Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1961. január 5. A miskolci művelődési otthonok, klubok januári tervéből Nagy a tanulási kedv a borsodi falvakban Két hónap alatt 2300 ismerettár jcsxtő előadást tartottak, több mint S cser dolgosé paraszt jár esti iskolába Gazdag programmal várják a láto­gatókat a miskolci művelődési ottho­nok és klubok az új esztendő első hónapjában is. Az Értelmiségi Klub műsorában 6-án Afrika új arca cím­mel tart előadást dr. Futó~József főiskolai docens, 10-én tartják a pe­dagógia és pszichológia szakosztály előadóinak konferenciáját, amelyen a társadalmi és családi nevelés kérdé­seit, valamint a mezőgazdaság távla­tainak és az ifjúságnak a kapcsola­tát vitatják meg. 14-én este kerül sor a Nagyvilág irodalmi estre, amelyen dr. Kardos László akadémikus tart előadást Rokon- és eltérő vonások a szocialista irodalomban címmel. A közgazdaságtudományi szakosztály 17-én tartandó megyei előadói kon­ferenciájának napirendjén a nemzeti jövedelem elosztásának kérdése, va­lamint a községfejlesztés problémája szerepel. Érdekesnek ígérkezik a csillagászati szakkör 18-i előadása, amelyet dr. Zélényi Endre főiskolai tanár tart A XX. század csillagá­szata címmel. 20-án A földrajztudo­mány filozófiai problémái címmel hallhatunk előadást Szabó Pál Zol­tántól, az MTA Déldunántúli Tudo­mányos Intézetének igazgatójától. A Programzene című zenei előadás- sorozat első előadása 21-én lesz, ami­kor Erdélyi Lászlóné tart előadást Képábrázoló erő zenével címmel. —■ A felsoroltakon kívül számos tudo­mányos előadás, élménybeszámoló, előre meghatározott programú klub­est, szabad klubest, televíziós közve­títés teszi teljessé az Értelmiségi Klub januári műsorét. Az LKM Bartók Béla Művelődési Háza gazdag havi programjában 6-án munkásgyerekek és parasztgyerekek találkozóját láthatjuk, amelyen a Lenin Kohászati Művek és a Miklós utcai általános iskola látja vendégül a halmaji Úttörő Tsz tagjait. 9-én Sportoló ifjúság címmel az általános iskolák tanulói részére Kamarás Ist­ván tart előadást. Ugyancsak 9-én a külpolitikai előadássorozatban az amerikai elnökválasztásról tart elő­adást Pethes András, az LKM pb. szervezőtitkára. 13-án a lipcsei vá­sárról Dőhning elvtárs, az NDK nagykövetségének kereskedelmi ta­nácsosa tart előadást, majd 15-én délelőtt a modern világirodalom kér­déseiről beszél Kéry László, a Nagy­világ munkatársa. A kultúrmunká- sok politikai képzésének keretében 16-án Moldován Gyula a művészeti mozgalom időszerű kérdéseiről tart előadást. 20-án kerül sor a Diósgyőr- vasgyári Szimfonikus Zenekar soron- következő hangversenyére, amelyet dr. Bánhegyi László vezényel. Peja Győző Kossuth-díjas Katasztrófák földünk éleiében című előadását 23- án hallhatjuk. 27-én az általános iskolásoknak ad felvilágosítást a szórakozásról, öltözködésről, viselke­désről a kíváncsiak klubjának kere­tében Lehoczky Sándor tanár. 30-án vidám műsoros féjtörő-est lesz Diós­győri furfangos címmel. — Az emlí­tett műsorokon kívül számos film­vetítés. ismeretterjesztő előadás, a Bizalmi Alcadémia egyes előadásai, játék délelőttök, a Ki mit gyűjt klub rendszeres összejövetelei, valamint a mindennapos klub-foglalkozások egé­szítik ki a Bartók Béla Művelődési Ház műsorát. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Művelődési Otthonában 9-ig tart nyitva A Szakszervezeti Vi­lágszövetség 15 éve című kiállítás. 11-én dr. Kiséry László előadását hall­hatjuk „Hogyan lett az ember óriás?’’ címmel. Igen nagy érdeklődés előzi meg a világhírű India-kutató, dr. Baktay Ervin előadását, aki 18-án Körösi Csorna Sándor nyomában címmel tart előadást. A szellemi fejtörő harmadik fordulójára 22-én kerül sor, 23-án a Fiatal Művészek Klubja rendezésében ária- és dalest lesz. 25-én A Horthy-korszak kultúr­politikájáról hallhatunk előadást Palumby Gyulától. A felsoroltakon kívül több egészségügyi ismeretter­jesztő előadás, egyéb ismeretterjesztő előadás, táncest, televíziós műsor egészíti ki a programot. Az Erkel Ferenc Művelődési Otthon januári műsorából kiemelkedik az Örökszép melódiák című, Strauss, Lehár, Gerschwin, Horváth legszebb műveiből összeállított est 16-án. 24- én érdekes ismeretterjesztő elő­adás lesz Huligánok, prostituáltak, közveszélyes munkakerülők címmel. 30-án a Miskolci Nemzeti Színház művészei mutatják be a „Tamás bátya kunyhója” című színművet. — Az említetteken kívül a Műszaki Akadémia sorozatának előadásai, vadászból, több táncos rendezvény, magyarnóta est és a Séta Illemtan- országban című sorozat több elő­adása teszi teljessé a programot. A Borsod megyei Tanács művelő­désügyi osztálya, a TIT-el és a tö­megszervezetekkel közösen, nagy gondot fordít arra, hogy a dolgozó parasztok növeljék általános és szak­mai műveltségüket, s tovább széle­sítsék látókörüket. Ennek megvaló­sítására az őszi és téli hónapokra részletes oktatási programot készítet­tek. A két hónapja tartó munkát most értékelték. Megállapították, hogy különösen a termelőszövetke­zeti községekben nőtt meg a tanulási kedv. A szövetkezeti parasztok kö­zött például a világnézeti előadások mellett egyre nagyobb az érdeklődés a komoly zene iránt. Eddig „Erkel Ferenc és kora” címmel négy ter­melőszövetkezeti községben rendez­tek hangversennyel egybekötött elő­adást. amelyeket igen nagy számban hallgattak meg a szövetkezeti dolgo­zók. A megyében jelentős előrehala­dást értek el a világnézeti nevelés­ben is. A falvakban a hét előre meg­határozott napján „művelődési es­ték” keretében tartják meg az isme­retterjesztő előadásokat. Ez a mun­ka sok új vonással gazdagodva, je­lentős előrehaladásról tanúskodik. Két hónap alatt 2500 előadást tartot­tak és számos községben az előadá­sokat filmvetítéssel tették változa­tossá. Novemberben és decemberben a községek 618 különböző témájú filmet kölcsönöztek ki és vetítettek le a művelődési estéken. Az clöadá­A Lenin Kohászati Müvekben mű­ködik az ország egyik legnagyobb műszaki könyvtára. A könyvtár köz­ponti helyiségében és tizenöt üzem­be kihelyezett kézikönyvtárban több- mint tizenhétezer szakkönyv áll a dolgozók rendelkezésére, a,kik mind nagyobb számban forgatják, tanulmányozzák a szakirodalmat. Ezenkívül ezerötszáz kötet folyóirat, továbbá sokszáz fordítás, szabadalmi leírás között válogathatnak az érdek­lődők. A könyvtár állományát az el­múlt évben 1201) új kötettel gyarapí­tották. A könyveken kívül .90 kül­földi és '40 hazai kiadású folyóirat, szaklap érkezik rendszeresen a könyvtárba, amelyek a legfrissebb szakirodalomról tájékoztatják a dol­gozókat. A könyvtár rendszeresen és terv­szerűen támogatja a gyár dolgozóit a legújabb szakirodalom megismeré­sében. A múlt évben például hét nyelven több mint kétezer oldal for­sok iránt nagy az érdeklődés. A me­zőkövesdi járásban az új oktatási évben — december közepéig — több előadást tartottak, mint tavaly egész esztendőben. Ilalmaj és Aszaló köz­ségekben az előadásokat állandóan 100-on felül látogatják. Az ismeret- terjesztő előadók ma már eljutnak a legkisebb tanyákra is. A két mű­velődési autó segítségével két hónap alatt 21 helyen tartottak előadásokat. A történelmi és irodalmi előadásokat csaknem kétezren hallgatták meg. A tanács művelődésügyi osztálya és a TIT gondoskodik arról is, hogy' a községekben jól képzett előadók segítsék a dolgozókat ismereteik bő­vítésében. Ennek érdekében filozó­fiai, biológiai, irodalmi és agrártu­dományi előadói konferenciákat ren­deztek, amelyeken mintegy 350 elő­adó képzését biztosították. A borsodi dolgozó parasztok meg­növekedett tanulási kedvének bizo­nyítéka, hogy az idén már több mint ötezren járnak a különböző esti is­kolákba és levelező tagozatra. Közü­lük 719-en gimnáziumban növelik általános műveltségüket. A férfiak mellett egyre több parasztasszony kapcsolódik be a tanulásba. A me­gyében igen közkedvelt például a Nők Akadémiája. Az 58 akadémián „telt házak” előtt tartják az előadá­sokat. Cigánd termelőszövetkezeti községben az első előadási 240 asz- szony és lány hallgatta meg. dítást adtak kezükbe, ezenkívül bél­és külföldi folyóiratokból, könyvek­ből 730 ismertetést, szakleírást tet­tek közzé, illetve juttattak el az üze­mekbe. Az új évben még tovább akarják javítani munkájukat., ezért kapcsolatot létesítettek az ország több neves könyvtárával, így a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, to­vábbá a Csepeli és Dunai Vasmű könyvtárával. Ezekkel kicserélik az új könyveket, folyóiratokat s így még bővebb és többféle anyagot ad­hatnak az érdeklődőknek. Az új év­ben havonta tájékoztatót juttatnak, el az üzemekbe a legújabb szakköny­vek, folyóiratok tartalmából, ezen­kívül a gyár műszaki fejlesztési ter­vében szereplő témákhoz soronkívül. dolgozzák fel a szakirodalomban megjelenő tanulmányokat, leírásokat. Az IBUSZ első negyedévi programjából — Kiilöuvonat Prágába — Téli üdülén Zakopanéban — Kertészeti kiállítás Erfurtban — Repülőút Moszkvába Ha mint IBUSZ-al- loalmazott. vagy mint „társasutazó” pillanta­nánk vissza az 1960-as esztendőre, feltétlenül megállapíthatnánk, hogy az elmúlt év eb­ből a szempontból is eredményesen zárult. Számtalan különvona- tot indított az IBUSZ mind belföldi, mind pedig külföldi kirán­dulásra. S ezek a ki­rándulások mind rend­kívül értékesek, hi­szen sok tízezer em­berrel ismertetik meg nemcsak hazánkat, de a közeli vagy távolabbi országokat is. Az 1961-es év első negyedének IBUSZ- programja. is solcat- igérö. A különböző belföldi különvonatok mellett az első három hónapban hét külföldi társasutazást szervez a hivatal. Az első egy négynapos prágai út lesz, ahonnan autó­buszkirándulást tesz­nek a résztvevők Kar­lovy Vary-ba, Mari­anské Láznéba és Pil- zenbe. Igen nagy az érdek­lődés a. lengyel Magas- Tátrába, Zakopanéba hirdetett téli üdülés iránt is. Ez a program már csak azért is érde­kes, mert az üdülés résztvevői az első na­pon Poprádon szállnak meg. ■ Az Erfurtban meg­rendezendő Nemzetkö­zi Kertészeti Kiállítás­ra szervezett társas­utazáshoz Miskolc kél különvonatot kap. Az útvonal: Miskolc — Kassa — Zilina — Prága — Drezda — Lipcse — Erfurt és vissza. A kertészeti ki­állítás alkalmából Er­furtban ötven hektár területre helyeznek el virágokat a cyriaks- burgi vár lábánál. Itt lesz ugyanis a szocia­lista országok első Nemzetközi Kertészeti Kiállítása. A Lipcsei Tavaszi Vásárra repülőutal szerveznek, háromna­pos lipcsei tartózko­dással. Ugyancsak re­pülőgépet indítanak márciusban Moszkvá­ba, hatnapos moszkvai tartózkodással. Ezt megelőzően lesz egy Moszkva — Leningrád — Varsó-i utazás. A résztvevők négy és fél napot töltenek majd Moszkvában, három napot Leni.ngrádban és egy napot Varsóban. Érdekes „újításra” készül most az IBUSZ miskolci fiókja. Az el­múlt esztendőkben már jól bevált kelet- szlovákiai utat. amely négynapos volt, most ki. szeretnék terjeszte­ni a lengyel Magas- Tátráig. Az útvonal tehát úgy alakulna, hogy Kassán és a cseh­szlovák Tátrán keresz­tül utaznának a részt­vevők Zakopanéba és Krakkómba. A kirán­dulás most ötnapos lenne. Úgy tervezik, hogy az első autóbuszt május 1-én indítják. Műszaki könyvekből is tanulnak a diósgyőri kohászok HORVATH JÓZSEF: ‘ ARANYKAL1TKA REGÉNT XLII. Szerencsés órák óta mozdulatla- nul ült. Mi lesz, ha Julia haza­jön? Mit tegyen? Rontson neki? Tör­je össze? Megérdemelné, de... mi lesz azután? Ha Julia itthagyja? Elszorult a szíve erre a gondolat­ra. Nem, nem akarja, hogy elszakad­jon tőle. Nélküle olyan volna, mint a partra vetődött hal. mint egy gyönge hajó. amely elszabadult, és révész nélkül bolyong veszélyes vi­zeken. Julia legféltettebb titkának tudó­ja. S az egyetlen lény, ki el tudja igazítani az ő kusza, szövevényes sorsát. Tehát tegyen úgy, mintha semmi­ről sem tudna? Miért ne? Hiszen hazugság az egész élet. Egy hazug­sággal több vagy kevesebb — mit számít az ebben a házban? Bencsik tanár úr... Ö tehát a férj • pénzén vett szerető. Ezért érde­melte ki a sokszínű kegyet, amellyel Julia elhalmózta. A szegény, az ut­cára dobott tanár úr. Szerencsés vad gyűlöletet érzett , iránta. Meg tudná ölni, meg tudná fojtani ... A nyomorult betolakodó! Aztán lelohadt szenvedélyes in­dulata. Fázott, mintha percről-perc- re kihűlne egész bensője. Elhagyta minden érzésfoszlány. Kiégetten, üresen, tátongó lélekkel meredt a semmibe. Csöngettek. Szerencsés meg sem moccant. Julia jött volna? Lehet. Mindegy. Mintha valaki benyitott volna, s azt mondaná: „Itthon vagy? Csak maradj, én nagyon sietek. Hétre színházba megyek Bencsikkel.” Az­tán becsukódott az ajtó. csak a szomszédos szobából hallatszott né­mi nesz. mint amikor valaki sebe­sen öltözködik. Aztán egy ajtó csu­kódott. valahol, és megint síiket, csend támadt Szerencsés úgy fogta tel ezeket, a hangokat és zörejeket, mintha egy távoli világrészről gyű­rűztek volna a közelébe. Megint csengettek. Kisvártatva ki­nyílt az ajtó. Benkő állt a küszöbön. — Szervusz Jani! — köszönt a ma­gába roskadt Szerencsésre. Szerencsés összerezzent. Lassan Benkőre fordította a tekintetét. Eről­ködve felállt, kényszeredetten mo­solygott: — Szervusz. Váratlanul jöttél. Szinte megijedt a saját hangjától. Benkőt fürkészte, miközben leült. Benkő egy szempillantás alatt észre­vette, hogy a szoba képe megválto­zott azóta, amióta a feleségével itt járt vacsorázni. Ez a zenegép akkor nem volt itt. És az a kovácsoltvas állólampa sem. Akkor jóval kisebb szőnyeg borította a szoba közepét. És az a vitrin? Az sem állt ott, hát persze, errébb kellett hozni, mert amott egy furcsa bútordarab áll. mi lehet ez? Talán bárszekrény. Ezt azóta vásárolták volna? De hiszen az egész bútorzat egyöntetű, szinte egy kéz munkája. Tehát ezek a bútorok megvoltak. Csak valami okból eltüntették a berendezés né­hány darabját. Hát persze. Mindez egy villanásnyi idő alatt megfordult Benkő fejében. Ám úgy tett, mintha semmit sem fedezett volna fel. Aggodalmasan mondotta: — Délután kerestelek, s a gépíró­lány mondta, hogy nem jól érzed magad. Gondoltam, felugróm és meglátogatlak. Szerencsés erőt vett magán, fonv- nyadtan elmosolyodott: Igen. napok óla fáj a fejem, szin­te hasogat. Meg a szívem is rendet­lenkedik. — Talán csak nem a bor ártott meg neked, amit nálunk ittál? — kérdezte naívul. — Vagy szoktál in­ni máskor is? Benkő figyelmét nem kerülte el hogy Szerencsés szeme tükrében za­vart fény viliódzik. Tehát a célzás talált! — Nem hiszem, öregem, lehet, hogy megfáztam. De az is lehet, hogy kimerültség. Hanem most jut eszem- be, valahol kell itt lennie egy kis itókának. Várj, hozom. Szerencsés odalépett a "bárszek rényhez, félig kinyitotta az ajtaját és egy üveg barackpálinkát emelt ki. A vitrinből két poharat szedett elő. az­tán töltött. Reszketett a keze. Benkő a szeme sarkából figyelte minder mozdulatát. Szerencsés úgy érezte, menten ösz- szerogyik. Halálos kimerültség kerí­tette hatalmába. Julia! — hasított bele a gondolat. Most meg Benkő. Gyanús ez a váratlan látogatás. Hát mégis tud valamit? Akkor, akkor mindegy. Nincs lelkiereje. Lesz. ami lesz. — A gyógyulásodra! — mondta Benkő és felhajtotta a pálinkát. — Még nem is mondtam neked, meny­nyit emlegetett benneteket a felesé­gem. Azóta mindennap beszélünk ró­latok. Te. észrevette ám, mennyire meghatódtál! De hát így van ez. Amikor először együtt, beállítottunk oda . .. Emlékszel? Kedélyesen, fesztelenül csevegetl Fölidézte a fogság némely epizódját, aztán a hazatérés utáni évek emlé­keit. Szerencsés csak hallgatott és bólogatott. Észre sem veMe. hogv Benkő milyen céltudatosan izzítja fel benne a keltőjük barátságának wolframszálait. De egy kis idő után megint kínozni kezdte az önvád: ö ezt az embert becsapta, megtagadta, hazudott neki . .. Benkő maga is feszült idegekkel figyelte Szerencsés ideges rándulá­sait, ujjúnak remegését. S egyszer csak hirtelenül. mintha ez a gondo­lat egyenes következményeként foly­na a mondottakból, megjegyezte: — Te, az én szememben a legna­gyobb és a legszentebb dolog — két ember barátsága. Én nem tudnálak becsapni téged. Szerencsés karja lehanyatlott, és hangtalanul megmozdult a szája. Benkő mélyen a szeme közé nézett: — Pedig tudom, hogy te becsapsz engem. Te nem az vagy. akinek mu­tatod magadat. Szerencsés szempillantás alatt ösz- szeomlott. Hogy 6 nem az.. . De hát lionnét tudja Benkő? Ez rettenetes... Vagy mégsem tudja? Ez csak annak az érzésnek a megfogalmazása vol­na. hogy hamis ez a kettős élet, két- kulacsos magatartás? Jaj, mi lesz, ha Benkő elfordul tőle? Julia is, most Benkő is ... Vége. mindennek vége. Szerencsés feltápászkodott. Benkő követte pillantásával. Éles és átható volt a tekintete. Szerencsés úgy érez­te. mintha nézésével egy helybe szö­gezné. Benkő észrevette, hogy ez az ember pillanatok alatt megöregedett. Szemében eszelős félelem viliódzik. Tehát minden úgy igaz, amint el­képzelte. De hát mi ennek az em­bernek a bűne? Hogyan jutott a csa­lárd pénzhez? Szerencsés szűkölt. Elcsukló han­gon könyörgött: Benkőnek: — Ne hagyj el. ugye nem gyű­lölsz? Gazember vagyok, becsapta­lak téged ... De könyörgök, bocsáss meg nekem! Benkő elszánt volt, hideg és kö­nyörtelen : — A teljes igazságot tudni aka­rom! Szerencsés eltámolygott az abla­kig, megfordult és két tenyerével megkapaszkodott az ablak párkányá­ban. Benkőt nézte, esedezve, végsó «é" beeséssel — Ha tudnám — motyogta fél­hangosan —, hogy még nem késő, hogy még vissza lehet fordulni... mindent bevallanék, mindent jóvá- tennék! S megint elhallgatott, mint aki ígéretre, vagy legalább biztatásra váró De Benkő néma volt és arca mozdulatlan, mint. egy szoboré. — Ha tudnám — ismételte esze­lősen. most már hangosan Szeren­csés —, hogy még jóvá lehet tenni... Benkő nyomatékosan válaszolt: — A mi életünk óralapján van egy piros vonal, s ez a piros vonal az osztályárulás határa. Azon innen az is visszafordulhat, aki megbotlott, elesett. Neked kell tudnod, meddig mentél el! Szerencsésből zokogva. hörögve tört fel a tiltakozás. — Én nem vagyok áruló! Elestem, elbotlottam, de áruló nem vagyok! — Megint reménykedve, kínlódva hadart: — Mondd, ugye, megbocsátasz ne­kem. ha mindent bevallók? Én nem kérem, hogy mentsél ki ebből a ször­nyűségből. csak annyit kérek, hogy te bocsáss meg! Benkő megrázta a fejét, nyomaté­kosan mondta ki a szavakat: — Én nem vagyok pap. én nem osztogathatok feloídozást. Nálunk az a rend. hogy bűnöket csak az bocsát­hat meg, aki ellen elkövették. Ülj le ide és embereid meg magádat. A teljes igazságot követelem. Szerencsés lerogyott az. asztal mel­lé. Lehunyta a szemét és remegő ajakkal beszélni kezdett. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents