Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-26 / 22. szám
4 ÉSZAKMAGTARORSZAO Csütörtök, 1961. január 26. Több szobor is elférne itt v/ Fejlődő vegyipar fejlődd mezőgazdaság A gyapotbálák közül a kártológépek mellé értünk, onnan pedig a fehér orsókat pörgető, ügyes női kezek irányította gépek közé. — Még nem is készült el teljesen a fonoda, amikor már itt dolgoztunk — mondja Erős Józsefné, a Miskolci Pamutfonoda kultúrfelelőse, ahogy behúzzuk magunk mögött a vasajtót, az üzembe rekesztve minden utánunk tolakodó csattogó zajt. — Néhol a falakat csak ponyva, helyettesítette, mégis így zúglak már a. gépek. Igaz, nem ilyen hangosan, mert akkor kevesebb volt, a gép, természetesen a munkás is. „ Az elmúlt néhány év alatt viszont a fonoda, megizmosodott. Megsokasodtak. a gépek, megsokasodtak a munkások is. Nők, nők mindenütt. Gyapotpihés kék köpenyükben frissek, vidámak mindig, mint ez a fia- , tál üzem. (A rosszmájnak szerint, olyan hangosak is.) De nézzünk körül jobban a fonodában. Milyen itt a kulturális élet? Mégis a hegy megy Mohamedhez ? A könyvtár a kultúrteremben kapott helyet. A kötetek a fal mellett, kis üvegezett szekrényben sorakoz- na.k.. Mellette a. guruló könyvespolc, pontosabban guruló asztal, telerakva könyvekkel. A könyvtáros időnként odatolja a csattogó gépek közé és — kölcsönöz. Nem lehet panasza senkinek. Aki esetleg nem akar a könyvtárba fáradni, ahhoz „odafá- rad” a könyvtár. — Csak kevés a könyvünk — mondja Ádám Istvánná, a könyvtár vezetője. — Jelenleg 1500 kötetünk van, de talán érthető is, hiszen ez a könyvtár is fiatal. Még fiatalabb, mint az üzem... A beiratkozott olvasóink száma pedig 450. — Ebből vő? — Körülbelül négyszáz. — Mit olvasnak leginkább? — Nagyon szeretik Jókait — hiszen legnagyobb részük fiatal lány — és sokan olvassák a mai ynagyar írónők müveit. Egyébként, könyvtárunkban általában a legújabb kiadványokat lehet megtalálni. Természetesen évröl-évre gazdagodunk. Ebben az évben például 12 ezer forintért, vásároltuk- meg a különféle. m,űveket. Gazdag emlékkönyv A fonodában is sokféle könyvbe jegyzik az eredményeket, különféle eseményeket. De van itt olyan könyv is, amelyiknek a. lapjait: nem. számok, kimutatások töltik meg. Ebben a könyvben lapozgatva, az elmúlt évek vidám, hangulatos eseményeiről, szinte az egész ‘üzem kulturális történetéröl kapunk képet. Képet. — szó szerint, mert ebben a szépmüvü albumban fényképekkel örökítették meg az arra érdemes eseményeket. Az egyik oldalon például egy klubdélután. műsoráról egész fotómontázst állítottak össze. Találunk képet a tánccsoportról, karneválról, egy- egy jól sikerült táncmozdulatról és még sok minden egyébről. A cserépváraljái művelődési otthonnak is ott a képe. A művelődési otthon átadásánál ugyanis a pamutfonoda kultúr- csoportja adott műsort. Az egyik képnél tovább időzünk. — Ez a fővárosban, a textiles seregszemlén készült — mondja Erős Józsefné. — Sokat jártunk a tánccsoporttal akkor mindenfelé. — És most? — Egyelőre nincs tánctanárunk. — És osoport? — Áz van. A lányok szeretnek láncolni, csak sajnos így tanár nélkül nem tudunk annyit produkálni, mint amennyit szeretnénk és mint amennyire lellne az erőnkből Táncosok Kamarás Ágjies fiatal és könnyed mozgású. Nem is lehet más, hiszen már öt éve állandóan tagja valamelyik tánccsoportnalc. Szeret táncolni? — Természetesen. — De nemcsak a magyar táncokat, hanem a lengyel, bolgár, szovjet népi táncokat is. — Nem baj, hogy elveszi az idejét? — Nem, veszi el, hiszen ez szórakozás és szórakozni mindenki szeret. Az egyik teremben KlSZ-taggyű- lést tartanak. — Van valakinek valami mondanivalója? — Legyen nálunk is tánccsoport. Szeretnénk mi is táncolni, — Kántor Lidia, mondja ezt.. — Hüzen van már ilyen csoportja a. fonodának. — Igen. De az a másik műszaké. A mi műszakunkban is lehetne még egy csoport. Csak. tanár kellene. Fiatal üzem, tele fiatalokkal. Olyan fiatalokkal, akik itt az üzemben is tudnak, vagy akarnak szórakozni. Akikkel a folyosón beszélgettünk, azoknak is ez volt a véleménye. Ez a szórakozás azonban nagyszerű kulturális eredményekhez vezetett már. Ezt bizonyítják a vitrinben díszelgő szobrok, emléktárgyakis. Kár lenne, ha ezek mellé a szobrok mellé már nem tudnának többet tenni. Mert most a kultúrcsoport az elmúlt évek eredményeit nézve, mégiscsak visszaesett. Talán a, SZMT segíthetne. Priska Tibor S mai magyar irodalom helyzetéről tart előadás! Darvas József Szikszón Darvas József, a. Magyar írószövetség elnöke január 26-án este 6 órai kezdettel előadást tart Szikszón „A mai magyar irodalom, helyzete” címmel, Előadás után a szikszói Értelmiségi Klubban író—olvasó találkozó lesz. Ez alkalommal a járási könyvtár nagyszabásúi könyvkiállitást is rendez a mai magyar irodalom legújabb alkotásaiból. Az utóbbi esztendőkben leJ®2 tősen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulása és a termelés fejlődése hazánkban. Az 1960-as évben is folyt, de jelenleg is mind erőteljesebben folyik a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásának és fejlesztésének üteme. A nagyüzemi mezőgazdaság létrejötte lehetővé teszi a rejtett tartalékok feltárását, a mezőgazdasági termelés gyorsabb növelését. A dolgozó parasztság tömegesen tér a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára, ami azt igazolja, hogy felzárkózik pártunk politikája mögé és egyre szilárdul a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Megyénk parasztsága is mind jobban látja a boldogulás útját. Az elmúlt hetekben sok ezren léptek a közös gazdálkodás útjára. , Egymásután alakulnak 1 megyénkben az új termelőszövetkezetek. Egyre szaoo- rodik azon községek száma, amelynek bejáratánál ott büszkélkedik a ..Termelőszövetkezeti község” feliratú tábla. De ma már nemcsak községek, hanem számos járás is viseli ezt a megtisztelő címet. A megye összes szántóterületének 78 százaléka szocialista kezelésben van. Pártunk és kormányunk nagy figyelemmel kíséri a mezőgazdaság erőteljes haladását. feilödését, ezért számtalan intézkedést tesz a kialakuló szocialista mr>7,ríeazdaság megszilárdítása érdekében. Közismert ténv. hogy Magyarországon a vegyipar fejlődése, viszonyítva a feilett nyugati országokhoz, de az 1945-ben szabaddá lett néni demokratikus országokhoz is. jelentőin«! 1SC2 Nitrogén műtrágya 351 000 .’tfifl OOO Foszfor műtrágya .106 000 430 000 Kállsó 'O! OOO 114 000 Ezek után az országos műtrágya felhszn. kát. holdanként átlagban 85 kg 01 kg Fentiek szerint az ötéves terv végére a mezőgazdaság műtrágyával sen visszamaradt. A lemaradás behozása érdekében határozat születeti a vegyipar nagymértékű fejlesztésére. A határozat szerint elsősorban a műtrágya és a műanyaggyártás területén kell emelni termelési színvonalunkat. Pártunk Központi Vezetőségének határozata megállapítja, hogy a mezőgazdaság megsegítése érdekében ..elsősorban tekintettel kell lenni a műti-ágya és a növényvédő szerek gyártásának fokozására”. Ha vizsgáljuk a világ országainak műtrágya termelését, világosan láthatjuk, hogy mennyire sürgős és fontos a határozat megvalósítása. Hiszen akkor, amíg 1958. évben egy hektár megművelt területre Magyar- országon csak 4—4,5 kg . műtrágya hatóanyag kerüli, addig a fejlett országokban 16—46 kg. Egyre erősödő és fejlődő mezőgazdaságunk további megszilárdításának döntő feltétele a termés hozamának gyors növelése. Hozzávetőleges becslések szerint, egy kilogramm vegyes műtrágya hatóanyagra (nitrogén, foszfor, kálium) jutó terméshozam többlet kenyérgabonánál 6 kg, kukoricánál 6 kg, cukorrépánál 52 kg. burgonyánál 40 kg. Az agrotechnika és az agrokémia együttes hatására létrejövő termés- többletnek kb. 40—69 százaléka műtrágyázás hatására következik be. Mezőgazdaságunk a vegyinar fejlesztésén belül meglévő műtrágyaüzemek bővítése és új üzem építése megvalósul! E létesítmények megvalósításával jelentősen emelkedik a mezőgazdaság műtrá- pv-ával való ellátása. Az ötéves terv folyamán műtrágyából az alábbi fel- használások vannak betervezve: T 963 1961 1965 147 000 596 son ♦ 676 500 443 non =j41 oon COS 000 % i?3 non ISfi 000 175 000 mi kg 129 kg 146 kg Ha a 136 0Ó0 tonna műtrágyát gyénk mezőgazdaságilag megművelt területére szórnánk, egy kát. holdra kb. 113 kg jutna. Ebből 28 kg a nitrogén hatóanyag, ami pl. búzánál egy kát. holdon 420 kg terméstöbbletcl eredményez. A megye kb. 200 000 kát. hold búza vetésterületére vonatkoztatva, 84 000 tonna többlet búzatermést eredményezne. Az ötéves terv folyamán » Borsodi Vegyikombinát évi műtrágyatermelése kb. 120 százalékkal növekszik és megközelíti az évi 300 000 tonna termelést. Ma a vállalat az országos nitrogén-műtrágya termelésének kb. 60—70 százalékát termeli. A vállalatnál most folyó bővítési munkák 1962-ben fejeződnek be, amikor is a vállalat kb. évi 190 ezer tonna műtrágyatermelést ér el. A bővítéssel egyidőben az eddigi koksz alapanyagbázisról földgáz-bázisra áll át a vállalat. A földgáz-bázisra való áttérés a műti'ágya önköltségének kb. 25—30 százalékkal való csökkenését fogja eredményezni. A tervidőszak második felében a technológia további fejlesztésével és újabb beruházással fogja a vállalat évi kb. 300 000 tonnás termelési szintjét elérni. A Borsodi Vcg.yikombinüton kívül más műtrágyaüzemek is épülnek és bővülnek. Bővül a Dunántúl nitrogénműtrágya üzeme, a Péti Nitrogén és épül megyénkben a Tiszavidéki Vegyikombinát, amely az ötéves terv végére már ugyancsak termelni fog. Hatalmas, nagyjelentőségű fejlesztési tervek valósulnak meg éppen a vegyipari fejlesztés során, elsősorban a mezőgazdaság megerősítése érdekében. A magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság közös erőfeszítéséből csodálatos eredmények születnek. Sütő László, * Borsodi Vegyikombínát igazgatója való ellátása több mint 70 százalékkal emelkedik. Ilyen nagyfokú emelésre a vegyipari beruházások összegének több mint 30 százalékát fordítják a műtrágyaüzemek bővítésére és építésére. Megyénkben 1959-ben a vegyes műtrágyával való ellátás 27,200 tonna. 1960-ban 28.900 tonna volt. Az ötéves terv végére kb. 50 000 tonna vegyes műtrágyaellátás biztosítható, anr azt jelenti, hogy megyénk mezőgazdaságilag megművelt össz-terülétéire kát. holdanként — az 19é0. év 24 kg- íával szemben — átlagban kb. 42 kg. vegyes hatóanyagú műtrágya kerül. Ezek a célkitűzések valósulnak meg megyénk egyik nagyipari üzemeiében, a Borsodi Vegyikombínátban. 1960-ban 136 000 tonna 25 százalékos nitrogén műtrágyát termeltünk a mezőgazdaságnak. Mit is jelent a mezőgazdaság számára a 136 000 tonna 25 százalékos nitrogén műtrágya? Kísérleti ei-edmények alapján számították, hogy 1 kg nitrogén hatóanyag búzánál 15 kg. rozsnál 16 kg, burgonyánál 81 kg, cukorrépánál 90 kg terméstöbbletet eredményez. Kikből lesznek a huligánok? Egy angol kormánybizottság, amely a fiatalkorúak bűnözési problémáival foglalkozik, azt állítja, 'hogy leginkább olyan gyermekekből válnak később huligánok, akiknek ötéves születésnapja körül nyugtalan társadalmi viszonyok uralkodtak. Az angol ; kutatócsoport az 1946—1957 közötti bűnügyi statisztika alapján megállapította. hogy százalékosan a legtöbb bűnöző azokból a fialalkorú- akból került ki, akik a második világháború legszörnyűbb éveiben voltak 4—5 esztendősek. A bizottság jelentőse kimutatja, hogy az 1935—1945 között születettek között „jóval több bűnöző akadt az egész világháborút követő időszakban, mint bármely más hét éves időszakban szüléiének között”. Kimutatták, hogy a négy-ötéves korú gyermekek leginkább reagálnak a nyugtalan társadalmi viszonyokra és ez később is kihatással van egész életükre. Lopott holmik a koporsóban A közelmúltban Korzikából a mar- seillei kikötőbe érkeztet egy hajó, melynek fedélzetéről nagy gyaszme- nettel kísért koporsót vittek a kikötőben várakozó halotlaskocsihoz. A vámhivatalnokok már majdnem átengedték a koporsói, amikor feltűnt nekik, hogy a „halottat” kizárólag férfiak kísérik. Gyanút fogtak, kinyittatták a koporsót, amely tömve volt Korzikában összelopotl holmikkal. így! akarták Franciaországba csempészni őket. Színkép az NDK mindennapjaiból „ITT A NÉMET TELEVÍZIÓ“ így jelentkezik a Német Demokratikus Köztársaság televíziója immár nyolc esztendeje. Pár hónappal .a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltása után, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának javaslata nyomán határozta el a kormány a televízió felépítését. 1950 májusában kezdte meg a munkát néhány tudós és technikus Berlin- Adlershofban. Teljesen elölről kellett kezdeniük, minthogy a tóború alatt szinte az összes már kidolgozott tervrajz, rendelkezésre álló felszerelés elpusztult. Ennek ellenére már 1952. január 2-án megkezdték a kísérleti műsor sugározását. A Német. Demokratikus Köztársaság televizió- já.t előbb építették fel, mint a nyugat-németországit. s az akkoriban szerzett előnyt mindmáig tartja.. 1- A Német Televízió 1956. január 3-a óta ad rendes műsort. A televíziós adók hálózatát gyorsan és nagyvonalúan éoítették fel. 1960 elején már 11 erős adó működött az NDK- ban. Közben felépültek az első adók egy második tetevizms mű "or sugárzásához. 1958 óta úpyrv'V'Z'fX csa- tomaátváltók és ter-lőpntenn'% is épülnek, boey az NDK eeész t-rül°- tén leho+ővé tegyék a televíziós műsor vételét. Néhány számadat a gvorsütemü fejlődés érzékeltetésére: 1952-ben k-tt diapozitív-velítőgénpel. egy televíziós kamerával s egy háború előtti ikonoszkóp-csővel kezdte meg az adását az NDK televíziója. Ma a köztársaság minden részébe eljutnak a kék televíziós kocsik, s mindegyiken három kamera van a közvetítésekhez, sőt már a helikopterekről folyó közvetítés is egészen természetes dolog. A hétéves terv végéig — 1965 végéig — megteremtik a műszaki feltételeket ahhoz, hogy több műsort sugározzanak, _ köztük egy színes műsort, is. 1953-bán az enész NDK-ban kevesebb televíziós készülék volt. mint amennyit ma egyetlen nap alatt az NDK szaküzleteiben eladnak. 1960. szeptember 1-én 850 000 bejelentett televíziós készülék szerepelt a nyilvántartásban s még az év vége előtt köszöntötték a milliomodik tulajdonost. A számítások szerint 7965 végén a Német Demokratikus Köztársaságban már legalább némi és fél millió bejelentett televíziós készülék lesz. A nézők résztvesznek a műsor kialakításában A Német Televízió adásának első napjától kezdve szoros kapcsolatot tart fenn a nézőközönséggel. A műsort a városok és falvak dolgozói számára állítják össze. így természetes dolog, hogy messzemenően figyelembe veszik kívánságaikat, javaslataikat. 1958-ban például 107 145 levél .érkezett a Német Televízióhoz, 1959- ben 197 894, S egyetlen levél sem marad megválaszolatlanul, minden javaslatot komolyan tanulmányoznak. A levelek közt ezrével vannak havonta. amelyeket nyugat-németországi, illetve nyugat-berlini lakosok írnak. 4'5 millió, nyugatnémet, illetve nyugat-berlini néző Statisztikusok számításai szerint minden televízió készülék előtt átlagban három személy ül. Ezek szerint 1960 végén az NDK-ban 3,3 millió nézője volt a televíziónak. Ugyanakkor azonban már 1960 márciusában 220 000 nyugat-berlini és 1,5 millió nyugat-németországi televíziós készülékkel is venni lehetett az NDK televíziójának műsorát — vagyis a nézők tábora kb. 750 000 nyugat- berlini és 4.5 millió nyugat-németországi lakossal bővül. Ilymódon a Német Televízió nagy segítséget nyújt a békééi't és a német egységért vívott harcban, amelynek jalen- tősége annál nagyobb, mivel Bonn lefoglaltatja az NDK demokratikus lapjait, könvveit. filmjeit. A „Guardian” című nagy angol polgári lap felismerte az NDK televíziójának hatását Nyugat-Német- országban. A lap bonni tudósítója 1960. június 24-én á következőket írta: „Feltehető, hogy a Német Demokratikus Köztársaság televíziója az egyeljen olyan műsor á világon, amelyet az ország határán túl még többen látnak, mint az országon belül. Nagyszerű technikája folytán a kelétnémet, műsort még a ruhrvidékl televíziós készülékekkel is vehetik. 140 mérföldre a Szövetségi Köztársaság keleti határától. És a keletnémetek tömegével sugái'ozzák a Szövetségi Köztársaságra vonatkozó érdekes és időszerű anyagot.” Aki Nyugat-Németországban, illetve Nyugat-Berlinben látja, hogy televíziós előfizetők a szokásosnál magasabb antennákat használnak, tudja, hogy ezekkel a készülékekkel ..rendszeresen”. vagy „majdnem rendszeresen” veszik a „Kelet műsorát” — mint ezt a bonni pronaganda minisztérium egyik bizalmas jelentése mondja. Magasszínvonalú, változatos műsor A Német Televízió műsorában jelentős helyet foglalnak el a televíziójátékok és filmek, a közvetítések színházakból, operaházakból, hangversenytermekből. Igen kedvelt a nézők körében, a könn.yűmúzsa is. a hibákat kipellengérező szatíra, a balett, az artistaszámok, slágerek. A televízió erősen megnövelte a filmbarátok táborát. Az NDK filmszínházaiban évente 260 millió nézőié van a filmeknek, a televízióban több mint 700 millió nézője. Ez jő lehetőség arra is, hogy közel 6 millió nvugat- németországi. illetve nyugat-berlini lakos láthassa az új DEFA-filmr(ket. i szovjet és népi demokratikus filmművészet alkotásait, — ha ez nem is tetszik Bonnak. A Német Televízió műsorában a tudománynak, nevelésnek is jelentős szerepe van. Az aktuális politikai beszélgetések keretében lehetőség nyílik a bonni mesterkedések leleplezésére, a nyugatnémet lakosság íelvilágosításái'a. a fegyverkezés elleni mozgósításra. * Nemzetközi együttműködés A békéért és a népek barátságáért, vívott harc révén, valamint színvonalas műsora révén mindjobban növekszik a Német Televízió nemzetközi tekintélye. Húsz országgal tart fenn szoros kapcsolatot. A Német Televízió 1960. február 1-töl március 31-ig például 68 műsort adott az Intervfzió keretében és 35 műsort vett. át más országoktól. 1959-ben több mini 100 szakember látogatott a baráti oi 'gok televíziós stúdióiból az NDK-ba és a Német Televízió összesen 247 657 méter filmet bocsátott a baráti országok televíziós stúdióinak rendelkezésére, A baráti országok televíziós állomásai hetenként 10. vagy annál több sziizsét cső* rélnek ki. A jövőben az egyes szú- zsákét a reléhálózaton át továbbítják, hogy még ugyanaz nap este a nézők elé kerülhessen. A Német Televíziónak Moszkvában. Pekingben. Kairóban Brüs-zel- ben, Rómában. Becsben és más fővárosokban televízió-tudósítói vannak. A moszkvai tudósító például több riportot készített a távoli Szibériában. Ezeket a Német Televízió bemutatása után az összes barátt országok televíziójának is átadja.
