Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

Vasárnap. 1960. november 27. Nemzetközi Műszaki Könyvkiállítás Megnyílt a lengyel politikai pia kátkiál lítás Szombaton a déli órákban a Lenin Kohászati Művek vendégházának elő­csarnokában megnyílt a lengyel poli­tikai plakátklállltás. A budapesti Len­Mlskolron a városi tanács művelődés- agyi osztálya és a Bartók Béla Mfl­A megnyitó ünnepségen Jelen volt Jan Bystrzyckl elvtárs. a Lengyel Olvasó­terem vezetője, Oalló Ferenc elvtárs. Andrcjovits Ferenc elvtárs, a városi tanács művelődésügyi osztályának he­A megnyitó beszédet Andrejovlts elvtárs tartotta. Hangsúlyozta: Őröm­mel fogadtuk lengyel barátaink aján­latát, hiszen a lengyel plakátművészet Igen magas fokon áll. Utána Bystrzyckl elvtárs mondott beszédet. Beszélt a plakátmflvészek fontos szerepéről, melyet az ország építésében eddig Is mindig betőltöt­A két beszéd után a Jelenlévők meg­tekintették a kiállítást. eSEAKMAOTABOMZAO _______ A hét filmjei: FALU A VÁROS MELLETT — Nehéz helyzetben vagyunk mi itt. Sokan úgy gondolhatják, hogy mivel Felsőzsolca közvetlen Miskolc mellett épült, a város közelsége a kultúrmunkát is gördülékennyé, könnyűvé teszi. Nem egészen ez a helyzet, kérem. Mert a város közel­sége sokmindenben könnyíti ugyan a munkánkat, de a kultúrcsoportok kialakítását például nehezíti is. Ha valaki szórakozni akar, vagy kedve van megnézni egy színdarabot, ak­kor csak felül a buszra, és pár perc múlva Miskolcon van. A legtöbb fi­atal is ott dolgozik. Ezért kultúrcso- portot nehéz szervezni. Másrészt pe­dig a városközelség igényessé teszi a fiatalokat és a falu népét és ha azt akarjuk, hogy rendezvényeink élet­képesek legyenek, akkor nem lép­hetünk fel akármilyen műsorral. Már pedig természetes, hogy életké­pes együttest akarunk és igyekszünk úgy dolgozni, hogy megálljuk a helyünket. Hogy ez sikerül-e? Hát tessék megítélni. Kezdjük az elején.- Van egy... De várjunk egy pillanatra. Hadd mutassuk be a beszélőt: Kovács An­tal a felsőzsolcai művelődési ott­hon igazgatója. Ha szó szerint nem is pontosan így. de tartalmilag ezt mondta el bevezetőjében, itt a ktsz irodájában, ahol mint könyvelő dol­gozik. Milyen kultúrélete van Felső- zsolcának? Milyen egy olyan község kultúrélete, amely közvetlen Miskolc szomszédságában vhn, amelynek há­zait már Miskolcról is lehet látni? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Kovács Antallal. Szóval... — ... Van egy színjátszógárdánk, népizenekarunk, tánczenekarunk és egy tánccsoportunk is, de ez nem állandó Jellegű. Kultúrcsoportunkkal a megyei versenyeken általában az első három hely kérdésébe beleszó­lunk. A múlt évben például kaptunk húszezer forint jutalmat is, ebbő. Minthogy november vége leié már rohamléptekkel közelednek az ajándékozási napok, tegnap, vacsora után összeült otthon a családi ta­nács. Senki ne gondolja azonban, hogy ez nálunk alfélé névleges in­tézmény. A családi tanács csak in­dokolt esetben ül össze és az ott ho­zott határozatok végrehajtása min­den családtagra nézve kötelezőek. Reggeli öltözködésnél megállapí­tást nyert, hogy Tünde lányom lá­bára új cipő kell. Családé tanácsülé­sünk előadója részletes elemzés alá veti az ok és okozati összefüggése­ket. napirendre, akarom mondani, véleményezés végett az asztalra ke­rül a folytonossági hiányban szen­vedő cipő. amelyről a családi ta­nács tagjai némi vita utón megál­lapítják: lyukas a talpa, ferdén áll a sarka, mállik a feje, megcsinál­tatni nem érdemes. Határozat: új cipő kell. Felelős: apu. Határidő: holnap reggel. Családi tanácsunk mülcödési sza­bályzata lehetőséget ad azonban in­terpellációra is. Cipőügyben tnfer- pellálok. Mert... — szeretett kis­lányom: cipővel téged egy cipőgyár sem tudna ellátni. Érthetetlen, hogy kéthavonklnt elfogyasztegy cipőt. Nézd jóapádat: ma is abban a ci­pőben jár, amelyben éderanyádat annak idején az anyakönyvvezető elé vitte. A cipőben férni kell, kis- lányom és nem slnkóznl a folyosón, mint azt te teszed: a cipőt kímélni kell édes lányom és nem belegázol­ni lehetőleg minden tócsába, amely- bö' ezen a visszájára fordult őszön aránytalanul sok van a miskolci Utcákon. Nálunk, ha ezt eddig még hozzuk rendbe a művelődési otthont. Igaz, hogy még a színfalat Is be kell festeni, venni kell egy új függönyt is. Na. de ez nem tartozik Ide. — Dehogynem! — Akkor elmondom azt is, hogy belülről a Mozi üzemi Vállalat festet­te ki a termét, mert bérleti viszony­ban vagyunk vele. Általában „ki tu­dunk jönni” egymással. És elmon­dom még azt is, hogy a színjátszók­kal Egri Viktor „Virágzik a hárs" című színdarabját, vagy a „Boldog- ságfelelős"-t tanuljuk majd. De in­kább az előbbit tanuljuk majd meg és karácsonyra mutatjuk be. — Addig már kevés idő van hátra. — Elég lesz az. Hetenként tartunk majd két-három próbát, és így rö­vid idő alatt megtanulhatjuk. A fő­szereplőket már ki Is választottam — És a kultúrcsoport fiataljai vállalják majd ezt a tempót? Hiszen dolgoznak és nincs mindig idejük .. — Vállalják-e? Mór hogyne vál­lalnád! Nem olyan gyerekek azok! Tudja, amikor módunk van rá. min­den évben kirándulunk. Voltunk már Kékeden. Esztergomban. Párá­don, Galyatetőn. Ezek a kirándulá­sok mindig nagyon jól sikerülnek Hogy egy jellemzőt mondjak, példá­ul, amikor Párádon jártunk, kimen­tünk a parkba. Velünk volt a tánc- zenekarunk Is. A. zenekar tagjai mindig maguknál tartják a hangsze­reket A parkban játszani kezdtek, a többiek pedig táncolni. Pár percen belül — nem akarok sokat mondán! — legalább ötven ember vett körű! bennünket, aztán ők is beálltak t táncolók közé. Szóval csak azér mondtam ezt el, hogy érzékeltessem összeszoktak a ml fiatal iáink és le­het rájuk számítani. Kár. hogy f KISZ-szervezetünk nem tölti be ar a feladatát amit be kéne töltenie Valaki egyszer tréfásan azt rnondtí nekem, hogy ..Mi az, Tóni bácsi, ma I ga a KISZ-titkár is?" Nem jó ez így LOQIKA nem tapasztaltad volna, tervsze­rű anyag- és pénzgazdálkodás fo­lyik. Nem vehetek minden második hónapban egy új cipőt. Nem vagyok én egy milliomos. Nem vagyok én egy bankár. Tünde kisasszony a helyzethez il­lő komolysággal hallgatja az atyai intelmeket és aztán, amikor ezen szerencsésen túljutunk, családi ta­nácsülésünk előadója mély sóhajjal beterjeszti a második napirendi — Jön a Télapó. — Na és aztán! Megveszem a ci­pőt Kész. De nejem harcmezére dobja ér­veit. — óh. te keményszívű ember! Hát emlékezz csak a saját gyermek­korodra. Mily nagy izgalmak köze­pette tisztitgattad heteken át a ci­pődet abban a reményben, hogy ama reggelen színes cukrot, csörgő mogyorót találsz benne. — De virgács nem volt — mélá­zok el ábrándosán. — Ne... em?l Referált nekem er­ről az anyósom. Elkövetett csinta- lanságaidhoz képest eoy egész sep­rőre valót megérdemeltél volna. — Na, jól van. fiam. Térjünk a tárgyra. “ Ezt nem szívesen hallgatod... — A tárgyra! — mondom. — Közeledik a neved napja.,. — Megveszed nekem az iáért bőr­kesztyűt meg a mostani helyett egy nyúUzörkalapot. — Bőrkesztyű is, nyúlszőrkalap — Igen. S természetesen rólad is gondoskodunk. De ezt most ne fe­szegessük. Az az én személyi aján­dékom lesz. He megengeded: az utolsó pillanatig titokban tartom. Ráérsz becserélni másnap is. Node, nem akarom én a családi tanácskozás minden részletét a nagyvilág elé tárni. Fentieket is an­nak bizonyítására mondtam el, hogy nálunk komolyan működik ez az in­tézmény. Nálunk demokrácia van és én figyelembe veszek minden alulról jövő kezdeményezést. Summa summárum: elhatároztuk, hogy Tünde lányom a tervszerűbb és takarékosabb cipőelnyúzásra tett Ígéretéért előlegezett bizalomként kérhet egy szánkót a Télavótól, amely ügyben a határozat szerint a kapcsolatot felveszi: apu. Határidő: folyamatos. Ez után az aránytalanul magasra szökött telefonszámlák megszünte­tésére vonatkozó javaslatok szere­peltek napirenden, majd más tárgy nem lévén, az ülést bezártuk. Csa­ládom tagjai aludni tértek, én pe­dig dolgozni vonultam el. hogy megnyugtassam háborgó lelkiisme­retemet: nem kapom érdemtelenül a fizetést. A vékony falon átszűrőd­ni hallom az éj csendjében, hogy a gyerek élménybeszámolót tart szen­dergő anyjának a napközben tör­tént eseményekről. Mindig nagy fi­gyelemmel hallgatjuk kislányunk előadását, amely mások számára szürke, lehet ugyan, de egri twa büszke örömmel hámozza ki belőle, hogy bőrül a gyerek látóköre, ész­jellemű szélhámos útján közelebb jut az ellenállás gócához, leleplez­heti annak vezetőit. Bardone, aki mór többször ült börtönben köztör­vényi bűnök elkövetéséért, a politi­kai foglyok között kicserélődik. Meg­ismerkedik a letartóztatásokkal, látja a szenvedéseiket, lassan tudatára ébred, hogy milyen aljas szerepre vállalkozott és milyen aljas szere­pet szánt neki a német parancsnok­ság. És a film végén igazi hősként hal meg, mint „Rovere tábomok." Ennek a „kétéltű". Illetve új életet megismerő Grimaldinak érdekes fi­guráját Vittorio de Slca kelti életre. A film első felében a szélhámos Grlmaldlt látjuk. A kártya barlang ok látogatóját, a remény vámszedőjét* a németekkel együttműködő, Jellem- telen alakot De a cselekmény fordu­lásában az ő Jellemében is fordulás következik be. A bebörtönzött Gri­maldi megváltozását, lelkének teljem sen más irányba fordulását mutatja be a művész. S éppen ebben rejlik Sica nagysága, hogy mindkét alakért femekül formálja meg, egyéni voná­sokkal ruházza fel. A nagy átalaku­lás mindvégig hihető, emberien hi­teles. A remek, megrázó alakítás na­gyon sokáig emlékezetes lesz. Érde­kes a Müller német ezredest formáló Hannes Messemer alakítása Is. Nem a hasonló filmekben megszokott sza­dista német gyilkost állítja elénk* hanem az „Übermensch" hideg, ki- szómítottságú képviselőjét A rendező Roberto Rossellini ezzel a filmjével ismét hitet \etX haladó gondolkozása, népe Iránti szeretete Amellett. Meggyőző erővel mutatta be bfilmje, hogy a gyenge jellemű em- 4 beire is milyen hatással lehet a kör- Inyezet, a politikai foglyok becsüle­tesen gondolkozó tömegének közel­ii été hogyan formálja át az annyira íingatag ember lelkivilágát le, hogy (az az igazságért, hazájáért hőssé te vtud lenni. Carlo Carlini fényképei f jól ábrázolják a háborúba süppedt ^Genova szürkeségét siralmasságát ^Általában a Rovere tábornok mind ^mondanivalójában, mind művészi ki- ^fejezési formáiban igen kiemelkedő lés hosszú ideig emlékezetes művészi Talkotás, méltán nyerte el az 1959-es ( velencei filmfesztivál nagydíját. (benedek) Egy Ualona „melléket“ keresete Az angol hadügyminisztérium bow- seas búss-vona után úgy döntött, bogy egy heti, aUg nem lehet megtiltani, hogy szolgálati Idején kívül megkeresse egy magma- rangú katonatiszt fizetésének három­A* eset Tony Hatch katona-zenés»- ,{. szel kapcsolatban merült fel. A rang- V- nélküli katona-zenésx feladata, hogy j; a gárda katonazenekara részére ? zenedarabokat másoljon és ezekhez (k kíséretet készítsen. Rzt a mun- »h kát napi néhány óm alatt elvégzi. h azután a londoni Wesiend egyik ele­ji neszből egy nagy hanglemez-cég mű- S vészi vezetőjévé vedlik át és Anglia •A legismertebb slágerénekesei ráaaás- V készíti elő a felvételeket. ..Mellékes U. keresete évi 10 0M fontra tehet«. revesz eseményeket, s jobban fcíszf-jj nézi fantáziájával, mint egy ábrán-Y dós újságíró. Kilenc és negyed tíz^ között aránylag elviselhető módom figyelmeztette az anyja: — Aludjtf már! Kisideig csend, de aztán me-\i gint hallom: J, Aki nem lép egyszerre, ^ nem kap enni estére. j Rá egy bosszús hang felel: & — Csend! i Katonabácai haptákba... <] — Alvási V — Anyu, a majomnak is van ke-\ ze? J — Apád nem tud dolgozni. / — Apu miért nem lefekszik? S Fél tízkor már én is ideges vol- ‘; tam. Háromnegyedkor segélykérő-IV en támadt rám az anyja: ■ — Te vagy az apja! Miért neme fegyelmezed meg? Na, megállj! S az ajtóban tnegál-J tok. jf — Vedd tudomásul, kislányom,j hogy holnap reggel, amikor szénért& megyek a pincébe, találkozom alj Télapóval. Megkérdezi, hogy visel- ] kedtél. aludtál-e? S ha én megmon-f dóm, hogy nem akartál lefeküdni.^ nem hoz ajándékot. A Télapó csakj a jő gyerekeknek hoz szánkót. jf Mondhatom, hatásos érv troli, j Tünde engedelmesen magára húzta-; a takarót és máris úgy tűnt, hogy'í alszik. Mondtam is az anyjának j alig leplezett nagyképűséggel: —jf Látod érteni kell ezt. S ekkor egyx világ omlott össze bennem. Tünde] újra felült és magabiztosan ki&ltot-i ta utánam: & — Hoz a krampusz1 k önodvári Miklós í Milyen hatással lehet a környezet az emberre, mivé válhat az öregedő szélhámos, ha véletlenül politikai foglyok közé Jut a börtönben, meg­ismerkedik az egyszerű emberek, a becsületes emberek igazságával? Hős lehet belőle, mint ahogy hős lett a Rovere tábornok című film központi alakjából, a Grimaldi ezredes néven ismert Bardoneből is. A német megszállás alatt lévő Genovában vagyunk. A háború már a végefelé tart, Badoglio tábornok vezetésével mind többen fordítanak hátat a olasz hadseregből Is a német megszállóknak. Genovában él egy őszülő férfi, akit Grimaldi ezredes néven Ismernek. Ki ez az ember? Röviden válaszolhatunk rá: szélhá­mos, aki a bebörtönzött olasz haza­fiak hozzátartozóit zsarolja, azzal hogy különböző súlyos összegekén közbenjárást Ígér a németeknél. De nem idegen tőle a kártya sem, el­szedi a bordélyházi lányok pénzét barátkozik a német megszállókkal gyenge jellemű fráter. Egyszer raj­taveszt a szélhámosságon. Letartóz- tatjók.És itt kezdődik el Bardonenak (mert az az igazi neve) második élete A németek tudomást szereznek Delle Rovere tábornok, az olasz ellenállá} irányítójának érkezéséről. Egy meg­gondolatlan járőr véletlenül lelövi £ tábornokot, holott annak a személye fontos lett volna, mert rajta keresz­tül próbálták a németek az ellen­állás vonalát felgöngyölíteni. Müllei német parancsnok Bardonet záratja í börtönbe, mint Rovere tábornokot abban a hiszemben, hogy a gyenge Rovere tábornok Olasz-francia film fiú és a bájos Tóth Mari boldogságá­nak betetőzéséért izgul, — figyelmen kívül hagyva az őket körülvevő tár­sadalmat, kort, és egyéb környezeti hátteret. Jó színészek hosszú sora vonul fel a filmben, még a kis szerepekben te nagy nevekkel találkozunk, mindes azonban csak egy-egy villanás, vagy hosszabb-rövidebb jelenet erejéig emel fel és nem tudja feledtetni ve­lünk, hogy a film alkotói általában csak mechanikusan lefotografálták Mikszáth regényét, de nem fordítot­ták lé a kép nyelvére azt, nem tár­ták fel a regény mondanivalóját a maga mélységében. Szórakoztató fil­met alkottak, amelyet felemelt elő- adásszámmal és még a pótszékeken Is zsúfolt nézőtérrel vetítenek egye­lőre a mozik. Kivonatát adják a Mikszáth-i műnek és elsősorban a csak szórakozásra vágyó közönséget elégítik ki.’Kár, mert Mikszáth mű­remeke megérdemelte volna, hogy a szerző halála után ütvén évvel a ma filmművészete legjobb módszereinek, ' művészeti eszközeinek felhasználásá­val, filmszerű" formában kerüljön a Mikszáth-ot tisztelő, vagy Mikszáth- tal még csak most ismerkedő közön­ség elé. Harmadízben filmesítették meg szt a Mikszáth regényt Ez alkalom­mal Thttrzó Gábor forgatókönyve alapján és Gertler Viktor rendezésé­ben. A film alkotói arra törekedtek, hogy a lehetőségekhez mérten mind nagyobb hűséggel tolmácsolják a filmvásznon Mikszáth regényét. En­nek a túlzott ragaszkodásnak lett aztán az eredménye, hogy nem mű­vészi filmet, hanem egy művészien lefényképezett regényt látunk viszont a vetítővásznon. — mondhatni: né­pies, rövidített kiadásban. A filmal­kotók szorosan ragaszkodtak a Mik­száth-i szituációkhoz, gondosan kö­vették meseszövésének fordulatait, azonban, — hogy a nagy terjedelmű regényt száz perc alatt visszaadhas­sák — erősen sűríteniük kellett, ez pe­dig nem mindenkor volt a legszeren­csésebb. Nagyrészt, hiányzott' a film­ből Mikszáth Kálmán „alapállása". Néhány képben — tegyük hozzá, eléggé szatirikusán ábrázolt képben — fel-felvillan ugyan Mikszáth tár- sadalomkrit’kája, a filmben a döntő súly. mégis nem a társadalom bemu­tatására, a dzsentrivllág leleplezésére esik, hanem a helyenkint érzelgősre fogott szerelmi történetre, és a re­gényt nem eléggé ismerő moziláto­gató elsősorban a szélhámos Nosztg A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán regényének újabb magyar filmváltozata összességei öten jei, nanem xgyeKSZiK színvonal szerinti megoszlásban a különböző képzettségű olvasók igé­nyeit is a legmesszebbmenőkig ki­elégíteni. Ez a ritkán látott, nagyméretű ki­állítás nemcsak a műszaki emberek­nek élmény, hanem minden könyv- barátnak is. Természetes, hog\ a külföldi kiadók olyan könyveke\ hoztak ide, amelyeknek nemcsak c tartalma értékes, sokatmondó, ha­nem a kivitelezése is művészi. Pusz­tán mint könyvkiálUtás is nagyot szép, mint műszaki könyvkiállílái pedig nagyon értékes. Az értékérő. azonban itt most többet nem is szól­hatunk. hiszen ez méltányosan, hoz­záillőén szinte lehetetlen is lenne Csak talán ennyit mondjunk hét- köznapiasan: Csemege, Igazi cseme­ge minden szakinak, és minder könyvtár át na k. Olyan csemege melynek az élvezésében csak titkár lehet részünk. Érdemes megnézni. És decembe: másodikéig még bizonyára sokan U fogják felkeresni. Akik pedig felke­resik, nem is csalódnak benne. Aki megnézi az egyetemen a Nem­zetközi Műszaki Könyvkiállítást, az először is a pontos áttekinthetőséget, az ízléses, ügyes elrendezést veszi észre. Az egyes fontos könyvek — ha ugyan szabad ilyen megkülön­böztetést tenni. — valósággal vonják magukhoz a látogatót. A kiállítás anyaga nagyon gazdag. Mintegy 1100 kötet, nyolc szovjet, két NDK, két csehszlovák, egy ro­mán kiadó és a magyar Műszaki Könyvkiadó müvei sorakoznak a polcokon. Olyan kiadók müvei szere­pelnek itt, mint a szovjet Goszener- goiadat könyvei. Ennek a kiadónak az 1960. -évi tervében például 7236 ív szerepel 10 millió példányban, vagy a német Verlag Technik, amely ha­vonta 26 szaklapot, és évente mint­egy 120 műszaki könyvet ad ki. A csehszlovák műszaki könyvkiadás­nak 65 éves múltja van. Az SNTL kiadó olyan kiadványokat választott a magyar bemutatóra, amelyek min­den bizonnyal felkeltik a műszakiak érdeklődését. A román Editura Tech­nika jellemzője, hogy kladványai­Majd arról beszél, hogy a művelő­dési otthon munkájához a kultúr­csoport rendezvényein kívül termé­szetesen még más munka is tartozik. Az őszi-téli szezonban 21 Ismeretter­jesztő előadást tartanak. Ehhez szakfilmet is szereznek, a művelődé­si otthonban mutatják be, amelyik­hez meg nincsep szakfilm. azt az új pártházban rendezik, ahol utáns mindig televíziós előadás van. A? Iskolában Irodalmi szakkört is szer­veztek. Ez a szakkör néhány elő­adást a művelődési otthonban ren­dez. Nagyon jól szoktak sikerülni •ezek az előadások. Például, ha Pe­tőfiről tartanak előadást, akkor a népizenekar is fellép, és eljátssza Petőfi megzenésített költeményeinek egynémelylkét. ... Közben hol ezzel, hol azzal a kérdéssel jönnek hozzá. Vitázni kell. Sok munkája van itt is, szabadidejé­nek nagy részét pedig a falu kultúr- munkája veszi el tőle. Nemrégiben nevetők ki kiskörzeti kulturális fel­ügyelőnek is. — Nem sok ez egy kicsit? — Soknak sok, dehát... tudja, hogy van ez. Jólesik csinálnom Igaz, a feleségemnek először nem tetszett, de most már ebben i? egyetért velem ... Csak az a baj, hogy minden faluba még nem tud­tam elmenni, amelyik a körzetembe? tartozik. Van egy nagy motorom, az­zal járom majd a falukat, de meg kell vámom, amíg fagy. Másként nem megy. Aztán újra csak a falu kulturális életéről beszél: igenis, lehet itt Is olyan kultúrcsoportot szervezni, amelyik kiállja a nagyobb igényes­ség próbáját is. és szívesen megné­zi mindenki műsorukat. Igaza van. Csak ilyen szív kell hozzá, mint amilyen az övé. Embert szerető, munkát szerető szív. Priska Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents