Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-08 / 238. szám

8 Várhatsz, babáin... Erre a dalra gyakran gondolnak mostanában Borsodlvánkán, a Pe­tőfi Termelőszövetkezet tagjai. Ar­ról van szó, hogy még az év ele­jén a Lenin Kohászati Művek vál­lalta a Petőfi Tsz patronálását. Re­ményekkel tekintettek Ivánkán a nagyhírű kohászat felé, megvallva azt is, hogy segítséget várnak. An­nak rendje, módja szerint többször el is látogattak az üzemből a ter­melőszövetkezetbe. Részletesen ér­deklődtek a Petőfi munkája, gond­ja, baja iránt. Ezekből a beszél­getésekből kiderült, hogy mire van szükség a Petőfiben ahhoz, hogy a fiatal szövetkezet még könnyeb­ben tegye meg a kezdő lépéseket. Olasz Antal elvtárs, a szövetke­zet elnöke a többi között el is mondta, hogy a befejezésre váró 52 férőhelyes istállóhoz nagy szükség lenne 20 darab vaskeretes ablakra. Megígérték: az ablakokat elkészít­jük. Amikor augusztus 20-án ismét a községben jártak, azzal biztatták az elnököt, hogy két hét múlva kész lesz minden. ..házhoz szállít­ják". A szeptember 4-i látogatás alkalmával a kohászat képviselői még 5 napi haladékra kértek tü­relmet, legutóbb viszont bejelentet­ték, hogy csak október közepén ké­szülnek el az ablakok. Csoda-e ezek után, ha kissé el­marasztalóan beszélnek Bor sód- Ivánkán a kohászat patronálásá- ról? Nem gondolták, hogy így jár­nak. azt hitték, ugyanolyan támo­gatást kapnak, mint korábbi patro- nálójuktól, az Epületanyagfuvarozó Vállalattól. Az EPFU állítólag még ma is többet segít a tsz-nek, mint a kohászat, pedig már más terüle­ten kapott megbízatást. Elérkeztek a hidegebb napok, hűvösebbek az éjszakák és bizony nagy szükség lenne arra, hogy beköthessék vég­leges helyükre a szarvasmarhákat. Ahol most ideiglenesen tartózkod­nak, ott a tsz anyasüldőknek akar fiaztatót kialakítani. A szaporodási idő is hamar el­érkezik — sorolja Olasz elvtárs. —* Azt megmondhatom, hogy ha a mezőkövesdi ktsz vállalta volna el az ablakok elkészítését, már régen megoldódott volna az istálló építé­sének a befejezése és ma már hasz­nálhatnánk. Mindezek után nem lehet csodál­kozni, ha gyakran jut a borsod- ivánkaiak eszébe a következő strófa a kohászat emlegetésekor: „Várhatsz, babám, elvárhatsz..." <f»> Száz férőhelyes napközi otthonos bölcsödé Sátoraljaújhelyen A Kisipari Szövetkezetek Központi Biztosító Intézete az idén már a második napközi otthonos bölcsödét építi Borsod megyében a tagok gyer­mekei részére. A mezőkövesdi nap­közi otthonos bölcsödé mellett most Sátoraljaújhelyen készült el 3 millió forintos költséggel a megye legkor­szerűbb ilyen intézménye. A napközi otthonos bölcsödében egymástól teljesen elkülönített rész­ben helyezik el az ötven óvodás és az ötven bölcsödéi korú gyermeket. Hatalmas napozóteraszokat, fektető­ket, játszó szobákat és ebédlőt ren­deztek be. Az alagsorban kapott he­lyet a 300 személyes korszerű, gőz- üstökkel felszerelt konyha, a gépesí­tett előkészítő helyiségek, valamint a személyzet szociális létesítményei. A konyhából liftek szállítják a gyer­mekek ételét az ebédlőbe. Az új intézmény elkészült, s be­rendezése után még e hónapban át­adják rendeltetésének. Precíziós öntéssel több mint két és félmillió forint megtakarítás A Lenin Kohászati Művekben nagymennyiségű kisméretű alkatrészt használnak fel évenként. Ezeknek a — régi módszer szerinti — forgácso­lással történő előállítása Igen sok Időt igényelt s jelentős anyagveszte­séget is okozott. Ezért a gyárban kí­sérleteket végeztek a különböző ki­sebb alkatrészek úgynevezett precí­ziós öntéssel való készítésére. A kí­sérletek számos alkatrészfajtánál igen jól beváltak s ezért erre a célra öntő üzemet rendeztek be. így a szá­mítások szerint évente több mint százezer darab különböző acél és szí nesfém alkatrészt készítenek öntés útján. Ezzel évente mintegy harminc ezer órai munkától mentesítik a munkáló gépeket s tekintve, hogy az öntéssel készített alkatrészekhez hulladékanyagot használnak, a takarítás egy évben túlhaladja a két és félmillió forintot. tették, és így a többi bizonyos mér­tékben háttérbe szorult. Most a terv­ben a sokirányú kulturális munka a cél, ezt pedig nem lehet valóravál- tani az eddigi módszer szerint. De nem is ezt a régi módszert követik majd az egyetemen, hanem lükte­tőbb, elevenebb életet akarnak ki­alakítani. Célul tűzték ki a kultúr- verseny-jelleg megszüntetését is. Azt akarják, hogy a kultúrcsoportok ne csak alkalomadtán, kampányszerű­en szerepeljenek, hanem állandóan tartsanak egy bizonyos szintet, ál­landóan „éljen" minden csoport. A már említett 200—220 diákon kívül azonban jóval többen is be­kapcsolódnak az egyetem kultúr- munkájába. Több művészeti kört is alakítottak, melyeknek igen nagy a népszerűségük. Az irodalmi, képző- művészeti kör, zenebarátok köre egyre több fiatalt vonz. A fotó- és filmművészeti kör különösen ked­velt. Az utóbbinál öt előadásból állő sorozatot tartanak majd a filmművé­szetről. Két felvevőgépük is van. mellyel saját maguk készíthetnek és készítenek is filmeket a különféle eseményekről, rendezvényekről. SOK MINDEN SZEREPEL még a jövő évad terveiben. Közös műsort terveznek az egyetemmel kapcsola­tot tartó üzemek kultűrcsoportjaival, Elsősorban a DIMÁVAG-gal. Szeret­nének ellátogatni a kassai műegye­temre is csereműsorral. November 7-én újra megrendezik a nemzetközi. napot. Egy kedvelt tervet Is dédel-1 getnek az egyetemisták. Szeretnék. 1 ha még az ősz folyamán az egyete-I men tudnák megtartani egy magyar' film ősbemutatóját, ahová meghív­nák a film rendezőjét, szereplőit és az előadás után vitáznának a látot­takról. Diák kulturális napot is tar­tanak majd, amelynek a műsorából természetesen nem fog hiányozni a tánc sem és a most már hagyomány- nyá váló szellemi öttusa verseny sem. A tavasz folyamán rendezik majd meg az egyetemi ifjúság se­regszemléjét „Zászlóhoz ifjúság!" cí­men. Ezen a rendezvényen az egye­tem összes kultúrcsoportja szerepel. Mit szeretnének legjobban? Van-e valami vágyuk a kultúrmunkával kapcsolatban? Igen. van. De ezt hadd mondja el Tártonhegyl Ferenc, az egyetem kultúrfelelő*«. — Nagyon szeretnénk, ha Miskol­con is lenne egy irodalmi színpad. Több kisebb városban is van már ilyen, és bizonyára Miskolcon is len­ne közönsége, sikere. A mi művésze­ti körünk havonként két előadást tudna biztosítani. Ez lehetne akár az alap Is. De van egy másik vágyunk Is. amit jó lenne minél előbb meg­valósítani. Szeretnénk, ha a miskol­ciak a mi kultúrcsoportunkat is meg­ismernék, szeretnénk a miskolciak előtt Is szerepelni. Ugyanis erre — még ha hihetetlen is — nem nagyon találtuk meg eddig a módot... IGEN. EGYETEMVAROS. Sajátos életével, egy kicsit külön életével Miskolcon valóban nem nagyon is­merik az itteni kultúrcsoportok munkáját, erejét. A jövőben, remél­jük, valamilyen módon sor kerül er­re is. Priska Tibor nagyüzemi gazdálkodás aranybányája-a gyümölcstermesztés A Nyírségi Napok keretében ren-1 dezték meg Nyíregyházán kedden és szerdán a gyümölcstermesztési anké- tot. A vitaindító előadást Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára tartotta. Elmondotta, hogy mezőgazdaságunk általános fejlesztésén belül jelentős tényező a gyümölcstermesztés. Élvo­nalbeli helyet kell elfoglalnunk a gyümölcstermesztésben, mert erre minden adottságunk és lehetőségünk megvan. Világviszonylatban az egész­séges táplálkozáshoz szükséges gyü­mölcsmennyiségnek csak negyedré­szét termelik meg ezidőszerint, tehát korlátlan lehetőségeink vannak e té­ren. A szocialista táboron belül kész piacunk van, de a semleges és kapi­talista országok piaca is várja kiváló gyümölcseinket. Mezőgazdasági ter- melvényeink között akadálytalan el­helyezési lehetősége van gyümölcs- termésünknek. a kajszi és őszibarack­nak, a Jonathán-almónak, s más gyü­mölcsöknek. A termelőszövetkezetek aranybányát teremthetnek a mező­gazdaságilag nem hasznosítható, vagy csak kevésbé hasznosítható területek­ből. A Népfrontban és más tömeg­szervezetekben azon kell fáradozni, hogy helyes közhangulat alakuljon ki gyümölcstermesztésünk fejlesztése érdekében — fejezte be vitaindító előadását Szatmári Nagy Imre. A vitában részt vettek a termelő­szövetkezeti elnökök, gyümölcster­mesztési brigádvezetök. szakembereik és az ország minden részéből meg­jelent kutatók és tudósok, élükön dr. Veszcsik Vilmos Kossuth-díjas, aranydiplomás professzorral. A vita során nagyon sok értékes javaslat hangzott el a telepítéssel, talajerő biztosítással, kártevők elleni védekezéssel kapcsolatban, valamint a minőség megjavítására, a tárolásra, csomagolásra és szállításra vonatko­zólag. Búj község Táncsics Tsz-éndk el­nöke elmondta, hogy a 24 holdas gyümölcsösükből 20 hold Jonathán alma. A tagság nem nagy jelentősé­get tulajdonított a gyümölcsösnek, úgy rázták le a fákról az almát és csak elkallódott a gyümölcs. Az új vezetőség megmagyarázta a tagság­nak, hogy a gyümölcstermesztésből gazdagodhat meg gyorsan a tagság. Most már kézzel, ládába szedik az almát. A 20 holdas Jonathán almás­ból 20 vagon almatermésre számíta­nak, ami több mint egy millió forint bevételt hoz tisztán a tagságnak. Most már látja a tagság a gyümölcs- termesztés hasznát és elhatározták 300 ho!d telepítését 15 év alatt, éven­ként 20 holdas táblákban. Amíg a gyümölcsös termőre nem fordul, nit­rogént gyűjtő köztest termelnek. Az ankét részvevői több gyümöl­csöst látogattak meg. (N. I.) szerepelni. A kultúrcsoportok tagjai közé így is mintegy 200—220 diák tartozik. Ilyen nagy létszámú cso­porttal sok mindent lehet kezdeni, és az egyetemisták sok szép ered­ménnyel is dicsekedhetnek. Hogy csak a legutóbbiakat említsük: né­hány hónappal ezelőtt Egerből az egyetemek és főiskolák seregszemlé­jén a szellemi öttusa első diját a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem hallgatói hozták el. Budapesten, az országos döntőn ez a csapat a má­sodik lett. Az egyetemen sok külföl­di diák is tanul. Tavaly, november 7-én a kultúrcsoport jólsikerült nem­zetközi estét rendezett. Természete­sen részt vettek a felszabadulási kulturális seregszemlén is. Az egye­tem énekkara, tánckara kiforrott együttes. Az énekkart dr. Gergely Imréné, a Herman Ottó Leánygim­názium tanára irányítja, az utóbbi csoport sikeréért pedig Balogh Sán­dor tánctanár tevékenykedik. A szín­játszókat eddig Gyarmathy Anikó, a Miskolci Nemzeti Színház művésze oktatta. Most ezt a csoportot szak- körösíteni akarják. Az országban ke­vés egyetem dicsekedhet népi zene­karral, a Műszaki Egyetem igen. Ez a zenekar a tánccsoport számainál szerepelt, de többször ad önálló mű­sort is. Van egy tánczenekaruk is. amely Bánki István IV. éves hallgató vezetésével nagyon gyakran szere­pel. Ezekben a csoportokban szerepel­hettek eddig az egyetemisták. A JELENLEGI TANULMÁNYI ÉV azonban igen nagy változást ho­zott az egyetem kulturális életében. Eddig ugyanis a kultúrcsoportok kö­zül mindig csak a csoportok egy ré­szét ápolták, gondozták, szerepel­HATALMAS, IMPOZÁNS épüle­tek. Az erre haladó busz utasai min­dig vetnek rá egy-egy pillantást. Még akkor is, ha minden nap erre járnak. Szinte vonzzák magukra az emberek tekintetét. Az épületek kö­rül szemnyugtató zöld gyep, elvá­lasztva az egyenes betonúnál. Az épület termeiben ezernél is több kék köpenyes diák hallgatja a professzor, tanár előadását Egyetemváros. Megszoktuk már ezt az elnevezést és rá is illik ez a név. Külön élete — jellegzetesen diákélete — van ennek a „városnak”. Ez a „külön élet" azonban természe­tesen mindig szoros tartozéka, szoro­san belekapcsolódik — bele kell kap­csolódnia az idézőjel nélküli város életébe. A sok összetevő közül most csak egyet nézünk meg: az egyetem kulturális életének „milyenségét". Nem célja ennek az írásnak az egész egyetemi kulturális munka értékelé­se, elemzése, hiszen egy ilyen érte­kezés sokkal több időt, nagyobb he­lyet is követelne. Inkább csak be­mutatni szeretnénk az egyetemi kul­túrcsoportok munkáját, terveit, prob­Az egyetemen mintegy 1500 fiatal tanul. Természetes, hogy közülük nagyon sokan kapcsolódnak be a kulturális tevékenység különféle ágazataiba. Az itteni KlSZ-blzottsa- gon hallott kifejezés szerint: „nem kell fogni az embereket". Sőt! Az el­ső évfolyam hallgatóit szinte „rábe­szélik", hogy egyelőre még ne Jelent­kezzenek semmiféle kultúrcsoportba. Először ismerjük meg teljes egészé­ben az egyetemet, a munkát és csak a következő évben határozzanak, hogy melyik csoportban kívánnak Pezsgő kulturális élet a Műszaki Egyetemen

Next

/
Thumbnails
Contents