Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII, évfolyam, 7. szám Ara! 60 fillér 1961 január 8, vasárnap r A vensélyes „po/uír“ (2. oldal) Harm inclint millióan (3. oldal.) A tsz-e/nök (3. oldal.) Váci jelentés (4. oldal) J A világ népeinek együttműködése. a béke megszilárdítása mellett tettek hitet a easablancai csúcsértekezlet résztvevői Casablanca Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, szombaton délben végét­ért az afrikai országok négynapos easablancai csúcsértekezlete. A záróülésről kiadott közlemény­ben az afrikai államfők bejelentet­ték, hogy közös afrikai katonai pa­rancsnokságot létesítenek, a katonai Parancsnokság az egyes országok ve­zérkari főnökeiből tevődik össze és rendszeres időben összeül, hogy ..biz­tosítsa Afrika közös védelmét az ag- i'esszióval szemben”, megvédelmezze minden afrikai állam biztonságát. Határozatot hoztak a kongói hely­zetről is, amelyben az afrikai vezetők leszögezték azt a jogukat, hogy „meg­felelő intézkedéseket” tegyenek, ha az Egyesült Nemzetek kongói szervei haladéktalanul „nem oszlatják fel és nem fegyverzik le Mobutu törvény­telen banditáit és nem állítják helyre a bebörtönzött Lumumba miniszter- elnök törvényes kormányának jo­gait”. Az értekezlet részvevői ünnepélye­sen ismét hitet tettek az ENSZ alap­okmánya és a bandungi értekezlet elvei mellett, kifejezték azt az el­határozásukat, hogy támogatják a világ népeinek együttműködését és a nemzetközi béke megszilárdulását. A határozat felszólítja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, akadályozza meg Belgiumot abban, hogy Ruanda Urundi gyámsági területről fegyveres támadást indítson Kongó ellen. Az értekezlet résztvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy kivonják csapa­taikat a kongói ENSZ-parancsnokság alól, ha az ENSZ nem szerez érvényt azoknak az elveknek, amelyeknek ér­telmében a törvényes kongói kor­mány annakidején az ENSZ beavat­kozását kérte. A határozat arra is felszólítja az ENSZ-t, gondoskodjék a kongói par­lament összehívásáról, a Kongóban tartózkodó belga személyek, a belga katonák eltávolításáról. Az afrikai vezetők hitet tettek amellett is, hogy egybehangolják po­litikájukat és segítséget adnak a még idegen uralom alatt élő. felszabadu­lásukért küzdő népeknek. Az értekezlet résztvevői határozat­ban követelték az Afrika szabadságát fenyegető külföldi támaszpontok megszüntetését és egyben erélyesen tiltakoztak a franciák szaharai atom- kísérletei ellen. Megállapították, hogy a szaharai atomikísérletek nemcsak az afrikai népeket fenyegetik tartó­san. hanem az egész világ békéjét is. Felszólítottál!: az afrikai kontinens valamennyi országát, minden lehető eszközzel akadályozzák meg a kísér­letek folytatását. Heriiádiiéiiietibeii is az újat választoltak Az országgyűlés decemberi ülés­szaka óta különösen sokat beszélget­tek Hernádnémetiben is az új, szo­cialista mezőgazdaságról, a termelő­szövetkezeti mozgalomról. A már régebben működő helybeli Vörös Csillag Termelőszövetkezet eredmé­nyei sokszor kerültek szóba, de a munlkásör elvtársak más községek termelőszövetkezeteinek eredményei­ről is beszéltek. Meggyőző érvekkel bizonyították a nagyüzemi gazdálko­dás szükségszerűségét és fölényét a kisparcellás. elavult egyéni gazdálko­dás felelt. Bálint Imre elvtárs. a munkásőrség járási parancsnoka mondja, hogy a hernádnemeti dolgozó parasz­tok mindenütt szívesen fogadták az agitátorokat, megértették, hogy a fejlődés útja a nagyüzem, s rövid idő alatt 535 család. 615 tag­gal írta alá a belépési nyilatkozatot. Az új termelőszövetkezeti tagok ki­vétel nélkül úgy döntöttek: helye­sebb, ha a már meglévő, a nagyüzemi gazdálkodásban tapasztalatokkal ren­delkező Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetbe lépnek be, mintha új gaz­daságot alakítanának, ahol sok kez­deti nehézséggel kellene megküzde­niük. Az alakuló közgyűlésre, a minta- alapszabály ismertetésére és a tsz- vezetóség újjáválasztására, illetve ki­bővítésére pénteken este került sor. A hernádnemeti mozihelyiség terme zsúfolásig megtelt asszonyokkal és férfiakkal, az új útra lépett dolgozó parasztokkal. Eljött az ünnepélyes közgyűlésre E. Nagy Sándor elvtárs, a miskolci járási pártbizottság mun­katársa. Deák Ferenc elvtárs a járási tanácstól, Kissné elvtárs a járási nő­tanácstól, s jelen volt Bálint Imre elvtárs is, a járási munkásőrség pa­rancsnoka. A termelőszövetkezeti gazdálkodás mintaalapszabályzatának ismertetése után Czövek Istvánt vá­lasztották a kibővült, területileg is megnövekett termelőszövetkezet elnö­kéül és úgy határoztak, hogy nyomban hozzálátnak a bevitt jószágok és vagyontárgyak értékeléséhez, és a tervkészítéshez. Hernádnémetiben nagy lehetősé­gek vannak a növénytermesztésre, a már meglévő kertészet további bő­vítésére és jelentősen növelik az ál­latállományt is. Az új belépők kö­zött többségben asszonyok vannak, férjeik különböző üzemekben dol­goznak. Valamennyien ígérték: sza­bad idejükben segítenek feleségeik­nek, dolgoznak majd a termelőszö­vetkezetben is. A munkásőr elv társak — mint Bálint Imre elvtárs mondja — a szervezéssel nem fejezték be a mun­kát. Néhányan továbbra is Hernád­németiben maradnak, hogy segítse­nek a leltározásnál, a bevitt va­gyontárgyak igazságos felértékelésé­nél és a termelőszövetkezeti gazdál­kodás gyakorlati megszervezésénél. A járási munkásőrség több, lelkes aktívája azonban más községekbe látogat el, hogy a dolgozó parasztsá­got ott is megnyerjék a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás számára. Szovjet-indonéz közös közlemény Moszkva (TASZSZ) Moszkvában szovjet—indonéz kö­zös közleményt hoztak nyilvánosság­ra a Nasution tábornok vezette in­donéz kormányküldöttség január 2-a és 6-a között folytatott szovjet­unióbeli tárgyalásairól.** A közlemény hangsúlyozza, a Szovjetunió kormánya „megértést tanúsított az indonéz kormánykül­döttség azon kérelme iránt, hogy az Indonéz Köztársaság sürgősen szük­séges új felszereléseket vásárolhas­son fegyveres erői számára”. A felek aláírták az erre vonatkozó egyez­ményt. „Az indonéz küldöttség — mond­ja a közlemény — azért látogatott el a Szovjetunióba, mert Indonézia in­tézkedéseket foganatosít fegyveres erőinek fejlesztésére, főként azzal a« különleges helyzettel kapcsolatban,1 amely az utóbbi időben a nyugat-: iriáni kórdós körül növekvő feszült­ség következményeként fellépett”. A küldöttséget Nyikila Hruscsov is fogadta. A tárgyalásokon a szov­jet kormányküldöttséget Anasztasz Mikojan, az indonéz kormánykül­döttséget Nasution tábornok vezette. Megállapítást nyert, hogy a felek azonos nézeteket vallanak több fon­tos nemzetközi kérdésben. Ez a né-, zctazonosság nemcsak a gyarmatosí­tás és az imperializmus minden for­mája ellen folytatott harcra vonat­kozik, hanem az olyan nemzetközii problémákra is, mint a hatékony, nemzetközi ellenőrzés mellett végre­hajtott általános és teljes leszerelés. A szovjet kormány támogatja az indonéz népnek azt a jogos követelé­sét, hogy Nyugat-Iriánt egyesítsék az Indonéz Köztársasággal. Ugyancsak megegyezésre jutottak a felek abban, hogy a jelenlegi kö­rülmények között, amikor egyes földrészeken a békét és a független­séget veszély fenyegeti, a lehető leg- szorosabbra kell tömöríteni és moz­gósítani minden haladó erőt azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen minden nép független nemzeti fejlő­dését. A Nasution tábornok vezette kül­döttség megtekintett néhány szovjet katonai és egyéb létesítményt. (MTI) Az afrikai államfők ezenkívül be­jelentették. hogy „a lehetőségekhez meiden” minél előbb afrikai tanács­kozó testületet létesítenek, ezenfelül politikai, gazdasági és kulturális bi­zottságokat állítanak fel az afrikai országok politikájának egybehango­lása céljából. Az új közös intézmények felállítá­sának biztosítására „összekötő hiva­talt” létesítettek, amely három hó­napon belül szakértői értekezletet hív össze. Mint az AP jelenti, a záróülésen az afrikai vezetők rövid beszédben mél­tatták az eredményeket. Nasszer. az Egyesült Arab Köztár­saság elnöke felkérte a résztvevőket, hogy legközelebbi értekezletüket Kai­róban tartsák meg. Ferhat Abbasz, a szabad algériai kormány miniszterelnöke az algériai nemzeti felszabadító harchoz kérte az afrikai népek támogatását, Nkrumah ghanai elnök az afrikai népek egysegét sürgette. (MTI) A kongóiak többsége várja Lumumbát Leopoldville (AFP) A Kivu tartományban az élet kezd Visszatérni a rendes kerékvágásba.( Szabadonbocsátották azokat az euró-( paiakat, akiket előzőleg Mobutu ka­tonái tartóztattak le. Érdekes a stan- leyvillei hatóságoknak az a felhívása, hogy „a lakosság ne viseljen seni nyakkendőt, sem ékszereket Patrice Lumumba szabadonbocsátásáig”. ( Az AFP jelenti, hogy Mobutu ez­redes tíznapi távoliét után vissza-( tért Leopoldvillebe. Visszatérésének^ okai között az AFP Mobutu kivui( hadműveletének kudarcát és Kasza- vubu január 25-re tervezett kerek- ( asztal-konferenciáját jelöli meg. Ez( utóbbi eseménnyel kapcsolatban( utal arra, hogy a katangai hatóságok távolmaradnak a január 25-i ta-( nácskozástól, úgyszintén a keleti| tartomány és Kivu tartomány kép­viselői. Ilymódon Kongó hat tarto- ffiányának csupán fele lesz képviselj ve a kerekasztal-konferencián. (MTI) KA ég csak nyolcadiko- sok, de úgy beszél­nek leendő hivatásukról, úgy készülnek az életre, mintha már holnap ki is lépnének az iskola kapu­ján. — Ha erdömérnök le­szek, — mondja a világ legtermészetesebb hang­ján Cserhalmi Ferenc (nem is merem Ferinek szólítani) — az erdő ál­latvilágát is tanulmá­nyozom majd, mert na­gyon szeretem a bioló­giát. Az iskolában fog­lalkoztunk már bonco­lással, madártöméssel. Persze legjobban mégis­csak az erdő érdekel. Amikor egy-egy túrára megyünk a Bükkbe, és ez gyakori szórakozásunk, mindig rabul ejt az erdő szépsége, tavasszal az ébredő élet, a friss, zöld színak, nyáron a. dúslombú fák, s köztük sokszínű virágok, ősszel a hegyek aranyló, vörö­ses vagy éppen rozsda­barna hátai. Ilyenkor télen pedig, amikor az iskolában szünet van, senkisem tudna vissza­tartani attól, hogy lega­lább néhány napot a ha- i>as hegyekben töltsék. Nagymezőn és Kékme­zőn már hó van. A Bartók Béla Műve­lődési Házban beszélget­tünk. Solcan megfordul­nak olt, diósgyőri mun­kások gyermekei, fiúk, lányok, s én kiváncsi voltam, hogy mi is él ezekben az általános is­kolás diákokban, a jövőt, a leendő hivatást ille­tően. Külsőre még gye­rekek, Idváncsi és bá­Az életre készülnek mész szemekkel, a fiúk nem hordapak még ka­lapot, a lányok sem húz­nak még tűsarkú cipőt, s ha valami újat monda­nak nekik, csodálkoznak rajta, de nyomban kér­dezősködnek is. A kama­szok olthatatlan szomjú­ságával érdekli őket minden. Vajon mi lesz belőlük? Ezért szólítot­tam meg találomra né­hányat közülük, s mond­hatom, válaszaik ugyan­csak megleptek. Vala­hogy így hangzottak a kérdések, feleletek: — Mik a terveitek a nyolcadik osztály befe­jezése után? Egyöntetűen: — Kö­zépiskola, egyetem ... — Milyen pályára ké­szültök? — Írónő és magyar- történelemszakos tanár­nő szeretnék lenni... — En földrajzkutató meg tanár ... ■— Előadóművésznönck készülök... Az „erdömér nőkkel’' már beszéltem. Halljuk most ezelcet a fiatalokat, rajon van-e valamilyen alapjuk ezeknek az elha­tározásoknak, vagy csak fiatalos fellángolás az egész? Az első egy kis­lány volt, Zombori Kata­lin. Lángoló arccal uj­jongva mondta: — Imádom a könyve­ket. Járok az iskola könyvtárába, s a diós­győri és a Rákóczi könyvtárba is. Kedvenc íróim Mikszáth, Jókai, Dumas... A történel­met is éppen úgy szere­tem. Ezért akarok ma­gyar-történelem szakos tanárnő lenni, közben pedig Írni... Írni sole szépet, jellemekről, sor­sokról, nagyszerű tettek­ről, amiket a ma embere visz véghez ... ISatit műiden érdekli: a tanulás, az út­törő foglalkozások. a szakkörök, a zene. Kíséri Pali szereti a zenét, tagja is az iskolai zenekarnak, de nem ilyen pályára készül, Ő a földrajz ra­jongója, Az iskolában ta­nultakon kívül nagyon sok könyvet olvas, a vi­lág minden tájáról, né­péről, Különböző ta­nulmányi versenyeken is résztvett már. s egy kö­zépiskolai földrajzver­senyen első helyezést ért el általános iskolai ta­nuló létére. — Mi az iskolában megalakítottuk az IFE-t, az Ifjúság Földrajzi Egyesületét, — mondja — ahol nagyon sok érde­kes dolgot csinálunk. Például kirándulni já­runk, megismerjük a környéket, tudományos munkákat olvasunk, diafilmvetítést tartunk különböző földrészekről, érdekes és szinte isme­retlen országokról.., Ahogyan beszél, s mo­solyog közben, az embert magával ragadja valami fiatalos lelkesedés, érzi, hogy ez a fiú gondolat­ban mindig ott jár, azt a tájat látja, amiről me­sél, Ha az Antarktiszról tartott előadást említi, én tudom, hogy gondo­latban látja a végtelen hómezőket, amelyeken sikongva száguld a szél, és felborzolja a havat egészen annyira, hogy ki­villan alóla a jég... A pingvineket is látja, amint csoszognak és kí­váncsian nézegetnek az emberek felé ... Soha­sem szerettem a föld­rajzot. Ez a kisfiú azon­ban most felkeltette ben­nem az érdeklődést any- nyira. hogy amikor kije­lenti: földrajzkutató le­szek, én őszintén mon­dom: szép pálya ... Igaz, Bíró Zsuzsának is ezt mondtam, amikor a versekről, a versmon­dás gyönyörűségeiről be­szélt, mert előadóm ű- vésznőnek készül. Delid í valóban szép pályát vá­lasztanak ezek a mai nyolcadikosok! C ste volt már, ahogy jöttem haza. A sö­tétszürke égbe. beleol­vadtak az Avas dombjai, csak a pislogó, vibráló kis fények — utcalám­pák, világos ablakszc- mek — jelezték, hogy ott már nem a végtelen levegő, hanem élet van. Olyanok voltak, mint fényeshátú szentjános­bogarak. Ekkor jutott eszembe: ilyenek ők is, mai nyolcadikosok, tá­voli reménységek. A messzeségben még haló- ványaiénak tűnnek, de mégiscsak fények, pis­logó, vibráló kis szent­jánosbogarak .,. Ruttkay Annit Rudabányán gépesítik az egyik legveszélyesebb munkát Az új esztendőben a rudabányai bányászoknak csaknem 20 százalék­kal kei! több vasércet termelni, mint­áz elmúlt évben. A megnövekedett feladatokat a bánya vezetői az előző évi létszámmal, a munka termelé­kenységének emelésével kívánják megoldani. Ennek szolgálatában fo­kozottabb gondot fordítanak a már bevált tomagíejtesi módszerek sze­lesebb körű elterjesztésére. így’ az idén a külszíni fejtéseken tovább tökéletesítik a gépesített pados rob­bantást, a mélyművelésű bányákban pedig nagytermelékenységű kamrá­kat alakítanak ki. Az új módszerek elterjesztésén kívül új gépek üze­meltetésével gyorsítják meg a ter­melést. A terv szerint két nagytelje­sítményű exkavátort, 100 csillét és öt dömpert állítanak munkába. Ezeken kívül gépesítik az egyik leg- 1, nehezebb és legveszélyesebb bánya- fmunkát: az omlasztásos fejtéseket. A Eddig a fejtésekben a lerobbantott ■vasércet kézierővel lapátolták a csil­lékbe. Ez nemcsak lassú, de igen veszélyes munka is volt. Most egy megfelelőre átalakított géppel eme­lik ki az mulasztott ércet. A gép ki­próbálását már megkezdték és a pár napos tapasztalat azt mutatja, hogy a rakodási idő is csökken és szinte * 'teljesen megszűnik a baleseti ve- i iszély. Ennek nyomán az idén vala- ’ mennyi omlasztásos fejtést gépesí­teni akarják. Egy év alatt | 48 új autóbuszjárattal bővült a forgalom megyénkben * A Miskolci Autóközlekedési Igaz­gatóság az idén újabb 48 járattal bővítette megyénkben az au tóbusz­hálózatot. Az új járatokat elsősor­ban a borsodi iparvidéken, az ózdi. a putnoki és az edelényi járások­éban állították be. Jelentősen bővítet­ték Kazincbarcikán is a járatsűrű­séget, ahol az erőmű, a Borsodi Ve­gyikombinát, valamint az épülő mű- 1 'anyaggyár építőit és dolgozóit szál- i .Útja. az üzemből a több kilométer ~távolságra fekvő újvárosi lakóhe­lyükre. A MAVAUT gondolt az egyre na­gyobb látogatottságnak örvendő bor- isodi üdülőhelyek könnyű megköze­lítésére is. Uj járatot, állítottak be y Sátoraljaújhelyről Kéked üdülőt helyre, valamint Miskolcról — a Borsodi expressztől — egy gyorsjá- iratot Aggtelekre. é Bekapcsolódtak a forgalomba az ,új járatok révén az olyan „isten há- )tamögötti” helyek is. mint Bódva­lónké. Tornabarakony, Fáj és még további 16 község, amelyek a vasút­állomástól 4—16 kilométer távolság­ra feküsznek. A Miskolci Autóközlekedési Igaz­gatóság által indított új járatok na­ponta mintegy 2500—3000 utast szál­lítanál:.

Next

/
Thumbnails
Contents