Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

Wntek, I860. s Fokozzák az időkihasználást a Lenin Kohászati Művekben nek az időkihasználásról. Itt nem egyszerűen 480 percről van szó. Ár­tól is, de mélyrehatóbban. Mögötte sokezer tonna vas, acél, hengerelt- áru van, kohók, kemencék, henger­művek, gépek és emberek munká­járól van szó. A gyár üzemeiben az egy órára eső termelés a múlt évi­hez viszonyítva nőtt, nőtt az időki­használás foka is, csak éppen az utóbbi egyes helyeken nem a kívánt mértékben fejlődött. Az időkihasz­nálás is — mint sok más — egy sor dologtól függ. összefügg a techno­lógiával, a programozással, az anyagelőkészítéssel, a szerszámellá­tással, a gépek működésével, s az előkészítést, irányítást, termelést végző dolgozókkal, függ attól is, hogy az emberek lelkiismeretesen törődnek-e, vagy sem az Időkihasz­nálással. A napokban lezajlott technikai konferencián például behatóan fog­lalkoztak a durvahengermű henger­sorainak időkihasználásával. A dur­vahengermű blokksorán ez év első negyedében az időkihasználás 1,3 százalékkal jobb volt, mint tavaly és 2.6 százalékkal Jobb, mint az 1958-as évi átlag. A második ne­gyedévben azonban már csökkent az időkihasználás és habár erre az időszakra esett a nagyjavítás, még ez is jobb volt, mint a harmadik negyedévi átlag. Az októberi adatok már biztatóbbak és megközelítik a múlt évi átlagot, és ekkor volt a legjobb az óránkénti tonnateliesít- mény is. Ha a blokksor dolgozói ezt a színvonalat tartani tudják. — amit a konferencia ez évre és a jö­vő évre vonatkozó főfeladatnak te­kint —, akkor ez havonta mintegy 3000 tonna blokkbuga többtermelóst jelent, Érdekes és ecvben természe­tes is, hogy a blokksor munkája, tonnateljesítménye, időkihasználása A rákkutatás problémája Romániában A Román Népköztársaság Infra- mikrobiológiai Intézetében igen fi­gyelemre méltó kísérletezések foly­nak a rákdaganatok vírusos kezelé­sére. St Nicolau aíkadémikus, az in­tézet igazgatója már hosszú évek óta folytatja ezirányú kutatásait. A ku­tatások abból az elvből indulnak ki, hogy a vírusok rendkívül kedvező környezetre találnak a beteg szöve­tekben. Ennek megfelelően különböző vírusokat oltanak be rákmegbetege- déses állatokba. Az eddigi tapasztala­tok szerint ezek a vírusok kedvező táptalajra találva, a rosszindulatú daganatokban lokalizálódnak, s eze­ket megsemmisítik. A bukaresti inté­zetben eddig több mint 40 féle virus rákpusztitó hatását tanulmányozták. A kutatás most abban az irányban folyik, hogy az ismert virustörzsek rákellenes tulajdonságait felfokozzák. A bukaresti Inframikroblológiai Intézetben érdekes kísérletek folynak új, hatékonyabb oltóanyagok elő­állítására is. így a világon elsőízben a román fővárosban dolgozták ki a nehéz fémek segítségével inaktivizált vírusokat, amelyekből oltóanyagokat állítanak elő. A veszettséget és az encefalitis vírusainak ezürtsók segít­ségével történt inaktivizá’á'ável sok­kal hatékonyabb oltóanyagokat nyer­tek az eddig ismerteknél. szoros összefüggésben van a geren-< dasor munkájával. Szinte előrehúz- J za. Ezt az is mutatja, hogy októ-j berben a blokksorral egy időbér! megnőtt a gerendasor teljesítménye és a harmadik negyedévhez viszo­nyítva, 4,5 százalékkal nőtt az; üzemidő kihasználása. A triósoron! az időkihasználás az év első negye-; dében 0.2 százalékkal volt jobb a! múlt évi átlagnál, de a második eV; harmadik negyedévben technológia1! és szervezési hiányosságok miatt; erősen lecsökkent. Októberben kö-! zeledett megint a múlt évi átlag-; hoz. Itt :s meg vannak a lehetősé-« gek a fokozottabb időkihasználásra! Programozással, mélykemencéklcc’; való helyes gazdálkodással, a mű­szakvezetés színvonalának emelésé­vel, a bugaolló munkájának és a buga elszállításának jobb megszer­vezésével havonta mintegy ezer tonna többletbugát lehet hengerelni. Az időkihasználás fokozása nem könnyű dolog, sok-sok műszaki in-, tézkedésre, sok szervezési munkára; van szükség. Am ez még egymagá­ban kevés. Szükséges hozzá, hogy minden fizikai dolgozó és műszak' vezető megértse: nz időkihasználás az életet jelenti, több tonna hengc-; reltárut, .több fizetést és több nye-; reségrészesedést. Számláz és (orgalmi statisztikái készít a „pincérgép“ Ebben az esztendőben az országban sok helyen az éttermek, eszpresszók újtipusú pénztárgépeket, a vendég­látóipari vállalatok központjai pedig könyvelő automatákat kaptak. Az eddigieknél még tökéletesebb szám­lázóberendezéseket, úgynevezett „pin- cérgépekel” kap a vendéglátóipar. Még a nyáron szerződést kötöttek a szovjet iparral, hogy az év végéig többszáz ilyen gépet szállítanak ha­zánknak. Országszerte 62S 000 az úttörők és a kisdobosok száma A Magyar Űttörők Szövetségének országos elnöksége a megyei statisz­tikai jelentések alapján megállapí­totta, hogy országszerte 625 ezer úttörő és kisdobos tevékenykedik. A megyei jelentések szerint or­szágszerte 4980 úttörőcsapat műkö­dik, az idén 237 új csapat kezdte meg tevékenységét. A kisdobosok létszáma elérte a 239 000-ret Gazdaságtalan vasúti fuvarozások Erős ütemben folyik az őszi for­galom, amely napról-napra ismét­lődő nehézségek leküzdését követeli meg a vasút minden dolgozójától. A szállítási igények zökkenőmentes ki­elégítése szükségessé teszi, hogy mind a vasút, mind pedig a fuva­roztató vállalatok munkáját a gaz­daságosság, tervszerűség jellemezze. A tervszerűség betartásánál mindig figyelembe kell venni a gazdaságos­ságot és arra kell törekedni, hogy o vasúti szállításoknál a népgazdaság érdekeit tartsuk szem előtt. Pártunk VII. kongresszusa mindenki elé fel­adatul tűzte a gazdaságosság betar­tását. hiszen ez egyik feltétele a szocializmus mielőbbi felépítésének. Erek óta harcolunk a gazdaság­talan keresztfurarozások el’en és mégis ezen a téren igen kevés az előrehaladás, a javulás. Pedig a keresztfuvarozások igen komoly mértekben akadályozzák a vasúti kocsiforduló jó teljesítésé*, mert a nagyobb távolságra történő szá'Wá- soknál növekedik a koctüordúló- idő bizonyos fokú tervszerűt'en* ég keletkezik és ez nem engedhető men főleg az őszi forgalom idő­szakában. A legutóbbi vizsgálatunk alkal­mával meoál'apitott gazdaságtalan fuvarozásokból szeretném eny pár néldávol megmutatni azt. ho'ry a keresztfurarozások müven komolu kárt ielentenek nemcsak a vasút­nak. hanem a fuvaroztat* vA'Jaln- tokn^k és főien a nénnardesfianak. A Miskolci Cementipari Vfi»a'ot Miskolc Cőwőri. pá'voudra-rój és Berente szénvályaudvarrói szállít a szénbányák részére idomkövet.. Ok­tóber hóban Miskolc-Gömöri pálya­udvarról 14 kocsi idomkövet szállí­tottak Szuhakálló—Múcsony állo­másra, ugyanakkor Berente szén­pályaudvarról 11 kocsival Diót- györvasgyár állomásra. Sokkal ésszerűbb és gazdaságosabb lett volna a diósgyőri igényt Mis­kolc-Gömöri pályaudvarról, a szuhakállóit pedig Berente szén- pályaudvarról kielégíteni. A ti- szaszederkényi építkezéshez októ­berben a 6. sz. Mélyépítő Vállalat részére Biharkeresztesről 6 kocsi homok, Nógrádkövesdről 21 kocsi zúzottkő, Sztálinvárosból 9 kocsi kohósalak érkezik Sztálinvárosból, 4—5 km-re fekvő Hejöszalonta és Hejökeresztúrról, a zúzott követ a borsodi kőbányákból, míg a kohó­salakot ózd, vagy Diósgyörvas- gyárból lehetett volna szállítani. Teljesen érthetetlen az is, hogy a He jócsabai Cement és Mészmü ré­szére naponta 5—6 kocsi granulált kohósalak érkezik Sztálinvárosból, ugyanakkor ózdrúl és Diősgyőr- vasgyárból nagyobb távolságra vi­szik ezen küldeményeket. Fenti eseteken kívül igen sok ilyen gazdaságtalan fuvarozással ta­lálkozunk. amin feltétlenül változ­tatni kell. mert ez egyenesen bűn népgazdaságunk ellen. A sajtón keresztül hívom fel az érdekeltek figyelmét az ilyen gaz­daságtalan fuvarozások megszünte­tésére. mert ez nemcsak vasúti ér­dek. hanem mindenki érdeke. Bakó János MÁV Igazgatósán 111. Miskolc Varga T. Lajos mérnök. Előkészítő tanfolyam a Nehézipari MQszaki Egyetemen A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem azon — elsősorban munkás és dolgozó paraszt származású — fia­talok részére, akik 1960-ban vagy régebben érettségiztek és jelenleg termelőmunkában vesznek részt, egyetemi felvételi vizsgájukra való alapos felkészülésük segítése céljából műszaki egyetemi felvételi vizsgára előkészítő esti tanfolyamét indít. A tanfolyam 1960. december 15-én kez­dődik és 1961. június 29-én fejeződik be. Hétfő, kedd és csütörtöki napokon este fél 6 órától fél 9 óráig tartanaik az egyetem oktatói előkészítést ma­tematikából. fizilkából és műszaki rajzból. Összesen 234 órában az egyik helyi belterületi középiskolában. A tanfolyam önköltséges, a részt­vevők egy összeg ben 450,— Ft részvé­teli díjat fizetnek a december 15-i megnyitás alkalmával, amit a mun­kahely szakszervezeti bizottsága meg­téríthet. Korhatár a nappali tagozat­ra pályázóknál 18-tól 30 évig. míg a levelező tagozatra pályázóknál 22— 40 éves életkor. A párt- vagy állami ösztöndíjra javasolt 30 évesnél Idő­sebb személyük az előképzettségre vonatkozó feltételektől függetlenül jelentkezhetnek. Üjraintájú jelentkezési nyomtat­ványt a jelentkezéshez az egyetem tanulmányi osztályánál (Miskolc, Egyetemváros) lehet igényelni. — a régi nem megfelelő. Jelentkezési határidő: 1960. december 5. A határidőig beérkezett szabály­szerű felvételi kérelmek számbavé­tele után az egyetem dönt a Jelent­kezők felvételéről, és erről írásbeli értesítést kapnak a jelentkezők. Pót­jelentkezést csak kivételesen indokolt esetben fogad el az egyetem. A tanfolyam hallgatói vizsgát nem lesznek, de a tanfolyam befejezésével az órák látogatásáról „Igazolást” kap­hatnak. Az előkészítő tanfolyam el­végzése az egyetemi felvételre való szabályszerű külön jelentkezést és felvételi vizsgát nem helyettesíti. A Nehézipari Műszaki Egyetem PELDAMWTATAS a szövetkezet parttagok megalakulása óta példamutatóan dolgoznak. Az a véleményük, hogy ez többet ér min­den beszédnél, minden meggyőzés­nél. Természetesen folytatnak ők agitációt is, megbeszélik a falu la­kosságával a politikai kérdéseket, de mégis „a legfontosabb politika volt a szövetkezet megerősítése, ez pedig másképpen nem fog sikerülni, csak ha dolgozunk” — mondotta Pataki elvtárs. Az egész falu látja, hogy nem csalódott a párttagokban. A kommunisták nemcsak a szervezés során mondták, hogy dolgozzunk együtt, hanem most is, amikor már dolgozni kell. Élen jártak most is, amikor két nap alatt 23 holdról tör­ték le a kukoricát. Még négy nap és végeznek az összes kukoricával. Vi­lágosan látják, hogy a gazdasági és politikai megszilárdítást nem lehet egymástól elválasztani. Tudják, hogy hiába minden gyűlésezés, beszélge­tés. ha a munka nem megy jól. Ha rendesen folyikfm termelés, az azt is jelenti, hogy jó a politikai munka, betartják a szövetkezeti demokráci­át, ha azonban valami zavar támad a munkában, előjönnek a gondok, nehézségek is. Uay tervezték, hogy 41 forint mun­kaegységet osztanak, de „csak” 31 forint lesz. Nem azért, mert rosszul terveztek, vagy nem dolgozott volna rendesen a tagság, nem, szó sincs róla. A hiba az, hogy 25 hold kender tönkrement. Tönkretette az eső, meg a viz. Voltak, akik ezután elterjesz­tették, hogy nem lesz meg még a 31 forint sem. Nem lehetett hagyni, hogy ezen állandóan sopánkodjanak az emberek. Rendkívüli taggyűlést hivott össze a pártszervezet, megkér­te a tsz elnökét, jöjjön és mondja el, mi az igazság. Az elnök elvtárs be­számolt a párttaggyűlésen, elmond­ta, hogy mit kell tenni annak érde­kében, hogy meglegyen a 31 forint. A párttagok megbeszélték a tenni­valókat és javasolták, hogy össze kell hívni « tsz-közgyülést és az. egész tagsággal megbeszélni a fela­datokat. A közgyűlésen a kommunis­ták is aktívan részt vettek, részletesen megbeszélték, hogy mit kell elvégéz- ni a gazdasági év hátralévő idősza­kában, hogy meglegyen a 31 forint. Azóta nyugalom van, dolgoznak, iparkodnak az emberek — és meg lesz a vitatott 31 forint. Nagyon jó együttműködés alakult ki az alapszervezet vezetősége és a tsz-vezetöség között. A tsz-elnök is rendszeres kapcsolatot tart velük, megbeszélik a feladatokat, hol tud­nának a kommunisták különösen sokat segíteni. Ez az együttműködés igen nagy erőforrás, mert a párt- szervezet egységes, nagyon aktív és igy sokat tud tenni az egész szövet­kezet felvirágoztatásáért. Nincs sem­miféle elzárkózottság és „különélés’ A párttagok mindenütt ott dolgoz­nak. ahol a többiek. Az állattenyész­tő és kocsis brigádokban vannak párt­tagok, most tervezik, hogy a növény­ápoló brigádba is beosztanak kom­munistákat. Nem mondhatja senki a faluban, hogy ők kiváltságn-ak. azt, hogy a munka könnyebb részét keresik. ..Lehettem volna én is bri­gádvezető — magyarázta Pataki elv­társ —, fel is ajánlották nekem, de nem lehet. Nézze, én már lényegében 1945 óta vagyok párttltkár, tudom, hogy ez mivel jár. Azt is tudom, hogy a brigádvezetőnek mi a dolga. A kettőt együtt nem lehet úgy vé­gezni, hogy valamelyik ne szenved­jen hiányt. Dolgozom igy is, mint csoportvezető, éppen eleget ” Ez a gondolkodásmód hatja át egész mun­kájukat. A tömegszervezetekkel jó az együttműködés. Most szervez­ték újjá a KISZ-t és sok segítséget adnak nekik, hogy eredményesen tudják végezni munkájukat. A nőta­nács Lőrincz elvtársnő vezetésével eredményesen tevékenykedik. Vasár­nap rendeztek egy összejövetelt az idő• dolgozóknak. Az asszonyok csirkét, tyúkot hoztak, közösen elké­szítették és megvendégelték az öre­geket, akik nagyon meghatódtak ennyi szeretet és gondoskodás láttán. Ez is mutatja, hogy szívvel dolgozik ez a kis pártszervezet. Bizonyítja, hogy 23 kommunista mire képes, ha benne él a szövetkezetben, élenjár a munkában, ismeri az emberek örö­mét, gondját. Rendszeres a pártélet. Havonta megtartják a taggyűlést és kétheten­ként a vezetőségi ülést. A párttagok­nak konkrét pártmegbizatásuk van. Ez a megbízatás nem állandó jellegű, hosszú időre megszabott murika. ha­nem a napi feladatok szerint opera­tiven dolgoznak. Nem lehet itt régi szokásokhoz ragaszkodni és a meg­szokott munkamódszerekkel dolgoz­ni. hiszen a falu is szakított a „meg­szokott” élettel, szövetkezeti község lett. Ehhez alkalmazkodik a párt- szervezet — és ez nagyon helyes do­log. December első napjaiban meg­indul a pártoktatás. „Eddig nem le­hetett, mert nagyon sok a munka, az eső meg a viz miatt elhúzódott sok­minden. várni kell a szeminárium­mal is." Időszerű kérdések tanfolya­ma indul, melyen részt vesz sok pár­ton kívüli is. Hogy milyen fontosnak tartják a pártoktatást, az is bizonyit- ja. hogy a szemináriumvezetésre a tanácselnök elvtársat kérték fel Több idő jut ezután majd újságol­vasásra, sajtóterjesztésre is. Ahogy befejeztük ■ £*£ még egyszer az új istálló került szó­ba. Sorolta a párttitkár elvtárs: .Nem­csak ez van, építettünk saját erőből két juhhodályt, egy 50 férőhelyes nyári szállást, meg egy sertésfiazta- tót is. Jövőre Zetort veszünk és égy 16 kalapácsos darálót szerzünk be:** Ne gondolja senki, hogy ez dicsekvés, nem, szó sincs róla. Ez egyszerűen a tények leszögezése, a közösért élő és dolgozó kommunista tervezgetése. Nekem — ahogy megismertem Őket, munkájukat, életüket —, meggyőző­désem, hogy a további terveikéi ü sikeresen megvalósítják. Dámóc kilenc hónappal ezelőtt lett termelőszövetkezeti köz­ség, azonban máris sok sikerrel : büszkélkedhet. Nemrég készült el a \ modern. 102 férőhelyes tehénistálló, amely több mint másfélmillió fo­rintba került. Igaz, nincs még telje- ; sen készen, az itató sem működik, a ; takarmányszállitó csillék is hiányoz- ; nak, de ez már könnyen pótolható. Azután kutattam, mi lehet az oka, ' hogy ez a nemrégen alakult szövet- ! kezeti község, bár igen sok nehézség- : gél kellett megküzdenie, mégis kima- ’ gasló eredményeket ért el. Természe- ! tesen több olyan dolog van, ami eh- : hez a szövetkezetei hozzásegítette. ' Jól képzett, köztiszteletben álló em- : bér a \szövetkezet elnöke, agronó- ' mns, ért a gazdálkodáshoz. Dolgos : szorgalmas nép lakja a községet, be- ; csületesen kiveszik részüket a közös ; munkából és jól dolgozik a községi ! pártszervezet is. Ahelyett, hogy min- í dent részleteznék, inkább ezzel fog- ! lalkozok részletesen, a pártszervezet : munkájával, módszereivel. Az alapszervezet párttitkára, Pa- ; taki elvtárs állatgondozó. Munkahe- ; lyén. az új istállóban beszélgettünk. ; A községben 23 párttag van, ez a lét- ; szám a termelőszövetkezeti tagság 10 ; százalékát jelenti. A szövetkezet ; megalakulása előtt 5 hónapon ke- ; resztül folyt a vita a pártszervezet- ; ben, hogy szövetkezetei kel- ; lene alakítani. Mindenkivel részlete- ; sen megbeszélték, hogyan fogjanak ; a szervezéshez és ezután párttaggyű- lést hívtak össze, ahol a párttagok egyöntetűen kinyilatkoztatták: be ; akarnak lépni a szövetkezetbe, elha- ; tározásukat a párttaggyülés jegyző- \ könyve megőrizte. Ez a taggyűlés sokáig emlékezetes marad, mert ez indította el Dámóc községet azon az úton. amely a fa­lu termelőszövetkezeti községgé vá­lásához vezetett. A kommunisták jó példája, egységes fellépése, közös elhatározása nagyon jó hatással volt. A párttagok már úgy mentek agitál­ni, hogy maguk tagjai voltak a szö­vetkezetnek. Nem azt mondták, hogy „lépj be”, hanem „gyere hozzánk, dolgozzunk együtt", Augusztusban méret utáni kötöttáru- szalonnal bővítette hálózatát a Miskol­ci Háziipari Szövetkezet, sok Borsodi dolgozónak megkönnyítették ezzel vá- problérnáit. Képünkön: Borbély Zol­tánná, a szalon dolgozója kötőgépen pulóvert készít.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents