Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

KÖNYVI A«. Világ proletárjai, egyesüli etek! /V / c i<- r\ \A. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV H. évfolyam, 4. mám r a: 50 fillér 1961 január 5, ctütörtök ;3^Zarszámaiás — taulsáplitei! Mai számunkból: Változások a világ térképén 1960-ban (2. oldal.) Egy járási tanácsülés tapasztalatai (3. oldal) Kádár János fogadta Gyáros Lászlót, új guineai nagykövetünket Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, állammi- nisztcr szerdán fogadta Gyáros Lászlót, a Magyar Népköztársaság újonnan kinevezett guineai nagykö­vetet. Gyáros László a közeli na­pokban ntazik állomáshelyére. (MTI) k Mint lapunk tegnapi számában már közöltük, kedden, január 3-án az esB T órákban csapolt először az Ózdi Kohászati Üzemek VlII-as számú új Márz- ▼ kemencéje. A csapolás után megkezdő dött a íelsőüntós. Az új kemence az első Y adag acélt adta ezen az estén. Ünnepelt a nagy munkásváros. Képünkön: felső- k öntés az öntőcsarnokban, — kokill.ákba töltik az új acélt. ^ (Képösszeállítás a 3. oldalon.) 6 A holnapot tervezik... mészetbeni juttatással is pótolja: az ífft/ kapott faanyaggal a kisebb épít­kezéseket is megkezdhetik. Saját erő­forrásaik kihasználásával teremtik meg a közös gazdálkodás, az állat- nevelés feltételeit. Bnkkzséreen a majdan építendő tanyaközpont terveit készítik. Itt is úgy határoztak ■ az új szövetkezeti tagok, hogy a tél során felépíthetnének egyet s mást. Amint a járási tanács a helyet ki­jelöli, azonnal hozzá látnak a mun­kához. A helykijelölés — mini a ta­nácson ígérték — á napokban meg­történik. Többen hozzákezdtek már a bükkzsérci tsz-tagok közül a mész- ógetéshez, hogy az építkezésnél ebből az alapanyagból se legyen hiány, s más termelőszövetkezeteknek is se­gíthessenek. Cserépváralján is új tanyaközpont létesítését terve­zik. Ide is a napokban vonul lei a helykijelölő bizottság, s kezdődik a közös munka, az építkezés. A föld­rendezés egyébként itt is, mint a másik két újonnan alakult termelő­szövetkezeti községben megindult, s Újabb lépés az agresszió felé 0 Az Egyesüli Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait Kukára! Lemondott a török kormány Ankara (MTI) Mint az APP jelenti, szerdán a Gürsel tábornok vezette török kor- hiány benyújtotta lemondását. A le­mondás „technikai” jellegű, mert a kormány január 6-ig, a nemzetgyűlés összeilléséig hivatalban marad. Gür­sel, aki egyúttal Törökország állam­fője is, továbbra is kezében tartja az irányító hatalmat. Washington (MTI) Eisenhower szerdán reggel hivata­losan bejelentette, hogy az Egyesült Államok megszakította a diplomá­ciai kapcsolatokat Kubával. Az el­nök a provokatív lépésért igyekezett Kubára hárítani a felelősséget és azt állította, hogy kormánya azért „kény­szerült” a diplomáciai kapcsolatok felmondására, mivel Fidel Castro az Egyesült- Államok havannai nagy- követsége személyzetének csökken­tését követelte. Mint ismeretes, Washington csak­nem háromszáz főnyi személyzettel működő nagykövetséget tartott fenn Havannában. Fidel Castro keddi nyilatkozatá­ban rámutatott, hogy az ameri­kai diplomaták többsége kém­kedik és ellenforradalmár cse­lekményeket hajt végre. Egyébként a nyugati hírügynöksé­gek is rámutatnak, hogy az Egyesült Államok már régóta készülődik a diplomáciai kapcsolatok megszakítá­sára és a kubai kormány követelése csupán ürügyül szolgált. A washingtoni külügyminiszté­rium szóvivője Eisenhower nyilat­kozatát kommentálva kijelentette nem lesz változás a guantanamoi tá­maszpontot illetően. „Az Egyesült Államok nem hajlandó feladni a tá­maszpontot és minden eszközt igény­be vesz, hogy megvédje érdekeit”. Mint az AP_ írja, Fidel Castro ku­bai miniszterelnök Eisenhower köz­leménye után tanácskozásra hívta össze kormányát. A forradalmi kor­mány vezetője egy nyugati újságíró­nak a következő szavakkal kommen­tálta a washingtoni kormány lépé­sét: „Kuba éber és készen áll”. Kommentárok az agresszív lépésről Igor Orlov, a TASZSZ szemlcírój; írja: Eisenhower kormánya azt megelő­zően, hogy az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa megvizsgálja a kubai kormány kérelmét, amellyel intézkedéseket sürget az Egyesült Államok Kuba elleni fegyveres intervenciójának megakadályozására, bejelentette, hogy megszakítja a diplomáciai kap­csolatokat Kubával. Ez a mostani amerikai kormány válasza arra a tényre, hogy nem tudta megcáfolni Kuba képvise­lőinek vele szemben felsorakoz­tatott konkrét vádjait. Eisenhower kormánya ezzel a lépé­sével nyilván el akarja tüntetni a nyomokat, el akarja terelni a figyel­met a kubai forradalmi kormány által leleplezett összeesküvésről, amelynek egy Kuba-ellenes fegyve­res beavatkozás a célja. Az Eisenhower-kormány legújabb lépése jóval nagyobb jelentőségű a szokásos diplomáciai mesterkedés­nél. Fokozza a feszültséget a Karibi­tenger térségében, növeli azt a ve­szélyt, hogy az észak-amerikai impe­rialisták fegyveres támadást intéz­nek déli szomszéduk ellen. Ékre utal egyebek között az a közlemény, hogy az Egyesült Államok nagykövetségé­nek evakuálása ürügyén aknalerakó hajókat irányított Havanna térsé­gébe. Jelenleg feltételezhetően arról van szó, hogy az Egyesült Államok mos­tani kormánya megkísérli a Penta­gon és az amerikai külügyminiszté­rium már régebben kidolgozott ter­veinek gyakorlati megvalósítását. Az Egyesült Államok legagresz- szívebb körei úgy látszik igye­keznek felhasználni a köztársa­ságpárti kormány uralmának utolsó heteit arra, hogy segítsé­gével végrehajtsák Kuba ellen irányuló szennyes (érveiket. Az említett tények világánál még halaszthatatlanabbá válik Kuba kormányának a Biztonsági Tanács­hoz intézett felhívása, amellyel sür­geti, hogy a tanács hozza meg a szükséges intézkedéseket és akadá­lyozza meg az Egyesült Államok ter­vezte nemzetköri haramia cselek­ményt az ENSZ egyik tagállamának függetlensége, szuverenitása és terü­leti épsége ellen. Idejében figyel­(Folytatás a 2. atdalon.j zelhetetlen anélkül, hogy maga a tsz ne foglalkozna állatneveléssel. Amelyiknek úgy kell összepiacolni a hízóalap-anyagot, az sok jövedelem­től esik el. Éppen ezért van rendkívüli fontos­sága a jelenlegi zárszámadásnak. Egy szeszélyes esztendővel a hátunk mögött, meggyőző érvek tömkelegét sorakoztathatjuk fel az állattenyész­tés fontossága mellett. A tapasztala­tok természetesen nemcsak az állat- tenyésztésre vonatkoznak. A terme­lés, a mezőgazdálkodás minden ágá­ban gyűjthettek tapasztalatokat a tsz-vezetők, tsz-tagok. Most a maguk bőrén tanulták meg, hogy a legki­sebb huzavona, kicsinyesség is mi­lyen károkat okozhat a közösségnek, s ha a közösség károsodik, az egyes tsz-tag nem kevésbé. A gyorsan össze nem hordott szálastakarmányt tönkretette az eső, pedig ha a tagság nem sajnálta volna a fáradozást, most nem fájna a feje, hogy mivel telelteti át a jószágállományt. A pa­rasztemberek gyakran mondogatják: „a mi műhelyünk fölött nincsen tető”, s ezzel azt is elismerik, hogy itt nincs létjoga semmiféle nyolcórás szemléletnek. — Amit ma elvégez­hetsz, ne halaszd holnapra! — ez a mezőgazdálkodás törvénye, s ha eszerint láttak volna munkához me­gyénk több tsz-ében, a szokatlanul kedvezőtlen időjárás ellenére is többre mentek volna. fA ZÁRSZÁMADÁS egyben fel­készülés az új gazdasági évre.. A zár­számadó közgyűlés beszámolójába összegyűjtött tapasztalatokból elmé­leti általánosításokat vonjanak le a tsz-vezetők — nem kevésbé a tagok — az új esztendőre, hogy az egyszer elkövetett hiba meg ne ismétlődjék. Ha valaki megbotlik egy kőben, — vagy tovább dobja az útjából, Vagy jóelőre kikerüli, nehogy még egyszer belebotoljon. — A zárszámadó köz­gyűléseken is dobják félre a tovább­fejlődés útjából a tegnapi „köveket”1 — a feltáratlan hibák sejtetik az újra elkövetés lehetőségét. Minden szárszámadó közgyűlés egy-egy határkő a termelőszövetke­zetek életében — egy fejlődési sza­kaszt zárnak le vele. Sok-sok terme­lőszövetkezet életében még csak az első határkő ez a mostani zárszám­adás. Egy esztendőt töltöttek el a közösben. Most különösen fontos az alapos, körültekintő munka a zár- számadási beszámoló elkészítésében. Nem szabad parlagon hagyniok a ta­pasztalás aranybányáját, melyből to­vábbi fejlődésüket alapozhatják meg. Nyílt, őszinte légkörben vitassák meg az első esztendő kis és nagy problémáit. Az esetleges sikertelen­séget nem tulajdoníthatják rajtuk kívülálló okoknak — a hibát önma­gukban keressék, s ha megtalálják, akkor megtalálták azt az utat is, mely jövendő boldogulásukhoz vezet. Hiszen az összefogás, a közös gazdál­kodás csak lehetőség a boldogulásra, s hogy az lesz-e belőle, rajtuk, az összefogott embereken múlik. 'borsod termelőszövetkezeteinek többsége megnyugtató eredménnyel zárja az elmúlt gazdasági évet, pedig ennek az évnek mérlegén szokatlan nehézségek tornyosulnak, a legöre­gebb ember is alig emlékszik ilyen zord, szeszélyes időjárásba.) Sok kárt okozott, de a károk mellett némi ha­szon is származott: nehézségei által megedződtek az új szövetkezeti pa­rasztok. Sokan mondogatják manap­ság: ha ezt az esztendőt kibírtuk, megbirkóztunk a földdel, ezután már csak jobb jöhet... EGY NEIIEZ ESZTENDŐVEL a hátunk mögött vágunk 1961-nek, melytől többet, jobbat várunk — s hogy valóban többet adjon, dolgoz­zunk meg érte becsülettel! (G. M.) MAR ÜJ ESZTENDŐT írunk, de Még nem tudtuk le a tegnappá öre­gedett 1960-as év minden gondját. Január 1-től december 31-ig tart a gazdasági év; a mezőgazdaság is be­illeszkedett az országos tervezés rendszerébe, s így az elmúlt gazdasá­gi év utolsó napján végzett munka is elszámolásra kerül termelőszövetke­zeteinkben. Pénzügyi szakembereink ezekben a napokban teszik mérlegre a mező­gazdasági termelőszövetkezetek egy esztendejét. Í19GÜ Borsodban is a ter­melőszövetkezeti mozgalom nagyará­nyú fellendülésének éve volt, a szo­cialista szektor aránya a tavalyi zár­számadás óta megduplázódott. Ter­melőszövetkezeti községek sokasága alakult, s kezdte meg a nagyüzemi gazdálkodást. Jelenleg 259 tsz-ben kell zárszámadást készíteni az el­múlt gazdasági évről. A zárszámadá­si tennivalók végzésével szinte egy- időben kerül sor az 19Gl-es termelé­si terv, a bevétel és kiadási költség- vetés elkészítésére.. Ez a munka ala­posságot, felelősségtudatot követel. Minden szépítés nélkül, az eredmé­nyek és hiányosságok tárgyilagos felmérésével kell kimunkálni a zár­számadó közgyűlések beszámolóit, hogy a termelőszövetkezeti tagság a maga valóságában lássa tevékenysé­gének egy esztendejét. A nagy számszerű felfejlődés termé­szetes nehézségeit jelentősen szapo­rította az időjárás viszontagságos Volta. Árvíz pusztított több ezer holdnyi területen, több tsz-nek mil­liós károkat okozva. A szakadatlan esőzés gátolta a mezőgazdasági munkák rendjét, megnehezítette a növényápolási munkákat, s a beta­karítással sem tudtunk időben vé­gezni, Az időjárás okozta nehézsége­két súlyosbította néhány termelő- szövetkezetben a szervezetlenség, a vezetők és tagok nemtörődömsége. Mindezen problémák együttes je­lentkezése okozta, hogy sok tsz-ben számolnunk kell bizonyos termés- kieséssel. rAZ egy MUNKAEGYSÉG terve­zett értéke Borsod megyében átlago­san 40 forint volt. Az utólagos fel­mérések szerint ezt az összeget majdnem mindegyik tsz biztosíthatta volna — a munkaszervezési problé­mák ellenére' is —. ha az időjárás nem oly kedvezőtlen. A termelőszö­vetkezeti tagság többsége lelkiisme­retesen dolgozott, iparkodott, de a mgnagyobb erőfeszítésekkel sem tudta ellensúlyozni az időjárás vi­szontagságait.) A betakarításnál szin­te emberfeletti erőfeszítéseket tet­tek. hogy megmentsék munkájuk gyümölcseit. Általában azok a tsz-ek birkóztak Meg a legsikeresebben a kedvezőtlen időjárással, ahol az országosan is jól hevált területfelosztás módszerét al­kalmazták a kapások megművelésé­ben..'Ez a módszer arra késztette a tsz-tagokat, hogy családtagjaikat is mozgósítsák a kimért terület meg­dolgozása érdekében. Jövedelmezőség tekintetében szembetűnő eredményeket értek el szók a tsz-ek, amelyek a jó növény- termesztés mellett legfontosabb fel- Bdatuknak az állattenyésztés szorgal­mazását tekintették. Az elmúlt, szo­katlanul esős esztendő kézzelfogha­tóan bebizonyította, hogy biztonsá­gosan gazdálkodni megalapozott ál­lattenyésztés nélkül aligha lehet. A sertéshizlalás jövedelmezősége ellen emelt kifogásokra alaposan rácáfolt több termelőszövetkezetünk. Az ig­rici Kossuth Tsz nem kis mértékben annak köszönheti aránylag magas munkaegység-értékét, hogy nagy gondot fordított a sertéshizlalásra, Az időjárás okozta terméskiesések gyors pótlására elsősorban az állat­tal ás nyújt lehetőséget — de 02 effajta pótlások előkészítése elkép­a munkabrigádokat szervezik, a jövő­évi termelési terven dolgoznak. Voltaképpen alig telt el néhány hét azóta, hogy a mezőkövesdi járás e három községében is kikerült « helységet jelző tábla mellé: „Ter­melőszövetkezeti község”, már ez e rövid idő is arról tanúskodik: az új utat választotta dolgozó parasztok nagy lelkesedéssel, tenniakarással láttak hozzá a munkához, gazda­godni, boldogulni akarnak, hogy még több s olcsóbb élelmiszer és kenyér kerüljön az ország asztalára. A járási tanács dolgozói, a járási ' pártbizottság munkatársai rendsze­resen felkeresik a még most kezdő községek termelőszövetkezeti veze­tőit, tanácsokkal látják el őket. segí­tik munkájukat, hogy mielőbb túl­jussanak a kezdeti nehézségeken. De nemcsak a tsz-vezetöket, hanem a termelőszövetkezeti tagokat is segí­tik, kérdéseikre választ adnak. Célul tűzték: minden új termelőszövetke­zeti községben előadásokat tartanak, s ezeken az előadásokon a termelő­szövetkezeti gazdálkodás gyakorlati kérdéseiről less szó. Az első ilyen előadást Szomolyán tartották meg a napokban, amelyen mintegy 250 dol­gozó paraszt vett részt. Sokan és sokat beszélnek nap­jainkban a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, a paraszti haladás útjáról a mezőkövesdi járásban is. Munkásolc, népnevelő elvtársak és más községek termelőszövetkezeti tagjai látogattak el a járási szék­helyre, Mezőkövesdre is, ahol nap, mint nap szaporodik az új belépők száma. — .4 többiek mejllé eddig három új termelőszövetkezeli község alakult — mondták a járási tanácson — és­pedig: Szomolya, Cserépváralja és Bükkzsérc dolgozó parasztjai válasz­tották a közös gazdálkodást. Ebben a három községben már megtartot­ták az alakuló közgyűléseket is. s az új útra lépett dolgozó parasztok a holnapot tervezik, Szomolyán, a híres szomolyai cseresznye hazájá­ban a téli időszakban, a nagy mező- gazdasági munkák beindulásáig sem tétlenkednek az emberek. Szervezik a munlcabrigádokat, s úgy tervezik hogy munkát vállalnak az erdőgaz­daságtól. A fakitermelést közösen végzik, s minthogy az erdőgazdaság megígérte: a munkabért esetleg tér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents