Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

dlz olaasák HAINIOJ A Két hír Tokajból Készül a Tokaji Kalauz Tokaj idegenforgalmi fejlődésé­nek és világraszóló hírnevének igen komoly hiányossága volt, hogy nem állt a látogatók rendelkezésére a községről, s a vidékről korszerű és minden Igényt kielégítő ismertető. E hiányt igyekszik pótolni az a könyv, amely most még csak kéziratban fekszik az asztalon, de a következő év tavaszán kiad a Megyei Idegen­forgalmi Hivatal. A kézirat legfelső lapján ez a cím olvasható: „Tokaji Kalauz". A komoly hiányt pótló munka szöveges részét egy kis mun­kaközönség. a művészi felvételeket Nagy Lajos és Sipos Zoltán, metsze­teit pedig Tenkács Tibor készíti eL Rendezik a Bodrogpartot Toka) legszebb helyin, a Tisza— Bodrog összefolyásának mellvédjére könyökölve, nap mint nap érdeklő­dők tömege figyeli az őszi verőfény­ben fürdő Bodrogpartot. Hol dübör­gő dömperek, hol berregő teherautók jönnek, s az évszázados nyárfák kö­zött hatalmas földkupacokat építe­nek, máskor pedig földgyaluk simo­gatják, egyengetik a terepet. A to­kajiak élénk figyelemmel és meg­elégedéssel figyelik a munkálatokai. Ennek a területnek rendezésével to­vább szépül Tokaj, még nagyobb lesz idegenforgalmi nevezetessége. A tervek szerint olyanná akarják c Bodrogpartot kiképezni, mint m balatonfüredi, vagy keszthelyi Bala­tonpart. Modem strandfürdő, tenisz-^ kosár- és röplabdapályák, tekepá­lyák, csónakházak épülnek majd itt. Parkosítják az egész területet, s pihenőhelyek, szökőkutak, játszóte­rek teszik majd kellemessé a kirán­dulóknak az itt-tartózkodást. Persze, mindez még terv, ami azonban ma még terv — holnapra, valósággá vá­lik. Papp Miklós, Tokaj Sajószögeden az úttörők társadal­mi munkával építik úttörőotthonu­kat. Nagy lelkesedéssel építik, hiszen tudják, hogy maguknak és a követ­kező évek úttörőinek építik. Mikor meglátogattam őket. éppen a fal javításán és a talaj egyezeté­sén dolgoztak. Megkérdeztem egyi­küktől, hogy hívják? Kiser László vagyok, a „Párduc"-őrs vezetője — felelte. Elmondta, az iskolában elő­ször a csapatvezető javasolta, hogy építsenek társadalmi munkává! ftt- törőotthont és azóta mindennap más őrs folytatja a munkát. A falakat már — egy elavult épületen — kija­vították és a talajt is elegyengették. Az úttörűotthon építéséből a lá­nyok is kiveszik részüket. Ok mesze­lik majd ki a termet. A terem padló­zatát a fiúk rakják le és az otthon elé a csapatzászlót húzzuk fel. Bakos László 111. o. tanuló, Sajószöged Úttörőotthont építünk A közös munka eredménye Gondolunk a jövőre is Az összefogás szép példája ala­kult ki a Szénbányászati Földkotró Vállalat miskolci üzemvezetőségének fizikai és műszaki dolgozói között Az üzemvezetőség nem tudta tel­jesíteni sem a július, sem az augusz­tus havi tervét. A két hónapban kö­zel 90 ezer köbméter volt a lemara­dása. Ez részben a gépalkatrészek hiányával, másrészben a szállítási út­vonalaknak a nagy esőzések által okozott megrongálódásával ma­gyarázható. A tológépekhez szüksé­ges nagymennyiségű görgők annyira lágy anyagból készültek, hogy egy­két hetes munka után tönkremen­tek. a görgők peremei leszakadtak. A párt- és a KISZ-szervezet kez­deményezésére az üzemvezetőség fi­zikai és műszaki dolgozóinak egy ré­sze egy héten át tartó műszak utáni munkával, önként jelentkezés és munkavállalás mellett négy olyan tológépet és 15 dömpert javított ki és állított vissza termelő munkába, amelyeknek kijavítása a rendszeres javítás mellett, több hetet vett volna igénybe. Azt, hogy az üzemvezetőség dolgo­zói a szeptember havi feszített tervet túlteljesítették és a két havi lemara­dást is behozták, elsősorban a fizi­kai dolgozók lelkes, kezdeményező munkájának, a beindított munkaver­senyek lendületének, a gépi alkatré­szek folyamatos biztosításának és a műszaki dolgozók jó munkájának köszönhetők. örömmel Jelentjük, hogy a Szén- bányászati Földkotró Vállalat mis­kolci üzemvezetősége a szeptember havi tervét 120 százalékon felül tel­jesítette. P. E., Sajószentpéter. Uttöróink ezen a nyáron fortyódi táborukban töltötték a nyarat. A tá­borozás költségeinek egy részét a szülői munkaközösség fedezte, míg az Összeg többi részét a gyerekek maguk teremtették elő. A gazdasági év folyamán a helyi termelőszövet­i kezeiben dolgoztak, s az Így szerzett pénzt közös kasszába rakták. Most i ismét elhatároztuk, hogy részt ké- ) rünk a munkából és fedezzük jövő- : évi táborozásunk kiadásait. i János házi Sándor csapatvezető, Bükkábrány vasárnap igen magas művészi szín­vonalú Ajándékmúsor-át. Hasznos és sokáig emlékezetes találkozó volt a salgótarjáni vasatok vendégszerep­lése (gyakrabban lehetne ilyen csere- vendégszerepléseket csinálni!) és so­káig emlékezünk majd a Haydn- cstre. Igen szerencsés dolognak tart­juk, hogy a Diósgyőri Vasas Kultu­rális Napok keretében rendezték meg — a Szépirodalmi Könyvkiadó ki­adási tervének megvitatásával egybe­kötve — az írók és munkásolvasók találkozóját. Helyes, hogy a gyerme­kekre is gondoltak és két vasárnap délelőttöt is az ő szórakoztatásukra szántak egy balett-műsor, illetve egy bábműsor bemutatásával. Az eddig nem említett két rendezvény, az ösz- szes diósgyőri gyárak képzőművészeti szakköreinek kiállítása és a oyár 190 éves történetét ismertető nagyszabású ismeretterjesztő előadás szinte szer­vesen illik ebbe a dús programba, a vasárnap esti záró bál pedig kelle­mes, szórakoztató, feloldódott befeje­zője a Diósgyőri Vasas Kulturális Napoknak. A műsor jó előkészítése szerencsé­sen párosult a lebonyolítás jó szerve­zettségével. a vendégcsoportok, ven- dégszereDlők pontos érkezésével, jó fogadtatásával. A nagyszerű szerve­zésért csők dicséret jár a vasas szak- szervezet kulturális területen dolgozó munkatársainak, a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti bizottságának, a kultúrosztály munkatársainak, a Bartók Béla Művelődési Ház aktivál­nak és végül, de nem utolsósorban az egész szervezés oroszlánrészét éjt- nappallá téve ellátó Kováin György művelődési otthon igazgatónak. A Diósgyőri Vasas Kulturális Na­pok ismét tanúbizonyságát adták munkáskultúránk magas fejlettségi fokának, az egyes rendezvények láto­gatottsága pedig munkásközönségünk érdeklődésének egészséges irányú fejlődését bizonyította. (benedek) ugyan, hogy a fiatalok közül egyre többen választják a házasságkötés­nek ezt a formáját, mégia sokan vannak olyanok, akik még nem lát­tak ilyen ünnepséget. A székek gyor­san megtelnek. Aztán hirtelen az úttörők sorfalán befut a hír terembe: Jönnek! Fel­csendülnék a nászinduló hangjai, és a szülők kíséretében megjelenik áz ifjú pár: Pozsa Mária hejöcsabai óvónő és ötvös Károly, a DIMAVAG lakatosa. Az asztalnál Kecskés Imré- né anyakönyvvezető fogadja őket, aki az ünnepség hivatalos része utáni rövid beszédében meleg szavakkal kíván sok sikert a fiataloknak. El­hozták köszöntésüket, jókívánságai­kat a pártszervezet, a KlSZ-bizott- ság. a tanács, a Hazafias Népfront, a Nőtanács megbízottai is. Nem tart sokáig egy ilyen ünnep­ség. Meleg, baráti szavak, biztat«! kézszorítások — és felvillan mégű valami egységes, nagy erő: itt va­gyunk mellettetek, segítünk ha kell nem hagyunk magatokra benneteket A nászinduló hangjai újra betölti! a termet, és a két fiatal összetartó zóan Indul kifelé... volt. méltó a nagyhírű együtteshez, méltó a diósgyőri jubileumhoz. • Vasárnap délelőtt ismét a gyerme­keké volt a Bartók Béla Művelődési Ház nagyterme. Bábjátékkal szóra­koztatták a termet zsúfolásig meg­töltő gyermeksereget a Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház bábcsoportjá­nak tagjai. A kicsinyek nagyon jól szórakoztak A kiskacsa, a Vidám medvebocsok és Az elátkozott malom című bábjátékokon. Este nagysikerű Vasas-bál zárta a kilenc napig tartó ünnepség-sorozatot a Bartók Béla Művelődési Ház nagy­termében. Ezzel végétért ' ‘'ósgyőrl gyárak alapításának jul i ünnepségei­vel kapcsolatosan . m zett Diósgyőri Vasas Kulturális Kapok esemény- sorozata. Az egyes eseményekről an­nakidején esetenként számot adtunk olvasóinknak. Most már csak az .« feladatunk, hogy néhány rövid mon­datban összegezzük a Diósgyőri Vasas Kulturális Napok­ra vonatkozó megjegyzéseinket. Egészében jólslkerültnek mondhat­juk a kilenc napos sorozatot. Talán azt jegyezhetnénk meg. hogy viszony­lag túl sűrített Is volt a program, különösen az első két nap műsora, amikor a hivatalos Jubllárls ünnep­ségek (jubileumi ünnepség, múzeum- avatás, emléktábla-avatás, kirándu­lás) is folytak. Kilenc napon belül — a hivatalos Jellegű rendezvényeken túl — tíz kulturális rendezvény sok­nak tűnik, azonban a műsor szeren­csés megválogatásánál fogva soha nem tűnt eröszakoltnak. nem fárasz­tott a sűrítettség. Örömmel láttuk újra a Diósay őr vasgyár1. Művészeti Együttes ..Felszabadulási műsorját, őszinte örömmel élveztük az elmúlt J G E N“ A hejöcsabai általános lakola út­törői felsorakoznak a folyosón, benn a teremben óvodásak állnak köszön­tésre készen. Sokan kíváncsiak a KISZ-esküvöre. Nemcsak a közvet­lenül érdekeltek, nemcsak a barátok, ismerősök jöttek el az ünnepségre, hanem olyan emberek is. akik egy­szerűen csak látni akarják: milyen is hát egy KlSZ-edküvó. Mert Igaz Szombaton már nyolcadik napjába lépett a Diósgyőri Vasas Kulturális Napok rendezvény-sorozata. Ezen a napon Igen kiemelkedő műsor gazda­gította a szép programot: a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitün­tetett Vasas Központi Művészegyüt­tes operaegyüttese és szlmfónikus zenekara Jött el Diósgyőrbe, hogy egy Haydn-est­tel ajándékozza meg a jubiláló gyár dolgozóit. Az est műsorában először a szimfonikus zenekar lépett szín­padra és — András Béla, az együttes művészeti vezetője vezényletével — Haydn A lakatlan sziget című operá­jának nyitányát és C-dur (Medve) szimfóniáját adta elő igen érett, mű­vészi tolmácsolásban, majd a szünet után került sor A primadonna című egyfelvonáso6 vígopera bemutatására. Haydn ezt a kisoperát az Eszter házi­aknak írta, eredeti kéziratát Is az Eszterházy-hagyatékban találták meg és így lehetett a felszabadulás után közkinccsé. Az 1767-ben kinyomta­tott szövegkönyvet András Béla tette a ma színpadára alkalmassá. Hubay Miklós dramaturgi és Szöllősy And­rás műfordítói segítségével. A kis- létszámú nem-hivatásos énekes sze­replőgárda — Szécsi Ferenc rendezői elképzelései alapján — kifogástalan stílushűséggel jelenítette meg a színpadon a mulatságosan kedves történetet. Hangban, megjelenésben, színpadi Játékban egyaránt kimagas­lót alkotott Zsombor Klára a címsze­repben. Nagyszerű volt a két teno- rísta: Simon Ferenc és Halán János ás hangban és humorban emlékezetes Tafay Erzsébet és Dulya István. — A szimfonikus zenekar kifogástalanul szerepelt az opera zenei ellátásában András Béla vezényletével és Igen stílusos volt Varga Mátyás Kossuth- dijas díszlete. — Egészében a Haydn- est igen emlékezetes, igen művészi Sötétruhás emberek, piros nyak­kendőé úttörők, megilletődött óvodá­sok, virágcsokrok, szépen feldíszített terem... Nem nehéz kitalálni: ün­nepre készülődnek a hejöcsabai Zalka Máté pártszervezetben. Ez az ünnep, amelyre most készülődnek, egyre elfogadottabbá, egyre megszo­kottabbá válik: KISZ-eSküvőt tarta­nak. Igen, lassan már megszokott lesz, mégis mindenki izgatottan ké­szülődik. rendezkedik. Érthető is az Igyekezet, hiszen ebben a pártszerve­zetben ez az első KISZ-esküvő. varia iskolába” — nagyon elfacsarodott a ked­vünk. Tanítónk sohsem kérdezte: mért jöttök mezítláb? Tudta ő, miért. Volt nekem csizmám* a pajtásomnak is volt. ott fityegett a kamrában* felakasztva a gerendába vert szegre, nehogy bele­fészkeljen az egér és azok a mihaszna egér­gyerekek ablakot csináljanak rajta. „Amíg nem üt a gyerek körme alá a hideg, addig mezitlábol- hat”, meg „ha fázük a talpa, legalább iparkodik haza, nem bitangol el". Ilyen igazságokkal ara­nyozták ki szüléink a mezltlábjárás elméletét, mert a szegénység akkor is szemérmes volt No, meg igaz is, hogy úgy déltájt úgyis lerúgtuk volna a lábunkról, mert akkorra visszabújtatta a na­pocska a reggeli dért a híd alá. Mert volt a ml utunkban egy fahíd, azon október közepetájt már mindig volt dér, úgy kapkodtuk rajta a lábunkat* mint a macska a forró vason, ha fázéo kedvében megfeledkezik arról, hogy a ..masinában” tüzelni is szekták. T lyenkor ősszel azzal a fahíddal szokott meg­4 álmodtatni az álomisten, ha roesz kedvében találja az éjszaka. Ügy tölti rajtam a mérgét, hogy amikor már áttalpaltam a deres deszkákon* a vicc kedvéért mindig otthon hagyat velem va­lamit, egyszer a palatáblát, másszor a palavesz- szőt — hajdani deákságom e két legfontosabb kellékét —, hogy mégegyszer megízleltesse pucér talpammal a deres deszkák hajdani keservét. Kérdeztem is egyszer a cimborámtól: őt meg­látogatja-e álmában az a híd? Akkor négyszem közt voltunk, nem volt ki előtt szégyenkeznie a múltjáért. Bevallotta, hogy álmodni ugyan nem szokott vele, de a múltkoriban odahaza járt* § annyira elábrándozott nz elmúlt időkön, egészen gyerekké lett, s úgy kapkodta a deszkákon a lábát, mint hajdanán. — Pedig ez az ötszázhetven forintos cipő volt a lábamon — nemrég csináltattam — mutatta a cipőt mosolyogva. Én meg illendően észrevételeztem az új cipőt, s megsimogattam elismerésért doromboló hiú­ságát: — Szép cipó... Gulyás Mihály hogy tanulj, ha van miből... Nem hátráltam meg, nem én, azért is megmutatom, hogy aka­ratuk ellenére, a magam erejéből szerzem meg a diplomát. Most már persze dicsekednek az öre­gek... # Hallgattam, hallgattam ott oldalvást, majd oda- álltam melléje, és a fülébe súgtam: — Mondd, barátom, neked senki sem segített a tanulásban? f------ ------*1 Il yenkor, ősszel »________ ________P S zinte megütközve nézett rám. — Ne haragudj, nem ukartalak megsérteni — bókítgettem sértett önérzetét —, csak hát. ha jól emlékszem, te Is annyi ösztöndíjat kaptál, mint jómagam, meg azért a szociális segélyt sem uta­sítottad vissza. Emlékszel ? IV em emlékezett, nem alkart emlékezni, ha el- fogja az emlékezés, nem Imponált volna annyira hallgatóságának, mely a hőst, a sokra képes férfit nézte benne. Azzal háborítjuk az emberek nyugodalmát, hogy a maga valóságában emlékezzenek a múltra, a felszabadulás előtti Időkre. Ez meg már az azutáni Időket is meg akarja hazudtolni, mór arra sem akar emlékezni, hogy ö csak a tanulási kedvét, az eszét vitte a tudás piacára, s hogy adtak érte neki egy kenye­ret jelentő diplomát a tudós professzorok, köszön­heti az állam pénzének. Ha a tanuláshoz csak észbeli képességek kellenének, negyvenöt után nem kellett volna kultúrforradalmat csinálnunk. De hát... Igen. együtt jártunk Iskolába — azelőtt és azután, ami alatt én már csak azt a sorsunkat megfordító negyvenötös időket értem. Amikor jött az ősz, és „eikékült a gyerek szája, bot za­$ |Vem volt nyár az Idei nyár, csak olyan félre- * sikerült utánzata elmúlt kánlkulés nya­( raknak. Az ősz azonban igazi ősz lesz. hűvös, fog- t vacogtató. A fák is majd olyan hirtelen vetköz- t nek csupaszra, hogy mire a költők észbekapnának, f nem lesz elmúlást káráló lombhullás. Egy reggel t arra ébredünk, hogy volt lomb. nincs lomb. lába é elé ejtette fejdíszét az erdő. s a koravén avaron { ujjnyi vastagra fagyott a dér. j Amíg át nem lapozott a naptár sz őszi napéj- t egyenlőségen, szeptember 23-án. abban remény­S kedtem. hogy majd kipótolja az elmulasztott jó időket a Nap. olyan langyos átmenettel ver hidat az elmúlt nyár és tél közé. hogy talán nem Is lesz f ősz. Mér lemondtam róla — ez a néhánynapos # naptárszerinti ősz — ősz volt, valódi ősz, ószutó- • nak is beillene. i Nem szeretem a naptárbeli embereket — régi A nagy vacogások emlékeit Idézik, emlékeket, me- l Iveket csak nem akar megszépíteni az idő, ez a * mindent feledtető, búbánatot is megszelídítő A ..nagyúr”. Lett volna pedig már rá ideje, hogy a elsimítsa bennem a redőket. Nem tudom, mit A művelt, hol csavargott a semmirekellője a tizenöt A hosszú esztendőn keresztül, mért nem teljesítette A a kötelességét. Most. hogy egy kicsit felvitte az A „isten" a dolgom, szeretnék néha én Is eldlcse- A kednl „jobb társaságokban" azzal, hogy azért A engem sem sz ég madarai pottyantottak az élet A szikesére, nekem is volt gyerekszobám, ahol láb- A ujjhegyen Járt-kelt minden teremtett lélek, ne- # hogy megzavarják a „kis trónörökös" nyugalmát. } De hát valaki, akit árnyéknak szegődtettek hoz­I zám sorsomnak csinálól. nem engedi, hogy a messziről jött ember „igazmondásával” bizony­gassam: nekem is... Rámkajánkodik ez a vala­ki, s szinte hallom, amint a hallgatóság fülébe súgja: emeljétek a lábatokat... Ilyenkor aztán elódalgok onnan, ahol dicsekvésre hangolt em­berek pofozzák az Igazság szűzi arcát. A minap is egy olyan magamfajta ..kapaunt paraszt" — Jó apám ruházott fel ezzel a cifra jelzővel - azzal szórakoztatta hallgatóságát, hoey: — Én elmondhatom, hogy a magam erejéből küzdöttem fel magamat... Az apám azt mondta. Vajon minden károkozót ilyen szigorúan vonnak felelősségre a vál­lalatnál? Bár igy lennel P. u. A minap fegyelmi határozat ke­** rült a kezembe. Az egyik mis­kolci kereskedelmi vállalat fegyel­mit indított a fennhatósága alá tar­tozó bolt vezetője ellen. Főbenjáró bűnt követett el a boltvezető. A reg­geli csúcsforgalom idején, hogy, hogy nem, két deka kenyérrel többet mért az egyik vásárlónak, mint amennyi• ért az fizetett. Hat, azaz hat fillérrel megkárosította a vállalatot. Az ellenőri figyelmeztetés úgylát- szik a vállalatnál nem használatos, mert a központ Jogászai vizsgálták az ügyet. A hatfilléres károkozást megállapították. Gondolták: a szó el­száll. az Írás megmarad. Ezért meg­fogalmazták a fegyelmi határozatot, melyben a kővetkező áll: „Ellenőr­zésünk torán megállapítást nyert az a tény. hogy két dekagramm kenyér­rel többet szolgáltatott ki egy vevő részére, s ezen cselekményével a bol­tot. illetve rajta keresztül a vállala­tunkat károsította meg... Ezúton írásban figyelmeztetjük...” S a vál­lalat fegyelmi határozata még szigo­rúbb felelősségrevonás alkalmazását is kilátásba helyezi. Helyesnek véljük, hogy a népgaz­daság megkárosítóit felelősségre von­ják. Azonban hat fillérért ilyen tor­túrát crlnálnl enyhén szólva nevet­séges. Mert a merített papíron írott fegyelmi határozat testvérek között i:i legalább 15—20 fillért, ér. Mis­kolcon ajánlva adták fel, amely újabb 1,70 forintos többletkiadást jelent a vállalatnak. Magyarul, töb­be került a leves, mint a hús. Kern egyszerűbb lett volna. szóban fi­gyelmeztetni a boltvezetőt az elkö­vetett hibáért? Bizonyára ésszerűbb lett volna, s főleg emberségesebb. A boltvezető, aki meglehetősen sze­rény, nem igyekszik a fogyasztókat. s a vállalatot megkárosítani, mos* bosszankodik. Az eddigi ellenőrzé­sek mindannyiszor megdicsérték, mert példamutatóan teljesítette min den feladatát. S most egyszerre fe­gyelmit (Írásbeli figyelmeztetést) ka­pott. A 6 filléres fegyelmi Diósgyőri Vasas Kulturális Napok IV. Az utolsó napok és visszapillantás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents