Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18 / 221. szám

Repülőgép a mezőgazdaságban Világ proletárjai, egyesüljetek! fmmmmmnk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI. írfolyam 221. ntm Minden napot, minden órát használjunk fel a mezőgazdasági munkák elvégzésére! A megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának felhívása A mezőgazdasági dolgozók előtt remftiviil felelősségteljes Időszak áll: a még hátralévő hordási és cséplési munkák mellett napirenden szerepel az ősziek betakarítása, és a jövő évi termés biztosítása érdekében égetően sürgős a szántási és vetési munkák elvégzése, A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága, értékelve a mező­gazdasági munkák állását és a soron következő feladatokat, megállapította, hogy a termelőszövetkezetek tagjai­nak túlnyomó többsége, a gépállomások és állami gazda­ságok dolgozóinak nagy többsége ez évben is szorgalmasan végez­te munkáját és ennek köszönhe­tő, hogy idei termésünk jobb a tavalyinál. Különösen vonatkozik ez a kukori­cára, cukorrépára és burgonyára. Ez az eredmény sok áldozatos munka, verejték és fáradság órán született meg. Éppen ezért nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a termést sokhelyütt nem kellő gondossággal takarították be. Emiatt — főleg az északi járásokban — a termelőszövet­kezeteknek és egyénileg dolgozó pa­rasztoknak jelentős kárai származtak. Ez . a kár népgazdaságunk kára is. Jóllehet, az időjárási viszonyok hát­ráltatták a hordást és cséplést. az elmaradás alapvető oka a leg­több helyen mégis a szervezet­lenség, a felelősségérzet hiánya, a rendelkezésre álló gépek, vonóerők nem megfelelő felhasználása volt. Az a szervezetlenség, mulasztás és lazaság, ami kalászosterményeink be­takarításánál előfordult, nem ismét­lődhet meg az ősziek betakarításénál, a szántási és vetési munkáknál, mert ez igen károsan befolyásolná a megye ez évi és jövő évi mezőgazdasági ter­melésének alakulását, a termelőszö­vetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok jövedelmét. A megye dol­gozói, az ipari munkások, a városok lakosai, az értelmiségiek nagy figye­lemmel kísérik mezőgazdaságunk munkáját. A társadalmi törődés és gond abból fakad, hogy országunk mind tavaly, mind ebben az eszten­dőben nagy erőfeszítéseket tesz a me­zőgazdaság dolgozóinak támogatá­sára. hiszen csupán ebben az évben több mint 7 mil­liárd forintot fordított az állam- háztartás a termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági termelési fejlesz­tésére. gondot a murika minőségére, ezzel is segítsék elő termelőszövetkezeteink jövő évi jó termését. A termelőszövetkezetek tagjai saját érdekükben teljes erővel vegyenek részt a munkában, ne sajnálják most a fáradságot, mert az mind saját, mind a közös háztartásban sok­szorosan megtérül. A szövetkezeti vezetők, a mezőgazda- sági szakemberek, a járási tanácsok és a pártszervek úgy szervezzék meg a termelőszövetkezetekben az őszí munkákat — a közösség munkáját —, úgy osszák be a gépi és más fogat­erőiket, hogy azokat maximálisan ki lehessen használni. Felhívjuk a megyénkben lévő egyé­nileg dolgozó parasztokat, végezzék nagy szorgalommal a betakarítási és vetési munkáikat saját maguk és dol­gozó népünk javára. Felhívjuk a megye pártszervezetei­nek, kommunistáinak figyelmét, hogy a soronlévö taggyűléseken vitassák meg az őszi munkák állását, a tenni­valókat. A kommunisták járjanak élen a jelenlegi időszak nagy felada­tainak megoldásában. Felhívjuk a járási párt- és tanácsi szervek vezetőit és dolgozóit, a mező- gazdasági szakembereket, hogy a helyszínen és a közgyűléseken adjanak konkrét politikai, szak­mai és szervezeti segítséget fia­tőinek és tagjainak a munkák jó megszervezéséhez és elvégzésé­hez. Javasoljuk termelőszövetkezeteink­nek, hogy közgyűlésen elemezzék szövetkezetük helyzetét és az egész tagság bevonásával vitassák meg, hogyan tudják legeredményesebben megoldani a sürgető feladatokat. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága meg van győződve arról, hogy a termelőszövetkezetekbe tömörült, valamint az egyénileg dol­gozó parasztok hatékony segítség mellett eredményesen fogják elvé­gezni az előttünk álló rendkívül fontos mezőgazdasági munkákat. Ez mindannyi uk, egész dolgozó né­pünk javára válik. A Magyar Szocialista Munkás­párt Borsod megyei Pártbizott­ságának végrehajtó bizottsága, a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Befejeződött a bányászati kongresszus Elhalasztották a Szudáni Unió kongresszusát A Párizsba érkezett legújabb hírek szerint a Szudáni Unió vasárnapra kitűzött rendkívüli kongresszusát 48 órával elhalasztották. A bamakói vezetők várakozó álláspontra helyez­kednek, s megvárják, hogy Francia- ország tegye meg az első lépést a végleges francia-szudáni szakítás fe­lé. Ez a lépés pedig nem lenne más, mint Szenegál önálló ENSZ-tagságá- nak támogatása. Furcsa jogi helyzet állt elő: Fran­ciaország júniusban még a Szenegált és Szudánt magában foglaló Mali Ál­lamszövetséget javasolta a világszer­vezetbe való felvételre. Közben a Szenegál i vezetők Párizs támogatta akciója felbomlasztotta az államszö­vetséget, a francia kormány pedig a minap el is ismerte. Ha most Fran­ciaország Szenegál külön ENSZ-tag- ságát pártfogolja, szembe kerül mind három hónappal ezelőtti ajánlásával, mind Szudánnal. A Mali Államszö­vetség fenntartásának álláspontjára helyezkedő szudáni vezetők küldöt­tei, mint a Mali képviselői, úton van­nak New York felé. A világsajtó is rendkívüli figye­lemmel kíséri Szudán egységpártjá­nak előbb-utóbb összeülő kongresszu­sát A New York Times úgy véli, hogy „Szudán valószínűleg ld fogja űzni a francia csapatokat és meg­szünteti Franciaország támaszpont­jait Szudán területén”. az érc és szénelőkészítésben, a bánya­építésben, a bányabiztonsági kérdé­sekben kialakult legújabb kutatási irányokat és eredményeiket. A kül­földi részvevők elismeréssel szóltak a magyar bányászatnak azckról az eredményeiről, amelyeket Czottner Sándor nehézipari miniszter és Lé- várdi Ferenc, a miniszter első helyet­tese ismertetett előadásában. Növelte tekintélyünket Gyulay Zoltán egye­temi tanár előadása, amelyből a kül­földi részvevők meglepetve értesül­tek, hogy a kitűnő magyar bánya­mérnök-képzés már 225 éves múltra tekint vissza. A műszaki előadások közül különösen lekötötte vendégeink figyelmét Ajtay Zoltánnak, a Bányá­szati Kutató Intézet Kcesuth-díjas igazgatójának beszámolója az F- típusú fejtő-rakodógépeikről. Felkel- tete az érdeklődést Ursitz Józsefnek, a mátravídéki szénbányászati tröszt főmérnökének beszámolója is a pán­célpajzsos fejtésről. —■ Külföldi vendégeinket végig ka­lauzoltuk a tatabányai, oroszlányi, a pécsi, komlói, a mátra—borsodi szén­medencén. az Iszk ászén tgyörgyi bauxitmedencén és a zalai olajmezőn. Az üzemek technikai fejlettségén kívül mindenütt megragadta figyel­müket a dolgozók jó szociális ellá­tása. a lakások, az üzemi konyhák, fürdők, művelődési házak, napközi­otthonok, a bölcsődék, könyvtárak gazdag felszerelése. jMLegker dődött a SZOT nyolcadik teljes ülése Szombaton reggel az ÉDOSZ szék­hazában megkezdődött a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának nyolca­dik teljes ülése. Az elnökségben helyet foglalt töb­bek között Somogyi Miklós, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Gáspár Sándor, a Poli­tikai Bizottság póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Hág Pál művelődésügyi miniszter helyei- tea. Somogyi Miklós elnöki megnyitója után Bugár Jánosné, a SZOT titkára tartotta meg beszámolóját az okta­tási reformtervezetről és a kulturális Dcvdőmunka soronlévö feladatairól. \z ország lakossága, megyénk dolgo­sói is joggal várják a termelőszövet- tezeíek tagjaitól, a mezőgazdasági dolgozóktól, hogy ezt a befektetést az egész ország, egész dolgozó népünk javára hasznosítsák, hogy eredménye a mezőgazdasági termelés növeke­dése, ezáltal a lakosság életszínvona­lának emelkedése legyen. A mezőgazdaság dolgozóira tehát nagy felelősség hárul. A munkásosz­tály, népi államunk támogatását, — jó gazda módjára — a mezőgazdasági termelés növelésére kell felhasznál­niuk. Most különösen fontos, hogy biztosítsák a burgonya, cukorrépa, kukorica és más termények időben való betakarítását, tárolását. Ne engedjük, hogy egyetlen má­zsa termény is a gondatlanság, szervezetlenség következtében kárbavesszen. Ugyanakkor minden szántásra alkal­mas napot és órát felhasználva, ké­szítsék elő a vetőágyat, vessék el az őszi árpát, az őszi takarmánykeveré­ket és rozsot — szeptember hó vé­géig, az őszi búzát pedig legkésőbb október 31-lg. E feladatok elvégzése lelkiismere­tes, odaadó, jól megszervezett, áldo­zatkész munkát követel. Jól tudjuk, hogy termelőszövetkezeteink tagjai­nak, a mezőgazdaság dolgozóinaik az időjárás viszontagságaival is számol­niuk kell. A feladatok elvégzéséhez dolgozó parasztságunk joggal elvárja, hogy a párt-, és tanácsi szervek, a gépállomások, vállalatok, sőt az ipari üzemek is minden erővel támogas­sák, hogy leküzdhesse a nehézsége­ket. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága megtett és megtesz minden szükséges intézkedést, hogy ezt a hatékony támogatást biztosítsa. Dolgozó parasztságunktól pedig azt várjuk, hogy szorgalmával, nagy akarattal és hozzáértéssel minden napot és minden órát a leggazdaságosabban felhasznál­jon a betakarítási és vetési mun­kák gyors elvégzéséhez. Felhívjuk a gépállomások vezetőit és dolgozóit, szervezzék meg úgy a munkát, hogy minden kerekes trak­tor naponta legalább 6, és minden lánctalpas traktor naponként leg­alább 8—10 kh szántást végezzen. Szervezzék meg a gépeknél a két műszakot. Ahol ez végképp nem le­hetséges. feltétlenül nyújtott műszak­ban dolgozzanak. Fordítsanak nagy Bányászati és Kohászati Egyesület titkárságán a következőket mondot­ták: — A kongresszus elérte célját, mert az elhangzott 75 tudományos előadás­ból s a nyomukban kialakult viták­ból a világ minden tájáról összejött szakemberek megismerhették a bá­nyászat gépesítésében, a korszerű biztosításban, a kőzetmechanikában Szombaton befejeződött a hatnapos bányászati kongresszus, amelyen első alkalommal jöttek össze nagyszám­ban hazánk fővárosában a világ leg­kiválóbb bányászati szakemberei. A tanácskozásnak a hatszáz magyar meghívotton kívül 18 országból több mint kétszáz külföldi részvevője volt. A kongresszus eredményeiről az ösz- szejöveteit rendező Országos Magyar

Next

/
Thumbnails
Contents