Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

BSSgXltMAQYAROftSZAQ október 26. Termelőszövetkezet és iskola barátsága Kis község Pere a Hernid Tölgyé­ben. Alig látszik ki a tolyó hajlott hátú fűzfái és fehér törzsű topolyái közül. Az abaújszántói Mezőgazdasá­gi Technikum tanárai és tanulói mégis rátaláltak, hiszen csaknem tíz éve már, hogy időnként meg-meg- látogatják. Amikor ugyanis a tan­anyag úgy kívánta, a kisparcellás gazdálkodás módszereit és termés­hozamait mindig a perei dolgozó pa­rasztok gazdaságában tanulmányoz­Kulönösen ebben az évben fordul­lak meg sűrűn a vendége* Perén. Az tdei látogatások azonban már egé­szen más természetűek voltak, mint a korábbiak. Télen ugyanis a perei gazdák is összefogtak és Béke Ter­melőszövetkezet néven 648 holdon közös gazdaságot létesítettek. Elnö­Alberttelebi ielentés Borsodnádasdi képeslap Kelemen Pál, o kaparójaviti brigád nezetője jő mankó jóért mór hot esetben kapott kitüntetést. Eredményesen tanítja a fiatalokat, akik megszerették nagy szaktudású mesterüket. FALURÓL-FALURA I Szívvel-lélekkel az őszi munka sikeréért két. kikor diák a határköveket a szántóföldekről és kijelentették: má­tól kezdve minden föld közös! Iffy lett termelőszövetkezeti község Kis­Kiváncsiak voltunk, vajon mire jutottak nem egészen egy esztendő alatt? A tsz irodájában a tanítónővel, Tóth Rozáliával találkoztunk, akinek jut ideje az iskolai munka mellett a í tsz ügyeire is. Éppen a Nemzeti Bank •két dolgozója, Szabó István és Vi­Ládi Imre. Csak annyi időre étnek meg. hogy lefényjfépezhetsük őket. Az elnök elvtárs elismerően beszéli a tagság szorgalmáról: Hubert húré­ról és feleségéről, Kiss Dezső fejőről, ifj. Barancó Jánosnéról, Kertész Pói­ról, Ládi Imréről, Kiss Imréméről, Barancó Bertalan családjáról és • többiektől. A párttagok személyes pékkmmk* tás sál járnak élen minden mnukdb ban. Az elnök, ifj. Bállá János tt mindig elsőnek fog munkához, talán egy kicsit néha még túlzásba is «teig mert így elvonja magát egyéb ügyei­nek intézésétől. Mindent összevetve: örömmel lát­tuk, hogy azok az emberek, akik m év elején a közöst választották, nem bánták meg. S ha ma még kissé ne­része már a földekbe került. Holdan­ként 110 kg vetőmagot használtak fel. Szépen termett búzájuk, dohányuk, árpájuk, rozskenderük — többet ta­karítottak be a tervezettnél. Sertés­hizlalási tervüket is túlteljesítették: húsz helyett 31 hízott sertést adnak át. Félig már kész az 50 férőhelyes tehénistálló, seriésfiaztatójuk is van, kutat is fúrtak az idén. dinszki István elvtársak vizsgálták a tsz évi munkáját. — Hát a többiek? — kérdeztük. — Ként vannak a földeken! Nem lehel harmadában szedni burgonyát ! — Munkába kell állítani a fogatokat! Abaú ÍNzánlói jelentés községben termettek, és Főmű Ist­ván, Hudák József, Pocsai András traktorosokkal, gépészekkel az élen, mentéshez láttak. Éjjel-nappal dol­goztak. haza sem mentek addig, míg az utolsó kévét, az utolsó fej vörös­hagymát is be nem szállították a Béke portájára. Meg is érdemlik a pereiek ezt a hathatós patronélást, mert 6k maguk is szorgalmasan, nagy odaadással dolgoznak a közösség érdekében. „Igen jó szellem uralkodik közöttük, példát vehet róluk a többi termelő- szövetkezet” — dicsérik a pereieket az abaújszántói mezőgazdasági osztá­lyon. Érthető hát, hogy a perei tsz- gazdák már most az első évben telje­síteni tudják, sőt amint az eddigi eredmények mutatják, még felül is múlják a terveket. kükké Flrtkó Jánost választották, akinél az elmúlt években a kisparasz­ti tehenészet eredményeit tanulmá­nyozták a technikum tanárai és ta­nulói. Az új tez-t — mondanunk sem kell — az abaújszántóiak azonnal pártfo­gasukba vették, s az első percektől kezdve patronálják, még pedig igen sokoldalúan. Az iskola nevelői, első­sorban Zámbó Ernő igazgató, vala­mint Fürjész István és Somorjal László tanárok szakmai tanácsokkal látják el a pereieket, és segítenek nekik az üzemterv elkészítésében. A tangazdaság tavasszal árpa-, borsó- és kukoricavetőmaggal, különféle gé­pi munkákkal sietett a Béke segítsé­gére. Nyáron pedig, amikor meghal­lották, hogy a Hemád Pere határát is árvízzel fenyegeti, hét erőgéppel a Sok csapadék hullott az elmúlt napokban az abaújszántói járásban. . Ez jelentősen hátráltatta a mezőgaz­dasági munkálatokat. Mégis sokan megegyeznek abban, hogy nem lehet mindennel az időjárást okolni! A termelőszövetkezeti dolgozók Jobb összefogásával gyorsabbá lehet tenni a betakarítást, a szántást, ve­tést. A pillanatnyi helyzet szerint be­fejeződött a kukoricatörés — az ösz- szes háztáji gazdaságokban! A tíz­nél azonban nem! Minden erővel hozzá kell látni a kukorica töréséhez. A szövet­kezetben 1600 hold kukoricából az utóbbi napokig mindössze 60 hold volt letörve. A termelőszövetkezetekben a kukori­ca mellett nagyrészben a burgonya, a cukorrépa is szedetlen. Több he­lyen azzal „mentegetőznek”, hogy rossz az idő. Valójában ezzel csak ta­karni akarják azokat a szándékokat, amelyek megemlítése bizony nem ló fényt vet egyik-másik termelőszövet­kezetre. Vizsolyban a 100 holdon ve­tett burgonyából összesen 8 holdat szedtek fel. Miért? Azért, mert egy­két rossz felfogású tag arra biztatja a dolgozók egy részét: szedjük fel harmadában a burgonyát. Az ilyen felfogás tűrhetetlen és erkölcstelen. A burgonyát közö­sen ültették, kapálták, töltöget­ték. hát milyen alapon lehetne most néhány embernek harma­dában felszedni? Ez mélységesen megsértené a becsü­letes tsz-tagok önérzetét. A vezetők­nek határozottan fel kell lépniök az ilyen törekvésekkel szemben! Ha­sonló hibák tapasztalhatók Fonyban is. Jé lenne, ha példát vennének né­hány község termelőszövetkezetétől, Göncruszkától. Hemádszurdoktól, ahol már betakarították a burgonyát. Különös figyelmet kell szentelni a szántásra, vetésre. A 4 ezer 800 hold- nyi kenyérgabonából eddig csak 20 százalék van elvette. Minden nélkü­lözhető fogatnak a határban kell len­nie. A föld felszáradására már nem igen lehet számítani, ezért a gépek helyeit a 350 lovasfogatbél legalább 250-et a vetéseknél kell alkalmazni. A gépi vetés jelentős kárt okozhat a nedves talajban, akadályozhatja a jövő évi betakarítást. Illési tartott a Megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága Október havi ülését Tolcsván tar­totta az állandó bizottság. Meghall­gatta és megvitatta a megyei, majd a szerencsi járási kertészeti felügye­lők tájékoztatóját a szőlő- és gyü- mölcsgazdálkodás helyzetéről. A vita után határozatot hozott arról, hogy a legközelebbi megyei tanácsülésen az állandó bizottság elnöke a mun­kásosztály helyzetéről szóló pártha­tározat végrehajtására tett intézkedé­sekről szóié jelentés vitája során] terjessze a tanácsülés elé az alábbi; javaslatokat: Gyümölcstermesztésünk fejleszté­sére célszerűnek látja az állandó bi­zottság, hogy megyénk területén ne-; csak kimondottan a mezőgazdasági; művelésre kevésbé alkalmas területe­ken lehessen gyümölcsöst telepíteni, hanem minden olyan területen, amely kiválóan alkalmas valamilyen gyü­mölcsfajta termesztésére. A gyü­mölcstermesztéssel foglalkozó tsz-ek Jobb munkájának biztosítására, a védekező eszközök beszerzésére, tél­oktatásra, metszési tanfolyam szer­vezésére, továbbá a direkttermő sző­lők felszámolásának ütemezésére, a Hegyalja szőlőterületeire műtrágya biztosítására, a szőlőteleoítő tsz-e'" munkáidnak megsegítésére vonatkor javaslatokat terjeszti a tanácsülés elé az áb. elnöke. Határozati javas­latot hoztak arra Is. hogy a tanács­ülés fejezze ki köszönetét az állandó bizottság több mint százhúsz aktívá­jának az állandó bizottság irányítási me’lett végzett lelkiismeretes és ered­ményes munkájáért Néhány adatot gyorsan felírtunk. 257 holdat művelnek. Nagy kiterje­désű rétjük, legelőjük, 36 hold erdő­jük is van. ötvenhárom család szor­goskodik azon. hogy munkaegységeid­ként meglegyen a tervezett 36,50 Ft Folffik a betakarítási munka, a talaj­előkészítés, a vetés. Szívvel-lélekkel dolgozik a tagság az őszi munkák meggyorsítása érdekében. Iparkod­nak Összehangolni minden erőt: az ember, a gép, a fogatok munkáját Bőven van vetőmagjuk, aminek Jó­Kertész Pál és Ládi Imre a munkáról tájékoztatják Mcdnyánszki Fe­rencet, patronáló üzemük, a Miskolci Pamutfonó pártvezetőségi tagját. Kimentünk a földekre Is. Az egűik topban Szabó Miklós, a felsözsolcai gépállomás traktorosa, ifj. Bállá Já­nos tsz-elnökkel járta a határt. Az elnöknek nagyon tetszett az új vető­gép. Nem messze tőlük magtakarók dolgoztak fogatukkal. Kertész PáJ és hezebben fa mennek a dolgok — kemény munkával iparkodnak a jövő gazdagság kialakításán. S hogy ez ji lesz, biztosíték rá az 53 család szór* galma, szakértelme, iparkodása. Tóth Rozália tanítónő arra is szakít időt. hogy a tsz könyvelésében Kiscsécs kis község Cirincs szom­szédságában. Csendes szavú, szorgal­mas emberek lakják. Az év elején történt, hogy kiszántották a mesgyé­örömmd kell megállapítani, hogy a vasárnapi jó időt több helyen ki- 1 asznólták: szántottak, vetettek. Saj­nos. azonban nem így volt ez a her- ládbudi Dózsában. A 18 fogatból 3 dolgozott, — pe­dig 10 vetőgépe van a szövetke­zetnek. Nem is csoda, ha a ta­gok húzódoznak a munkától, mi­kor az elnök matatja a legrosz- szabb példát. Saját dolgainak (törés, szüret) elvég­zésére két fogatot vett igénybe. Aki­nek két hold háztáji földje van, an­nak tényleg sok dolga akadhat. Csak az a kérdés, kinek fizette az adót aa engedélyezetten felüli háztáji föle használatáért?! A tanácsnál ugyanis nem volt bejelentve, vagy nyilván­tartva a föld használata. A járás szervek, miután felfedezték a jogta­lanságot, bizonyára szóvá teszik majc ezt Lencsés János tsz-tínőknek! örvendetes az a tény, hogy a; újonnan alakult termelőszövetkeze­tekben, Hidasnémetiben és máshol L szorgalmasak a fiatal tsz-tagok ée jól haladnak a vetéssel. (Garami) Tsz-parasztok az Értelmiségi Klubban Érdekes és hasznos rendezvény volt szombaton a miskolci Értelmiségi Klubban. A megye nénány termelő­szövetkezetének képviselője találko­zott a borsodi írókkal, költőkkel, hogy elbeszélgessenek egy fontos kérdésről, a tsz-paraszt ábrázolása az irodalomban — témáról. Az írócsoport vezetőjének bevezető előadása után Galkó Lajos, az edelé- nyi Alkotmány Tsz elnöke tartotta meg vitaindító előadását Beszélt a parasztok felszabadulás előtti hely­zetéről, eleven példákkal BhisztraKa nyomorukat kitaszítottságukat ém tűket Élénk vita alakult ki a tsz-paiweal ábrázolásáról. Kérték az írókat hogy járjanak többet közéjük, ismerjék meg az életüket. Erről a kérőkről a felszólaló írók is ószintén mondták el véleményüket problémáikat ▲ hasznos vitának a későbbiek folya­mán valószínűleg lesz majd ewhná- nye.

Next

/
Thumbnails
Contents