Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-04 / 286. szám
4 ESSAKMAGYARORSEACI Vasárnap. 1M0. Körséta a „Munka dicsérete" kiállítás képei között A minap Miskolc “5*-* hetének neveztem a most lezáruló hetet, amelyen három országos Jellegű képzőművészeti kiállítás megnyitása követte egymást. Talán találóbb lett volna a művészeti szüreti hét elnevezés, hiszen olybá tűnik ez a mozgalmas egymásra-torlódás, mintha képzőművészetünk most takarítaná be egész évi termését s hol egyik, hol másik lankán, hegyen har- sannának fel a szüreti mulatságra hivó örömtrombiták. November 27- én a helyőrségi klubban. 30-án a KPVDSZ kuitúrhelyiségében, december 4-én a Herman Ottó Múzeumban kóstolgathatja a müvészetszeie- tok megsokasodott tábora az izet tcrEzúttal Ízleljük meg a „Munka dicsérete" kiállítás termését. Mindenek előtt azt kell megállapítanunk, hogy a termés bőségéhez képest szű- kek a hordók, azaz a kiállítási helyiség, ahogy az Miskolcon már évek óta sok nehézség forrása. A helyszűke miatt a mintegy kilencven kiállításra szánt és a kiállítás jellegénél fogva nagyobb vagy egész nagyméretű képnek egyszerre csak egyrészét lehet bemutatni. Következésképpen az anyagot naponta változó összeállításban mutatják be, ami azt jelenti, hogy aki az eoész kiállítási anyagra kiváncsi, többször kell ellátogatnia a tárlatra. Magam is úgy voltam vele, hogy mikor másnap a megnyitáson látott müveiket alaposabban szem- ügyre akartam venni, azoknak már csak egyrészét láttam a falakon, paravánokon, a többi kicserélődött. No, sebaj. így legalább több műből győződhettem meg, hogy amit a tárlat jelentőségéről már írásban, szóban elmondottak, megfelel az igazságnak. Nemcsak bő, de minőségileg is jobb a termésátlag, mint évekkel ezelőtt, ahogy ezt már a fegyveres erők képzőművészeti kiállításán is megállapíthattuk s amiről előreláthatóan méginkább meg fogja győzni a tárlatlátogatókat a hatodik miskolci országos kiállítás kiterjedtebb tárgykörű és még bővebb anyaga. Igaz az. hogy a közönségizlés fejlesztése, a dolgozók képzőművészeti tájékozottságának tervszerű fokozása Időbeltleg helyesebb, tervszerűbb megosztást követel, mint ez az „egyszer hopp — másszor kopp" kiállitáa- rendezési módszer s jobban kellene gazdálkodnunk a képzőművészeti kultúra-terjesztés helyi lehetőségeivel. De ha már így esett a dolog, ennek is van egyfajta előnye. Miután több nerc* művész mindhárom rogy két kiállításon is szerepel, munkásságuk szélesebb területével ismer- kedhetik meg a muharát — már amennyiben szakíthat idői magának, hogy mindhárom kiállítást ntegtekinthesse. És feltéve, hogy a „Munka dicsérete” kiállításon éppen azt a kollekciót kaphatja el, amely ot ebből a szempontból is érdekli, Ha a katalógust 1,w,nJ*‘£ szembetűnik, hogy a müvek égisz sora ugyanazt a címet viseli. Hét mű címe például: Kohászok élete, háromé: Gyár élete, és így tovább. A sok azonos cím azt a látszatot kelthetné, hogy a müvek tematikája olyan ezúk. sematikus körben mozog, mint szocialista realista művészetünk leiszabadulás utáni csírázó korszakiban. Pedig hát nem Így ran. Az üzemeket. tsz-eket ét más munkahelyeket látogató művészeink szeme ma élesebb és tágabbra nyílt, nemhogy megrekednének e helyeken egy szú- kebb Jcstöí témakörben, de még a rokontémik művészi megclcvenítésé- ben is temérdek változatot talál a Jentől szépségek kutatója. M&rcsak azért is. mert ma már tágabb területen érvényesül a művész egyéni sttlustörekvése. hatáseszközei, látásmódja. Az üzemek, a gyárak, a megbízatásokat kiadó új mecénások Is arra sarkallják a művészeket, hogy minél sokoldalúbban lássák meg a dolgozók mai életét s mindazt, ami korunkban újat jelent a régivel szemben. így e kiállításon is az alkotó művészet előtt szélesre térült érvényesülési lehetőségek gazdag és változatos eredményei mutatkoznak meg. Művészeink egymástól Is folytonos biztatásokat kapnak: ne rekedtnek men valami új sematizmus korlátái között. Nehéz volna részletezni ezalka- lommal a csupa embert viszonylatokat felölelő nagy kompozíciók tömegét, amelyek úgy aránylanak a tztré- nyebb igényű átlagmüvekhez, mint a regény vagy dráma az öszi-tavaezi Urai zöngeményekhez. Néhány észre, vétel mégis toliamra kívánkozik, elsősorban a tárlat borsodi szereplőivel kapcsolatosan. Csabai Kálmán két kohász-képe — amint ezt az országos tárlaton is láthatjuk nuijd — a plenerhatású világos tónusokhoz való vonzódását, komponáló készségének kiforrottságát, az arckarakterek, érzelmi megnyilvánulások és beszédes mozdulatok blztoskezü festőjét, kialakult művészi egyéniségének e Jellemző sajátosságait mutatja meg. Fiezere László munkára feszült kohászainak aíafc- lalra a téma szenvedélyes megragadása — e régóta Jellemző művészi sajátja — és az új művészt hatáseszközökre való szüntelen törekvése nyomja rá bélyeg ét. Örvendetes, hogy a grafika mestere. Feledi/ Gyula, aki ptkturájában eddig általában a „nehezebb fajsúlyú- témákkal jelentkezett. itt egy könnyedebb hangulatú, de nem kisebb művészi Jcladatot Jelentő müvei szerepel. A Bányásznap Villás János tarisznyája Húsa év múlt el. hogy újra láttam. Nyugodt léptekkel ballagott. Haját itt ott a dér belepte, kalapot emelt: Hivatott? Hivattam Igen. Mit csinál most? Enyém a sertés-gondozás! Cgy? Hát a régi. rosaz kis ásó? Mikor jön hozzánk? Már nem ás? Néz. néz. töpreng és ráng as arca. mint régen, mikor ehetett. Valamit aejt, de nem ismer meg. mert egy kis. vézna gyereket őriz az emlék. Ez lennék na! Ez meg ez. V. J. monogram volt a tarisznyán, ügye az voll? Hol a tarisznya? Odavan! Az a tarisznya vándorút volt. hosszú éhség és kis falat. Hogy a közösség befogadott, vízbe dobtam egy hid alatt. Nem kell nekem, mert nem megyek soha világgá. — ásni sem. — Azért öcsém, ha sajnálom Is. ne várjatok rám már ti sem! örömünnepet ülő bányászat elevenednek meg egy kerti ünnépség vidám hangulatában. Feledj/ részéről ez a kirándulás eddigi szükebb kolorit- vllágából a tarka, harsogóbb kolorit világába új törekvések területe, amelyet érdemes kiművelnie és termékennyé tennie. Vati József minőin patetikus hatást kerülő műviszegyé- niségének vonásai Ózd felszabadulásáról készült müvének tartalmi mondanivalójával ezúttal szerencsésen hangolódnak össze. A szovjet katonákkal való első Ismerkedésnek a nyelvi nehézségekből adódó tétovasá- ■ oáf s egyben az érzelmi közösséget' egyként hűen juttatja kifejezésre ez'- a mű. Tóth Imre korábbi szűk tónusvilágából már régebben kltö't, de átlendülése a szélesebb színskálák felé mértéktartó — ahoay erről Külfejtés, dmü müve Is tanúskodik. Ez a mér-, 'éktartós helyénvalónak fi bizonyul.'- Seres János egy. a csütörtöki kellete-; dóban látott üzemi kompozícióig- nrmdoljendóba ejt: miért oly fénytelenek a fényei, színei, miért olyan sző ráz az egész kép? Művészi sr»«dé-! kosság ez nála. avarry a gyorsan i'á-■ radó tiszta terpentinnel, s hozzá ne-! fán rálátni fénytelen kréméi fehérrel', való festés okozza ezt? Az Vven fe*-! tésl mód bizonyos önmegtagadással. a fények hatásosabb művészi eszköze - rőt való lemondással fór. Megéri e az áldozatot? Lukovszky László kohász-képének alakjain, tárgyain kissé disszonánsán, mégis érdekesen hangolódnak festői hatássá a kadmíum sárgák változatai a szürke és kék színekkel. Mazsaroff Miklósról, a gyorsan fejlődő fiatal művészről lesz alkalmunk bővebben szólni a „nagy- kiállítás" során. Egyébként néhény festő mtg erősen küzd a háttir is a tóma stllusegysége, a fény-árnyék problémáinak megoldásival. Kristóf János, oki „Pereces bánya" c. művit ügyesen oldja meg lapos selnfoltokkal, Sztnagyűjtés e. nagy kompozícióját mintha résztanulmányokból szerkesztette volna össze.- Következetlenül érzékelteti a napfényt s a ló fénytelen figurája mint oatamé Idegen anyao szürkül bele a kaszáló zöldiébe. gazdája fényben fürdő alakja mellett. A széles ecsetkezeléssel, nagyvonalúan, modernebb technikával dolgozó művészeket kevésbé terhelik llyes problémák. De nem érződnek Ilyen nehézségek a valósdgábrá- zolis szokottabb eszközeivel dolgozó Benedek Jenő „Elvtirsak" c. nagyméretű művin. Ősz Dénes, Kántor Lajos és más következetesen a maguk stílusához ragaszkodó művészek alkotásain sem. Sok értékes mi képviseli nó-müvészeinket. Miklósi Máriát. Iztky Idát. Dobi Piroskát Szilvásig Margítot is mért többeket. Gazdag művészeti tárház ez bizony, érdemes elmélyedni benne. Hajdú Ml» KÖNYVESPOLC Kígyókő Új erőmű az Irtisz mentén Jermak kazah faluban, az Irtisz mentén, megkezdték a Szovjetunó egyik legnagyobb hőerőművének építését. Ez az egy erőmű fogja fedezni Kazahsztén egész vas- és színesfémkohászaiénak, bányászatának, kőolajfeldolgozó és vegyiparának áramszükséglc- tét. Kazahsztán területe egyébként akkora, mint Argentína. Az erőművet egy 10 milliárd tonna kőszéntarlalommal rendelkező HORVATH JÓZSEF': ilyen emberek a kommunisták? Akkor jé, hogy az ő pártjuk állt Magyar- ország kormányrüdjához. Milyen becsületes. milyen önzetlen' Bejáratos Kurganovhoz is, gyakran féléjszakán át vitáznak, s nyilván tetszés szerint részesülhetne különféle előnyökben is. De nem használja ki helyzetét, a többi fogoly közt él, étkezik, s Jér ki munkára. Sőt, amikor már mindenki pihen, ő okkor is talpal az érdekükben. Negyednapra felkerekedtek a foglyok. A felvirágzott szerelvény elindult hazafelé. Harsány nótasző hömpölygőn. reménység és Jókedv ragyogott az arcokon, klengesztelödtek a haragvó emberek, hiszen új élet kezdődik. Hazamegyünk. A határon egy pillanatra minden szív elszorult. A haza tárt karokkal fogadta fialt. Es Debrecen! Örömteli szívvel köszöntötte őket egy kommunista miniszter. Minden csupa virág és mosoly. S amikor a debreceni állomáson elhangzott az „oszolV’. mindenki Bcnkőt kereste. Hát mégis Igaz volt minden szava. Egy kézfogás, egy ölelés, egy hálás pillantás, aztán ro- nanvást haza. örömre-e, bánatra-e. de haza, haza... Szerencsés János tétován nézte a színes kavargást Ha Benkö nem fog- "* a, keíét' "'ll Is keresne Itt. hová Indulna most árván, egyedül? De itt van. együtt kapnak fel a pesti vonatra, s ő követi Bcnkőt. Milyen furcsa érzés! Úgy szorong barátjáért, mint meg soha senkiért és semmiért. Mlnd-n idegszálával azt kívánta, bárcsak Benkő jó egészségben, együtt »zilálná szeretteit. Nem emlékezett, hogy valaha Is fgy a torkában doboARANYKALITKA REGENT főtt volna a szíve. Benkő meg most- kétségei á> aggodalmai közepette la törődött vele. bátorította ét, tartotta benne a lelket. Esteledett, amikor a szoba-konyha* pesterzsébeti lakás küszöbére értek. S amikor Benkö felesége és édaaany- Ja karjaiba omlott. Szerencsés szeméből patakzott a könny. Forró érzés járta át a mellét, s úgy érezte, mintha kéreg repedt volna meg a lelkén. Benkő ott marasztalta. S másnap bevitte a gyárba. Nem tévedett. Haraszti Pél. a derék köztiszteletben álló Idős munkás fogadta őket az lgaz- ttatój szobában. Szerencsés megindul lan latta. mennyire szeretik Benkot u gyáriak. S amikor Bankó elbeszélu Harasztinak Szerencsés különös tö ténetét. az igazgató tüstént barátság ba fogadta öt Nyomban alkalma* > A gyárát bővítették, és Srerenc*és - szakképzettség híján - az építkezéshez kapott beosztóst. Szerencsés félt. hogy majd őrökké az ó históriáját firtatják. De érdéke« •senki sem említette neki. Nem tudta. hogy Benkő teremtette meg körű lőtte a tapintat léjökörét. Az első keresetet valóban megünnepelték. Benkő egy takaros kis albérletet szerzett neki. — Tudod mit? — mondta neki néhány nap múltán Bankó. — Csinálta» egy fényképet magadról, és én betétetem az újságba. Hátha felismernek, és jelentkezik valaki a családból. Szerencsés boldogan egyezett bele Benkö be Is váltotta ígéretét. A fényképes felhívás megielent egv nnrv pesti újság hirdetményei között. KI tud róla? — ezt a címet viselte. XVIII, h? zerencsés János lehorgasztott ^ fejjel üldögélt. Nem akarta, hogy Benkő észrevegye tengernvly banafat. Határtalanul szerette Bon- kőt Mindjárt azután, hogy összekerültek a táborban. Benkő barátságot kötött vele. Honnét is tudhatta, ki ó. mi ó? Bizonyosan Kurganov alezredes mesélte neki. Kurganov az ó „keresztapja”. Igen. mert .amikor valamelyik hadi kórházból idehozták ót. még csak neve sem volt. Kurganov nem győzött csodálkozni, miféle különös história az övé? Egy kiürített katonai épületben, kint a fronton cgy élet-halál közt lebegő magyar katonát találtaik a szovjet szanitécek. s amikor nagy keservesen megmentik, azt sem tudja, ml a neve. ki fln-bor- ja. hogyan került oda. s hol volt azelőtt? Kurganov persze nem turtha- lott a nyilvántartásban egv névtelen hadifoglyot, hát elkeresztelte szénen Szerencsés Jánosnak. Utóvégre ritk • szerencsés véletlen ennek a fogolynak a megmenekülése, amint ezt a hadi- Vórház politikai osztálya a kísérő Iratokban közölte. De hiszen ha csak Kurganov szemeben fedné sűrű homálv az 6 rejtélyes sorsának kanyarulatait. Hanem o sem tud többet önmagáról! Három esztendeje töri a fejét, erőlteti az agyát, de sejtelme sincs, mi lehetett n/. előélete. Élete a hadikórházban kezdődött, minden ami azelőtt volt, Elmosódott az emlékezetéből. Már- mór belefásult a töprengésbe, de most. amikor mindenki izgatottan készülődik haza családjához, feleségéhez. Szerencsés megint gyötrődik, mert neki nincs hová mennie. Vagv. ki tudta, hátha öt is szíviepeevr vár. ja valahol egy család, s ő mégsem találkozhat velük egy boldog órán. mert fogalma sincs, hol lehetnek ók! Benkö az egyetlen ember, aki reményekkel táplálja. Szívén viseli sorsát, Per« k_ melegszívű ember ez a Benkő, mit is kezdene nélküle? Hűt Mindketten szivszorongva várták, ki jelentkezik, ki ismeri fel Szerencsést? De hetek múltak el. senki sem Jelentkezett. Benkő már maga is reménytelenek találta a kutatásnak ezt a módját, de hogy barátjába lelhet öntsön, még kétszer megjelentette a fényképes felhívást. Am hasztalan. mert Szerencsésnek ezúttal sem akadt Ismerője. « Borsiczky Albert fáradtan nyitott be a gépkocsitelep büféjébe. Kezdeten és két karján éktelen foltokban fdketéllett az olajos maszat. Ellenző«* sapkája a fejebúbjan fityegett. Kockás Inge kilógott nadrágjából. — Szevasz. Berci kém! — rikkantott Gyömrői. a tagbaszakadt, mackó- termetű sofőr, amint megpillantotta Borslczfcyt. — A legjobbkor, a puskám. Gyere lökjünk bo egv nagy. fröccsöt. Borsiczky kedvetlenül telepedett az asztalhoz Gulyás félig tréfás, félig esdeklő képet vágott és Borsiczky Hé tartotta lapátnyi tenyerét: — Nyolc hatvan. Berclkém. mn c*ev vasam sincs. Borsiczky a kezébe nyomertt egy tízest. Gyömrői ábrázata felderíill. Lomhán elcammogott a pulthoz és kihozta a két fröccsöt. A v|*sz->iér6 pénzt is a zsebébe csúsztatta. Borsiczky sohasem neheztelt ezért a potyái esésért. Mindig felülkerekedett benne az egykori úr és gálában flzeBorsiczky Albert Csókavár elfoglalásának napján már hiába rohant a pánikszerűen menekülő Baltazár-oz- ed ulán. A szomszéd falunál belem, között a Csókávárt bekerítő szovjet zászlóaljak gyűrűjébe. Perlaky zászlousal és h sofőrrel együtt, tüstőnl megadta magát. A szovjet parancsnokságon kihallgatták őket. Egybe, hangzóan vallottak. Elszánt nntifa- sisztáknak adták ki magukal. összebeszélés szerint a két tiszt azt állitot- la. hogy amikor a nyilasok átvettek a hatalmat, s az ezred tisztikara felesküdött Szálas:ra. ók ketten megtagadták az eskütételt. A nyilasok előbb megpróbálták őket meijpuhila- nl. de látva, hogy ők hajthatatlanok, halaira szánták őket. Alig tudtak menedéket találni előlük. A kiürítés napján aztán 8k. a hős antifasiszták szereztek egy elhagyott gépkocsit és gy találkoztak most felszabadítóikkal, akiknek, im, életüket köszönik. A Baltazár-ezredről pontos adatokat szolgáltattak a szovjet parancsnokságnak. A létszámra, a fegyverzetre és a személyi állományra vonatkozó összes adataik megegyeztek n szovjet felderítés értesüléseivel. így aztán an. •Ifasiszta meséjüknek Is többé-kevés- bé hitelt adtak. Annyit mindenesetre elért a két jómadár, hogy hátraszál- htáíukig csak felületesen őri* ék ?*«*• a alkalommal sikerült kereket oldaniok. Borsoczkv pénzén a következő faluban két öltözet clvilruhát szereztek, és Kőszeg alatt búcsút mondtak egymásnak Külön* ösvényeken Indultak ne*«l az ismeretlen jövendőnek. Az. elnyűtt öltözetű BorsiczUv Mo- VJka pallér irataival Hinduit Budapestre. A hosszú és viszontagság«» utazas alatt az a reménv táplálta, hogy a papa ezúttal is kitalál majd valami okosat. De a fővárosban fájdalmas megír- petes érte Borsiczkyt. A zugügyvéd ugvanis Budapest ostroma idején elpatkolt Borsic/kv nem akart mutak koaii a lrfzbeli ismerősök köréb«-n. ezert csak kerülőúton tudta meg. hoav apja egy téli reggelen elindult cicimet szerezni, váratlan aknatűzt» került, s ott Mte hHálAt. (FolytotjukJ Tarisznyáját > szögre telte, asztalhoz ölt és enni kezdeti. Az anyám vágott kenyeret is. : mindenki sokkal csendesebb lett. Csak ő szürcsölt és harapott a száraz kenyérbe, arca rángott. Riadtan néztük, hagy-e nékilnk vagy beszürcsöll a világot « a kis vékony matyó ember, akit nem vettek be csapatba. Mikor a summáat válogatták, elkerülte a bandagazda. Cgy vágott neki n világnak, mint akit házából kivertek. Egy rossz ásót vitt s megkérdezte, nem kell-e ásni kertet. Mnnkás-esaládok befogadtak, ásattak vele egy napocskát. Levest kapott és kenyeret, de hogy haza mit visz. ők se tadták. Mert az is volt ám! Volt hazája! Kis háza, asszony, gyerekek! Pipára gyújtott, ült és nézett és csak hallgatni szeretett. De mikor én a tarisznyáját kutatni kezdtem, mennyi a cókmókja. így szólt, éppen olyan vagyok, akár az ő fia! BORSODI GYULA: kőszéntelep látja majd cl üzemanyaggal. Matematikusok találkozója Pisában Olaszország legkiválóbb matematikusai kongresszust rendeztek Pisában. mHyen új szervezetet alakítottak matematikai kutatások előmozdítására és finanszirocs züllésbe viszik az ellen f orradalom •dószakának ezt a Jellegzetes figuráját. Szemben a főhős elzülló figurájával a régi. elvhű munkásfomidal- már alakja is feltűnik a regényben; utoljára még ő mutatná meg a helyes utat a karrierizmusába beleszédült főhősnek, majd 6 bélyegzi meg és taszítja el a párttól és a munkás- osztálytól a regény főhősét. Ebben a küzdelemben már előre lezajlik, és a történelemnek megfelelően eldől a harc. amelyet az osztályukhoz hű kommunisták megvívtak az ellen- forradalommal — így és ezért érhet véget a regény már IMá. október 20-án. (Szépirodalmi Könyvkiad«») 1958 tavaszán kezdődik és az ellenforradalom kirobbanását közvetlenül megelőző napokban ér véget Gala- bárdi Zoltán, a már Ismert nevű. fiatal szatirikus Író új regénye. A főhős egy szegény paraszti származású. a felszabadulás első éveiben meg elvhű, később azonban megingó ős lassan karrieristává züllő figura, ik! a regény cselekménye Idején már meglehetős sokoldalúsággal kiépítette magában a .jnindenekfelett való humanizmus" elvrendszerét Azoka* az elveket, amelyekkel a hiúságait, az öncsalásait leplezi maga Hőtt is. és amelyek végül — támogatva a szocializmus céltudatos eUensécri által Is — a párttól egészen elszakítják
