Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

4

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Péntek, 1!>61. január S.

■B

Ä Tudományos Ismeretterjesztő [ Társulat jubileuma előtt

1841. A TIT születésének évszáma. Ennek a szervezetnek akkor nem annyira a tudományos kutatás, mint inkább a felvilágosító munka volt a célja. Később azonban, amikor szorosabb Icapcsolalba került a Tudományos Akadémiával, már a kutatás, az új eredmények leitárása is programjában szerepelt. Az 1848-as szabadságharc bukása után a szervezet munkája visszaesett. A kiegyezési követő években újra tapasztalható volt egy kis fellendülés, de már nem tudta elérni az előbbi évek színvonalát. A cenzúra idegenkedett minden szervezettől, szervezkedéstől, mégha az tudományos volt is. Különben a természetttudományok ismerete mindenféleképpen csak a materializmushoz vezetett. Talán mondani sem kell, hogy az egyház és a TIT közölt soha nem is lehetett egyetértés.

A Tanácsköztársaság idején építették ki a szabadegyetemek hálózatát. Annak bukása után a TIT továbbra is igyekezett a különféle munkásegyesületekkel Icapcsolalot tartani, mert ezek az egyesületek bizonyultak a tudományos ismeretterjesztés legjobb talajának.

1961-ben jubilál a TIT. Ebben az évben ünnepli fennállásának 120. évfordulóját. Ebből az alkalomból kerestük fel Kárpáti Zoltán elvtársat, a TIT Borsod megyei titkárát, hogy interjút kérjünk tőle a TIT munkájáról, eredményéről, célkitűzéseiről.

— A jubileumi évben több fontos eseményre is sor kerül — mondja Kárpáti elvtárs. — Ez év áprilisában lesz a közgyűlésünk is. Ezt az eseményt megelőzőleg a járásokban is tartunk gyűléseket, utána pedig járási értelmiségi találkozókat rendezünk. Ezeket természetesen mindenütt a pártbizottságokkal együtt szervezzük. A megyei közgyűlés után is lesz majd értelmiségi találkozó. A jubileumi évben jelentetünk meg három tudományos könyvet. Az egyik Vásárhelyi István biológiai könyve lesz, a másik Frisnyák Sándor borsodi földrajzirodalmi bibliográfiája., a. harmadik pedig egy irodalmi antológia. Ezek a könyvek a Borsodi

TOSCANINI ÉS A BANKÁR LÁNYA

Toscanini egy bankárcsalád vendége volt és természetesen „elövezették” a ház kisasszonyát, hogy néhány dalt énekeljen a híres művész előtt. Toscanini egy ideig udvariasan hallgatta a leányzót, akin látszott, hogy teljesen elégedett saját tehetségével, majd pedig így szólt: „Tulajdonképpen miért is énekel ön?” „Óh

— felelt a kislány — valamivel csak agyon kell csapni az időt!”

„Na tudja, — válaszolta Toscanini

— ennél rettenetesebb fegyvert nem is választhatott volna”.

Szemle Könyvtárának első példányai j lesznek. A későbbiek folyamán min- j den évben szándékozunk kiadni I majd 4—5 tudományos kötetet. A ju- j bilcumi év eseményei közé tartozik : még az is, hogy a Valóságban és a : Világosságban társulattörténeti soro- : zatot kezdünk. §

A TIT tömegszervezeti jellegéről : szólva, Kárpáti elvtárs a következő- : kei mondotta: I

— Jelenleg a TIT-nek megyénkben : 1200 tagja van, 56 tudományággal és j 12 egyesitett tudományos szakosztályt : tartunk nyilván. Három fő tudományágból, a társadalom-, természet ■ és műszaki tudományokból vonjuk össze a megfelelő képzettségű és ideológiai felkészültségű szakembereket. Néhány évvel ezelőtt körülbelül

4—600 előadást tartottunk egy évben. Most mintegy 10 000 az előadások száma. 1956 előtt vidéken csak nagyon ritkán szerveztünk előadást. Igaz, hogy névleg akkor is megyei szerv voltunk, gyakorlatilag azonban mégis csak Miskolc területén mozogtunk. 1957—58-ban hoztuk létre járási szerveinket és azóta lényegesen javult a vidéki munkánk. Most 14 városi és járási szervünk van. Az elmúlt években az egyik legfontosabb feladatunk volt, hogy a tömegszerve- zelekkel jó kapcsolatot teremtsünk, s így összhangba hozzuk munkánkat. Ez sikerült is. Ennek illusztrálására elmondom, hogy az üzemi pártbizottságok, szakszervezeti bizottságok vezetői általában tagjai a TIT elnökségének is. így természetes, hogy állandóan számítunk rájuk.

A jelenlegi feladatokról:

— Két fontos feladatunk van. A párt értelmiségi politikájának sikeres megvalósítása, a másik pedig a tudományos ismeretterjesztés. Ezeknek a feladatoknak szeretnénk minél pontosabban megfelelni. Megalakítjuk újra a filmklubokat is, ahol a film helyes megértéséhez adunk majd segítséget. Ezeket a vitákat Szinetár György vezeti.

Végül ezeket mondotta:

— A TIT irányítása, szervezése alatt áll a szabadegyetem, ahol különféle tagozatok vannak, a 80 munkásakadémia, 139 tagozattal, ahol szakmai és általános műveltséget, természettudományos képzést adunk. Az Értelmiségi Klubban a különféle tudományágak szakemberei kapnak eszmei, politikai képzést. Az Uránia Csillagvizsgálónál a csillagászati szakosztály tagjai vesznek részt továbbképzésen és a. város lakói is hallhatnak ilyen jellegű előadást. A TIT kiadványai közé tartozik a 4200 példányban megjelenő Borsodi Szemle, amelynek egyre több munkás és paraszt olvasója lesz, a. Borsodi Földrajzi Évkönyv és a 12 500 példányú M űsorkalauz.

— Talán még csak ennyit: szeretnénk minél vonzóbbá tenni a TIT-et, hogy minél több embert tömörítsünk sorainkba.

(Pt)

Ősi auíó j Mozaik a megye kulturális életéből

A megye községeiben eg.vrc népszerűbbé válik a művelődési autó. Bármelyik faluba is látogat el, szinte pillanatok alatt körülveszik az érdeklődök, hogy megnézzék: milyen könyveket hozott, milyen művek között lehet válogatni.

Megyénkben most már a második művelődési autó is megkezdte munkáját. Az elsőhöz hasonlóan, ennek is az a célja: minél több könyv kerüljön az apró falvakba és a könyvesére még inkább meggyorsuljon. Ezenkívül filmvetítéseket is tartanak, és a jövőben bábelőadásokat is terveznek. Ez az autó is sokat segít a falvak kulturális ellátottságának emelésében.

Dokumentációs filmszakkör alakul a Megyei Népművelési Tanácsadó keretében. Az ózdi és a négy miskolci ilyen szakkörhöz hasonlóan, keskenyfilmfelvevő és vetítőkészüléket kapnak és szakemberek segítségével forgatják majd dokumentációs filmjeiket a város és a megye politikai, kulturális eseményeiről, vagy a gyárak, üzemek, s a munkások, parasztok életéről. A szakkör tagjai rendszeres továbbképző előadásokat fognak hallgatni és kapcsolatot tartanak majd a Magyar Televízióval is.

Bábos műhely segíti a megye bábcsoportjainak munkáját. Ez a müMűvelődési ankétok

Ankétot rendeznek harminc úgynevezett kétlaki községben. Ezeknek az ankétoknak a célja a dolgozók szellemi, kulturális fejlődésének elősegítése. Az ilyen összejöveteleken a falu lakói elmondják észrevételeiket, véleményüket: mit kellene tenni a község kulturális életének emeléséért. Eddig a legnagyobb igény a könyvek iránt mutatkozott. Az ankétok eredményeképpen a községek különböző segítséget kaptak, például a könyvellátásban. Egyes helyeken a termelőszövetkezetek adnak anyagi alapot, más községekben, például Bükkszentlászlón, vagy Kisgyörben a Lenin Kohászati Művek helyezett el 300—300 kötetes könyvtárletétet.

Ilyen ankétokát terveznek többek közt január 10-én Pálházán, 23-án pedig Sajóecsegen.

hely, amely a József Attila Művelődési Otthonban működik, nemcsak készíti és eladja a szebbnél szebb bábukat, hanem kölcsönzéssel is foglalkozik. Munkájuk eredményeképpen a megyei bábcsoportok száma egy év alatt tízről negyvenre ugrott. A bábosok most a 28—29-én, Miskolcon tartandó országos értekezletre készülnek, amelyen a különböző megyék küldötteivel együtt fogják megtárgyalni az igen népszerűvé vált bábjátszás fontosabb kérdéseit.

*

Jubilál a mikóházi népi együttes. Áprilisban lesz 10 esztendős megyénknek ez a sokoldalú — tánccal, színjátszással, népdalgyűjtéssel foglalkozó — együttese.' Az évforduló tiszteletére most helyi jellegű kiállítást rendeznek, amely a környék népművészetét tükrözi. A kiállított tárgyak között népviseleti ruhákon, hímzett kézimunkákon kívül láthatunk majd értékes fafaragásokat, szarufaragásokat, amelyeket mikóházi népművészek készítettek.

*

Az idén három munkás-lakótelep kulturális központjává válik az Erkel Ferenc Művelődési Otthon

Miskolc külső perifériáján — a Tiszai pályaudvar környékén — a múlt rendszerben három lakótelep épült. A Martintelep, József Attila- és a MÁV-telep — ahol nagyobbrészt ipari munkások élnek — kulturális ellátottsága igen elmaradott. A három lakótelep környékén mindössze egy művelődési otthon épült. — az is a vasutas dolgozók részére. így a munkás lakótelepek dolgozóinak, ha művelődni akartak, a távolabb eső belvárost kellett felkeresniük.

Az Erkel Ferenc vasutas művelődési otthon és a vasutas szakszervezel vezetősége most elhatározta, hogy a munkásosztály helyzetének javításáról szóló párthatározatnak megfelelően. a művelődési otthont a három lakótelep kulturális központjává fejlesztik. Ennek megvalósítására 8200 kötetes könyvtárukat — amelynek 400 állandó olvasója van — 1 1 ezer forint értékű új könyvvel bővítik. A könyvtárban a megjelent új művekről ankétokat és kiállításokat rendeznek.

A jelenleg 80 taggal működő műszaki akadémián kívül az őszi hónanokban még három munkásakadémiát indítanak. Emellett 20 pályafenntartási részlegen havonta egyszer ismeretterjesztő előadást tartanak s tovább folytatják a komoly zene megszerettetésére rendszeresített előadásokat és hangversenyeket. A lakótelepeken jelenleg két általános iskola, a járóműjavító- ban pedig 50-es létszámmal esti iskola működik. A gyengébb tanulók

részére a művelődési otthonban — már a közeli hetekben — havonta kétszer korrepetálást tartanak, a közép- és felsőiskolások pedig konzultációs estéken — jólképzett tanárok vezetésével — vitathatják meg a nehezebb kérdéseket.

A művelődési otthon az idén tovább erősíti kapcsolatát a Miskolci Nemzeti Színházzal.

Félévenkint munkás—művész találkozókat rendeznek és a színház tájelőadásait az otthonban is bemutatják.

Igen nagy gondot fordítanak a szocialista munkabrigádok nevelésére. A környéken — elsősorban a vasút területén — csaknem S0 szocialista brigád vállalásában szerepel — többek között — a rendszeres színházlátogatás és az általános iskola nyolc osztályának elvégzése. A vállalás teljesítését a művelődési otthon is segíti. Ügy döntöttek, hogy a szocialista brigádok részére egy-egy mai témájú előadásra „kiveszik” a színházat és a brigádtagok családjukkal közösen tekintik meg a műsort.

Tizenhárom évi adatgyűjtés után 966 amerikai és japán tudós elkészítette az 1945. évi japán atombombázások szomorú mérlegét.

Hirosimában 79 400, Nagasakiban 15 220 halott. A bombázások egy kilométeres körzetében 10—50-szc.r

Százhatvan községben tartották meg a „Ságvári Endre kullúrverseny” helyi bemutatóját, amelyet megyei szerveink hirdettek meg. örvendetes tény, hogy e versenyek színvonala egyre javul. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a lakosság kulturális igénye megnőtt, s évről évre egyre jobban fejlődik, másrészt a szereplők lelkiismeretesebb felkészültségéről tanúskodik.

*

„Baráti körök” patronálják a művelődési otthonokat. Ezekben a körökben — a labdarúgó csapatok szurkolóihoz hasonlóan — olyan lelkes, a művelődési otthonok munkáját magukévá levő dolgozók vannak, akik társadalmi munkában bármikor készek mindenben segíteni. A megyében már több helyen, például Sólyombányán, Sátoraljaújhelyen, Sajókazán alakultak ilyen körök. Az utóbbi helyen a bányatelep! művelődési otthon külső és belső rendjének megváltoztatásában segítettek. Mivel a baráti köröknek bárki tagja lehet, ezzel széles kulturális bázist sikerül megteremtenünk.

több a leukémiás megbetegedés és 1500 méteres körzetben kétszer annyi a rákos megbetegedés, mint az ország többi vidékén. Igen sok gyermeknél megállapították, a, bombázás hatásaképpen a látóérzék csökkent működését.

Hirosima és Nagasaki szomorú mérlege

HORVATH JÓZSEF:

ARANYKALITKA

REGEN Y

XLIII.

lienkő zúgó fejjel ült és hallga- tott. Szinte együtt szenvedett Szerencséssel. Vele együtt élte át életének borzasztó epizódjait. Időn- kint rajta kapta magát, hogy csordultig megtelt részvéttel. Riadtan hessegelte el magától ezt az együttérzést és tárgyilagosságot erőltetett magára.

Szerencsés hangja olykor felforrósodott. Szenvedélyesen és ítélkezőén beszélt tulajdon vétkeiről. Mintha az az ember, akinek életútját most feltárja, ott ülne a vádlottak padján, ő pedig az ügyészi emelvényről ostorozná a bűnöst és bűneit. S ezek az ügyészi vádak, érvek kérlelhetetlen logikával csattannak cl, mélységesen igazak, s ugyanilyen kíméletlen meztelenségükben tárulnak fel a bűnök indítékai is. Hiszen az ügyész tökéletes biztonsággal igazodik el a bűnök lényegében, s a bűnös lelki világában egyaránt. Benkőnek ez jólesett. Hát mégis van ennek az embernek lelkiismerete! Egy kicsit az emberség próbaköve is ez: tudsz-e kíméletlen és hajthatatlan ítélőbíró lenni magad felett? Mert. nincs szabadulás a hínárból anélkül, ahogy könyörtelenül szembenéznél önmagaddal és ne magad mondd ki a legke^énvebh ítéletet! Belelátsz mások lelkének rejtekébe? De belelátsz-e a magadéba? Mert ezt a rejtekhelye* süket és visszhangtalan taplófallal takarja előled az emberi gyarlóság, esendő- ség. s az önszeretet. De ember vagy s megtisztulhatsz, ha nyílt tekinteted áthatol ezen a rétegen is, és haraggal tudod illetni tulajdon hibáidat.

Benkő, miközben Szerencsést hallgatta, megriadt a gondolattól, hogy neki kell ítélkeznie fölötte. De ez lehetetlen! Ezt nem teheti meg. Felmentést s.em adhat pálcái sem törhet. mert ő is felelős Szerencsés sor- s nak alakulásáért. Főként azért.

mert süketen, vakon ment el Szerencsés magatartása, az árulkodó jelenségek egész sora mellett, s nem követelte idején az igazságot, hagyta barátját, mígnem elnyelte az ingo- vány. Talán éppen a kettőjük barátságára való tekintettel nem léptek fel az elvtársak erélyesen Szerencsés gesztusai ellen? Meglehet, de annál rosszabb neki, aki a majomszereiét palástjával óvta még a fúvó széltől is.

Hallgatni? Fedezni? Azt nem lehet. Benkő kommunista meggyőződése azonnal tiltakozott a gondolat ellen. Még a múltkor, amikor csak sejtések és feltevések bizonytalan giz-gazában járt, s korántsem látta a teljes valót, felbukkant benne a gondolat, mi lenne, ha nem venne tudomást semmiről? De most már teljes határozottsággal alakult ki benne a szándék, ebben a pártnak, nála hi- vatottabb bíráknak kell ítéletet mon- daniok. És nemcsak Szerencsés fölött, de az ő hibái, mulasztásai és elvtelensége felett is. Benkőt különösen az töltötte el rossz érzésekkel, hogy okvetlenül eljön az óra, amikor állnia kell Kulcsár Pista bácsi rosszalló tekintetét. Bár hallgatott volna rá! Nincs biztosabb iránytű egy pártmunkás számára, mint a tapasztalt. egyszerű kommunisták hangja. Menthetetlenül eltéved az, aki nem figyel szakadatlanul erre a hangra.

Hogyan? Mit mond Szerencsés? Hogy Julia...? Éppen ma? Ez kellett még. Benkő megint részvétteljes pillantást vetett Szerencsés elkín- zolt arcára. Mintha Szerencsés alatt megnyílt volna a föld. A bűneiből,

gyarlóságaiból és tévedéseiből ácsolt máglya recsegve-ropogva temeti maga alá. Benkő fájdalmasan nyújtotta volna ki érte a karját. Csak megmenthetné ezt az embert! Nem a bűneit, nem vétkeit és nem gyarlóságait. De ezt a sokat szenvedett, elgyötört embert. De hát minden mentegető szó — önmentegetés is.

Szerencsés utolsó szavai tompán visszhangoztak Benköben. Az elbeszélés véget ért. Mintha ezek az utolsó szavak reménykedően, tisztábban csengtek volna. Mintha Szerencsés könnyített volna a lelkén.

Benkő felállt, szótlanul járkált a szobában. Szerencsés üveges tekintettel meredt az asztal lapjára. Csak most... most józanul! — bátorította ma^át Benkő gondolatban. — E! ne hibázd a következő lépést, mert még egy rossz lépés, és ennek az embernek menthetetlenül vége .. . Talán még most.. Ó, ha sikerülne megmenteni!

Szerencsés úgy ült ott, mint egy kialudt vulkán. Benkő a rájuk zuhant est homályában úgy látta, mintha Szerencsés már csak önmaga árnyéka volna.

Még arra sem rezzent fel. hogy az előszoba hirtelen megtelt gyöngyöző, önfeledt kacagással. Júlia jött meg a színházból. Benkő undort érzett, amikor megütötte a fülét az asszony fölényes, jóindulatú búcsúzkodása:

— Nem, köszönöm, hogy hazakísért. Most menjen szépen haza. Mn igazán nem lehet rám panasza. Pá!

Aztán feltárult az ajtó és fényözön ömlött szét a szobában. Julia szertelen kacagással rontott, rájuk:

— Na nézd csak, majdnem megijesztettek, maguk haszontalanok! Jóestét, Benkő elvtárs. maga itt?

De arcára fagyott a mosoly. Szerencsés apatikusan meredt maga elé, mozdulatlanul ült az asztalnál,' s úgy hatott, mint egy kísértet. Benkő az ablaknál állt, félig leszegelt fejjel, elrévedező tekintettel, komoran.

Julia egy szempillantás alatt mindent, de mindent megértett. Egész testében megreszkelelt. Lángnyelvek csaptak ki szemgödréből. Hisztérikusan a fejéhez kapott, majd térdben megroggyanva, levetette magát a földre. Sikoltva zokogott fel:

— Rettenetes, ezt nem élem túl! Rettenetes ...

A tehetetlen düh valósággal fojtogatta. Majd hirtelen térdre ereszkedett. és hangosan átkozódott:

— Mi csináltál te barom! Te, te senki! Te részeg disznó! És én egy ilyen nyomorult disznóval éltem egy födél alatt.! Ennek adtam oda mindenemet! Ezért harcoltam én foggal és körömmel, te, te könedelem! Elárultál. tönkretettél. Te mocsok! Ó teremtő isten, miért versz eneemef’

Megint a földön fetrengett és a perzsaszönyeget marcangolta. Aztán lalpraszökött. s mint egy vndmacska közeledett Benkőhöz:

— Mit akar tenni? — sziszegte. — Csak maga tud mindenről, sgnki más. Hallgasson! Csak nem árulja el a barátját? Ugye nem?

Benkő keményen felelt:

— Térjen észhez végre. Ezzel a viselkedéssel nem segíthet.

Szerencsés felkelt az asztal mellől. Benkő is. .Julia is rászegezték pillantásukat. Szerencsés arcán szolidság és megnyugvás uralkodott.

Mintha lelkének nyomasztó terhét mind kiöntötte volna. — Most engesztelő szóval fordult Júliához:

— Te, Julia — mondta különös, erőltetett hangsúllyal —, vesd le azt a nercbundát, nem tudom nézni rajtad.

Az asszony hangja vad indulattál

csattant:

— Mi közöd neked az én nercbundámhoz? '

— Mondom, vesd le, hiszen nem a tiéd — mondta szinte nyöszörögve Szerencsés.

Julia ajka lángot lehelt. Torka- szakadtából felorditott:

— De igenis, az enyém! — Legalább ezt az egy rongyot nem rabolod el tőlem, t.c útonálló!

Azzal az asszony átrohant, a másik szobába. Szerencsés szivébe valami apostoli türelem költözött. Mit mond ez a Julia? Hogy én útonálló? Hát persze, igaza van. De hová is roharit ez az asszony? Hát persze, összekab- ''odia nékén-p holmiiét nztép elmegy. végé’-’ ényesen elmegy, talán soha töbi-A rém látte maid.

Szerencsés mofftántorodott.. Mindkét kezével meg kellett kapaszkodnia az asztal szélében.

Juha is elmegy hát.

És én? — riadozott Szerencsés. — Én itt maradok? Hát nem menekülhetek sehová? Én mindig csak itt? Benkő ..

—•’ Benkő! — kiáltott most már hangosan —hát te is elmész? Itt hagysz egyedül?

Benkő már az ajtó kilincsét fogta. De a küszöbön megtorpant, és hátrafordult. Hangja szenvtelen volt és fakó:

— Mindenkinek helyt kell állnia magáért. Becsaptad azokat, akik hittek neked, akik szerettek és felkaroltak. Felelned kell magadért elöt- I ük!

(Folytatjuk.)