Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-21 / 18. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1961. janná* St, Harpagon a leánygimnáziumban Könyvespolc A Szépirodalmi Könyvkiadó könyveiből A FURCSA CÍM UTÁN mindjárt eláruljuk, hogy nem valami fukar gimnazista lányról akarunk írni az alábbi néhány sorban, hanem egy igen jól sikerült leánygimnáziumi irodalmi önképzőköri összejövetelről, amelyen Moliére A fösvény című darabját vitatták meg a színházban történt megtekintés után és erre az ülésre meghívták a darab főszereplőjét, a Harpagont alakító Némethy Ferencet. A Herman Ottó Gimnázium lányai igen nagy örömmel fogadták a művészt, akit színpadról már nagyon jól ismertek, nagyon sok szerepben látták, a legváltozatosabb figurákban került eléjük, de a magánéletben még alíg-alig találkoztak vele. Legfeljebb az utcán látták és legtöbbjüknek ez volt az első alkalom a személyes beszélgetésre. Látszott is a padokban ülő 50—60 lányon, hogy az érdeklődés nemcsak az önképzőköri vendégnek, hanem az ismert művésznek is szól. És amikor Kor- dos László igazgatóhelyettes rövid bevezetője után megindult a beszélgetés, illetve a vélemények nyilvánítása a darabról, az előadásról, Némethy Ferenc játékáról, megindult a kérdések áradata a felkészülésről és sok egyébről, hat bizony nem kellett biztatni őket; szinte egymás szavába vágva, de azért fegyelmezetten nyújtották fel karjukat, illetve emelkedtek fel a pádból, hogy elmondják mondanivalójukat. NEHÉZ LENNE kronologikus sorrendben visszaadni a sok-sok észrevételt, tetszésnyilvánítást, kérdést, vagy éppen kifogást. Az első hozzászóló elsőnek Harpagon nagy monológját említette, amelyben szerinte kitünően juttatta kifejezésre a művész a fösvény szegényes gondolatvilágát, csak a pénz körül táncoló egész lényét. Többen elmondták, hogy franciaórákon tanulták a darabot, így köny- nyebb volt a megértése. Nem egy kislánynak az volt a véleménye, hogy a rendezés és maga az alakító színész helyenként túljátszottá a történetet és a figurát. Ebben a kérdésben nagy vita alakult ki. Voltak, akik azt .állították, hogy Harpagon nem csupán nevetséges figura, hanem bizonyos fokig tragikus is, de a színpadon látott ábrázolásból a tragédiája nem tűnik ki- Mások — és ezek voltak többségben — helyeselték a rendező és a megjelenítő színész felfogását: Harpagon ma már nevetséges. És ettől már csak egy lépés, volt a vitának az a pontja, hogy mit ad Moliére darabja a mának, alkalmazható-e mondanivalója a mára, játszható-e modern környezetben, és a Moliére-i történet, illetve a A Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatósága az 1960—61. tanévre felvételt hirdet a színész, színházi rendező és filmoperatőr tanszakokra. Felvételre érettségi bizonyítvánnyal lehet jelentkezni. Rendezőknél előny a más pályán szerzett oklevél. Korhatár a színészeknél 17—22, a többi tanszakon 18—25 év. A felvételi kérvényeket, Moliére-i fösvény-figura tipikus lehet-e ma bármely országban, vagy előfordulhat-e. A vitában egyöntetűen az a vélemény alakult ki, hogy nálunk és bármely szocialista országban ez a figura nem lehet típus. Itt már csak a kinevettetéséről beszélhetünk, a modern környezetbe való átültetése pedig hamis illúziókat keltene. Szó volt még a díszletmegoldásokról, kosztümökről, más színészek alakításairól, az apának deus ex machina-ként való megjelenéséről és szerepeltetéséről, a hihetetlen véletlenek egész sorának alkalmazásáról, amelyek a darab ötödik felvonásában szinte kergetik egymást, — általában a Moliére-i vígjátékok visszatérő jellemzőiről. ÜKÖM VOLT LÁTNI a kipirult leányarcokat, amint a maguk véleményét, vélt vagy helyes igazát védve vitáztak egymással, mert a vita minden mondatából a művészet, a színpad tisztelete és szeretete mellett Kicrzóciött, hogy ezek a lányok nemcsak megnéznek egy-egy darabot a színházban, mint egy-egy szórakoztató megnyilvánulást, hanem boncolgatják is azt. keresik benne a mondanivalót, tanulmányozzák, foglalkoznak vele. És éppen, hogy ismereteiket tovább bővítsék, azért hívták meg körükbe a címszereplő Némethy Ferencet. Tőle akarták hallani, hogy miként látja „belülről” a darabot, az előadást, a maga figuráját, hogyan alakult ki benne a figura, miként készült fel rá, általában hogy látja a színész a rivalda túlsó oldaláról mindazt, amit ők a nézőtérről a tetszés tapsával, vagy a kevésbé tetszés tartózkodásával fogadnak. Némethy részletesen válaszolt a felmerült kérdésekre. Nem tudálékos előadást tartott, hanem valóban beszélgetett mindazokról, amik a lányokat érdekelték. Emlékezetes lesz sokáig a lányoknak ez a találkozó és nemcsak emlékezetes, hanem tanulságos is. De legalább ilyen tanulságos marad Némethy Ferencnek is. Hasznos, ha a színész mind gyakrabban találkozik a színpadon kívül is a közönséggel és a színpadra felhallatszó tapsok mellett a „szöveges” véleménynyilvánítást is meghallgatja. Ezt a célt nagyon jól szolgálják a munkás-művész találkozók, de üdvös, ha a jövő színházi nézői, a most felnövekvő ifjúság 'Véleményét is megismeri és bizonyos fokig arra épít is a színművész. EZ AZ ÖNKÉPZŐKÖRI találkozó, Harpagonnak a látogatása a leány- gimnáziumban, ezt a céít jól szolgálta. (bm) a saját és szülei adatait tartalmazó életrajzzal és igazoló iratokkal (vagyoni és kereseti kimutatás, iskola, vagy munkahely ajánlása) 1961. március 1-ig kell beküldeni a főiskola igazgatóságához (Budapest, VIII., Vas utca 2/c.) A határidőn túl érkező kérvényeket az igazgatóság nem veszi figyelembe. Olty Magda főigazgató Programzene címmel a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat művészeti szakosztálya és a Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat hanglemezbemutatóval egybekötött előadás-sorozatot indít. A sorozat első előadását ma este 7 órákor Erdélyi Lászlóné zeneiskolaigazgató tartja „A zene képábrázoló ereje” címmel a miskolci Értelmiségi Klubban. A műsoron: Rameau, Beethoven, Chopin. Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt és más zeneművek szerepelnek, melyeket a legújabb szovjet gyártmányú művészlemezekről mutatnak be. A szokásos, hangulatos hanglemezsorsolással fejeződik be a ma esti előadás is.------------o-----------S zabó-varró tanfolyam az SZMT Művelődési Otthonban Szabó-varró tanfolyamot indított be az SZMT Művelődési Otthona. A tanfolyamon, amelynek első előadását tegnap tartották, kezdők és haladók számára van hathetes oktatás. Előadója Janovszky Károly. Az érdeklődők még jelentkezhetnek a tanfolyamra az SZMT' Művelődési Otthonában. _------------o-----------H EINE BIBLIOGRÁFIÁJA JELENT MEG WEIMARBAN Weimarban, a klasszikus német irodalommal foglalkozó intézet Heine bibliográfiát adott ki. A bibliográfia első része, amely 1959-ben jelent meg, életrajzi, irodalmi és tudományos adatokat tartalmaz Heine életéről és művéről. A most megjelent részben fel vannak sorolva Heine összes (költői és írói megnyilatkozásai. akár könvvalakban. akár újságokban vagy folyóiratokban jelentek meg.------------o-----------E lhalasztották az ária- és dalestet Elmarad a Fiatal Művészek Klubja által január 23-ára hirdetett ária- és dalest több szereplő váratlan ‘megbetegedése miatt. Az előadást előreláthatólag egy hét múlva tartják meg. Cigány hál Miskolcon Cigánybált rendez a Zenészek Szakszervezetének megyei elnöksége és az Országos Szórakoztatózenei Központ február 6-án este Miskolcon a Polónia Étterem helyiségeiben. Népes rendezőbizottság dolgozik a báli előkészületek lebonyolításában s arra törekszik, hogy az eddigieknél látványosabb, mozgalmasabb, szórakoztatóbb legyen az idei bál. Az étteremben Miskolc 16 legjobb népizenésze, élén Sárospataki Jónás Jancsi huzza a talp alá valót egész éjjel, míg a presszó-részben Sajó Aladár kibővített tánczenekara játszik majd. Tombola- és szépségverseny köszönti az éjfélt. A műsor keretében a legjobb magyarnóta énekeseink: Solti Károly és Boross Jolán lépnek fel. Humorról Balogh Béla, a budapesti Déryné Színház fiatal komikusművésze gondoskodik. A fiatalasszony Fekete Gyula regénye A terjedelmes regény címszereplője olyan fiatalasszony, aki nagyon sokat várt a házasélettől. Egész lényét betöltő, napról-napra megújuló, soha meg nem fakuló élményt, a nagy és tiszta szenvedélyek kiteljesedését. Ösztönösen a kor Rómeóját kereste, a mai legkülönbet. Találkozott vele, és a felesége lett. Itt kezdődik a regény az írónak a könyv borítójának fülére írt önvallomása szerint. A szokatlanul nagy kiterjedésű regényben végeredményben nemcsak a címszereplő fiatal- asszony, hanem egy széthulló családnak a története elevenedik meg előttünk az 1954—55—56-os években. Bár egy családról szól a történet, olyan családról ráadásul, amelynek a tagjai zömmel együtt élnek egy hatalmas lakásban, a történet mégis sok szálon fut, sokfelé ágazik, de a szálak mindúntalan egymásba kapcsolódnak, egymást bonyolítják. Hiányolhatjuk a regényből, hogy ter- jedelmessége és a hősöket ábrázoló, feltűnően sok — mondhatnánk túltengő számú és méretű — belső monológ ellenére nem rajzolódik ki nlasztikusan. a történés társadalmi háttere, nem nyer megfelelő ábrázolási: a kor családon túli története. A cselekmény is igen hosszú ideig szinte egyhelyben topog, és jóformán csak a regény második részében, amelyet bízvást nevezhetnénk második kötetnek is, vesz erősebb lendületet a sodra. A regény hősei nem kiemelkedő emberek, nem hajtanak végre semmi különösebb hőstettet, az élet szürke kis katonái, akik a maguk munkaterületén elvégzik feladataikat, de gondolkodó emberek, akiknek ezernyi problémájuk akad. Ilyen maga a központi hős is, Juli, a fiatalasszony, aki — bár apja valaha munkás volt. anyja pedig paraszt cselédlány — már polgári nevelést kapott, és ábrándokat kerget, a munkában őrlődő és a maga módján őt nagyon szerető, talpig becsületes férj helyett, valami eszményített férj alakot kíván, élettársául és emiatt fut zátonyra rövid idő alatt a házassága. Feltétlen pozitívuma a regénynek, hogy a ma emberét, a ma emberének vágyait, gondjait, örömeit, indulatait ábrázolja, még ha ezek az emberek és ezeknek vágyai, gondjai nem is a legjellemzőbbek társadalmunk mai életére. bm Valamelyik parancsolat Szántó Tibor novelláskötcte A fiatal iró új elbeszélései már kész írót ,mutatnak biztonságban, hangvételben, természetes könnyedségben. Szántó Tibor elbeszélésmódja rendkívül érzékletes, szűlcszavúan ír, de szerencsés sűrítőképességgel. Egészen kis terjedelmekben, 8—10 oldalakon bonyolult emberi sorsokat, viszonylatokat, összefüggéseket tud felvázolni. A kötet egyik leghoszabb és egyben legjelentékenyebb elbeszélése, a Farkasalma, két értelmiségivé lett munkásfiú, két testvér eltérő útját ábrázolja. Az egyik méltatlan házassága, egyéni könnyelműsége révén jut zsákutcába, a másik, akit szintén megérint e légkör, önerejéből, megőrzött emberségével emelkedik ki, illetve talál vissza a megzavart életút természetes ösvényére. Szántó Tibort nem a külső események érdeklik elsősorban, hanem az emberi állapotok, de az általa megragadott emberi állapot annyira tartalmas, hogy múlttal és jövővel teljes élet- történetek kerekednek ki belőle. A mai életei adja, egyrészt természetes módon, másrészt egyéniségének és művészetének sajátos tülcröztetésé- ben és olyan szemlélet és erkölcsi igazságok jegyében, melyeket csak helyesléssel fogadhat az olvasó. A harismadár Benedek Elek novelláskötcte A híres, mesemondó Elek apó nemcsak meséket költött. Egyben szépíró is volt, a századforduló egyik kiemelkedő és igen sokoldalú író- művésze, aki rendesen magát, saját élményeit örökítette írásban. Szép- irodalmi alkotásainak színes, realista valóságában közvetlenül ható csokrát alkotja A harismadár cím alatt megjelent kötet. A dolgozó népért aggódó, kora tüneteivel szemben finoman érzékelő, a haladó szemléletű Benedek Eleket mutatják be ezek az írások. Alkotásaiban szeretettel foglalkozik a dolgozó emberekkel, és bennük hullámzik a szülőfalu és a városi élmények érzelemvilága. Egyforma biztos kézzel ábrázol városon és falun is. Mondanivalója kétségtelenül akkor- válik a legmélyebbé, amikor a meghurcoltak, a szenvedők életéből mutat be jellemző képeket. A száz éves Benedek Elek emlékét idéző novelláskötet irodalmi hagyományaival jegyzi el. nem a mesemondót, vagy a publicistát, hanem — a szépírót. Farkasok a küszöbön Sánta Ferenc novelláskötcte Sánta Ferenc, a felszabadulás trtári jelentkező fiatal prózaíró nemzedék egyik legtehetségesebb, legszuggesz- tívebb hangú elbeszélője. Uj novel- láskötete, a Farkasok a küszöbön, mindenekelőtt írói világának gazdagodásával örvendezteti meg az olvasót; a felszabadulás előtti paraszti lét nyomorúságáról, szenvedéseiről, a. nácizmus embertelen világáról épp úgy olvashatunk ebben a szug- gesztív erejű kötetben, mint a disz- szidens-sorsról, vagy a. szövetkezeti parasztok életének jellemzően mai problémáiról. A kötet művészi egységét a. témabeli változatosság mögött meghúzódó írói magatartás szenvedélyes humanizmusa, és morális idealizmusa teremti meg. Sántát mindig a szegények, az elesettek, az elnyomottak és a megalázottak, az életben alulmaradófc sorsának erkölcsi igazsága érdekli és készteti ábrázolásra, Uj kötete nyeresége a mai magyar elbeszélő irodalomnak. Felvétel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára A II. Rákóczi Ferenc könyvtárai ■ nak tagja lehet bárki, aki Miskolcon, vagy a megye területén állandó, bejelentett lakással rendelkezik.” — Az „Útmutató”-ban olvastuk ezt. Csiszár Jolán, a könyvtár dolgozója a következőket 'űzi hozzá: — Könyvtárunk valóban nagy látogatottságnak örvend. Egy nap átlag 185-en fordulnak meg csak a felnőtt kölcsönzőben. Az ifjúsági kölcsönző és a felolvasóterem forgalma is hasonló, s évröl-évre emelkedik a könyvbarátok száma. Ezért könyvállományunkat is bővíteni kell. Talán elárul erről valamit a következő kis statisztika, amely a központi könyvtár és a miskolci fiókkönyvtárak eredményeit szemlélteti: 1953. Könyvállomány 7335, beiratkozott olvasók száma t465. látogatók száma 53 760. 1958. Könyvállomány 62 576, beiratkozott olvasók száma 8082, látogatók szárba 105 036. — Milyen könyveket olvasnak a legszívesebben az emberek? — Főleg szépirodalmi műveket. A régebbi magyar írók közül - Jókai, Mikszáth, Móricz írásai kedveltek, de népszerűvé váltak az új magyar írók, Mesterházi Lajos, Major Ottó művei is. Sokan keresik Berkest „Októberi vihar” és „Vihar után” című könyvét is. Külföldi írók közül Vidor Hugo. Dumas, Hamingway. Remarque a közkedvelt és az útleírásbkat szeretik kérik Hanzelka és Zigmund könyveit. Nekünk azonban az a céKönyvtárban, emberek között lünk, hogy minél többen olvassanak ismeretterjesztő, népszerű politikai, ideológiai műveket. — Mennyit segít ebben a szabadpolc rendszer? — A szabadpolcra olyan könyveket teszünk, amiket mi akarunk olvastatni a látogatókkal. Szépirodalmi és ismeretterjesztő polcunk van. „Érdekes könyvek”, „Tudomány, technika”, „Művészetek, sport" ’ — olvasom az ismeretterjesztő polcon, s megtalálom egymás mellett Vágh Oltó „A szocialista gyermekközösség kialakítása" című művét és dr. Sebestyén Gyula könyvét, a regös énekekről ... Az egész kis terem emberekkel, idősebbekkel, fiatalabbakkal van leli. Vannak, akik beállnak az asztal előtt hiizódó sorba, mások a katalógusokat, vagy éppen a szabadpolcokat böngészik. Kik ezek az emberek? j\/Tellettem egy fiatal lány nézege- ti a könyveket. Olyan fiatal, hogy megkérdezem tőle: — A felnőtt könyvtár tagja? — Igen. Egy éve. Azelőtt az ifjúsági kölcsönzőbe jártam, — Szeret olvasni? — Nagyon! Nagymamával együtt szoktuk olvasni a könyveket, helyette is én járok el ide. Lakatos Ilonának hívják, a Lenin Kohászati Művekben, a nagyolvasztónál dolgozik.. Fizikai munkás. Mellette válogat a polcon Bodnár Jánosáé, a megyei kórház egyik fő- ápolónője. A. Tolsztoj: 1. Péter című könyve van a kezében. — Azt hiszem, ki is fogom vinni — mondja —, mert nagyon szeretem az orosz és a szovjet írókat. Mit nem szeretek? A romantikusokat. .. Nagyon érdekelnek a II. világháborúval foglalkozó könyvek és az új magyar írók művei. Szeretem illést, Kovay Lőrincet, a világirodalomból pedig Erenburgot. «' — Miért tartja előnyösnek a szabadpolc rendszert? — Ami itt megtetszik, ami ked- vemrevaló, azt viszem el. Jó. hogy ezt megvalósították. A szabadpolcok előtt asztalok. Az asztalolcojL képes könyvismertetők, amelyekben a könyvek címlapjai mellett rövid tartalmat, ismertetést talál az érdeklődő. Az egyik ilyen könyvismertetőben lapozgat Kopácsi/ József, a Lenin Kohászati Művek fiatal hőkezelője. ■— Három éve vagyok a felnőtt kölcsönző fanja. Az útleírásokat, történelmi regényeket szeretem. Kedvenc íróm Solohov és Osztrov- szkij ... Kohómérnök szeretnék lenni __ A fiatal fiú mellett egy idős bácsika ül. A haja hófehér, vastagkeretes szemüveget visel, kidolgozott kezében serceg a toll, ahogy írja a belépési nyilatkozat adatait: Kovács János, Széchényi u. 7. sz„ asztalos- mester ... — Hány ilyen Icartonlapot tetszett már kitölteni? — Bizony sokat. Fennállása óla tagja vagyok a könyvtárnak, talán ezrekre is tehető a kötetek száma, amelyet, már elolvastam. Az egész családnak, gyermekeimnek, unokáimnak is kedvenc időtöltése a könyv- olvasás. Sokféle ember van itt. Beszéltem egy munkással, aki targoncavezető az LKM-ben. A felesége villamoskalauznő. Közösen olvassák a könyveket, ahogy a. férfi mondja: ..felfaljuk az egész könyvtárat”. Kérdezem a nevét. — Ne tessék felírni. A kezdőbetűt se. Nem szükséges, a sok közül egy ember vagyok, aki szeret olvasni. Egy fiú és egy lány közösen keresgélik a katalógusban, hogy mit is vigyenek ki. A lány azt mondja: — Verseket szeretnék olvasni. Sok verset, francia, angol, magyar költőktől. A fiú Anatole France, Viktor Hugo könyveit kedveli. A lány asszisztens a megyei kórházban, a fiú IV. osztályos a Közgazdasági Technikumban, — Együtt járnak a könyvtárba? — Nem ... ‘nem is ismerjük egymást. — Akkor hadd mutassam be magukat egymásnak. — Tóth Margit vagyok. — Bátonyi István. Az új beíratkozólcról érdeklődöm Lovász Pálnétól, a. könyvtár dolgozójától, — Ma száznál több volt az új beiratkozó. Általában az idén több férfi jár a könyvtári, a, mint nő. Középiskolástól nyugdíjasig mindenki, megfordul it.t. Sokan felkeresik még az első emeleti olvasótermet is. „Az olvasóterem több mint ezer kötetes kézikönyvtárában bibliográfiák, lexikonok, szótárak és egyéb kézikönyvek állanak a látogatók rendelkezésére." — Ezt is az útmutatóból ' tudjuk meg. Az ott dolgozó Szerencsi Nóra pedÁg elmondja, hogy mintegy 480 féle hazai és külföldi folyóirat, szaklap és napilap is jár az olvasóterembe. — TC'izmüvelődési könyvtár vagyunk ' — mondja. — Tájkönyvtári feladatot is ellátunk Észak-Mogyar- ország területén. A Borsod-Ahauj- Zemplén megyében működő városi, járási és községi könyvtárak szakmai, felügyeleti szerve és módszer'ani segítője is a mi könyvtárunk. Olvasóink, látogatóink száma egyre nő. Ennek nagyon örülünk. Szeretettel várunk ide mindenkit, mert azt akarjuk, hogy minél többen olvassák a könyvet, amely Gorkij szavaival. ” a „tudás forrása”. Ruttkay Anna
