Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-07 / 211. szám

2 RSZAKMACYAROKSZAG Az amerikai kémszolgálat két ügynöke menedékjogot kért a Szovjetunióban Sajtóérlekexlet Moszkvában Moszkva szeptember 6. Bemon Mitchell és William Mar­tin, az Egyesült Államok titkos „nemzetbiztonsági ügynökségének" két tagja elhatározta, hogy szakít az Egyesült Államokkal, és politikai menedékjogot kért a szovjet kor­mánytól. A szovjet kormány teljesí­tette kérésüket és megadta nekik a szovjet állampolgárságot. Mitchell és Martin kedden Moszk­vában sajtóértekezleten ismertette a szovjet és a külföldi újságírók előtt azokat az okokat, amelyek az Egye­sült Államok elhagyására késztették őket. Mitchell felolvasott egy angol nyelvű nyilatkozatot, amelyet ö és Martin a Maryland-államban lévő Lord városbeli State Bank of Lorel 174. számú safe-jében hagyott hátra. Ez a nyilatkozat kifejti azokat az okokat, amelynek alapján elhatároz­ták. hogy szakítanak az Egyesült Ál­lamokkal. A nyilatkozat fotókópiás .másolatát magukkal hozták, amikor Június végén elhagyták az Egyesült Államokat. A nyilatkozatban elmondják, hogy 1957 nyarán kezdtek dolgozni a „nemzetbiztonsági ügynökségben" és csakhamar meggyőződtek róla, hogy „az Egyesült Államok kormánya tudatosan hazug és félrevezető nyilatkozatokat tesz saját politi­kájának igazolására és más álla­mok cselekedeteinek elítélésére". „Az Egyesült Államok kormánya- titokban pénzzel és fegyverrel igyekszik megdönteni kormányokat, ha arra a feltételezésre jut, hogy ezek a kormányok nem barátai." Az ilyen cselekmények meggyőz­ték Mitchellt és Martint, hogy az Egyesült Államok kormánya nem- válogatós az eszközökben, jóllehet a Szovjetunió kormányát vádolja ezzel. Az amerikai „nemzetbiztonsági ügynökség” két volt alkalmazottja hangsúlyozza, hogy az Egyesült Ál­lamokban hagyott nyilatkozatukat „a szovjet kormánnyal való tanács­kozás nélkül" tették. William Martin ezután saját maga és Bernon Mitchell nevében nyilat­kozott a sajtónak. Közölte, hogy az amerikai hatóságok nem hoz­ták nyilvánosságra az Egvesült Államokban hagyott nyilatkoza­tukat. jóllehet, ők ezt kívánatosnak tartot­ták volna. „Mi ezt csak azzal ma­gyarázhatjuk, hogy az Eisenhower— Nixon-kormány nem kívánja, hogy politikájának bizonyos vonatkozásait az amerikai nép megismerje.” Martin és Mitchell'a következő­képpen magyarázza annak okát, hogy helyteleníti az amerikai poli­tikát: „Rendkívül aggaszt bennünket az Egyesült Államok politikája, amely­nek alapján felderítés céljából szán­dékosan megsértik más országok lé­giterét. Aggodalmat keltett bennünk az is, hogy az Egyesült Államok kor­mánya hazug nyilatkozatokat tett e határsértésekre vonatkozólag, azért, hogy félrevezesse a közvéleményt." Felháborította őket az a tény is, hogy az amerikai kormány rendszere­sen fogja és megfejti saját szö­vetségeseinek titkos rádióközle­ményeit. Nem értettek egyet azzal sem, hogy az amerikai kormány odáig ment. hogy szövetségeseinek alkalmazottai közül toboroz ügynököket. A két volt ügynök elmondotta, hogy az amerikai repülőgépek nem­csak az utóbbi négy évben végeztek felderítő repüléseket a kommunista országok határai mentén és területe fölött, hanem az 1952-től 1954-ig ter­jedő időszakban is. Elmondottak néhány részletet a ..nemzetbiztonsági ügynökség" tevé­kenységéről. A „nemzetbiztonsági ügynökségnek" körülbelül 10 000 al­kalmazottja van. Ezek John Sam- ford repülőaltábornagy vezetése alatt végzik munkájukat. Csupán az ügynökség központi intézményeinek fenntartása éven­te körülbelül 100 millió dollárba kerül. Az ügynökség központi intézmé­nyeinek épületében van a világon a legnagyobbnak tartott elektronikus számláló-írógép. A „nemzetbiztonsá­gi ügynökséget” kémértesülésekkel ellátó rádióállomások hálózata az egész földet felöleli. A „nemzetbiztonsági ügynökség" központi intézményeihez négy főhi­vatal tartozik. Az operatív hivatal­ban lévő osztályok többek között ta­nulmányozzák a Szovjetunió kormá­nyának rejtjel-rendszereit és diplo­máciai titkos jeleit, a szovjet hadse­reg reitjel-réndszerelt, a Szovjetuni­ón belül használt rejtjel-rendszere­ket, az ázsiai szocialista országok, az amerikai szövetségesek és a semleges országok rejtjel-rendszereit. Az Egyesült Államok „nemzetbiz­tonsági ügynöksége" magában fog­lalja Anglia különleges hírközlési csoportját, amely angol állampolgá­rokból áll. Anglián kívül az Egyesült Államok a hírközlés felderítésében együttműködik még Kanadával. Mint tudjuk— mondotta Mitchell és Mar­tin — az Egyesült Államok sikerrel olvassa el több mint 40 ország tit­kos levelezéseit. Mitchel és Martin ezután elmondta, hogy a szovjet kormány teljesítette azt a kérésüket, hogy adják meg ne­kik a szovjet állampolgárságot, és nyújtsanak segítséget az orosz nyelv tanulmányozására. A szovjet kor­mány javasolta, hogy ők maguk vá­lasszák ki azt a helyet, ahol lakni szeretnének, lehetővé tette, hogy to- vábbképézzék magukat, és segítséget nyújtott, hogy a matematika terüle­tén találjanak munkát. Ezután az újságírók kérdéseire ad­tak választ. Megkezdődtek a lengyel és a csehszlovák államférfiak tárgyalása Varsó (MTI) Az Antonin Novotny vezrtte cseh- szolvák párt- és kormányküldöttség tiszteletére hétfőn este fogadást adott a LEMP Központi Bizottsága és a lengyel kormány. A fogadáson Wladislaw Gomulka. a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titkára és A. Novotny, a Csehszlovák Szocia-' lista Köztársaság elnöke mondott pohárköszöntőt. Beszédükben éles szavakkal ítélték el a nyugatnémet revam istákat. , Szeptember 6-án délelőtt a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége A. No­votny vezetésével találkozott a Len­gyel Egyesült Munkáspárt vezetőivel, élükön Wladislaw Gomulkával, a Központi Bizottság első tikárával. Délután a kormány!.üldöttségek foly­tattak tárgyalásokat. Bizalom és barátság Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn ugyan már visszaérkezett Moszkvába finnországi látogatásáról, a közvé­leményt azonban még élénken foglal­koztatja a két ország vezetőinek há­romnapos találkozója. Mind a szov­jet, mind a finn, s más országok saj­tója, rádiója, közölte a két ország tárgyalásairól kiadott közös közle­ményt, s jelentős helyet szentelnek Hruscsov és Kekkonen beszédeinek, megjegyzéseinek. A két ország vezetőinek találkozó­ján elhangzottak azt bizonyítják — írják a lapok —. hogy a Szovjetunió és Finnország között jószomszédi vi­szony van, a finn népet bizalom és barátság köti a Szovjetunióhoz. Hrus­csov és Kekkonen Ismét tett egy lé­pést a barátság, a jószomszédi vi­szony fejlesztése és a kölcsönös meg­becsülés 'utján. A különböző társa­dalmi rendszerű országok békés együttélésének újabb nagyszerű ta­núbizonysága volt ez a találkozó. A lapok különösen Hruscsov elvtárs­nak a helsinki nemzeti színházban rendezett diszülésen mondott beszé­dével fo*>a!koznak. „A beszéd fő té­mája a béke fenntartása és megőr­zése volt" — írja a Hnfvudsfadsbl.*- det. A Suomen Sosialidcmokraattli hangsúlyozza, hogy: „Országunknak és 60. születésnap iát ünneplő elnöké­nek előrelátó külpolitikája teljes megbecsülésre talált a magas ven­dégnél." Hruscsov elvtárs finnországi láto­gatása újból fényes tanúbizonyságát adta. hogy a Szovjetunió egyenlő félként tárgyal a legkisebb néppel is. Tiszteletben tartja a nemzetek füg­getlenségét, önzetlenül segíti őket. Mint Hruscsov elvtárs a moszkvai magyar kiállításon mondott beszédé­ben kijelentette: ésszerű, jó. szívé­lyes viszonyt óhalt az amerikai nép­pel Is. Kereskedelmi és kulturális kapcsolatot kíván kiépíteni minden országgal. A vitás kérdéseket nem háborúval fenyegetőzéssel, fegyverkezéssel, ha­nem tárgyalóasztaloknál kívánja megoldani. Ezért jelent orv endete? eseményt a szovjet államférfiak lá­togatása Indiától Finnországig Ausztriától Indonéziáig. E látogatá­sok azt bizonyítják, hogy a Szovjet­unió felé nyílt szívvel, őszinteséggel fordulnak a népek, mert tudják hogy a Szovjetunió felajánlotta köl­csönök és egyéb segítségnyújtó? nincs megalázd feltételekhez kötve dók kérdésének megvitatására. Mint i* merries, az Amerikai Államok Szervezete határczatot hozott, amely­ben elítélte a Dominikai Trujillo- rendszer Venezuela-el lenes agresz- szióját és megtörió.intéz-ekések al­kalmazását határozta el Dominika ollen. Kuznyecov levelében rámutat. hc«y a Biztonsági Tanácsnak az ENSZ alapszabály 53. cikkelye értelmében foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel és jóvá kell hagynia az Amerikai Álla­mok Szervezetének döntését, mivel az a dominikai hatóságok békét fe­nyegető cselekményrln'fc megakadá­lyozására irányul. (MTI) Nincs mögötte hátsó gondolat, csap- kiuzsorázó szándék, mint a tő­kés országok lakosságát állandó ve­szélynek kitevő háborús célok. A szovjet segítség új üzemeket, gáta­kat, hidakat jelent, a népek boldogu­lását, az emberek jobb életét szolgál­ja. Ezért szívesen látott vendégek a szovjet államférfiak a világ minden n, ezért fogadja lelkesedéssel, meleg barátsággal minden nép Hrus­csov elvtársat. S ugyanakkor mit látunk ezzel szemben a másik oldalon? Heves tüntetések, ellenséges hangulat, fa­gyos bizalmatlanság kíséri az ameri­kai vezetők útjait a dél-amerikai ál­lamoktól egészen Eisenhower lemon­dott tokiói látogatásáig. A hideghá­ború karilcsörtetői egyáltalán nem szívesen látott vendégek. S ezt már az amerikaiak is látják. — Ha nem változtatunk külpolitikánkon, egy napon azt vesszük észre, hogy* az egész világ elfordul tőlünk — írta a közelmúltban az egyik amerikai publicista. A meleg. lelkes, szeretetteljes fo­gadtatás. amellyel a finn nép a ha­talmas Szovjetunió államfőjét fogad­ta, újabb tanúbizonysága annak, hogy a békét óhajtó népek milliói Jó viszonyban akarnak élni a Szov­jetunióval. A kapitalista rendszerben élő kis Finnország és a szocialista nagyhatalom között kialakult baráti viszony újból fényesen bizonyítja, hogy a Szovjetunió a történelemben először, maradéktalanul megvalósí­totta a kis és a nagy népek közötti egyenjogúság alapján létesített jó­szomszédi viszonyt Fodor László Kuba bojtottália az amerikai államok gazdasági értekezletéi Bogota (MTI) A Kubai Köztársaság bojkottálja az amerikai államoknak hétfőn a ve­nezuelai fővárosban megkezdődött gazdasági értekezletét — jelenti a DPA. Az értekezleten a Latin-Ameriká­nak nyújtandó amerikai ..segélyprog­ramról" tárgyalnak. Mivel a San José-i értekezlet nem hozott az ame­rikaiak számára olyan eredménye­ket, amilyeneket szerettek volna, most ezen a tanácskozáson kísérlik meg újabb doll-rmilliókkal fokozot­tan befolyásuk alá vonni az amerikai államokat. Meghiúsult a laoszi kompromisszum Nosavan tábornok, a napokban alakult új laoszi kormány miniszter­elnökhelyettese ós belügyminisztere nem tért vissza Vientianeba. hogy átvegye hivatalát Souvanna Phouma herceg kabinetjében — jelenti az AFP. A tábornok" ismét Savannak- hetbe távozott, ahol újból felállítot­ta úgynevezett „államcsíny ellenes bizottságát" és nyíltan állást foglalt az államcsínyt végrehajtó Kong Le kapitánnyal szemben. A savannakheti rádió jelentéséből kitűnik, hogy az ellenforradalmár tábornok a múlt héten csak színleg egyezett bele a „nemzet érdekében történő kompromisszumba", mivel most azt követeli, hogy Kong Le ka­pitány „vesse magát alá Souvanna Phouma herceg döntéseinek." összeszedegették, az asszonyok meg nekiültek, összevarrogatták őket. Már csak néhány kereszt volt odakint, amikor, megérkezett az e ő. Az em­berek meg ültek odahaza és még mosolyogtak is — kifogtunk rajta. A ktizalról lefolyik a viz. azt a néhány ázott kévét kiteregetik a napra, s m - helyt eláll az eső. máris csépelhetnek, n^m kell várniuk, amíg megszárad az a temérd'k kereszt. Nincs erőnk jobb belátásra bírni az eleme­ket — de arra van. hogy seoitsünk magunkon. A kazalba hordott élet eláll. Ha hozzáértő k-zek rakták a kévéket kazalba, nem ázik be. fagyon is lehet csépelni. De a kévék! A keresztek csurom­vizesre áznak, kicsírázik az é’et. tönkremegy a kenyérnek való. Szeptemberben keresetet látói a mezőkön — szomorú látvány, elszorul az ember szive a zöldbe boruló, csírázott kereszteken. És itt a szántás, vetés ide<e. lassan a kukoricát is törni kéne. a krumpliásás sem várat sokáig ma­gára, a cukorgyár is működik már... Tenníualófc tömkelegé vár az emberkézre. Ha ezt az egyet, a legfontosabbat, az életet, a mindennapi kenye­ret kazalba mentette a lelk'í-m-re'es t arVdris, megkönnyebbunek az emberek, az egyéb mun­kákra is több kedvet éreznek. J?Z A KIS HÉTFŐ ESTI eső csak olyan elő- futára volt egy nagyobbnak. m?’y meg­szegve az egek ősi rendjét, szeptemberi dörgéssel, villámlással zuhoptatta alá áldott-átkozott terhét. Nem kell már, e'ég vol belőle! — kiáltom hang­talanul. Csak esik. zuhog, a csatornák fuldokolva nyelik a vizet — s künn a mezőkön fuldoklik az élet. Aki még most is ölhetett kézzel tud ülni. amikor munkához engedi az embert a ritka jő idő, az... az... ellensége önmagának, ellensége embertársainak, az egész országnakI G. M. Megint esik isten, elveszi a vlnkót a zárszámadástól — iszunk majd vizet, abból van dögivei, a rossz ál jon bele... ÍGY BESZÉLGETTEK, aztán egy idősebb bácsi csak kikapja a hóna alól a fejszéjét, kiszalad vele az udvar közepére s éltvei felfelé allitja. A többiek meg csak nézik megütközve a jelenetet. Mi ütött ebbe az emberbe? Hát isten­kém. mi ütött volna? — hátha elfordít a az ege­det fenyegető fejszeél a jeget hordó felhők rúdját. Csak nézték, de senkinek sem volt bátorsága megereszteni a viccelődés kantárszárát, meg va­lami olyasmit olvastam ki a megütközést mea- bocsátóvá szelídítő tekintetekbő1. hogy hátua. hátha... És valóban nem esett jég. csak eső. de az aztán akkora, hogy felért a jéggel. Az udva'on hagyott szakajtót felkapta a hirtelen da-adt ár s miként egy hatalmas dióhéjat, sodorta kifelé az útra — a kapu rácsozatában akadt fel. Hát szóval a babonaság sem segít. Mi segí­tene? Egy másik tsz-ben a vezetőség azt hatá­rozta, hogy nem törik ők magukat az egy helyre hordással. Addig nem csinálnak semmit, amin össze nem hordták az életet egy szálig, mind kazalba. Ahány fogatjuk csak volt. gyerünk hor­dani! Ott állt a cséplő kihasználatlan, a gépész járt az elnök nyakára, hogy így meg úgy. Az elnök meg csak megrántotta a vá’lát. Nem állt le vele vitatkozni A fogat kevésnek bizonyult, s a meteorológia már megint esőt huhogott. Ren­deltek teherautót, vontatókat. Végigkilincselték a falut vízhatlan ponyvákért, még a darabkákat is ALATTOMOS MACSKA JÁRASSÁL jött a ** hétfő esti eső. Nem küldte maga előtt ken­gyelfutóját, a gyorslábú szelet, hogy megrá'asa vele a fák üstökét, villám se cikkent az cg éj­szakai kékségén. Egyszerűen csak mca:r d Egy ök'ömnyi borongás rázta a városra vizes lepe­dődét. A szomszédban kint feledették a mosott ruhát. Ajtócsapkodás, kiabálás: — Megint esik, a frne egye meg!... Olyan őszintén etette a fenével valaki ezt a hétfő esti esőt, azt a néhány perces szsm-'r é int. mintha nem is városi ember lenne az illető. Szinte hallani véltem, amint az összekapkoiott ruhával besietett a lakásba és fotyta'ta. amit e'- kezdett. Azt, hogy nem hagy békét nekünk ez az eső, mely nagyon jó. amíg elég, de hát a jótól is megárt a sok. De kár. hogy még nem tudunk parancson-; az elemeknek, mert ha erre is futná erőnkből, érdekeinkhez igazítanánk az idő­igen. igy tennénk, megzaboláznánk az eleme­ket. de mivel erre még nem telik tudásunkból. mds eszközökhöz kell folyamodnunk. Mit szólnak vajon az ilyen esőkhöz azok. akiknek a kenyerét veszélyeztetik? Mit szólnak? Káromkodnak, olyan is akad. aki tehetetlen dühében megfenveoeti az eget. Azt hittem, a babonákat teljesen kiölte ez a mi tizenötéves nevelésünk. Nemrégiben egy 1sy- községben ért egy kiadós zápor. Az eresz alól odakiabáltak nekem, á’ljak közibük. mert meg­áztatja az isten a bőrömet. Annyi eszem nekem is van, ha esik, az eresz alá álljak — fogadtam el a szives invitálást. Odaálltam. Dörgött, vi'lám- lott, s olyan szél kerekedett, hogy az emberek fülig húzták a kalapjukat, el ne sodorja. Jég lesz ebből — aggodalmaskodott va’aki. — Akkor ne­ttünk régen rossz! Elveri az élete'. Egy másik kedé'yességet erőltetett magára. Ha jeget 6d az Kandidátusi értekezés a borsodi szőlőművelésről Vein húzódó Miskolc és Eger váré »októl határolt szölővidék. Nyug* (elől Gyöngyös-Visonta, kelet fele rokaj-Hegyalja polgárosultabb gaz iasági, termelési formájú területei­hez kapcsolódik. A szerző történet adatok alapján megállapítja, hogy ; vidék bortermelése a középkorié fogva jelentős, s nagy mennyiségi; bort szállítottak ki innen a görög ke­reskedők Lengyelországba és Szilé­ziába. A jelenkori szőlőművelést r. történeti fejlődés során két nagyobh művelődési hatás formálta: keleti fe­lében Miskolc centrummal a tokaj- hegyaljai vallon hatású, magas szin­tű fehérbor-kultúra, nyugati felében Eger centrummal a XVII. században kialakult balkáni eredetű vörösbor- kultúra. Ez utóbbi területen meg­mutatkozik a telepes német polgár­ság közvetítette műveltségi hatás is A táj szőlőkultúrájának Jellegét, a termelés módját és a termelés egy­kori szintjét sok esetben a szőlőhe­gyek mai szintjéből is megállapít­hatjuk. A régi paraszti szőlők zár területet foglalnak el és kerítettek a polgárosultabb területeken ez r zártság már nincs meg. A szőlőhe­gyek egyik sajátossága, hogy alig vannak állandó jellegű épületek Présházat, pincét e terület szőlőhe­gyein nem találunk, a borkészítés é: Xírtárolás többnyire a faluban fo­lyik. Paraszti autonómiára épül/ hegyközségek ezeken a területeker nem voltak (szőlőhegyi rendtartás é: hegyközségi szervezet Inkább csak < városokban: Eger, Miskolc. GyÖn győs »található). A szőlők őrzésén kerülőket, szőlőpásztorokat fogadtak s a városokban külön réteg, a kapa sok foglalkoztak szőlőmunkával. A oaraszti szőlők munkáltatásánál formája, ha meghaladta a családot munkaerejét, a seeítség és a tartó zásba dolgoztatás volt. A hagyományos szőlőművelés j történeti tényezők és a filoxéra-vés: hatására megváltozott, de a nép nyelv, a történeti és levéltári anyaj és a néphagyomány nagyon sok ősi e tájra jellemző termelési módo megőrzött. Vincze István a fenti témábó szeptember 8-án tartja Budapestei nyilvános kandidátusi vitáját, s ez iránt a szakemberek között nagy a: érdeklődés. a ?. A szőlő- és borkultúra néprajzi vizsgálata a legutóbbi évekig a ma­gyar néprajz legelhanyagoltabb te­rületei közé számított, hiányoztak a módszeres, átfogó kutatások. Vincze István, a Néprajzi Múzeum tudomá­nyos kutatója néhány évvel ezelőtt hozzákezdett az ilyenirányú munká­hoz, s a magyar szőlő- és borkultúra néprajzi rendszerének kialakításán túlmenően egy szűkebb terület ana­lizáló néprazji feldolgozását is meg­kezdte. Eddigi munkásságát „Szőlőműve­lés és bortermelés a borsodi Hegy­közben" című kandidátusi érteke­zésében foglalta össze. A vizsgált te­rület a Bükk-hegység déli lejtőjén, illetve a Bükk Alföldre néző előhe­A New 1 óikban tartózkodó V. Kuznyecov. a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyett se levelet küldött a -Biztonsági Tanács elnöké­hez. amelyben kéri: késlekedés nél­kül hívják ö^?ze a tanácsot a Domi­nikai Köztársaság ellen hozott szánk­Kuznyecov levele a Biztonsáni Tanács elnökéhez

Next

/
Thumbnails
Contents