Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
SZOMBAT DÉLUTÁN Művészeti és irodalmi pályázati felhívás Új bélyegek A hét könyvújdonságai ISMERD MEG VAROSUNKAT — ““ÄrsÄÄ'Ä. FALURÓL-FALURA I FÓWY Egyetértésre ran szükség Aranyos az idő! Szinte örül az ember lelke. A Nap mintha feledtetni akarná velünk a sok bosszúságot. A határ újból eleven az abaujszántói járásban. Gép zúg. vetőgép zörren a rögek bukkanóin. máshol burgonyát, répát ásnak. Fóny felé haladva a lapos táblákon is mozgolódást látunk. Vetnek. Ifj. Nagypál Ferenc ingujjra gyűikőzött, mert a nagy munkában lekívánkozik a kabát. Fürgén lépeget a fogatos borona után. mellette egy másik cimborája. — Csak most már tartana ki egy kicsit — Int fejével a Nap felé Nagypál elvtárs —. akkor még »okra haladhatunk. Azt hinné az ember, hogy a jó idő most másokat is felderített, s távolabb is népes a határ. A főnyi tsz- nek 137 tagja van. Egy kisebb hadsereg. Ám itt Fónyban még mindig vértelenek ennek a hadseregnek a katonái. Magyarán: a tagság zöme otthon pihenget, vagy a szőlőben babrál, s van. aki napszám után kilincsel! Mindössze 10—15 ember indul a határ felé ezen a napfényes pénteki napon, pedig a napraforgó, a kukorica még lábon van. A krumpli a földben, s Nagypálék "©ni győzik a vetést. Hol a hiba forrása? Á hibák eredője még az alakuláshoz nyúlik vissza. Tanulságos lenne erről beszélni, de megállapításokkal nem sokra megy a szövetkezet Htűroi azonban ezt a tétlenséget, mikor minden épkézláb embernek dolgoznia kellene — bőn. A szövetkezetben úgy találkoznak az emberek a szocializmussal, hogy a munkájuk, a helytállásuk arányában részesednek a javakból. Ez így igazságos. Fónyban azonban a szövetkezet létrejöttével nem változott úgy a helyzet, mint ahogy azt várni lehetett. A legtöbb tag szőlővel rendelkezik. Vannak olyanok, akik több mint «00 négyszögöl szőlőt művelnék a háztájiban. Ha összeadjuk a háztájiban művelt szőlőt, az összesen 40 holdra rúg. A szőlő mellett van még háztáji szántó is. Ez világosan mutatja, hogy a háztájiban való elfoglaltság eleve elvonja az erflcet a munkától. Hogy ez a törvénysértő, alapszabályellenes helyzet kialakult, nyilvánvalóan több felelős beosztású embernek felveti a a felelősségét. Hibáztathatók ezért a közvetlen irányító felsőbb szervek is A járási tanács, a pártbizottság tud a helyzetről. A tanács felülvizsgálta ezt az állapotot, s újból megállapította a háztáji területek nagyságát. Az alapszabály értelmében ennek most már a legsürgősebben érvényt kell szerezni. Enélkül a Jövedelemben való részesedés igazságtalan különbségeit eleve nem lehet megszüntetni. A tsz-tag a tsz-ben dolgozzon A féreg máshol is rág. A szövetkezet tagjainak nagy réséé — a leghasználhatóbb emberek — a közeli erdőgazdaságokba, üzemekbe járnak dolgozni. Szőlő, háztáji, fix fizetés — s a tsz-ben nem megy a munka. A helyi tanács, a tsz vezetői eredménytelenül hadakoznak ez ellen. A vállalatok. a törvényeket felrúgva, a községi tanács és a tsz beleegyezése nélkül alkalmazzák a tsz-tagokat. A MÁV Miskolci Építési Főnöksége Öpalkó Lajos tsz-tag esetében így válaszolt a tanácsnak: ., .. értesítjük, hogy az érvényben lévő rendelkezéseink értelmében olyan indokkal, hogy a dolgozó tsz-tag, munkaviszonyát felmondani nem tudjuk." Tehát az Építési Főnökség rendelkezései előbbre valóak, mint az állam törvényei. De ilyen választ többet is idézhetnénk. Nyilván, ha a vállalatok alkalmazzák a tsz-tagokat kérdezet- lenül. később már kényelmetlen felmondani. s talán meg sem lehet tenni. A közeli erdőgazdaságokban dolgozó tsz-tagok annak idején, az alakuláskor azt ígérték, hogy családtagjaik igen Is a tsz-ben dolgoznak, sőt masuk Is segédkeznek majd. Ezt az ígéretet nem teljesítették. És sainos. a tagokat alkalmazó gazdaságok vezetői sem törődnek azzal, hogy magyarázó. felvilágosító szóval segítsenek. Ez azt mutatja, hogy hiányzik az említett vállalatok vezetőinek felelősségérzete a mezőgazdaság ügye iránt, melynek átalakításáért oly nagy erőfeszítéseket teszünk. Nincs helye a viszálykodásnak Korábban sok kárt okozott a helytelen vezetés is. Az enyveskezű. felelőtlen embereket félreállították, felelősségre vonták. Sokat vártak a községben az új vezetőktől, Bártfai János elnöktől. Pádár Kálmán agronó- mustól. Tehetséges, ambiciózus emberek ők. A tagság jó megismerése, gondjaikban, bajaikban való osztozás tovább tudná javítani a vezetés eredményességét, helyes stílusát. Sajnos azonban, a két vezető engesztelhetetlen személyi harcban áll egymással. Úgymond, mind a kettő nyakas, s nem keresik a közeledés szálait. Ez így nem mehet tovább! A tagság, a szövetkezet érdekei kerülnek távolra ebben a személyeskedésben. A két vezetőnek keresnie kell a har- mónikus együttműködés lehetőségeit, hiszen közös a céljuk: felvirágoztatni a tsz-t. s nagyobb jövedelmet biztosítani a tagságnak, vonzóvá tenni a közös munkát. Egy falu sorsa, jövője, boldogulása nyugszik a kezükben. Minden nagyotmondás nélkül úgy bizonyítják jó hazafiságukat, ha a tsz céljait megértve félre teszik sértődéseiket. Ügyelni kell arra. hogy részrehajlás nélkül irányítsák a munkát. foglalkozzanak az emberekkel. Csak becsületesen megdolgozott munkaegységet lehet nyilvántartásba venni. Ezért olyan lépéseik, mint ahogy két asszony szakácskodásért egyenként csaknem két és fél munkaegységet kapjon egynapi munkáért, önkéntelenül is visszatetsző, s eleve elégedetlenséget szül a becsületesen dolgozó tagság körében. Együtt a tagsággal, a közös célokért — ez legyen a vezetők legfőbb törekvése. Fónyban a szervezésben, a munkában adódó hibák mellett vannak ellenségei is a szövetkezésnek. Aljas módon próbálnak dezorganizálni, névtelen leveleket küldözgetnek, alattomosan fenyegetőznek, a munkától akarják távol tartani az embereiket. Politikai támadásba már nem kezdhetnek, s így gazdasági akadályokat igyekeznek támasztani. Ezekről a sötétben bujkáló gazemberekről — csak néhányan lehetnek — előbb-utóbb lehull az álarc, s a törvény szigorát, vasíkezét nem kerülhetik el. Amikor Fónyban most sdkan fáradoznak a kibontakozásért, a becsületes tagoktól várhatjuk a legtöbbet, azoktól, akik soha nem Ismertek kényelmeskedést. s ma is dolgoznak. Eddigi helytállásuk is tiszteletet, elismerést váltott ki. Köszönet példamutató magatartásukért. A továbbiakban a szövetkezet kommunistáival Összefogva dolgozzanak, segítsék kijavítani az említett hibákat. Lesz még jó tsz Fónvban. akárhogy is hangzik ez most. Pótolva a táperőt. a talaj jó! terem, a termés az idén is ió. Egyetértésre van szükség. S arra. hogy a járási szervek minden támogatást megadjanak. Segítsék át a nehézségeken a termelőszövetkezetet Akarat, becsület, jó munka kel!. Csak így múlnak el a hajts. Garami Ernő fiú után — nem az iskolapadból került ide. Egy téglagyárban dolgozott, ^ forgás, olyan nagytakarítás féle. Vájártanulók futnák, kezükben vízzel telt vödörrel, mások vizes ruhával törlik fel a nappali szobák padlóját. Aztán, hogy készen vannak, egymásután tűnnek el, ki erre. ki arra. A Kilián-szakasz szobája elég népes. Az asztalnál két ifjú az asztalra könyökölve végtelen nyugalommal sakkozik. Egy másik fiú — Pethő Imre — egy szépirodalmi könyvbe merül el nagy buzgalommal. Nagyon szeret olvasni. Ez a kedvenc szórakozása. Mennyit olvas? — Minden hónapban egy könyvet — mondja. Rajta jóval túltesz a nyúlánk. keskenyarcú, szélesen mosolygó Laskai Tibor, ö az ügyeletes. Tulajdonképpen semmi köze az egészhez, hiszen Csaba a soros, dehát neki valami elfoglaltsága akadt, s Laskai elvállalta helyette. — Úgyis csak olvastam volna —; vonja men a vállát. A többiek azt mondják, 6 már nem is olvas. „falian a könyveket. Egy-! időben falta a ponvvákat i*. de most már jobban megválasztja az olvasnivalót. — Nem győzünk neki könyvet hozni — így egy másik társa. T askai huncut fényekkel a sze- miben mosolyog, látszik, tetszik is neki a dolog, hogy róla esik szó. de mégis van valami nyugtalanító, valami visszahúzódó, valami szertelenség benne. Hasonlít az olyan fiúkhoz, akiben nincsenek nagy célok, aki még maga se tudja, mit akar, s aszerint formálódik élete, ahogy sodorja az élet, ahogy jó, vagy rossz kezekbe kerül nevelése. Az első évben sok gond volt vele, nem a tanulás. inkább a magatartása miatt. Most már rendesen iHselkedik, s jó bányász lesz belőle. Volt s esetleges hibáiért nem is 6 a felelős. Nemcsak az 6, hanem sok vájártanuló életében a letűnt s lassan elfelejtett háború vicsorog vissza. Apja 1944-ben a há- ború áldozata lett. ö nem is emlék- ■ szik rá, hiszen mindössze két hetes volt, nem is tudja, nem is érezte, mi az apai szeretet, s így nem kapta meg azt. amit egy fiú kaphat az apától az életre, a jövőre vonatkozóan. És több vájártanuló van itt. aki hasonló veszteséggel kezdi az életet. Talán nem is illik, nem is kellene ilyen dolgokról írni. dehát ahol em-; béri sorsok formálásával foglalkoz- nők. minden ilyen momentumot figyelembe kell venni, is figyelembe is ; veszik. Ezért is nevelhetnek jó szakembereket. A z idő lassan a késő délutánba a hajlik, lágy színekkel jön az őszi alkony. A fiúk észre se veszik az idő múlását. Fenn a játékteremben csattannak a biliárdgolyók, lágy ziz- zenéssel fordulnak a könyvek lapjai, * mások a televízió képernyője előtt ülve figyelik az adást. Az óra kismutatója lassan a kilences felé közeleg. Vidáman, zajosan érkeznek vissza a fiúk a városból. A felső emeleten kígyóinak, aztán később kihunynak a fények, és sötét éj öleli körül a robusztus épület- óriást. Vége a Hétnek. Csorba Barna A Tanácsház (éren, a megyei tanács épületével szemben egy száz éve* épület látható. A felszabadulás előtt zárda volt. szigorú apácák nevelték * fiatal lányokat. Ma a Herman Ottó Leánygimnázium növendékei laknak benne. Szabados György Miskolc egyik legjellegzetesebb része a Sötét-kapu. A XVIII. században épült, csak a XIX. században húztak rá emeletet. A Sötét-kapuból nyílik az a kapu- Kfttárat. amelynek lépcsőházában hatalmas márvány táblával örökítették meg Déryné emlékét. népszerű regényét, A parmai kolostor-t az Európa Kiadó jelentette meg. Képek és képzelgések címmel jelent meg Rónay György új regénye a Magvető Kiadónál. A sajátos humorú Móra-i szemlélet mélyeibe enged bepillantást a Móra Ferenc aforizmáit tartalmazó Bolondságok című kötet. Az Ifjúsági Kiadó újdonsága Alföldi László A szomjazó sivatag című, érdekes útleírása. Az Akadémiai Kiadónál megjelent a 16 kötetre tervezett Vörösmarty Mihály összes Művei című sorozat első két kötete, mely a kisebb költeményeket tartalmazza. Második kiadásban látott napvilágot Bárdi Ödön Thália mosolya című anekdotagyüj- teménye. Saljapin, az operaszinpad egyik legnagyobb énekes-színész egyénisége beszéli el kalandokban gazdag gyermek- és ifjúkorát. Ifjúságom című Önéletrajzában. Stendhal letésének 90. évfordulójának emlékére, arcképét ábrázoló ugyancsak 60 filléres bélyeget hoz forgalomba a Az új arcképes bélyegek 1961. január 31-ig használhatók ’ fel postai küldemények bérmentesítésére. (MTI) Négy, arcképes bélyeget hozott forgalomba. s rövidesen újabb három ilyen bélyeget ad ki a posta. Az idei arcképes bélyegsorozat újabb értékei Erkel Ferencet és Bolyai Jánost ábrázoló 60 filléres bélyegek árusítását november 6-án kezdik meg. November 7-én V. I. Lenin szünet venni. A seregszemlére december 10-ig, a képzőművészeti és irodalmi pályázatra március 10-ig lehet jelentkezni. A jelentkezéseket, valamint a pályaműveket a megjelölt határidőig a Győr-Sopron megyei KISZ-bizottsághoz kell eljuttatni, ahol az érdeklődőknek részletes felvilágosítást adnak majd a pályázati feltételekre vonatkozólag. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Győr-Sopron megyei bizottsága Kilián György emlékére kulturális seregszemlét rendez és művészeti pályázatot hirdet. A seregszemlén és művészeti pályázaton részt vehetnek országunk vállalati kultúregyüt- tesei, valamint képzőművészete csoportjai. A képzőművészeti és irodalmi pályázaton egyénileg is részt leegy tucatnyi Pesten sportversenyen, sokan hazautaztak, mások szórakoznak. Ki moziba, színházba megy, ki tánciskolába... Egy vájártanuló, Czvrba Sándor III.-os közeleg. Haza szeretne menni szüleihez Prügyre. A nevelőtanár minden további nélkül megadja az engedélyt. Czirba apja állami gazdaságban dolgozik, ö bányász lesz. Talán mén több is. — Ha itt végzek, technikumba akarok menni. Miért? Kedvem van hozzá és érdemes. Ezt az „érdemes”-i nagy magabiztossággal, meggyőződéssel ej*i ki. És nem ő az egyetlen, akinek ilyen határozott célja van a továbbtanulásra. F.gu energikus arcú fiú — Csaba Levente — a vájárképzés meúet* gimnáziumba jár. Most végzi a III.-at. Hogy mi a terve? — Szeretnék mérnökire menni —4 jelenti fci. Nyúlánk Hú — Losonczi Sándor — lép n nevelőtanár elé. — Szeretnék tánciskolábn menni — mondja halkan, váouok^zón. “ És miért nem mehetsz? — Felírtak az egyesek közé —* mondja traoikvsnn. Oravecz kicsit töpreng, s barátságosan mond**. — A>t hiszem, itt erm kis tévédét v*n Menj csak mnioodtan. De a jövőhéten egy kicsit lelkiismeretesebben tanulj. A Hú arcán könnyed mosolyban öröm félő fut át. Harsányan köszön. s majdnem futva hctgvja él az intézetet. — ö már «** Int a tanár az »ItOpö JLféla s kicsit ünnepélyes csönd, 191 hangulat terpeszkedik a perecest bányatelep fölött, az erdők szegélyén, a szeszélyes Bükk lágy ölén fekvő vájártanuló intézeten. A hatalmas. hosszú. 3 emeletes épületóriás *- amely 10 éves megléte alatt sok száz jó bányászt nevelt — most majdnem kihaltnak látszik. Az egyik emeleti erkélynek támaszkodva néhány vájártanuló sütkérezik az aranyló őszi napfényben, időnként egy-egy csoport elegánsan öltözött fiatal hagyja el az intézetet, s fürge léptekkel indul lefelé. Aztán megint csönd, álmosító szombat délutáni csönd... Az első emelet, ahol hétköznap az elméleti képzés folyik, most teljesen üres. Azaz bocsánat... A II. eme léten az ügyeletes — hosszú, nyúlánk fiú — parancsszava hangzik s a folyosóról ütemes léptekkel 20—25 fiú halad lefelé a lépcsőn. A fiúk arcán kis zavar, szégyenérzet féle. Az egyik elsőemeleti helyiségbe lépkednek be, elhelyezkednek a padokba és kicsit fanyar arckifejezéssel hajolnak a könyvek, füzetek fölé. Fiatal nevelőtanár — Oravecz János — úgy a szeme sarkából figyeli elhelyezkedésüket, aztán az ajtót csendesen behajtva, ezt mondja magyarázatképpen. — ök — int befelé a fejével — egyes osztályzatú tanulók. Most pótolják. javítják ki, amiben hét közben elmaradtak... A többiek? Kevesen vannak itthon. Eoy részük a bánijában van gyakorlati munkán.
