Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

SZOMBAT DÉLUTÁN Művészeti és irodalmi pályázati felhívás Új bélyegek A hét könyvújdonságai ISMERD MEG VAROSUNKAT — ““ÄrsÄÄ'Ä. FALURÓL-FALURA I FÓWY Egyetértésre ran szükség Aranyos az idő! Szinte örül az em­ber lelke. A Nap mintha feledtetni akarná velünk a sok bosszúságot. A határ újból eleven az abaujszántói járásban. Gép zúg. vetőgép zörren a rögek bukkanóin. máshol burgonyát, répát ásnak. Fóny felé haladva a lapos táblákon is mozgolódást látunk. Vetnek. Ifj. Nagypál Ferenc ingujjra gyűikőzött, mert a nagy munkában lekívánkozik a kabát. Fürgén lépe­get a fogatos borona után. mellette egy másik cimborája. — Csak most már tartana ki egy kicsit — Int fejével a Nap felé Nagy­pál elvtárs —. akkor még »okra ha­ladhatunk. Azt hinné az ember, hogy a jó idő most másokat is felderített, s távo­labb is népes a határ. A főnyi tsz- nek 137 tagja van. Egy kisebb had­sereg. Ám itt Fónyban még mindig vértelenek ennek a hadseregnek a katonái. Magyarán: a tagság zöme otthon pihenget, vagy a szőlőben babrál, s van. aki napszám után ki­lincsel! Mindössze 10—15 ember in­dul a határ felé ezen a napfényes pénteki napon, pedig a napraforgó, a kukorica még lábon van. A krumpli a földben, s Nagypálék "©ni győzik a vetést. Hol a hiba forrása? Á hibák eredője még az alakulás­hoz nyúlik vissza. Tanulságos lenne erről beszélni, de megállapításokkal nem sokra megy a szövetkezet H­tűroi azonban ezt a tétlenséget, mi­kor minden épkézláb embernek dol­goznia kellene — bőn. A szövetkezet­ben úgy találkoznak az emberek a szocializmussal, hogy a munkájuk, a helytállásuk arányában részesednek a javakból. Ez így igazságos. Fóny­ban azonban a szövetkezet létrejötté­vel nem változott úgy a helyzet, mint ahogy azt várni lehetett. A legtöbb tag szőlővel rendelkezik. Vannak olyanok, akik több mint «00 négy­szögöl szőlőt művelnék a háztájiban. Ha összeadjuk a háztájiban művelt szőlőt, az összesen 40 holdra rúg. A szőlő mellett van még háztáji szántó is. Ez világosan mutatja, hogy a ház­tájiban való elfoglaltság eleve el­vonja az erflcet a munkától. Hogy ez a törvénysértő, alapszabályellenes helyzet kialakult, nyilvánvalóan több felelős beosztású embernek felveti a a felelősségét. Hibáztathatók ezért a közvetlen irányító felsőbb szervek is A járási tanács, a pártbizottság tud a helyzetről. A tanács felülvizsgálta ezt az állapotot, s újból megállapí­totta a háztáji területek nagyságát. Az alapszabály értelmében ennek most már a legsürgősebben érvényt kell szerezni. Enélkül a Jövedelem­ben való részesedés igazságtalan kü­lönbségeit eleve nem lehet megszün­tetni. A tsz-tag a tsz-ben dolgozzon A féreg máshol is rág. A szövetke­zet tagjainak nagy réséé — a leg­használhatóbb emberek — a közeli erdőgazdaságokba, üzemekbe járnak dolgozni. Szőlő, háztáji, fix fizetés — s a tsz-ben nem megy a munka. A helyi tanács, a tsz vezetői eredmény­telenül hadakoznak ez ellen. A válla­latok. a törvényeket felrúgva, a köz­ségi tanács és a tsz beleegyezése nél­kül alkalmazzák a tsz-tagokat. A MÁV Miskolci Építési Főnöksége Öpalkó Lajos tsz-tag esetében így vá­laszolt a tanácsnak: ., .. értesítjük, hogy az érvényben lévő rendelkezé­seink értelmében olyan indokkal, hogy a dolgozó tsz-tag, munkaviszo­nyát felmondani nem tudjuk." Tehát az Építési Főnökség rendelkezései előbbre valóak, mint az állam tör­vényei. De ilyen választ többet is idézhetnénk. Nyilván, ha a vállalatok alkalmazzák a tsz-tagokat kérdezet- lenül. később már kényelmetlen fel­mondani. s talán meg sem lehet tenni. A közeli erdőgazdaságokban dolgozó tsz-tagok annak idején, az alakulás­kor azt ígérték, hogy családtagjaik igen Is a tsz-ben dolgoznak, sőt ma­suk Is segédkeznek majd. Ezt az ígé­retet nem teljesítették. És sainos. a tagokat alkalmazó gazdaságok veze­tői sem törődnek azzal, hogy magya­rázó. felvilágosító szóval segítsenek. Ez azt mutatja, hogy hiányzik az említett vállalatok vezetőinek fele­lősségérzete a mezőgazdaság ügye iránt, melynek átalakításáért oly nagy erőfeszítéseket teszünk. Nincs helye a viszálykodásnak Korábban sok kárt okozott a hely­telen vezetés is. Az enyveskezű. fele­lőtlen embereket félreállították, fele­lősségre vonták. Sokat vártak a köz­ségben az új vezetőktől, Bártfai Já­nos elnöktől. Pádár Kálmán agronó- mustól. Tehetséges, ambiciózus em­berek ők. A tagság jó megismerése, gondjaikban, bajaikban való osztozás tovább tudná javítani a vezetés ered­ményességét, helyes stílusát. Sajnos azonban, a két vezető engesztelhetet­len személyi harcban áll egymással. Úgymond, mind a kettő nyakas, s nem keresik a közeledés szálait. Ez így nem mehet tovább! A tag­ság, a szövetkezet érdekei kerülnek távolra ebben a személyeskedésben. A két vezetőnek keresnie kell a har- mónikus együttműködés lehetőségeit, hiszen közös a céljuk: felvirágoztatni a tsz-t. s nagyobb jövedelmet bizto­sítani a tagságnak, vonzóvá tenni a közös munkát. Egy falu sorsa, jövője, boldogulása nyugszik a kezükben. Minden nagyotmondás nélkül úgy bizonyítják jó hazafiságukat, ha a tsz céljait megértve félre teszik sértő­déseiket. Ügyelni kell arra. hogy részrehajlás nélkül irányítsák a mun­kát. foglalkozzanak az emberekkel. Csak becsületesen megdolgozott mun­kaegységet lehet nyilvántartásba venni. Ezért olyan lépéseik, mint ahogy két asszony szakácskodásért egyenként csaknem két és fél munka­egységet kapjon egynapi munkáért, önkéntelenül is visszatetsző, s eleve elégedetlenséget szül a becsületesen dolgozó tagság körében. Együtt a tagsággal, a közös célokért — ez le­gyen a vezetők legfőbb törekvése. Fónyban a szervezésben, a munká­ban adódó hibák mellett vannak ellenségei is a szövetkezésnek. Aljas módon próbálnak dezorganizálni, névtelen leveleket küldözgetnek, alattomosan fenyegetőznek, a mun­kától akarják távol tartani az embe­reiket. Politikai támadásba már nem kezdhetnek, s így gazdasági akadá­lyokat igyekeznek támasztani. Ezek­ről a sötétben bujkáló gazemberek­ről — csak néhányan lehetnek — előbb-utóbb lehull az álarc, s a tör­vény szigorát, vasíkezét nem kerül­hetik el. Amikor Fónyban most sdkan fára­doznak a kibontakozásért, a becsüle­tes tagoktól várhatjuk a legtöbbet, azoktól, akik soha nem Ismertek ké­nyelmeskedést. s ma is dolgoznak. Eddigi helytállásuk is tiszteletet, el­ismerést váltott ki. Köszönet példa­mutató magatartásukért. A továb­biakban a szövetkezet kommunistái­val Összefogva dolgozzanak, segítsék kijavítani az említett hibákat. Lesz még jó tsz Fónvban. akárhogy is hangzik ez most. Pótolva a táperőt. a talaj jó! terem, a termés az idén is ió. Egyetértésre van szükség. S arra. hogy a járási szervek minden támo­gatást megadjanak. Segítsék át a ne­hézségeken a termelőszövetkezetet Akarat, becsület, jó munka kel!. Csak így múlnak el a hajts. Garami Ernő fiú után — nem az iskolapadból ke­rült ide. Egy téglagyárban dolgozott, ^ forgás, olyan nagytakarítás féle. Vájártanulók futnák, kezükben vízzel telt vödörrel, mások vizes ruhával törlik fel a nappali szobák padlóját. Aztán, hogy készen vannak, egymás­után tűnnek el, ki erre. ki arra. A Kilián-szakasz szobája elég né­pes. Az asztalnál két ifjú az asztalra könyökölve végtelen nyugalommal sakkozik. Egy másik fiú — Pethő Imre — egy szépirodalmi könyvbe merül el nagy buzgalommal. Nagyon szeret olvasni. Ez a kedvenc szóra­kozása. Mennyit olvas? — Minden hónapban egy könyvet — mondja. Rajta jóval túltesz a nyú­lánk. keskenyarcú, szélesen mosolygó Laskai Tibor, ö az ügyeletes. Tulaj­donképpen semmi köze az egészhez, hiszen Csaba a soros, dehát neki va­lami elfoglaltsága akadt, s Laskai el­vállalta helyette. — Úgyis csak olvastam volna —; vonja men a vállát. A többiek azt mondják, 6 már nem is olvas. „falian a könyveket. Egy-! időben falta a ponvvákat i*. de most már jobban megválasztja az olvasni­valót. — Nem győzünk neki könyvet hoz­ni — így egy másik társa. T askai huncut fényekkel a sze- miben mosolyog, látszik, tet­szik is neki a dolog, hogy róla esik szó. de mégis van valami nyugtala­nító, valami visszahúzódó, valami szertelenség benne. Hasonlít az olyan fiúkhoz, akiben nincsenek nagy cé­lok, aki még maga se tudja, mit akar, s aszerint formálódik élete, ahogy sodorja az élet, ahogy jó, vagy rossz kezekbe kerül nevelése. Az első évben sok gond volt vele, nem a ta­nulás. inkább a magatartása miatt. Most már rendesen iHselkedik, s jó bányász lesz belőle. Volt s esetleges hibáiért nem is 6 a felelős. Nemcsak az 6, hanem sok vájártanuló életében a letűnt s lassan elfelejtett háború vicsorog vissza. Apja 1944-ben a há- ború áldozata lett. ö nem is emlék- ■ szik rá, hiszen mindössze két hetes volt, nem is tudja, nem is érezte, mi az apai szeretet, s így nem kapta meg azt. amit egy fiú kaphat az apá­tól az életre, a jövőre vonatkozóan. És több vájártanuló van itt. aki ha­sonló veszteséggel kezdi az életet. Talán nem is illik, nem is kellene ilyen dolgokról írni. dehát ahol em-; béri sorsok formálásával foglalkoz- nők. minden ilyen momentumot fi­gyelembe kell venni, is figyelembe is ; veszik. Ezért is nevelhetnek jó szak­embereket. A z idő lassan a késő délutánba a hajlik, lágy színekkel jön az őszi alkony. A fiúk észre se veszik az idő múlását. Fenn a játékteremben csattannak a biliárdgolyók, lágy ziz- zenéssel fordulnak a könyvek lapjai, * mások a televízió képernyője előtt ülve figyelik az adást. Az óra kismutatója lassan a kilen­ces felé közeleg. Vidáman, zajosan érkeznek vissza a fiúk a városból. A felső emeleten kígyóinak, aztán később kihunynak a fények, és sötét éj öleli körül a robusztus épület- óriást. Vége a Hétnek. Csorba Barna A Tanácsház (éren, a megyei tanács épületével szemben egy száz éve* épü­let látható. A felszabadulás előtt zárda volt. szigorú apácák nevelték * fiatal lányokat. Ma a Herman Ottó Leánygimnázium növendékei laknak benne. Szabados György Miskolc egyik legjellegzetesebb része a Sötét-kapu. A XVIII. században épült, csak a XIX. században húztak rá emeletet. A Sötét-kapuból nyílik az a kapu- Kfttárat. amelynek lépcsőházában hatalmas márvány táblával örökítették meg Déryné emlékét. népszerű regényét, A parmai kolos­tor-t az Európa Kiadó jelentette meg. Képek és képzelgések címmel jelent meg Rónay György új regénye a Magvető Kiadónál. A sajátos humorú Móra-i szemlélet mélyeibe enged be­pillantást a Móra Ferenc aforizmáit tartalmazó Bolondságok című kötet. Az Ifjúsági Kiadó újdonsága Alföldi László A szomjazó sivatag című, ér­dekes útleírása. Az Akadémiai Kiadónál megjelent a 16 kötetre tervezett Vörösmarty Mihály összes Művei című sorozat első két kötete, mely a kisebb költe­ményeket tartalmazza. Második ki­adásban látott napvilágot Bárdi Ödön Thália mosolya című anekdotagyüj- teménye. Saljapin, az operaszinpad egyik legnagyobb énekes-színész egyénisége beszéli el kalandokban gazdag gyermek- és ifjúkorát. Ifjú­ságom című Önéletrajzában. Stendhal letésének 90. évfordulójának emlé­kére, arcképét ábrázoló ugyancsak 60 filléres bélyeget hoz forgalomba a Az új arcképes bélyegek 1961. ja­nuár 31-ig használhatók ’ fel postai küldemények bérmentesítésére. (MTI) Négy, arcképes bélyeget hozott for­galomba. s rövidesen újabb három ilyen bélyeget ad ki a posta. Az idei arcképes bélyegsorozat újabb értékei Erkel Ferencet és Bo­lyai Jánost ábrázoló 60 filléres bélye­gek árusítását november 6-án kezdik meg. November 7-én V. I. Lenin szü­net venni. A seregszemlére decem­ber 10-ig, a képzőművészeti és iro­dalmi pályázatra március 10-ig lehet jelentkezni. A jelentkezéseket, va­lamint a pályaműveket a megjelölt határidőig a Győr-Sopron megyei KISZ-bizottsághoz kell eljuttatni, ahol az érdeklődőknek részletes felvilágosítást adnak majd a pályá­zati feltételekre vonatkozólag. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Győr-Sopron megyei bizottsága Ki­lián György emlékére kulturális se­regszemlét rendez és művészeti pá­lyázatot hirdet. A seregszemlén és művészeti pályázaton részt vehet­nek országunk vállalati kultúregyüt- tesei, valamint képzőművészete cso­portjai. A képzőművészeti és irodal­mi pályázaton egyénileg is részt le­egy tucatnyi Pesten sportversenyen, sokan hazautaztak, mások szórakoz­nak. Ki moziba, színházba megy, ki tánciskolába... Egy vájártanuló, Czvrba Sándor III.-os közeleg. Haza szeretne menni szüleihez Prügyre. A nevelőtanár minden további nélkül megadja az engedélyt. Czirba apja állami gazda­ságban dolgozik, ö bányász lesz. Ta­lán mén több is. — Ha itt végzek, technikumba akarok menni. Miért? Kedvem van hozzá és érdemes. Ezt az „érdemes”-i nagy magabiz­tossággal, meggyőződéssel ej*i ki. És nem ő az egyetlen, akinek ilyen ha­tározott célja van a továbbtanulásra. F.gu energikus arcú fiú — Csaba Le­vente — a vájárképzés meúet* gim­náziumba jár. Most végzi a III.-at. Hogy mi a terve? — Szeretnék mérnökire menni —4 jelenti fci. Nyúlánk Hú — Losonczi Sándor — lép n nevelőtanár elé. — Szeretnék tánciskolábn menni — mondja halkan, váouok^zón. “ És miért nem mehetsz? — Felírtak az egyesek közé —* mondja traoikvsnn. Oravecz kicsit töpreng, s barátságosan mond**. — A>t hiszem, itt erm kis tévédét v*n Menj csak mnioodtan. De a jö­vőhéten egy kicsit lelkiismereteseb­ben tanulj. A Hú arcán könnyed mosolyban öröm félő fut át. Harsányan köszön. s majdnem futva hctgvja él az inté­zetet. — ö már «** Int a tanár az »ItOpö JLféla s kicsit ünnepélyes csönd, 191 hangulat terpeszkedik a pere­cest bányatelep fölött, az erdők sze­gélyén, a szeszélyes Bükk lágy ölén fekvő vájártanuló intézeten. A hatal­mas. hosszú. 3 emeletes épületóriás *- amely 10 éves megléte alatt sok száz jó bányászt nevelt — most majdnem kihaltnak látszik. Az egyik emeleti erkélynek támaszkodva né­hány vájártanuló sütkérezik az aranyló őszi napfényben, időnként egy-egy csoport elegánsan öltözött fiatal hagyja el az intézetet, s fürge léptekkel indul lefelé. Aztán megint csönd, álmosító szombat délutáni csönd... Az első emelet, ahol hétköznap az elméleti képzés folyik, most teljesen üres. Azaz bocsánat... A II. eme lé­ten az ügyeletes — hosszú, nyúlánk fiú — parancsszava hangzik s a fo­lyosóról ütemes léptekkel 20—25 fiú halad lefelé a lépcsőn. A fiúk arcán kis zavar, szégyenérzet féle. Az egyik elsőemeleti helyiségbe lépkednek be, elhelyezkednek a padokba és kicsit fanyar arckifejezéssel hajolnak a könyvek, füzetek fölé. Fiatal nevelő­tanár — Oravecz János — úgy a szeme sarkából figyeli elhelyezkedé­süket, aztán az ajtót csendesen be­hajtva, ezt mondja magyarázat­képpen. — ök — int befelé a fejével — egyes osztályzatú tanulók. Most pó­tolják. javítják ki, amiben hét köz­ben elmaradtak... A többiek? Ke­vesen vannak itthon. Eoy részük a bánijában van gyakorlati munkán.

Next

/
Thumbnails
Contents