Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-08 / 212. szám

BS7AKMAOTAROMZAG Miskolci tervezők munkái a budapesti kiállításon Hírt adtunk róla, hogy az elmúlt szombaton nyitotta meg Trautmann Rezső építésügyi miniszter az Építés­ügyi Minisztérium vidéki tervező vállalatainak építészeti vándorkiállí­tását Budapesten, az Építők Házá­ban. Fzt a kiállítást a vidéki tervező vállalatok megalakulásának 10. év­fordulója alkalmából rendezték. A kiállítás egésze jól tükrözi a vi­déki építészet arculatának azt a vo­nását, amely a falu és város külön­bözőségének mielőbbi megszünteté­sén fáradozik és az egyes épü.etek kiképzésit, szerkezetét egyaránt a legkorszerűbb módon kívánja kiala­kítani. A 99 egységből álló kiállításon az EM. Miskolci Tervező Vállalat 17 al­kotásával szerepel. Azonkívül a isz- beruházási tervek között is találko­zunk miskolci építőművészek alkotás Sorrendben elsőnek a miskolciak közül a Kilián-déli lakótelepet lát­juk, majd mellette a Széchenyi utca rendelési tervét. Még két miskolci alkotást láthatunk közvetlen mellet­tük: az egyik a ru^abányii Gyertyá­nos-völgy rendezése, a máHk pedig a miskolci Bazár-tömb rendezése. A 272 selyemréti, úgynevezett Cs-lakás mellett látjuk a selyemréti nyugati magasházat, majd amellett a Kilián- telepi középblokkos lakóépületet. Igen nagy érdeklődés középpontjá­ban áll a Miskolci Nemzeti Színház átépítése, illetve annak tervei, doku­mentumai. Nem sokkal odébb a Ki­lián északi lakótelepen épülő óvoda és bölcsőde terveit láthatjuk, majd az ugyancsak a Misko'ci Tervező Vállalat által alkotott Egri Megyei Tanács irodaházát. A lillafüredi zöld- vendéglő és miskolc-tapolcai zöld­vendéglő tervei után a sátora'jaúj- helyi szövetkezeti szé'zházat. maid a keleti transzformátort végül a Kéo- zőmüvészeti Alap úi, most épülő képcsarnokát. a miskolci Ma'inov- szkii utcai iskolát, és a Kilián-déli lakótelepet környező zöldövezetbe épülő 400 fős építőipari tanvlóotthont 'áthatjuk. A' megállapítások szerint a miskol­ciak viszonylatában kiemelkedik a városrendezési tervek közül ifj. Hor­váth Béla Széchenyi utc^i rendezési terve, a zöldterületi létrsitm*ny'k közül Dujaln József Mlsk'lc-Tnnol- ca-i zö'd''endéalő. és Ho-i'át'' István Ixl'a’tiredi zöldven* églö terve. A *el*ő én ítészek munkai VözH kiemel­kedik Dufola József Kép­csarnok belső berendezési terv'. A kiállítás egésze hűen tükrözi vi­déki tervező v*Va'atnink fejlődé ét. oz ott dolgozó tervező'-, é-ítőrrfr^- rzek bátor kezdemenvezökészségét, újra-törekvését és tehetségét. Zenekari cserék, éttermi mintamüsorok a vendéglátóipari szórakoztatás színvonalának emelése érdekében Elég sefc kifogás hangzik el az ét­termi, vendéglátóipari műsorokkal kapcsolatban — s nem ok nélkül! A hibák, ízléstelenségek kiküszöbölése egyik fontos munkaterülete az Orszá­gos Szórakoztatózenei Központnak, amelyet nem régen hívott életre a Minisztertanács egyik idevonatkozó rendelete. Az OSZK Borsod megyei kirendeltsége e munkaterületen a kö­zelmúltban néhány hasznosnak ígér­kező kezdeményezésbe fogott. Egyik példája volt ennek az augusztus vé­gén lezajlott megyék közötti zenekar- csere, amelynek során a hódmező­vásárhelyi fekete Sas Étterem zene­kara 8 napig Miskolcon játszott. In­nen pedig Gratzl Ferenc tánczene­kara utazott ez időre az Alföldre. A tapasztalatcsere — mint a résztvevő zenekarok vezetői elmondották — igen hasznos volt számukra. Az új környezet és közönség jobb, ponto­sabb, stílusosabb játékra ösztönözte a zenészeket, s a munkáltató üzemek­kel kapcsolatban is sok problémát meg tudtak beszélni a vendégül fo­gadó városok vendéglátóipari veze­tőivel, zenészeivel. Mini hírlik, a megyék, illetve vá­rosok közötti zenekarcseréket foly­tatni kívánja a Szórakoztatózenei Központ Borsod megyei kirendelt­sége, sőt szó van arról Is, hogy a tél folyamán Kassa és Miskolc között jön létre hasonló egyezség. Az éttermi műsorok ízlésesebbé té­tele érdekében is lépéseket tett az OSZK. Ennek során ma este 7 órakor a miskolci Belvárosi Sóinkért ben ét­termi mintaműsort mutatnak be leg­jobb táncdal és nótaénekeseink: Me­gyeri Gabriella, Böröndi Márta, Bari Gyula közreműködésével, míg a kon­feranszié szerepét Balogh Béla, a Kecskeméti Katona József Színház fiatal komikus színésze tölti be. Az éttermi mintaműsort később a Szórakoztatózenei Központ a megye nagyobb városaiban is bemutatja. (v.) Korszerű akkumulálorgyártó-üzem kezdte meg működését Ongán A diósgyőri Könnyügépgyár egyik új részlegeként, a Miskolc közelében lévő Onga községben — az országos szükséglet jobb ellátására — új ak­kumulátorgyártó üzemet létesítettek. A több mint ezerötszáz négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok építésé­re, valamint a korszerű gépek, beren­dezések beszerzésére több mint tizen­ötmillió forintot költöttek. A több részlegből álló új üzemhez csempé- zett falazatú étterem, a dolgozók tisz­tálkodására férfi- és női öltöző, zu­hanyozó tartozik. Az új üzemben szeptemberben már megkezdődött a termelő munka. Az idén — főként a MÄV részére, a vas­úti kocsik viiágitására — mintegy hatezer, jövőre pedig — a teljesítő­képesség teljes kihasználásával csaknem huszonötezer darab — ösz- szesen négymillió ampére/óra telje­sítményű — különféle lúgos akkumu látort készítenek. Az új borsodi ipari létesítményben nagyobbrészt nödol- gozókat foglalkoztatnak. SELEJTMENTESEN Komjáthy László esztergályos, a DIMAVAG vasúti kerékpár Özemében dolgozik. A kiváló esztergályos arról híres, hogy a folyamatos teljesítmény mellen szinte állandóan selejtmentes munkát ad ki kezei közül. A HÉT KONYVUJDONSÁGAI Több új magyar regény és elbeszé­léskötet jelent meg a héten. A Szép- irodalmi Kiadó újdonsága Molnár Zoltán Régi szerelem című novella- gyűjteménye, Takács Imre A csilla­gok árulása című regénye, és Remé­ny ik Zsigmond elbeszéléskötete, az Afrikai románc. A Magvető Kiadónál jelentek meg Cseres Tibor elbeszé­lései Várakozó özvegyek címmel. Major Ottó regényciklusának most megjelent hetedik része, a Testamen­tum a Tanácsköztársaság időszakát rajzolja meg. A külföldi könyvújdonságok közül megjelent Sylvester Stein regénye, a Másodosztályú taxi, egy madagasz- kári népmesegyűjtemény Rafara, a viz leánya címmel és Caldwell ame­rikai író novelláskönyve, a Könyör­gés a kelő Naphoz. Az Olcsó Könyv­tár új kötete Mauppassant Egy asszony élete című regénye. A Gondolat Vi­lágjárók sorozatának újdonsága He­yerdahl Aku-aku című, a Hús vét­ségetekről szóló útikönyve. Közös összefogással óvjuk embertársaink életét Ankét a megye közlekedési helyzetéről Az elmúlt héten szombaton meg- I rendezett nagyszabású megyei közle­kedési ankét igen sok tanulsággal szolgál a közlekedés területén dol­gozó szakembereknek. 65-en jelentek meg, betöltötte hivatását: hű képet mutatott a megye közlekedési hely­zetéről. Hevér István főhadnagy elvtárs. a megyei rendőrfőkapitányság közleke­dési főelőadója Igen alapos beszámo­lóban ismertette a közlekedés mai helyzetét. S talán már elöljáróban is megemlíthetjük, hogy örvendetes: Borsod megyében 1960 első félévében van javulás a közúti fegyelemben. 12 közúti balesettel kevesebb történt az első félév sorín, mint a múlt esztendő hasonló Idő­szakában. Ez azonban még csak kis Hogyan alakultak a balesetek az első félévben? 1960 első félévében összesen 20 ember vesztette életét az országuta­kon, vagy a kórházak sebészeti osztá­lyain. Ebben az időszakban 192 köz­úti baleset történt a megye területén. Nagyrészüket most is az ittas veze­tés, a gyorshajtás, a szabálytalan elő­zés, és nem egy esetben a gyalogo­sok fegyelmezetlen magatartása idézte elő. Érdemes megemlíteni, hogy fél esztendő leforgása alatt ösz- szesen 35 közúti baleset történt ittas vezetés miatt, és 32 baleset gyors­hajtás következtében. A megyei rendőrfőkapitányság köz­lekedési osztálya érdekes statisztikát készített, mely szerint minden 18-ik napon történik egy halálos baleset, minden harmadik napon egy súlyos sérülés, minden 4-ik napon egy könnyű sérülés, és mindez elsősorban a gondatlan, fegyelmezetlen gépkocsi- vezetők. motorosok és gyalogos járó­kelők hibájából. Az első félévben a motorosok okozták a legtöbb közúti szerencsétlenséget A miskolci ÉPFU, mely hosszú időn keresztül arról volt híres, hogy jelentősen csökkentette a balesetek számát, az első félévben nem dicse­kedhet. jó eredménnyel: 12-szer tör­tént baleset ennél a vállalatnál, s a balesetek 80 százalékát a gyorshaj­tás okozta. A miskolci TEFU-nál is romlott a helyzet etekíntetben — 7 baleset történt. Hosszan sorolhatnánk az elrettentő példákat, melyek arra figyelmeztet­nek: nem tettünk meg mindent a közúti balesetek megszüntetése érde­kében. Egyes gépkocsivezetők, — de gépkocsielőedók is! — megfeledkez­tek kötelességeikről, s arról Is, hogy egyre fegyelmezettebb munkára és ellenőrzésre van szükség, hiszen ro­Nemrégen egy érdekes folyóirat, a Csomagolástechnika került a ke­zembe. Ilyen is létezik? — fordul­tam egyik barátomhoz, aki valami­kor a kereskedelemben dolgozott. — Hogyne, ismerem ezt a folyóiratot — mondotta —, nagyon érdekes, nem­zetközi méretekben foglalkozik a csomagolástechnika minden bonyo­lult és a kereskedelmi szakember szempontjából igen izgalmas prob­lémákkal. Hasznos olvasmány min­den kereskedelmi szakember számá­ra, de a laikusok számára is. Mosolyogtam. Még, hogy izgal­mas! — mondtam —, hát hogyan le­het izgalmas a csomagolási problé­ma? Barátom is mosolygott és in­dítványozta: Lapozzunk csak bele! Valóban izgalmas, állapítottam meg én is, már az első oldal átbön­gészése után. A szép, kék borítólap­pal ellátott folyóirat a Csomagolás- technikai Intézet műszaki és gazda­sági szaklapja. Az első oldalon hirt ad az Európai Csomagolási Szövet­ség negyedik kongressztisáról, a kö­vetkező oldalon ezen a címen közöl cikket, a francia Csomagolástechni­kai Intézet igazgatójának tollából: „Mérhetö-e a csomagolásoknak a ve­vőkre gyakorolt vonzóereje?” Érde­kes és valóban izgalmas cikk, mely­ben ilyeneket olvashat az ember: az eladás tudománnyá vált, úgy. mini a jártás, de a természetükből eredő lényeges különbséggel. Más helyen ez áll: Tehát nem műszaki jellegű feladat (a csomagolás), amely meg­dönthetetlen matematikai törvények segítségével megoldható, hanem lé­lektani-élettani és társadalomlélek­tani jellegű. Ebben a cikkben azt is frapvánsul megfogalmazták, hogy nem elég csupán hirdetni és forga­A PAPÍR lomba hozni a kívánt árut, hanem azt Ízlésesen kell csomagolni, hogy már az első pillanatban megnyerje a vevő tetszését. A jól szerkesztett folyóirat hirt ad a francia, az amerikai, a belga és igen sok külföldi csomagolási tapasz­talatról, és amikor az egész folyó­iratot átlapozza az ember, egy egé­szen új világgal ismerkedik meg. Olvasható benne olyan cikk is. mely a becsomagolandó áruk természeté­ről-szól, olvasható a különféle cso­magolási. lezárási módokról, a tarto­zékokról, a méretről, az adjusztálás­ról, a gyűjtőcsomagolásról és... Legnagyobb meglepetésemre az utolsó oldalon ezen a címen olvasha­tunk egy terjedelmes cikket: „Az űrhajózás csomagolási problémáinak megközelítése új oldalról" Ezt a ciket Keneth Brown irta, tökéletes alapossággal, az összes űrhajózási problémák, fizikai törvények, a koz­mikus sugárzás és az isten tudja fel­sorolni, mi mindenek az ismereté­— Ez aztán érdekes! — kiáltottam fel. — Hol tart ma már az ember. Már az űrhajózás ésomagolási prob­lémáiról vitatkozunk és ugyanak­kor.. Bosszúsan csuktam össze a szép folyóiratot és kijelentettem: — Hidd el, barátom, ez azért túl­zás ... — Ml a túlzás? — nézett rámmeg­— Az. hogy mi már az űrbe ké­szülünk. az űrhajózás csomagolási technikáiról beszélünk, ugyanakkor a selyemréti népboltban éppen, hogy csaknem papír nélkül adják a ke­nyeret a vásárló kezébe. Hát azért mondom, hogy túlzás, nagyon előre­haladtunk ezzel a dologgal. Először a kenyeret, meg a többi árut kellene tisztességesen becsomagolni, aztán jithet a világűr. Mert ugyebár egy­előre még a Földön élünk, bár már az is érdekel bennünket, hogyan fogjuk becsomagolni azt a zsiroske- nyeret, vagy tojásrántottát, amit majd a Marsra viszünk magunkkal. Még mást is mondtam, barátom azonban nem értett velem egyet. Azt mondta: — Azért, mert a selyemréti üzletben és más üzletben is kevés papírba csomagolják a kenyeret, már foglalkozhatunk a csomagolás tudományos problémáival. Vitatkoztunk. Arról is, hogy bi­zony nem csak a kenyérhez adnak kevés papirt. de a többi áru csoma­golása sem valami kifogástalan. S bizony őszintén beváltottuk egymás­nak, hogy több ország még sok te­kintetben megelőz bennünket a cso­magolás területén. Mi egy drágább szappant, vagy piperecikket sem csomagolunk Ízlésesen, pedig milyen jontos lenne. Csak azon csodálkoz­tunk mind a ketten, hogy ha már egyszer megjelenik egy ilyen folyó­irat. mely sok vállalatnak, kereske­delmi szervnek jár. miért nem ta­nulnak belőle kellőképpen a szak­emberek? Mert bocsássanak meg, a tapasztalat azt mutatja, hogy gyak­ran csak odalökjük a vevőnek az Csak abban nem értettünk egyet, hogy minek kell máris az űrhajózás csomagolási technikájával foglal­kozni, amikor még a Földön sem ol­dottuk meg e ma már tudománynak kikiáltott problémát. — Kell! — erősítette meg a bará­tom. — Kell vele foglalkozni, hogy mire eljön az idő, minden ember is­merje, hogyan kell becsomagolni a rántottcsirkét, a mákosbejglit, a lek­város palacsintát és hogyan kell be­csomagolni a spenótot... Közben a belvárosba értünk, az egyik fúszerüzlet elé. Barátom be­ugrott egy pillanatra, én utána men­tem. Nem vette észre. Kenyeret vá­sárolt, egy fél kenyeret. Mondanom sem kell, hogy egy icike-picike át­látszó papír szeleikét adtak mellé. A barátom dühös lett, szinte elvörösö­dött egyébként is pirospozsgás arca, de nem szólt semmit, csak rosszalló pillantást vetett a kiszolgálóra. Én azonban nem hagytam ennyiben a dolgot, hogy a kiszolgáló is meghall­ja, ezt mondtam a barátomnak, aki meglepetten fordult hátra: — No, komám, ezzel a csomago­lási technikával most már indul­hatsz a Vénuszra. Ennek a kenyér­nek már a kozmikus sugárzás sem árthat... — Igazad van! — szólt keserűen a barátom. Majd határozott léptek­kel a pulthoz sietett és azt mondta a kiszolgálónak: — Adjon még egy kis papírt... A kiszolgáló akkor már messze járt, az üzlet másik végén, a bará­tom pedig sietett. így aztán én siet­tem a segítségére: neki ajándékoz­tam a Csomagolástechnika május- júniusi számát. Ebbe tette a kenye­ret. Jól belefért, szerencsére... iamosan nö a megye és Miskolc gép- locsiállománya. elenleg 20 ezer 500 gépjármű közlekedik Borsod megye területén, i 2550 kilométer hosszú úthálózati«, Jgyanúkkor ezek az utak még nem i legjobbak. Hosszú évek telnek még ‘1, amíg a megye úthálózata meg­A garázsokban nem történik meg ninden esetben a szigorú ellenőrzés, fannak olyan gépkocsik, melyek nűszakilag kifogásolhatók, sót rossz állapotban hagyják el a garázs terű­dét. A MÁVAUT-nál is van meg .ennivaló az ellenőrzés területén, En- lél a nagy vállalatnál még sok a rossz kéziiók. Az edelényl kirendelt­ségen rosszak a gumiabroncsok, még rosszabb a helyzet a Taxivállalatnál« ahol az egyik ellenőrzés során a ko- ;sik 30 százalékát kellett visszatar­tani műszaki hibák miatt. A 31-ca TEFU-náJ ugyan van javulás minden tekintetben, a kirendeltségeken azon- oan, mint például a boldogkőváral­jai kirendeltségen is, van olyan gép­kocsi, melyet 3 héten keresztül sem ápol le a gépkocsivezető. Van olyan vállalat, ahol 48 kocsiból 20-at kel­lett visszatartani az ellenőrzés során. Mondanunk sem kell, hogy ez akadá­lyozza a vállalat tervteljesítését, s kevesebbet keres a gépkocsivezető is. A rossz példák, a szomorú kimene­telű balesetek mellett jó példák ia vannak annak bizonyítására, hogy az a vállalat, melynek vezetői nem mu­lasztják el a szigorú ellenőrzést, a gépkocsivezetők továbbképzését, ké­pes a közúti balesetek végleges meg­szüntetésére a saját területén. Ez mondható el a Lenin Kohászati Mü­vek garázsáról, ahol az első félévben igen szépen dolgoztak a gépkocsive­zetők. A Közlekedési Vállalat is fel­sorakozott a legjobbak közé. de külö­nösen a Zemplén-hegységi Állami Erdőgazdaság vezetői, gépkocsiveze­tői és szállítási szakemberei érdem­lik meg a legnagyobb elismerést: az erdőgazdaságnál 10 év óta nem volt közlekedési baleset, pedig az ott dolgozó gépkocsiveze­tők igen rossz hegyi terepen végzik a szállítást. A gépállomásokon is romlott a fe­gyelem, az első félévben több eset­ben idéztek elő balesetet a vontató- vezetők. Az is előfordul, hogy jogo­sítvány nélkül ülnek gépkocsira a gépállomások dolgozói. Van tehát tennivaló, hogy javítsuk megyénk helyzetét abban a valóban közérdekű és minden embert egyaránt érintő országos versenyben, melyben me­gyénk még mindig nincs az utolsó helyen. Mit kell tenni? Az ankét elő­adója megadta a választ: jobb pro­paganda munkát kell végezni, szigo­rúan ellenőrizni a gépkocsik műszaki állapotát, de a gépkocsivezetők álla­potát is. s hogy ittas egyén ne ülhes­sen a volán mögé. A gyalogos járókelők is legyenek fegyelmezettebbek. ne gondolják, hogy csak a gépkocsivezető köteles vigyázni mások életére. Miskolcon különösen ; fegyelmezetlenek a gyalogos közlekedők, gyakran akadályozzák a forgalmat, balesetet okoznak. A rendőrhatóság [i960 első félévében több helyen sza­bályozta a forgalmat, melynek máris [érezni kedvező hatását. Az 1959-ben [kiadott szabályrendeletet most átdol­gozták. A sikeresnek mondható ankéton felszólalt a rendőrfőkapitányság he­lyettes vezetője, Vass Sándor elvtárs alezredes is. Rövid beszédében hang­isúlyozta: az ankét elérte célját, azon- Iban többet vártunk a Jelenlévőktől. {Elsősorban is azt. hogy mondjanak •véleményt, javaslatokat, észrevétele­iket, és ha kell, bírálatot is, hogyan {tudnánk közös erővel megjavítani a •közúti fegyelmet. Az ankéton Dózsa ♦Ferenc elvtárs. a megyei pártbizott- |ság küldötte is felszólalt és többek ♦között a következőket mondotta: — ♦Súlyos hiba, hogy sokan nem jelen­itek meg ezen az értekezleten. Ezek emberek megfeledkeztek arról, y a második félévben milyen jnagy feladatok állnak vállalataik lelőtt. Egy ilyen nagy megyei ankét ;kell, hogy a tapasztalatcsere célját is szolgálja. Sajnos ez nem így történt, kevesen szólaltak fel. pedig lett olna miről beszélni, kinek-kinek a ga területéről. Ennek ellenére elmondható: az an­két sikeres volt, mert megmutatta: ik a feladatok, mit kell tenni, hogy közös összefogással óvjuk embertár- életét és az ország vagyonát. (9Z)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents