Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11 / 292. szám
Mi, öt világrész kommunista és munkáspártjainak képviselői, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóján Moszkvában összegyűltünk, s akik felelősséget érzünk az emberiség sorsáért, általános harcra hívunk fel benneteket a béke védelmében, egy újabb világháború veszélye ellen. A kommunista és munkáspártok három évvel ezelőtt Békekiáltványt intéztek a Föld népeihez. A béke erői .azóta nagyszerű győzelmeket arattak a háborús gyújtogatok ellen vívott harcban. Es ma a béke győzelmébe vetett még szilárdabb bizonyossággal szállhatunk szembe a háborús veszéllyel, amely férfiak, nők és gyermekek millióit fenyegeti. Az emberiség történetében még soha nem volt ilyen reális esélye annak', hogy valóra válhatnak a népek évezredes törekvései, hogy békében és szabadságban élhetnek. S most, amikor újabb háborús katasztrófa veszélye fenyeget, amely óriási áldozatokkal, az emberek százmillióinak pusztulásával járna és romba döntené a világcivilizáció legfőbb központjait, a béke megőrzésének kérdése jobban foglalkoztatja az emberiséget, mint valaha. Mi. kommunisták, a békéért, az egyetemes biztonságért. olyan körülmények megteremtéséért harcolunk, amelyek között minden ember és minden nép élvezheti a békés és szabad élet áldásait. Minden egyes szocialista ország és az egész szocialista közösség célja az, hogy tartós békét biztosítsunk minden nép számára. A szocializmusnak nincs szüksége háborúra. A régi és az új rendszer között, a szocializmus és a kapitalizmus között folyó történelmi küzdelmet nem világháborúval, hanem békés versengéssel kell eldönteni, s ez a verseny azért folyik, hogy melyik társadalmi rendszer éri el a gazdasági élet, a technika és a kultúra magasabb színvonalát, melyik biztosítja a néptömegeknek a legjobb életkörülményeket. Mi, kommunisták, szent kötelességünknek tartunk mindent megtenni, ami erőnkből telik, hogy megmentsük az emberiséget a modern háhorú borzalmaitól. A szocialista országok a nagy Lenin tanítását követve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás melleit élésének elvét telték külpolitikájuk ^lapjává. Korunkban csak egy választás van a népek és a2 államok előtt: vagy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése és versengése, vagy tömeg- pusztító 'atomháború. Más út nincs. Honnan ered a világbékét fenyegető veszély? A békéről minden kormány beszél, de nem a szavak, hanem a tettek számítanak. A támadó háborúk szervezői és kezdeményezői, akárcsak a múltban, jelenleg is az imperialista országok reakciós monopolista és katonai körei. A békét az imperialista hatalmak kormányainak politikája veszélyezteti, ezek a kormányok népeik akarata ellenére pusztító hatású fegyverkezési hajszát kényszerítenek az országokra, hidegháborút szítanak a szocialista és más békeszerető államok ellen, elfojtják a népek szabadságtörekvéseit. Beszéljenek a tények! A népek üdvözölték azokat az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő és amelyeket lelkesen támogatott minden szocialista ország. Ki akadályozza e javaslatok megvalósítását? Az imperialista államok kormányai, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal. Ezek a kormányok ellenőrzött leszerelés helyett a fegyverkezés ellenőrzését javasolják és igyekszenek üres szófecsérléssé sllányítanl a leszerelési tárgyalásokat. A népek Örülnek annak, hogy a három nagyhatalom immár két éve nem folytat atomfegyverkísérleteket. Kik akadályozzák a következő lépés megtételét, azt a döntést, amely végérvényesen megtiltaná e gyilkos kísérleteket? Az imperialista hatalmak kormányai, amelyek vég nélkül hangoztatják azt a szándékukat, hogy felújítják az atomfegyverkísérleteket, és állandóan azzal fenyegetőznek, hogy megszakítják a kísérletek betiltásáról folyó tárgyalásokat, amelyekre a népek nyomására kénytelenek voltak elmenni. A népek nem akarják, hogy szuverén területükön idegen katonai támaszpontok maradjanak; síkraszáll- nak a támadó katonai tömbök ellen, amelyek korlátozzák országuk függetlenségét és veszélyes helyzetbe sodorják őket. Kik ellenzik ezt? Az atlanti tömbhöz tartozó országok kormányai, amelyek katonai támaszpontokat bocsátanak a nyugatnémet militaristák és revansisták rendelkezésére, külföldi területeken tömegpusztító fegyvereket adnak kezükbe és Sürgetik a NATO-csapatok atomfelfegyverzését. Az Amerikai Egyesült Államok vezető körei, amelyek támadó katonai tömbökbe kényszeri tették Japánt, Pakisztánt, valamint a Közép- és Távol-Kelet más államait. uszítják őket a békeszerető országok ellen, megszállva tartják és katonai hídfőállásukká tették Dél- Koreát, ők támasztják fel a japán militarizmust, ök avatkoznak be Laosz és Dél-Vietnam belügycibe. ők támogatják a holland imperialistákat Nyugat-Iriánban, a belgákat Kongóban, a portugálokat Goában, és támogatnak más gyarmattartókat, ők készítenek elő fegyveres intervenciót a kubai forradalom ellen, és vonják katonai tömbökbe Latin-Amerika országait. Az Egyesült Államok tartja megszállva Tajvan kínai szigetet, küldi egyre-másra katonai repülőgépeit a Kínai Népköztársaság légiterébe, ugyanakkor lábba) tiporja a Kínai Népköztársaságnak azt a törvényes Jogát, hogy képviselve legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Bevetésre kész rakétakilövő-berendezések, atomfegyverekkel tele raktárak, hidrogénbombával cirkáló repülőgépek, a tengereken és az óceánokon támadásra kész hadihajók és tengeralattjárók, a katonai támaszpontok hálózata idegen területeken — így fest az imperializmus mai gyakorlata. Ilyen körülmények között a földkerekség bármely — nagy vagy kicsiny — országába váratlanul belekaphat az atomháború lángja. Az imperializmus a nagy monopóliumok és a gyarmattartók maroknyi csoportjának önző érdekeiért a háborús szakadék szélére taszítja a világot. A béke ellenségei koholmányokat terjesztenek holmi kiagyalt „kommunista agresszió"-ról. Erre a hazugságra azért van szükségük, hogy leplezhessék igazi céljaikat, megbéníthassák a népek akaraterejét és igazolhassák előttük a fegyverkezési hajszát. Munkások! Parasztok! Szellemi dolgozók! Jóakaratú emberek szerte a világon! Napjainkban nincs az emberiségnek halaszthatatlanabb feladata, mint az. hogy harcoljon a rakéta- és atomháború ellen, az általános és teljes leszerelésért, a béke fenntartásúért. Nincs napjainkban nemesebb kötelesség, mint részt venni e harcban. Lehetséges-e a tartós világbéke? Mi. kommunisták, erre így felelünk: A háború nem elkerülhetetlen, a háborút el lehet hárítani, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet E meggyőződésünk nemcsak békeakaratunkból és a háborús gyújtogatókkal szemben érzett gyűlöletünkből fakad. A háború elhárításának lehetősége az új világhelyzet reális tényeiből következik. A szocialista világrendszer korunk egyre döntőbb tényezője. Az emberiség több mint egyharmadát magában foglaló szocialista rendszer és fő ereje, a Szovjetunió, arra használja fel szakadatlanul növekvő gazdasági, tudományos és technikai erejét, hogy meghiúsítsa az imperializmus akcióit, megkösse a háborús kalandok kedvelőinek kezét. A nemzetközi munkásmozgalom, amely fennen hordozza a békeharc zászlaját, fokozza a népek éberségét, világszerte cselekvésre lelkesít minden becsületes embert az imperialisták agresszív politikája ellen. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sokmilliós népei, amelyek kivívták szabadságukat és.politikai függetlenségüket, valamint azok a népek,.amelyek nemzeti szabadságukért küzdenek, mind aktívabb békeharcosokká, a szocialista országok békeszerető politikájának természetes szövetségeseivé válnak.-' A békéért és a békés egymás mellett élésért szállnak síkra azok a semleges államók, amelyek nem értenek egyet az imperialisták agresszív politikájával. A béke híveinek világmozgalma napjainkban milliókat egyesít. E mozgalom részvevői minden országban igyekeznek megvédeni hazájukat egy újabb háborús tűzvésztől. Ha mindezek a békeszerető erők határozott harcra fognak össze, meghiúsíthatják a bűnös háborús terveket, megőrizhetik a békét és elmélyíthetik a népek barátságát. A béke nem hull a? ölünkbe. A békét csakis a2 összes békeszerető erők közös harcával lehet megvédeni és megszilárdítani. Mi, kommunisták, felhívunk minden dolgozót, felhívjuk mindegyik világrész népeit: Harcoljatok a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a békés egymás mellett élésért a hidegháború ellen, a fegyverkezési hajsza ellen! Ha a fegyverkezésre fordított óriási Összegeket békés célokra hasznosítanák, javítani lehetne a néptömegek helyzetén, csökkenteni a munkanélküliséget, emelni a béreket és az életszínvonalat. fokozni a lakásépítkezést, átfogóbbá tenni ;■ társadalombiztosítást. Ne engedjétek meg az atom fegyverkezés elterjedő sét. a német és a japán militarizmus tömegpusztító fegyverekkel való felszerelését! Követeljétek a békeszerződés megkötését a két né-: met állammal, követeljétek Nvugat-Berlln demilitari- zált, szabad várossá nyilvánítását? Harcoljatok az imperialista hatalmak kormányainak minden olyan kísérlete ellen, hogy újabb országokat vonjanak be a hidegháborúba, a háborús előkészületekbe! Követeljétek a külföldön lévő katonai támaszpontok megszüntetését, a más államok területén tartózkodó csapatok visszavonását, az új katonai támaszpontok létesítésének megtiltását Harcoljatok azért, hogy a támadó katonai tömbökbe bekényszerített országok megszabaduljanak e tömböktől! Küzdjetek olyan megállapodásokért, amelyek alapján atomfegyvermentes övezetet lehet létesíteni! Ne engedjétek, hogy a hős kubai nép szabadságai akár gazdasági blokáddal, akár az amerikai monopóliumok fegyveres intervenciójával megfojtsák! A munkásosztály és a népek ügyéért vívott harc ban mi. kommunisták keret nyújtunk a szociáldemokratáknak. valamint más pártok és szerveretek békehnreo* tagjainak, minden szakszervezeti tagnak, minden hazafinak: küzdjetek velünk együtt a béke védelmében, a leszerelésért. Valósítsuk meg az akcióegységet! Teremtsünk közös harci frontot az imperialisták háborús előkészületeivel szemben! Védelmezzük vállvetve a demokratikus szabadság- jogokat. harcoljunk a reakció és a fasizmus sötét erői. a fajgyűlölet és a sovinizmus ellen, a monopóliumok mindenhatósága, a gazdasági és a politikai élet milita- rizálása ellen. A népek függetlenségi és szabadságharca gyengíti a háborúra törekvő erőket és megsokszorozza a béke erőit. Uj életre ébred Afrika, amelynek népei mindenkinél többet szenvedtek a gyarmati rabszolgaság és a? embertelen kizsákmányolás ostorától. Afrika népei (Folytatás a ?. oldalon.) Regéczi Emil műszaki osztályvezető és Kókai István gyáriészlegvezető az 1961. évi újítási feladattervet tanulmányozzák. Mindketten többmillió forintot takarítottak meg újításaikkal a népgazdaságnak. Világ proletárjai, egyesüljetek! 'h A megye legújabb létesítménye A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Érdekes kiállítás Tartalmas, érdekes kiállítás nyílt pénteken délelőtt a Lenin Kohászati Müvek műszaki klubjában. A gyár újítási Irodája kiállítást rendezett az 1960-ban benyújtott és elfogadott újítások legjavából. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a legjelentősebb újításokkal, amelyek. ebben; az esztendőben nagy-' mértékben elősegítették a gyár önköltségi mutatóinak kedvezőbb alakulását. A kiállításon Baán István elvtárs. q gyár műszaki fejlesztési főosztályának vezetője tartott értékelési az újító mozgalom 1960. évi eredményeiről. Elmondotta többek között, hogy a gyár újítói ebben az évben kb. 17 millió forint megtakarítást értek el újításaikkal. Agyár nyereségrészesedésében ez mintegy 2,5 napi nyereségnövekedést jelent. A kiállításon a többi között bemutatásra került Osztatni Mihály és Nagy Zoltán újítása, melyek ebben az évben másfél millió forint megtakarítást eredményeztek a Lenin Kohászati Művekben. Az újítók a javaslat benyújtásakor nem is gondolták, hogy találmány, lesz újításukból. Megoldották ugyanis a meleghengerek nagyüzemi gyárosát! . A kiállítás egyik helyiségében űn dokurhentációs .'szfeihlét tartották Bemutatták azokat-' a ‘műszaki könyv- és folyóirat újdonságokat, amelyék segíthetik az újítók munkáját. Díszes vászpnkötéáben ott láthatjuk az asztalokon' á Lenin Kohászati Művek 1961. évi. újítási feladattervét. Mellette egy másik kiadvány fedőlapján ezt olvashatjuk: A Lenin Kohászati Művek 1960-ban elfogadott újításai. Ebben felsorakoztatják mindazokat az újításokat és azok leírásait, amelyekei az év folyamán nyújtottak be * gyár újítói. A kiállítás gazdag tartalma és ízléses elrendezése méltán számíthat elismerésre. Földművesszövetkezeti küldöttség utazott Moszkvába és a két ország szövetkezetei közötti árucsereforgalmi megállapodásról tárgyal, dr. Tatár Kiss Lajos, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja vezeti. (MTI) A Szovjet. Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége — a Centro- szojuz — meghívására földművesszövetkezeti küldöttség utazott szombaton Moszkvába. A küldöttséget, amely a szovjet fogyasztóéi szövetkezetek tevékenységét tanulmányozza A kommunista és munkáspártok kiáltványa a világ népeihez I Az 6zOS vasgyár éptUA vill-as számú új Márz-kemencójcnek keresztmetszete.
