Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

4 ESZAKMAGTA ROMEAO Északi községekben QtqjyjzzUk II. A* iUlboIttal szemben magaso­dik a művelődési otthon ... — Ady Endre: Föl-földotK>tt ko. Es szavalni kezdi. Hibanélkül, tisztán. Iskolásán. A/, osztály pe­dig figyel: Inkább drukkolva, mint kritikusan. Némelyik tanuló ma­gában —, cssk a szája mozgásával árulja el — mondja vele cgyüt' Aztán Nagy Jóska nyolcadikos ..nagydiák ' meghajol és helyre — Jól van, szól Izsó József, a meszesi általános iskola igazgató­ja —, csak a hangsúlyozásra kell majd jobban vigyáznod. — Újra az osztály fele fordul. — Na. néz­zünk meg egy szavalatot. Pásztor Marika! Gyere, halljunk téged! A hátulsó pádból — most már nem a rossz tanulók helye — sző- kehajú kislány ugrik fel és siet ki a dobogóhoz. Szembefordul az osztállyal, meghajtja magát és mondja: — Ady Endre: Ülj löi- vényt Werbőczy — Na, rondben van, — szól o vers végén az igazgató. — most pedig próbáljuk el az egyik jele­netét. Ady-estrc készülnek az iskolá­ban. Az Itt jelenlévő tanulók kö­zül mindenki lud egy, vagy több Kockás Sándor előadása az irodalom szerepéről A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a megyei tanacs műve­lődésügyi osztálya rendezésében iro­dalmi előadói konferencia volt a na­pokban az Értelmiségi Klubban. A konferencián részi vettek azok a szakemberek, akik a magyar- és vi­lágirodalom értékei rendszeres is­mertetésének feladatai vállalták a megye községeiben és üzemeiben. Az előadói konferencián Kocka> Sándor clvtárn tartott előadást, aki az irodalomnak az emberi kultúrá­ban elfoglalt szerepéről, a természet­tudományok. valamint, az irodalom és művészet viszonyáról a szocializ­mus viszonyai közepette, az irodal­mi hagyományokról és a korszerű iwdalomszemlélcl kérdése írói be­szélt. Részletesei: latért arra. milyen felelősség terheli az irodalmi isme­retterjesztő előadások előadóit, akik ereket az ismeretek“t közvetítik a széles dolgnró lömegektuk. Felelős­ség terheli őket abban, hogu mit és hogyan adnak át a dolgozóknak. Az értékes előadást magasszinvo- ualii vita követte. Román-est a Herman Ottó Gimnáziumban A miskolci Herman Ottó Leóm - gimnázium 111. osztályai zártkörű klubösszejövclel keretében ..Román- estet" tartanak december 10-én. dél­után 5 órai Kezdettel nr. Intézet Sza­bó Lajos u. 3. sr. alatti helyiségében. tása ulán a törmeléket is elszálllt­Nos, mi történt azóta? A vállalat kijavította a hibát, a feltört utakat újból leöntötte bltuminnal. Novem­ber 22-én már levonultak «« terület­ről. Es ez a baj. Mert a törme'ékcl bizony ott hagyták, szanaszét a bér­házak között. A lakók pedig to­vábbra is áldásukat szórják azokra, akik — valljuk meg őszintén -- meg is érdemlik, meri ismét fele­lőtlen munkát végeztek. Csupán az kelleti volna, hogu egy teherautóra felrakják a hala1- más aszfaltdarabokat és elszállítsák valahová. Annál is inkább, núeel az aszfalt nem éppen olcsó építő­anyag. és tudomásunk szerint, újból tel lehet olvasztani, fel lehet hasz­nálni az útépítésnél. Ml történik, ha. hamarosan leesik a hó? A virágágyakkal együtt a nagymennyiségű aszfaltdarabokat is befödi a fehér hólepedö. Tavasszal pedig a szorgalmas, virágot szerető selyem réti lakók vem folytathatják a: idén elkezdett parkosítást, mert az ablakok alatt ott hever a fe'tört utak törmeléke. JA lenne, ha az I. kerületi tanács intézkedne Ezt kéri többszáz se­lyem réti lakó. —szegedi — A tizedik borsodi bányaüzem is befejezte éves tervét A Borsodi Szénbányászati Tró»/' üzemeiben a harmadik negyedév elején kemény munka kezdődött az ért. A munkát már úgy szervezték hogy az egyúttal a jövő évi felada­tok megoldásának alapja legyen. A fizikai és műszaki dolgozók együttes erőfeszítése eredményre ve­zetett. Elsőként u hároméves terv­ben lélesdett nagy harcai és Szuha- kátló II-es akna fejezte be éves ter­vét. Azóta több bánya, mint a na|ó- kazat. a Terv-táró és más üzemek is teljesítették éves előírásukat. Csü­törtökre virradóan a Borsodi Szén- bányászati Tröszt 10-ik bányaüzeme, Alberttetep is felszínre szállította az éves terv teljesítéséhez szükséges utolsó tonna szenei. Az albertlelepl bányászok — noha a/ ulóbbi' Időben számos elvizese- delt munkahely nehézségeivel kel­állUik. Ebben -a helytállásban első­sorban a „Szocialista munka brigád" címért küzdők mulattak példát, akik hótröl-hétre a legnehezebb munkahelyen termellek. Szentkutl Tivadar, lx>y Árpád Kossuth-dij.is. a Szocialista Munka Hóscnek szo­— Bejöhetek? Haraszti Igazgató felkapta a fejét. Benkő kukkantott be a párnázott aj­tón. — Gyere öregein, most már a ku­tya sem zavar bennünket, ülj le — Nem azért mondom, igazgató elvtárs. de körülötted valami nincs rend jen. Van egy cigarettád? Köszö­nöm. Veled sohasem lehel beszel­ni. Biztos, hogy ez csak azért v.m. inert rengeteg « dolgod? Haraszti hátradőli székében: — Tudom, te nyavalyás, hova akarsz kilyukadni. Nem jól szerve­zem meg a munkámat, ugye? Már utálom ezt h közhelyei Emlék­szel a Hamupipőke meséjére? A go­nosz mostoha egy zsákban babot, meg mákot, meg tudomlsén mit ke­vert össze. aztán meghagyta, hogy éjfélig válogassa ki a sze­rencsétlen lányka. Jött a tündér, ugye. így valahogy szól a mese? És persze ki Is válogatta helyette. r>c hn nem jön o tündér.'s nem válogat Ja ki? Akármi Jegyek, hu u gonosz mostoha nem ezt vágja a kislány képébe: Hamupipőke, te cbadla. nem jól szervezted meg a munkádat! Benkö kacagott: — Persze, helyetted semmit som végeznek el a tündérek ... — Nem ám. az isiennyi la üsse meg. Hát kellett nekem ez? Élhetnek nyugodtan, boldogan, gond nélkül, és — Hagyd cl — legyintett Benkö — ugyanezzel allhatnék Hó Amióta ,,kiemeltek", meg vagyok áldva. Rá­adásul akadnak emberek, akik azt hiszik, hogy valami karriert csinál­tam. nagy „kával". — Az helyes, hogy a partirodára kerültél, fiú. Már egy éve, amikor hazajöttél, akkor is szerettem volna. De jobb későn, mini soha. Hanem idefigyelj, a barátodról, erről a Sze­rencsésről akarok veled beszélni. — Na ugye. milyen derék fickó? — Az — bólintott az igazgató. — Szerény, rendes ember. Szemláto­mást fejlődik. Mohón tanul. Tudom, •aerl két hónapja hozzám Jár szemi náriumra. Szívvel-lélekkel a ml em­berünk. Az persze máig Is megfngha­IIORVATH JÓZSEF: ARANYKALITKA az apja E/. nem lga/1 munkáslány. Ez gyárosunk készülődött az életbe. lla must ualunk dolgozik, nem jó­kedvéből teszi. Tudod te. hogy' mennyire más az ó világuk, mint a ni egymást. Szerencsés nem válaszolt. Bosszú­san elkóv unt Benkőtól. Napokon ál nem mutatkozott Bcnl.o észrevette, mennyire leverte a lábáról Szeren­csést ez a beszélgetés. Vajon menj - nyire éréit Szerencsés lorve? Júlia tudja-e már? Tulán már meg Is egyezlek a/ «skűvubcn? így tal-jl- galta Benkö. Szerencsés viszont ha­raggal gondolt Benkoie, Hát ezért fogta idáig a kezét, hogy most meg elrontsa az életét? Nu es ha Júlia apja egy volt likórgyaros? Nem a li- kőrgyárost, és nem a likőrgyúrul. hanem Júliát akarja elvenni Benkö megijedt Szerencsés hirte­len kedélyvuhozásától. Ha ez az cin­ért nem érti meg. hogy ó a rossztol akarj« viwe/utartonl? ltja. «/ embe­rek gyakian nein a tabuk elé néz­nek Jártuk ban-kel lük ben. Béni< is észrevette Benkö töprengését 0 azt tartotta, ilyesmibe a még oly jó- barátnak sem szabad beleszólnia I / annyira magánügy. Ámde Benkö nem adott Igazai az asszonynak. Va­lami azt súgta neki. hogy most nem szabad megalkudnia. De amikor loc- közelebb találkozott Szerencséssel, •megdöbbeni. Szerencsés arcban ösz- szcesett, halálosan kimerültnek Iái. szolt, és kerülte Benkő tekint*!«:' Nem. ezt nem lehet kibírni. Benk > megfogta Szerencsés két karját: — Nézd. Janikám, vedd úgy. hor.v én a múltkor semmit sem mondtam. Rájöttem, hogy nem volna helyes, ha beleszólnék. Jól gondold meg. mit csinálsz. De ha elveszed, én ép­pen olyan éppen úgy tekintek majd rá. mint rád. Baráti szeretettel. Mintha varázsvesszővel érintetlek vclha az arcát, oly hirtelen felderüli — Hát Igazán nem haragudnál ér­tő? Hiszen az jó! ölelte. {Folytatjuk.) latlan előttem, hogyan érthet valaki cn.iyire egy szakmához, amely nem is tanult mestersége Jól képzett szakemberek elbújhatnak mellette. — örülök, hogy neked-in ez a vé­leményed. öreg — jegyezte meg alig palástolható ti Kongassa! Benkö. Azt tudom, hogy amióta megleltétek csoportvezetőnek az építkezésnél, úgy mennek a dolgok, mint a karika- csapás. És érdekes, senki se morog óm. hogy miért nem okleveles szak­embert neveztetek ki. Nagyra be­csülik Szerencsést. Még az öreg Kul­csár is. — Tudom Hál most elmondom, mit forgatok a fejemben. Ki kellene nevezni ezt az ember) az építési osztály vezetőjévé. — Ez nagyon jó! — csillant fel Benkö szeme. — Várj. Nem olyan egyszerű dolog. Valakit felelős posztra állítani, aki­nek nem ismerjük a nacionáléját? — Nézd — mondta ünnepélyesen Benkő — én egyebet nem tehetek, de azt igen. hogy teljes felelősséget vállalok érte! Es ha ml idönkint nőin tudnánk okos kivételeket lenni, óc.ika bürokraták volnánk. Harasztit megnyugtatta Benkő ál­lásfoglalása. — Hát jo — mondta végül. — Megbeszéljük a pártbizottsággal hi­vatalosan is. Meg ezen a héten kine­vezzük. Jó? Néhány nap múlva Szerencsés megindul tan vette át osztályvezetői kinevezését. Boldognak tudta magút. Hát mégis rendbejön az élete. Ez a Benkő! Mindent neki köszönhet. A h'tét. az önbecsülését, a vlsszi nveu rkaraterejét. ügy fog dolgozni, hogy ne csalódjék benne soha De azért igazában sohasem ti- dotl megnyugodni. Újra meg újra élő­vel le a kínzó gondolat: lel. lehet ő? Erőltette az agyát, gyötrődve töpren­gett múltján. Feltevéseket alkotótt. s"n veszi a közeledését. Már pedig lall hivatalos elfoglaltságot abban a szobában, amelyben Bottlik Julia dolgozik. Ezt Júlia is észrevette. Még egyetlen lépési sem lett eb­ben a dologban. Júlia elölt sem árulta cl érzelmeit, amikor óvatosan szóbaho/ta tervét Benkő elölt. Benkő maga adta fel a kérdést: — Örülök, hogy klvirultál. Jani- kém. Mindig Jókedvűnek látlak, te vén morcos. Csak nincs valami takll- makli emögött? — Ahogyan vesszük, testvér. Szán­dékomban áll a nősülé*. — Hál ez igazán nagyszerű! És en szamár, mitscm vettem és/.ie! KI a lány? Vagy asszony? — Lány. BottJik Júlia. Az oszló­nem marad ot'. ha összeházasodunk. — A, úgy? — borult el Benkö áb- rúzala. — Hat Jó. Janikám. majd még beszélünk erről. Most nagyon sietős a dolgom. Szerencsés maga Is elszontyolo­dott. Ml ez? Nem volt kétséges előt­te. hogy Benkö szándékosan hagvta abba a beszélgetést. és valami oka van rá, hogy Hkomorult. Kon<»k*ág villan! a szemében. Milyen elmen akar ebbe beleszólni Benkő? Ml nem tetszik neki? Hnnnét '«meri Bottltk Júliát? Na, azt jó volna tudni, miért ellenkezik. Az első. alkalomra* kérdőre fogta Benkőt. Benkö nyugalmat erőltetett magára, és látszólag egykedvűen fe­lelte: — Nézd. az a lány nem hozzád va­ló. Ez a véleményem. Tudom, hogy ez neked rosszulesik. de én akkor sem hazudok neked. Kérdeztél, te­hát felelek. — És mi a kifogásod Júlia ellen? — ropllkázotl élesen S/nrencs&s. — Nézd. pajtás, e/. lány «ily REGENT s megpróbálta Önmagát különböző helyzetekbe beleképzelni. Feltérké­pezte tulajdon gesztusai* szokás». !. egyéniségének szinte f, issen felfedő Zeit sajátosságait, és ezer> » nvomon kutatta régi énjét. Hiába. Múllj.i fekete kérdőjellé görbült előtte Különösen akkor lobbant fel ben- re a fájdalom, amikor a háromszori újsághirdetésre sem akaat jelentke­ző. Hát lehetséges, hogy magányos farkas volt, akinek senkije, semmije? Elindulna az ország minden tu ja felé. mutatkozna, keresgélne, de merre induljon? Csak az a gondolat nyugtatta meg Benkö minden vasárnap meghívta ebédre. Benköné Is szívesen látta. igyekeznek az otthon meleget nyúj­tani neki. De vasárnaptól vasárnap­ig? ügy él. mint egy kivert kutya. Pedig már van egy kis pénzecskéje is. Akármikor berendezkedhetne egy rendes kis lakásban. Egyébként Benkö annyira elfoglal! az utóbbi időben, hogy csak futtában találkozhatnak. O maga is sokat dol­gozik. De Benkó? Amióta pártmun­kás, alig van magánélete. Szerencsés mindinkább olyan társ után vágyakozott, akinek egészen ki­tárulhatna. Az évekig tartó hanga­tagság után most annyi beszélni va­lója van ... Most annyi, de annyi öröm éri. Még sincs, akivel együtt örvendezhetne életének sikeres for­dulatain. De az a lány. ott. az osztályon ... Bottllk Júlia. Milyen kedves, figyel­mes. szolgálatkész ez a lány. Júlia harminckét éves. csinos. Jól ápolt. Különösen megnyerő a modor«. Vá­lasztékosán beszél. Kereskedelmi is­kolát végzett ónnak idején, s most anyagkönyvelő nz építési osztályon. cialhstu brigádjai egy műszak alatt átlagosan másfél műszak normáját teljesítették. Az albcrllelcpi bányászokkal együtt fejezte be éves tervét az egész mákvülgyi bányaüzem Is, batáridő előtt 21 nappal. A mákvölgyi bá­nyászok vállalták, hogy az év hátra­lévő részeben még JO 000 tonna sze­net termelnek az éves terven felül. dik negyededben ac előírtnál drá­gábban termelték a szenet. Októ­bertől mrtr meglakol Ibis mutatko­zik, és mosl arra törekszenek, hogy ezt a megtakarítást annyira fokoz­zák. hogy a korábbi negyedév túllé­pését letörlesszék vele. Noha kaló- riatervüket teljesítették, a szén mi­nőségét tovább akarják javítani, hogy a magasabb fűtőértékii szénéi» kapott úrkülönbüzct'cl növeljék nyereségüket. — DECEMBER 10-ÉN rate avat jak fel Hidasnémetiben a község most felépített új kiiltiirotthonút. Az át­adási ünnepség után kultúrműsorral kedveskednek a község lakóinak. ÚJ intő példa Into példa! címmel lapunk novem­ber 20-i számában cikket közöltünk arról a súlyos mulasztásról, melyet a selyemréti aszfaltútok építése so­rán a VI-os Mélyépítő Vállalat és átütés Vasútépítő Vállalat elköve- telt. A helyszínen történt vizsgálat feltárta a hibákat, az Építésügyi Minisztérium pedig kötelezte az illetékes válla latokai az utak ki;a- i rtására és a kár megfizetésére. ­Amikor november 18-án a hely­színen beszélgettünk az Üt és Vas­útépítő Vállalat művezetőjével, íny • élekedett: — Nincs mit tagadni. súlyos mu­lasztást követ tűni: el. Most igyek­szünk úgy dolgozni, hogy pár nap alatt befejezzük a favitást. Megkérdeztük akkor a művezető elv társtól: — *\ munka befejezése, után az Meri uoyc ne t maradhat'*:• a H­• ■ ctágyaknn. Hiszen a lakók nem azért parkosítottak társad-''!ml ntUM- i'áhon. hogy most majd ók szed fék fel n nam/menn*dtéaff törmeléke/ a Setormréf mész terOletén. A rálasz lgu hangzott: vezett havonkénti egy előadás he j lyelt minden három hétben un la j nak majd égyet. Sűríteni kell aj programot. A falu igényli. Merj nem követeli: Igényli. « — A KISZ? j — Szépen dolgozik. A vezetőség-] választó Ülésen olyan fiatalokul] választoltak meg, akiknek tckin-J télyük van, akiknek adnak a sza-j vára. Két-három évvel czclöil ege-« szén gyenge KlSZ-élct volt itt j Most megváltozott ez is. Arra ló-« fekszünk, hogy a fiatalok minél] szorosabb kapcsolatban legyenek* a fulu életével, minél tisztábban] lássanak mindent. A KISZ-ulup « szervezet titkárát meg szoktuk] hívni a szülői értekezletekre, u Ha-< zaflns Népfront üléseire. Együtt] dolgozunk . . A K.ISZ-kultúrcso-« pori különben a közeljövőben] déri otthon niHlel't be is hidunk] rendezni. Talán sikerül. Meg»;.-] dcmulnék. « ; a fonó.'árás. Mos! hogy minden alkalommal a műve-« lödéül otthonban tartják majd a megtalálni a fonókat és a művelő­dési otthon berendezése kö»ött szí­nesebbe. gazdagító!>;i Is letu-t m:.;H lenni ezeket az estéket, igaz, hogy a berendezés, de később már gaz­dagabb lesz Nemrégiben kaptak 60 ezer forintot a megyei tanács- tól. Ebből a pénzből is lehel venni valamit. Úgy hírlik, hogy a televí­zióra sem kell már sokat várni. b.-nv ••• i■ ■ i:■ i- lók Jól fogjuk majd érezni magu­kul ebben az újkeletű fonóban is. De ne_ is sajnálja tőlük senki. A rülbclül 70—80 ezer forint értékű társadalmi munka is volt. Ebből a munkából a KlSZ-fiatslok Is bő­ven kivették részüket. Nem sok ideig beszélgettünk Izsó József iskolaigazgatóval, mégis <ok mindent elmondott. S az órá­ból is sokat elvettünk — Na. gyerekek, hol is tartot­tunk? Melyik jelenet következik? — Ady-eslre készülnek az isko Iában Pár hónappal erelőtt ren­liallgatták meg. Bizonyára ezen sem lesznek kevesebben. Igen, az italbolttal szemben magasodik a művelődési otthon. És mintha magasabb lenne már .. Priska Tibor .HeiMS verset nagy költőnktől. Ez Jó. Eb­ben a tanteremben most Is három osztály van együtt. Ez rassz. Per­sze nem változhat minden egy­szerre jóvá. Nem lehet mindem megváltoztatni néhány év alatt, de nagyon sok minden másképpen van már itt is. — Egy éve készült el a művelő­dési otthonunk — mondja az igaz­gató. — Addig lit is. mint annvi más helyen, az iskolában tartot­tunk meg minden rendezvényi. Nom voll ez így jó. A fiatalokat sem lehetett összetartani. A mű­velődési otthon sokat segített raj­tunk ... Csak még nem vigyáz mindenki eléggé rá. Mintha nem erezné meg mindenki, hogy »/. övé. Pedig egyre inkább az egész fa­lué ez az épület. Nem mint tulaj­don. hanem. . De a magyarázga- tás helyett hadd mondjunk el in­kább egy példát. A tervek szerint minden hónapban lenne egy is­meretterjesztő előadás. Nemrégi­ben íártották meg az elsőt Pa­raszt forradalmak Magyarországon címmel. Körülbelül 60-an hallgat­ták meg. Egy ilyen kis faluban magas" ez a szám. És a lobbi elő­adás iránt Is érdeklődnek. Mikor lesz? Miről szól? Mosl a község vezetői úgy hu túl oztak, hogy a tor­Romantikus mesterek A diósgyör vasgyári szimfonikus zenekar ma. pénteken este 1 órakor a Bartók Béla Művelődési Házban „Romantikus mesterek" rímmel hangverseny tart. A koncert műso­rán Weber. Strauss, Csajkovszkij Smetana, Brahms és Liszt műve: szerepelnek. A hangversenyt dr. Bánhegyi László vezényli, az egyes műveket dr. Zádor Tibor Ismerteti.

Next

/
Thumbnails
Contents