Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-08 / 238. szám
8 Várhatsz, babáin... Erre a dalra gyakran gondolnak mostanában Borsodlvánkán, a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. Arról van szó, hogy még az év elején a Lenin Kohászati Művek vállalta a Petőfi Tsz patronálását. Reményekkel tekintettek Ivánkán a nagyhírű kohászat felé, megvallva azt is, hogy segítséget várnak. Annak rendje, módja szerint többször el is látogattak az üzemből a termelőszövetkezetbe. Részletesen érdeklődtek a Petőfi munkája, gondja, baja iránt. Ezekből a beszélgetésekből kiderült, hogy mire van szükség a Petőfiben ahhoz, hogy a fiatal szövetkezet még könnyebben tegye meg a kezdő lépéseket. Olasz Antal elvtárs, a szövetkezet elnöke a többi között el is mondta, hogy a befejezésre váró 52 férőhelyes istállóhoz nagy szükség lenne 20 darab vaskeretes ablakra. Megígérték: az ablakokat elkészítjük. Amikor augusztus 20-án ismét a községben jártak, azzal biztatták az elnököt, hogy két hét múlva kész lesz minden. ..házhoz szállítják". A szeptember 4-i látogatás alkalmával a kohászat képviselői még 5 napi haladékra kértek türelmet, legutóbb viszont bejelentették, hogy csak október közepén készülnek el az ablakok. Csoda-e ezek után, ha kissé elmarasztalóan beszélnek Bor sód- Ivánkán a kohászat patronálásá- ról? Nem gondolták, hogy így járnak. azt hitték, ugyanolyan támogatást kapnak, mint korábbi patro- nálójuktól, az Epületanyagfuvarozó Vállalattól. Az EPFU állítólag még ma is többet segít a tsz-nek, mint a kohászat, pedig már más területen kapott megbízatást. Elérkeztek a hidegebb napok, hűvösebbek az éjszakák és bizony nagy szükség lenne arra, hogy beköthessék végleges helyükre a szarvasmarhákat. Ahol most ideiglenesen tartózkodnak, ott a tsz anyasüldőknek akar fiaztatót kialakítani. A szaporodási idő is hamar elérkezik — sorolja Olasz elvtárs. —* Azt megmondhatom, hogy ha a mezőkövesdi ktsz vállalta volna el az ablakok elkészítését, már régen megoldódott volna az istálló építésének a befejezése és ma már használhatnánk. Mindezek után nem lehet csodálkozni, ha gyakran jut a borsod- ivánkaiak eszébe a következő strófa a kohászat emlegetésekor: „Várhatsz, babám, elvárhatsz..." <f»> Száz férőhelyes napközi otthonos bölcsödé Sátoraljaújhelyen A Kisipari Szövetkezetek Központi Biztosító Intézete az idén már a második napközi otthonos bölcsödét építi Borsod megyében a tagok gyermekei részére. A mezőkövesdi napközi otthonos bölcsödé mellett most Sátoraljaújhelyen készült el 3 millió forintos költséggel a megye legkorszerűbb ilyen intézménye. A napközi otthonos bölcsödében egymástól teljesen elkülönített részben helyezik el az ötven óvodás és az ötven bölcsödéi korú gyermeket. Hatalmas napozóteraszokat, fektetőket, játszó szobákat és ebédlőt rendeztek be. Az alagsorban kapott helyet a 300 személyes korszerű, gőz- üstökkel felszerelt konyha, a gépesített előkészítő helyiségek, valamint a személyzet szociális létesítményei. A konyhából liftek szállítják a gyermekek ételét az ebédlőbe. Az új intézmény elkészült, s berendezése után még e hónapban átadják rendeltetésének. Precíziós öntéssel több mint két és félmillió forint megtakarítás A Lenin Kohászati Művekben nagymennyiségű kisméretű alkatrészt használnak fel évenként. Ezeknek a — régi módszer szerinti — forgácsolással történő előállítása Igen sok Időt igényelt s jelentős anyagveszteséget is okozott. Ezért a gyárban kísérleteket végeztek a különböző kisebb alkatrészek úgynevezett precíziós öntéssel való készítésére. A kísérletek számos alkatrészfajtánál igen jól beváltak s ezért erre a célra öntő üzemet rendeztek be. így a számítások szerint évente több mint százezer darab különböző acél és szí nesfém alkatrészt készítenek öntés útján. Ezzel évente mintegy harminc ezer órai munkától mentesítik a munkáló gépeket s tekintve, hogy az öntéssel készített alkatrészekhez hulladékanyagot használnak, a takarítás egy évben túlhaladja a két és félmillió forintot. tették, és így a többi bizonyos mértékben háttérbe szorult. Most a tervben a sokirányú kulturális munka a cél, ezt pedig nem lehet valóravál- tani az eddigi módszer szerint. De nem is ezt a régi módszert követik majd az egyetemen, hanem lüktetőbb, elevenebb életet akarnak kialakítani. Célul tűzték ki a kultúr- verseny-jelleg megszüntetését is. Azt akarják, hogy a kultúrcsoportok ne csak alkalomadtán, kampányszerűen szerepeljenek, hanem állandóan tartsanak egy bizonyos szintet, állandóan „éljen" minden csoport. A már említett 200—220 diákon kívül azonban jóval többen is bekapcsolódnak az egyetem kultúr- munkájába. Több művészeti kört is alakítottak, melyeknek igen nagy a népszerűségük. Az irodalmi, képző- művészeti kör, zenebarátok köre egyre több fiatalt vonz. A fotó- és filmművészeti kör különösen kedvelt. Az utóbbinál öt előadásból állő sorozatot tartanak majd a filmművészetről. Két felvevőgépük is van. mellyel saját maguk készíthetnek és készítenek is filmeket a különféle eseményekről, rendezvényekről. SOK MINDEN SZEREPEL még a jövő évad terveiben. Közös műsort terveznek az egyetemmel kapcsolatot tartó üzemek kultűrcsoportjaival, Elsősorban a DIMÁVAG-gal. Szeretnének ellátogatni a kassai műegyetemre is csereműsorral. November 7-én újra megrendezik a nemzetközi. napot. Egy kedvelt tervet Is dédel-1 getnek az egyetemisták. Szeretnék. 1 ha még az ősz folyamán az egyete-I men tudnák megtartani egy magyar' film ősbemutatóját, ahová meghívnák a film rendezőjét, szereplőit és az előadás után vitáznának a látottakról. Diák kulturális napot is tartanak majd, amelynek a műsorából természetesen nem fog hiányozni a tánc sem és a most már hagyomány- nyá váló szellemi öttusa verseny sem. A tavasz folyamán rendezik majd meg az egyetemi ifjúság seregszemléjét „Zászlóhoz ifjúság!" címen. Ezen a rendezvényen az egyetem összes kultúrcsoportja szerepel. Mit szeretnének legjobban? Van-e valami vágyuk a kultúrmunkával kapcsolatban? Igen. van. De ezt hadd mondja el Tártonhegyl Ferenc, az egyetem kultúrfelelő*«. — Nagyon szeretnénk, ha Miskolcon is lenne egy irodalmi színpad. Több kisebb városban is van már ilyen, és bizonyára Miskolcon is lenne közönsége, sikere. A mi művészeti körünk havonként két előadást tudna biztosítani. Ez lehetne akár az alap Is. De van egy másik vágyunk Is. amit jó lenne minél előbb megvalósítani. Szeretnénk, ha a miskolciak a mi kultúrcsoportunkat is megismernék, szeretnénk a miskolciak előtt Is szerepelni. Ugyanis erre — még ha hihetetlen is — nem nagyon találtuk meg eddig a módot... IGEN. EGYETEMVAROS. Sajátos életével, egy kicsit külön életével Miskolcon valóban nem nagyon ismerik az itteni kultúrcsoportok munkáját, erejét. A jövőben, reméljük, valamilyen módon sor kerül erre is. Priska Tibor nagyüzemi gazdálkodás aranybányája-a gyümölcstermesztés A Nyírségi Napok keretében ren-1 dezték meg Nyíregyházán kedden és szerdán a gyümölcstermesztési anké- tot. A vitaindító előadást Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartotta. Elmondotta, hogy mezőgazdaságunk általános fejlesztésén belül jelentős tényező a gyümölcstermesztés. Élvonalbeli helyet kell elfoglalnunk a gyümölcstermesztésben, mert erre minden adottságunk és lehetőségünk megvan. Világviszonylatban az egészséges táplálkozáshoz szükséges gyümölcsmennyiségnek csak negyedrészét termelik meg ezidőszerint, tehát korlátlan lehetőségeink vannak e téren. A szocialista táboron belül kész piacunk van, de a semleges és kapitalista országok piaca is várja kiváló gyümölcseinket. Mezőgazdasági ter- melvényeink között akadálytalan elhelyezési lehetősége van gyümölcs- termésünknek. a kajszi és őszibaracknak, a Jonathán-almónak, s más gyümölcsöknek. A termelőszövetkezetek aranybányát teremthetnek a mezőgazdaságilag nem hasznosítható, vagy csak kevésbé hasznosítható területekből. A Népfrontban és más tömegszervezetekben azon kell fáradozni, hogy helyes közhangulat alakuljon ki gyümölcstermesztésünk fejlesztése érdekében — fejezte be vitaindító előadását Szatmári Nagy Imre. A vitában részt vettek a termelőszövetkezeti elnökök, gyümölcstermesztési brigádvezetök. szakembereik és az ország minden részéből megjelent kutatók és tudósok, élükön dr. Veszcsik Vilmos Kossuth-díjas, aranydiplomás professzorral. A vita során nagyon sok értékes javaslat hangzott el a telepítéssel, talajerő biztosítással, kártevők elleni védekezéssel kapcsolatban, valamint a minőség megjavítására, a tárolásra, csomagolásra és szállításra vonatkozólag. Búj község Táncsics Tsz-éndk elnöke elmondta, hogy a 24 holdas gyümölcsösükből 20 hold Jonathán alma. A tagság nem nagy jelentőséget tulajdonított a gyümölcsösnek, úgy rázták le a fákról az almát és csak elkallódott a gyümölcs. Az új vezetőség megmagyarázta a tagságnak, hogy a gyümölcstermesztésből gazdagodhat meg gyorsan a tagság. Most már kézzel, ládába szedik az almát. A 20 holdas Jonathán almásból 20 vagon almatermésre számítanak, ami több mint egy millió forint bevételt hoz tisztán a tagságnak. Most már látja a tagság a gyümölcs- termesztés hasznát és elhatározták 300 ho!d telepítését 15 év alatt, évenként 20 holdas táblákban. Amíg a gyümölcsös termőre nem fordul, nitrogént gyűjtő köztest termelnek. Az ankét részvevői több gyümölcsöst látogattak meg. (N. I.) szerepelni. A kultúrcsoportok tagjai közé így is mintegy 200—220 diák tartozik. Ilyen nagy létszámú csoporttal sok mindent lehet kezdeni, és az egyetemisták sok szép eredménnyel is dicsekedhetnek. Hogy csak a legutóbbiakat említsük: néhány hónappal ezelőtt Egerből az egyetemek és főiskolák seregszemléjén a szellemi öttusa első diját a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói hozták el. Budapesten, az országos döntőn ez a csapat a második lett. Az egyetemen sok külföldi diák is tanul. Tavaly, november 7-én a kultúrcsoport jólsikerült nemzetközi estét rendezett. Természetesen részt vettek a felszabadulási kulturális seregszemlén is. Az egyetem énekkara, tánckara kiforrott együttes. Az énekkart dr. Gergely Imréné, a Herman Ottó Leánygimnázium tanára irányítja, az utóbbi csoport sikeréért pedig Balogh Sándor tánctanár tevékenykedik. A színjátszókat eddig Gyarmathy Anikó, a Miskolci Nemzeti Színház művésze oktatta. Most ezt a csoportot szak- körösíteni akarják. Az országban kevés egyetem dicsekedhet népi zenekarral, a Műszaki Egyetem igen. Ez a zenekar a tánccsoport számainál szerepelt, de többször ad önálló műsort is. Van egy tánczenekaruk is. amely Bánki István IV. éves hallgató vezetésével nagyon gyakran szerepel. Ezekben a csoportokban szerepelhettek eddig az egyetemisták. A JELENLEGI TANULMÁNYI ÉV azonban igen nagy változást hozott az egyetem kulturális életében. Eddig ugyanis a kultúrcsoportok közül mindig csak a csoportok egy részét ápolták, gondozták, szerepelHATALMAS, IMPOZÁNS épületek. Az erre haladó busz utasai mindig vetnek rá egy-egy pillantást. Még akkor is, ha minden nap erre járnak. Szinte vonzzák magukra az emberek tekintetét. Az épületek körül szemnyugtató zöld gyep, elválasztva az egyenes betonúnál. Az épület termeiben ezernél is több kék köpenyes diák hallgatja a professzor, tanár előadását Egyetemváros. Megszoktuk már ezt az elnevezést és rá is illik ez a név. Külön élete — jellegzetesen diákélete — van ennek a „városnak”. Ez a „külön élet" azonban természetesen mindig szoros tartozéka, szorosan belekapcsolódik — bele kell kapcsolódnia az idézőjel nélküli város életébe. A sok összetevő közül most csak egyet nézünk meg: az egyetem kulturális életének „milyenségét". Nem célja ennek az írásnak az egész egyetemi kulturális munka értékelése, elemzése, hiszen egy ilyen értekezés sokkal több időt, nagyobb helyet is követelne. Inkább csak bemutatni szeretnénk az egyetemi kultúrcsoportok munkáját, terveit, probAz egyetemen mintegy 1500 fiatal tanul. Természetes, hogy közülük nagyon sokan kapcsolódnak be a kulturális tevékenység különféle ágazataiba. Az itteni KlSZ-blzottsa- gon hallott kifejezés szerint: „nem kell fogni az embereket". Sőt! Az első évfolyam hallgatóit szinte „rábeszélik", hogy egyelőre még ne Jelentkezzenek semmiféle kultúrcsoportba. Először ismerjük meg teljes egészében az egyetemet, a munkát és csak a következő évben határozzanak, hogy melyik csoportban kívánnak Pezsgő kulturális élet a Műszaki Egyetemen
