Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-09 / 213. szám
2 BSZAKMAGYABOB8ZAG Péntek. 1960. Tizenhat éves a Bolgár i\ épköztársaság 1944. szeptember 9. őrökké emlékezetes nap marad a bolgár népnek. Az évekig tartó hősi ellenállás eredményeként, a szovjet csapatok segítségével, ezen a napon döntötték meg a fasiszta zsarnokságot, ezen a napon űzték ki országukból a megszálló német csapatokat s teremtették meg a néphatalmat. A bolgár nép a felszabadulásig nem sok jót ért meg. Hiába voltak a föld mélyében kincseket érő szón- és érctelepek, hiába voltak ö:ökké zöldellő hegyei és vö'gyct — Bulgáriára a faeke. a szegénys-g. a primitívség volt jellemző. Az ország akkori urai mit sem törődtek a néppel, az ország fejlesztésével A felszabadulással megváltozott a világ. A bolgár nép a hazafi ág forró érzést tői á halva kezdte el az vj éle: építését. Elró és I gfon osabb tennivalójuk vo't: megteremtem S'át irarukat! Az egykori mezőgazda-ági országból fzjle t iparral rendcl’e ö ország le’t. Combamó ra szaporodtak az új üzemek, bányák, egy sor új iparágat létesítettek. A nioyarányú ipiroitás mel'rtt azonban nem fe'e'keztek el « mezöiatd ság ól sem. 1944. szeptember 9. után az ország Iparosításával párhuzamosan megkezdték a mezőgazdaság szövetkezeti átszervezését is. S ma. 16 év mulua, b'ászk’n ál'aoft'a meg a bo'gár nén: az ipar' után a mezőn<y^d'>rig''an is si.' e ü'f kiküszöbölni a ka'Va'l t' p—dasági formákat. Az élet minden területén megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok. ‘ Nagyot lépett előre a felszabadult bolgár nép az egészségügy, a kultúra területén Is. Korszérű kórházak, orvosi szakrendelők állnak a dilgozók rendelkezésére. 1300 új Iskola, többszáz kultúrotthon, színház, mozi épült, anytly. pUnd-mínd a nép művelődését szolgálja. Az alkotó munka eredményeként. a több, jobb munka gyümölcseként at'elmúlt 16 év-alatt többször lehetett fizetésemelést, árleszál itást végrehajtani, amely azt bizonyítja, hogy a Bolgár Kommunista Párt helyes úton vezeti az egykor oly sokat szenvedett népet. A Bolgár Népköztársaság 16. évfordulóján, — amikor mi magyarok is szívből gratulálunk a bolgár nép elért eredmcnyeihezt s további soksikert kívánunk a szocializmus építésé' ez — a bála és szeretet hanojin em’ékéMÜnk meg ml is- a hős bolgár katonákról, akik a szovjet csapat- testek odalán részt vettek Magyarország felszabadításában. A bolgár nép hős fia1, a győzt-s szovjet hadsereg o'dalán hö-ie'en harcoltak a mi szabadságunkért is. a mi szebb, boldogabb jóvónkért is hullatták vérüket. összeálH'ásunkban ü bolgár nép odaadó mun- kájét. az elmúlt 16 év alatt e'ért eredményeit kívánjuk illusztrálni. A virágzó mezőgazdaságért A bolgár falvakban a szocializmus felépítése a tet'- me lőszöveikezeiek kialakításának útján történt . Az eszmét a bolgár nép halhatatlan vezetője és tanítója. Georgi Dimitrov adta és a Bolgár Kommunista Párt vezetése alatt a falusi dolgozók valósították meg. Jelenleg mintegy ezer termelőszövetkezet működik Bulgáriában, amelyek majdnem minden háztartást és . több mint 40 millió dekárt (1 dekar = 0,18 hold) egyesítenek. A termelőszövetkezetek szervezésénél szigorúun figyelembe vették az önkéntességre vonat 'ózó lenini elvet. A szövetkezeti eszmének már megvoltak n gyökerei a bolgár parasztok körében. Jóformán nem volt olyan falu. amelyben ne letttik volna meg az alacsonyabb formájú szövetkezetek. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága 1950-ben adta ki a jelszót a tömeges szövetkezesükre, a középparasztok megnyerésére és a kulákek telje» kiszorítására. A középparasztok, s egész falvak és Járások spontánul léptek be a szövetkezetekbe. A bolgár falu nagy átalakulási éve azonban 1951 volt. A tömeges szövet/ezetesítés után a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága újabb Jelszót adott ki: a kommunistákat a legnehezebb terhelési részlegekbe, a földművelő brigádokba és állattenyésztő telepekre! Minden termelőszövetkezetben ismét elosztották a pártkádereket. Sok felelős párt-, állami és gazdasági ooszton álló fővárosi és vidéki-városi kommunistát küldtek a falvakba, hogy ott termelőszövetkezeti elnökök, ugronó- musok, zootecbnikusok és főikönyvelők legyenek. A Bolgár Kommunista Párt hetedik konpr sszusa 1958 folyamán megállapította, hogy a faluban Immár győzött a szoclrlfzmus. a Darasztokat és a fől*-t teljes egészében a termelős7övctk‘*7et'kb'' egyesítették. Az itt kiadott Jelszó a következő feladatot írta elő: a legtcllc- sebben használják ki ez egész földet, a gépeket, továbbá egyéb évközökét a tcrme’és érdekében, emeljék a munka termelck^nvíégét. nőve’iék a termelőszövetkezetek és a termelór7öv2*fcezeti tap* Jövedelmit. Most c célkitűzések valóraváltásáért küzdenek a bolgár parasztok. Újjáépül Miskolc energiahálózata Az országban száztízezer holddal több silókukorica vár betakarításra, mint a múlt esztendőben 3 milliárd leva egészségvédelemre Bulgáriában az egészségvédelem szervezete az egészségiig)! intézetekből. valamint az egész lakosság részére nyújtott ingyenes orvosi kezelésből áll. Az állami költségvetésből 1959. ío’yamán töbft mint 3 milliárd IcviU — közel 11 százalékot — fordítottak az egészségvédelmi szolgálat fenntartására és fejlesztésére, valamint társe/lalombiztosftásra. A múltban Bulgáriában nem volt elég orvos, fogorvos, gyógyszerész, szülésznő és ápolónövér. Jelenleg az orvosképzés érdekében hozott erélyes Intézkedések eredményeként az orvosok számsf évente átlag 50 fővel növekszik. Egy orvosra már csak 100 fő esik, 1962. végéig ez a szám 520 főre csökken. Az egészségvédelem fejlődése és sikerei szempontjából másik lényeges tényező az egészségügyi lótézetek hálózatának kibővülése. A népi hatalom évei alatt a kórházak száma az 1944. évi 174-röI 1959 végén 446-ra emelkedett. A kórházi ágyak száma 10 ezer lakosra esően 19-ról 67-re nőtt. Évente több mint 850 ezer lakos .nyer ingyenes kezelést a kórházakban, s poUUinikai, az orvosi vizsgálatok száma pedig meghaladja a 25 milliót. A falusi egészségvédelem is óriásit fejlődött. 1959 végén a falusi egészségvédelmi szolgálat 272 kórházból. 690 körorvosi rendelőből. 327 egészségügyi állomásból. 693 fertőtlenítő állomásból. 1060 fogorvosi rendelőből, 445 gyógyszertárból. 1450 gvógyszerállomásból. 828 önálló szülőotthonból. 1541 anya- ése csecsemővédelmi tanácsadóból, 647 állandó és I lény jellegű óvodából állt. A gazdaságok, gazdák már most készüljenek fel a kukoricaazár gyors betakarítására és felhasználására. illetve tartósítására. A tapasztalatok szerint a kombájnnal felaprózott, majd cukorrépaszelettel, melasszal keverten silózott kukoricaszár nagytömegű, s amellett jóminőségű alaptakarmányt szolgáltat. s a telel tetőshez szükséges készletek 20—25 százalékát adja. A takarmánygazdálkodás! szakemberek külön felhívják a termelők figyelmét arra. hosy az általánosan dús sarjúfűtermést mielőbb takarítsák be és szárítsák meg. Távgyaloglás részeg sofőröknek Törökországban újfajta büntetést léptettek életbe a részeg sofőrökkel szemben. Ha a rendőrök valakit ittas álla- jtotban találnak a kormánykerék mögött, kocsiját félreállitják és lezárják. a sofőrt pedig elviszik huszonöt kilométer távolságra attól a helytől, ahol feltartóztatták. Itt kiszállítják a rendőrségi autóból és gyalog kell visszamennie kocsijához. Útközben kerékpáros rendőr kíséri a tettest nehogy valaki megszánja és felvegye kocsijába. és családtagjaiknak nyújt. A nemzetközi újságíró szervezet tervezetet dolgozott ki Afrika és Ázsia kéréssé fejlett államai sajtójának megsegítésére. A szervezet ösztöndíjakkal, tanfolyamok rendezésével, újságírók cseréjével segíti elő az újságírók szakmai fejlődését a volt gyarmati or: zó gokban. MOZAIK A DIMITROVÓI Sztálin GépRyár a szeptember 9-1 nemzett ünnepre készülve, nagy sikert könyvelhet el. A gyár újtípusú útgyalut készíteti az ünnepi előkészületek során, amely 2 tonnával könnyebb a volt típusúnál, tehát lényeges anyagmegtakarítást Jelent. Továbbá elhagyták az idomvas felhasználását, ami importanyag lévén, nagy valutakiadás! jelentett. HASZKOVO VAROSBAN rövidesen felépül a 16 méter magas sportpalota. amely egész éven keresztül a kosárlabdázók, röplabdázók. ökölvívók. birkózók, sakkozók és tornászok rendelkezésére áll. A sportpalota építéséhez szükséges összeg a sport-totókból gyűlt össze. A nemzetközi újságíró-szervezet támogatja a volt gyarmati országok sajtóját | Prága (MTI) » Az újságírók nemzetközi szolida t- [tásimk napja alkalmiból a Cs*h• szlovák Újságíró Szövetség szerdán • ünnepi ülést tartott Prágában. J. » Meisner, a nemzetközi ú isi gíró rz~r• vezet főtitkára beszámolt arról az t erkölcsi' és anyagi támogatásról. am‘t ra szervezet az Ü'dözött újságíróknak A Földművelésügyi Minisztérium Ala'tenyésztési Főigazgatóságának tájékoztatása szerint az Idén kereken 250 000 holdon termett silókukorica, ami 110 000 .holddal haladja túl a tavalyi termőterületet. A termelőszövetkezetek silókukorica vetcstrrülcte egy év alatt a kétszeresére nőtt. A betakarítás országosan megkezdődött, sőt egyes megyékben 20—30 százalékát már el is tették télire. A hozamok — a tapasztalatok szerint — valamivel alatta maradnak a múlt évi rekordtermésnek, de így is minden eddiginél nagyobb zöldta- karmány-tömeg vár betakarításra és tartósításra. Sokat javít a takarmányhelyzeten, hogy míg a korábbi években a cukorgyár! melasz nagyrészét exportálták, az idén a teljes mennyiséget — vagyis a korábbi évekének mintegy ötszöröse — itthon kerül felhasználósra. A melasz rendkívül gazdag szénhidrátban és ásványi anyagokban különösen jól hat a gyengébb cukor- tartalmú takarmányfélék konzerváHasonlóan fontos. ..hogy a minden eddiginél nagyobb idei cukorrépatermés melléktermékeit": a levelet, a répafelrt. s majd a répaszeletet a lehető legte* te- sebben használják fel a gazdaságok takarmányozásra. <\ friss répofeiet és szeletet frissen feletetve is jól értékesítik az állatok, de — polyvával keverve — silónak is kitűnő. A kultúra sikerei Dulgária neve valamikor összekapcsolódott a faeké- vei, a kis faházikókkcl és esetleg a rozs o ujjal, amelyet a külföldi látogató magával vitt „em é .be". Szegénység és primitiv:ég — ez volt az á tAinos vélemény Bulgáriáról. Az országnak a 'fasizmus igája aló’l felszabadulása után nemcsak a politikát és tárra '.‘Imi él t en k'zdő- dött új szakasz — a kulturális élet területén is. Az elmúlt időszak alatt több mint 1300 új Iskola, többszáz kultúrotthon, színház, mozi épült. Az í ás- tudatlanságot 60 éves életkorig majdnem te‘je:én felszámolták. Az elmúlt 5—6 év alatt a 8 osztályos végzettséget szerzett tanulók 85 százaléka tovább folytaita tanulmányait a középiskolákban. 1944 óta a középfokú és a szrkis’co’ák száma 170-ről S41-re növekedett, a tanulóké pedig 92 ezerről 232 ezerre. Kétszeresére növekedett a főiskolák és négyszeresére a főiskolások száma. Mini a középiskolások, mind reiig a főiskolások számát tekintve Bulgária az első helyek egyikén áll a világon. A 7,6 millió lakos közül több mint 48 ezer főiskolái végzett. Az országban összesen több mint 1 millió 30C ezer tanuló van, ami azt jelenti, hogy minden hatodik bolgár tanul. De nemcsak a közoktatás terlilet'n kö e'k zHt be nyökeres változás. han°m a kultúra minden ágaz"tá’'an. Elegendő emlékeztetni arra, hogy az áTaml dráma színházak száma az 1939. évi 13-ról 37-re, ar ónéra társulatoké ötszörösére, a srlmfónlkut zenekaroké 12-szere. sére emelkedett. A felszabadulás előtt 155 volt a mozik száma — ma 1400. a kultúrotthonok száma 2610-rői 4538-ra növekedett. Nem maradt el a fenti eredményektől az irodalom és a művészet sem. S <ha o'yan perspő é’et rém vo't c bolgár irodalom és művészet berkeiben. m‘nt most. A jelenlegi bolgár irodalom is kirjcőmflvészel bemu'ati' a néo‘ életét, az egyszerű emberi, aki oz egész orszáp arculatát megváltoztatja. Az úi bolgár kultúra nemcsak Hrd'»*ffc is m* 1‘ó a* egész néphez, hanem a nép lett a kultúra alkotója é' védelmezője is; Az utóbbi Időben egyre gyakrabban és mind sürgetőbben hangzanak el panaszok Miskolc város áramellátásával kapcsolatban. Hol olyan magas a feszültség, hogy pillanatok alatt kiégnek a villanykörték — mondják —. hol olynn kicsiny, hogy — a háziasszonyok véleménye szerint — különösen a villamostűzhe- lyck, mosógépek, háztartási kisgépek használatakor alig-alig érezhető hatása. A Miskolc Városi Tanácshoz és a különböző Intézményekhez, szervekhez intézett panaszok alapján kerestük fel az Észa kmagyarorszógi Áramszolgáltató Vállalat miskolci igazgatóságát. Szilvásai Lajos Igazgató és Péti Szilveszter fómémök elvtár aket kérdeztük meg: — Mi az oka a gyakori feszültségingadozásnak Miskolcon? — Elöljáróban el kell mondanom — kezdte Péti főmérnök —. hogy Miskolc villamosítását ezelőtt 60—70 évvel kezdték, s a város energiahálózatát 1928-ra alakít .tták ki. 1958-ig ezen a már korszerűtlen, s az évtizedek folyamán megrongálódott hálózaton semmiféle lényeges változta'ás nem történt. A város közben fejlődött. Házainak. laká»el"«k. lakótork száma szinte meakétszereződötl. Ugyanakkor energiahálózata — mint már mondottam — a régi maradt. Természetes tehát, hogv a kevesebb kapacitásra énült hllózaí erősen túlterhelődnt«. S hogy ennek ellenére a várost ellátluk energiával, higyték el. csak a le'kes kollektívának köszönhető. amelv — nem túlzók, ha azt mondom — vató'Acg-T ö«S7»tol- dez^a-foldo/za Mi*kolc áramháló- zatát.. — -M’t tettek és mit tesznek az áldatlan helyzet megváltoztatásáért? — Ojjáénítjük Miskolc energia- hálózatát. Persze, ez így egy mondatba sűrítve nagyon egyszerűnek hat. A kivitelezés Igen sok gondot, problémát okoz, főként pedig — számításunk szerint — egy évtizedet igényel. Ezt a nagy munkát már 1958-ban megkezdtük... — S eddig ml mlősu't meg belőle? — Nem sok. Az új hálóz, t kiépítése körülbelül 300—400 millió forintos beruházást igényel. 1958-tól napjainkig mindössze 35 milliót használtunk fel ebből az'összegből.' — £s mi készült el a 35 millióból? — Lefck'ettük s kábelhálózat Kenn cet. Városunk lakói bizonyára nem egyszer bosszankodtak a felszedett járdák, feltört úttestek miatt Talán nem is sejtették, hogy mindaz. amit a föld alá helyezünk óriási érték, és Miskolc város energia-helyzetének jövőjét alapozzuk meg vele. Éppen ezért most n nyilvánosság előtt kérünk mindenkitől megértést — Van-e már valami (átható javulás az energiaellátásban az új hálózat építésével kapcsolatban? — Látható javulás jelenleg még nincs. Hiszen a transzformátorállomások, amelyek a hálózat üzemeltetéséhez szükségesek, még hiányoznak. A javulás majd csak 1961 végére válik érzékelhetővé. 1965-re viszont már garantáljuk a minőségi áramellátást. 1975-re pedig jó minő- régű lesz és megfelelő tartalékkal rendelkezik a város energiaszolgáltatása. — Miskolc tulajdonképpen honnan kapja az energiát? — Az országos hálózatból. Ez a laikusok számára talán furcsán hat Hiszen a megyében két erőmű — a kazincbarcikai és a tiszapallkonyal — is üzemel. Ezek azonban oz országos transzformátorállomásra dolgoznak. Az orrzágos hálózatról maid egy nagy, városi transzformátorállomás veszi át az energiát. Innen kerül a városi elosztóba, a onnan a háztartási hálózatba. Persze, ezzel kapcsolatban el kell mondanom azt Is. hogy a város régi energiahálózata különböző elgondolásokra épült ki. hat hétféle feszültségszinten. Mo«t ez újjáépítés során egységesítjük a hálózatot. Lesz egy 35 ezer Voltos gerinchálózat-rendszer. egy 10 ezer Voltos elosztó rendszer, és 220—380 Voltos kisfeszültségű hálózat. A rekonstrukció első ütemében, tehát 1965-ig három, később, 1975-lg pedig még újabb két transzformátorállomást és háromszáz kisebb városi trafót építünk. — Jelenleg mennyi a város ener- giateljesitménye ? — 11 megawatt, a nagyipari üzemek nélkül. Ez egy óra alatt 11 ezer kilowattnak felel meg. — S az új hálózat megépítése után várható-e a teljesítmény növekedése? — Természetesen. Miskolc energiától Jesítménye megötszöröződik 1975- re — fejezték be nyilatkoztukat az EMÁSZ vezetői. (r) Az ipar fejlődése szenet termelt, »ml 1975-re nem kevesebb. mint 75 millióra emelkedik A villamosencrgl» termelése az 1939 évi 266 millió kilowattóráról 1959-ber 3869 millió kilowattórára, csaknen a tizenötszörösére növekedett. . Erősen fellendült a gépgyártás is A bolgár gépipar 1959-ben 9 ezei 201 belső égésű molort. 176 ezei elektromos motort. 5 ezer 429 nagyteljesítményű transzformátort. I ezer tehergépkocsit. 185 ezer tonn; műtrágyát termelt. Ma a bolgár gép gyártás az Ipari termelés értékénél 12 százalékát ad'a. s száz és száz különféle gépet'gyárt. Jelentősen emelkedett a könnyűipari termelés is. főképp a textilipar és az élelmiszeripari termelés. 6 konzerv- és mélyhűtő Ipar az 1939 évi 10.3 ezer tonnáról 250 ezer tonnára fokozta termelését, s jelenté- kény részét külföldre exportálja. Az Inari fejlődésben eléri er ed iné nyék megteremtik az előfeltételei annak, hovv a bolgár Inar az elkövetkezendő években még gyorsabt ölemben fejlődhessék. kombinát, amelynek évi kapacitása 1 millió 130 ezer Ionná öntöttvas, 1 millió 300 ezer tonna acél és 1 millió tonna hengereltvas lesz. Plovdivban '•lül az ólom-cinkgyár 40 ezer tonna ólom. 30 ezer tonna cink és 60 ezer tonna kénsav évi kapacitással. Az új. hatalmas üzemek építése mellett jó ütemben halad a régebbi üzemek kibővítése és korszerűsítése. A párt és a kormány 1960—65-re előirányozta a gazdasági fejlődés ütemének meggyorsítását. 1965-re a bolgár vas- és színesfémterme'és eléri és meghaladja az alábbi irányszámokat: öntöttvas: 1 millió 230 ezer tonna; acél: 1 millió 380 ezer tonna: hcngereltvas: 1 millió tonna: clcktrollthlkus réz 41 ezer tonna: ólom: 106 ezer tonna: cink: 55 ezer tonna. Hatalmas aránvokban fejlődik az ország en-rglabéglsa Is. Bn'gárla 1959-ben 15 millió 341 ezer Ionná flulgária 1944. szeptember 9-e 11 előtt mezőgazdasági ország volt. ipara fejletlen, kivéve a textilipari. cnergiabázlsa gyönge, s nehézipara. az Ipari fejlődés alapja, jóformán ncmlétcző. Amikor a népi kormányzat 1914. szeptember 9-én átvette a hatalmat, az országban mindössze 4. — írd és mondd! — négy nehézipari „üzemet" tartott számon a statisztika. 1947-ben beköveikezelt az ipar államosítása. s ezzel lehetővé vált a vasipar és a szinesiémipar gyors ütemű kifejlesztése. Dimltrovóban felépült a „Lenln-Acélmfl". az ország első korszerű vasipari kombinátja. EvI kapacitása 235 ezer tonna öntöttvas. 360 ezer tonna hengereltvas. A „I.enln-Acélmű" nem sokáig maradt az ország egyetlen korszerű nehézipari üzeme: a kremikovei hatalmas érclelőhely kihasználására éofl’öfé'- ben van egy új, hatalmas vasipari