai műveltségének ismertetésére tort át. Fokozódott a munkások érdeklődése a társadalmi ügyek és a művelődési kérdések iránt. Munkás- osztályunk törzsgárdája nemcsak a termelő munkában jár élen. hanem kulturális életünkkel szemben is magas eszmei és művészi követelményt támaszt. Az értelmiség eszmei, politikai fejlődéséről szólva, megállapította a végrehajtó bizottság beszámolója, hogy az értelmiség többsége megértette a VII. pártkongresszus által kitűzött lelkesítő feladatokat, és mind aktívabban kapcsolódik be a szocialista építőmunkába. Különösen tapasztalható volt ez — elsősorban a pedagógusok részéről —, az iskolareform megvitatása során. Alkotó munkájukban a művészértelmiség legjobbjai is közelebb kerültek a mindennapi élethez, a dolgozó emberekhez. Jelentősen fokozódik a párton- kívüli értelmiségiek aktivitása is. Az értelmiség politikai állásfoglalásának pozitív fejlődése, részvétele a szocialista építő munkában — jelentős lépés, persze társadalmunk jelenlegi fejlődése még többet követel. Szükséges az értelmiség és a kulturális front kádereinek rendszeres nevelése, az egyeseknél még meglévő konzervativizmus, egzisztencializmus, anyagiasság, bizonyos kritikátlanság, aZ elvtelen alkalmazkodás szelleme es más hibás nézetek elleni nyílt kritikai szellem meghonosítása. As iskolai muvtka helysete A beszámoló a továbbiakban oktatási és közművelődési intézményeink, szerveink munkájával foglalkozott. Az alsó- és középfokú dktatási intézményekről szólva megállapította, hogy az általános iskolákban több mint kétezerrel növekedett a tanulólétszám az elmúlt két esztendőben, a középiskolákban is igen jelentős a létszámemelkedés, bár a tanterem- hiány erősen gátolja a felvételeket. Jelentősen megjavult a munkás- és paraszttanulók aránya a középiskolákban. Ma az össztanulók 60 százalékát jelentik a munkás- és parasztfiatalok. Nagyon szépen fejlődik a középiskolákban a KISZ munkája, a taglétszám két év alatt csaknem két és félszeresére emelkedett, a különböző ifjúsági próbákon pedig a tanulóknak mintegy 70 százaléka vett részt. Az iskolák tanulmányi átlaga lassú fejlődést mutat. Részletesen foglalkozott a beszámoló a politechnikai oktatással, valamint a diákotthonok kérdésével, majd a felnőtt oktatás helyzetét s az ipari tanulóintézetek állapotát taglalta. Ezt követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem munkáját elemezte a beszámoló, majd áttért a népművelés különböző ágazatainak taglalására. As ismeretterjesstő munka A tudományos ismeretterjesztésről szólva, megállapította a beszámoló, hogy a mennyiségi fejlesztésben, az eszmei, tartalmi színvonal emelésében számottevő előrehaladást értünk el az elmúlt két évben. Az előadások számát figyelembe véve, az elmúlt évadban kétszeres a számszerű fejlődés, egyes témaköröknél háromnégyszeres emelkedésről is beszélhetünk. Figyelemreméltó, hogy a nagyarányú mennyiségi fejlődés egyáltalán nem hatott károsan az előadások színvonalára. Az üzemek többségében sikerült, bővíteni a világnézeti előadások tematikai körét politikai, filozófiai, enkölcstani előadásokkal. Fokozottabbá vált a nacionalizmus és a revizionizmus elleni harc. Igen jelentős az az eredmény, amely a munkásakadémiák hálózatának .szélesítése terén mutatkozik. A mostani évadban 38 tagozattal indultak meg a munkásakadémiák, ami az előző évinek a kétszerese. Sajnálatos, hogy számos középüzemünkben még nem indult meg a munkásakadémia. A szabadegyetem munkáshallgatóinaik száma is számottevően emelkedett. A tapasztolat szerint azonban a fizikai dolgozók szívesebben vesznek részt üzemükben a megszokott környezetben az előadásokon. mint a szabadegyetem központi tagozatain. Átfogó, rendszerezett ismeretterjesztés folyik üzemeink többségében. A legjobb példáját ennek a Lenin Kohászati Művek adja, ahol havonta 60—65 előadást tartanak változatos. nagy érdeklődésre száinottartó témákról. Ebben az évadban több olyan üzemben is megindult a rendszeres ismeretterjesztő munka, ahol korábban még nem folyt, vagy csak kezdeti állapotában volt fellelhető. A kisüzemi és vállalati ismeretterjesztés azonban nem kielégítő. Sok vállalatnál egyáltalában nem folyik rendszeres ismeretterjesztés, és sajnálatos, hogy a kis vállalatokon kívül egykét nagy vállalat, illetve üzem (Nehézszerszámgépgyár. Könnyűgépgyár. Nagymiskolci Állami Gazdaság, cementipari vállalatok) is idesorolható. M is hole k ép som ű vésse ti élete egészségesen fejlődik A beszámoló a továbbiakban az ifjúsági akadémiák, bizalmi akadémiák és a bejáró dolgozóik helyzetével foglalkozott, majd részletesen elemezte könyvtáraink és az olvasómozgalom helyzetéi. Ezt követőleg a Miskolci Nemzeti Színház munkáját vizsgálta. A filmszínházak műsorpolitikájának bonoolgatása után a város képzőművészeti életéről szólt a beszámoló. Megállapította, hogy varasunk képzőművészeti élete egészségesen fejlődik. A művésztclcp alkotó kollektívája szép eredményekkel dicsekedhet. A már hagyományos országos képző- művészeti kiállítások városunk művészeti életének jelentős színfoltjai. A végrehajtó bizottság megítélése szerint a miskolci és borsodi képzőművészek az országos kiállítás anyagát eszmei, művészi, tematikai vonatkozásban pozitív irányban gazdagítják. A városi tanács, a gazdasági, és társadalmi szervek megbízásai mai életünk mind jobb megismerésére és annak művészi visszaadására ösztönzik a miskolci képzőművészeket. Igen jelentős az öntevékeny képző- művészeti körök munkája is. A helyi irodalmi életről A helyi irodalmi életről szólva, megállapította a beszámoló, hogy a kezdeti eredmények ellenére, városunk írói és költői még adósak olyan jelentős irodalmi művekkel, amelyek népünk megváltozott életét, harcát mutatják be. Gyakran nyúlnak az úgynevezett „semleges” témákhoz, ez azt tükrözi, hogy íróink jelentős része nem ismeri elég mélyen mai társadalmi életünket, vagy ideológiai felkészületlenség következtében nem képes felfogni korunk lényeges társadalmi jelenségeit. Meglepetéssel vette tudomásul a végrehajtó bizottság, hogy a városi tanácsnak a tanácsok fennállása 10. évfordulója alkalmával meghirdetett irodalmi pályázatára az ismertebb helyi írók. költők egyike sem nyújtott be pályaművet. A továbbiakban a zenei életünkben észlelhető számottevő előrelépésről, a Herman Ottó Múzeum értékes munkájáról, valamint az öntevékeny művészeti munka fejlődéséről'szólt a beszámoló, majd a művelődési otthonok helyzetét, műsorpolitikáját elemezte. Ezt követően a városi tanács erőfeszítéseiről szólt, amelyekkel az alsó- és középfokú Oktatási intézményeik, közművelődési intézmények tárgyi feltételeinek megjavítását segítette az elmúlt időszakban. A pártszervezetek kulturális munkája A végrehajtó bizottság beszámolója végül a pártszervezetek kulturális irányító és szervező munkájáról szólott, megállapítva, hogy a kulturális feladatok a legszorosabban összefüggnek az alapvető politikai és gazdasági feladatokkal, hogy a kultúrforradalom szerves része a szocialista építésnek. Több üzemi párt- szervezetnél látható a törekvés arra, hogy megértesse a munkásokkal: a munkásosztály csak úgy töltheti be vezető szerepét a társadalomban. ha tervszerűen emeli általános műveltségének színvonalát. Ma már egyre több pártszervezet előtt, világos, hogy a kultúmevelési feladatok nem oldhatók meg egy- egy kampánnyal. Szükséges, hogy a pártvezetőségek tagjai, de minden kommunista fokozza a kultúrpolitikai, irodalmi kérdésekben való tájékozottságát. Kulturális intézményekben működő pártszervezeteink pedig, az ott dolgozó művészék. értelmiségiek marxista világnézeti nevelésére az eddigieknél sokkal nagyobb gondot fordítsanak. * Balogh elvtárs részletes beszámolója után megkezdődött a vita. A hozzászólók egészében elfogadták a beszámolót, és több kisebb momentummal egészítették azt ki. Szóba- kerültek a munkás- és művésztalál- kozók, a közönségszervezés kérdése, javaslat hangzott el mozgó-könyvtár létesítésére Miskolcon, a műszaki könyvpropaganda erősítésére, a gyermekeiknek az éjszakai szórakozóhelyeken való ellenőrzésére. Szóba került a bejáró dolgozók kulturális nevelése, az ismeretterjesztő munka további megjavítása, valamint a felnőtt oktatásnál a tanulmányi eredmények emelése, illetve a követelmények megszigorítása. n vasárnapi népszavazás eredményei Franciaországijait és Uigériában Párizs (MTI) Hétfőre virradó éjszaka hirdették ki a franciaországi népszavazás végeredményét: 26 847 933 választójogosult közül igennel szavazott 15 198 714, nemmel 4 996 322, a szavazástól tartózkodók, vagy érvénytelen szavazatot leadok száma 6 652 712, azaz a választók közel 25 százaléka. Az érvényesen leadott szavazatok 75 százalékát meghaladta az igen, s közel 25 százalék volt a nem aránya. Ugyanezek az arányszámok a franciaországi testület egészére vetítve ezt az eredményt adják: 57 százalék igen, több mint 18 százalék nem. Az „igen” győzelme nem volt meglepetés, Maurice Thorez, a Francis Kommunista Párt főtitkára a napokban már emlékeztetett rá, hogy a történelem nem ismer olyan népszavazást, amely más eredményt hozott volna, mint amit kitervelője elérni szándékozott. A január 8-i népszavazás eredményeinek az 1958-as népszavazással való egybevetése azt mutatja, hogy De Gaulle tábornok közel két és félmillió szavazatot vesztett. Rendkívül magas százalékban maradtak távol az urnáktól a választók, vagy szavaztak érvénytelen szavazólappal. 1946 óta nem volt ilyen magas a szavazástól tartózkodók aránya. Elsősorban a munkáslakta városokban: Párizs híres „vörös övezetében” tizenhárom elővárosban jutott abszolút többségre a „nem”, 1958- ban csak egy-két helyen haladta meg a „nem” szavazatok száma az „igen”-éit. A nagyvárosokban. Marseille-ben, Bordcaux-ban, Lyonban jelentősen több „nem” került az urnákba, mint két esztendővel ezelőtt. Igaz. hogy ez alkalommal a szélső- jobboldal. Soustelle, Bidault, Móricé és Duchet szövetkezve az algériai ultrákkal, a „nem” érdekében folytatott (kampányt. A szavazási eredmények vizsgálata azonban félreismerhetetlenül kimutatja, hogy az iparvidékeken. a nagyvárosok munkás- lakte negyedeiben, stb. emelkedett a „nem” szavazatok száma. Soustelle és társai gyakorlatilag elenyésző számú szavazatot szerezhettek, s még az egy százalékot sem érhették el. Ez pedig arra vall. hogy Franciaországban a szélsőjobboldal ereje csekély, másrészt pedig azt is bizonyítja, hogy a szélsőjobboldal tetemes része továbbra is De Gaulle tábornok mögé sorakozik fel. A francia politikai körökben és a sajtóban megkezdődött az eredmények kommentálása. Az Humanité hasábjain rámutat, hogy a népszavazás eredményének új eleme De Gaulle szavazatvesztesége. Pedig — emlékeztet Fajon — óriási eszközökkel rendelkezett: a rádióban, a sajtóban, filmvásznon egyaránt, a katolikus egyház nyomást gyakorolt a hívőkre. Guy Mollet és a szocialista párt vezetői újból megosztották a munkásság erőit a reakció javára, a polgárháború és a káosz lehetőségével zsaroltak. Fajon megjegyzi azt is. hogy az adófizetők három milliárd frankjából árasztották el az országot hanglemezekkel és népszavazási prepa gn n da-kiad vány okkal. A Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja aláhúzza« hogy kétségtelenül a dcgaulleista rendszer hatalmas akadály Franciaország népének útjában. De ez a rendszer gyengülni kezd. Az algériai békéért folyó akciónak tehát már holnaptól kezdve új lendületet kell vennie. Annyival is inkább, mert igen jellemző az, ami az algériai városokban történt. Az algériai nép minden veszély ellenére magáévá tette az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának jelszavát, s ezzel figyelmeztetett mindenkit arra. hogy nincs más kiút Algériában, mint p.z algériai kormánnyal való tárgyalás, amely egyidejűleg felöleli a fegyverszünet feltételeit és az önrendelkezési jog alkalmazásának garanciáit. A szocialista Populaire azt hangoztatja. De Gaulle tábornoknak most már megvan minden eszköze arra, hogy megteremtse a békét. Guy Mollet, a szocialista párt főtitkára nyilatkozatában úgy értélkelte, hogy a francia nép az önrendelkezési jognak mondott igent. A degaulleista sajtó viszont úgy állítja be. hogy De Gaulle tábornok maga aratott újabb, személyes győzelmet. A franciaországi népszavazás után közzétették az algériai végeredményt is. A jelentések szerint Algériában 1 747 529-en igennel. 782 056-an nemmel szavaztak. 1 775 142-en bojkottáitok a szavazást. Az algériai muzulmán lakosságnak a hivatalos francit politikával való szembenállására m ,em jellemzőbb, mint az. hogy pólc ul Oran-megyé- ben 150 000 muzuln n bojkottélta » szavazást. A megye n egyébként 149-000-en nemn . és csak 111000-en szavj. ik igennel. Az AP-jelentés hozzáfűzi, hogy csak a falvakban élő muzulmánok szavaztak, a városiak majdnem teljes létszámban tartózkodtak a szavazástól. Az amerikai hírügynökség így fejezi be jelentését: „a már két éve hatalmon lévő tábornoknak meggyengült a tömegekre gyakorolt bűvös ereje”. A kairói A1 Ahram című lap megjegyzi: bármilyen is a számszerű eredmény, az algériaiak az elmúlt napokban vérük hullatásával bizonyították, harcolni fognak az ország szabadságának teljes kivívásáért. Az ADN jelenti, kedden Batnában többszáz algériai vonult fel kibontott FLN-zászlók alatt, hogy hitet tegyen a nemzeti felszabadító mozgalom mellett. A tüntető tömeget a rendőrség csak nagy sokára tudta feloszlatni. Boufarikban összetűzésre került sor a rendőrség és 800 muzulmán között, akik egy harcban elesett társuk holttestét kísérték a temetőbe. Mindezek ellenére Franciaország egyes politikusai De Gaulle teljes győzelmét látják az eredményekben. „A népszavazás pozitívan végződött” — hangoztatta Guy Móllet szocialista vezér, majd hozzáfűzte: „várjuk. hogy befejeződjenek a harcok és elkezdődjenek a békés tárgyalások”. Jacques Chaban-Delmas, az Unió az Uj Köztársaságért Párt egyik vezetője ezt az értékelést adta: „az eredmény a nemzeti egység és elszántság kézzelfogható bizonyítéka”. Szovjet javaslatra összeül a Biztonsági Janács New York (MTI) Mint már közöltük, Zorin, a Szovjetunió képviselője kormánya nevében levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez és kérte a tanács mielőbbi összehívását a Kongó elleni belga agresszió megvitatására. Az AP ENSZ diplomáciai körökre hivatkozva jelenti, hogy a Biztonsági Tanácsot ebben a kérdésben valószínűleg a hét második felében hívják össze. Omar Lutfi, az EAK küldötte, a Biztonsági Tanács január havi elnöke most tárgyal erről a tanács tagjaival. * ELISABETH VILLE. AFP-tudósi- tás közli, hogy Delvaux, az úgynevezett Ileo-kormány „minisztere”, korábbi jelentésektől eltérően, egyedül érkezett Katangába. hogy kompromisszumos megoldásról tárgyaljon Kaszavubu január -25-re és Csőmbe február 15-re kitűzött kerekasztal- értekezletének kérdésében. A szake- dár katangai elnök ellenzi az értekezlet Kaszavubu által tervezett időpontját és helyét
