Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-08 / 212. szám

CMKörtök. I960, űzetem brr *. Harc az egységért.-. Az új életkörülmények új fogal­makkal gazdagítják az emberek szó­kincsét — s ezektől a fogalmaktól az életük is gazdagodik, szépül a gya­korlati végrehajtás hétköznapjaiban. Alsóregmecen, ebben a határmen­ti kisközségben — az idet>alósiak bi­zonygatják — mindig is folyt harc. Harcoltak az emberek egymás ellen, harcoltak a földért, s mivel ez ádáz küzdelem volt. nem voltak válogató­sak a küzdés módszereiben sem. A mély vallásosság sem engedte a har­colók közé a megértő jóság, az egy- mástbecsülés sorompóját. Ha az t,irás" szavaihoz, intelmeihez igazí­tották volna cselekedeteiket, akkor nem mentek volna semmire, a tíz holdból nem lett volna húsz hold. A gyarapodásra sarkalló földéhség egymás ellen ingerelte azokat, akik pedig többre mentek volna, ha meg­levő földjüket közös erővel haszno­sítják. De hát honnan vették volna a sorsforduláshoz az erőt? Nagy úr a megszokás, a régihez ragasztja az ember mozdulniakarását. Alsóregmecen most is harc folyik, Mosolyogva újságolta a tanácson va­laki, hogy az alsóregmeciek most sem mondanak le a harcról. Mos­tanság az egységért harcolnak... Azt is kifejtette, mit ért az egység alatt. Ez év tavaszán termelőszövetkeze­ti község lett a falu. A lökést azok adták meg a falunak ehhez a nagy történelmi fordulathoz, akik már torkig voltak a széthúzással, az ooyéni gyarapodás módszereivel. Okos szóval, meggyőző érvekkel bi­zonygatták a nehezen mozdulóknak, hogy ha jó vezetőséget választanak, olyan igazi, rátermett emberekből, akkor boldogulni kell a közös gaz-: dálkodással, mert a löld nem megy it a szomszéd határba, az adó is csökken, nagyüzemi leiirat kapnak termelvényeikért. Megértették a dol­got, a világos beszédet,, de amikor valaki azt is mondókija végére tűz­te, hogy nagyüzemi módszerekkel a löld is többre, képes, az idősebbek megcsóválták a lejüket. Azt aztán ők nem hiszik, mert ótőlük Jobban már nem lehel megmunkálni a lü­det. Megadták ók a tőidnek eddig is, ami járt. Igaz, nem ismerték a mű­trágyázást, a gépi szántást se külö­nösebben, csak annyit tudtak róla, hogy az „nem lehet jó". Ezt meg on­nan tudták, hogy mások is ezt fúj­ták, mióta a gépeket olyan előnyös­nek hirdeti ez a mostani világ. S Alsóregmecen szinte máról hol­napra megváltozott az ősi harc célja. értelme. Olyan gyorsan megértették az emberek az új harci eélt, mintha Készül a darúalkatrész Uj eljárással folytatják a munkát Miskolc új köztisztasági telepének építkezésén Miskolcon, a Sajó partján új köz- tisztasági telepet építenek, ahol kor- rű garázst, irodát, munkásszállást raktárakat létesítenek. Az új telep építésével a Borsod megyei Építő­ipari Vállalat dolgozóit bízták meg. A 400 férőhelyes, háromemelet magas munkásszálló alapozását a nyár de­rekán kezdték meg, de a Sajó szokat­lan áradása megbénította az előre­haladást A medréből kilépett víz el­öntötte az új épület már kiásott éa félig bebetonozott alapárkait. Az ára­dás következtében az alapgödörben több mint egy méteres magasságban iszap maradt vissza, e így a munkát a hagyományos módszerekkel már nem tudták tovább folytatni. Ezért a vállalat műszaki vezetői új eljárási dolgoztak ki. Ennek lényege: az isza­pos talajban a teherbíró kavicsré­tegig lyukakat fúrnak és abba dóré elkészített betonoszlopokat helyes­nek. vagy a lyukat betonnal tÖltWc ki. Ezzel a cölöpözés! eljárással bizto­sítják az épület felépítését. A tervek szerint a többi épületet is cölöp- alapra építik. Az állami tervező szervezet részleges átszervezéséről TITKOS SZEKTÁK BORSODBAN Kik állnak a háttérben ? 1956 óta különböző viták folytak az állami tervező szervezet működé­sét Illetően, majd a későbbiek során szövetkezetek és magántervező szer­vezetek alakultak a tervezési igé­nyek kielégítésére. Ilyen adottságok mellett az ÉM. Tervezési Főosztálya, mint országos irányító és felügyeleti hatóság. 1957-től kezdve fokozatoson Javaslatokat dolgozott ki a tervező szervezet helyes működtetésére, va­lamint átszervezésére. E javaslatok alapján kormányintézkedések jelen­tek meg. melyek 1858. augusztusától kezdve fokozatosan biztosították az állami tervező szervezet új rendjé­nek létrehozását Az új szervezési intézkedések alapján a fővárosi spe­ciális nagy tervező vállalatok mellett profiljukba tartozó technológiai tervezéssel foglalkozó irodákat létesítettek. Az Intézkedések nyomán kialaíkult a vidéki tervező szervezet is, mely lényegében az 5 vidékS nagy város­ban székelő regionális vállalatokra támaszkodott olyképpen, hogy a ro- 'gionális vállalatok (amilyen az ÉM. Miskolci Tervező Vállalat la) saját iiányitásuk alatt megszervezik aa állami építőipari vállalatok és a megyei tanácsok tatarozó és építő tervező részlegeiből a regionális vál­lalatok megyei irodáit. Az erről szóló kormányhatározat még 1958-ban megjelent. A regionális vállalatok­nak, mint a tervezés megszervezésé­ben és irányításában kellő tapaszta­latokkal rendelkező szerveknek, meg. bízást adott ezen irodáik megszerve­zésére. létszámának, felszereltségé­nek. vagyis műszaki hatékonyságá­nak fokozására. A megjelent kormányzati Intézke­dések lehetővé tették a megyei taná­csok részére, hogy másfél évvel ké­sőbb. vagyis 1960. július 30-a után« amennyiben erre az időt elérkezett­nek látják, a regionális vállalatok megyei irodáit saját hatáskörükbe átvegyék. A vonatkozó minisztertanácsi hatá­rozatok figyelembevételével, a me­gyei tanácsok többsége élni kívánt ezzel a lehetőséggel és a kormány úgy döntött, bogy a megyei tanácsok kérésének helyt * ad. így került sor arra. hogy 1960. júliusában az ÉM. Miskolci Tervező Vállalat mint regionális vállalat átadja a Borsod megyei és Heves megyei irodákat az Il­letékes megyei tanácsok hatás­körébe. Az elmúlt több mint másfél esz­tendő alatt — míg a megyei Irodák a regionális vállalatokhoz tartoztak — jelentős fejlődésen mentek át és ma már önálló egységgé váltak aj Építésügyi Minisztérium, a megyei tanácsok és regionális vállalatok pat­roné lása révén. A több mint másfél esztendő alatt 6—8 fővel emelkedett az Irodák lét­száma és ami ennél fontosabb: a fel­adatok komplex végrehajtása terén minden lehetőségük adva van. Ter­mészetesen ez nem Jelenti azt. hogy az irodák további fejlesztésére nincs szükség, hiszen az egyre növekvő beruházási, újí­tási és községfejlesztési felada­tok fokozott mennyiségi én minő­ségi követelményeket támaszta­nak a tervező szervezettel azem­Szó van arról, hogy az átszervezés kapcsán a regionális vállalatok neve megváltozik és így az ÉM. Miskolc! Tervező Vállalat — az Északmagyar- országi Tervező Vállalat nevét venné fel. A regionális vállalatoknak tovább­ra Is feladatúk és kötelességük az ÉM. Szakigazgatási Főosztály 25/1960. S7, körrendeletének értelmében az önállóvá lett megyei Irodák Dntroná- lása. a tervjavaslatok véleményezése és fgv tovább. Véleményünk szerint egy olyan szervezési intézkedésről van sző, amelyre igen nagy szükség volt és amelyet kormányzatunk tervszerűen •'lőkészített. H'-rváth Béla. az E. M. Miskolci Tervező Vállalat igazgatója. hétre megtartják gyülekezetüket. Két egymás után következő összejö­vetelen rendszerint a „bibliát”, vagy­is a Nyugatról becsempészett irodal­mat forgatják, majd a foglalkozás énekkel végződik, amelyet a wa­shingtoni vllágközpont kreált. A körzetszolgák gondoskodnak róla, hogy az összejövetel ne legyen hiába­való időpocsékolás, hanem előre ki­dolgozott terv szerint tanuljanak az őrtoronyból, amelyben számtalan rejtett célzás, sőt: nyílt uszítás Is bőven Utálható a szocialisU világ­rend ellen. Kérdés-felelet formájá­ban jól elkészített vitákat is rendez­nek, mégpedig azért, hogy ..védekez­ni tudjanak" a kommunista befő-; lyástól. Esetenkint külön „szolgálati”; gyülekezetét tartanak, amikor is n; „harctéri tevékenységet” irányítják.: Közvetlen utasításokat kapnak a j házaknál végzendő agitációs mun-: kára, s Itt olvassák fel a közöm*’ érkező körleveleket is. Elemzik a vi-; 1 ágpolitikai eseményeket, módszere- j sen megUnulják, hogyan agitáljanak | a békeharc ellen, mert Armaged-! donnái szemben úgyis hiábavaló; minden. Nem egy alkalommal gya-1 korlatl bemutatókat is rendeznek.; ahol a házi agitációnál tapasztalt; dolgokat, vagy éppen az erre való ■ felkészülést játsszák le a megszédí-; tett emberekkel. HtABAVAI.0 AZONBAN minden; erőlködés, mindenfelé egyre-másrá: elzavarják Jehova buzgó hittérítőit. I s jót nevetnek az 1962-re megjósolt I armageddonl színjátékon. Messzire I lőttek a céltól az őrtorony brooklynl 1 szerkesztői. Rosszul időzítettek! I Ónod vári Miklós j (Folytatjuk.) jesztése. Minden más írást a „Sátán szócsövének” Urtanak, különösen a kommunista újságokat, kiadványo­kat. Az viszont szentírás, amely így ír: „Csak isten ellenségeinek kiirtá­sa vezethet a tartós világbékéhez!” Ezzel házalnak Jehova Unúi falu- szerte, s igyekeznek ijesztgetni, a munkától visszariaszUni becsületes embereket. A tegnap ismertetett „armageddo- ni csata” nem az újságíró fantáziá­jának szüleménye. Egy. a Nyugatról pénzelt, s ugyanott előállított folyó­irat még ezt is hozzáteszi: „...nem lesz valami munkás osztályforrada­lom az uralkodó osztállyal szemben. Ez a mindenható isten nagy csatája lesz. a világ népe, az armageddoni csata, amelyben mindenki elpusztul, aki isten ellen emeli szavát ezért kell kiirtani isten ellenségeit!” Nagyjából világos beszéd ez! Aki nem Jehova tanúja, azt ki kell irta­ni, mert csak így lesz világbéke! A dolgozók is (szeretnék az őrtoronv szerkesztői és pénzel ői) hagyják ab­ba munkájukat, ne úiítsanak, ne teljesítsék túl a terveket, ne tanulja­nak, ne járianak moziba, s ne lövöl­dözzünk a Holdba rakétákat és ne reménykedjen senki sem a szocializ­musban. hanem térjen meg. amíg le­het. amíg hívták — Jehovához: adia el testét, lelkét az amerikai tőkés uraknak, hogy úiabb milliók fussa­nak be a páncélkasszába. Aki Dedig nem ezt teszi — elpusztul! Hatásos szöveg. De kevesen félnek tőle! MINDEZEK ELLENÉRE a már be­szerveaett, ei butított emberek hétről­A JEHOVISTAK körmönfont mö- dón férkőznek a kiszemelt ember bi­zalmába, akit aztán, ha a szektában érdemesnek tartanak, módszeresen térítenek magukhoz. Az őrtorony­ban külön rovat foglalkozik a leg­jobb módszerekkel, a különböző or­szágokban elért eredményekkel, a világpolitikai eseményekkel. Pedig váltig hangoztatják, hogy ők „békes­séget akarnak". Prédikátoraik a vi­lágbeliéről papolnak — csakhogy va­lamilyen különös, bosszúálló, pusztí­tó világbékéről, amely csak a kivá­lasztottaknak, az „Ur szolgáinak” hozza meg a békességet, míg a töb­bieket (tehát mindenkit, aki nem dől be a zagyvaságoknak) a bosszúálló Jehova az armageddoni csatában kö­nyörtelenül elpusztítja. S ha meg­nézzük. hogy az őrtorony és más hasonló, a haladás, a szocialista bé­ketábor ellen uszító brosúrák pén­zeiéi közt a Cl A elnevezésű ameri­kai kémszervezet áll — amely mel­lesleg U—2-es kémrenü lőt*épek más országok felé való küldésével is fog­lalkozik —. elváltaién nem csodálko­zunk azon. hogy a szigorúan vallá­sos folyóirat tág teret szentel a ku­bai. chilei, koncói események jeho- vista szempontból való értékelésé­nek ... Mindezt persze az Újszövet­ség elvakftott szolgál nem látják, csak várják kitartóan és fanatikusan ..az örök jólétet". S amilyen kitartó­an és mély megcyőződéssel várják a világ végét — éppoly kitartóak a „harctéri” szolgálatban is. Ez pedig nem más. mint a házanként! bizony- séstétel. közönségesen: házi agitáció, a brooklyni központból Illegális úton becsempészett lázi tó-irodalom ter­IV. RIPORTSOROZATOM első fejeze­tében említettem, hogy Jehova ta­núi rendszerint az iskolázatlan, tu­datlan, s a vallási misztikumokban hiszékeny emberek között terjesztik az armageddoni szörnyűségeket A szekta szabályai előírják, hogy az istenfélő tanú csak akkor kap he­lyet az Éden fügefái alatt ha minél több új tanút, de legalább érdeklődő tagokat toboroz. Ezért hót senki ne gondolja, hogy olyan könnyű Jeho­va tanújának lenni... Sok például az adminisztráció. A szekta minden tagja köteles ha­vi munkájáról jelentést készíteni. Ez tartalmazza: az elmúlt hónapban hány órát vett részt csoportgyüleke­zeten. hány brosúrát olvasott és ter­jesztett. hány órát tanított, hány ér­deklődő személye van. nála hány órát töltött el ..elólátogatás” címén, a megtérítettnél hány órát volt utó­látogatáson. s miről esett ott szó? A Jelentéseket a csoportszolgák. Il­letve a körzet- és országszolgn útján Svájcon keresztül juttatják el a köz­pontba. ahonnan viszont illegális úton érkezik vissza a térítéshez, ok­tatáshoz szükséges „segédanyag": a havonta két alkalommal hetvenöt nyelven kinvomtatott őrtorony, s a lázító, uszító brosúrák tömkelegé. Bár a felvilágosult népréteg a leg- eldugodtabb falucskában is moso­lyogva fogadja „hittérítő” tevékeny­ségüket. nem egyszer ki is dobják az Újszövetség buzgó szolgáit — akad­nak mégis, akik „bedőlnek" a kenet­teljes beszédnek. Idősebb asszonyok, meghasonlott emberek... A tisrabábolnai Rákóczi Tm upági idő ben gondoskodik az állatállomány téli takarmányszükségletéről. A sllöcás mcj történt — Jöhet a Sélt - Nono. csak várjon még! - feleük erre as LKM nő tanácsának tagjai, akik baráti látoga­tásra jöttek a tsz-be. - Hissen a munka java még bálra van... világ életükben közösen gazdálkod­tak volna. A régi módszerek is kive­szőben vannak. Az újfajta gyarapo­dás becsületes eszközeivel indultak harcba — a munkával. Aki többet dolgozik, az többet kap — Így szólt az új viszonyok parancsa, s ezt ők még érthetőbben fogalmazták meg: aki többet dolgozik, több lesz az egy­sége — a munkaegysége, s ezért az egységért hadakoznak tavasz óta Rá kellett azonban jönniük, hogy ez a bizonyos egysén egy rrA’*k. séggel párosul. Nem elegendő a munkaegységért küzdeni — küzdeni kell az emberek egységéért is. hogy mindenki lássa, érezze: az egyes em­berek szerezte egységre úgy jut majd több forint, termény, meg egyebek, ha nemcsak néhányon, hanem az egész falu összefog, egységesen szor­goskodnak kint a határban, ha nem­csak néhányon, hanem mindenki megkapálja a ráváró kukorica-, krumpli-területet. S hogy ezt megér­tették. hi-’onvsáo rá az alsőrenmeci határ. Kilencvenvalahány tagja vdn a szövetkezetnek, s rendszeresen több mint kétszázan dolgoztak — dolgoznak a földeken, a falu aproúi- nanyia. Szép a krumplijuk, a kukori­cájuk mea eoi»>nesen gyönyörű, ré­gen nem volf ilyen az alsőregmed határban, pedig traktor szántotta alá a földet, gép dugta földbe a mag­ját. Az árpa is megérezte a műtrá­gyát, mert a tervezetnél főbb mint száz mázsával adott főbbéi. A stló- knkoricát nem egy tsz-ben k*—' mostohán, ők annak is megadtak két kapálást. — Ha már vetettünk, le­gyen is belőle valami — mondogat­ták. A munkát illetően aligha talál va­laki is szálkát az alsóregmeciek ipar­kodásában. küzdenek ők a munka­egységért, de az embarek egységén még akad Javítanivaló Sok még a meg nem értés, a zsörtö- lődés. senki sem sokallja a munka­egységet. annál inkább keveslik egy bizonyos munkáért, s pótlekednek a munkaegység-könyvvel. Az építkezéshez is hozzáfogtak — értek is el eredményeket. Fedél alá hoztak egy szabad szállást a szarvas- marháknak, s tető alá szerettek vol­na hozni egy ötven férőhelyes te­hénistállót if. Már a nyakukon az ősz. de az új ötven férőhelyes istálló tető nélkül néz a tél elé. a tetőanya­got — a felsőbb szervek támogatása nélkül — nem bírják előkeríteni, pe­dig szorgalmukkal iparkodásukkal rászolgáltak a segítségre. Az alsóregmeciek megértették, hogy mi a titka a közös boldogulás­nak: a húzódozás nélküli munka. S hogy ez a megértés és szándék való­ban a hasznukra forduljon, olyan vezetőket választottak a tsz élére, akik nem sajnálják a fáradságot, ha a közös boldogulásról van szó. B. Emri János tsz-elnök talpraesett, jó- zangondolkozású ember, nem kis szerepe van abban, hogy Alsóregme­cen jól megy a munka. Nem rejti véka alá a véleményét, ha való' csak úgy tessék-lássék dolgozik, a minőségi munkát is megköveteli. Nem magáért küzd elsősorban, ha­nem mindannyiukért. s ha valaki­nek megmondja a magáét, igazában támogatásra talál a tagok igazságér­zetében. így jutnak előbbre, így bol-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents