Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-29 / 25. szám
4 CSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961, Január *9. HÁROM HÍRES GYÁR Zárszámadás a Táncsics Tsz-Stsn A Diósgyőri Könnyűgépgyár gyártmányait ma már szinte az egész világon ismerik. A 3 éves tervben, különösen az 1960-as évben nagy sikereket értek el. A Budapesti Ipari Vásáron is sikert arattak korszerű gépeikkel, melyeket azóta tökéletesítettek, modernizáltak, versenyképessé tettek a világpiacon. Kárpátfalvi Oszkár exportfelelős szerint a múlt évben 75, az idén már több mint 110 millió forintos export- tervet teljesítenek. Jelenleg 23 országba küldenek gépeket, Kolumbiától Koreáig. Portugáliától az Egyesült Arab Köztársaságig, mindenütt ismerik a gyár termékeit. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg a dieselmotoros, 2 tonnás, emelővillás targoncák iránt. Ezeket a jól bevált gépeket, melyeket ma mér alig nélkülözhet az ipar, az idén hat vásáron mutatják be. Élviszik Lipcsébe, Zágrábbá, Poznanba. Brnoba, Bécsbe, Izmirbe, és a terv sczrlnt az Üj-Delhi-i vásáron Is részt vesznek. A múlt évben a jól szervezett munka, a tehetséges és szorgalmas műszaki és fizikai gárda lelkes tevékenysége eredményeképpen javították az exportgépek minőségét, több országgal vették fel a kereskedelmi kapcsolatot. Az emelővillás, korszerű targoncákból Kubába huszonötöt exportáltak, ez évben még tovább szélesítik a nemzetközi piacot, márciusig Kolumbiába és Kubába még 30 targoncát küldenek. A gyár exportfelelőse szerint az idén több mint 500 mezőgazdasági öntözőszivattyút gyártanak több típusban, mely iránt az egyiptomi ipari szakemberek is érdeklődnek, tárgyalásokat folytattak Budapesten. — A Konnyügópgyár termékeivel — mondotta a gyúr exportfelelőse — ma már szinte behálózza az egész világot. Kínába és a Szovjetunióba is nagyteljesítményű kazántápszivaty- tyút, a konzerviparnak több száz szivattyút küldtek, illetve szállítanak a közeli hetekben. A gyár valóban nagy fejlődés előtt áll. Nőttek a feladatok, 1962-ben pedig ugrásszerűen nő az export, megkezdik a targoncák egészen új típusának gyártását, 5 tonnás kapacitással. Kárpátfalvi exportfelelős, mint érdekességet említette meg, hogy a Könnyűgépgyár / „világjáró" szerelő szakembere, Bagamérl Endre ismét útra készül. Több hónapig majd Kubában tartózkodik, ő tanítja be a gépek kezelésére, javítására az ottani ipari munkásokat, Kubából Kolumbiába repül, onnét Ismét Kubába tér vissza, és mintegy 6 hónapos út után érkezik vissza Diósgyőrbe. * Más jelentős, híres gyárak is jól kezdték az ötéves terv első esztendejét. A DIMÄVAG egyesített E- egysége (volt. Borsodvidéki Gépgyár) is eredményesen dolgozik, annak ellenére, hogy közben megkezdték u ' költözést á nagy gyárba, a DIMÁVAG-ba. Ez az esemény eleinte több munkást foglalkoztatott, de ma már valamennyien felismerték: szükséges, hogy az öreg gyár, mely zsúfolt helyen dolgozik, korszerűtlen, rossz körülmények között, jelenlegi helyén nem képes a fejlesztésre. A kis csa'ád lassan beolvad a nagy családba, hogy ott folytassa hasznos múmiáját, mellyel az. elmúlt évek során sok termelési sikert ért el. Kovács Zoltán üzemegységvezető szerint ütemtervet készítettek a költözés zökkenőmentes lebonyolítására, március 31-ig a megmunkáló nagy részét kiköltöztetik a DIMÁVAG-ba, az öntöde és a szállítószalag gyártó részleg még továbbra is a régi helyén marad. A költözés persze még nagyobb feladatok elé állítja a gyár dolgozóit, hiszen a tervet is teljesíteni akarják. Januárban is értek el szép eredményeket. Gál Árpád brigádja a száztonnás, újtípusú sajtók gyártásánál ért el jó teljesítményt, Fekete Károly brigádja, mely rövidesen elnyeri a szocialista brigád címet, januári tervét is korábban teljesítette. Lassan költözik tehát a gyár, mely hosszú éveken át híressé tette munkásait a kiváló emelők, hajó- emelők, lemezollók és különböző gépek gyártásával. A kis család a nagy családba olvad, ez pedig azt jelenti: közös összefogással, a sok szakképzett dolgozó együttműködésével a D1MAVAG még nagyobb eredményeket érhet el az ötéves tervben. * A nagy hideg á Szerencsi Cukorgyárban is kemény próbára tette az embereket, azt az 1400 munkást, akik három műszakban dolgoznak, hogy az idén is több cukrot adjanak a lakosságnak. Salánki István főmérnök elmondotta, hogy a mostani kampányban közel 38 ezer vagon répát dolgoznak fel, melyből kb. 4900 vagon cukrot gyártanak. A gyár még előreláthatólag két hétig üzemel, a kockacukor gyártását már befejezték, jelenleg finom-kristályt gyártanak, melyből exportra is szállítanak. — Mi történt azzal a közel ezer vagon cukorrépával, mely kint maradt a földeken, a sáros, járhatatlan utak miatt nem tudták időben beszállítani? — érdeklődtünk a gyár főmérnökétől. — Ezt a nagymennyiségű répát sikerült megmenteni — mondta Salánki István főmérnök. — Nem volt könnyű, nagy erőfeszítést követelt a gyár átvevőitől, s mindazoktól, akik azt akarták, hogy a gyár az idén is jól dolgozzon, több cukrot adjon a népgazdaságnak. Az ezer vagon répa az átvevöhelyekre került és feldolgozásra var. A Szerencsi Cukorgyur a múlt évben magas kitüntetésben részesült, termelési eredményeivel elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, valamint az MSZMP kongresszusi zászlaját. Mostani eredményeivel a gyár dolgozói bebizonyították: érdemesek a bizalomra, pedig az öreg gyárban, a régi gépekkel nem könnyű a munka. Január 3-án, az éveleji leltárok befejezésével a miskolci Széchenyi utca legnagyobb fűszer- és csemege üzletét, a volt Weidlich-palotában nagyszabású tatarozásra, adták át a kereskedelmi dolgozók. A Miskolci Elelmiszerkískcreskcdelmi Vállalat, mintegy 100 ezer forintos költséggel a gyorskiszolgáló rendszerű boltot, reprezentatív szépségű önkiszolgáló bolttá alakítja át. Mint Kérész elvtárs, a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese elmondotta, az önkiszolgáló rendszerre való áttérést sürgette és szükségessé tette a vásárlóerők nagyarányú növekedése. Az új önkiszolgáló bolt az eddiginél mintegy 20—2.5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolíthat le az előzőnél. Biztosak vagyunk benne, hogy Miskolc legszebb önkiszolgáló fűszer-, csemegeboltját szívesen látogatják majd a vásárlók, újszerű, elrendezésével, korszerű berendezéseivel gyorsabbá teszi a bevásárlást. A Aratás táján azt mondta a miskolci Táncsics Tsz elnöke: — Nagyon ritka alkalom, hogy valakit figyelmeztetni kellene, mi a kötelessége, vagy hívni, hogy dolgozzék. A növénytermelő brigád tagjai, s az állatgondozók ts lelkiismeretesen, szorgalmasan dolgoznak, összeszoktak az emberek és mindenki tudja: zárszámadáskor akkor dicsekedhetnek szép jövedelemről, ha egész éven át minden munkát becsületesen, idejében elvégeznek, teljesítik terveiket. A kezdet itt sem volt könnyű. Hiszen az új közös gazdaság megteremtéséhez beruházások kellettek; az állatállomány fejlesztését nem oldhatták meg új istállók, épületek nélkül; talajművelő gépekre is szükség volt — s mindez pénzbe, sok-sok forintokba került, amelyet a közösnek kelleti előteremteni. Mindezek ellenére Tóth Erikné, a termelőszövetkezet könyvelője már nyáé derekán bátran állította: ,,ha csak nem jön közbe valami”, teljesítik az értékesítési tervet, elérik a tervezett: munkaegység-értékei. Azóta eltelt néhány hónap, s a Táncsics Tsz tegnap este megtartotta 2árszámadó közgyűlését. bolt az eddigi irodahelyiséggel nagyobbodott, e kis részben — melynek falait csempék borítják — rendezik be a kenyér, péksütemény és cukrász- sütemény osztályt. A mirelité mélyhűtött árukat és félkész ételféleségeket is a vásárlók veszik el a különleges hűtőberendezéssel ellátott nyitott pultokról. Ebben a boltban a tej kimérése ts a vásárlók feladata lesz. Űj te.jada- goló automata, negyed, fél és egész literes mennyiségben, egy gombnyomásra szolgálja majd ki a nap bármely órájában a friss tejet. A vállalat beruházási hereiéből tetemes összeget fordítottak az új, nagyméretű elektromos hűtőszekrény beállítására. A nagyméretű hűtőszekrény frissen tartja a hentesáru-féléket, valamint a mirelité mélyhűtött árukat. Az új fűszer és csemege önkiszolgáló boltot február első felében adjál ál a vásárló közönségnek. <p. a-) — Jött-e közbe „valami?” — kérdeztük tőle. A könyvelő mosolyogva felelt. Te bette, félmillió forint volt a táskájában. — Igaz, hogy a nyári árvíz idején 160 hold búzánk vtz alá került, a sa- játerős beruházás is meghaladja e 150 ezer forintot, a tervezett munkaegység-értéket nemcsak elértük, de néhány fillérrel túl is haladtuk. — Eszerint? — Eszerint 43 forint 94 fillért fiaetünk a tervezett 43,49 forinttal szemben. Szétosztottunk mór eddig 37 mázsa búzát, 121 mázsa árpát, 112 mázsa kukoricát (májusi morzsoltra átszámítva); 241 mázsa takarmányt, 200 mázsa takarmányszalmát és 35 mázsa culkrot is. — Mennyi jutott őzökből egy munkaegységre? — Jutott például 26 deka cukor, 84- deka kukorica (ugyancsak májusi morzsoltra átszámítva), 92 deka árpa. 2,74 kiló búza — stb. A természetben kiosztott részesedés forintra átszámítva I7,G0-at tesz ki munkaegységenként. Ehhez jön a (készpénze amelyet a zárszámadó közgyűlésen osztunk ki a tagoltnak. — Mennyit osztanak .Így lei? — Többet egy félmilliónál. De. hogy egészen pontosak legyünk: 592 ezer 352 forintot. — S hány ember között oszlik meg ez a szép jövedelem? — 58 termelőszövetkezeti tag teljesített, munkaegységet, de (különösen szép összeget 35-cn kapnak. Közöttük van Tocsev György kertész, akinek 25 836 forint az évi keresete. A 65 éves Bojszkp Mihály bácsi sem panaszkodhat. Családtagjaival együtt dolgozott a termelőszövetkezetben, most 32 ezer 340 forintot: visz haza. A traktorosunk, Rencsisovszki Ferenc 27 ezer forint körül keresett, Mere- zJok: József pedig 34 és félezer forint elköltése felől gondolkodhat. Még egy utolsó kérdés (hiszen Tóth Erikné siet a közgyűlésre). — Gondol kodtak-e már a jövőévi tervek felől? —■ Természetesen. Az idei tapasztalatokat felhasználva a jövő esztendőben is nagy gondot fordítunk a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, a kertészet továbbfejlesztésére. A mi termelőszövetkezetünknek is nagy szerepe van Miskolc friss, jó- mlnőségű és olcsó zöldségfélékkel való ellátásában, s e feladatunknak igyekszünk is elegei tenni. Ügy is, hogy a vásárlók'Is meg legyenek velünk elégedve és úgy is, hogy a következő zárszámadáskor mi is még elégedettebbek legyünk önmagunkkal. (Onodvári) Szegedi László Február első felében megnyiSSk Miskolc legszebb önkiszolgáló boltja Sxélf e§*yx etek IV. Sz. Hruscsov „4 kommunista rí Ság mozgalom újabb győzelmeiért“ című beszédének olvasása közben fP z a beszed az SZKP Pártíőisko- Iája, a Társadalomtudományi, Akadémia, és az SZKP Központi Bizottsága mellett működd Marxizmus—Leninlzmus Intézet pártszervezeteinek közös taggyűlésén hangzott el a kommunista és munkáspártok képviselői Értekezletének eredményeiről. Ez és a téma. megszabja a beszéd egész mondanivalóját és módszerét. Elsősorban elméleti szempontból ad nagyon sokat, de a politikai munkában is felbecsülhetetlen értékű. Már a Moszkvai Nyilatkozat meg- jelénése után azonnal látni lehetett, hogy ez a tanácskozás történelmi jelentőségű volt. Most. Hruscsov elvtárs a következőképpen jellemzi „A Hl marxista—leninista párt képviselőinek 19G0 novemberében tartott értekezletét a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történetének, egyik legfényesebb lapjaként fogják emlegetni.” Az értekezleten — mely legnagyobb volt a kommunista mozgalom fennállása óta a résztvevők számát illetően — a legfontosabb problémákat tárgyalták. Negyvenegy évvel ezelőtt ült össze Moszkvában a Kommunista Intema- cionálé első kongresszusa. Akkor még csak 30 ország kommunista pártjai, illetve baloldali szocialistái vettek részt a kongresszuson. Abban az időben Európában mindössze öt kommunista párt volt. Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában és Óceániában pedig egyetlen kommunista párt sem létezett. Amerikában pedig csupán az Argentin Kommunista Párt létezett. Most pedig 87 országban működnek a kommunista és munkáspártok és tagjaik száma meghaladja a 36 milliót. A kommunizmus eszméi a földkerekség minden részén sokmillió ember szívét és eszét hódították meg. „Ha Marx, Engels és Lenin jelen lehettek volna a kommunista és munkáspártok képviselőinek TVIoszkvai Értekezletén, milyen boldogok• lettek volna a világ kommunistáinak ilyen hatalmas hadserege láttán.” A beszéd a Moszkvai Nyilatkozat szerkezetét követi és így elsősorban korunk fő tartalma elemzésével foglalkozik és rámutat, hogy a kor jellegének kérdése korántsem elvont, merőben elméleti kérdés, mert ezzel összefügg a nemzetközi kommunizmus és minden egyes kommunista párt általános stratégiája és taktikája. Ahhoz, hogy pontosan lehessen meghatározni a célokat és ezek eléréséhez szükséges feladatokat, pontos helyzetelemzést kellett végezni. „Milyen követelményeknek kell megfelelnie korunk marxista— leninista jellemzésének? Világos képet kell adni arról, melyik osztály áll korunk középpontjában, mi a társadalmi fejlődés fő tartalma, iránya, melyek fő feladatai. Másodszor: fel kell ölelnie az egész forradalmi folyamatot a szocializmus kialakulásától kezdve egészen a kommunizmus teljes győzelméig. Harmadszor: meg kell mutatnia, melyek azok az erők, amelyek korszakunk középpontjában álló munkásosztályhoz csatlakoznak, melyek azok a mozgalmak, amelyek beleolvadnak az imperializmus ellen irányuló közös áradatba." A Nyilatkozat pedig pontos válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Érdemes visszalapozni: „Korunk — melynek fő tartalma a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal elkezdődött átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba — a két ellentétes társadalmi rendszer harcának korszaka, szocialista és nemzeti felszabadító forradalmak korszaka, az imperializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer felszámolásának, egyre több nép szocialista, útra térésének, a szocializmus és kommunizmus világméretű diadalának korszaka." Emellett pontosan meghatározza az erőket és a harc. módszereit is. T elkesítőek a beszédnek a kom- ■•"'munlzmus építéséről szóló részei. Kitűnik, hogy a XXI, pártkongresszus határozatait sikeresen valósítják meg. Ezt mutatja, hogy az ellenőrző számok szerint az ipari termelésnek a hétéves terv első kél .évében 17 százalékkal kellett volna emelkednie, a valóságban pedig csaknem 23 százalékkal nőtt. A növekedés jelenlegi üteme mellett így elérhető, hogy a termelés hét év alatt nem 80, hanem 100 százalékkal fog emelkedni. „Ez azt jelenti majd, hogy terven felül mintegy 00 milliárd rubel értékű iparcikkel termelünk (az új árakon számolva). Hogy jobban érzékeltessem mit jelent ez a szám, hadd emlékeztessem Önöket arra. hogy Lenin a Kommunista Internacionálé IV. kongresszusán büszkén számolt be arról, hogy országunk számára 1022-ben vált először lehetővé húsz millió rubel beruházása a nehéziparba!” Tavaly már 65 millió tonnára nőtt az acél- termelés, ez évben pedig további 6 millió tonnával növekszik. Emellett a fejlődési ütem mellett elérhető, hogy a hétéves terv végén 100—102 millió tonnára növekedjen az acéltermelés. Ezt az ütemet azonban nem lehet és nem Is kell a végletekig fokozni. Egy bizonyos ponton, a beruházások egy részét át kell irányítani a népgazdaság más ágazataiba, elsősorban a mezőgazdaságba és a könnyűiparba, Ezt megköveteli, hogy a lakosság élelmiszerrel és közszükségleti cikkekkel maximálisan ki legyen elégítve. Megkapóak ezek a tények és vajon lehet-e lelkesedés nélkül olvasni, hogy „Országunlchan 41 millió hektár területű szűz és parlagföldet vettünk művelés alá. Ezen a területen több nyugat-európai állam elférne. Az óriási vízierőművek vízilépcsője csaknem teljesen szabályozta a nagy orosz folyó, a Volga vizének lefolyását, Ennél is nagyobb erőművek — köztük a több mint 4 millió kilowatt teljesítményű Brat- szki vízlerümü — láncolata alkotja, az angarai vízílépcsöt. Még hatalmasabb — 5 millió kilowattig terjedő teljesítményű — vízierőmüvek állítják a kommunizmus építésének, szolgálatába a hatalmas szibériai folyamot: a Jenyi- szejt. Az ország európai részének középpontjában megkezdtük a világ egyik leggazdagabb vasércmedencéjének, a kurszkj mágneses anomáliának a kiaknázáséit." Nehéz az idézőjelet kitenni, legszívesebben hasábokon keresztül idézné az ember a beszédet. Nem leiiet azonban kihugynl, hogy a kommunizmus építésének nemcsak gyakorlati sikereiről volt, szó, hanem elméleti megalapozásáról is. Hruscsov elvtúrs részletesen beszélt a kommunizmus két szakasza, az első szakaszról a második szakaszra való áttérés, a termelőerők és termelési viszonyok fejlődése a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet Idején, az állam és a dolgozók kommunista nevelése kérdéseiről. Mindezek tükröződnek majd a XXII. pártkongreisz- szúsra kerülő pártprogramban. Ismét szóbakerül, hogy a szocialista rendszerhez tartozó országok többé- kevésbé egyidejűleg lépik át a kommunizmus küszöbét. Most azonban az is hangsúlyozást nyert, hogy ez akkor következik el hamarabb, ha minden ország teljesebben mozgósítja belső erőforrásait, minél Jobban kihasználják a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeit. A következő fejezet ríme min™ dent megmond: „A kérdések kérdése — az új háború elhárítása.” így: „a kérdések — kérdése." És részletesen elemzi a Moszkvai Nyilatkozat problémáit, rámutatva, hogy a jelenlegi körülmények közölt a háború következő kategóriáit kell megkülönböztetnünk: világháború; helyi háborúk; felszabadító háborúk — népi felkelések. Elméleti és politikai szempontból elemzi mindhárom kategória fő vonásait és a hozzájuk való kommunista viszony problémáit. Nem azonos ugyanis a háború megítélése attól függetlenül, hogy milyen háborúról esik szó. Ismeretes, hogy a pártok a világháborúk kirobbantása megakadályozását írták zászlajukra. Felismerték, hogy ez borzalmas következményekkel járna az egész emberiségre nézve. A helyi háborúk is magukban hordják a világháború veszélyét, ezért megítélésük az előbbivel azonos. Egész másképp áll a helyzet a nemzeti felszabadító háborúkkal. Ezek a gyarmati népeknek elnyomóik ellen indított felkeléseiként kezdődtek és átnőttek parüzánháborúba. Ilyen például az algériai háború, amely u francia gyarmatosítók ellen folyik. „Mi a marxisták véleménye az Ilyen felkelésekről? — teszi fel a kérdést Hruscsov. — A legpozitívabb. Ezeket a felkeléseket nem szabad az államok, közötti háborúkkal azonosílani, mert ezekben a, felkelésekben a nép önrendelkezési jogának megvalósításáért, társadalmi, fejlődéséért és független nemzeti, fejlődéséért harcol. Ezek a felkelések az elevenen elrothadt reakciós rendszerek ellen, a gyarmatosítók ellen Irányulnak. A kommunisták teljes mértékben támogatják az ilyen igazságos háborúlcat, s „ felszabadító harcot folytató népek, első soraiban küzdenek." Ezen elvi állásfoglalás mellett Hruscsov olvtárs részletesen elemzi a nemzetközi helyzet időszerű problémáit is. A jelenlegi helyzet megköveteli, a kommunista mozgalom szilárdságának fokozását. „Összeforrottság, ösz- szeforrottság és megint csak össze- forrollság — ez a nemzetközi, kommunista mozgalom törvénye.” Ez korunk ttirialmából. a kommunista pártok lö: nelmi küldetéséből következik. A Moszkvai Értekezlet nagyban elősegítette ezt az össze- forrotkságot. Ahogyan az értekezleten „elvtársaink képletesen kifejezték magukat, »összeigazítottuk óráinkat.« Valóban a szocialista országoknak, a kommunista pártoknak össze kell igazítani óráikat, hogy hatalmas hadseregünk egyszerre lépjen, s biztos léptekkel haladjon a kommunizmus felé.” Azért fontos számunkra ez a beszéd, mert pártunk is képviselve volt a Moszkvai Értekezleten, a mi „óránk is e szerint jár”, tagjai vagyunk annak a hatalmas szocialista családnak, amely harcol az egész emberiség jobblétéért, békéjéért, nemzeti függetlenségéért, a bb™- alizmus világméretű győzelméért. Déri Ernő
