Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

Világ proletárjai, egyesüli etek.! mmmnmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 5. szám Ára: 5 0 fillér 796/ január 6, péntek Mankóval, tanulással a szocializmusért (3. oldal.) Aranykalitka ti. oldal) A miskolci MÁV-bölcsodo (S. oldal.) V. A kubai .helwaecÉ A z utolsó napok eseményei úgy ■*" alakultak Kubával kapcso­latban, hogy ezzel ez a szabadsá­gáért, függetlenségéért küzdő hős ország ismét az egész világ érdek­lődésének középpontjába került. Már korábban nagyon sok lényt hozott nyilvánosságra a Kubai Né­pi Kormány annak bizonyítására, hogy az amerikai diplomaták föld­alatti ellenforradalmi szervezetek­kel tartanak kapcsolatot és segít­séget nyújtanak Kuba törvényes kormánya és népi rendszere meg­döntéséhez. Ezért Fidel Castro be­jelentette, hogy az amerikai kö­vetség létszámát 11 főben állapít­ják meg, mert Kubát is ennyi kép­viseli az Egyesült Államokban és ennyi diplomata is el tudja látni a feladatokat. Az amerikaiak ezt a bejelentést ürügyként használták fel arra, hogy régi terveiket megvalósítsák: megszakítsák a diplomáciai kap­csolatot Kubával. Ezzel kapcsolat­ban az Egyesült Államok kormá­nya bevonta a vízumot a kubai követségen és a konzulátusokon szolgálatot teljesítő személyzettől, • akiknek el kell hagyniok az Egye­sült Államokat, Szerdán külön repülőgép indult Havannába az ot­tani követség személyzetének ha­zaszállítására és elindult egy komphajó is Kubából az Egyesült Államok felé. Az amerikai kormány felszólí­tott minden Kubában élő ameri­kai ádampolgarl. hogy nagyja ei Kubát, mert védelméről nem tud­nak gondoskodni. Latin-Amerikában hatalmas fel­háborodást váltott ki az Egyesült Államoknak az a lépése, hogy meg­szakította diplomáciai kapcsolatát a kubai kormánnyal. Montevideo központjában a munkások és diá­kok hatalmas tömege sereglett ösz- sze és éltette a kubai forradalmat. A munkások és diákok tüntető menetben indultak a kormányzó­sági palota felé, ahol elégettek egy amerikai zászlót és kormányelle­nes jelszavakat hangoztattak. A rendőrség durván a tüntetőkre tá­madt. Ugyancsak tüntetésekről ér­keztek jelentések Argentínából is. Buenos Airesben a munkások nagy- tömege tiltakozott a washingtoni agresszív lépés ellen. A tüntetők Plakátjain Latin-Amerika legnép­szerűbb jelszava volt olvasható: Kuba igen, jenkik nem!” Szerdán a mexikói külügyminisztérium hi­vatalosan közölte, hogy' Mexikó nem változtat Kubához fűződő vi­szonyán. Az Amerikai Egyesült Államok vezető körei, és különösen a tá­vozó Eisenhower elnök, semmibe véve a tömegek tiltakozását, ag­ressziót készít elő Kuba ellen. A kubai nép felkészülten, éberen őr­ködik hazája függetlenségén és leleplezi az agresszorokat. A kubai kormány ebben a feszült helyzetben a Biztonsági Tanács­hoz fordult segítségért: a Bizton­sági Tanács nyújtson védelmet Kubának az Egyesült Államok esetleges támadásával szemben, amely a diplomáciai kapcsolatok megszakítását követheti. A kor­mány jegyzéke felhívja a Biztonsá­gi Tanácsot, tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy meg­akadályozza ezt a nemzetközi rab­lótámadást egy ENSZ-tagállam függetlensége és szuverenitása el­len. a világ békeszerető tömegei elvárják a Biztonsági Tanácstól, hogy hathatós intézkedéseket te- jB’en Kuba sértetlensége érdeké­ben. A haladó emberiség gondolatait fejezte ki a TASZSZ szemleírója, amikor, rámutatott: figyelmeztetni kell az agresszív köröket, mert a tűzzel játszanak! A kubai nép nincs' egyedül. Őszinte, önzetlen barátai vannak valamennyi föld­részén. Ezek a barátok nem hagy­jak egyedül! Nem árt, ha gondol­nak érre azok, akik hajlamosak a meggondolatlan lépésekre. Íz amerikai imperializmus semmivé kívánja lenni az! a lelkesítő példát, amelyet a hős kubai nép mutat a mm latin-amerikai népnek A Biztonsági Tanács ülésén Zorin nagy beszédben leplezte le az Egyesült Álla moh kubaeUenes terveit New York (MTI) A Biztonsági Tanács szerdán este ismét összeült, hogy folytassa a ku­bai panasz vitáját. Wadsworth amerikai delegátus, az első felszó­laló beszédének nagy részében a ku­bai politikai rendszert és a kubai kormányt rágalmazta. Mint a TASZSZ jelenti, azt állította, hogy a kubai nép elszigetelte magát az egész világ és különösen a nyugati félteke népeitől. A szocialista országokat azzal vádolta, hogy beavatkoznak az amerikai kontinens belügyeibe, s Szovjetunió — mint mondotta — ugródeszkát teremt Kubában, hogy megvalósítsa terveit a nyugati fél­tekén. Wadsworth ezután foglalko­zott az amerikai kormány legutóbbi döntésével, amely megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, s azt bizonygatta, hogy ezért a teljes felelősség a kubai kormányra hárul. Az amerikai küldött befejezésül hangoztatta, eleve nem fogad el semmi olyan határozatot, amely el­ítélné az Egyesült Államokat, majd reményét fejezte ki, hogy a Bizton­sági Tanács tagjainak túlnyomó többsége elfogadja álláspontját. Amint befejezte beszédét, a karzatról „Viva Castro!" kiál­tások hangzottak fel. A teremőrség nyomban eltávolította a tüntetőket. Ezután Leopolde Benites Vinueza, Equador küldötte bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács két latin-ameri­kai tagja, Equador és Chile közös határozati javaslatában felhívja az Egyesült Államok és Kuba kormá­nyait, az ENSZ-alapokmány szelle­mében békés eszközökkel igyekezze­nek áthidalni nézeteltéréseiket, a többi tagállamot pedig felkéri, ne fo­lyamodjék olyan akcióhoz, amelyek kiélezhetnék a két állam között je­lenleg fennálló feszültséget. A következő felszólaló Valerian Zorin szovjet külügyminiszterhelyet­tes volt. — A Biztonsági Tanács is­mét kénytelen egy rendkívül súlyos helyzetet megvizsgálni: az Egyesült Államok agresszív cselekményeket követett el egy független kis ország, a Kubai Köztársaság ellen — mon­dotta. Zorin igen sok konkrét példával bizonyította, hogy miután a kubai íoixiadqlom megdöntötte az észak­amerikai kormány által támogatott gyűlöletes Batista-diktatúrát, Wa­shington hónapról hónapra élezte a feszültséget a Kubai Köztársasággal. Egymás után végrehajtott agresszív cselekedeteit azzal tetézte, hogy meg­szakította a diplomáciai és konzuli kapcsolatait az ENSZ e tagállamával. Mindez felidézi a kubai nép előtt a katonai invázió veszélyét. Wadsworth amerikai delegátus sú­lyos vádakkal illette Kubát, a kubai kormány azonban hazugnak és alap­talannak minősítette ezeket ■ a váda­kat — folytatta beszédéi Zorin. — Az Egyesült Államok képviselője megpróbálta hallgatással mellőzni az itt felhozott tényeket és érveket. A helyzet komolysága ellenére sem tartotta szükségesnek azt a világos és egyértelmű nyilatkozatot, hogy felhagy a Kuba ellen folyó akna­munkával. s hogy a jövőben nem fordulnak elő kubaellenes provoká­ciók és agressziós előkészületek, hogy Kuba és az Egyesült Államok között minden vitás kérdést békés úton oldanak meg. Ellenkezőleg: a diplomáciai kap­csolatok megszakítása nem a vitás kérdések megoldására való törekvést mutatja, hanem azt, hogy az Egyesült Államok igyekszik még jobban kiélezni az amúgy is izzásig heviilt légkört, s nyílt agressziós cselekményekre ké­szül. Az amerikai, imperializmus meg akarja őrizni „az Egyesült Államok láthatatlan birodalmát”, vissza akar­ja állítani az észak-amerikai mono­póliumok uralmát Kubában, semmi­vé kívánja tenni azt a lelkesítő pél­dát. amelyet a hős kubai nép mutat a többi latin-amerikai népnek. Zorin emelt hangon jelentette ki: „Még nem lépett működésbe az Egyesült Államok hadigépezete. Ezért van még idő, hogy feltartóz­tassuk az események fejlődését, amely a legfélelmetesebb következ­ményekkel terhes nemcsak a Karib- tenger térségére, hanem az egész világra”. A Biztonsági Tanács íontos döntés előtt áll — folytatta —, nem­csak arról van szó. hogy egy táma­dással fenyegetett kis- ország védel­mére keljünk, hanem arról is, hogy a Biztonsági Tanács megállítsa a vi­lágbékét olyannyira veszélyeztető események sodrását. Ha a tanács nem kel Kuba védelmére, s ha az Egyesült Államok az agresszióhoz folyamodik, akkor Kuba nem lesz egyedül, mert hatékony támogatás­ban részesítik mindazok az országok, amelyeknek drága a szabadság és az igazság — mondotta Zorin. Befejezésül a szovjet küldöttség nevében reményét fejezte ki. hogy a Biztonsági Tanács valamennyi tagja kellő figyelemmel tanulmányozza majd a kubai kormány panaszát és ieleíössegének tudatában megaka­dályozza az események tragikus fej­lődését. Ezzel véget ért a szerda esti ülés. A kubai kormány nyilatkozata Havanna (MTI) Fidel Castro kormánya csütörtö­kön nyilatkozatot adott ki és ebben elítéli a washingtoni kormánynak azt a döntését, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Kubával — jelenti az AP. A jegyzék hangsúlyozza, a kubai nép megszakítottunk tekinti a diplo­máciai kapcsolatokat a washingtoni kormánnyal, nem úgy azonban az Egyesült Államok népével. „Remél­jük, hogy egyszer, amikor Washing­tonban is belátják, hogy a szuverén jogok tiszteletben tartásának alap­ján lehetséges baráti viszonyt fenn­tartani a kubai néppel, ismét fel­vehetjük a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. A kormánynyilatkozat belejezésül közli, hogy a jövőben halálbüntetés­sel sújtják az ellenforradalmát- ter­roristákat és felbújtóikat. — Mondd, ha idevet­ne a sors, meg tudnál-e szplcni ebben a sárvilág­ban? — kérdezte egy városi ember egy másik várositól. — Meg! — vágta rá minden gondolkozás nélkül a kérdezett. — Tudod, nagy a szokás hatalma. Most úgy ér­zem, képtelen lennék rá. Futkos a hátamon a hi­deg. ha ezt a sarat né­zem. Borzasztó! — Borzasztó? — kap­ta rájuk a tekintetét egy odavalósi. — Hát akkor milyen állapotok lehet­tek itt 15—20 esztendő­vel ezelőtt. amikor még bekötőútja sem volt a községnek, se útja, se villanya? Az volt a borzasztó, s azt is elvi­selték az emberek — muszáj volt. Az ember nem cserélgetheti a la­kóhelyét, mint az ingét. A születés ideragasztot­ta az embereket, a sor­suk meg gondoskodott róla. hogy megmarad­janak a sárban, a nyo­morúságban, Hej. ha tudnák, milyen világ volt itt hajdanán! Elhallgattak. Tűnőd­ve nézték a sarat, Ku­koricával rakott szeke­rek nyikorogtak végig a Fő utcán. Amikor leér­lek a köves útról, a sze­kerek már nem nyiko­Rögtönzött interjú rogtak, nem pattogott a kavics a ráf alatt. Úgy tűnt, úszik a szekér a latyakban. Itt-ott a pá­rázó lovak hasáig ért a . sár. kínlódtak, erőlköd­tek, a kocsis pattintga- tott az ostorával. — Nem volt bekötö- utunk — folytatta a U- szabábolnai atyafi —. de még töltés se a Tisza elé. Jött az. a rossz áll­jon bele. Volt rá idő. amikor háromszor ve­tettünk. oszt egyszer se arattunk. Víz. viz min­denütt. Ha belesütött a Nav. csak a földet, néz­tük. úgy vakított minde­nünnen ránk a napfény. A boltba nem hoztak árut. Ladikon jártunk át a szomszéd. községbe Petráért, sóért. Körillár- koltuk a falut. Azért imádkoztunk. nehogy szelet küldjön ránk az isten haragja, mért ak­kor méteres hullámok jöttek, átbuklak a gáton, be a kertekbe, udvarok­ba. Mezőkeresztes ide 2i kilométer, odáig ért. a Tisza. A keresztesi lege­lőre hajtottuk el a jó- szánol a víz elöl. Megint hallgatlak egy sort, A városiak a Rá­kóczi Tsz-cl átellenben lévő cukrászdát 'mére­gették. Jó lenne egy fe­kete. Félcipőben oda át­menni? Nem ér meg ‘annyit a fekete. A? öreg még nem fogyott ki a megélésből, Folytatta: — Április végén, vagy májusban felcihe- lödött a szegénység. Nem tizen-húszait. — kétszázan-háromszázan. Nyakunkba vettük az országot, bejártuk toro- nyát-boronyát a munka után. Ez volt ám a bor­zasztó! Itt hagyni a csa­ládot .. Nem volt a: '■mbernek való élet. De hát micsináljon a: em­ber. ha a tahijában nem talál magának munkát? Hej. summás élet — be­gy ár élet! Most meg nincs annyi kéz, ameny- nyi munka. Ha tíz ke­ze volna az embernek, akkor is találna magá­nak munkát. Hát nem furcsa, ez. mondják? . A városiak hümmög- iek. mv.strál gatiák az öreg megvidámodott «b- rázatát. Nézd csak. hogy belemelegedett az atyus a mondókájába. Úgy be­szél. mint egy agitátor. S hogy nem kapott vá­laszt. csak ráfigyelő, ér­telmes hallgatást, még jobban nékibátorodoll. — Ez ám a csoda, higgyék cl nekem, hogy nem kell az embernek világcsavargójának len­ni, itt is talál magának megélhetést. Én már tíz esztendeje vagyok ben­ne — bökött a tsz ..cég­táblája” felé —. s hogy ■jó órában mondjam, még nem kívánkoztam ki belőle. Megkerestem a kenycrnekvalót — Még most se panasz­kodhatunk, pedig ez a kutya időjárás ugyan­csak sok borsot, tört az orrunk alá De hát erről senki se tehet. Csak megfagyna már,... Van még egy kis kukoricánk töretlen, oda aztán csak lóháton tud bemenni az ember, tie fiát az ölünk­ben csak néni hordhat­juk ki. nem igaz? A városiak ősszel le­vettek, Már mért ne lenne igaz? — No, de megyek már, még azt találják hinni, hogy egyéb dolgon sincs, mint szóval tarta­ni magukat No. viszont­látásra! Aztán . máskor gumicsizmái húzzanak, mert. itt csak abban le­het járni. A két városi mosoly­gósán nézett az öreg után. amint belegázolt a latyakba. KJ. ML) Elkészült a magyar rövidhullámú tranzisztor nrototipusa A Híradástechnikai Ipari Kutató­intézetben elfogadták az első magyar rövidhullámú tranzisztor prototípu­sát. Az új tranzisztor a Híradástech­nikai Ipari Kutatóintézet és a Ma­gyar ’Tudományos Akadémia mű­szaki-fizikai kutatóintézetének mun­katársai együttes munkájával készüli, — A magyar ipar szempontjából nagyjelentőségű eredmény, hogy a rövidhullámokra is megfelelően mű­ködő hazai gyártású tanzisztor áll majd rendelkezésre. Az új tranzisz­torok felhasználásával a rövid,hul­lámú sávban is teljesen transisztori- zált rádiókészülékeket állíthatnak elő, s a magyar műszeripar számos •új gyártmányát tranzisztorokkal sze­relhetik fel. Szovjet vasúti munkásvédelmi kiállítás Miskolcon ; ,A vasutasok szakszervezetének ké­résére a szovjet vasutas szakszer- övezet elküldte hazánkba a utunkás- védelmi kiállításának anyagát, to­vábbá az úgynevezett munkásvédel­mi kocsit, amelyen sok működő mo­dell látható. Naponta többszázan keresik tel a munkásvédelmi kiáilitást s a ma­gyar vasutasok nagy elismeréssel szólnak a látottakról. A tervek sze­rint a kiállítás anyagát Budapest után nagyobb vidéki városokban: Szombathelyen, Pécsett, Szegeden, Miskolcon. Debrecenben is bemutat­ják s ha január végéig még jut idő rá. akkor a nagykanizsai, dombóvári, a szolnoki, a nyíregyházi vasutasok is megismerhetik, milyen nagy gon­dot fordít, a szovjet vasutas szakszer- : vezet a munkás védelemre. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: .. A Minisztertanács csütörtökön ülést, tartott. A földművelésügyi mi­niszter előterjesztésére elrendelte termelőszövetkezeti vezetőképző is­kola létesítését, A kormány meghallgatta és tudo­másul vette a külkereskedelmi mi­niszter beszámolóját a Kubával foly­tatott. gazdasági tárgyalásokról, s jóváhagyta a Kubával kötött áru- esereförgalmi megállapodást. A Minisztertanács ezután folyó ü gy ok d 1 á r gy a 11. Baráti körök Borsod megyében már több mint J160 művelődési otthon működik. Az (Otthonok munkáját választott igazga­tósági tanácsok irányítják. A taná- >csoik tagjai készítik et a munkaprog- ,iamot, a felújítási terveket, ők szer­vezik a rendezvényeket és felügyel­jek az otthon vagyonára. Az igazga­tósági tanácsok azonban az utóbbi •időben nem minden esetben töltötték ;be hivatásukat. Ezért a tanács m\i- ivelödésügyi osztálya elhatározta, hogy a széles rétegei, bevonásával, az új esztendőben megszervezik a művelődési otthonok baráti köreit. A társadalmi aktívák a dolgozok ja­vaslatait. észrevételeit figyelembe véve dolgozzák ki az otthonok mun­katervét, segítségét nyújtanak a ren­dezvényeknél és a szakkörök irányí­tásánál. A baráti kör tagjai havonta értékelik az. elvégzett munkát és megvitatják a további feladatokat. Az új év első napjaiban már számos he. |lyen megalakultak a baráti körök és {megkezdték a munkál.

Next

/
Thumbnails
Contents