Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

2

f.szakmagyarokszAg

Szerda. 1988. október S.

Kádár János elvtárs felszólalása az ESSZ 15. közgyűlésén

(Folytatás az 1. oldalról.) amennyiben biztosítva lesz, hogy a segélyt az abban részesülő ország politikai függetlenségét vagy gazdasági önállóságát sértő feltételektől mentesen adják. Elképzelhető, és a jószándék tényleges bizonyítéka lenne, ha az a fél, amelyik onnan

korábban nagy hasznot húzott, a felszabaduló országok népének méltányos és ésszerű összegű jóvátételt fizetne. A magyar küldöttség támogatja a gyarmati rendszer teljes megszüntetésére tett szovjet javaslatot, annak közgyűlési megvitatását és a nyilatkozattervezet elfogadását.

A Kínai yépköztúraaaágnak el kelt foglalnia a helyéi az ENSZ-ben

Az ENSZ közgyűlése a javaslatot magáévá téve növelhetné e világ- szervezet tekintélyét a népek szemében. (Taps.) Ha majd a gyarmati rendszer megszüntetése révén már szabad lesz az önálló nemzeti létre képes valamennyi nép, és ha országa megkapja ENSZ-tagságút, akkor a szó igazi értelmében megvalósul e szervezet egyetemessége is.

Képtelenség azonban akár az ENSZ egyetemességéről, akár az egész emberiség képviseletéről beszélni addig, amíg a 680 millió embert magában foglaló Kínai Népköztársaság képviselői el nem foglalják az egyedül őket megillető helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében.

Csak gondolni kell reá és mindjárt nyilvánvalóvá válik, aki ellenzi azt, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja helyét az ENSZ-ben, az ellenzi azt, hogy átfogó leszerelési megegyezés jöjjön létre. A' Kínai Népköztársaság szóvivői teljes joggal mondják. hogy őket csak azok a nemzetközi megállapodások kötik, amelyeknek kidolgozásában részt vesznek. Az ENSZ önmagának tartozik azzal hogy véget vessen annak a szűklátókörű, örtző és mindenkire nézve káros nagyhatalmi politikának, amellyel az Egyesült Államok képviselete annyi éve megakadályozza, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja jogos helyét az ENSZ-ben. Ezzel a kérdéssel nagy felelősséggel kell foglalkozni minden küldöttségnek.

Az angol küldöttség például, amelynek kormánya egyébként diplomáciai kapcsolatban van a Kínai Népköztársasággal, nagyon jól tudja, hogy az úgynevezett tibeti kérdés a hidegháború mesterségesen gyártott terméke, a Kínai Népköztársaság rágalmazása. Ugyanakkor az ENSZ tagállamai között hevesen vitatott kérdés is. Ennek ellenére az angol küldöttség a főbizottságban a tibeti kérdés napirendre tűzése mellett foglalt állást. Másfelől viszont nem átallotta azt mondani, hogy ellenzi Kína képviseletének kérdését a közgyűlés napirendjére tűzni, mégpedig azzal az indokolással, hogy ez a tagállamok közötti vitás kérdés s a vita rontaná a közgyűlés légköréi.

Hogyan? Az nem baj, ha a tibeti kérdés körüli vita újabb ellentéteket szül, csak a Kínai Népköztársaság jogainak érvényesítéséről ne vitatkozzunk? Csak azzal ne rontsuk a közgyűlés légkörét? Fel kellene már hagyni a nagy kérdések ilyen kezelésével. Túlérett már Kína ENSZ- képviseletének kérdése. Meg kell oldani, s ezzel az ENSZ tekintélye, tárgyalásainak hatékonysága, döntéseinek ereje csak növekedni fog. Küldöttségünk a Kínai Népköztársaság jogainak érvényesítése mellett van és támogatja a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ- be való felvételét is.

Küldött urak!

Más kérdésről is szeretnék szólni. Az ügyrendnek megfelelően már júliusban szétküldték a tagállamoknak az úgynevezett előzetes napirendet. Ezen 73 kérdést javasoltak az illetékes ENSZ-szervek és a különböző tagál lantok a közgyűlés 15- ülésszakának napirendjére tűzni. Várakozással vette kezébe ezt az okmányt mindenki, aki az emberiség égető kérdései, a leszerelés, Algéria. Kongó és más nagy kérdések iránt érdeklődik.

Bennünket meglepett, hogy az Egyesült Államok kormánya, amely szavaiban a béke híve és nagyra értékeli az ENSZ-et, ezen az előzetes napirenden egyetlen kérdést sem terjeszt elő. Nem érdektelen azonban, hogy ezt követően, augusztus 20-án érkezett a Szovjetuniónak egy javaslata és erre szinte válaszként az Egyesült Államok is benyújtott még ugyanaznap egy másik javaslatot. A Szovjetunió javaslata a pótlólag beterjesztett kérdések hivatalos listáján a 8. sorszámot, az Egyesült Államoké a 9. sorszámot kapta. Á Szovjetunió kérte, hogy a közgyűlés tárgyalja meg az Egyesült Államoknak a Szovjetunió elleni agresszív cselekedeteit. Az Egyesült Államok az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalását kérte.

A% úgynevezett magyar kérdez napirendre tűzése hidegháborús áskálódás

A nemzetközi élet kérdéseivel foglalkozó minden ember számára ez maga is teljesen világossá teszi, hogy mikor és milyen alkalmakra kell az Egyesült Államoknak a magyar kérdés az ENSZ-ben. Mindenki nagyon jól tudja, hogy a vitatott 1956-os magyarországi események a történelem által lezárt, túlhaladott kérdések és a múlt problémái közé tartoznak. Az is köztudomású, hogy az úgynevezett magyar kérdés az ENSZ közgyűlésén vagy bizottságaiban nem más, mint kizárólag hidegháborús célokat szolgáló áskálódás és rágalom- hadiárat az ENSZ két tagállama, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ellen.

A kettő közül a fő célpont persze nem a Magyar Népköztársaság. Mi, magyarok, hajlamosak vagyunk ugyan néha azt hinni, hogy a föld mi körülöttünk forog, de még mi sem hisszük, hogy az Egyesült Államok befolyásos körei a Magyar Nép- köztársaságban látják világuralmi terveik megvalósításának fő akadályát.

Mindaz, ami az úgynevezett magyar kérdés körül az ENSZ-ben eddig történt, méltatlan e világszervezethez, de méltatlan az Amerikai Egyesült Államok kormányához is, egy kormányhoz, amelytől azt várná el a különböző országok lakossága, közöttük a magyar nép, hogy világos és pozitív lépéseket tegyen a feszültség enyhítésére, a leszerelésre, a tartós béke előmozdítására. Nagyon tévednek az Egyesült Államok felelős tényezői, ha azt hiszik, hogy a várt pozitív lépések hiányát pótolhatják tavasszal egy U—2-es repülőgéppel, ősszel pedig az általuk gyártott, úgynevezett magyar meg tibeti kérdés sietett felvetésével. Ma már sokkal tájékozottabb a politikában az emberiség. semhogy bármilyen kormány ilyesmivel megőrizhetné az ő szemében tekintélyét és befolyását. Az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ-ben van köze a hidegháborúhoz és sok mindenhez, de semmi köze sincs a mavvar valósághoz, sem pedig a világ- szervezet alapokmány szerinti rendeltetéséhez.

Van valami köze a jelenleg közismerten nem jó amerikai—magyar államközi viszonyhoz is.

A magyar—amerikai viazonyról

Valóban van sok rendezetlen kérdés viszonyunkban. Ezek egy kérdés kivételével rendkívül könnyen rendezhetők. Mi készen is vagyunk a rendezésre és erősen bízunk abban, hogv ezek a kérdések előbb vagy utóbb, de mindkét felet kielégítő módon megoldást is nyernek. Bízunk ebben, mert tudjuk, hogy

még a legrosszabb akaratú ember is képtelen egyetlen olyan kérdést is megnevezni, amelyben az amerikai és érdekei ütkü Ellenkezőleg. Mi azt valljuk, hogy a magyar és az amerikai nép érdeke közös a béke megőrzésében, népeink barátságának fejlesztésében, az államaink közötti kapcsolatok normalizálásában.

Szólnom kell az amerikai—magyar viszony egyetlen komoly és nehezen rendezhető kérdéséről is, minthogy ennek nemzetközi vonatkozásai vanBéke- idején az amerikai—magyár'

viszony, fennállásának lehetségessé válása óta, mindenkor korrekt volt. Csak 1947 óta rossz. Hangsúlyozom, 1947 és nem — mint sokan hiszik — 1956 óta. A magyar—amerikai államközi viszony jó. sót, időnként szívélyes volt akkor, amikor Magyarországon a kormány az arisztokraták. a földesurak és a nagytőkések kezében volt.

Csak azóta van baj ezzel a viszonnyal. amióta Magyarországon a kormány és a hatalom a munkások és parasztok kezén

Ebből mi arra következtetünk, hogy nem kielégítő viszonyunk és még az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ-ben való szorgalmazása mögött is valójában az rejlik, hogy az Egyesült Államok kormányköreinek velünk tulajdonképpen egy bajuk van: nem tetszik nekik a Magyar Népköztársaság társadalmi rendszere.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetét

tudvalévőén különböző szocialista és kapitalista rendszerű országok hozták létre, éppen azzal a céllal, hogy

biztosítsák a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, barátságát és együttműködését az emberiség létérdekeit érintő közös kérdések megoldásában. Az alapítók már tudták és idejelenne most már mindenkinek tudomásul vennie, hogy a világon különböző társadalmi .rendszerű országok léteznek. Sőt, azt is tudomásul kell vennünk mindnyájunknak, hogy ezeknek a különböző rendszerű államoknak békében, egymással normális államközi kapcsolatban kell egy időben és egymás mellett létezniük. Ez elkerülhetetlen.

A magyar dolgozó néo örökre végei vetett a nagytőkések és a földbirtokosok hatalmának, kizsákmányoló tevékenységének. Szocialista államot és társadalmat teremtett önmaga számára. Abban él most és abban fog élni a jövőben is. Ez az egyes személyek akaratától függetlenül ható társadalmi törvények következtében alakult így; történelmileg befejezett és meg nem változtatható tény. Az amerikai- magyar viszony is azonnal rendbejönne. az Egyesült Nemzetek Szervezete is azonnal megszabadulna egy reá erőltetett, viszályt keltő hidegháborús kérdéstől, ha az Egyesült Államok kormánya, a józai^ észre hallgatva, tudomásul venné ezt a

tényt, amelynek megváltoztatása egyébként is kívül esik illetékességének és lehetőségeinek határán.

A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje magyar belügy. Ebben egyedül a magyar nép és annak alkotmányos szervei illetékesek. Az itt többször vitatott kormányintézkedésekről 1957. május 9-én számoltam be a magyar, országgyűlésnek Az országgyűlés, amelynek ülésén kettő híján valamennyi képviselő ré,szt vett, egyhangúan helyeselte és jóváhagyta a kormány valamennyi intézkedését.

A magyar kormány törvényeink szerint egyedül a magyar ország- gyűlésnek felel és rajta kívül senkinek a világon.

Legutóbb 1958 novemberében voltak általános választások hazánkban. Nálunk minden 18 évnél idősebb állampolgárra kiterjedő, általános, egyenlő és titkos szavazást biztosító választójog van. A választáson a Hazafias Népfront jelöltjei megkapták a jogosultak 97 százalékának szavazatát így Jött létre a jelenlegi országgyűlés, amely mostani kormányunkat megválasztotta.

Törvényes kormányunk a nép zalmából intézi az ország ügyeit Ezt tudják az ellenünk áskálódók is. Azt is nagyon jól tudják, hogy rágalmazhatnak bennünket, de ezen a tényen sem rágalmakkal, sem pedig az ENSZ-ben kierőszakolt határozatokkal nem változtathatnak.

Az úgynevezett magyar kérdéaröl azóló határozatok — alapokmányeileneaeh

emelkedett. A dolgozók életszínvonala általában 24 százalékkal, az ipari munkások reálbére pedig 32 százalékkal emelkedett az elmúlt három és félévben.

Az egészségügyi és kulturális viszonyok Jók. A lakosság 75 százaléka részesül ingyenes betegségi és balesetbiztosításban.

Példaként megemlítem, hogy a napokban járt. nálunk dr. Sabin, a neves amerikai tudós. Látta, hogy Magyarországon az idén, a kritikus hónapokban egyetlen gyermekbénu- lásos fertőzés sem volt. Ajánlotta, hogy a magyar orvosok vállalják el más országok szakembereinek Ins- truálésát, mert mintaszerűen szervezték meg az összes gyermekekre kiterjedő ingyenes védőoltást, és a többi szükséges intézkedéseket

A magyar küldöttség azzal a szándékkal vesz részt a közgyűlés munkájában, hogy tőle telhetőén hozzájárul a valóban nagy és fontos kérdések pozitív megoldásához.

A hidegháborús intrikákra és rágalmakra a magyar nép és az egész szocialista tábor igazának, erkölcsi és anyagi erejének tudatában, a feszültség enyhítésére való törekvés szellemében válaszol. Ez a törekvés világos állásfoglalást kíván. Nyíltan meg kell tnondanori), hogy az ENSZ- nek az úgynevezett magyar kérdésben eddig hozott határozatait a hidegháború termékének, a Magyar Népköztársaság belügyeibe való illetéktelen beavatkozási kísérleteknek tekintjük. • - . ... ,

Bízunk abban, ha pem mosf, akkor később, de eljön az a nap, amikor ^i^Kmiinyelleneseket inaga: az ENSz-közgyülés fogja hatályon kívül helyezni az úgynevezett magyar kérdésben hozott törvénytelen határozatait.

Elnök úr! Küldött urak!

Vannak, akik tájékoztatást kémek a magyarországi helyzetről. Valóban lenne itt olyan ember, aki nem tudná, hogy nálunk évek óta törvényes rend van és olyan rendezett közállapotok uralkodnak, hogy azokat nem egy kapitalista ország megirigyelhetné? Népünk lendületesen, odaadó- an dolgozik és ennek eredményeaz utóbbi négy évben az inari termelés mintegy 36 százalékkal, a mezőgazdasági 12 százalékkal

Aki viszonyainkra kíváncsi, jöjjön el hozzánk és nézze meg saját szemével, ml a helyzet hazánkban. Az ismert események óta nyugati turisták ezrei, újságírók százai jártak nálunk, közöttük nem kevés amerikai. Megfordult nálunk ENSZ-főtiszt- viselő, amerikai külügyminisztérium! tisztviselő, szenátor, közéleti tényező. Ott vannak az Egyesült Államok és az összes nagy nyugati kapitalista országok diplomatái. A közgyűlésen képviselve van nem egy olyan semleges ország, amelynek vezetői nagytekintélyű államférfiak, jártak nálunk az utóbbi években. Kérdezzék meg tőlük, mi a helyzet Magyarországon.

Nem tűrünk beavatkozást belügyeinkbe

Elismerem, hogy az úgynevezett megbízatással rendelkező uraknak nem adtunk hivatalos felvilágosítást. Munro úrnak sem. akiről a minap egy főbizottság! ülésen arra a kérdésre. hogy tulajdonképpen kit képvisel, az Egyesült Államok képviselője — nyilván nyelvbotlás következtében — azt mondta, hogy az Egyesült Államokat. Még Hammarskjöld úrnak sem adtunk felvilágosítást akkor. amikor megbízatása volt kérdezősködni.

Tudnia kell azonban a közgyűlésnek, hogy Hammarskjöld urat, miután megszabadult bizonyára terhes megbízatásától, ismételten meghívtuk Magyarországra. Ügy látszik, ügyei eddig nem engedték őt hozzánk. Most is biztosíthatom önöket, hogy a magas vendégnek kijáró udvariassággal fogadjuk és illő vendéglátásban részesítsük az ENSZ bármely tisztviselőjét, bármikor, ha hidegháborús kérdésre vonatkozó kü- lön-megbízatás nélkül kíván ellátogatni hozzánk.

Mindezt azért hangsúlyozom, hoev világos legyen, nem személyi kifogásaink vannak, nem is titkokat takargatunk. hanem

egyszerűen az a megingathatatlan álláspontunk, hogy a Magyar Népköztársaság belügyeibe beavatkozni senkit nem engeA közelmúlt jónéhánv tapasztalata csak megerősítette a magvar kor- •t eljárásának helyességébe vetett hitében. Röviddel ezelőtt történt. hogy Lumumba úr. Kongó törvényes kormányának elnöke, népe üayének Igazsásában bízva, célszerűnek látta az ENSZ seeítséBét. kérni bizonyos nehézségek leküzdéséhez.

Az ENSZ főtitkára a kérésnek és a Biztonsági Tanács elvileg helye«

döntésének olyan módon tett eleget, hogy az összes nehézségek megmaradtak, sőt növekedtek. A stgíteéget kérő kormány alapjait viszont teljesen aláásták, az ország törvényhozó testületének álláspontját is semmibe vették és lehetetlenné tették a kor- mány működését.

Mindenki tudja, hogy ez így történt. Ne csodálkozzék tehát senki, ha népek és országok még oly igazságos ügyükben is kénytelenek ez idő szerint fenntartással élni az ENSZ apparátusának bárminő közreműködésével szemben.

Küldött urak! Vannak, akik arra kíváncsiak, mikor vonják ki a szovjet csapatokat Magyarországról.

A szovjet csapatok a varsói szerződés tagállamainak megfelelő megállapodásai alapján vannak Magyarországon. Kivonásuk a szerződő felek, köztük a Magyar Népköztársaság kormányának elhatározásától függ. nem pedig a nyugati stratégák óbajától.

Ez ugyanis tényleg a nyugati katonai vezetők problémája, s nem az ENSZ-é és még kevésbé a magyar népé. A magyar nép jól megvan azokkal a szovjet csapatokkal, amelyek megszabadították a náci fasiszta hadsereg rémuralmától és az országot hitleristák kezére látszó Horthv- rendszer ellenforradalmár fasiszta erőitől. A szovjet hadseregnek köszöni népünk nemzeti fü«»eot1ensée*- nek visszanyerését és azt. hogv ma Is békében és biztonságban él. Ismeretes. hogy a varsói szerződés tagállamai megnemtámadási szerződés megkötését javasolták a NATO taeállámáinak. sőt indítványozták a varsói szerződés szervezetének és a NATO- nak eevidejű feloszlatását is. A Szovjetunió — valamennyi szocialista ország, köztük a Magyar Népköztársaság kormányának egyetértésével — az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatában is indítvá- nyozta. hogy vonjanak vissza saját országának határai mögé minden külföldön állomásozó katonai egységet. íme, itt vannak az utak és módok, a ma is érvényes javaslatok. Csak el kell fogadni és meg kell .valósítani őket, és akkor nem állomásozik majd többé a Föld egyetlen országában sem más. ország katonai egysége.

Sálunk valóban demokrácia van — a nép tlemokráciája

Azt mondják egyesek, hogy mi a szovjet csapatok segítségével levertünk egy általuk nemzetinek ■nevezett felkelést De ml nem nemzeti felkelést, hanem csak egy ellenforradalmi puccsot vertünk le, mégpedig egy-két nap alatt. Ezt az ellenforradalmi puccsot külföldön szervezték, se* éven át készítették elő a nemzetközi reakció erői. A nemzetközi reakció c puccskísérletével a belső reakció szűk csoportját mozgósította, megtévesztett egyeseket, de e puccskísérlettől távol álltak a magyar nép szocializmushoz hű, alapvető tömegei.

Hogy milyen egy valóban nemzeti felkelés, azt talán a francia küldöttség tudná megmondani a közgyűlésnek. Nézze meg bárki Algériát, mi történik ott. A francia gyarmatosítók minden modern fegyverrel felszerelt félmilliós hadserege nem két nap alatt, hanem hat év alatt, sok százezer algériai hazafi elpusztítása után sem tudja leverni a felkelést. Nem tudja leverni és soha sem fogja leverni. mert. ott valóban nemzeti felkelés van. amelyet a nép alapvető tömegei támogatnak, nem pedig ellenforradalmi puccs, mint 1956-ban volt Budapesten.

Olyan ismert körök, amelyeknek Csang Kaj-sek, Adenauer. Speidel, a náci tábornok és a hozzájuk hasonlók megfelelnek, mint „demokraták” — azt mondják, hogy mi nem vagyunk demokraták. Őszintén szólva, mi nem is akarunk az Ilyen ízlésnek megfelelő demokraták lenni. Rendszerünk azonban demokratikusabb, mint vádolóink rendszere.

A magyar népi hatalom megsemmisítette a monopóliumok diktatúráját» a fasizmust, véget vetett a felekezeti megkülönböztetésnek és a faji üldözésnek, a születési és vagyoni előjogoknak, és szabad fejlődést biztosított az egész nemzetnek, az állam összes polgárainak.

Igaz, hogy a Magyar Népköztársaság bíróságai megbüntették és a Jövőben is megbüntetik az ország törvényes rendje ellen összeesküvőket és a haladó emberek gyikosait — e körül nagy lármát csaptak egyesek. De arról hallgatnak rágalmazóink — pedig jól tudják —. hogy az 1956-os ellenforradalmi cselekményekért felelősségre vont személyeknek több mint háromnegyed része, nagyrészt közkegyelem útján, már -kiszabadult és visszatért a polgári életbe. Arról is hallgatnak, hogy nálunk ma kevesebb ember van börtönben, mint bármikor, amióta Magyarország szervezett államként létezik.

Mind e mögött persze nem vádolóink humanizmusa van!

A Magyar Népköztársaság mai kritikusai nagyon is meg voltak békéivé a magyar nép véreskezű hóhérával, Horthy-val és annak fasiszta rendszerével.

Az valóban irtotta és börtönben senyvesztette a magyar néo legjobb fialt. Ez azonban nem fájt nekik, mert azok nem a néni rendszer ellenségei. hanem kommunisták és nem-kommunisták, a fasizmus ellen harcoló hazafiak voltak. Ilyenek a vádak és a vádolók, akik szemben állnak velünk ebben az ügyben.

Melyik az az ország9 mely örökké rlszálykeltésen mesterkedik ?

Mi is megkérdeznénk valamit az ENSZ-közgyűléstől, tisztán elvi alapon. anélkül, hogy bárkit is megneveznénk.

Rendjén van-e az. hogy ha egy kormánynak nem tetszik mondjuk például Guatemala, vagy Laosz, vagy valamely más ország törvényes kormánya. akkor pénzzel, fegyverszállítással és felbérelt hazaáru ókkal annak megdöntésére puccsot szervez? Rendjén van-e az. ha egy kormánynak nem tetszik a szocialista országok társadalmi rendje, akkor annak aláaknázására évi százmillió dolláros alapot létesít, uszító rádióállomásokat tart fenn és fasiszta ellenforra- dalmár puccsistákat bérel? Ha nem tudnák, kiről van szó. és egyesek nem függnének és nem félnének, tőle, akkor mindenki azt mondaná: nem. ez nincs rendben. Azt mondanák, ez ellenkezik minden ismert nemzetközi (Folytatás a 3. oldalon.)