Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

C3íQ § viiuy piuieiuiiui, eyyebuneieR! fmmmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI. évfolyam 290. tvdm Ara: 50 fillér ft&V'ilfi?:- 1960 *■*** *> Pínlek ^ Még intenzívebb harcot a békéért! Lelkesítő távlatok Aranvkalitka A falu átalakulásának sikeres befejezése nemcsak lehetséges — kanéin szükséges is As országgyűlés csütörtökön mezőgazdánnvunk helyseiével és fejlesztésével foglalkozott Losoncai Pál elvtárs, földművelésügyi miniszter beszámolója Az országgyűlés csütörtökön foly­tatta munkáját. Elsőként Losonczi Pál földművelésügyi miniszter be­számolóját hallgatta meg. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendőben lényegesen meggyorsult a mezőgazdaság szocia­lista átalakulásának üteme: a két évvel ezelőtti 30,7 százalékkal szem­ben ma már a- nagyüzemi gazdálko­dásra alkalmas szántóterület hetven­hét százaléka a mezőgazdaság szo­cialista szektorához tartozik. Dolgozó népünk ma jobban él. mint a felszabadulás előtt. Több élel­miszert fogyasztunk, de még többet akarunk adni főleg húsfélékből, tej­termékből. tojásból és gyümölcsből. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a fokozódó igényeket is kielé­gítsük. Jó az éghajlat, s a termő­talaj, parasztságunk szorgalmas. A nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítésé­vel tehát megnyílik a lehetőség a ter­melés nagyobb arányú fellendítésére. — Majd így folytatta: — Immár saját tapasztalataink alapján mondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést — különö­sen az árutermelést — a következő években jelentősen növelhessük. tovább beli erősíteni én szélesíteni « mezőgazdaság szocialista szektorát A Kormány tehát elérkezettnek látja az időt ai ra. hogy a termelőszövet­kezeti gazdálkodásnak az egész or­szágra való kiterjesztésével lényegé­ben befejezzük a mezőgazdaság szo­ciálist# átszervezését. Ezzel az élet- színvonal további tervszerű növe­lését biztosítjuk, s a szocialista viszo­nyokat szélesítjük hazánkban. — Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének befejezését le­hetővé teszi az a körülmény, hogy meglévő termelőszövetke­zeteink zöme már megszilárdult. Jelentős részük több árut ad az or­szágnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdálkodó parasztok adtak. A termelőszövetke­zetek eredményét a meg egyénileg dolgozó parasztok is látják. Az újat. a jövőt illetően elsősorban az a gon­dolat foglalkoztatja őket. hogyan alakul majd életük a termelőszövet­kezetben. milyen megélhetést bizto­síthatnak családjuknak. Űgv gondo­lom. ezeket a parasztembereket köte­lességünk felkeresni a télen, s ki­cserélni gondolatainkat, elképzelé­seinket a jövőjüket Illetően. A földművelésügyi miniszter ez­után az idei gazdasági év eredmé­nyeiről beszélt. — A mezőgazdaság átszervr zésé­ben ez év elején újabb nagy lépést tettünk előre. Ezzel döntően túlsúly­ra jutott mezőgazdaságunkban a szo­cialista szektor. Az idei eredménvek feljogosítanak bennünket arra, hogy a szövetkezetek termelésének to­vábbi növekedésére számítsunk. Is­meretes. hogy nem kevesen voltak olyanok, akik a termelés nagyará­nyú visszaesésére számítottak. Té­vedtek. Az idei év döntő volt a szocia­lista viszonyok megerősödése szempontjából és — bár az új gazdálkodásra való áttérés sok kezdeti nehézséggel jár — ered­ményesen fejezzük be ezt az évet. A számvetésnél nem szabad figyel­men kívül hagyni azt sem, hogy az időtárás ebben az évben nem kedve­zel* a mezőgazdasági termelésnek. Tavaly ősszel szárazság gátolta az őszi munkákat, maid a télvégi — hó- nélküli — erős fagyok, a nvárl aszály, most ősszel pedig a szokásos­nál kétszerte több csapadék, a 'og- jc' eazdasá'nkat is próbára tette. A kedvezőtlen időjárás és a kezdeti nehézségek ellenére mezőgazdasá­gunk össztermelése megközelíti a múlt évi kiugró eredményt, felvásár­lásunk pedig — bár elmarad a ter- vez*»‘*ől —. a tavalyi szint körül mo­zog. Ezután részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés és felvá­sárlás idei alakulását. — A búza termésátlaga a ta­valyi 9,8 múzsával szemben az idén 9,7 mázsa. Az állami gazdaságok a tavalyi 13,5 mázsás, átlaggal szemben az idén 14 mázsát termeltek, az egyéni parasztok termésátla­ga viszont — amely tavaly 1,2 mázsával maradt az országos át­lag alatt — az idén mázsával kevesebb az országos átlagnál. Kedvező, hogy a kukorica vetés­területe az idén tovább növekedett és — az egyes vidékeken mutatkozó aszály ellenére — az össztermelés megközelíti a tavalyi szintet. Bu»- genyaellátásunkban a tavalyi gyen­ge termés miatt komoly zavarok mutatkoztak. Az idén tíz százalékkal nagyobb vetésterületen mintegy 50 000 vagonnal több termést taka­rítottunk be, mint tavaly s ez lehe­tővé teszi a zavartalan ellátást. Cukorrépa-termelésünk kedvező­en alakult. Nagyobb volt a vetésterü­let, így mintegy 40 000 vagonnal több termés várható, mint tavaly. A zöldségtermelés hasonló a tavalyi­A zöldségtermelő terület 70 szá­zaléka tartozik a szocialista szektorhoz, a szerződött terüle­ten 85 százalékos az arány. Ez fokozott követelményt támasztott a kereskedelmi szervek munkája iránt. Az idén erre még nem voltak kellően felkészülve, ezért a piacon néhányszor zavarok mutatkoztak a zcidségellátásban. Nem egy esetbe. kifogásolható volt az áruk minősége is. Elsősorban azért, mert a felvásár­lók és az értékesítők még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a mi­nőség megóvására. — Gyümölcstermelésünk az idén gyengébb a tavalyinál. A legfonto­sabb gyümölcstermő vidékeken ked­vezőtlen volt az időjárás a virágzás ideién. Nem kedvezett, az időjárás s. szőlőtermelésnek sem. A rendkívüli esős ősz nagyon meg­nehezítette a betakarítási munkála­tokat. Ez gátolta a szövetkezeti pa­rasztok munkáját is. s így — bár a társadalom minden rétege segítsé­gükre sietett. — elhúzódott áz őszi termésbetakarítás és a kenyérgabona vetése is. őszi árpából és őszi takar­mánykeverékből többet vetettünk, mint. tavaly, őszi kenyérgabona ve­tésünk viszont nyolc százalékkal el­maradt a tervezettől. Az elvetett búzaterület mintegy tizenöt százalé­kán — közel 300 000 katasztrális hol­don — nagyhozamú, főleg szovjet búzafajtákat vetettünk. Az a feladat, hogy azokon a területeken, ahol a ta­vaszi búza kielégítő termést ad. az­zal pótoljuk az elmaradt őszi vetést. Javasoljuk a termelőknek, hogy jö­vőre nagyobb területen vessenek raprafoigómugot. amelynek árat kormányzatunk jelentősen felemelte, így a termelők megtalálják számí­tásukat. A napraforgó termelése a takarmányozás szempontjából is fon­tos. — Egyes területeken nagy kárt okozott az aszály. Főleg azefcat a ter­melőket érintette érzékenyen, akik tavaszi szántásba vetették a kapáso­kat. Az őszi szántásokba vetett ka­pásnövények nem sínylették meg annyira az aszálykárt. Az idei ta­pasztalatok alapján azt javasoljuk termelőszövetkezeteinknek. hogy szántóföldjeik egészén végezzenek mélyszántást. Eddig 1820 000 ka­tasztrális holdon fejezték be ezt a munkát. Most. amikor az őszi vetés lényegében véget ért, minden trak­tor — és fogat is — mélyszántson a jövő. évi jobb termés érdekében. A földművelésügyi miniszter ez­után az állattenyésztés helyzetét Is­mertette. — Az állatállomány alakulását ér­demes összehasonlítani az 1958. ok­tóberében készült adatokkal, amikor még nem kezdtük el a mezőgazdaság nagyarányú átszervezését. Szarvas­marhaállományunk 1958. októberé­től ez év márciusáig 1,7 százalékkal csökkent. Azóta változatlan. Márci­ustól 70 000 darabbal nőtt a termelő­szövetkezeti tagok közös, illetve háztáji gazdaságában lévő szarvas­marhaállomány. Sertésállományunk két év alatt 2.6 százalékkal csökkent. Tavaly sok kocát vágtak le. s ennek ellensúlyozására a Földművelésügyi Minisztérium akkor nem te'.te meg n megfelelő intézkedéseket. így ez év- márciusában kevesebb kocánk volt. mint az utóbbi években bármikor. Azóta számos intézkedést hoztunk. Ezek hatására októberre már 159 000 darabbal nőtt a kocák száma, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb októ­beri állományát Is túlhaladtuk. Jóval több a malac is —. de ennek kedvező hatása csak a jövő év má­sodik felében érezhető a felvásárlás­ban. Sertésállományunk 54 százalé­ka, a kocákban pedig 65 százaléka a termelősz<>vetkezetek közös, illetve a tagok háztáji gazdaságában van, s ez lehetőséget ad az állomány további növelésére. A baromfitenyésztés és a baromfi­hús fogyasztás más országokhoz vi­szonyítva elég nagyarányú hazánk­ban. Tizenegy kiló baromfihús jut egy főre. s ezzel a fogyasztással a világon a második helyet foglaljuk el. A baromfitenyésztés eddig ná­lunk döntően kisüzemi jellegű volt. Ezért elő kell segítenünk a nagy­üzemi baromfitenyésztés megterem­tését. illetve fejlesztését. Ennek egyik feltétele a keltető-kapacitás növelése, valamint a meglévő kis­paraszti istállók kihasználása nagy­üzemi baromfitenyésztésre. Ezenkí­vül korszerű baromfitelepeket is lé­tesítünk. Több gyári takarmányke­verékről úgynevezett baromfi tápról kell gondoskodnunk. Enélkül ugyan­is gazdaságtalan a nagyüzemi ba­romfitenyésztés. Felvásárlásunk a tavalyi körül mozog. Kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére — eddig négy százalékkal, burgonyából hatvan százalékkal, zöldségből nyolc százalékkal, vágómarhából ki­lenc százalékkal, tejből négy­egész öttized százalékkal többet vásároltunk fel, mint tavaly no­vember végéig. Ugyanakkor kevesebbet vásárol­tunk lel gyümölcsből, vágósertésbe! baromfiból és tojásból. Sokan úgy gondolják, hogy az egyes cikkekben mutatkozó piaci ellátási nehézség oka a termelőszövetkezetek szerve­zése. Ezzel szemben az az igazság, hogy termelőszövetkezeteink — bál zömük még alig egy-két éves — már megfelelő részt adnak az ország ellátásához. Állami gazdaságaink pedig, amelyek az ország területé­nek tizenhárom százalékát képezik — kenyérgabonából a készletek mintegy harminc százalékát adták. — sertéshúsból ugyancsak harminc, vágómarhából húsz. tejből pedig hu­szonhét százaléknyi részesedéssel já­rulnak hozzá az ország ellátásához. Ezzel szemben a felvásárlási tervek teljesítésénél elmaradás mutatkozik az egyéni parasztok viszonylatában Ha tehát a termelőszövetkezetek fej­lesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban, felvásárlási gondjaink még jelentösebbek volná­nak. — Amikor a felvásárlási problé­máinkról beszélünk, természetesen nem arról van szó, hogy közel Iá til­sunk rontott volna az előző évek­hez képest. Az elmúlt négy évben a lakos­sá* egyre növekvő élelmiszer­szükségleteit a felvásárlás rend­szerével biztosítottuk, s ezzel biztosítjuk a .lövőben Is. A felvásárlási árakat olyan szinten alakítottuk ki. amely egyrészt meg­felelő jövedelmet biztosít a paraszt­ságnak, másrészt a fogyasztók sza­mára Is . elfogadható. A lakosság fogyasztása megnövekedett, ma már nincs olyan gondja parasztságunk­nak. hogy megtermelt áruját nerc tudja eladni. A beadás eltörlése után kialakult felvásárlási árakkal parasztságunk elégedett volt. A me­zőgazdaság átszervezése óta a termelés nem csökkent, és a felvá­sárlási árak is lényegében változat­lanok maradtak. A gépesítéssel vi­szont csökkent az élőmunkaráford:- tás és csökkent a termelésre fordí­tott kiadás. Milliárdokkal kevesebb a pa­rasztság állammal szembeni te­herviselése. ugyanakkor az ál­lam kiadása számottevően emel­kedett a termelőszövetkezeti pa­rasztság betegellátásának meg­oldása és az öreg parasztoknak biztosított öregségi járadék miatt. Az állam azért vállalt ilyen nagy­arányú terhet, aogy segítse a pa­rasztságot. emberibb életet biztosít­son számára és nyugodt öregkort. — A nagyarányú állami segítség azonban a dolog egyik oldala. A másik: a parasztság által termeli árut várja az ország lakossága. Aho­gyan a parasztság elvárja az Ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áru­val, megszabott áron. ugyanúgy ez fordítva is érvényes. Nem indok >lt tehát, hogy a parasztság egy vésze az utóbbi időben a mezőgazdasági termékek árának emelésére törek­szik. A piaci árak megfelelő szinten tartása érdekében tovább szélesít­jük a szerződéses termeltetést és felvásárlás*:. A szerződéses árak ki­alakításánál figyelembe vesszük a termelők anyagi érdekeit. — Hosszan sorolhatnám az állam sokoldalú segítségét, amelyet a me­zőgazdasági termelőknek ‘.-nyújt a termelés fejlesztéséhez. Az állam ál­tal nyújtott segítség közül különö­sen nagy jelentőségű a gépesítés, mert ez lehetővé teszi, hogy a me­zőgazdaságban az egy főre eső ter­melési érték növekedjék, s a költség- ráfordítás csökkenjen. A sokoldalú támogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a termelés növe­lésével. a lakosság jobb ellátásával jussanak nagyobb jövedelemhez. A földművelésügyi miniszter a tovaboiakban megállapította, hogy egész mezőgazdasági termelé­sünk feile.*.lésének legfontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve eredmé­nyesen gazdálkodó nagyüze­mekké fejleszteni a meglévő, illetve az ezután alakuló terme­lőszövetkezeteket. Vannak már számottevő eredmé­nyeink. azonban van még tennivaló is bőven. Szövetkezeteink zöme jól gazdálkodik! A közeljövő egyik fontos feladata a ma még gyenge szövetkezetek megszilárdítása. A szövetkezeti el­nököket — akik egyszerű paraszt- emberekből lettek ezerholdas gaz­daságok irányítói — továbbképez­zük. hogy alkalmassá tegyük őket a feladat elvégzésére. Most a télen minden szövetkezeti elnököt to­vábbképzőnk. Volt idő, amikor szö­vetkezeteink idegenkedtek a szak­emberektől. Azóta megváltozott a helyzet: a jó szakembert várják és megbecsülik. Ezért továbbra is kül­dünk a termelésben jártas szakem­bereket — elsősorban a még gyen­gén működő szövetkezeteinkbe. — A kezdeti nehézségek ellenére termelőszövetkezeteink fejlődése jó­nak mondható. Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van. amelyek már elsőéves munkájukkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok jövedelmét nézzük — maguk mögött hagytak egyes régi szövetkezeteket is. Sok tehetséges parasztember bizo­nyította be, hogy képes többezer holdas nagyüzemi gazdaság vezeté­sére. Tisztelt képviselőtársai ml Enged­jék meg, hogy innen küldjem forró üdvözletem az eredményes munkát végző termelőszövetkezeti vezetők­nek, a becsületesen dolgozó szövet­kezeti tagoknak, közülük is az asz­szonyoknak. akik derekasan helyt­álltak a növénytermelésben és to­vábbi sikereket kívánjak munká­jukhoz. A földművelésügyi miniszter ez­után a falusi fiatalokról beszélt. Az utóbbi időben — mondotta — sok falusi ember, főleg fiatal otthagyta a falut és városban vállalt munkát. A városi élet azért is csábítja a fiatalokat, men ott könnyebben meg­találják a fejlettebb technikát, a kul­turáltabb életkörülményeket, s rá­adásul rendszeresebb a jövedelmük Is. mint a termelőszövetkezetek egy részében. Azokból a termelőszövetkezetek­ből azonban, ahol rendszeresen fizetnek előleget — és ezek szá­ma egyre több —, ahol gondos­kodtak a fiatalok megfelelő mű­velődéséről. sportolási lehetősé­geiről. ahol a fiatalokat egyen­jogú tagnak tartják és ahol meghonosították a korszerű ter­melési eljárásokat, azokból nem vágyódnak el a fiatalok, hanem otthon maradtak a faluban. — Termelőszövetkezeteink — foly­tatta a miniszter — most készülnek a zárszámadásra. Előfordul, hogv azo­nos adottságokkal rendelkező ter­melőszövetkezetek jövedelme között nagy a különbség. Ennek csal; az m magyarázata, hogy a jobb eredményt elérők egész évben a jó gazda gon­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents