Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-27 / 23. szám

Péntek, 1961. január 27. ESZAKMAGYARORSZAG 3 fi papírgyári dolgozók is kiveszik részüket ai iléves terv lelátóiból Nyilatkozik a gyár igazgatója ban a Diósgyőri Papírgyárra is nagy feladat; hárul. Több és jó minőségű papírt kell gyártanunk. A hároméves tervben sikereket értünk el, ezt fo­kozni akarjuk a második ötéves terv éveiben. Igaz, nem végzünk nagy beruházásokat, a gyárat már kor­szerűsítettük, most az a célunk, hogy a már eddig is híressé vált diósgyőri papír minőségét még job­ban javítsuk. Terveket dolgoztunk ki ennek érdekében. — Mint mondotta, nem végeznek jelentős beruházást, ennek ellenére hogyan szándékoznak növelni a ka­pacitást? — A gépek jobb kihasználásával, jobb munkttszervezéssel elérhető, hogy évente átlag 3 ezer tonna jó­minőségű papírt adjunk az ország­nak. Az itt dolgozó munkások, pa­pírgyártó szakemberek és a műszaki vezetők már ismerik a feladatokat. Mert hiszen, mint ismeretes, nem­csak beruházással és létszámemelés­sel érhető el nagyobb termelés. Jó műszaki tervek, jó munkáskollektíva és a fegyelmezett munka, ez az alap­ja, hogy többet, és jobbat adjon a gyár. — Talán érdemes lenne bővíteni a gyárat? — Igen, de nem feltétlenül fontos. Az államosítás óta már 40 millió fo­rintot költöttünk a gyár felújítására. Az állam igen messzemenő támoga­tása ez. A feltételek tehát adva van­nak: rajtunk múlik, hogyan dolgo­zunk tovább. Biztosra veszem, hogy az ötéves tervben még jobban meg­ismerik a Diósgyőri Papírgyárat, s azt, hogy tovább öregbítjük gyárunk jó hírnevét, — fejezte be nyilatkoza­tát a gyár igazgatója. Az ország legrégibb papírgyára, a 179 éves Diósgyőri Papírgyár mun­káját .nemcsak az országban, külföl­dön is ismerik. Minőségi papírokat gyártanak, amelynek titkát csak a gyár régi törzsgárdája ismeri. Kü­lönféle kiadványok, könyvek jelen­nek meg az itt készített papírból, de itt gyártják a bankjegy- és a finom bélyegpapírt is. A nagymultú gyár­ban a hároméves tervet is sikeresen teljesítették, az ötéves tervben még nagyobb feladatok várnak az itt dol­gozó fizikai és műszaki gárdára. Er­ről beszélgettünk a gyár igazgatójá­val, Béliéi Imre elvtárssal. A követ­kezőket mondotta: — Természetes, hogy kultúrforra- dalmunk célkitűzései megvalósításá­Szén-? kaolin- és Bsenlonittelepekel találtak a Mátrában a Blikkben és Hegyaíján A hazai ásványanyagok nagyobb- arányú feltárására az elmúlt évek­ben jelentős kutatómunka indult, a Mátra, Bükk, Cserhát, 'Börzsöny és az eperjes—tokaji hegységekben. Az Északmagyarországi Földtani Kuta­tó-Fúró Vállalat dolgozóinak eddigi munkája igen eredményesnek bizo­nyult. Először a Mátra alján, Visonta község körzetében találtak — kül­fejtésre alkalmas — nagymennyiségű lignit telepeket. Ennek vagyonát már több mint 100 millió tonnára becsü­lik és a lignit kitermelését előrelát­hatólag ez év júniusában kezdik meg. Az új külszíni bányából a ter­vek szerint naponta 150 vagon ligni­tet szállítanak el. Az új széntelep feltárásával egyidőben a vállalat dolgozói további kutatásokat végez­tek a Bükk-hcgység déli lankáin. Ez a munka is sikeres volt. Tibolddaróc, Tárd és Bükkábrány községek kör­nyékén pórméteres földtakaró alatt újabb nagymennyiségű lignit telepe­ket fedeztek fel, amelyeknek teljes vagyonát csak további kutatások után tudják megállapítani. A lignit gazdaságos felhasználására már az idén megkezdik a kísérleteket a Ti- szapalkonyai Hőerőműben. A vállalat másik kutatási terüle­tén, a szerencsi öbölben, Tokaj- Hegyalja környékén is nagyszerű munkagyőzelemmel zárták, az elmúlt esztendőt a dolgozók. Szerencs, Mád és Rátka községek határában a nép­gazdaság számára igen jelentős új kaolin és béntonit telepeket tártak fel. A kutatási munkákat nagyban megnehezítette, hogy a hatalmas mennyiségű ásványi anyagok az acélnál is keményebb hidro-kvarcit kőzet alatt helyezkedtek el. Ezt a kő­zetet csak robbantásokkal tudták át- harántolni. Az új kaolin és béntonit telepek azonban „szerencsére” alig 100 méter mélységben húzódnak, így ezen a területen is még az idén meg­kezdik a bányászkodást. A további kutatások meggyorsítá­sára a vállalat vezetői ebben a hó­napban már öt nagyteljesítményű korszerű elektromos magfúró beren­dezést állítottak üzembe a különböző munkahelyeken. ......AZ EMBER! ÉLET ERTELMES É S MAC/ASBA VEZETŐ ÚT" Hja Ehrenburg születésének 70-ik évfordulójára A kiváló szovjet író és közéleti ** férfiú, a Béke-\ ilágfanács el­nökségének alelnöke, a Szovjet— Francia Baráti Társaság elnöke, ; béke és a népek közötti barátság harcos publicistája, Ilja Ehrenburg ma hetven éves. Gondolatban vagy közvetlenül is tisztelettel és szeretettel köszöntik őt ma igen sokan. Hazájában, a Szovjet­unióban és a szocialista tábor or; zu­gaiban éppúgy, mint számosán a ka­pitalista világból is. Mindazoknak, akik a béke és a haladás hívei, ez az évforduló több. mint egy — még oly kiváló — ember és művész ün­neplése. Jelkép ez az a1 kálóm. Annik az igazságnak szimbóluma, amelyet ő maga, az ünnepelt, egy hosszabb, igen gazdag tartalmú, so'-oldahi és mélyenjáró cikkél>en. az ars poeticá­jaként is tekinthető Szükséges felvi- lágositás-ban így fogalmazott meg: „ ... az emberi élet értelmes és ma­gasba vezető út." Ehrenburg ennek az igazságnak je­gyében végezte és végzi írói és köz­életi munkásságát. Sok más, ma már kedvezőnek tekinthető történelmi kö­rülmény is segítette, de főként ezért válhatott „naggyá”, korunk egyik vezető személyiségévé. És ezért köl­tözött példája, alakja, egyénisége vi­lágszerte az igaz. a becsületes embe­rek szívébe. Ezért nyerte el a leg­szebb és legnagyobb jutalmat, mely­hez emberfia egyáltalán hozzájuthat: a történelmet észrevétlenül is for­máló dolgozó milliók megbecsülését, szere te tét. Nehéz elhinnünk a naptár, az idő cáfolhatatlan tanúságtélelét. Azt, hogy Ehrenburg, ez a fürge és moz­gékony szellem, ez a fáradhatatlan alkotó — akinek munkássága ará­nyait azzal jellemezhetnők, hogy mintegy 40 és egynéhány esztendő óta szépirodalmi műveinek megalko- tásán kívül átlag naponta egy cikket megír — immár 70 éves. Hogy az öregkor küszöbére ért. Hogy a szov­jet irodalom veteránjai közé kell számítanunk .., Ámde szelleme fris­seségének, töretlen alkotókedvének és fáradhatatlan munkabírásának műve, hogy fiatalmik érezzük és lát­juk! ... Már említettem — 1957-ben írt — Szükséges felvilágosítás című cikkét. Befejező sorai ezek: „Fiatal korában gyakran mondja az ember: talán jobb lenne a kéziratot az asztaliiókba süllyeszteni, gondolkodni, körülnézni, várni. Az én koromban nem nagyon lehet halasztgatni a dolgokat. De az idő is bizonyítja, hogy nem szabad hallgatni. Nehéz időket, élünk, és mindenkinek nagy a felelőssége. Mi egy lépést sem hátrálunk, erre né­pünk lelke a biztosíték.” KIos, az az idő, az a több mint 1 ' negyven esztendő, melyet Ehrenburg írói munkássága felölel, valóban nagy és felelősséget követelő idő volt — olyan idő, mely azt bizo­nyította és bizonyítja, hogy nem sza­bad hallgatni. És hogy nem szabad hátrálni, egy lépést sem. Ehrenburg csakugyan nem hallgatott, sohasem. És nem is hátrált, egy lépést sem. Népe lelke, mellyel egy, azonos, — volt ehhez eröt-adó biztosítéka, — Pólyájában voltak talán tévedései, útját tekervónyek is jelzik, cgyi - másik műve körül port. vert f. 1 a „hivatalos” kritika, rá-rásütöt.ék ilyen vagy olyan „izmus”: individua­lizmus. esztéticizmus, szkepticizmus, pesszimizmus bélyegét. Mindez r’az lehet és igaz is. De ami a lényeg — és ezt az is látja, aki, mint e sorok írója, részletes életrajzát nem csupán magyarra fordított műveit A ibc-megbefegedés megelőzéséért! A tbc elleni küzdelem alfája a be­tegség korai megállapítása: a beteg és környezetének védelme, szaksze­rű gyógykezelése és a fertőző bete­geknek az egészséges emberektől Va­ló elkülönítése. Ezért a tüdőszűrő vizsgálatokon való megjelenés nem­csak egyéni, hanem közös érdek is, mert a tbc-ben szenvedő beteg — tudtán kívül — gondatlanságával akaratlanul is megfertőzheti család­tagjait, embertársait. Népi államunk minden segítségei megad ahhoz, hogy az egykori népbetegséget, a tbc-t leküzdjük, a benne szenvedő­ket kigyógyítsuk. A falvakat kor­szerűen felszerelt, röntgen-autók jár­ják: végzik a tüdőszűrő vizsgálato­kat és a tbc-gyanús, vagy fertőzött embereket azonnali orvosi kezelés alá veszik. 1961. január elsején lépett éleibe a gumókor elleni küzdelem tovább­fejlesztéséről szóló kormányrendelet, amely összegezi az eddig elért, ered­ményeket s a tbc végleges felszá­molását tűzi ki célul. Ezt biztosítja az ország politikai és gazdasági fej­lődése és további iparosodása, a rac- jsőgazdaság szocialista átszervezése, * lakosság életszínvonalának állandó emelkedése és nem utolsó sorban a 15 éves lakásépítési terv végrehaj­tása. A kormányrendelet 30 éves távla­ti tervet, szab meg, amelynek fő cél­kitűzése: a 30 év alatti lakosság BCG-olt.ása, s előbb kétévenkénti, majd évenkénti rendszeres szűrő- vizsgálata, a Ibc-gondozó és fekvő­intézeti hálózat, további jelentős bő­vítése. Miskolc kerületeiben is rendszere­sen végzik a tüdőszűrő vizsgálatokat. A napokban felkerestük dr. Ruszti Endrét, a II.—III. kerületi tbc-gon- dozó intézet vezető főorvosát, aki munkájukról, eredményeikről a kö­vetkezőket mondotta el: — A városi tanács egészségügyi osztálya által rendelkezésünkre bo­csátott. Kerpely utca 34. szám alatti szűrőállomáson végezzük a II. és III. kerület lakóinak vizsgálatát, úgyne­vezett „szűrését”. Köszönetét kell mondanunk a Lenin Kohászati Mű­vek és a DIMÁVAG vezetőségének azért az áldozatkész támogatásért, mellyel mind az épület rendbehoza­talánál, mind pedig a nagyértékű sorozatfelvevő röntgengép beszerzé­sénél nyújtottak . — Hogyan történik a lakosság vizsgálata? — Naponta 200—250 személyt hí­vunk be. Itt minden emberről külön kartotékot fektetünk fel, s a „szűrő- vizsgálaton” megjelentekről egy 70x 70 mm-es’ röntgenfelvételt is készí­tünk. Ebben a munkában dr. Kato­na Sándor orvostársam segít. Vele a felvételeket „kiértékeljük” és az eredményről a vizsgálaton megje­lenteket értesítjük. — Hogyan járnak cl abban az eset­ben, ha valakinél tbc-megbetegcdést észlelnek? — Nyomban behívjuk az illetőt, és orvosi kezelésben részesítjük. Ter­mészetesen az egészséges embereket is értesítjük a „negatív” eredmény­ről; ezt az értesítést aztán egy éven keresztül minden olyan esetben fel­használhatják. amikor (például mun- kafclvétel, gépkocsivezetői jogosít­vány megszerzése, terhesség meg­szakítás stb.) tüdőszűrő vizsgálatra lenne szükség. A jelentkező ugyan­is ezzel a lelettel igazolhatja, hogy nem szenved tbc megbetegedésben. — A lakosság szűrésével — foly­tatta dr. Ruszti Endre — egyidejűleg felfektetjük a röntgen-katasztert is és így a beidézés napján mindenki­nek számítunk a megjelenésére, még azokéra is, akik esetleg a felhívá­sunk előtti napon voltok röntgen­vizsgálaton. — Következő kérdésünk: hány ezer emberre terjed ki a széleskörű vizsgálat? — A II. és III. kerületben majd­nem 63 ezer embert kell megvizsgál­nunk és ezzel a munkával előrelát­hatólag a jövő év közepéig el is ké­szülünk. A munka sikere természe­tesen a beidézetlek pontos megjele­nésétől is függ. Eddig még nem volt erre panaszunk. A behívottak mint­egy 90 százaléka pontosan megje­lent a vizsgálaton. Reméljük, kerüle­tünkben a jövőben sem kerül sor arra, hogy éljünk a rendeletben fog­lalt büntető lehetőséggel — misze­rint.: ha valaki kétszeri felszólítás után sem tenne eleget felhívásunk­nak, nem jelenne meg a vizsgálaton, az a személy 3000 forintig terjedhe­tő pénzbírsággal sújtható — fejezte be nyilatkozatát dr. Ruszti Endre. IJ. E. ismeri úgy-ahogy — abban, a lényeg­ben Ehrenburg mindig egyenes volt és előre haladt. Az ugyanis, hogy mi­lyen a véleménye a bélié megőrzésé­ről, a népek együttműködéséről, az emberiség kultúrájának nagy érté­keiről, az önmagát túlélt, tehetetlen és reakciós burzsoáziáról, a halódó, haldokló, élösdi és rothadó kaoitaliz- muSról, az imperializmusról, a fasiz­musról, a szocializmus és a kommu­nizmus ügyéről, a legnemesebb em­beri erényekről, eszmékről és eszmé­nyekről: ez soha, senki előtt, egy pillanatra sem volt kétséges. Nem­csak cikkeinek — e mindig szenve­délyes írásoknak — egyesszám első személyben megszólaló vallomásos hangneme szól erről nyíltan. Köz­vetve, de nem kevésbé nyíltan mu­tatják pozitív állásfoglalását a lénye­ges nagy kérdésekben szépirodalmi művei, regényei is. Érdemes idéznünk a Szovjet írók I. Országos Kongresszusán tartott felszólalásának néhány részletét: Nekünk jutott osztályrészül az a ritka feladat., hogy bemutassuk azo­kat az embereket, akiket még soha. iró be nem mutatott. Ezt. várják tő­lünk országunk építőinek milliói. Ezt várják tőlünk az emberek milliói hazánk határain túl is ..............A mi ú j emberünk sokkal gazdagabb, fino­mabb és bonyolultabb, mint amimt'a a könyvek lapjain..............Egy dr l -a v ita'hatatlan számomra: én egyszerű szovjet író vagyok. Ez az én örömöm, ez az én büszkeségem ... Mi nem­csak könyveket írunk, mi a könyve­inkkel megváltoztatjuk az életet, és ez rendkívül megnöveli felelősség- érzetünket." Ez a rendkívül mély és érzékem- alkotói felelősségérzet olyan egyéni vonása Ehrenbürg írói arcképének, mely egyben a szovjet író, a szocia­lista realista író, a pártos kommu­nista író tipikus vonása is. Szerinte az író lee^lső kötelessége: megmu­tatni, védelmezni és felemelni az embert. És a második írói. művészi kötelesség? — Közérthetőségre töre­kedni, meri „a vers nem kereszt- rejtvény, a festmény nem találós kérdés”. A harmadik pedig: az em­ber, a mai pozitív hős lelkwilágát bemutatni, éspedig nemcsak két szín­nel, a fehérrel, vagy feketével, ha­nem — az élet köve'elményeinek megfelelően — sokkal gazdagabb paletta használatával!... * Békepublicisztikai cikk'-in kívül — melyeknek 1945 óta vi­lágra szóló hatása és visszhangja van — ha­zánkban különösen há­rom regénye közi'-mert és népszerű: a Párizs bukása, a Vihar és a Kilencedik hullám. E bárom nagy regény — bár csak a két utóbbi­nak azonosak részben a szereplői — egy trilógia három egymás utáni darabjának fogható fel. E trilógia t'rgya: a ka- V italizmus és a szocia­lizmus küzdelme ko­runkban, a második vi­lágháború előtt, a világ­háború idején és az azt követő években. Szépírói értékei e há­rom regényében mutat­koznak meg leginkább. Közülük csak egyre uta­lunk itt: típustersmtő erejére — hiszen művei­nek ismertetését és elemzését az évfordulói megemlékezés keretei nem teszik lehetővé. Akik ismerik a Vihar-t és a Kilencedik hu Iám­at, azok rögtön érzik, mit értünk Ehrenburg típus te rem tő erején, ha fölidézzük e regény né­hány emberalakját: Lancier-t, a ta­lán jószándőkú, szentimentális, „cseppfolyós”, de ^végzetesen polgár és már nem is sajnálható francia nagyiparost; leányát, Mado-t, a par­tizánt, a kommunista bákeharcost; Dumas-t, a kommunista pártig eljutó humanista, békeharcos, antifasi zta professzort, akinek temetése leírása: a világirodalom legfényesebb lapjai közé kívánkozik; Sablone-t, a becsü­letét és önbecsülését végül is el nem adó haladó polgári újságírót, — és említhetnénk másokat, a regények szovjet szereplőit is. A regényíró Ehrenburg az orosz legény legjobb hagyományát, a Lev Tolsztoj-féle átfogó teljességű, gazdag életábrázolást egyesíti a filmszerűség, a riportszerűség mai könnyedségével, izgalmasságával, ugyanakkor megőrzi a tartalom melységét és az eszmei színvonal magasát. * 1/ ortársa és barátja, elvtársa, ^ harcostársa: F egy in ezt irta róla tíz évvel ezelőtt, 60-ik születés­napjára: „Fáradságos és nagy utat tett meg Ehrenburg, de ez az út őszinte, becsületes és dicső út volt. Becsületes és dicső úton halad ma is... Szen­vedélyes hangja minden sorából ki- hallik — és messze haitik nemcsak szovjet földön, hanem más nevek földjén is. Nem ok nélkül üdvö-lik Ehrenburgot a nemzetközi találkozá­sok allcalmával egyhangúlag mint barátot, mint a háborút ellenzőinek kipróbált katonáját, mint művészt, akinek könyvei a legmanasabb igé­nyeket is kielégítik: sok gondolat van bennük, s ezek a gondolatok az emberek boldogságóra és a népek békéjére vonatkoznak.” S ezeknek a gondol "toknak a je­gyében kívánunk neki hosszú életet, ió egészséget, további becsül tos és dicső utat, újabb szén és harcos írá­sokat, bátor és remek alkotásokat! Gyárfás Imre 300 méter mélységű mesterséges tó Milyen lesz a nureki vízieromű? Moszkva (MTI) N. Sz. Hruscsov az SZKP Központi Bizottság plénumán beszélt a nureki víz;ierőmű építéséről. A Tádzsikisztánban létesülő nureki vízieromű egyedülálló lesz a vízépí­tés történetében. A: erőmű a sebes- vizű Valis folyón létesül. Medre , a Pamir nyúlványainál magas hegyek között halad. A meder egyik hajlatá­nál jelölték ki a kétmillió hétszáz­ezer kilowatt kapacitású erőmű he­lyét. A világtörténelemben először léte­sítenek 300 méter magas völnvlezáró gátat. Az erőmű évüle*•’n kilenc, egyenként 300 000 kPowatt kanan- tású turbinát helyeznek el. A turbi­nákat 270 méter vízoszlop nyomású viz mozgatja meg. A víz 13 méter átmérőjű alagutakon jut el a turbi­nákhoz. A nureki vízieromű víztárolója vi­szonylag kis területű: mindössze 65 kilométer hosszú, négy—öt kilométer széles, mégis — nagy mélysége miatt — 10 és félmilliárd köbméter víz tá­rolására alkalmas. Ezz“í a vízzel előreláthatólag egymillió hektár, ed­dig terméketlen talajt lehet öntözni Közép-Ázsiában. Az erőmű által ter­melt elektromos áram rendkívül olcsó lesz: egy kilowattóra előállítási költsége 0,026 kopek. Az erőmű épí­tési költségei igen hamar megtérül­nek. miután az öntözés többmillió tonna gyapot, nagyértékű gabona és gyümölcs, továbbá szőlő termeléséi teszi lehetővé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents