Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

eSZAKMAGYARORSZAG 5 Kis kék füzet az egész. Fedőlapfán ez áll: Mázik András vil­lamoskar bánt ártó bri­gádja. Özdon, az üzemben került a kezembe. Ér­deklődve lapoztam fel: ugyan miről mesél, mi­ről tanúskodik? Az első oldalon a brigád névsorát talá­lom. összesen 31 em­ber nevét. Népes csa­lád. A többi oldalakon viszont csak számok, adatok, tények bukkan­nak a kiváncsi szemek elé. De ezek külön-kü- lön és együttesen érde­kes dolgokról, a vég­zett munkáról, s ma­gukról az emberekről is beszélnek, regélnek. A brigád feladata a karbantartás. Nagy és felelősségteljes munka ez. Ha hibát követnek el. ha későn javítanak meg egy darut, az pénzben már jelentős kár a gyárnak, az or­szágnak. Éppen ezért nagyon ügyelnek a pon­tos, jó munkára. Ilyen cA hrigádiiaplá munkát viszont csak tervszerűen lehet vé­S zrú. S ebben sincs ba. Az egyik munkára, terv szerint, hat napot szántak. Elvégezték négy nap és egy óra alatt. Nyomban előkerült a logarléc, s pillanatokon belül kiderült: ezzel az időmegtakarítással több mint tízezer forintot ta­karítottak meg a nép­gazdaságnak. S a téte­lek egymást érik, egy­mást követik. De min­denkor túlteljesítik azt, amit vállaltak. Mindig készenlétben vannak. Ha üzemzavar van valahol — övék a szó. A tapasztalatok alapján az átlagban megállapított idő egy- egy üzemzavar elhárí­tására tíz óra. Január­ban ez az átlag S óra SS perc volt. Nem rosz- szabb a többi hónapban sem. Júniusban példá­ul csak félóra volt az átlagos javítási idő. Mindez perceken be­lül kiderül a brigád­naplóból. De kiderül egyéb ú. Személy sze­rint is tanúbizonyság a napló: ki. hogy dolgo­zott. S ha okokat kuta­tunk, célhoz is érünk. Általában nincs ki­maradás a brigádban. Arra is nagyon büsz­kék Mázik . Andrásék, hogy eddig még senkit nem kellett kizárni a brigádból. Amellett, hogy dere­kasan és jól dolgoznak, még többet akarnak tenni, elérni, felmutat­ni. Viszont ez csak úgy lehetséges, ha állandó­an tanulnak, képezik magukat. Ezt nemcsak tudja, de vallja is a brigád minden tagja. Ennek köszönhető, hogy mindannyian szakmai továbbképzésre járnak. Amit tanulnak — ha az első napokban és hetekben nem is jelent­kezik a végzett munká­ban, később feltétlen gyümölcsöt hoz. A brigádnapló mind­emellett más célt ta szolgál. Mégpedig azt, hogy az oda bevezetett adatok alapján tnin­áenkor ellenőrizhetik a végzett munkát, rá­bukkannak a hibákra, s azonnal megtehetik a szükséges javaslatokat és intézkedéseket. Így nem fordulhat elő, hogy havi, vagy ne­gyedévi értékelésnél .,melléfogjanakJ’ a vég­zett munkának nem­csak ők. de a megfele­lő szervek sem. Ha va­lamivel nem értenek egyet, van mire ala­pozni véleményüket, ki­fogásaikat. mert hiszen ,A papír, az írás be­szél". Könnyebb az el­lenőrzés, tervszerűbb a munka, kevesebb a vi­ta, s mindez miért? Azért, mert helyesen és rendszeresen vezetik a brigád naplóját, (t) rul berendeztek aranyozott képekkel és gyémánttal kirakott keresztekkel. A mai látogató érthetetlennek tartja: miért volt szükség erre a nagy pom­pára? Miért volt szükség erre a sok aranyra még a templomokban is, amikor az orosz nép milliói éheztek, nyögték a súlyos rabigát. A cárok még haláluk után is kiváltságot él­veztek: külön templomban temették el őket, melyet Temetkezési temp­MOSZKVAI KÉPEK mérője. A harangok cárjának neve­zik. Amikor a harangot fel akarták emelni az egyik toronyba, a faáll­vány kiégett alatta, a mélybe zuhanó, áttüzesedett harang vízbe esett, és egy nagy darab — melynek súlya 11 és fél tonna — kiszakadt belőle. így aztán a harang sohasem kondult meg többé. A Kreml udvarán helyezték el, mint látványosságot. A Kreml udvarán áll a világ leg­nagyobb ágyúja is, mely 40 tonna súlyú, csövének átmérője 890 milli­méter. A fegyvertár A Kreml legértékesebb épülete. ** Régi fegyverek, ékszerek, arany és ezüst kelyhelk, drágakövek, cári koronák, aranyozott hintók és szinte felsorolni is lehetetlen, mi minden, milyen tengernyi kincs van itt felhalmozva. A misekönyveket is arannyal, gyémánttal és drágakövek­kel ékesítették. Itt láthatók I. Péter aranyozott kelyhei. gyémánttal kira­kott misetálai, melyeket csak az ő tiszteletére használtak a cári temp­lomban. Van itt akkora ezüsttál is. mint egy 4 személyes asztal. A nagyvilági életet élő Katalin cámő is ..nagyra értékelte” az ara­nyat. A feljegyzések szerint egyik lovagjának egy több, mint 100 darab­ból álló ezüst szerviz-készletet aján­dékozott. Nagyon értékes Napóleon ajándéka, melyet I. Sándornak kül­dött a tilziti békekötés alkalmából: egy 150 darabból álló aranyozott por­celánkészlet. Üvegezett vitrinek hosszú sorban. Mintha mesék birodalmába lépne az Rettegett Iván. a félelmetes, hara­gos és kegyetlen cár kincs« is itt láthatók. A vitrinben áll trónja, me­lyet fehér elefántcsonttal vonatott be. és drágakövekkel díszíttetett. ö volt a legkegyetlenebb uralkodó, aki, miközben számolta aranyait, a Va­akik felépítették számára a világ­hírű Vaszilij székesegyházat, mely ott áll a Vörös Téren, csodálatosan szép kupoláival. Amikor a székes- egyház felépült. Rettegett Iván ki­adta a parancsot hóhérainak: azokat a mestereket, festőket, ácsokat, kő­műveseket, akik a templomot építet­ték, látni akarom, de úgy, hogy ők ne lássanak engem: szúrjátok ki a szemüket, hogy ne lássák többé, mit építettek, hogy másnak ne építhes­senek Ilyen csodás templomot! — S a hóhérok teljesítették a parancsot... ári trónok sorakoznak az egyik teremben. Leghíresebb közülük Alex ej cár gyémánt-trón széke, me­lyet egy gazdag örmény kereskedőtől kapott ajándékul... A cári hintákat külön teremben helyezték el. Leg­szebb és legértékesebb a koronázási hintó, melyet egy berlini mester ké­szített. Katalin cárnőnek egy angol mester készített hintót I. Péter — két méter és 10 centi­méter magas cár volt, s mivel rend­kívül nagy feje volt, új koronát ké­szíttetett magának. De nem akármi­ből! Gyémántból, gyémánt jogarral, keresztekkel és nyaklánccal. Az egyik vitrinben látható ez a nagy vagyont érő érték. Sok idő kellene ahhoz, hogy min­dent megismerjen és megnézzen az ember. Olyan gazdag ez a fegyver­tár, mint maga az orosz történelem. Kincs, melynek értékét nem lehet felmérni, mint ahogyan a tolmács mondotta: nincs a világon annyi pénz, amelyért meg lehetne vásá­rolni. Sók külföldi múzeum kért már ebből a kincstárból egy-egy drága­követ, de nem kapott. Akkor sem, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kevés volt a kenyér az elszegényedett országban. A szov­jet nép megőrzi ezeket a cári kincse­ket az utókor számára, hogy az el­következendő nemzedékek is lássál« hogyan éltek a cárok, milyen volt a múlt. Jó kétórás benttartózkodás után furcsa érzés volt. amikor kiléptünk az ajtón és a valósággat találtuk szem. ben magunkat. Igen, más a valóság. Jobb, meg­fogható, tiszta és felemelő, táv­latokba repíti az embert A fegyver­tárral szemben, a Kreml udvarén földbontógépék zúgtak. Csöveket fek­tettek a munkások, még távolabb, a parkban serénykedtek a lányok. A Moszkva folyó felöl pedig orosz dalt hozott a szellő. Ez a valóság. Szebb, gazdagabb ez, mint a gyémánttal te­letűzdelt cári koronák... Szegedi László (Befejezés következik! IV. A Kremlben A Kreml Moszkva központjában fekszik. Az egykori cári palota, • Székesegyház tér templomai rop­pant kincseket rejtenek. A Székes- egyház tér a XIV-ik században ala­kult ki. A Blahovesenszkij székes- egyház kupoláit is — mint a legtöb­bet — arannyal vonták be. A cárok és az egyházak vezetői nem sajnál­ták a pénzt, miközben millió és mil­lió orosz paraszt és munkás éhezett a nagy cári birodalomban. A Gyé­mántterem, a cári temetkezési temp­lom, a harangtemplom — mind-mind a régi orosz építészet remekműve. A harangtemplom a Kreml legmaga­sabb temploma, 81 méteres tornyán 7 méter magas szinaranyból készített kereszt áU. A Nagyboldogasszony székesegyházzal szemben sem volt szűkmarkú a cár. Az oltárokon, a képeken és a falak különböző díszí­tésein 210 ezer arany lapot helyeztek el, melyeknek súlya 300 kilogramm színarany és 5 tonna ezüst. A temp­lom építése során 1475-ben 100 festő vett részt a munkában. Itt áll IV. Iván cár aranyozott trónja is. Ami­kor Napóleon elfoglalta Moszkvát, ezt a templomot istállónak használta , később helyreállították. Lenyűgöző gazdagság, hatalmas kincsek mutatják, hogyan éltek a cárok, főpapok a Kremlben. A Kreml, melyben egymás mellett épül­tek a templomok, abban az Időben nem volt megközelíthető a kisemmi­zett orosz nép számára. Magas, hosz- szú téglafal vette körül. A Kremlben csak a cárok, magasrangú főpapok, hivatalnokok lakhattak és használ­hatták a mesés kincsekkel felszerelt templomokat A cároknak külön há- ritemplomot építettek, melyet paza­1 ómnak neveztek. Ebben a templom­ban 40 cári koporsó sorakozik egy­más mellett. A legrégibb Iván Kalita sírja, ő vöt az első orosz cár, aki drákói szigort teremtett Oroszország­ban. A többi cár követte példáját... A Kreml udvarába is százával ér­keznek látogatók. Itt áll a 200 tonna súlyú harang, mely közel 6 méter magas és több mint 0 méter az át­Sikerült „Érdekházasság“ I Az elmúlt napokban a Hejócsabai ) Cement és Mészmü kultúrcsoportja i bemutatta Csizmarek — Semsei — \Nádasdi — Csanak „Érdekházasság’ fcimű zenés vígjátékét. A cementgyár \ dolgozói közül sokan voltak kíván­csiak a darabra, vagy inkább a kul- \ túrcsoport tudására, képességére, és iakifc eljöttek, nem is bánták meg. p Előre kell bocsájtanunk, hogy a ^rendezőnek. Szikra Andrásnak nem y volt könnyű dolga. Az üzem dolgo­zói — tehát nem hivatásos színészek ű— közül kellett kiválogatni a szerep­ülőket. akik meg tudnak felelni elő­dadásban, mozgásban, éneklésben a J darab támasztotta követelményeknek, d Hosszú idő óta készültek erre a bé­rmutatóra. Mintegy két hónapja min­iden héten kétszer tartottak próbát. * Ez a mindennapi munká juk elvég­ezése mellett bizony sok időt vett el fttölük. De megérte! V Az összbenyomás, amit az előadás \ nlatt kaptunk: jó. Eléggé összeszokott u szereplőgárdát ismertünk meg, mely- le nek tagjai időnként — például a má- ^sodik felvonásban — egészen nagy­íj szerű játékot mutattak. Igaz, hogy Rebben a felvonásban volt is erre a J legnagyobb lehetőségük. Több olyan ^alakítást Is láttunk, amely szinte fe­hl 1 edtette velünk, hogy nem hivatásos ^színjátszók előadásátnézzük. Fazekas /.István Vencelje, Kiss Piroska Ven- •' celnéje is ezek közé tartozik. Ebőeor­jan azonban Szabó József Misijére vonatkozik ez a megállapítás. Meg­felelőbb Misit aligha lehetett volna találni. Egy kicsit az volt az érzé­sünk, hogy Szabó JÓ2se/ a valóság­ban is egy ilyen Misi lehet. Éva, Kocsis Júlia a második felvonásban volt a legjobb. Feri, Márkus Dezső egész végig szinte hibapont nélkül játszott. Nyilas Margit Ilonkája egy kicsit indiszponál tan kezdett, később azonban egyre nyugodtabban ját­szott. Ha a hangsúlyozásra jobban vigyáz, egész szép alakítást nyújtott volna. Nagy Márta Maklárinéja a legsikerültebb figurák közé tartozik. Tódor figurája — Bukhár József ala­kította — talán egy kicsivel erceebb volt a kelleténél. A tanácselnök alak­ját Csabai István sikerrel formázta meg. Rudinak nem volt hálás sze­repe, Tóth Gyula azonban végig fe­gyelmezetten, hűen játszotta. A pro­fesszor alakját Eperjessl Lászlónak sikerült különcmentessé tenni. Kü­lönösen az énekszáma volt jó. A táncbetétek már kevésbé sikerül­tek. A szereplők arcán túlságosan látszott a táncra való erős koncent­rálás, és így nem egészen sikerült megteremteni azt a vidámságot, ami a tánc feladata lett volna. A zenekar munkáját csak dicsérni lehet. Nagyon sok közük volt a siker- 'hez, ahhoz a kellemes estéhez, me- ) lyet a cementgyári kultúrcsoport tag­ijai szereztek azon a napon a közön- ) ségnek. < (Ptt • Kiállítás - bányászoknak • Ma délután három órakor nyílik D “eg Gruby Dávid születésének 150. , évfordulójára rendezett kiállítás, v melyet a Gruby Dávid Bőr- és Neml- L beteggondozó Intézet és a Borsodi Szénbányászati Tröszt bizottsága fi szervezett. A kiállítás, mely a Bor- Ssodi Szénbányászati Tröszt kultúr- fi termében (Szemere u. IS.) nyílik <* meg. a gombás lábbetegségekről ad fi tájékoztatót. 1 A kiállításon viaszmintákon mn- x tátják be azokat a gombás láb- és Z kézbetegségeket, melyek a bányászo­tokat fenyegetik, ha nem védekeznek i ellenük kellő tisztasággal. A kiállítás V célja, hogy felhívja a bányászok fi- 7 gyeimét a tisztaság fontosságára és vhogy megmutassa nekik: nem szabad V könnyelműen venni a bőrön keletke­zett apró hólyagokat, gombás-gyanús ?) jeleket, hanem azonnal orvoshoz lékeli fordulni. Megelőzni a betegsé- Jget! n A kiállításon dr. Szodoray Lajos w egyetemi tanár mond beszédet, ^ melyben ismerteti Gruby Dániel éle- tét is. nos iskolákkal és egy MTH-intezet-'i tel s aktív segítséget nyújtottunk cs\ nyújtunk ezen iskolák könyvtári ál-K lományának módszeres feldolgozása-\ hoz. E törekvésünket tovább szeret-*; nők fejleszteni, s ezért az 1900—61 -es\ tanév folyamán az összes általános^ Iskolákhoz eljuttatjuk módszertani (j leveleinket, melyeken keresztül se-jj RÍtséget adunk a nevelőknek könyv-? táruk rendezéséhez s az olvasó-moz-» galom kiszélesítéséhez. Az elmúlt l évek folyamán örömmel tapasztal-^ tűk, hogy pedagógusaink szívesen 1 foglalkoznak a könyvtár-üggyel ésJ az olvasó-mozgalommal. A BUDAPESTI Gyermekkönyvtár-íj ügyi Szakbizottság ma már központid kérdésként kezeli az iskolai könyv-? tárak ügyét. Rövidesen mutatkozik^ a fejlődés ezen a területen is s a(1 gyermekek, a közművelődésügyi^ könyvtárakon kívül, erőtelj esebbem fogják igénybe venni az iskolai? könyvtárakat. Célunk — s ebben sze-^ retnénk hathatósabb segítséget adn./ pedagógusainknak —, hogy mind^ több gyermek olvasson jó és nevelő-^ értékű könyveket, s mire az iskola* padjaiból kikerülnek, ne forduljanak! el a könyvtől, hanem maradjanak irodalmat kedvelő ifjak, irodalmat, kedvelő dolgozó emberek. ( Bárdos Józsefné. a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár! gyermekrészlegének vezetője ' Magyar nótával < Szófiába ] Szokat Un Időben, a délelőtti órák- I Beke Étteremből a Széchenyi utca I zajos forgatagába. Sárospataki Jónás kor Is rendszeresen próbál, de most feltűnő ez a nagy szorgalom. Magyar gyár rapszódiájának daUamat kelnek szárnyra. Dimlcu Pacsirtájának hang­jai szöknek ki a teremből és szállnak az utca forgalma főié. Nagy út előtt áll a zenekar. \ Bel­föosztá'yának és az Országos Szóra­koztatózenei Központnak a döntése alapján szeptember 15-tól ók képvl­vészetet Bulgáriában, a szófiai ma­két évvel ezelótt már volt külföldön. Három hónapig ők szolgáltatták a ze­nét Lengyelországban, a kattowlcel Hungária Étteremben. Most Ismét rá­juk esett a választás. Három hónapig minden este' felcsendülnek majd Sá- rospataki Jónás Jancsi vonója alól a magyar nóták édes-bús dallamai, a magyar népi zeneművészet örökbecsű operettek daUi és sok más zenemű, amivel a zenekar már olyan sok tap­sot aratott Itthon és Lengyelországban egyaránt, és amelyekkel már olyan kellemessé, emlékezetessé egy-egy es­téjét. VÉGE A NYÁRI SZÜNIDŐNEK. újból megtelnek az iskolák padjai toibongó, tanulni vágyó gyermekek­kel. Talán sok szülő nem is gondol arra, hogy a nyári szünidő alatt is gazdagodott, gyarapodott tudásban gyermeke. A játék mellett könyvet is kezébe vett, igaz. hogy meséskönyv volt, vagy ifjúsági regény. Elmélyül­ve a könyv olvasásában, szórakozva tanult, formálódott jelleme, aka­rata. A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár gyermekrészlegében a nyári hóna­pok alatt is 7500 gyermek kölcsön­zött mintegy 20 400 kötet könyvet. Az olvasóteremben a klubdélutáno­kon 1860 gyermek játszott, olvasott folyóiratokat, szórakozott. A vetíté­seken 320 gyermek vett részt. A gyermekkönyvtár célja, hogy az új tanév megkezdése alkalmával to­vább erősítse a már kiépült jó kap­csolatot az általános iskolákkal. Minden eszközt és módot felhaszná­lunk arra, hogy az irodalom meg­szerettetésén keresztül mind több gyermeket olvasni szerető emberré neveljünk. Továbbra is segíteni akarjuk a nevelők munkáját azáltal, hogy bibliográfiákat készítünk kü­lönböző témakörökből az iskolai rendezvényekhez és a tanítási anyag­hoz. Könyvszemléket tartunk a gyermekek részére. Irodalmi dél­utánok keretében több ezer gyer­mek színvonalas előadásokon ismer­kedhet irodalmunk nagyjaival és alkotásaikkal. Műsoros délutánok­hoz anyagot állítunk össze s a ne­velők rendelkezésére bocsátjuk. A MÚLT EV FOLYAMÁN szocia­lista szerződéseket kötöttünk általa­író-paraszt találkozók A népfront kezdeményezésére va­sárnap Tiszai ad ány községben ta­lálkoztak a magyar írók — Darvas József, Veres Péter, Szabó Pál, Föl­deák János és Csepeli Szabó Béla — a Taktaköz szövetkezeti és egyéni parasztjaival. Az ünnepi napon el­határozták, hogy ezeket a hasznos találkozókat tovább szélesítik. Októ­ber 8-án a magyar írók egy csoport­ja a „matyőfővárosba”, Mezőkövesd­re látogat, másnap pedig Szentistván termelőszövetkezeti községet keresik fel és megtekintik az Ősi matyó tele­pülés közös gazdaságát. Október vé­gén a bodrogközi falvakba látogat­nak. hogy megbeszéljék a mezőgaz­daság időszerű kérdéseit és kicserél­jék véleményüket a borsodi parasz­tokkal. Ezeken a találkozókon részi vesznek a borsodi írók is. szilij székesegyház előtti téren épült kivégzőhelyen (ma is látható) lefejez­tette azokat, akiktől féltenie kellett a trónt. De azokat sem kímélte meg. Gyermekeink irodalmi neveléséért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents