Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-30 / 282. szám
4 Ma lékein!. mennyi időt. tölteti mór a helyőrségi fogdában. Talán Uz. vagy tizenegy napja gyötrődik Itt. Súlyos fllggeiemsértés elmén tárták be. A század napiparancs fegyelmi rendelkező részét — fütyülve a szabályzatra —, minden kihallgatás nélkül, már a fogdában közölte vele a napostiszt. Úgy látszik, Borsiczky 'úgy akarja, hogy ne lássa többé a napvilágot. A pallér lélekben összeroskadva hevert a prlccson. Időnként újra meg újra látomások rohamozták meg. Lázálmaiban Bartális építész alakja rémlett föl előtte. Szűkölve várta lesújtó bosszúját. De Bartalis csodálatosképp nem a megrabolt bosszúálló képében Jelent meg vízióiban. Torz gúnyos vigyor terült szét áttetsző ábrázatán. Minden szava Matejka Idegeit hasogatta: ‘ — Ne rémüldözz, te féreg, nekem Immár semmi közöm sincs az ár- nyékvllághoz! Még a holttestemet se fogadta be az anyaföld. Engem egy földöntúli hatalom megragadott és mindenestül felrönltett a nagy semmibe. Ne tólem. hanem önmaeadtól reszkess, Matejka pallér. Látod, mit tesz az arany őrjöngő szeszélye? Tudom, szeretnéd mór megtagadni az aranyaidat, megrontott életed ron- 1 csait. Mohó. ha csak úgy lehetne! Az aranyat felhajszolni — kin és gyötrelem. De megválni tőle szintúgy pokoli szenvedés! Az arany a telkedhez forrod, beveszi magát a véredbe. befészkclődik n velődbe minden seltedet kénye-kedve szerint gvúria ót. Ha szabadulni akarsz tőle. ki kell tépned lelked eev darabját, fet kell tárnod ereidet, bele kell válnod velőd fészkeibe. Csak ezen az áron menekülhetsz! •Matejka eltorzult arccal hallotta mint forrósodik fel az öt kísér** szellem hangja, látta, mint nyúitia felé izzó. csontos újjait. érezte, mint rázza a vállát. Hirtelen felült. Borsiczky főhadnagy ott állt szetvetett lábakkal a HORVATH JÓZSEF: ARANYKALITKA . REGENT prices oldalánál. A pallér szeme előtt összefolyt a tiszt és Bartalis szellem-alakjának képe. Megint itt van. Mindennap itt van. Úgy. amint ígérte:'egy perc nyugalmat sem hagy — Föl! — csattant a főhadnagy parancsa. Matejka föltépúazkodott. s ameny- nyire tudta, összekapta magát — Nos. Matejka? — hallotta földöntúli messzeségből a főhadnagy hangját. — Meggondolta magát végre? Hadd hallom. Hol a rejtekhely? Matejka szája széle hangtalanul mozgott. Mostanában már csak egyszer kapott enni napjában. Ereje kimerült. A főhadnagy kegyetlen, metsző pillantással figyelte a pallért. Talán végre célhoz ér. Sikerül óssze- roppantanla a konok pallér gerincét. — Hová dugtad? Felelj? A lakásodon var, vagy egyebütt? Ml? Kinek adtad oda megőrzésre? — Várt egy kicsit. — Még mindig hallgatsz. Hát Jó. Matejka. Mától kezdve egy falat zabélni valót sem kapsz. Ha még mielőtt megdöglenél. lesz valami mondanivalód, üzenhetsz a fogdával. Magára hagyta a pallért. Matejka lerogyott a prices tövébe. Borsiczky egész lényét égette, feszítette a magatehetetlen düh. Példátlan ez a makacsság. S a dolog most már égetően sürgős. A szovjet csapatok már a Dunántúl térségein harcolnak. Borzasztó, hát valóban lehetetlenség feltartóztatni őket? Csókaváron egyelőre békességes csönd van. Úgy látszik, a 6. német páncélos hadsereg megmenti a helyzetet. A hadműveleti tájékoztatóból la, hogy a 6. német páncél reg Székesfehérvártól éa s körzcttól kelétre hatalmas tel szorítja vissza a szovjet erőket a Dunához. Remélhetőleg Budapestet Is sikerül felmenteni. De hogy mi lesz holnap? Ki tudhatja? S az átkozott pallér hallgat, mint a sír. Hát még, ha tudta volna, .valójában mi történik a fronton? De Borsiczky főhadnagy, éppoly kevéssé, mint Baltazár ezredes, nem nyert értesülést arról, hogy március 16-án, a kora délutáni órákban ji 3. ukrán front csapatai széles fronton ellentá- madósba mentek át. és Székesfehérvár délnyugati körzetében halálos szorítóba fogták a remér.ydús 6. német páncélos hadsereget. A szovjet ellentámadás azóta a front valamennyi szakaszán tért hódított. A német—magyar seregtestek gyors iramban vonultak vissza a szovjet hadsereg ökölcsapásai elől. Elórcve- tett szovjet osztagok már Pápát is elfoglalták. A nád hadvezetőség pedig már eltökélte, hogy utóvéd csatározások közben kivonja a fő erőket az Ausztriában előre elkészített, mélyen tagolt védóövek mögé. Hiszen az ellenállás a Balaton körzetéből kiindult szovjet támadással szemben teljesen reménytelen. A front tehát rohanvást közeledett Csókavárhoz. De Borsiczky reménykedett Csak a célt látta, amely Immár elérhető közelségben állt előtte. Még néhány nap. s megpuhítja a pallért, megkapja az áhított aranyat. Borsiczky a helyőrségi fogdából jövet felsletett az ezred parancsnokság lépcsőjén. Feltűnő riadalom fogadta. Mindenki lótott-futott Per- laky zászlóst pillantotta meg. — Laci! Ml van itt? — Siess a/, ezredes úrhoz! Már kerestet Riadót rendelt el! Borsiczky szédülést érzett Riadói? hogy ez már olcsó ábrándozás. Ezúttal végzetesen lekéste szerencséjét Semmi reménye sincs arra. hogy a kiürítés alatt megszerezhesse az aranyat De ugyanakkor vad szenvedély ágaskodott minden porcikájában. Meg kell szerezni, minden áron meg Kirohant a folyosóra. — Perlaky! — ordította torkasza- kadtából. — Perlaky zászlós úr! A zászlós kidugta n fejét egyik szobából. — Gyere, gyere gyorson! — suttogott a főhadnagy. — Most nem érek rá magyarázkodni, meg kell tenned, amit kérek. Rohanj a helyőrségi fogdába. Ott van. Matejka. a pallér. Hozd ide. amilyen gyorsan csak lehet Utólag mindent megtudsz. Fuss! A zászlós nem tétovázott. Rohint Mátéikéért Borsiczky ezalatt az ez- redorvos rendelőjébe akart bejutni, de az ajtót zárva találta. Nekifeszi- tette a vállát az ajtónak, de az nem engedett. Kétségbeesetten nézett körül. Két katona egy ládát cipelt a folyosón. — Ide. ide. legények! Nyomjuk be ezt az ajtót! — kiáltott rájuk. A három férfi egyszerre támadt az ajtóra. A zár engedeti. Borsiczky körülnézett a szobában. A gyógyszeres szekrényhez lépett. Egy doboz altatószert vett magához.. Húsz tabletta. ..Szigorúan csak orvosi rendelvény- - re. adagja: egy tabletta" — olvasta a dobozról. Rettenetes indulat tombolt az ereiben. Most, vagy soha! Felragadott egy ivópoharat, s mind a húsz tablettát beleszórta. Az orvos papírvágó késével apróra zúzta a tablettákat. Majd a kancsóból félig töltötte a poharat vízzel. A tabletta gyorsan olvadt. Sűrű. tejfelszerű péppé vált a pohárban. Borsiczky visszastetett a szobájába. Maga elé tette az asztalra a haláloa méreggel telt poharat Úgy várta Matejka Andrást (Foí^faíjufc.) Lehetetlen, hogy ilyen váratlanul elbukkan.ak volna az oroszok. Csak icm...? Azonnal Jelentkezett az ezredesnél. Baltazár éktelen haraggal fogadta: • — Főhadnagy úr. ezért még számolunk. Tessék? Hogyan merészel tudtom nélkül elkószálni ilyen helyzetben. tessék? Riadó van. A helyőrséget haladéktalanul kiürítjük, ressék? Mit bámul? Az oroszok itt /annak a város határán, és maga isten tudja, merre lődörög. Tessék? £rr rohanok n hadosztályhoz. Főhadnagy úr felelős az ezredparancsnokig kiürítéséért. Megértette? Tessék? Minden Irományt perceken belül megsemmisíteni, vagy gépjárműre rakni Borsiczky lába földbe gyökerezett, önkéntelenül kitört belőle a kér- iés: — Af oroszok? Es harc nélkül feladjuk a várost, ezredes úr? — Marha! Nem kérdezősködik, megértette? Tessék? Az I. zészlóali Jtóvéde fenntartja a harci érintke- «st, ameddig a várost kiürítjük. Hajtsa végre « parancsomat. Tessék? Az ezredes klvlharzott az épületiéi. felkapott parancsnoki gépkocsijára és a kocsi szédületes iramban hagyta el a várost. A századok egymás után. rendetlen menetben vonultak délnyugat felé. A városkától jelkeletre elterülő térségekről mind erősebben dörgő nehézfegyverek za- iat hozta a szél. — Matejka! -.hasított Borsiczky ludataba a pallér neve. — Hát most mitevő legyen? Mennyi Idejük lehet még Csókaváron? Talán néhány éra. Ha a pallér most .. most végre felfedné titkát, még magához vehetné a kincset. Aztán usgyl... Valami ösztönösen azt súgta neki, bői elővilland leinek hangosabb és szenvedélyesebb csillogására és ha az egyik képnél az aprólékosabb és részletezőbb kedvű előadásmódon időzött, a másik képen máris meglelheti az össze/ogottabb és nagyvonalúságra törekvő eésetkezelés szépségeit. E szemgyönyörködiető változatosságot egybekapcsolja, hogy valamennyi művész mai életünkből választotta tárgyát, valamennyiket a hétköznapok. a munka szépségei, szocialista hazánk lüktető építése ihlette. Mindennapi életünk végtelenül gazdag forrás, a munka pedig ugyancsak sokféle és alig találhatiuk olyan ágazatát, amelynek művészi megragadásával itt ne találkoznánk. A művészeket és műveket mind felsorolnunk nem lehet, említsünk csak néhányat jellemző „«Idaképpen. Láthatjuk és érezhetjük a nagy énitkezések ritmusát Bcmáth Aurél. Czene Béla. Mórit: Sándor Ősz Dénes. Patay László kémein; a vasasok kemény küzdelmét és hősies he'yt- ~Uását P. Bak János. Csabai Kálmán, Szentgyörgyl Kornél. Lvkovszky László képein: megtalálhatinv a ng- tztok munkáiét Hl Vádi Erzsébet, Konok Tamás. Kristó• J‘és mások alkotásain. Kertészkedő lányok. úttörők vidámsága, cukrászdák sri- nessáne a lahoratőríum-k "imbi'-i-i között flauem vcovésr a békeryOlé- sen eguet akaró munkások, mind tárával ennek a aazdna mmtésnak. Vau József . Ózd város felszabadít- ’ása~ című kénén történelmü-k em-ik 'eijngauabh niltanatát Idézi elénk. Növeli a kiállítás *£**«*Őrt. hogy a mvnka oly háló» festői küls*séaei mellett, eövre nagyobb ét jelentőbb szereoe' kopott a vassal. kaszával. vegyszerrel rop* do’oozó ember alakia. At eddi Hegnél nagyobb fioláimét fordítottak művit, tzeivk arra. hogyan formálja a mvnka. a lenföbj, mü"é*tt téma, az em- ‘•er jellemét eszejárását. magatartását. egyéniségét. Nem adna teltet kévét mai életünkről a kiállítás. ha nem sorakoztatná fel mlndennanioink olyan szén- beit. amelynek animal *s erkölcsi "•"oMt n munka terem*! meg. Not tartanak művészeink a szén feladat megoldáson? Erre többek között ennek e ^. ’ászt adnia. A kt*V't*s iele**6’éo* ?*** 1n~ ”*’t6 a közömén fizott érdeklődjis ez alapos részletes, elemző bírálatra is. Szinte közhelynek hatm™ hogy művészetünk nemcsak azért új. mert új életünket ábrázolja. hon?m azért Is. mert maécéndsa. támogatóia a nép lett. A kiállítás kévei méltók arra. hogy a legmegfelelőbb helyükre, a dolgozó nép tulajdonába, a miskolci gyárak, intézmények, szövetkezetek, közületek falára kerüljenek. Nagy László. a Képcsarnok Vállalat igazgatója A művészeteknek tisztinek ósidók óta témája, tárgya, ihletóje a tevékeny ember, a természettel küszködő, a természetet alakiló dolgozó ember. A barlangi festmények vadász jeleneteitől. Goya köszörűsén keresztül hosszú út vezetett a mai festőkig, akik a munkálkodó, új társadalom felépítésén fáradozó embert tudatosan választják müveik témájául, egyetértve az emberrel és céljával, megörökítve a sokszínű életet, a ragyogást és az árnyékot, a hétköznapokat és a piros ünnepeket. Szakszervezeti művelődési otthonok, gyárak, közületek. termelőszövetkezetek. üzemek részéről egyre növekedő igény nyilvánult meg. hogy reprezentatív helyiségeiket olyan képzőművészeti alkotásokkal díszítsék, amelyek a dolgozó ember életet- tükrözik. Művészek és új közönség közös igényének szándékozott elegét tenn a Képcsarnok Vállalat, amikor mai életünket és ebben elsősorban a munkát ábrázoló festmények csapatát gyűjtötte össze és állította ki, először ez év februárjában Budapesten a Csók Galériában, majd az ország legfontosabb városaiban. Sztálinvárostól Győrig. A kiállításnak jelentős sikete volt • közönségnél és művészeknél egyaránt és ezért a Képcsarnok közvetlen kapcsolatot hozott létre a festők és az új Maecenás. a gyárak és üzemek képviselői között. Festők indultak el a gyárakba és a földekre, hogy lássák és megörökítsék a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, az embert, aki formálja az új életet és benne önmagát )s. így. közös törekvések eredményeképpen született az a kiállítás, amely Miskolcon, a KPVDSZ kultúrtermében ma nyitja meg kapuját. A tárlaton hatvanegynéhány « tariaton képpel találkozik a látogató. A mondanivalót, az eszmei tárgyat tekintve egyivású képek ezek. és mégis, művészi felfogás és előadásmód tekintetében: ahány művész alkotta őket, annyifélék. Szelíd összhangba komoonált árnyalatok finom-- ságán épp úgy megpihenhet a szem. mint ahogy felfigyelhet a sötét álap— 'Műsoros előadás volt kedden a Diósgyőri Gépgyárak Szinvavölgyi Művelődési Köre irodalmi szakosztályának és az MSZBT-nek rendezésében. Kabdebó Lóránt tanár tartott bevezető előadást, majd Gorkij egy novellája, továbbá Martinov *és Isza- kovszkij versel hangzottak el. Államigazgatási 'ankét j A TIT Bontod megyei szervezeté- J nek Jog- én államtudományi szak- j osztálya, a Magyar Jogász Szövetség j Bonod megyei szervezete és a Mis- j kolci ügyvédi Kamara — a Közgaz- J daságl éa Jogi Könyvkiadó közremű- J ködösével — november 3ö-án este j 19 órai kezdettel az Értelmiségi j Klubban dr. Toldy Ferene és dr. Pá- J kay Barnabás: „Az államigazgatási 2 eljárás általános szabályai” című « könyvéről ankétot rendez. Bevezető J előadást tart dr. Antalffy György ] egyetemi tanár, a szegedi Tudó- « mányegyetem rektora. Korreferen- « sek: dr. Kovács Tibor, a Kormány- * titkárság osztályvezetője. Rozgonyi { Jenő. a városi tanács Igazgatási ősz- i tályának vezetője és dr. Császár Fe- ] renc járásbíróság! elnökhelyettes. Az - előadást és korreferátumokat vita « követi.---------:------ J j A hét ktínyvu'rionságai j Az Európa Ismét közreadta Tbo- * más Mann hatalmas családregényét. A ■ Buddembrook-ház-o\. Marglta Figuii, • szlovák író regénye a Három pejló. a • szlovák falu életét mutatja be. A J Szépirodalmi Kiadónál jelent meg J Kuncz Aladár Fekete kolostor című J regénye, nz első világháború francia J Internálótáboránnk életéről. Otcená- J sek csehszlovák írónak a televízióból i ismert regénye a Romeo, Júlia és a 2 sötétség. A Világirodnlm* Kiskönyv- I tár új kötete Bemar* Shaw Srent | Jo/iannd-ja. az író előszavává’. Az « Olcsó Könyvtár újdonsága . Gogol « örök bee* ű regénye, a Holt lelkek, ké! I kötetben. * ÖRDÖG A*t én fiam is olyan, mint a többi gyerek. Nem jobb és nem rosszabb. Abban is hasonlít pajtásaira. hogy gyűjtöget. Mindenfélét. Könnyebb lenne felsorolni, amit még nem gyűjtött. Mióta olvastam egy hosszú tanulmányt az „apró- gyűjtés” szórakoztató, nevelő holtáról, még. örülök is ennek. Ebbe az örömbe azonban néha üröm vegyül, így a minap is. Megjött a gyerek. — Apu! Irtó klassz szalvétákat cseréltem. Tudod, apu, rajta van egy ördög, három ágú vlllávn’. szarva van és lángokban ég. — Biztos külföldi — mondom és közben emlegetem a rokonokat, akik ilyesmit küldözgetnek itteni hozzátartozóiknak, ahogyan azt a Psota Irén megénekelte. — Ah. nem — így a fiú. — Magyar. Miskolci! — Nem tévedsz, fiacskám? — Ha akarod, megmutathatom — és már nyitja is az iskolatáskát. Előszedi. Tényleg. Nem akarok hinni a szememnek. Nagyalakú, négyszinnyomásos szalvéta, Valóban rajta van az ördög, bil kezében három ágú villa. j <bh kezével figyelmeztetően fnf a felette lévő szövegre. ..Ne csak guü*tne a Ptztn. sitó szalvétáit hanem kössön Is ált. háztartási MzfosfMst" Szétterítem a oanlrt. körbenvnmt'-'va: ..Állami Biztosító Miskolc.” Mind a n*gy tarkón illusztrációk. Eov fészekben három mnd*r1‘6ka. madármnma eteti őket. fölöttük a felírás: ..Életbiztosítással gondoskodjék családjáról” (?l). Másik: kisfiú, kislány. Felírás: „Kössünk tanuló-baleset biztosítást”... — És mondd. apu. ez túzrakó villa? És a szarva az igazi? — Tényleg van pokol? — Nem fogy ki a kérdésekből, öt nem érdekli a kismadár, meg a tanulópár, látta már a lillafüredi Palota-szállót. neki csak az ördög furdalja az oldalát. Érthető: iskolában nem tanulta, itthon nem hall róla. képeken nem látja — megkérdezi. Végeredményben ez „aprőgyüjtéf. ami neveli a gyerekeket. Akik a szalvétát tervezik, ezt szem előtt tartják. — Tudod, kisfiam — kezdem magyarázni... Közben pedig arra gondolok, hogy miért kell jó ügyet ilyen rossz eszközökkel szolgálni. Ha már felhasználják a szalvétát a propagandára, ám tegyék, de ne igy! Meg kellene gondolni, mit adunk a gyerekek kezébe. Ha ennek a szalvétának a tervét négy színben és nagu tömegben történt kinyomtatása előtt látta volna egy vedagőgus vagy olyasvalaki, aki a gyermekek nevelésével foglalkozik, bizonyára tiltakozott volna a M- nyomatása ellen. — De apuka! Ha se ördög, se pokol, nincs. miért nyomatták ezt ide? A gyerek kérdéseire válaszolnom kell. Az én fiam is olyan, mint a többi averek. Kérdez és elvária. hogy válaszollak neki. A pajtásai is ez* teszik. 6 I« így van vele. Mondják, mit válaszoljak neki? (déri) Qetpijzeiek lót. Régi kívánság tel- sejül ezzel, hiszen állandóan gondot okoz Sárospatakon a kirándulók elhelyezése. Most folyik az épület berendezése.. felszerelés- úgy. hogy kora tavasszal már igénybe is vehetik az ideérkező vendégek. Szép terveket készített a földművesszövetkezet is a híres iskolaváros Idegenfor- * galmának fejlesztése érdekében. Végül a Bodrog-part rendezése és Tokaj— Sárospatak között egy vízibusz járat Indítása szerepel az elkövetkező évek tervei között, amelyeknek a megvalósítása minden bizonnyal még vonzóbbá teszi a kirándulók, fú- risták számára Toka.1- Hegyallát és annak nagymúltú központját: Sárospatakot. ségi tanács alkalmas telket biztosít a pedagógusoknak. Már eddig is többmillió forintot költött a művelődésügyi kormányzat a Rákóczi- vár restaurálására. Az elkövetkező években további 5 millió forint felhasználásával teljesen helyreállítják megyénknek ért a lenyűgözően szép várépítészet! remekét, s feltárják a földalatti kazamatákat. alagutak* t felépítik a lerombolt bástyákat. Az idegenforgalom növekedése megkívánja egy idegenforgalmi hivatal létesítését. A tárgyalások ebben az ügyben is megkezdődtek. Hamarosan átadlak rendeltetésének a vár közeliben megnyíló 70 ágyas túristaszálhoza tálát az Ivóvíz kérdésének megoldását. Ennek első lépéseként a Kossuth és a Szemere utcákat már bituhienburkolattal látták el. Megkezdték a járdák aszfaltozását is. de ez a munka érthetetlen módon abba is maradt, pedig az őszi-téli sár. víz Igen nagy kárt tehet a felszaggatott lárdatest fanjaiban, nem beszélve arról a sok kel-, lemetlenségról. amelyet a felfröccsenő sár és a iárd»*öd*U'K«n meggvü1am1ö tócsák okoznak a járókelőknek. Tervezik egy 36 lakásos pedagógusház építését. A kormánv erre a célra közel 6 milliós . hitelkeretet biztosítón, s nz. építkezést azonnal megkezdik. mihelyt a közMiskolc. Lillafüred. Tapolca. Aggtelek után az idegenforgalom sorrendjében kétségtelenül Sárospatak köve» kezlk megyénkben. Kiderül ez abból a statisztikai adatból, hogv több mint ötvenezer hazai és külföld! látogató kereste fel ebben az évben is ezt a történelmi emlékekben gazdag városkát. S mivel az érdeklődés iránta évről-évre nő. a Hazafias Népfront he- lvi bizottsága is állandóan napirenden tárttá a negvmúltú Iskolaváros fejlesztésének kérdését Az egyik értekezleten /például megvitatták azt a távlati tervet. amely az elkövetkező 13 év alatt Irányt szab Sárospatak fejlesztésének. Eszerint a községi tanács sürgős feladatának tekinti az utcák, járdák rendbeTervek Sárospatak fejlesztésére „A munka dicsérete“
