Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

eSBAKMAOTAKORSíAa Aj iskolc képzőművészeti életének nagyhete kezdődött annak a ki­állításnak a vasárnapi megnyitójával, amelyen a jegyveres testületek kép­zőművészeti pályázatára béé:kezelt és elfogadott műveket mutatják be Miskolc, illetve Borsod megyp közön­ségének, a helyi fegyveres testületek tagjainak. Akik a kiállítást megtekintették, bizonyára kitörülhetetlen művészi él­E IfíKtnttG VQRORSZflG Nem átszállójegyct váltott a Diós­győri Bányász labdarúgó csapata az NB II-be. Tavaly bennmaradt a má­sodosztályban. s a nyári felkészülési időszakot kemény munkával töltötte csaknem minden játékos. És bizony a meglepetések csapata — hiszen ezt a becenevet kapta a Di. Bányász — továbbra is ugyanolyan lelkesen, de fokozottabb taktikai és technikai érettséggel harcolt a labdarúgó má­sodosztályban. mint korábban. Amikor a napokban a csapat őszi teljesítményéről beszéltünk Nagy György edzővel, elöljáróban a tőle megszokotf szerénységgel csak eny- nyit mondott: „Célunk, bennmaradni az NB II-ben". S őszintén szólva, a szakosztály vezetés célkitűzése reális. A csapat ősszel is beváltotta a hoz­záfűzött reményeket. Egy-két mér­kőzés kivételével mint együttes igen ió benyomást keltett népes szurkoló- táborában. s taem véletlen az sem, hogy Nagy-Miskolc sportkedvelő kö­zönsége szívébe zárta a Di. Bányászt, mérkőzésről-mérkőzésre lelkesen buzdította játékosait. 4% erőnlét A korábbi bajnokságban az erőn­lét volt a Dl. Bányász együttesének a legfontosabb tényezője. Ekkor még a legtöbb taktikai húzásnak is ez volt az alapja. S ha figyelembe vesszük a csapat jó rajtolását, akkor megállapíthatjuk, hogy a tervszerű edzésmódszerekkel fokozódott a csa­pat játékosainak fizikai erőnléte Hasonló a helyzet a speciális erőn­létnél Is. Azonban van a csapatban olyan játékos is. akinél még mindig hiányosságok tapasztalhatók ezen a vonalon. Ez viszont abból adódik, hogy hivatali, vagy egyéb elfoglalt­sága következtében nem látogathat­ja rendszeresen az edzéseket. S bi­zony ennek a következménye né­hány mérkőzésen erősen kiütközött. Az erőnlét fokozásával a jó edzési módszerek mellett szorosan össze­függ a sportszerű életmód. Hiába igyekszik egy labdarúgó edző a leg­fejlettebb edzési tematika alapján fokozni játékosainak állóképességét, ha azok sportszerütlébül. élnek, mun­kája hiábavaló. Nos. a Di. Bányász játékosainál a sportszerű életmód­ban sem találunk kivetnivalót. Technikai felkészültség Itt is fejlődés tapasztalható. Eg> évve! korábban több játékosnál méj olyan alapvető technikai hiányossá­gok mutatkoztak, ami ritka az NE II-ben. Ez részben érihető volt. A csapat játékosainak legtöbbje az NE IIT-ban, illetve a megyei első osz­tályban játszott, s itt lényegeser alacsonyabb a színvonal, mint mond juk az NB II-ben. Vagyis technika felkészültségük kielégítette azt j követelményt, amelyet megkívánt i harmadosztály, illetve a megyei els» osztály, de ez az NB II-ben kevés nek bizonyult. Éppen ezért a Di. Bá nyász szak vezetősége arra töreke dett, hogy azokat a technikai fogya tékosságokat, amelyek néhány játé kosnál megtalálhatók, kiküszöböl jé*. Ezzel magyarázható, hogy egy esz tendő elmúltával lényegesen keve sebb technikai hibával vívott meg a Diósgyőri Bányász egy-egy bajnok mérkőzést, s most már nemcsak a: erőnléttel és lelkesedéssel érte e győzelmeit, hanem játszott a csapal Többször szép akciók, gördüléken; támadások előztek meg egy-egy di ósgyőri gólt. Kis,.területen is meg oldottak olyan húzásokat, amelyek hez bizonyos fokú technikai éreti ségre volt szükség. Mérkőzésről mér kőzésre többet lőttek kapura, keve­sebb volt a labda kezelési hiba és n pontatlan átadás. Mindez azt bizo­nyítja. amit már korábban Is kije­lentettünk: fejlődött a játékosok technikai képzettsége. A taktikai érettség Sokszor meglepetést keltett a Di. Bányász összeállítása. Ennek azon­ban mély taktikai értelme volt. Nem véletlenül vonták hátra pél­dául Pestit a szegedi mérkőzésen még kevésbé magyarázható vélet­lennek a BVSC ellen alkalmazott tömör védekezési játék, idegenben az Egyetértés ellen aratott győze lem, vagy az az értékes pont, ami Kecskemétről hozott el a bányász­együttes. A szakvezetés legnagyobb erénye talán éppen a taktikai húzások meg­választásában van. Ehhez persze szükség van taktikailag érett iátéko- sokra is. A legszebb elgondolások is hiábavalók, ha azok csupán az öl­tözőben hangzanak cl. de a pályán a játékosok nem tartják be. A Di. Bányásznál nem így voll S hogy si­Szép gerenda-gyakorlat volt... A mai katona-élet képzőművészetünkben Jegyzetek a fegyveres testületek képzőművészeti kiállításáról kor a gyérén megvilágított pince- helyiségben megkínzott, fegyvertelen kommunisták állnak szemben a fegy­veres ellenforradalmi banditákkal. Minden arc, mozdulat, fényfolt. szín és tárgy önmagáért beszél, mégpedig igazat, letagadhatatlant: csupa el­vetemültséget egyik oldalon, s csupa erkölcsi, emberi fölényt a megkinzot- tak oldalán. Más műveikkel Bükkösi is (Éjsza­kai hidverés. Járőr), Legéndi is (Kar- h:ilalmista. Híradó) kemény tüzpró- bán átesett néphadseregünk inegúj- hodott erejét, megnövekedett öntuda­tát fejezik ki, mint sok más kiál.itó alkotásai: Benedek Jenő (Foglalkozás a szabadban), Makay József mozgal­mas „Tüzérlövészeten" c. nagy vász­na, Moldován István lovas határ­őreink felelősséggel teljes szolgálatá­ról rögzített élményei Monos, óvári. Kántor és mások munkáinak, is a határörszolgálat a témája, míg pél­dául Csáki Maronyák többek közt egy balatoni rendőr járőrt, Uhrig Zsigmond légierőnk harcosait, Ko- necsni György, Tüske István, Imre István grafikái a harckocsizókai. hír-, adósokat. Mészáros Lajos festménye, Imre egy másik rézkarca tüzéreinket örökítik rneg harci gyakorlataik köz­Sok mű eszmei alapja fegyveres erőink és a dolgozó nép összeforrott- sága — Boross: Mentés árvízből. Aszódi Weil Erzsébet több rézkarca, Kurucz: Szabadságon csépléskor. Vi- dai Brenner: Látogatás a régi mun­kahelyen stb. —, munkásosztályunk és munkásőreink bensőséges testvéri viszonya, tiszteletet narancsaid társa­dalmi szerepe. Vidai Brenner ..Mun­kásőrség az üzemben" c. kéve azt a megnyugtató örömet é* úi erőre kapó osztályöntudatot érzékelteti. amit üzemeinkben a mvnkásőrök megjele­nése érlelt az ellenforradalom terme­lést bénító zűrzavarai után. Fenyő A. Endre veterán munkásőre az osztály- harc nagy iskoláiét megjárt kommu­nista rendíthetetlen osztMvhü'éoét, áldozatos kötelességteljesítését teste­síti meg. egy veres erőink ünnepélyes pit- * lanatait örökíti meg a széles témakörű Gyimesi Lajos „Díszszemle I960" igen artisztiku* hatású óla i- temverája. Dallos „Ünnep előtt” és Móritz Sándor ,.Katonakórus" c. műve. Móritz alkotása a tárlat sajá­mények emlékével, tanulságaival tá­voztak a helyőrség Szamuely utcai klubjának kiállító helyiségeiből. Olyan műalkotásokkal találkoztak itt, amelyek általában hiányzanak a mai életünk jellegzetes mozzanatait meg­örökítő ytüvek közül egyéb kiállítá­sainkon. Hiányzanak, noha elválaszt­hatatlanul hozzátartoznak új társa­dalmunk felépítésének valóságképé­hez. Maga a kiállítás szerves része an­nak a nemcsak fegyverforgatásra, hanem műveltségre, szocialista haza- fiságra, öntudatra, a kultúra szerete- tére nevelő munkának, amely fegy­veres erőink nagy iskolájában frlyik. Jellemzője, hogy minden műalkotás a valóság, a realitás talaján sarjadt, témája az ember, és az emberi érzé­sek húrjait pendíti meg. Nem azokat a puszta esztétikai érzelmekét, ami­ket a táji szépségek, csendéletek, enteriőrök keltenek — ilyen művek kel itt nem találkozunk —, hanem az emberek egymáshoz való viszonyából eredő melengető, felemelő zagy meg­rendítő érzéseket. A skála széles. Festői stílus és művészi tartalom tekintetében egyaránt. A pályaműve): nagyobb ára kiforrott művészek — Kossuth-dija- sok, Munkácsy-dijasok — alkotása. Kiki saját kipróbált egyéni eszközei­vel közelíti meg témáját és oldja meg művészi feladatát. Derűs életképek, az öntudatos kötelességteljesités. az ünnepélyes pillanatok megjelenítése, nagyfeszültségű drámai kompozíciók, a katona-hivatás és élet legváltoza­tosabb mozzanatai sorakoznak fel egymás mellett. De hangot kap e te- , ma ti kában tizenhat esztendőnk törté­nelme is. Konecsni György, Tóth László, Garabuczi Agnes a felszaba­dulás emlékeit idézik. Beszédes me- mentőként tárulnak a néző elé Bük­kösi Gabor „Huligánok a Köztársa­ság téren" c. nagyobb olajfestménye és ..1956" c. linói eum-metsze' c, de méginkább Legéndi József két nagy­méretű, drámai erejű alkotása: .,Éle­tet — életért” és „Korvinköziek ki­hallgatása" című olajfestményei. Mindkét képen a homályban meg, világított emberarcok, kezek, egy-egy jellegzetes tárgyi tartozék beszél az ellenforradalom megrázó mozzanatai­ról. Egyiken az ellenforradalom belső cinkosai áltál megnyitott nyugati határok tragikus következményei, a másikon a népi hatalom védőinek ke­gyetlen megkinzasa elevenedik men a korvinközl huligán tanyán. Bükkösi is. Legéndi is katona-művészek, akik figyelmeztetni akarják müveikkel harcostársaikat s az egész magyar nénét: „vigyázzatok, ne enoedíé'ek többé soha kicsavarni a fegyvert ke­zetekből, mert láthatjátok, kikkel áll­tok szembenr Legend’ a mesterké’t- réo minden nyoma nélkü1. de rn»*l lhlett°bben komponálta men korvin­közl kénét, amely a történelem hite. lessénével és a művész nolilikai meg­győződésének költői ereiére! eleve­nít meg egy drámai pillanatot, ami­tos jellegén túl mint tipikus dalos, muzsikus alakokat motfern hang­súllyal megjelenítő mű is. a művészi élmény erejével hat. A szobrászat eredeti bőségesebb anyagából itt csak Búza Barna „Ár­víz idején” c. szoborcsoportja. Ko­vács Béla „Harcos” <*. mellszobra és Szabó Iván plakettjei adnak Ízelítőt. Sok mű érdemelne még említést, amelyek az említettekkel együtt arra utalnak, hogy korunk művészete a szocialista realizmus irányában forr ki, még akkor is, ha az e jegyben született művek egyrésze kihull az idők rostáján. A tárlat jelentőségét ezúttal nem­annyira a formai és' cszközbeli újí­tások, kísérletek variánsai, mint in­kább a korszerű eszmei alap indí­tékai határozzák meg. Az a neve'ő cél, amit fegyveres testületelnk ma­guk elé tűztek, s ami mindannyiunk közös ügye.' Hsjda Béla kérésén végre tudták, hajtani a szakvezetés elgondolásait, az szoro­san összefüggött a fiatal és idős já­tékosok adottságaival. A csapat leg­nagyobb része ugyan fiatalokból áll, akik nagy erőbedobással küzde­nek, viszont az a néhány úgymond „öreg", aki talán kisebb erőbedobás­sal, de annál nagyobb technikai é3 taktikai rutinnal rendelkezik, jól ki­egészítette egymást. Gyakran alkalmazott taktikája volt a Diósgyőri Bányásznak a tömör védekezés, .illetve a három csatára* gyors ellentámadás. Ezt megtehették azért is, mert a| csatársornak var egy-két igen gyors játékosa, akik alkalomadtán képesek voltak áttörni a védők gyűrűjét és megszerezni e mérkőzést eldöntő gólt, . vagy gólo­kat. A legtöbb taktikai feladatot t csápat „négyszöge” oldotta meg Gondolunk itt a két fedezetre és : két összekötőre, akik a legképzet­tebb játékosok közé tartoznak. ■Csapat teljesítmény A Diósgyőri Bányász labdarúgó együttese az őszi forduló eredmé­nyeképpen az NB II. Keleti>Ci>oport- jában a 10. helyet foglalja el. A le­játszott 15 mérkőzésből négy mér­kőzést megnyert, hat esetben döntet­len eredményt ért el és ötször hagy­ta el vesztesen a pályát. A/. így megszedett 14 ponttal és 20:23 gól- aránnyal 47 százalékos teljesítményt nyújtott az együttes. Ezúttal a raj­tolás jobban sikerült, mint a hajrá. Ez részben azzal magyarázható, a Di. Bányászban a bajnokság vége felé több játékos megsérült és az idegfáradalmak is kiütköztek. így veszthettek el olyan értékps ponto­kat, mint például a ceglédi, vagy a Budapesti Előre elleni döntetlen. Egyéni teljesítmények E kérdés vizsgálatánál nagy segít­séget nyújt, s aránylag tiszta képet ad az a diagramm, amely mérkőzés­ről mérkőzésre híven tükrözi egy- egy játékos teljesítményét E kér­dést vizsgálva, a következő képet Az őszi forduló mérkőzésein há­rom kapus — Stadinger II. nyolc, Csabai négy és Dunai három — véd­te a Dl. Bányász kapuját. Közülük Stadinger II. nyújtotta a legjobb tel­jesítményt. Eredményessége 67 szá­zalék, tehát lényegesen jobb. mint a csapatátlag. Néha a mezőny legjobb­jának bizonyult, máskor viszont alaphibákat is vétett. Ha formáját rögzítené, még hasznosabb játékosa -lenne a csapatnak. A hátvédhármasból Kiss nyújtot­ta a legjobb teljesítményt. Megbíz­ható. több jótulajdonsággal rendel­kező játékos. Szinte , mérkőzésről mérkőzésre átlagon felüli teljesít­ményt produkált. Nem sokkal ma­radt mögötte a középhátvéd, Verba Sérülése azonban gyakran hátrányos helyzetbe hozta. A balhátvéd poszt­ján Kárpáti és Újvári játszott. Mind­két játékosnál megtalálható néhánj jótulajdonság, de hibáik is vannak Kárpáti 11, Újvári négy mérkőzésen A fedezetpár a Di. Bányász leg­jobb csapatrésze. Tóth B., illetve Paulás, vagy Simkó egyaránt jó tel­jesítményt nyújtott. A legképzet­tebb közülök «Tóth B. Azonban nem sokkal marad el a fiatal Paulás sem. Simkónak hátránya, hogy lassú és könnyen sérül. Ennek ellenére hasz­nos tagja a csapatnak. A csatársorban igen hullámzó tel­jesítményt nyújtó játékosok vannak. Szabó Gyula például feltűnően han- gulatjátckos. Néha szfvvel-lélekkd küzdött, máskor viszont alig lehe­tett észrevenni, hogy ő is a pályán van. Hasonló véleményt lehetne mondani a jó adottságokkal rendel­kező Szabó Zsoltról. Technikailag képzett, jól cselez, a kapuralövésői­vel sincs baj, s ennek ellenére igen hullámzó teljesítményt nyújt Lásd például az MVSC, vagy a Nyíregy­háza mérkőzést. Stadinger I. tanul­mányi elfoglaltságai miatt keveset járt edzésre; s ez befolyásolta telje­sítményét. Hátráltatta még az ‘s, hogy többször sérült volt Pestiről azt mondja mindenki: ,.a csapat esze”. Ez így van. A nagy tapaszta­lattal rendelkező, sportszerű, lelkes játékos irányítószerepet töltött be a legtöbb mérkőzésen — jól. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik Bujtor is, azonban az ő teljesítménye vala­mivel halványabb, v Egy-egy mérkőzésen sor került még Budai. Boronkay. Tóth II. és Gaál játékára Is. Szükség eseten ki­egészítették a csapatot. Condok — nehézségek A csapat eredményes szereplése ellenére mégfc több olyan jelenség­gel találkozhatunk, amelyek gátját képezték annak, hogy a Di. Bányász még-jobb teljesítményt nyújtson. Itt kell megemlíteni a régen húzódó pályakérdés megoldását. A Dl. Bá­nyász az egyedüli olyan csapat aa NB II-ben, amely nem ismeri a ha­zai pálya előnyét. — nincs saját pá­lyája. S ez befolyásolja az egyesület anyagi helyzetét is. Nehézséget je­lentett a mérkőzések során, hogy több játékos foglalkoztatottsága miatt esetenként nem teljes értékkel állt a csapat rendelkezésére. Nem kért a sportkör elnöksége jogtalan kedvezményt, azt azonban elvárja, hogy a jogosat megkapja. Ezzel nem­csak egy-két játékos tapasztalná a , róluk való gondoskodást, hanem a sportkör is élvezné gyümölcsét. Befejezésül hadd dicsérjük meg a ; labdarúgó szakosztály szakvezetését, 1 s elsősorban Nagy György edzőt, ak! odaadó munkájával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Di. Bá- ■ nyász egyre Jobban szerepel. Dicsé- | rét illeti a sportkör népes szurkol6- . táborát is. amely mérkőzésről mér- - kőzésre hitet tett, buzdításával ked­• véne csapata mellett. Paulovits Ágoston • • ÚJPESTI DÓZSA—BENFICA 2:1 *<0:1) Célunk: Bennmaradni az NB II-ben Néhány meg jegyzés a Di. Bányász labdarúgó csapatáról

Next

/
Thumbnails
Contents