Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-28 / 305. szám

4

esZAKMAOYABOBgZAO-A karácsony kulturális eseményeitől

Itthon Bukkzsércen

HORVATH JÓZSEF:

ARANYKALITKA

kel. Remek volt. Igaz. Feresike? &% hitted volna. hogy orv nvnlv- és történelem tanár ennyire ért a zenéhez is? Hálás vagyok Ke rest kénok. mert csak most tudok Igazán behatolni a zene lényegébe. De te nagyon fáradtnak látszol, szivecském. No«. Fcrcsike. köszönöm, hogy hazakfsért

— Már megvek. asszonyom. Kézit csókolom. A viszontlátásra.

Julia pongyolára vetkőzött, $ a férjét fürkészte;

— Mi történt? Valami baj van?

— kérdezte.

Szerencsés révetcgcn bámult a levegőbe

—■ Nagyon kellemetlen história ez. Julia. Átkozottul kellemetlen Először is összerúgtam a pntkót Benkő- vel.

— Átjut, éppen most. amikor párttitkár lett? Miért nem vagy óvatos? Jni. hál hogy lehetnék én mindig melletted? Haragszik rád?

— Nem Fgv tervet, vittem az osztályvezetői értekezlet elé. és ő megkontrázta.

biggyeszt« • h száját JuUa.

— Eh. « •'7. te nem értesz. Julia.

Nekem rosszul esett ez. éa bér jól odamondogattam neki az érteketlélami fölényes diadalt De Benkó azt mondja, ebből nem lehet köztünk semmi, még csak nézeteltérés sem. Lálod, Julin, nkárhogyan, akórmint, c/. h Ben kő egy tlfl/.tasiívd ember. Bizonyisten szégyellem magam, ha rá gondolok.

— Mit Jelentőén ez? — borult el Julia?

— Benkó felkért a pártbizottság nevében, hogy tartsak egy pártnapi előadást. Tudod-e. miről kellene szónokolnom? Az élósdlsóc ellen. A patkány szellem ellen. A tolvajok el!*m. akik becsapták és megkárosítják a társadalmat

(Folytatjuk.)

következő: a szocialista építés közben kötelességünk harcolni a múlt minden maradványa. Így az él'^di- ség ellen. Amellett, hogy nőttön-nö n dolgozó törnétek öntudata, mé« Alsért a múlt. vannak köztünk pió- rak, akik a mások vérét szívják, hát érted. Rájuk kell ujjal mutatni, le kell leplezni az élősdlséget. Bc- **éli a normarnalásokról. a lógótokról. a fegyelmezellenkedőkr<>l a herriálnkról, a tolvajokról, de keményen. Remény elvtrtrs. n propagandistánk. majd segít neked, keresd fel már holnap. Ugye elvállalod?

Szerencsés arca claúpndt. Ösztönösen Inlett icon», de csak azérf. hogy n" MUH tm bb otl m in di a

Kitámolygott nz Irodából, s visszament a szobájába Leóit az aszta! mellé és mozdulatlanul töprengett.

Elhatározta hogy Júliának nem mond el mindent Szerencsés megrettent a gondolattól, hogv Benkó esetleg ‘öhhet K sejt, mint amennyi' ma szóvá tett. De aztán megnvuc hitta magát Mindenkelre Julia megijedne, ha ennyit, is megtudna. Nem győzné hallgatni a szemrehányásait P<ak oz értekezletről tesz említést. R* ez. nz. előadás. . Csak nincs valami összefüggés Bonkő szemrehányása, és a kiszemelés között?

Kétségektől gyötörve bandukolt haza.

Szerencsés Idegesen, türelmetlenül várta haza Júliát. Fogalma sem veit. hol kószál késő este. Végre fél tizenegykor Bencslk társaságában hazaérkezett. Csinos volt. s elragadóan csacsogott— Képzeld. szivecském. rcy

dzsessz-konccrten voltunk Bencsikbaj. valahogyan nem Őried meg .'két Mintha kiszakadni! volna már «özülük. nem egy srófru jár az eszeSzerencsés lostegte a fejét és konokul hallgatott

— Hát nézd csak. drog, vedd ez.t baráti flgyolmesteUanek, és gondolkodj rajta. Most nem Is kívánom, hogy megfelelj. Majd akkor beszél- gessünk errfil megint ha lesz róla mondani valód. De még egyszer kérlek. gondolkozzl Nőm zűriig a ha- raszt, ha a szél nem fújja. Én... fc- lelós vagyok értőit, Jani. Az Is igaz. ••mit az én szomemro vetettek az elvtárssk. hogy nem törödöm veled eleget. Nem Is keresek mentséget erre. Megpróbálok tóbbet segíteni neked.

Szerencsés elszürkült képpel hallgatott. Nem mert megszólalni, félt hogy valami ostobaságot talál mondani. s azzal Benkó közelebb Jut az igazsághoz. Már pedig azt nem szabad.

Úgy tett mjnt alti már felállna. s elmenne. Benkó felocsúdott gondolataiból és felélénkülve marasztalta

— Még egyel, .Tónikám. Kél hét múlva szabad púrlnopot tnrlunk. A végrehajtó bizottság azt Javasolja, hogy te tarts egy előadást a párt- napon.

Szerencsés keserű szájízzel kérdezte:

— Én? Ezek után? Délelőtt kiderítetted rólam, hogy alkalmatlan vagyok a munkámra, oz előbb meg a magalartásomról mondtál ítéletet...

— Ejnye, hát ml az őrdög lelt téged? — csapott a vállára barátságosan Benkó — Te. én mindjárt el- hnrapom a torkodat: No. szóval a szabad pártnapi elóadás témája a

B

xxxv.

enkó felállt, nagyot fújt. Elsé- fált az ablakhoz „Tízig kell számolnom" — gondolta és legyeimet erőltetett magára. Aztán letilt Szerencséssel szemközt Baratt, szinte kérlelő volt a hangja:

— Janlkám. csillapodj le már! Mi nem két napja Ismerjük egymást. En ... na. hiszen érted. Én nem akarlak bántani léged. Tudom, van neked elég bajod. De értsd meg. az Utóbbi Időben okot adtál rá. hogy kritizáljanak. Van valami a mnga- Wáwdgen, az egész szemléletedben, omiaszemot szúr az emberektek Kula " 1

..... Ismer, d őt

I

gazán derék, rendes ember, én emlékszem, amikor téged kiemellek, nem tudott hová lenni u örömtől. Most azt mondja, nem érti, mi lelt téged, úgy viselkedsz, mint egy bürokrata.

Szerencsés felkapta a felél:- Úgy? Hét ő...?

— ö is, mások Is. Kulcsár annyira jóindulatú, hogy nem Is téged hibáztat, hanem a titkárnődet Azt mondja. az a nő elzár téged a külvilágtól. Egyszorüon senkit sem enged be hozzád.

— Ha akarod — -morgott Szerencsés — vigyétek el mellőlem.

— Csakhogy ón nőm a titkárnőt hibáztatom, hanem tógodet. Szerencsés meghökkent.

Bcnkő könyörtelenül folytatta:

— Visszatérhetünk a mai felszólalásodra Is. Amíg hallgattalak, mindvégig azt éreztem, hogy Igaza van az öreg Kulcsárnak, s a többieknek is. akik panaszkodnak rád. Fellengzős vnp.v és szerénytelen. Nemcsak gommbriskodsz az emberekkel. hanem ami még nagyobb

MINDENFÉLE - minden/t/81

zen boros palackot a fejtre. A modern ..Toll- pisztolyt vett elő és le akarta lőni az üveget. .Sajnálatos módon azonban rosszabbul lőtt. mint Teli Vilmos.

A ..jő" tréfa áldozata életveszélyben forog.

TISZTESSÉGTELEN VERSENY

Egy ismert bécsi borbély újítást vezetett be: vendégelt hajnyírás, vagy borotváló* után ingyen feketével kínálta meg.

A szomszédos kavéhnztulajdonosok felszólították a borbélyt, hogy szüntesse be az ingyen kávé felszolgálását. mert ellenkező esetben át fognak térni arra a gyakorlatra, hogy kávéházi vendégeiket Ingyen borotvái ássál, vagy hajnyírással ajándékozzák meg.

A FARENDÖR

Egy francia városka központjában hosszú Ideig ott állt egy fából készített rendőr, amelyet egyenruhába öltöztettek. A törvénynek és rendnek ez a szimbóluma kedvező halast gyakorolt a gépkocsivezetőkre, s amíg a farendói „szolgálatul teljesített” a városkában, egyetlen autószerencsétlenség sem történt.

Am a rendőrség vezetője sérelmesnek tartotta n dolgot. Ezért hát utasította a helyi rendőrséget, hogy távolítsák el fából faragott kollégájukat. Utasítását az alábbiakkal Indokolta: ..Nagyon szomorú, ha a fa- rendőrről heblzonvosod'k. hogy ugyanannyit ér. mint élő kollégái”.

STIL8EERCTI.KN TELI. VILMOS

Egy nyugatnémet újságíró jól felöntött a garatra, s okkor kedve lámád! Teil Vilmos utánzására. Rá-| vette egyik fintal kollégáját, helvez-1

— Azt mondta, hogy hét éve van itt. Mi a legszembetűnőbb változás hét év óta?

— Először is a házak. Azóta egy teljesen új telep épüli ícl. Es az emberek is változtak valamit. Nem korra értem, hanem szellemileg, tudatilag. Amit a könyvtárról mondtam, az is ide tartozik. És... tudja, képzős koromban még nem hittem volna. hogy ennyire meg lehet szeretni egy falut. Talán mondanom sem kell. hogy annak idején nem valami nagy lelkesedéssel jöttem ide Pestről.

AZTÁN sok érdekes dolgot mond még el. melynek lényege ez: egv szinte tősgyökeres pesti kislány, aki a Vendel utcai tanítóképzőben szerezte meg a képesítőt, eljön BÜkfc- zsércre, — ahonnan már út sem visz tovább. — és Jól érzi magát. Feloldódik teljesen a falu örömében, gondjában. Itthon van. Amikor a fővárosba megy látogatóba szüleihez, várja, hogy leteljen az Idő és azt mondja: hazamegyek. Ide. ebbe a faluba.

— A férjén kívül ml köll ennyire a faluhoz?

— Hivatásomnak éreztem a tanítói pályát. Mindent vállaltam volna

érte.

— Ez nagyon szépen hangzik, de most ne nyilatkozatot adjon.

— Igaza van! De azt hiszem, hogy

ezt nem lehet pontosan meghatározni. Talán csak sej Heini. Annyi mindent csináltam már itt. Mióta itt vagyok. 17 színclóadást tanítottam be___ Az a sok gyerek ... Sok ismerős ember ... Annyi gond. annyi öröm... És azt hiszem, engem is szeretnek az emberek ...

MILYEN erősen világit ez a körégős lámpa! Kényesen, egészen fényesen ... ÍP*

A KÖRÉGO lumpa fényesen világít Akár a villany. Csakhát mégis

— De lehet, hogy amikor újra idelátogatnak, akkor már villany is lesz — mondja Tussay Dénesné pedagógus, aki most arra vállalkozott, hogy elmondja: milyen a kulturális élet itt. Bükkzsércen, ahonnan már út sem visz tovább. — Vissza kell fordulni.

— Először is: Van egy nagyon szép művelődési otthonunk, amivel igazán meg lehet mindenki elégedve. Azt hiszem, még a kövesdiek is elfogadnák. Most kaptunk mozifei- szerelést. A férjem éppen a székekért ment. Most már állandó mozink is lesz.

— Bizony igen! Egy évvel ezelőtt még semmilyen sem volt ... Van színjátszó csoportunk, lánccsoportunk. lesz kézimunkaszakkörünk, méhészszakkörünk. Jaj, de ez már a „lesz"-hez tartozik! Van még rádiónk is, igaz. nem mindig Jó. de ha villanyt kapunk, majd veszünk másikat.

— Kinek van rádiója?

— Hát nekünk! Már mint a művelődési otthonnak, fis dicsekedhetek még egy könyvtárral Is.

— Hány kötetes?

— ötszáz.

— Nem sok.

— Nem? Mikor idejöttem, hét évvel ezelőtt, akkor 70 kötetes volt. 21 állandó olvasóval. Most meg 240 olvasóm van.

— Olvasóm?

— Igen. olvasóm, mert én vagyok a könyvtáros. F,s természetesen, a könyveket Is mindig cseréljük. Az Igaz. nem ártana, ha több lenne. . Szoktunk tartani Ismeretterjesztő előadásokat is. Körülbelül hatvanan. •»«•tvénen szokták meghallgatni.

Louis Volles „Szenteltvíz és kokain" című 4 felvonásot komédiáját mutatták be Gyarmathy Ferenc, a Miskolci Nemzett Színház taoja rendezésében. A ragyogó komédia rendkívül éles vonásokkal, egyben poént poénra halmozva mutatja be az dl- szent kapitalista társadalom erkölcseit. Nincs helyünk, hoou részletezzük a történetet, csak röviden foglalok össze. F.qv kiadó markában ver- oödik eov tehetséges Un*"' író. A kiadó arra kényszeríti. mint

unokaöccse, albérlőként költözzön e<ty kepuszerkeretkedő családjához és az ott tooasztaltakról írton egy reaényt. A fiatalember megismerkedik az álszent család életével. n kispolgári élet soksr.á'nyi fonákránável. Hikos Özeiméivel ós amikor lelenle- *őd*k. hntm tulajdonképpen „kémkedni" iötf a családba, akkor sincs semmi haj. mert a várható honorárium pUcnéheu az álszent családfő nemcsak a lányát adta hozzá feleségül. hanem még hővett szo’aáltat adatot is a megírandó és ellenük szóló regényéhez, hiszen olyan honorárium remélhető, amelyért érdemes önmagukat is leleplezni.

A roouogó komédiát nagyszerűen jelenítette men a tehetséges színjátszó csoport. Gyarmathy Ferenc rendkívül mozgalmasan vitte színpadra a darabot. a komédia feszültsége egyenlete* tempóban. állandóan nő. esettannak n nőének, de a harsonó derű mögött állandóan értődik a vélemény. a kispolaérl életszemlélet elítélése. Noovon lók voltak a szereplők is. Liptay lászló vérmc*. harcias kepyszrrkrreskrdőic, T. Erdélyi Erzsébet akaratnélküU. térjél mindenben követő háziasszonya. T. Kiss Anna tcmnlomjárő, a káplánért rajongó vénkisasszonya. Nemkin Antal induló*os. hóbortos szobrásza, vola- mint Kiss Károly kimért, számító könyvkiadóin — emlékezetes, figuráikat Jót jellemző sok tehetsénrő! tanúskodó alakítások, örömmel Uit- tvk a Untai Tóth fvn első de biztató lépéseit a színpadon és jól sikerült Kiss László Molán-elakltása Igen ízléses Imre TAszlA dísztere.

A József Attila Művelődési Otthon előadása nagyon értékes színfoltja volt az ünnepi műsoroknak és hisz- szúk. hogy ezzel a darabbal még nagyon sokszor fogunk különböző mű- /«** színpadain

találkozni.

Benedek Miklós

c ótódában

aramét az a hatalmas szónyee Jelentette. amelyet az óvod» a szülőkkel közösen vásárolt. Az ÚJ szőnyeg azon kívül, hogy mén szebbé, otthonosabba varázsolja az egyébként is barátságos óvodai termékéi, rendíti- vei praktikus is. Most már nem keli! félteni a gyermekeket a fóliázástól, na nekik éppen csúszkálni való kedvük támad...

B. Koller Erzsébet. Ha az alábbiakban egy-két dolgot mégis kifogásolunk kizárólag a további javítás céljából tesszük, mert kétségtelen, hogy az elmúlt esztendőben a balettiskola munkájában igen nagyarányú fejlődés tapasztalható — erről tanúskodott a bemutató is — és minden remény megvan rá, hogy ez a fejlődés még tovább Ifokozható.

A műsor túlságosan zsúfolt volt. Tizennyolc músorszám erősen igénybevette a szereplőket. Megértjük, hogy a vizsgabemutatón mind többet akartak a növendékek is, mestereik is tudásuk gazdag tárházából bemutatni, azonban ez a túlzott süriteit- ség bizonyos fokig kárára is volt a bemutató egészének. Ez alkalommal valamivel kevesebb bizonyára több lett volna és nem fárasztotta volna ki azokat a végzős növendékeket, akik szólistaként léptek színpadra a kétórás műsoron belill — némelyik 6—7 alkalommal Is. Több szám túlzottan merész vállalkozásnak is tűnt. Egészében mégis csak dicsérhetjük a műsort, a növendékek tehetségét, felkészültségét és egyes számok koreográfiái ötletességét. Nincs mód és hely valamennyi szám és szereplő méltatására, így csak a legkiemelkedőbbeket említjük. Elsőként Turczer Saroltát, akinek Seherezádéja és a ..Hattyú halála" száma szinte a műsor fénypontjának tekinthető. De vele egy sorban kell említenünk Makár Zsuzsa. Strk Judit, Józsa Marika, Barbai Ferenc szerepléseit. Külön szót érdemel Berke Barna. Berke István ős Marton Katalin remekül koreografáll akrobatikus, humoros száma., dlcsérőleg kell megemlékezni Hernádi Ágnesről. Dobos Erzsiről és a műsor sok más szereplőjéről. A szinház fiatal férfitáncosai — Papp Zoltán. Réti Ernő, Albert Károly és Kovács István — kisegítőként működtek közre és művészi teljesítményükkel méltán érdemelték ki a tápról és a dicséretet.

A műsor apró hibái ellenére is csak gratulálni tudunk a táncok koreográfiáját készítő és betanító két balettoktatónak: B. Freimann Ilonának és B. Koller Erzsébetnek.

Szenteltvíz és kokain

Sziporkázván szellemes, maró sza- tiiájú francia komédiával lepte meg a közönséget karácsony másodnapja n. este a miskolci József Attila Művelődési Otthon színjátszó csoportja.

Szőnyeg a:

Miskolcon, a Felszabadítók úti óvodában szombaton délben bensö- seges keretek között rendezték meg az óvoda vezetői és dolgozói a szülőkkel közösen a fenvöfa-ünnepélvt A gyermekek műsorral kedveskedtek a megjelenteknek.

A szépen feldíszített karácsonyit alatt a gyermekek rengeteg új és szép játékot találtak. A legnagyobb

A karácsony két napja bővelkedett emlékezetes kulturális eseményekben. Ki-ki Ízlése szerint válogathatott műsorokban, előadásokban Miskolcon, de a megye legtöbb községében is. Az alábbiakban három kulturális eseményről adunk számot rövid kritikai beszámoló keretében: egy rádiójátékról, egy balett vizsga- bemutatóról és egy öntevékeny szín- játszócsopon bemutatójáról.

Felfelé a porból

Karácsony első napjának estéjén közvetítette a miskolci rádió Szekrényest Lajos ..Felfelé a porból” című rádiójátékát.

A mintegy 35 perces rádiójátéK témáját a szerző igen szerencsésen választotta meg. Mondanivalója nagyon helyes, hasznos, a mához szól még akkor is. amikor a parasztság keserves múltját idézi. Két sokat- szenvedetl parasztember, egy idős férfi és egy Idős özvegyasszony, akiket nagyon-nagyon nyomorulttá lett a hajdani úrlvlláy, egymásra talál az 1956-os ellenforradalmai követő kibontakozás kezdeti időszakában. Férj. feleség lesz belőlük, de boldogulásukat mégsem találják meg. nem lelnek gyógyírt sokévtizedes szenvedéseikre, mert az asszonyt erősen fogvatartják a régi kötöttségek. elsősorban a saját föld birtoklásának vágya. Bár férje szivvel- lélekkel a szövetkezeti gazdálkodás mellett lenne, mégis egyedül kínlódik földecskéjón. mert nem akarja 'elveszíteni asszonyát. Sok-sok tépe- lődés, álmatlanul töltött éjszakák százai után, mdr-mdr megöregedve, napjainkban lépnek végre a boldoguláshoz vezető helyes útra: a szövetkezet útjára.

Szekrényest rendkívül plasztikusan muraija be hőseinek a felszabadulás előtti éleiét, a találkozásukat közvetlenül megelőző életkörülményeiket is. mindazokat az összetevőket. amelyek az öregedő Juli néninek a maga földja utáni vágyát magyarázzák. A regi paraszti sor és a még ma is egyénileg dolgozó idős paraszti család életének helyes bemutatása művészileg megformált érvelés amellett, hogy az idős Szopó András és felesége, továbbá a hasonló családok ezrei csak a szövetkezetben érhetik el a boldogabb öregkort., csak így juthatnak felfelé abból a porból, amit a maguk aprócska földjének Örökös, hátátfájdltó túrása és kilátástól a mága jelent. A rádiójáték szereplői élő, hús-vér emberek, okik a mai paraszti élet Jellemző vonásait testesítik meg.

A rádiójátékot Orosz György Já- szai-dijas rendezésében hallottuk. Orosz a helyes mondanivalójú szövegkönyvet hatásosan, művészién jelenítette meg az audtlio művészet eszközeivel. Szinte filmszerűen pergett a cselekmény, a múltbeli események visszajátszása szervesen illeszkedett a falakba, a /ólválasztott ktaérö, aláfestő zörejek, átkötő zenei motívumok kézzelfoghatóan közeliinkbe hozUik a mai és múltbeli eseményeket. Farkas Endre keltette életre az öreg Szabó alakját. Sokszínű. érzelemdús orgunuma nagyszerűen érvényesült, remekül ábrázolta a társakra vágyó jiarasztember lelkivilágát. Nehéz faladat jutott Gyarmalhy Anikónak, aki mind a mai Juli nemi. mind pedig a vissza- ja’azltokban a 35 évvel fiatalabb Julit Jelenítette meg. Mindkét Julinak élatrekeUés‘h ■» igen hiteles, mélyen emberi alakítást nyújtott, olyant, amelyből megéreztük a so- katszenvedett és magáramaradt idős parasztasszony minden szomorúságát. felcsillanó örömét a maga földje birtoklásinak tudatában, lelki vívódásait a saját föld és a között a közös gazdálkodás között, ahová élete párja Hzivvel-lélokknl x'ágyakozolt. A két főszerepen kívül Do bránszky Zoltán, Forgács Tibor, Pákozdi János. Szili János és Horváth Sándor néhány mondattal jólábrázolt alakításait kell élésérölep tnatamlllcnUnk.

Örömmel hallottuk ezt a rádiójátékot. Egyrészt azért örültünk, mert a miskolci rádió mai tárgyú, hasznos. művészi, nemesen szórakoztató, játékot sugárzott, másrészt azért: mert ezt a jó rádiójátékot miskolci szerző irta. Szívesen hallanánk a miskolci rádióban hasonló rádiójátékokat máskor Is.

Balett vizögabemutató

Szinte már hagyományossá vált. hogy karácsony második napjának délelőttjén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Otthonának balettiskolája vlzsgabemutatót tartson a színházban. Ez alkalommal Is zsúfolásig megtelt nézőtér elölt adlak számot a növendékek felkészültségükről. mestereik munkájáról.

Az igen szép kiállítású, lelkes felkészülésről és sok tudásról tanúskodó műsor egészében szép volt. .TSgérdemclt*n kapták a tapsokat a szereplők, majd a műsor végén a két balettmester: B. Frcimann Leona és