Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14 / 217. szám

s Ahol a fiatalok megmaradnak a földnél A Léhi Állami Gazdaság életéből Csöndes, öszeleji ódon kastély tetejét. Bőgős Anta elvtárs. a Léhi Állami Gazdasá igazgatója gondterhelten húzza szé az irodai ablak függönyét: — Már megint rákezdett, pedi most már békét hagyhatna nekünl Éppen elegünk volt belőle. — Talán még csépelni valója va: a gazdaságnak? — kérdezem. — Azzal már végeztünk, de itt vai a szántás-vetés. Beszélgetünk az elmúlt, pontosab ban a most végnapjait élő nyárról Bizony, az eső a Léhi Állami Gazda ságot sem kerülte el. A csapadék statisztika szerint július 15-tö augusztus 20-ig 278 milliméter eső mértek, harminc napból tizenöt úg] telt el, hogy egy percig sen szünetelt az eső, ami ugyancsak meg nehezítette a növányápolást, de első sorban az aratást, csépíést. — Másült akadnak emberek, akii fenntartással viseltetnek a gépekké szemben — mondja Bőgős elvtár elgondolkozva — mi a lehető legjob bakai mondhatjuk a gépekről. Ht nincsenek gépek, most nem tudón mi lenne velünk. A gazdaság mintegy négyeze'. holdnyi szántójából 2600 holdon tér meltek kalászosokat. A gazdaság ve zctőinek ugyancsak főtt a feje, hog\ az állandó esőzések közepette ho gyan tudnak majd megbirkózni a. aratás, cséplés nagy feladatával Győzelemnek is beiUő eredménnyé dicsekedhetnek a gazdaság dolgozó és vezetői. Tavaly jóval kedvezőbl időjárás mellett 28 vagon csirázot gabonájuk volt — most egy szén sincs. Hogy lehet ez? Kizárólag a gé Újszerű nyári egyetemet szerveznek Borsod megyében feledhetetlen élményben is részesül­nek. A terv szerint például a föld- történeti előadást az aggteleki Ba- radla cseppköbarlang egyik termé­ben, az ősember-kutatásról szóló elő­adást pedig a bükki Szeleta-barlang- ban tartják meg. Emellett számos ki­rándulást is rendeznek a megye ne­vezetességeinek és ipari üzemeinek megtekintésére. A nyári egyetemre 300—500 hallgatóra számítanak, aki­ket a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szállásolnak el. Barangolás az országban Emlékek, gondolatok felhöfutása A közelmúltban tíz napos hivatalos kötelesség szólított el lakóhelyemről. Miskolcról. Egy olyan országrészen jártam, ohol megfordulni még sohasem volt alkalmam azelőtt: a Kis- «Köldön és peremvidékein, meg a Dunántúl északnyugati Állandó tartózkodásom e tíz nap alatt Győrben volt. Fel­adatom egy győri intézmény belső munkájának tanu'ményo- zásához kötött főképpen. Ezért a ..barangolás az országban" csupán felületes és futólagos lehetett. De éppen ilyen körülmények között, a gyors felvillanások­ban jelentőssé válhat az ötletszerű, a véletlen szeszélyei jut­tatta honismeret is. Amit jegyzőkönyvembe címszavakban felírtam, mindaz egészen személyes természetű észrevétel. De engem a más mellett az azonosra, országunknak a sokféle­ségben jelentkező egységére emlékeztet most is, csaknem egy hónappal a friss élmények megszerzése után. S szemléltetheti talán ezt az olvasó előtt is.. • GYŐR — A MISKOLCI SZEMÉVEL. — Az igazság ked­véért előbb meg kell vallanom, hogy az én szemem nem egé­szen hiteles miskolci szem. Huszonnégy esztendős koromig nem is jártam Miskolcon. A Hajdúságban éltem, szülőhelye­men: Szoboszlón és Debrecenben. Nyilván nemcsak a beszé­dem, hanglejtésem tiszántúli, hanem más beidegzettségeim is a Nagyalföldhöz kötnek. Csak felnőttiként begyökeresedve, váltam miskolci „lokálpatriótává”. Nos, Győrben sok minden emlékeztetett engem gyermek- és Ifjúkorom édes honi ízeire: a nagy. széles utcák, a város sajátosan alföldi jellege. Az emberek nyugodtabbak. kevésbé rohannak. Nagyobb a tisztaság, a rend, a külsőségé ben ia megfigyelhető kulturáltság, — jóllehet n rohamos fejlődés e téren itt is megindult már. Az odavalósiak azzal magyarázzák ezt. hogy a város dolgozóinak, az üzemek munkásé inaik ia óriási többsége: győri vagy annyira közvetlenül, kerékpáron hazajárni tudóan környéki, több nemzedék óta. hogv sem a bevándorlottak. sem a kétlakiak jellegzetes „kétlelkűségével” itt nemigen találkozhatni... Győr igen gazdag történelmi emlékekben, műemlékekben. E büszkeségeit csaknem olyan gondosan őrzi és tartja számon, mint a két évvel ezelőtt általam meglátogatott szovjet váro­sok, Leningrád, Riga, Vilnius. Kaunas. A lányok és asszonyok nagyon szépek, öltözködésükben ízlésesek, egyszerűen, a feltűnést, a szélsőségeskedést kerülve elegánsak. A férfi fiatalság körében is kevés nyomát láttam az olyan külsőségeknek, amelyeket — okkal vagy oktalanul, mvt ezt ne vitassuk — a jompecség. a „huligánkodás” je'el- rek szöktünk elkönyvelni. Ügy látszik, mennél közelebb va­gyunk a forráshoz, a Nyugathoz, annál kevésbé vonz és csábít a túlzás, a divathóbort. Nyugatiak egyébként elég sűrűn megfordulnak vagy át­utaznak Győrött, hiszen a város egyik tengelyét alkotó egyik legszebb utcája: egyik szakasza a becs—budapesti müútnak. Némelyik nyugatnémet utas — az otthoni propagandától félre­vezetve — el van készülve talán arra. hogy szigorúan és gya­korta igazoltatják. Nem történik semmi ilyesmi. Nem fordí­tanak rájuk többet az udvarias figyelemből, mint bármely más vendégre, a hazaiakra. Ha németül kérnek reggelit, ebédet a „Vörös Csillag"-ban. a pincérek minden fennakadás nélkül beszélnek velük németül. Általában Győr korán fekvő, de korán is kelő, józan, szorgalmas város. Némi zaj csak a késő éjjeli órákig nyitva tartó zenés, táncos szórakozóhelyek környékén támad, de Itt is inkább csak szombaton és vasárnap, A II. osztályú éttermek is tiszták, csendesek. Komolyan veszik a követelményt: ittas egyéneket, zajongó társaságot nem szolgálnak ki. Egyébként sok Jó konyhájú családias kis­vendéglő van a városban. A kormányrendelet előírta kisadag ételeket mindenütt készítik, az étlapon is feltüntetik, vona­kodás nélkül kiszolgálják. Ami az étlapon szerepel, az kapható is. Egyetlenegyszer sem láttam 75 százalékban „húzott" ét­lapokat. Fő közlekedési eszköze a helyi lakosságnak a kerékpár. Villamos ugyanis nincs, nem is volt, az autóbusz még kevés, a járatok ritkák, a távolságok viszont elég nagyok, mert Győr széliében is, hosszában is Jelentékeny területű. Ügy is hívják: „A kerékpárok, a folyók és hidak városa”. De természeteden a szocializmus építéséé is: sok Jelentős. Jóhírű. exportra is termelő nagy és középüzeme van, s annak a megyének a szék­helye, mely, mint emlékezetes, elsőnek lett termelőszövetke­zeti megye hazánkban ... A CSORNAI ESZPRESSZÓ. — Az Űj Magyar Lexikon ezt írja Csornáról: „önálló tanácsú község Győr-Sopron m - gyében, a csornai járáy székhelye, a Rábaköz egyik gazdasági és forgalmi központja. Lélekszárna: 9000. Szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés. Gépállomás, Tejfe'dolgozás, malom, téglagyár. Régen vásárhely volt, élénk gabona-, és marhakereskedelemmel. — XIII. szézadeleji prépostsági temp­loma műemlék. 1849. jún. 15-én a magyar honvédsereg Csor­nánál győztes csatát vívott a császári csapatokkal.” A derék lexikon pontos, tárgyilagos adatait lelkendezve egészítem ki azzal, amit a csornai földmüvesszővéfckezeti eszpresszóban tapasztaltam, amin ott elgondolkoztam. — Győzelmet aratott itt, az utóbbi 15 év hősies alkotó munká­jának eredményeként, a szocializmus a paraszti nvomorúság fölött. És ez ebben a gyönyörű, meghitt és mégis vllágvárosias falusi eszvresszóban is lemérhető, esy félórányi Idézés alatt. Vándor, állj meg. itt láthatod, milyen szépen. fönséges°n virágzik ki egy nép alkotókedve, gazdag érzel^mvilága, min­den szépsége, ha felszabadul az uradalmi cseléd! sorból, ha kiszakítja a Történelem a nagybirtok és nagytőke polipkarjai­nak fojtogató „öleléséből”! Láttam Itt egy parasztlányt, akin persze nem az öltözet mutatja a paraszti eredetet, s ennél szebb nőt még életemben nem láttam. S milyen ízlésesen táncolta vőlegénye vagy udvarlója karján a most divatos táncok egyikét! Ügy, hogy abban semmi bántó, semmi feltűnő, semmi mesterkélt nem volt. Ha festő vagy szobrász volnék, megformálnám ezt a táncoló párt — „Felszabadulás" címen. És a háttér: öreg, fejkendős nénike élete párjával; az ünnepid feketében, fehér ingben, csizmásán, bajszosán. Szó ami szó. aa öreg nem a ,.fekete", hanem a palackozott kékfrankos kedvé­ért időzött az eszpresszóban, — komoly ember volt. Be is szívott kissé, de csak annyira, hogy mosolygott mindenkire és minden irányban, és a fal-magasságú függönyös nagy ablakon át akart hazamenni, — a mama igazgatta hátulról az ajtó felé. — Hát igen, ez is a szocializmus, hogy egy öreg magyar jól érzi magát a világvárosias falusi eszpresszóban, és összetévesztheti az ablakot az ajtóval, mert olyan helyre van már kedve is bemenni, ahol — ajtónyi az ablak... A MÜLT AZÉRT MÉG SZÍVEN ÜT... — Szorongva, elfogódottan léptem be a fertődi hatalmas barokk kastély parkjába. Engem, akit felnőttként ért már a felszabadulás, lenyűgözött ez a nagyméretű feudális, „hercegi" fellegvár. Leírhatatlan érzés! Szinte vártam: nem utasít-e ki. vissza­járó kísértetként felbukkanva, egy ispán. Rémületem csak fokozódott, amikor megláttam, hogy a kastély balszámyának egyik erkélyablakát két nő mossa a ronggyal. Jóságos ég! Hát még itt mindig cselédek, béresasszonyok robotolnak?! — kövültem meg egy pillanatra. Csak akkor nyugodtam meg, mikor közelebb értem. Az egyik nőn, a fiatalabbon a frizura: „lófarkas”, a másik: kardigánt visel. Ez nem béresasszony, amaz sem cselédlány... Ablakot azért „pucolnak", mert a műemlékeket gondozni kell. a szocializmusban is!... Szíven ütött a múlt a fertőrákosi egykori kőfejtőben is. Sopron házait az itteni kövekből építették. Hazánk talán leg­szebb, legérdekesebb ipartörténeti emléke ez. De boltozatos terem-óriásait a hitleri fasiszták lőszer-raktárnak használták; és az egyik fal — kivégző-helyük volt! 15—16 év múltán is borzadály! ........Emberek! Legyetek éberek!" — ez a kövek üz enete, a kivégzett hazafiak üzenete az élőknek!... „FRAPPÁNS PÉLDA A NŐI EGYENJOGÚSÁGRA.” Ez az utolsó feljegyzés barangolásom idejéből a jegyzőkönyvem­ben. Nos, ez a frappáns példa: a motorkerékpár kormányánál nő ül, s viszi a csomagtartón vezetni nem tudó férjét!... Valahol Szombathely környékén járt a gépkocsink, amikor ezt láttuk. Igen! Jó olyan országban, olyan korszakban élni. amely** ben mindenféle kormánykeréknél nők is ülhetnek. aimlybrn azt érzi a becsületes, a dolgozó ember: odahaza van mindenütt. Táj, arculat, jelleg talán különbözik, de rendszerűit egységes és szilárd, lényeges alaoelveinkben azonosak fo­gyunk, — ez utam legszebb tanulsága. Gyárfás Imrt hogy soha többé ne tévedhessen visz- sza az egyhelyben topogáshoz a gaz­daság fejlődése. Ez persze csak úgy lehetséges, ha a felsőbb szervek egyre többet áldoznak a gazdaság gépesítésére. A beruházásokat ha­szonra fordítja a dolgozók és veze­tők lelkiismeretes iparkodása. arra voltam ki- elsősorban váncsi. hogy a gaz­daság dolgozói — hatvan százaléka fiatal — milyen körülmények között élnek, van-e munkaerő-vándorlás, s egyáltalán a fiatalokat hogyan, mi­lyen módszerrel tartja meg magá­nak a gazdaság. Mint megtudtam, már kialakult a gazdaságban dolgo­zók törzsgárdája, akik évek óta itt dolgoznak és nem is nagyon kíván­koznak el innen. Többen már a gaz­daságban töltött évek után nyugdí­jat kaptak. A vándorlás egész mi­nimális. tavaly mindössze a dolgo­zók öt százalékának támadt mehet­nék je. A régi állami gazdasági dol­gozók mintegy hetven százaléka há­zat épített, bebútorozta az új lakást. A gépeken dolgozók — az úgyne­vezett ..gépesek" — önmaguk gépe­sítéséhez is kedvet kaptak, majdnem mindegyiknek van saját motorkerék­párja. Több mint kétszáz fiatal dolgozik a gazdaságban, s hogy jól érzik ma­gukat. bizonyság rá. hogy a versen­géshez is kedvük van, nagy gondot fordítanak a gazdaság szépítésére. Társadalmi munkában hozták rendbe a gazdaság központi udvarát, olyan inrágerdőt varázsoltak a gépek szab­dalta udvarra, hogy öröm nézni. Az ifjúság kívánta szórakozási lehető­ségek is megvannak. Van szép kul- turházuk, klubterem, könyvtár, két televízió, hetenként háromszor film­előadás. Harminc tagú énekkaruk saját egyenruhában áll a közönség elé. Kultúrgárdájuk tavaly második, ez évben első lett a Borsod—Heves megyei állami gazdaságok kulturális seregszemléjén. Futballcsapatuk vi­déken ritkán található, szépen ren­dezett sportpályán rúgja a labdát. A tisztálkodási lehetőséget kád- és zu­hanyfürdő biztosítja, hideg-meleg vízzel. A táncmulatságokra nem kel máshonnan verbuválni zenészeket — korszerű dzsessz-zenekaruk húzza a talpalávalót. A dolgozók, a fiatalok nem tekin­tik átmeneti állomásnak az állami gazdaságot, tartósan, egész életre szólóan jegyzik el magukat a gazda­sággal — ezt bizonyítja az is, hogy munkakedvükből állagon felüli ered­ményekre is futja. A Léhi Állami Gazdaság új nagy fejlődésnek néz elébe. Ez évi eredménye kimagaslik tizenkét éves múltjából — erről a magaslat­ról indulnak el az elkövetkezendő évek még szebb eredményei felé. G. M. peknek köszönhetik, hiszen csupán száz holdon arattak kézzel. Tavaly egyetlen kimustrált kombájnnal ren­delkeztek — ez évben kaptak négy új szovjet kombájnt. Az elmúlt esztendőkben a felsőbb szervek nem fordítottak kellő gondot a hegyvidéki állami gazdaságok fejlesztésére, gépesítésé­re, pedig a Léhi Állami Gazdaság ez évi eredményei bizonyság rá. hogy érdemes. Gabonatermesztés tekinte­tében nem sokkal maradnak el a síkvidéki gazdaságok mögött. Búzá­ból, ősziárpából elérték a tervezettet, a tavaszárpájuk pedig 4.5 mázsával múlta felül a holdanként tervezett átlagot — 14.5 mázsát adott. A gépe­sítés ez évi haszna több vagon meg­mentett életben gyümölcsözött. A Léhi Állami Gazdaság ez évben ünnepli fennállásának tizenkettedik évfordulóját.. Sok-sok küszködés áll már a gazdaság mögött, s lényegében az ellenforradalom után indult erő­teljesebb fejlődésnek. 1957-ben ered­ményjavulással zárták az évet, ta­valy ugyancsak, míg ebben az évben — ha minden jól megy. az eddigiek szerint — a gazdaság fennállása óta először abszolút nyereséggel búcsú­zik 1960-tól. Ezt persze nagyon óva­tosan. szinte félve mondják a gazda­ság vezetői, mintha attól tartanának, hogy valami még közbe jöhet... Nagy újdonság lesz ez, igen-igen nagy eredmény. Terepviszonyaik mellett nem könnyű a gazdálkodás, a gépek teljesítményét ugyancsak rontja a dimbes-dombos határ, s ha ebben az évben jó eredményeikkel „kiugomak” abból a nyomasztó va- rázsgyürűböl. amelyben egy évtize­dig topogtak — ez arra kötelezi őket, A Borsod megyei Tanács, a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem­mel és a Hazafias Népfronttal közö­sen, már megkezdte a jövőre első- ízben megnyíló Borsodi Nyári Egye­tem szervezését. A kéthetes nyári egyetem érdekessége lesz, hogy az előadásokat nem egy helyen tartják meg, hanem különböző vidékeken, amelyekkel az előadás témája össze­függ. A hallgatók így a megye fejlő­dését, életét, iparát, mezőgazdaságát és idegenforgalmi nevezetességeit úgy ismerik majd meg, hogy egyben ■ MeddiQ tart a huza-vona? Tlszapalkonyán épül megyénk legszebb általános Iskolája. A hosszú Ideje tartó huza-vona miau az iskolát szeptember 1-én nem adták át rendeltetésének. Hosszú Ideje az „utolsó simításokat’1 végzik az épületben. Vajon meddig? (A képen az Iskola bejáraU része látható.) Krakkói képeslap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents