Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

Finte*. I960, okttiber 1. ESZAKMAGT.ARORSZÄQ A kereskedelmi dolgozók műveltségi színvonalának emeléséért közösen mezőgazdasági Jellegű sza­badakadémiát indítanaik a földmü- vesszövetkezeti dolgozók részére. Terveznek idegennyelvű tanfolyamokat is, orosz, német és francia nyelvtanu­Az általános ismeretterjesztő elő­adást* megtartására, a szakszervezet megyei művelődési otthonán kívül, Miskolcon a szakszervezetnek 10 alapszervezete — Állami Aruház, Avas Szálló, Diósgyőri Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat. FÜSZÉRT, Mezőgazdasági Termékeket Értéke­sítő Központ, Miskolci Ruházati Bolt. Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat, Miskolci Élelmiszerkiskereökedelmj Vállalat Miskolci Vendéglátóipart Vállalat és a Borsod megyei Üzemi Vendéglátóipari Vállalat — köt éves szerződést a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulattal. A járási szakszer­vezeti bizottságok és a vidéki alap­szervezetek részére a megyei bizott­ság a későbbiekben adja meg a tájé­koztatást az ismeretterjesztő előadá­sok megtartására, tekintettel arra. hogy ezt a munkát vidéki viszonylat­ban a SZÖVOSZ-szal együttműkö­désben akarják megoldani, viszont a SZŐ VOSZ ezideig méP nem közölte a szakszervezettel az oktatási évaddal kapcsolatos terveit. A KPVDSZ megyei művelődési otthona honismereti szakkörének ke­retében irodalmi, képzőművészeti* fotó. turisztikai és gyűjtőcsoportdkat hoznak létre, amelyek részére előadássorozatokat szerveznek Ugyancsak előadássorozatot szervez­nek a magyar művészek klasszikus hagyományainak ismertetésére, a magyar színjátszás kiemelkedő egyé­niségeinek bemutatására, valamint az irodalom-elmélet megismerésére. Az ismeretterjesztő előadásoknál, az ilyen jellegű kiállításoknál és kirán­dulásoknál természetesen felhasznál­ják a filmvetítést is. A KPVDSZ megyei bizottságának kultúmevelésl bizottsága a megyei bizottság plénuma elé terjeszti ezt az oktatási tervezetet; az előterjesztés­ben azonban még nem egy kérdés csak mint terv szereoel. amelynek gyakorlati megvalósításához részben a megyei bizottság támogatása, rész­ben pedig más szerveknek, elsősor­ban a földművesszövetkezeti szer­veknek a segítsége szükséges. A KPVDSZ megyei kultúmevelésl bi­zottsága oktatási programjának kö­vetkezetes megvalósítása minden kereskedelmi dolgozó — állami és földművesszövetkezeti — fejlődését, kereskedelmünk "kulturáltságának emelését fogja szolgálni. Munka után a klubban cÁz olvasók IHI /A\ INI <Oi J /A imimmr.vvv.; Jogosan panaszkodnak a televt- zló-tulajaonosok. Mert kérem, tes­sék elképzelni, hogy az ember drá­ga pénzen megveszi a televíziós ké­szüléket, Jelszerelteti az antennát, jönnek a szomszédok, meg miegyéb bosszúság. Aztán, nem is olyan so­kára hol villám cikázik a képer­nyőn, hol elhomályosul a kép, meg egyéb kellemetlen dolgok történ­nek, minden olyasmi, ami a műél­vezettől távol van, míg végül taxit kell hozatni, és az egész f atálon megbetegedett marinát el kell vinni a szerelőhöz. Azt mondják a szak­emberek, hogy a hiba nem a készü­lékekben, van, mert a készülékek általában jók, sőt annyira precízek, hogy pontosan olyan feszültségű áramot kívánnak, mint amilyenbe annakidején konstruálták ők-.t. No már most, itt kezdődik minden fáj­dalom. A gyárban 110. vagy 220 Voltra állítják a készüléket, a ké­szülék tulajdonosa vedig bedugta a duóét a konnektorba, amelyről azt mondja az Áramszolgáltató Válla­lat. hogy 110, vagy 220 Vo'tos ára­Panaszkodnak a televízió-tulajdonosok boltban a 10 deka felvágott, azaz, hogy lehet-e három dekával több,’ mert lehet, hogy 100, de nem egy­szer 125. vagy éppen 130 Volt. csak éppen legritkábban 110. Hasonló az ingadozás a 220-as kategóriánál is. Azt is mondják, hogy a feszültség- ingadozást a hálózat nagyfokú, de egyenetlen leterhelése okozza. Ez lehet, nem vagyunk szakemberek, nem vitázunk, de a televízió-tulaj­donosnak. aki a 6000 forintért vásá­rolt masináját, több hónapos keser­ves spórolásának félköbméteres gyümölcsét két hét után kénytelen- a szerelőhöz vinni, mert az inga-> dozó áramfeszültség miatt tönkre■ ‘ ment — aligha nyújt elfogadható- vigaszt. Mint ahogy nem vigaszta-• lódnak egykönnyen azok sem, akik] túlgyakran kénytelenek az áram-; feszültség ingadozása miatt izzó-] lámpákat cserélni, egyenetlenül; működnek a háztartási népei, lik a rádiója, meg egyéb egyenet-- lenségeket szül életében az egye net len feszültség. Próbáljuk valahogy egyenesbe 0» A Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipart Dolgozók Szakszerveze­téne« megyei bizottsága abból ki­indulva, hogy a kulturált kereskede­lem megteremtéséhez és továbbfej­lesztéséhez feltétlenül szükséges a kereskedelmi dolgozók műveltségi színvonalának állandó, fokozatos emelése, széleskörű programot dol­gozott ki az 1960—61-es dktatási évre. E program szerint szakszer­vezeti politikai oktatás, szabadaka­démia és ismeretterjesztő előadás­sorozatok keretében kívánják nö­velni a szakszervezethez tartozó dol­gozók eszmei felkészültségét. A szakszervezeti politikai oktatás tematikája igen sokrétű; a nagyvilág eseményei, a munka szerepe a társa­dalom fejlődésében, a szakszerveze­tek XXVII. kongresszusának anyaga, a második ötéves terv, a vallás és a társadalmi haladás, a technika fej­lődése, a kultúra és társadalom, és a szakszervezet történetéből vett sze- •' melvények témái képezik ennek az oktatási formának az anyagát. Az elmúlt esztendőben Miskolcon és a megyében összesen 32 helyen 800 hallgatóval folyt oktatás, míg ebben az évadban Miskolcon 24, a megyé­ben 20, összesen tehát 44 helyen 1200 hallgató részvételével kezdik meg a szakszervezeti politikai oktatási munkát. Az oktatás másik jól meghonoso­dott és bevált formája a szabadaka­démia előadás-sorozata. A múltévi­hez hasonlóan vendéglátó és pénz­intézeti szakot szerveznek, s ehhez hozzáveszik még új tagozatként — a Tudományos Ismeretterjesztő Társu­lat és a tanácsi kereskedelmi szervek segítségével — a belkereskedelmi szakot. A vendéglátó szakon két ta­gozatot terveznek. Belkereskedelmi szabadakadémiát Sátoraljaújhelyen és Ózd on is indítanak. Mezőköves­den pedig — a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének fontosságára való tekintettel — a MESZÖV-vel December 3-án nyílik s VI. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás A már hagyományossá vált Mis­kolci Országos Képzőművészeti Ki­állítást az idén hatodik alkalommal nyitják meg a miskolci Herman Ottó Múzeumban a Városi Tanací és a képzőművészek szövetsége helyi csoportjának rendezésében. A kiállításon résztvevők alkotásai­kat október végéig küldik be. s azi Miskolcon zsűrizik november el« napjaiban. Lelkesen készülnek a kiállításra £ Borsod megyében élő képzőművé­szek, akik a táji szépségek mellet az üzemek életét és a munka szép­ségét örökítik meg alkotásaikon. A VI. Miskolci Országos Kép tómű veszeti Kiállítás keretében a; Idén Is a legjobb alkotást Mlskoli Város Tanácsa 8000 forintos nagydí jával jutalmazzák. Emellett a dij alapító Ipari üzemek, mint többel között az LKM és az Ózdi Kohászat üzemek és más vállalatok dijait ad ják ki a legjobb művek alkotóinak. A Miskolci Országos Képzőmüvé szeti Kiállítást december 3-án nyit Ják meg. Az ifjú nemzedék nevelésének ügye a társadalmi érdeklődés homlokterébe került Felszólalások az oktatási rendszerünk továbbfejlesztését tárgyaló miskolci aktívaülésen Mint már hírt adtunk róla, Mis- n tolcon is aktivaülésen vitatták meg Dktatási rendszerünk továbbfejlesz- ^ ésének irányelveit. A vitában töb- Dek között felszólalt Szerényi Sándor Dlvtárs, a Központi Bizottság tagja, i Központi Bizottság tudományos és kulturális osztályának helyettes fc vezetője. Felszólalása elején köszön- * tötte az aktivaülés résztvevőit, tol- * mácsolva a Központi Bizottság üd- vözletét. Szerényi elvtárs rámutatott arra a s, hatalmas arányú fejlődésre, ami or­szágunk gazdasági, politikai életé­ben az elmúlt másfél évtized során végbement és hangsúlyozta, hogy ezek a változások és az előttünk álló feladatok sikeres megoldása teszik szükségessé iskolarend­szerünk megváltoztatását. A szocializmus alapjainak lerakása i befejezéséhez közeledik és ezt a j folyamatot meg is kell gyorsíta- \ ni, mert ez a társadalomnak és az | egyes dolgozóknak egyaránt ér­Országunk erejének fokozása éppen i úgy, mint az egyes állampolgárok - életmódjának, életszínvonalának nö- ■ vekedése csak ezen az úton kép­zelhető el. Ebben a munkában el­sődleges a termelés, az anyagi ja­vak előállítása. De a termelés mel­lett igen fontos szerepe van a gon­dolkodás megváltoztatásának, a szo­cialista világnézet elterjesztésének is. A kettő szorosan összefügg egy­mással, mert ahogyan fokozódik az emberek szocialista tudata, olyan termékeny hatással van a termelés­re is. Ilyen vonatkozásban is rend­kívül jelentős az iskolarendszer to­vábbfejlesztése. A nyugati sajtót idézve, és a Sza­bad Európa Rádió adásaira hivat­kozva, Szerényi elvtárs részletesen rámutatott, hogy a Nyugaton élő disszidensek, a burzsoázia szószólói milyen álnok módon támadják isko­larendszerünk továbbfejlesztésével kapcsolatos terveinket. Nekik ter­mészetesen nem tetszik, hogy a dol­gozó nép gyermekei olyan iskolák­ban tanulnak, amelyek messze túl­szárnyalják a kapitalizmus oktatási rendszerét, olyan műveltséget bizto­sítanak fiataljaink számára, amely­től a burzsoázia elzárta munkásaink gyermekeit. Az ő felháborodásuk csak azt igazolja, hogy helyes úton járunk, mert általánosan elismert dolog, hogy ha a burzsoázia nagyon szid valamiért bennünket, akkor ál­talánosságban nyugodtak lehetünk, hogy jót cselekszünk. Több példával igazolta, hogy az emberiség nagy gondolkodói és a munkásmozgalom vezéralakjai ál­landóan az oktatás és az élet össze­kapcsolását követelték. Már a Ta­nácsköztársaság Intézkedései Is arra irányultak, hogy az oktatás és az élet szoros, termékeny kapcsolatát valósítsák meg, de a Tanácsköztár­saságnak rövid fennállása miatt nem volt lehetősége ezeknek megvalósí­tására. Javasolta az értekezlet részt­vevőinek: a vita során hangsúlyoz­zák ki, hogy az iskolareform nagyon jól egye­síti az egyén és a közösség ér­dekeit Azt a célt szolgálja, hogy társadalmi fejlődésünk, gazdasági előrehaladásunk meg­gyorsuljon, de ugyanakkor ettől elválaszthatatlan, hogy a dolgo­zó ember általános műveltségé­nek színvonala, szakképzettsége növekedjen. Amellett, hogy helyes dolog annak hangsúlyozása, hogy az Iskolát köze­lebb kell hozni az élethez, nem sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy a társadalomnak is közelebb kell ke­rülnie az iskolához. Az egész nagy­jelentőségű intézkedés — a reform megvalósítása — nem speciálisan az oktatási szervek, a minisztérium, művelődési osztályok és Iskolák ügye. hanem az egész társadalom feladata. Elmondotta például, hogy a Szovjetunióban munkásokat, dol­gozókat Is bevonnak a tantervek vi­táiéba. mert az ő meglátásaik nagy­ban segítik a tanulók túlterheltsé­gének megszüntetését. Az egyes tu­dományok művelői, szerzők, tanárok „le vannak kötelezve" tanterveknek és tankönyveknek, amelyeket ők ír­tak, vagy amelyek kidolgozásában ők részt vettek, és nehezen tudnak eze­ken változtatni. Azok a dolgozók és fiatalok azonban, akik „a katedra másik oldalán” vannak, máskéopen látiák a kérdéseket, sokat tudnak segíteni. Szerényi elvtáre felszólalása befe- I iezö részében a Nehézipari Műszaki ; I Egyetemről beszélt. Rámutatott. ’ I hogy Miskolcon óriási lehetőségei 1 vannak az egyetem és az üzemek, ráz oktatás és az élet kapcsolatának negteremtésére. Kérte az egyetem anárait, hogy Járjanak elől jó pél- lával a maxi maiizmus megszüntetés« érdekében. Koval Pál elvtára felszólalása Miután a megyei és városi párt­bizottság nevében üdvözölte az ak- :ivaülés résztvevőit és a tanácsko* záshoz eredményes munkát kívánj Koval elvtára felszólalásában többek között a kővetkezőket mondotta: — Az utóbbi időben mind több ízó esik köznevelésünk helyzetéről és iskolaügyünk problémái nem­csak a közoktatás hivatásos munkásai között tartanak szá­mot érdeklődésre, hanem élénk visszhangra találnak a dolgozók széles tömegei, mindenekelőtt a közvetlenül érdekelt szülők kö­rében. Nem túlzás azt állítani, hogy az ifjú nemzedék nevelésének ügye a társadalmi érdeklődés homlokterébe került. Iskolarendszerünk továbbfejlesz­tésének irányelvei kimondják, hogy milyenné kívánják tenni az iskolát a szakemberek. Most a társadalmon a sor — munkásokon, pedagóguso­kon, szülőkön —, hogy elmondja vé­leményét, milyen is legyen az iskola. Elmondhatom — mondotta Koval elvtára —, hogy az eddigi tapaszta­latok igen kedvezőek. A munkások, pedagógusok jóleső érzéssel vették tudomásul, hogy ennek a nagyjelen­tőségű munkának az előkészítésében, vitájában a párt és a kormány a közvélemény segítségét kéri. Azok a munkás^zülők, akikkel oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről be­széltünk, szinte kivétel nélkül öröm­mel támogatják az irányelvek meg­valósítását, mert úgy látják, hogy ezzel gyermekeik közelebb kerül­nek az élethez, a gyárhoz, Jobban megbecsülik a munkát és munkás­Miután részletesen rámutatott, hogy milyen követelmények teszik szükségessé oktatási rendszerünk to­vábbfejlesztését, — Koval elvtára részletesen elemezte a pártszerve­zetek tennivalóit az iskolareform megvalósításában. A legdöntőbb feladat az irányelvek alapos megis­merése és egységes értelmezése. Ez az első, a legfontosabb és egyben a legsürgősebb feladat is. Az üzemi, egyetemi, tantestületi vitákon, szülői értekezleteken, ankétokon elenged­hetetlen követelmény, hogy a kom­munisták „egy nyelven" beszéljenek. Számítani lehet arra, hogy a viták során hangot kapnak majd maradi, visszahúzó nézetek is. Nagyon fontos, hogy a kommu­nisták élenjáró módon, határo­zottan és tudatosan képviseljék az újat, a haladót, az előremu­tatót. Ebben a vitában anélkül, hogy elvi engedményeket tennénk, meg kell mutatni a helyes álláspontot, vigyáz­va arra, nehogy megbántsunk olyan pedagógusokat, szülőket, akik Jóhi­szeműen hangoztatják téves nézetei­ket. Nem várható, hogy egyik perc­ről a másikra mindenki megértse és magáévá tegye az irányelveket, de a kezdeti fenntartás és aggodalom rendszerint becsületes szándékú és kellő felvilágosítással eloszlatható. Hozzáértő, türelmes magyarázatokra van szükség azoknál, akik nerti értik még teljesen az irányelveket, tje egyszersmind határozott fellépésre és elutasításra a tőlünk idegen, cél­jainkkal ellentétes nézetekkel szem­ben. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az irányelvek vitái az egész társada­lom nevelésére adnak nagyszerű al­kalmat s lehetővé teszik a további jelentős társadalmi erők mozgósítá­sát, oktatásügyünk támogatására. Pártszervezeteink másik jelentő« feladata az iskolareformnak abból az alapvető célkitűzéséből fakad, hogy „hozzuk közelebb iskoláinkat az élethez, a gyakorlathoz, a tér-. meléshezF Üzemi pártszervezeteink Igen sokat tehetnek a gyakorlati foglalkozások tárgyi feltételeinek biztosítása érde­kében. Ahol szükség van, az üzemi pártszervezetek győzzék meg a gaz­dasági vezetőket: lássák be, hogy a termelés érdekeit szolgálják, ha fo­kozottabban támogatják az Ifjúság politechnikai képzését. Azokban az üzemekben, ahol gyakorlati oktatás folyik, biztosítani kell, hogy az ifjú­ság nevelésével arra szakmailag, er­kölcsileg és politikailag rátermett szakmunkásokat bízzanak meg. Koval elvtárs felszólalása befeje­ző részében a tömegszervezetek és . tömegmozgalmak szerepéről beszélt a reform megvalósításával kapcso- , latban. A két elvtárson kívül még többen is felszólaltak. Állami Gazdaság vontatóin az épí­tendő kultúrházhoz szükséges ho­mokért, majd az fezt követő tanács­ülés alkalmával a felnőttek tettek ígéretet, hogy minden igyekezetük­kel az új művelődési otthon felépí­tésén és mielőbbi megnyitásán fá­radoznak. Kurek József, Kázsmárk Tátra utca lakói kibírható volna ez. de kibírhatatlan- ná válik télen, amikor befagy a csap. s minthogy most ismét tél közele­dik. kérjük az illetékeseket, találja­nak jobb megoldást, hogy december­ben is ihassanak vizet a... Tátra utca lakói A rudabányai fiatalokról A Rudabányai Vasércbányánál négy KISZ-brigád dolgozik. Mind a négy tagjai a szocialista brigád cím elnyerésén fáradoznak. Két brigád termelési tervét az elmúlt félévben 120. illetve 127 százalékra teljesí­tette, de a többiek sem sokkal marad­nak le. A közelgő KISZ-kongresszus tisz­teletére fiataljaink most elhatároz­ták, hogy a szomszéd község. Alsó- telekes termelőszövetkezetének segí­tenek az istállóépítésnél. Felsőtele- késén pedig a művelődést ház építé­séből veszik ki részüket. Gergely András Rudabánya Könyvtárat kapott Gesztely Nemrégen átadott szép új Művelő­dési Otthonunk most újabb' létesít­ménnyel bővült. Nagyon szép könyv­tárat kapott. Mint a könyvtáros mondja: örömmel tapasztalta, hogy a gesztelyiek szívesen jönnek a könyvtárba és azok is kölcsönöznek könyveket, akik eddig nem igen ol­vastak. De más vonatkozásban is tovább fejlődik községünk. Rövidesen hozzá­kezdünk a járda építéséhez. A kö­vek már az utak szélein vannak, s amint a nagy mezőgazdasági mun­kák szünetelnek, járdát építünk. Csorna Eszter, Gesztelj ; Kázsmárk községnek még nincs ; művelődési otthona. De lakói nagyon [szeretnék már, ha lenne. A pártszer­vezet, a községi tanács és a Hazafias ;Népfront javaslatára társadalmi ;munkával kezdtünk hozzá az új épü­ket alapjainak lerakásához. Ebből a [munkából a fiatalok és a felnőtték [egyaránt kiveszik részüket. Az el­múlt vasárnap például a kiszisták indultak a két tsz, valamint a Léhi Vizet kérnek ■ Mintegy 20—22 család lakik a Tátra utcában, akik télen-nyáron. ha sár van, ha hó, jó messzire, az utca végén levő egyetlen vízcsaphoz kény­telenek járni, ha mosni, főzni akar­nak. vagy éppen vizet szeretnének inni. Nyáron, s Ilyenkor ősszel is. Fiatalok, felnőttek egyaránt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents