Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-28 / 305. szám

4 esZAKMAOYABOBgZAO-A karácsony kulturális eseményeitől Itthon Bukkzsércen HORVATH JÓZSEF: ARANYKALITKA kel. Remek volt. Igaz. Feresike? &% hitted volna. hogy orv nvnlv- és történelem tanár ennyire ért a ze­néhez is? Hálás vagyok Ke rest ké­nok. mert csak most tudok Igazán behatolni a zene lényegébe. De te nagyon fáradtnak látszol, szivecs­kém. No«. Fcrcsike. köszönöm, hogy hazakfsért — Már megvek. asszonyom. Ké­zit csókolom. A viszontlátásra. Julia pongyolára vetkőzött, $ a férjét fürkészte; — Mi történt? Valami baj van? — kérdezte. Szerencsés révetcgcn bámult a le­vegőbe —■ Nagyon kellemetlen história ez. Julia. Átkozottul kellemetlen Elő­ször is összerúgtam a pntkót Benkő- vel. — Átjut, éppen most. amikor párttitkár lett? Miért nem vagy óvatos? Jni. hál hogy lehetnék én mindig melletted? Haragszik rád? — Nem Fgv tervet, vittem az osz­tályvezetői értekezlet elé. és ő meg­kontrázta. biggyeszt« • h száját JuUa. — Eh. « •'7. te nem értesz. Julia. Nekem rosszul esett ez. éa bér jól odamondogattam neki az érteketlé­lami fölényes diadalt De Benkó azt mondja, ebből nem lehet köztünk semmi, még csak nézeteltérés sem. Lálod, Julin, nkárhogyan, akórmint, c/. h Ben kő egy tlfl/.tasiívd ember. Bizonyisten szégyellem magam, ha rá gondolok. — Mit Jelentőén ez? — borult el Julia? — Benkó felkért a pártbizottság nevében, hogy tartsak egy pártnapi előadást. Tudod-e. miről kellene szónokolnom? Az élósdlsóc ellen. A patkány szellem ellen. A tolvajok el!*m. akik becsapták és megkáro­sítják a társadalmat (Folytatjuk.) következő: a szocialista építés köz­ben kötelességünk harcolni a múlt minden maradványa. Így az él'^di- ség ellen. Amellett, hogy nőttön-nö n dolgozó törnétek öntudata, mé« Alsért a múlt. vannak köztünk pió- rak, akik a mások vérét szívják, hát érted. Rájuk kell ujjal mutatni, le kell leplezni az élősdlséget. Bc- **éli a normarnalásokról. a lógó­tokról. a fegyelmezellenkedőkr<>l a herriálnkról, a tolvajokról, de kemé­nyen. Remény elvtrtrs. n propagan­distánk. majd segít neked, keresd fel már holnap. Ugye elvállalod? Szerencsés arca claúpndt. Ösztönö­sen Inlett icon», de csak azérf. hogy n" MUH tm bb otl m in di a Kitámolygott nz Irodából, s vissza­ment a szobájába Leóit az aszta! mellé és mozdulatlanul töprengett. Elhatározta hogy Júliának nem mond el mindent Szerencsés meg­rettent a gondolattól, hogv Benkó esetleg ‘öhhet K sejt, mint amennyi' ma szóvá tett. De aztán megnvuc hitta magát Mindenkelre Julia megijedne, ha ennyit, is megtudna. Nem győzné hallgatni a szemrehá­nyásait P<ak oz értekezletről tesz említést. R* ez. nz. előadás. . Csak nincs valami összefüggés Bonkő szemrehányása, és a kiszemelés kö­zött? Kétségektől gyötörve bandukolt haza. Szerencsés Idegesen, türelmetle­nül várta haza Júliát. Fogalma sem veit. hol kószál késő este. Végre fél tizenegykor Bencslk társaságában hazaérkezett. Csinos volt. s elraga­dóan csacsogott­— Képzeld. szivecském. rcy dzsessz-konccrten voltunk Bencsik­baj. valahogyan nem Őried meg .'két Mintha kiszakadni! volna már «özülük. nem egy srófru jár az esze­Szerencsés lostegte a fejét és ko­nokul hallgatott — Hát nézd csak. drog, vedd ez.t baráti flgyolmesteUanek, és gondol­kodj rajta. Most nem Is kívánom, hogy megfelelj. Majd akkor beszél- gessünk errfil megint ha lesz róla mondani valód. De még egyszer kér­lek. gondolkozzl Nőm zűriig a ha- raszt, ha a szél nem fújja. Én... fc- lelós vagyok értőit, Jani. Az Is igaz. ••mit az én szomemro vetettek az elvtárssk. hogy nem törödöm veled eleget. Nem Is keresek mentséget erre. Megpróbálok tóbbet segíteni neked. Szerencsés elszürkült képpel hall­gatott. Nem mert megszólalni, félt hogy valami ostobaságot talál mon­dani. s azzal Benkó közelebb Jut az igazsághoz. Már pedig azt nem sza­bad. Úgy tett mjnt alti már felállna. s elmenne. Benkó felocsúdott gondo­lataiból és felélénkülve marasztalta — Még egyel, .Tónikám. Kél hét múlva szabad púrlnopot tnrlunk. A végrehajtó bizottság azt Javasolja, hogy te tarts egy előadást a párt- napon. Szerencsés keserű szájízzel kér­dezte: — Én? Ezek után? Délelőtt kide­rítetted rólam, hogy alkalmatlan va­gyok a munkámra, oz előbb meg a magalartásomról mondtál ítéletet... — Ejnye, hát ml az őrdög lelt té­ged? — csapott a vállára barátsá­gosan Benkó — Te. én mindjárt el- hnrapom a torkodat: No. szóval a szabad pártnapi elóadás témája a B xxxv. enkó felállt, nagyot fújt. Elsé- fált az ablakhoz „Tízig kell számolnom" — gondolta és legyei­met erőltetett magára. Aztán letilt Szerencséssel szemközt Baratt, szin­te kérlelő volt a hangja: — Janlkám. csillapodj le már! Mi nem két napja Ismerjük egymást. En ... na. hiszen érted. Én nem akar­lak bántani léged. Tudom, van ne­ked elég bajod. De értsd meg. az Utóbbi Időben okot adtál rá. hogy kritizáljanak. Van valami a mnga- Wáwdgen, az egész szemléleted­ben, omiaszemot szúr az emberek­tek Kula " 1 ..... Ismer, d őt I gazán derék, rendes ember, én em­lékszem, amikor téged kiemellek, nem tudott hová lenni u örömtől. Most azt mondja, nem érti, mi lelt téged, úgy viselkedsz, mint egy bü­rokrata. Szerencsés felkapta a felél:- Úgy? Hét ő...? — ö is, mások Is. Kulcsár annyira jóindulatú, hogy nem Is téged hibáz­tat, hanem a titkárnődet Azt mond­ja. az a nő elzár téged a külvilág­tól. Egyszorüon senkit sem enged be hozzád. — Ha akarod — -morgott Szeren­csés — vigyétek el mellőlem. — Csakhogy ón nőm a titkárnőt hibáztatom, hanem tógodet. Szerencsés meghökkent. Bcnkő könyörtelenül folytatta: — Visszatérhetünk a mai felszó­lalásodra Is. Amíg hallgattalak, mindvégig azt éreztem, hogy Igaza van az öreg Kulcsárnak, s a többi­eknek is. akik panaszkodnak rád. Fellengzős vnp.v és szerénytelen. Nemcsak gommbriskodsz az embe­rekkel. hanem ami még nagyobb MINDENFÉLE - minden/t/81 zen boros palackot a fejtre. A mo­dern ..Toll- pisztolyt vett elő és le akarta lőni az üveget. .Sajnálatos módon azonban rosszabbul lőtt. mint Teli Vilmos. A ..jő" tréfa áldozata életveszély­ben forog. TISZTESSÉGTELEN VERSENY Egy ismert bécsi borbély újítást vezetett be: vendégelt hajnyírás, vagy borotváló* után ingyen feke­tével kínálta meg. A szomszédos kavéhnztulajdonosok felszólították a borbélyt, hogy szün­tesse be az ingyen kávé felszolgálá­sát. mert ellenkező esetben át fog­nak térni arra a gyakorlatra, hogy kávéházi vendégeiket Ingyen borot­vái ássál, vagy hajnyírással ajándé­kozzák meg. A FARENDÖR Egy francia városka központjában hosszú Ideig ott állt egy fából készí­tett rendőr, amelyet egyenruhába öl­töztettek. A törvénynek és rendnek ez a szimbóluma kedvező halast gyakorolt a gépkocsivezetőkre, s amíg a farendói „szolgálatul teljesí­tett” a városkában, egyetlen autó­szerencsétlenség sem történt. Am a rendőrség vezetője sérelmes­nek tartotta n dolgot. Ezért hát uta­sította a helyi rendőrséget, hogy tá­volítsák el fából faragott kollégáju­kat. Utasítását az alábbiakkal Indo­kolta: ..Nagyon szomorú, ha a fa- rendőrről heblzonvosod'k. hogy ugyanannyit ér. mint élő kollégái”. STIL8EERCTI.KN TELI. VILMOS Egy nyugatnémet újságíró jól fel­öntött a garatra, s okkor kedve lá­mád! Teil Vilmos utánzására. Rá-| vette egyik fintal kollégáját, helvez-1 — Azt mondta, hogy hét éve van itt. Mi a legszembetűnőbb változás hét év óta? — Először is a házak. Azóta egy teljesen új telep épüli ícl. Es az em­berek is változtak valamit. Nem kor­ra értem, hanem szellemileg, tudati­lag. Amit a könyvtárról mondtam, az is ide tartozik. És... tudja, kép­zős koromban még nem hittem vol­na. hogy ennyire meg lehet szeretni egy falut. Talán mondanom sem kell. hogy annak idején nem valami nagy lelkesedéssel jöttem ide Pestről. AZTÁN sok érdekes dolgot mond még el. melynek lényege ez: egv szinte tősgyökeres pesti kislány, aki a Vendel utcai tanítóképzőben sze­rezte meg a képesítőt, eljön BÜkfc- zsércre, — ahonnan már út sem visz tovább. — és Jól érzi magát. Felol­dódik teljesen a falu örömében, gondjában. Itthon van. Amikor a fő­városba megy látogatóba szüleihez, várja, hogy leteljen az Idő és azt mondja: hazamegyek. Ide. ebbe a fa­luba. — A férjén kívül ml köll ennyire a faluhoz? — Hivatásomnak éreztem a taní­tói pályát. Mindent vállaltam volna érte. — Ez nagyon szépen hangzik, de most ne nyilatkozatot adjon. — Igaza van! De azt hiszem, hogy ezt nem lehet pontosan meghatároz­ni. Talán csak sej Heini. Annyi min­dent csináltam már itt. Mióta itt vagyok. 17 színclóadást tanítottam be___ Az a sok gyerek ... Sok is­merős ember ... Annyi gond. annyi öröm... És azt hiszem, engem is szeretnek az emberek ... MILYEN erősen világit ez a kör­égős lámpa! Kényesen, egészen fé­nyesen ... ÍP* A KÖRÉGO lumpa fényesen vilá­gít Akár a villany. Csakhát mégis — De lehet, hogy amikor újra ide­látogatnak, akkor már villany is lesz — mondja Tussay Dénesné pedagó­gus, aki most arra vállalkozott, hogy elmondja: milyen a kulturális élet itt. Bükkzsércen, ahonnan már út sem visz tovább. — Vissza kell for­dulni. — Először is: Van egy nagyon szép művelődési otthonunk, amivel igazán meg lehet mindenki eléged­ve. Azt hiszem, még a kövesdiek is elfogadnák. Most kaptunk mozifei- szerelést. A férjem éppen a székek­ért ment. Most már állandó mozink is lesz. — Bizony igen! Egy évvel ezelőtt még semmilyen sem volt ... Van színjátszó csoportunk, lánccsopor­tunk. lesz kézimunkaszakkörünk, méhészszakkörünk. Jaj, de ez már a „lesz"-hez tartozik! Van még rá­diónk is, igaz. nem mindig Jó. de ha villanyt kapunk, majd veszünk má­sikat. — Kinek van rádiója? — Hát nekünk! Már mint a műve­lődési otthonnak, fis dicsekedhetek még egy könyvtárral Is. — Hány kötetes? — ötszáz. — Nem sok. — Nem? Mikor idejöttem, hét év­vel ezelőtt, akkor 70 kötetes volt. 21 állandó olvasóval. Most meg 240 ol­vasóm van. — Olvasóm? — Igen. olvasóm, mert én vagyok a könyvtáros. F,s természetesen, a könyveket Is mindig cseréljük. Az Igaz. nem ártana, ha több lenne. . Szoktunk tartani Ismeretterjesztő előadásokat is. Körülbelül hatvanan. •»«•tvénen szokták meghallgatni. Louis Volles „Szenteltvíz és kokain" című 4 felvonásot komédiáját mu­tatták be Gyarmathy Ferenc, a Mis­kolci Nemzett Színház taoja rende­zésében. A ragyogó komédia rend­kívül éles vonásokkal, egyben poént poénra halmozva mutatja be az dl- szent kapitalista társadalom erköl­cseit. Nincs helyünk, hoou részletez­zük a történetet, csak röviden foglal­ok össze. F.qv kiadó markában ver- oödik eov tehetséges Un*"' író. A ki­adó arra kényszeríti. mint unokaöccse, albérlőként költözzön e<ty kepuszerkeretkedő családjához és az ott tooasztaltakról írton egy reaényt. A fiatalember megismerke­dik az álszent család életével. n kis­polgári élet soksr.á'nyi fonákránável. Hikos Özeiméivel ós amikor lelenle- *őd*k. hntm tulajdonképpen „kém­kedni" iötf a családba, akkor sincs semmi haj. mert a várható honorá­rium pUcnéheu az álszent családfő nemcsak a lányát adta hozzá felesé­gül. hanem még hővett szo’aáltat adatot is a megírandó és ellenük szóló regényéhez, hiszen olyan hono­rárium remélhető, amelyért érdemes önmagukat is leleplezni. A roouogó komédiát nagyszerűen jelenítette men a tehetséges színját­szó csoport. Gyarmathy Ferenc rend­kívül mozgalmasan vitte színpadra a darabot. a komédia feszültsége egyenlete* tempóban. állandóan nő. esettannak n nőének, de a harsonó derű mögött állandóan értődik a vé­lemény. a kispolaérl életszemlélet elítélése. Noovon lók voltak a sze­replők is. Liptay lászló vérmc*. har­cias kepyszrrkrreskrdőic, T. Erdélyi Erzsébet akaratnélküU. térjél min­denben követő háziasszonya. T. Kiss Anna tcmnlomjárő, a káplánért ra­jongó vénkisasszonya. Nemkin Antal induló*os. hóbortos szobrásza, vola- mint Kiss Károly kimért, számító könyvkiadóin — emlékezetes, figu­ráikat Jót jellemző sok tehetsénrő! tanúskodó alakítások, örömmel Uit- tvk a Untai Tóth fvn első de biztató lépéseit a színpadon és jól sikerült Kiss László Molán-elakltása Igen ízléses Imre TAszlA dísztere. A József Attila Művelődési Otthon előadása nagyon értékes színfoltja volt az ünnepi műsoroknak és hisz- szúk. hogy ezzel a darabbal még na­gyon sokszor fogunk különböző mű- /«** színpadain találkozni. Benedek Miklós c ótódában aramét az a hatalmas szónyee Jelen­tette. amelyet az óvod» a szülőkkel közösen vásárolt. Az ÚJ szőnyeg azon kívül, hogy mén szebbé, otthono­sabba varázsolja az egyébként is barátságos óvodai termékéi, rendíti- vei praktikus is. Most már nem keli! félteni a gyermekeket a fóliázástól, na nekik éppen csúszkálni való ked­vük támad... B. Koller Erzsébet. Ha az alábbiak­ban egy-két dolgot mégis kifogáso­lunk kizárólag a további javítás cél­jából tesszük, mert kétségtelen, hogy az elmúlt esztendőben a balettiskola munkájában igen nagyarányú fejlő­dés tapasztalható — erről tanúsko­dott a bemutató is — és minden re­mény megvan rá, hogy ez a fejlődés még tovább Ifokozható. A műsor túlságosan zsúfolt volt. Tizennyolc músorszám erősen igény­bevette a szereplőket. Megértjük, hogy a vizsgabemutatón mind többet akartak a növendékek is, mestereik is tudásuk gazdag tárházából bemu­tatni, azonban ez a túlzott süriteit- ség bizonyos fokig kárára is volt a bemutató egészének. Ez alkalommal valamivel kevesebb bizonyára több lett volna és nem fárasztotta volna ki azokat a végzős növendékeket, akik szólistaként léptek színpadra a kétórás műsoron belill — némelyik 6—7 alkalommal Is. Több szám túl­zottan merész vállalkozásnak is tűnt. Egészében mégis csak dicsérhetjük a műsort, a növendékek tehetségét, fel­készültségét és egyes számok koreo­gráfiái ötletességét. Nincs mód és hely valamennyi szám és szereplő méltatására, így csak a legkiemelke­dőbbeket említjük. Elsőként Turczer Saroltát, akinek Seherezádéja és a ..Hattyú halála" száma szinte a mű­sor fénypontjának tekinthető. De vele egy sorban kell említenünk Ma­kár Zsuzsa. Strk Judit, Józsa Ma­rika, Barbai Ferenc szerepléseit. Kü­lön szót érdemel Berke Barna. Berke István ős Marton Katalin remekül koreografáll akrobatikus, humoros száma., dlcsérőleg kell megemlékezni Hernádi Ágnesről. Dobos Erzsiről és a műsor sok más szereplőjéről. A szinház fiatal férfitáncosai — Papp Zoltán. Réti Ernő, Albert Károly és Kovács István — kisegítőként mű­ködtek közre és művészi teljesítmé­nyükkel méltán érdemelték ki a táp­ról és a dicséretet. A műsor apró hibái ellenére is csak gratulálni tudunk a táncok ko­reográfiáját készítő és betanító két balettoktatónak: B. Freimann Iloná­nak és B. Koller Erzsébetnek. Szenteltvíz és kokain Sziporkázván szellemes, maró sza- tiiájú francia komédiával lepte meg a közönséget karácsony másodnap­ja n. este a miskolci József Attila Mű­velődési Otthon színjátszó csoportja. Szőnyeg a: Miskolcon, a Felszabadítók úti óvodában szombaton délben bensö- seges keretek között rendezték meg az óvoda vezetői és dolgozói a szü­lőkkel közösen a fenvöfa-ünnepélvt A gyermekek műsorral kedveskedtek a megjelenteknek. A szépen feldíszített karácsonyit alatt a gyermekek rengeteg új és szép játékot találtak. A legnagyobb A karácsony két napja bővelke­dett emlékezetes kulturális esemé­nyekben. Ki-ki Ízlése szerint válo­gathatott műsorokban, előadásokban Miskolcon, de a megye legtöbb köz­ségében is. Az alábbiakban három kulturális eseményről adunk számot rövid kritikai beszámoló keretében: egy rádiójátékról, egy balett vizsga- bemutatóról és egy öntevékeny szín- játszócsopon bemutatójáról. Felfelé a porból Karácsony első napjának estéjén közvetítette a miskolci rádió Szek­rényest Lajos ..Felfelé a porból” című rádiójátékát. A mintegy 35 perces rádiójátéK témáját a szerző igen szerencsésen választotta meg. Mondanivalója na­gyon helyes, hasznos, a mához szól még akkor is. amikor a parasztság keserves múltját idézi. Két sokat- szenvedetl parasztember, egy idős férfi és egy Idős özvegyasszony, aki­ket nagyon-nagyon nyomorulttá lett a hajdani úrlvlláy, egymásra talál az 1956-os ellenforradalmai követő ki­bontakozás kezdeti időszakában. Férj. feleség lesz belőlük, de boldo­gulásukat mégsem találják meg. nem lelnek gyógyírt sokévtizedes szenvedéseikre, mert az asszonyt erősen fogvatartják a régi kötöttsé­gek. elsősorban a saját föld birtok­lásának vágya. Bár férje szivvel- lélekkel a szövetkezeti gazdálkodás mellett lenne, mégis egyedül kínló­dik földecskéjón. mert nem akarja 'elveszíteni asszonyát. Sok-sok tépe- lődés, álmatlanul töltött éjszakák százai után, mdr-mdr megöregedve, napjainkban lépnek végre a boldo­guláshoz vezető helyes útra: a szö­vetkezet útjára. Szekrényest rendkívül plasztiku­san muraija be hőseinek a felszaba­dulás előtti éleiét, a találkozásukat közvetlenül megelőző életkörülmé­nyeiket is. mindazokat az összetevő­ket. amelyek az öregedő Juli néni­nek a maga földja utáni vágyát ma­gyarázzák. A regi paraszti sor és a még ma is egyénileg dolgozó idős paraszti család életének helyes be­mutatása művészileg megformált ér­velés amellett, hogy az idős Szopó András és felesége, továbbá a ha­sonló családok ezrei csak a szövet­kezetben érhetik el a boldogabb öregkort., csak így juthatnak felfelé abból a porból, amit a maguk ap­rócska földjének Örökös, hátátfájdltó túrása és kilátástól a mága jelent. A rádiójáték szereplői élő, hús-vér em­berek, okik a mai paraszti élet Jel­lemző vonásait testesítik meg. A rádiójátékot Orosz György Já- szai-dijas rendezésében hallottuk. Orosz a helyes mondanivalójú szö­vegkönyvet hatásosan, művészién je­lenítette meg az audtlio művészet eszközeivel. Szinte filmszerűen per­gett a cselekmény, a múltbeli ese­mények visszajátszása szervesen il­leszkedett a falakba, a /ólválasztott ktaérö, aláfestő zörejek, átkötő zenei motívumok kézzelfoghatóan köze­liinkbe hozUik a mai és múltbeli ese­ményeket. Farkas Endre keltette életre az öreg Szabó alakját. Sok­színű. érzelemdús orgunuma nagy­szerűen érvényesült, remekül ábrá­zolta a társakra vágyó jiarasztember lelkivilágát. Nehéz faladat jutott Gyarmalhy Anikónak, aki mind a mai Juli nemi. mind pedig a vissza- ja’azltokban a 35 évvel fiatalabb Julit Jelenítette meg. Mindkét Juli­nak élatrekeUés‘h ■» igen hiteles, mélyen emberi alakítást nyújtott, olyant, amelyből megéreztük a so- katszenvedett és magáramaradt idős parasztasszony minden szomorúsá­gát. felcsillanó örömét a maga földje birtoklásinak tudatában, lelki vívó­dásait a saját föld és a között a kö­zös gazdálkodás között, ahová élete párja Hzivvel-lélokknl x'ágyakozolt. A két főszerepen kívül Do bránszky Zoltán, Forgács Tibor, Pákozdi Já­nos. Szili János és Horváth Sándor néhány mondattal jólábrázolt alakí­tásait kell élésérölep tnatamlllcnUnk. Örömmel hallottuk ezt a rádiójá­tékot. Egyrészt azért örültünk, mert a miskolci rádió mai tárgyú, hasz­nos. művészi, nemesen szórakoztató, játékot sugárzott, másrészt azért: mert ezt a jó rádiójátékot miskolci szerző irta. Szívesen hallanánk a miskolci rádióban hasonló rádiójáté­kokat máskor Is. Balett vizögabemutató Szinte már hagyományossá vált. hogy karácsony második napjának délelőttjén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Otthonának ba­lettiskolája vlzsgabemutatót tartson a színházban. Ez alkalommal Is zsú­folásig megtelt nézőtér elölt adlak számot a növendékek felkészültsé­gükről. mestereik munkájáról. Az igen szép kiállítású, lelkes fel­készülésről és sok tudásról tanús­kodó műsor egészében szép volt. .TSgérdemclt*n kapták a tapsokat a szereplők, majd a műsor végén a két balettmester: B. Frcimann Leona és

Next

/
Thumbnails
Contents