Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14 / 217. szám

2 ÜSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1960. szeptember II. NEM KEREK ÉVFORDULÓ. Való­színűleg az Egyesült Államok Vczriő politikusai közül egy sem akad, aki észben tartaná hazája történelmének fontos dátumát. A világuralmi törek­véseket szolgáló hidegháborús kam­pány, az amerikai elnyomás alatt élő gyarmatok függetlenségi harcának közömbösítése, eltiprása közepette „nincs idő" a megemlékezésre. Meg azután rettenetes kényelmetlen dolog is lenne beszédet mondani az ame­rikai nép, a világ színe előtt a füg­getlenség szent égiszéről pont most. amikor a szabadságáért küzdő Kon­góban kritikus a helyzet, amikor alig pór napja hivatalos amerikai körök arra kérték Hammarekjöldöt. ' az ENSZ főtitkárát: sokkal kemény'b- ben lépjen fel az új független köz­társaság, Lumumba kormánya ellen. Már pedig a történelmi évforduló ünnepi beszédének éppen azt kellene közölnie a világgal, mennyire szent és elvitathatatlan dolog nem csupán a nemzet, hanem az égvén szabad­sága is. Mennyire Joga van egy el­nyomás alatt élő népnek, sőt az egyé­nileg elnyomott, háttér»: eszorított embernek Is ahhoz, hogy lerázza ma­gáról rabláncall. Utolsó leheletéig is harcoljon nemzeti, vagy égvén! sza­badságáért. Ügy. ahoev azt közel két­száz esztendővel ezelőtt az Amerika; Egyesült Államok megteremtő«: Ben­jamin Franklin. Washington. Thomas Jefferson, az angol elnyomás j*l-t‘ élő amerikai néppel együtt tették. Most. néhány nappal ezelőtl. szep­tember 3-án múlt ugyanis 177 éve, hogy 1783. szeptember 3-án Párizs­ban aláírták az angol—amerikai békét. E naptól számítandó, hogy a világ elismerte: az új világban, az amerikai kontinensen új, erős függet­len állam született. Kemény, véres harcdk árán lerázták magukról az anyaállam. Anglia önkényuralmát. Hetekig, hónapokig ünnepelt az ame­rikai nép. Cnnepelte, élvezte a sza­badság, a függetlenség érzését, s munkához látott, hogy csodákat te­remtsen. A „csodák” azonban a füg­getlenség első harcosainak — Frank­lin. Jefferson, Washington — halála után egyre Inkább zsarnoki módsze­rekkel, az egyén, s később a nemze­tek szabadscgkorlátozásával, mi több, legteljesebb elnyomásával kovácso- lódtak. S e zsarnoki politika, mind az egyén, mind a nemzeti szabadság kérdésében — lehet mondani — ma éli tetőfokát! IGEN. KISSÉ FURCSA lenne az Egyesült Államok történelmének e legnagyobb napját ma Amerikában megünnepelni. Meleg, a legteljeseb­ben ünnepi zengésű szavakban emlé­kezni: mit tartott, mit hagyott örökül a még nyolcvanéves korában is fá­radhatatlanul küzdő Franklin Benjá­min, vagy a legendáshírű katona, az Egyesült Államok első elnöke. Was­hington, a szabadság és függetlenség, az egyéni és nemzeti szabadság fogal­máról. Kényelmetlen lenne idézni az Amerikai Egyesült Államok első alapokmányából, a Thomas Jefferson szerkesztette és a kongresszus által 1776. július 4-én elfogadott Függet­lenségi Nyilatkozatból, melynek igaz­ságán fellelkesülve, tíz- és tízezrek indultak harcba György angol király csapatai ellen, s halmoztak győzelmet győzelemre. Kényelmetlen lenne, s éppen ma, amikor Kongóval kapcso­latban még az amerikai Wall Street Journal *s ilyképpen nyilatkozik: — Az amerikai politikusok az ENSZ se­gítségével azért választották az ellen- kormányban báb-elnökül az imperia­lista befolyás alatt álló Kaszavubut, mert az úgy táncol majd, ahogy pén­zelői diktálják! Bizony, a jelen helyzetben, amikor világszerte elismert tény, hogy a gyarmatosító politika leghívebb hir­detője éppen az Egyesült Államok, nem volna éppen szerencsés és biz­tató dolog, ha Eisenhower Idézne az első alapokmányból, a Függetlenségi Nyilatkozatból, mert elsősorban a kö­vetkezőket kellene idéznie: „... amikor a visszaélések hosszú sora és a jogtalan beavatkozások azt a szándékol mutatják, hogy a népet önkényuralom alá akar­ják vetni, akkor ennek joga. sőt kö­télessége az ilyen kormányt meg- dönteni és jövendő biztonságát meg­védeni. Ilyen volt a gyarmatok né­ma türelme és ilyen most a szüksé­gesség. amely a kormány előbbi rendszerének megváltoztatását ki­kényszeríti ...” HISZEN EGY ILYEN történelmi emlékbeszéd után minek nevezné a világ a jelenlegi amerikai kormány gyarmattartó politikáját. Nem jog­gal mondhatnák: hiszen amit az Amerikai Egyesült Államok ma tesz, az nem egyéb, mint az Egyesült Ál­lamok megteremtőinek, az Egyesült Államok történelmének bemocskolú- sa! — Hátha még tovább idézünk! ... „Úgy tartjuk, hogy vannak igazságok, amelyek nem szorulnak további bizonyítékra: az ugyanis, hogy minden ember egyenlőnek szü­letik, és el nem idegentthetó joga az élet. a szabadság és a boldogság ke­resése. E jogok biztosítására az em­berek kormányokat állítottak felt amelyeknek jogos hatalma a kor­mányzottak beleegyezéséből szárma­zik. Ha bármelyik kormányforma bármikor károssá válik és nem felel meg többé annak a célnak, amely­nek érdekében megalkották, akkor a népnek jogában áll azt megváltoz­tatni, vagy eltörölni...” — Igen, ez idézet után már kristálytisztán áll minden értelmes ember előtt, hogy az Egyesült Államok kormánya egyetlen mondatában, egyetlen ki­tételében sem hű fényes történelmé­hez. Bár éppen saját történelmükből, Benjamin Franklin, a nagy tudós és politikus ezelőtt kétszáz évvel tett fejtegetéseiből és nem utolsó sorban a függetlenségi harcok mai eredmé­nyeiből világosan megtanulhatták volna az USA jelenlegi vezető körei, hogy ha egy nép megkóstolja a sza­badságért való küzdelem, a szabad­ság ízét, nincs erő, amely megakadá­lyozná, hogy lerázza magáról a bék­lyót, hogy szabaddá, függetlenné vál­jon. Mert harcolni fog érte utolsó csepp véréig! S a nemzetek mellett all ez az egyes emberre is, úgy, ahogy azt egykor Franklin, Thomas Jefferson megfogalmazták, s ahogy elsőként a Szovjetunió és ma a szo­cializmust építő államok példája bi­zonyítja. Benjamin Franklin már ezelőtt kétszáz évvel hirdette, hogy nincs az az elnyomás, amelyet előbb vagy utóbb meg ne döntenének. Akár egyénről, akár nemzetről van is sző. Az azóta eltelt két évszázad, első­sorban az utolsó Öt évtized minden­nél fényesebben bizonyítja a felfo­gás igazát. S e folyamat nem áll meg, nem állhat meg, amíg egyetlen elnyomott nép, elnyomott ember lesz a világon! Hiába a függetlenség, a szabadság ellen bármilyen erő­szak. Hiába a nyílt harc, hiába a körmönfont . politika, diplomácia« Hiába a történelmi igazságok elfele- dése, hiába a történelem bemocsko- lása... CSAK EZT az Egyesült Államok vezető körei ma még nyiltan nem merik beismerni! Barcsa Sándor Bemoesholt történelem ! Néhány szó az USA gyarmati politikájáról Kilenc nappal a kitűzött határidő előtt elkészítették az ózdi Vili. számú kemence segédalapjait Az ózdi rekonstrukció építői nap­ról napra tartogatnak „meglepetése­ket”. Ezúttal a Borsod megyei Mély­építő Vállalat dolgozói leltek ki ma­sukért. A Vili. számú kemence — amelynek a tervek szerint december 31-re kell elkészülnie, illetve az új- csztendőben már acélt adnia — se­gédalapjainak készítését kilenc nap­pal a kitűzött határidő előtt elvégez­ték a Mélyépítő Vállalat dolgozói. Ezzel lehetővé tették, hogy a szere­lőipari vállalatok időben megkezd­hessék a kemence alapjainak szere­lését. és a kitűzött határidőre elké­szülhessen a VIII. számú kemence. A nagyszerű eredmény elérésében kü­lönösed a szocialista munkabrigád címért küzdő brigádok nyújtottak fi­gyelemre méltó teljesítményt. Zalai György mérnök. Papp Lajos. Zsifko- vits Károly és Rimaszombati SándoC művezetők Irányítása mellett Hurt Mihály kubikos. Csonté Zoltán ára Vaxman Ferenc vasbetonszerelő. Má­sa Ferenc kubikos és Tóth Mihály kubikos szocialista brigádjai tűntek ki a kemcncc-segédalap munkálatai­nak elvégzésében. A Mélyépítő Vállalat műszaki ve­zetőinek, munkabrigádjainak kima* gasló eredménye minden bizonnyal elősegíti, hogy a VIII. sz. kemence már a kitűzött határidő elölt acélt adhasson népgazdaságunk számára. ország belső nyugalmának hely­reállításában- hangzik a levél. — Ha a kormány lem kapja meg p kért segítséget az SNSZ-tól, kénytelen lesz azt máshol negszerezni.” A levél egy-egy máso- atát elküldték a Biztonsági Tanács elnökének és u/ ENSZ főtitkárának. A kongói katonákat a legnagyobb >a rútsággal fogadták és a repül ötc­et akadálytalanul átadták. Mint Úr­ik, a repülőtér átmenetileg a/. EAK s Szudánt csapatoknak, valamint a ;ongói katonák közös ellenőrzése Jatt áll. Ugyancsak a MEN hírügynökség “•enti. Kairóban hivatalosan közől­az Egyesült Arab Köztársaság Lumumbát Ismeri el Kongó tör­vényes miniszterelnökéül. .umumba a nép választotta parla- nent bizalmát élvezi és a kongói al- cotmány értelmében csak a parla­mentnek van iogn a miniszterelnököt 1 bocsátani. Teljesen törvénytelen ehát Kaszavubunak Lumumba cl­nnzdftáséról **6*0 rendeleté. Az EAK közölte, visszavonja csa- mtait a Kongót megszálló ENSZ- [ontippí»ngből. mert az F.NSZ-had- rők a törvényes központi kormány íllen lépnek fel. az imperializmus írdekeit szolgálták. Az EAK elítéli, hogy ENSZ-kato- íaság szállta meg a kongói repülő- ereket és a leopoldvillei rádióállo­Hivatalos helvcn azt Is közölték, »ogy az Egvcsült Arab Köztársaság toneóba küldött ketonéi továbbra is íz országban maradnak, ha a kőz- >onti kormány úgy kívánja. Ebben >z esetben azonban csak a kongói eormány utasítódat», fogadják el. A leopoldvillei ENS7-narancsnok- écon az EAK összekötő 1‘sZtje tá- Akoztatta Von Horn tábornokit. n* EAK kntonól nem halandók ‘Waini a kongóiakra. Követelte az =:AK-k®toná*áF vtw»»*»nd*'AsAt * le- ■»»vüdvillel rer.niAtAnól. Von Horn At^ap ■ ieo~>Mv"let renWőtAr it­..UrAKAi »rr» WKVetVeT»**t. ho«v ese*- ’“*» C-n.rfnn I« v'«7.vp-U maid egV­-•* c­A Reuter legújabb jelentése sze­rint Nkrumah ghanai elnök‘is ha­sonló intézkedéseket helyezett kilá­tásba. Levelet küldött Haipmarskjöld RtfSZ-főtitkáfnak. beftténtette. ha íz ENSZ-csapatok a Jövőben is Jog­talant'1 megfosztják .Lumumba mi­niszterelnököt a leopoldvillei rádió- állomás használatától, Ghana kény­telen lesz visszavonni csapatait, sül jsetleg Lumumba rendelkezésére bo­csátja azokat. Nkcumgh közölte, hogy Ghana saj­nálatos módon furcsa helyzetbe ke­rült. A törvénye« központi kongó: kormány kérésére ghanai csapatoka' küldött Kongóba és e csapatoka- most az ENSZ-en belül törvényteler célokra has-Jiáljék fel. A hírügynökségek arról is besza mólnak, hogy a leopoldvillei rádió sét. E rádióállomást azonban a; ENSZ-egvségek „semlegesnek” nyil t anították és nem engedik meg a tör vényes kormány képviselőinek a; adó használatát. Hétfőn este a: ENSZ-csapatok szögesdrótsövény vontak az épület köré. Mint az ADN megjegyzi, az ENSZ parancsnokság ugyanakkor tétlenü tűri, hogy Leopoldville közelében é. Katangában uszító felhívások han gozzanak el a szeparatlsták rádiói bán. Napról napra világosabb, hogy az ENSZ leple alatt az Imperia­listák Lumumba kormányának megdöntésére és az ország szét- daraboláaára. kifosztására töre­kednek. Elképzeléseiket támogatja Csomb katangai szeparatista vezér. Kálón dzsi, valamint a puccsista Kasza vubu. Mint az AP közli. Kaszavubu - aki nemrég Iktatta be az Ileo-fé! ..ellenkormányt”, állandóan kapcso *atban van a nyugati országok din lomáciai képviselőivel, elsősorban a amerikai nagykövettel. Az AP arról is értesült, hogy Kp szavubu klikkje mlnisz«erelnökhe IvettesI tárcát kínált fel az árul Csombénak. Úgy hírlik azonbar hogy Csőmbe az alánlalot visszauta­sította. mert — mint a megfigyelő megjegyzik —.magasabb politita célokra" törekszik. A nyugati hírügvnökségek jelenté «ei beszámolnak róla. hogy megérkezett New Yorkba mind a törvényes kongói kormány kül­döttsége. mind pedig a Kaszavu- bu-féle bábkormány delegációja. Kanza, a központi kormány kü! döttséfeének vezetője elmondott; ho°v a volt francia-kongói hatósága nak szabotázsa miatt nem szállha *sk le Brazzavüleben. Vissza kelle fordu’niok és Leonnldvilleböl utas tak Párizsba, majd onnan Ne> Yorkba. (MTI) dása láttán Kaszavubu hívei meg­hátráltak, visszaadták a miniszterel­nök szabadságát. Lumumba miniszterelnök ezután közölte, hogy az ENSZ-hez fordult, repülőgépeket, fegyvereket és rádió- állomást kért, hogy sikeresen szem­beszállhasson a legújabb imperialis­ta agresszióval. A kongói kormány viratban kérte az ENSZ ázsiai és afrikai tagállamainak támogatását Mint a Reuter közli, a miniszterelnök általános moz­gósításra szólított fel. Jellemző a hírek elferdítésére, hogy a nyugati hírügynökségek ENSZ-körökre hivatkozva, azt közöl­ték, hogy nagyobb csoport kongói katona megjelent a leopoldvillei re­pülőtéren és átadta fegyvereit az •'NSZ-egységcknek. A katonákat azu­tán barakkokban helyezték el. A MEN hírügynökség jelentéséből azonban kitűnik, hogy a helyzet egé­szen más. A repülőteret az Egyesült Arab Köztársaság és Szudán ENSZ- katonál őrizték. Hétfőn este Lundu- la tábornok vezetésével kétszáz fő­nyi kongói katona érkezett a leopold­villei reoülőtérre. A repülőteret őr­ző szudáni és EAK-katonák megta­gadták az FNSZ-nek azt a párán­két. hogy tüzeljenek a kongóiakra, ha azok megkísérlik átvenni a repü- ,Ä**ret. Mint a TASZSZ jelenti, az AFP- re hivatkozva. Lumumba kongói mi­niszterelnök levelet intézett az ázsiai és afrikai országok ENSZ-küldöttci- hez, amelyben kéri, hogy küldjenek Kongónak segítségül húsz reDülősé- pet személyzettel, fegyvereket és lő­szert. valamint nagyteljesítményű rádióadót. „A kongói kormány azért kényte­len se«»f»«Aget kérni, mert az F.N87 nem halandó segíteni a kormányt a törvényesség és az Mint a nyugati hírügynökségek je­lentik, Kongóban igen vészterhes a helyzet. A törvényes kormánnyal szemben fellépő Kaszavubu-klikk — az ENSZ-csapatok támogatásával — minden erővel azon mesterkedik, hogy megkupurintsa a hatalmat. Az ADN rámutat, hogy a Kongói Köz­társaság nehéz órákat él át, de a nép. a parlament és a hadsereg Lumum­bát támogatja és nem kétséges, hogy kudarcra kárhoztatja az imperialis­ták tenreit. Hétfőn, az éjszakai órákban a nyugati hírügynökségek világ­gá röpítették, hogy Kaszavubu utasítására egy csoport katona letartóztatta Lumumba minisz­terelnököt. Lumumbát a főváros közelében lévő Lipót katonai táborba szállították. Három óra múlva azonban a mi­niszterelnök visszatért a fővárosba. Lumumba ekkor azonnal a leopold­villei rádióállomáshoz sietett és be­szédet akart Intézni a néphez. A rá­dió épületét őrző ENSZ-katonák azonban ismét megakadályozták a kongói vezetőt, hogy a rádiót hasz­nálja. Fzt követően Lumumba miniszter- elnök nyilatkozatot adott ki. Közölte, hogv a Kaszavubu parancsainak en­gedelmeskedő bc'ga nemzetiségű leo­poldvillei államügycsz utasítására egy csoport katona valóban őrizet­be vette. Amikor megérkeztek a ka­tonai táborba, a jelenlévő kongói katonák rokonszenv-tüntetést ren­dezlek melle* te. Mihelyt a konrói nép és a kato­naság tudomást szerzett vezető­jének letar»ózta*A«áról, tüntetni kezdett. Lumumba elmondotta, hogy az egész hadsereg fel akart lázadni, ki akarta őt szabadítani. A tömeg felháboto­Meghiúsult Kaszavubuék újabb cselszövése A kongói hadsereg megakadályozta Lumumba letartóztatását Jelentés a A Balti ka fedélzete (TASZSZ) | A Szovjetunió miniszterelnökével együtt utazó sajtótudosítók csoportja I jelenti: A Baltika több mint egy napja az | Atlanti-Óceánon fut. amelyen cdíig i hozzávetőleg 500 mérföldet tett meg | Baltijs/k elhagyása óta moszkvai idő szerint 12 órakor 1700 mérföldes út j van a hajó mögött. Balti ka rádióállo- I mása tegnap fogta De Gaulle francia elnök Hruscsovhoz intézett táviratát. Dobi István távirata Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke táv­iratot intézett Walter Ulbricht elv­társhoz. ez NDK államtanácsa elnö­Hazaindul a magyar párt- és Berlin (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztarsrság kormá­nyának küldöttsége. rmely dr. Mün- nich Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának és a Miniszter­Elutazott az Egyes® alel: Nureddln Kahalé. az Egyesült Arab Köztársaság alelnöke é? kísérete ked­den délben elutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Kállai Ülést a pedagógusok szakszerve Kedden ülést tartott a pedagógusok szaksz-rvezetémk központi vezető­sége. A tanácskozáson megvitatták a szakszervezet novemberben sorra- kei-Ulö hatodik küldöttközgyűlésének Meghalt Weiner Leó K Hosszantartó, súlyos betegség után. 75 éves korában elhunyt Weiner Leó zeneszerző, Kossuth-díjas kiváló mű­vész. Weiner Leó 1885. április 16-án, Budapesten született 23 éves korá­ban nevezték ki a zeneakadémia zene-elméleti-, illetve zeneszerzés- és kamarazene tanfolyamainak taná­rává. Hosszabb tanulmányutat tett Bécsbe, Berlinbe, Lipcsébe és Párizs­ba. Weincr Leó az új magyar zenekari Ba Uikáról „Kellemesen érintettek azok a jó­kívánságok. amelyeket ön Francia- ország partjai mellett e’hajózva hoz­zám és rajtom keresztül a francia néphez Intézett” — hangzik De Gaulle üzenete. A Baltika fedélzetén az immár megszokott tevékeny, dolgos .élet fo­lyik. Á Szovjetunió zászlaja alatt a hófehér hajó Amerika partjai ’ .felé tart. (MTI) Walter Ulbrichthez kéhez, melyben elnökké megválasz­tása alkalmából forró szerencsekivá- natait fejezte ki. (MTI) t Berlinből kormányküldöttség tanács elnökének vezeté ével rószt- vett Wilhelm Pieck elnöknek, az NDK elhunyt államfőjének gyász- ünnepségén, kedden külön repülő­gépen visszautazott Berlinből Buda­it Arab Köztársaság nöke IGyula, a Minisztertanács első elnök­helyettese. Kristóf István, az Elnöki Tanács ritkára, valamint a politikai és gazdasági élet több más vezető I személyisége. (MTI) tartott zetének központi vezetősége I beszámolótervezetét, amelyben fontos helyet foglalnak el azok a tenni­valók. amelyek oktatásügyünk to­vábbfejlesztésével kapcsolatban a pe­I dagógusok szakszervezetére várnak. ossuth-dljas zeneszerző és kamarazenei Irodalom kimagasló s lakja. Főbb művei: Csongor és Tünde kísérőzenéje, zongora és zene­karra írt concert! noja. a Coolidge- dijas második vonósnégyese, továbbá hegedűre és zongorára írt szonátája Az egyik utolsó munkája Beethover zongoraszonátáinak magyar kiadása A Magyar Népköztársaság kor­mánya 1950-ben és 1960-ban tüntette ki Kossuth-díjjal a magyar kamara­zene-kultúra ápolásáért. 1953-ban ki< váló művész lett, majd 1955-ben z Munka Vörös Zászló Érdemrend-ji kitüntetést kapta, (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents