Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

esZAKMAG YAKOKSZAG 3 tetésről. Csendes felvonulásra számí­tottak, de még ezt is meg akarták akadályozni. Lezárták a város köz­pontja felé vezető főútvonalakat, hogy megkíséreljék elejét venni a tüntetésnek. Ám a munkások túljár­tak a rendőrség eszén. Kisebb cso­portokra szakadozva, kettesével-hár- masával átszivárogtak a rendőrök által lezárt utakon. Ennek az ügyes taktikának eredményeképpen 5—6 ezer főnyi tömeg gyűlt össze a Szé­chenyi utcában. Hangosan követelték jogaikat. A munkások elfogadták a kommunisták jelszavát és hangot tüntetéssé változtatták a néma „sé­tát”. A tömeg tüntetett a bérleszáUi- tás, a munkáselbocsátások, az egész rendszer ellen. Az utca hangos volt a kommunista jelszavaktól: „Munkát, kenyereit' 1 ménéi lenács hatáskörébe helyezték a Tervezi Irodát A megyei tanács hatáskörébe ke­rült az Építésügyi Minisztérium Miskolcon működő Tervező Irodája. A minisztériummal történt megálla­podás alapján a megyei tanács épí­tési és közlekedési osztálya irányítja a Borsod megyei Tanács Tervező Iro­dáját. amelynek alapvető feladata a megye területén lévő tanácsi és egyéb tervezési munkák elvégzése. Ez az intézkedés nagyon jelentős a megyében folyó építkezések szem­pontjából. mert az irányítás közvet­lenebbé válik, a tervek koordinálá­sa a megyei tanács hatáskörébe ko­rul. s ezzel a munka a Tervező Iro­válik. Hamarosan megkezdik az Őszi vetést a Nagymisknlci Állami Gazdaságban A Nagy miskolci Állami Gazdaság repülőtéri üzemegységében teljes lendülettel folyik a munka. Mint Reich Lajos üzemegységvezető elv­társ mondja, minden percet kihasz­nálnak. hiszen az esős időjárás miatt sok időszerű munka a körmükre égett mór. Ennek ellenére jó szerve­zéssel sikerül megoldani, hogy a ker­tészeti tennivalók mellett a szántó­földi talajművelést is végezni tudják. Megkezdték a vetőszántást őszi mélyszántást és úgy tervezik, hogy e hónap közepe felé a vetést is elkez­dik. Céljuk, hogy jő! előkészített, gondosan megmunkált talajba kerül­jön a mag. s ezért nagy gonddal végzik a trágyázást is. A kertészetben legutóbb kárt tett a jégverés. Különösen a paprikát vi­selte meg, viszont szép termést ígér a vöröshagyma és az őszi petrezse­lyem. amelynek kiásását most kezd­ték meg. A munkás-paraszt közül kiemelkedik az 1930. szeptem- ben 1-i országos tüntetés. Ma 30 éve, hogy Budapest és az ország népe megmozdult, tüntetett, követelt. A fehér terror rémuralma, a szociálde­mokraták áruló politikája sem tudta megtörni a munkásság harci elszánt­ságát. A nagy gazdasági válság min­den terhe a munkásság és parasztság vállait nyomta. Munkáselbocsátások, kilakoltatások, árverések, bércsök­kentések, az adóterhek növekedése súlyosan érinti az ország doloozóit. A KMP sztrájkokat, tüntetéseket szervez. A tömegeknek a kommu­nista pártba vetett bizalma növek­szik. A Szociáldemokrata Párt, hoiy népszerűségét visszaszerezze, 1930. szeptember 1-re néma tüntetést, csendes felvonulást szervez. Ezt előre bejelentették a rendőrségnek is. A KMP kiadta a jelszót: „Változtassá­tok át a szeptember 1-i felvonulást hangos, harcos tüntetéssér A legnagyobb megmozdulás az ország fővárosában. Budapesten volt. A munkát, kenyeret és a rendszer megdöntését követelő tömegek kő- záporral fogadták a kivont karddal támadó lovasrendőröket, katonaságot, páncélautókat. Százezrek tüntettek a Kommunista Párt jelszavaival. Ezen a napon az utca ismét a mun- t'ássán ke'é^en volt. Horthy ék csak komoly karhatalmi egységek beve­tése és több órás tűzharc után — amelynek több halálos áldozata volt — tudták a munkástömeget szétosz­latni A huHanecti reményekkel egy­A Budapesti j^őben. vidéken is nagy munkásmegmozdulások voltak. A helyzet, a perspektíva nélküli jövő, a kizsákmányoltság, az éhség, a munkanélküliség és az egész fasiszta rendszer okozta elkeseredés nemcsak Budapest népét ragadta magával. Az egész ország területén fellángolt a harc. A nagyobb vidéki városokban, főleg ipari központokban zajlottak le jelentős tüntetések. A borsodi iparvidék, a nógrádi szénmedence központja, Salgótarján, a Dunántúlon Győr és Pécs munkásai ezen a napon megmutatták erejüket. Nem maradt el a parasztság sem. A Viharsirok harcos népe a munkátokkal egyti't szállt szembe az úri osztállyal. Több helyen véres összeütközésre került sor a rendőrség és a felvonuló mun­kások között. Diósgyőr és Miskolc munkásai élenjártak ebben a történelmileg je­lentős politikai megmozdulásban. Hűek maradtak a város munkásmoz­galmi hagyományaihoz. A vidéki ese­mények közül az egyik legjelentő­sebb megmozdulás színhelye Miskolc Diósgyőr és a külvárosok mun­kásai már a korareggelt órákban el­indultak Miskolc központja, a Szé­chenyi utca felé. Többen érk?ztek a környező ipari településekről is. A rendőrség a szociáldemokraták révén már előzőleg értesült a közelgő tün­A külügyminiszter ennek során nagy vonalakban vázolta a lengyel tér­séggel kapcsolatos politikai célkitű­zéseket, majd Canaris aggodalmá­nak adott kifejezést a Varsó tervbe­vett bombázásáért várható külpoliti­kai nehézségek miatt. Keitel erre azt felelte, hogy ezt közvetlenül a Führer és Göring határozta el, s ő nem gya­korolt befolyást az ügyre. Canaris további aggodalmakat hangoztatott amiatt, hogy a lengyel hadjárat so­rán tervbe vettek tömeges agyonlö- véseket, különösen pedig a lengyel intelligencia, a főnemesség, az egy­házi vezetők és mindazon elemek kiirtását, amelyek a nemzeti ellenál­lás hordozóiként számításba jöhet­tek. Harlan: Tisztogató akciókról r*n volt szó ezen a megbeszélésen? Lahousen: De igen. Keitel és Rib- bentrop megbízta Canarist, hogy Ukrajna galíciai részében szervezzen felkelést, amely majd ürügyül szol­gálhat a lengyelek és zsidók kiirtá­sára. Ribbentrop még hozzátette: ezt az akciót úgy kell megszervezni, hogy a lengyel udvarházakat köz­ben felgyújtsák és a zsidókat agyon­verjék. Harlan: Bizonyos ön abban, hogy ezt Ribbentrop mondta? Lahousen: A legkisebb kétségem sincs. Közvetlenül mellettük álltam. Fel is figyeltem rá, mert a „házak felgyújtása" és az ..agyonverés” bi­zonyos fokig „újnak” számított. Ed­dig ugyanis csak a „likvidálni” és az „eltenni láb alól” kifejezéseket hasz­nálták. Megindult tehát a szörnyű gépe­zet... ^Mellet asknUssxák mögött A szakember Hasznos tanácsok a mezőgazdasági munkákhoz A kedvezőtlen, esős időjárás be­folyásolta az aratási, hordási mun­kák tervszerű, gyors elvégzést*. Nap­jainkban e munkáik a legfontosab­bak. A kalászostermények behordása, cséplése percnyi halasztást sem tűr! De ezzel egyidőben kell készülnünk az Őszi munkák végzésére Is. Augusz­tus vége, szeptember eleje a siló­kukorica-betakarítás időszaka. A termelőszövetkezetekben jó szervezéssel, a gépek teljes ki­használásával és szükségszerinti átcsoportosításával növelni lehet a jóminóségü takarmánymennyi­séget. A gyümölcstermesztés során a gyü­mölcs védelmére fordítsunk gondot. Az alma- és körtefáknál a liszthar­mat és varasodás ellen csapadékos idő esetén bordói leves permetezé­sekkel védekezzünk. Egyidejűleg az almamoly ellen is védekezhetünk nikotin, parathion, vagy DDT tar­talmú szerekkel. E szerek mészkén- lével csak közvetlenül a kipermete­zés előtt keverhetők és 3 órán belül íelhasználandók. A szu re telesre kerülő gyümölcsök szedéséről és értékesítéséről előre gondoskodjunk. Az osztályozást és csomagolást a vonatkozó szabvány szerint kell elvégezni. A szamóca­palánták gyökereztetését is elvégez­tük. Ha újabb telepítést akarunk vé­gezni, a kihajtott indákat távolítsuk el, mert azok a következő év termé­sére fejlődnek. A szőlőtermesztésben is szüksé­gessé válhat még a peronoszpóra és a liszharmat elleni védekezés. Szőlőiskolákban a peronoszpóra ellen még egész hónapban rendszeresen permetezni kell. A zöldségesben szervezzük meg az értékesítésre érett zöldségek szedését, osztályozását és szállítását. Gondos­kodjunk az átadás gyors lebonyolí­tásáról, hogy a leszedett áru ne ve­A Marxizmus-Leninizmos Esti Egyetem közleménye Értesítjük az Esti Egyetem hall­gatóit, hogy a tanévnyitókat az aláb­bi időpontokban tartjuk: I. évfolyam: szeptember 2-án dél- ntán 11 órakor; II. évfolyam: Miskolcon szeptem­ber 1-én 16,30 órakor: Özdon szep­tember 12-én 15,30 órakor; III. évfolyam: Miskolcon szeptem­ber 6-án 16,30 órakor; Szerencsen szeptember 8-án 16,30 Ozdon szeptember 12-én 15,30 óra­kor. Helye: Miskolc, Tízeshonvéd n. 23. K I. emeleti előadóterem. Az ózdi II. és III. évfolyamnak Ozdon. a volt Casino épületében. A szerencsi tagozat hallgatóinak a Járási pártbizottság székházában. MSZMP Borsod megyei Bizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme szítsen súlyából és értékéből. Nagy­üzemi termelésnél a szedések gépesí­tését oldjuk meg. A géppel vontatott szedők öcsik alkalmazásával csök­kenthetjük az önköltséget, növelhet­jük a jövedelmet. A másodtermény­ként ültetett zöldségfélék növényápo­lási munkáit is gondosan hajtsuk végre. A káposztaféléket csak seké­lyen kapáljuk, hogy a gyökereket ne sértsük meg. Különös gondot kell fordítani a vízigényes zöldségfélék szükségszerinti öntözésére. Ez bizton­ságosabbá teszi a termesztést, * nö­veli a termésmennyiséget. A talaj tápanyagát pedig műtrágyákkal pó­toljuk. A szarvasmarha és sertéstenyész­tésben továbbra is egyik legfőbb tennivaló a szavorulat növelése. Az aratási munkák miatt háttérbe szoryl az építkezések sikere. Több helyütt a helyszínre szállították már az anyagokat, csupán a munkaszer­vezés, a munka megkezdése van hátra. Ez pedig annál Is inkább sür­gős, mert a közös gazdaságok külön­ben nem tudták majd elhelyezni a megrendelt, illetve a megszaoorodott állatállományt. A kedvezőtlen Idő­járás okozta takarmánvkiesé«eket a koraőszi takarmánykeverékek veté­sével csökkenthetjük. Legalkalma­sabb erre a fehér mustár, az őszi árpa. borsókeverék, a rozs. szoszöo- bükköny, valamint a repcés rozs ve­tése. Ezek a takarmánynövények ko­rai vetés esetén még az ősszel egy kaszálást adnak. De általános tenni-, való. hogy mindenütt nagy figyelmet fordítsanak a takarmányokkal való takarékosságra. 9 ezért célszerű, ha mindenütt felelősöket jelölnek ki a takarmányok kiadására és helyes adagolására. Ma 30 éve A% 1930-as szeptember 1-i nagy tüntetések emlékére ság előtt így mondta el az akció tör­„1939, augusztus 10-én Heydrich- tól. az SD főnőkétől azt a parancsot kaptam, hogy készítsük elő a len­gyel határ közelében fekvő gleiwitzi német rádióállomás megrohanását oly módon, hogy mindenki azt higy- gye, a tettesek lengyelek. Szüksé­günk van bizonyítható lengyel túl- kepásra a német propaganda és a külföldi sajtó részére” — mondotta Heydrich. Azt az utasítást kaptam, hogy öt­hat SD-taggal utazzam Gleiwitzbe, szervezzem meg a dolgokat és ott várjam be, amíg Heydrichtől meg­kapom a jelszót a végrehajtásra. A parancs az volt, hogy foglaljuk el a rádióállomást és addig tartsuk, amíg egy lengyelül tökéletesen beszélő emberünk — akit Heydrich bocsát rendelkezésünkre — mikrofonba mondja provokációs beszédét. A be­széd irányvonalát is Heydrich állí­totta össze. Azt is megjegyezte ak­kor, hogy néhány napon belül szá­mítani lehet a Németország elleni lengyel támadásra. Augusztus utolsó hetében felkeres­tem Heinrich Müllert, a Gestapo fő­nökét, hogy a terveket megbeszél­jem. Müller a jelenlétemben éppen valami Mehlborn nevű emberrel tár­gyalt egy határincidens megszerve­zéséről. Itt is arról volt szó, hogy lengyel egyenruhába öltöztetett né­metek. mint lengyel katonák táma­dást intézzenek német terület ellen. Az akciót Hohenlinden város határá­ban kellett végrehajtani, egy század­nyi erővel. Müller azt is elmondta, hogy a lengyel egyenruhába öltözte­tett németek között 12 életfogytig- lanra ítélt súlyos bűnöző is lesz, aki­ket a többiek a helyszínen lelőnek, hulláikat otthagyják, hogy ezzel igazolják a határincidenst és bizo­nyítékul tálalják fel a külföldi saj­tónak, amelynek tudósítóit az akció befejeztével majd a helyszínre vi­szik. Müller azt is közölte: Heydrich parancsa szerint az egyik bűnözőt az én rendelkezésemre kell bocsáta­ni a gleiwitzi akcióhoz. A bűnözők fedőneve az akcióban „Konzerv” volt. A gleiwitzi akcióra a Lengyelor­szág elleni német támadás előesté­jén került sor. Augusztus 31-én dél­ben Heydrichtől telefonon megkap­tam a titkos jelszót a végrehajtásra: „Jelentkezzék Müllemél a konzer- vekért.” Az időpontot aznap este 8 órára tűzte ki. Müllerrel megbeszéltem, hogy a lengyelül beszélő embert a rádióál­lomás közelében adja át nekem. A támadás és a rádióállomás bevétele programszerűen folyt le. A ml em­berünk 3—4 perces beszédet tartott a mikrofonba, néhány revolverlövés esett, aztán elhagytuk a terepet. A kijáratnál leütöttük a lengyelül be­szélő „konzervet" és odafektettük a küszöb elé. Még életben volt, léleg­zett, de eszméletlen volt. Lőtt sebet nem találtam rajta, csak egy cso­mó vért láttam szét kenve az arcán. íme, így „tört ki” a valóságban a második világháború. Anglia és Franciaország — noha formálisan hadat üzennek Németor­szágnak — lábhoz tett fegyverrel, tétlenül szemlélik, hogyan mészárol­ja le Hitler a magára hagyott Len­gyelországot. Hogy mi történt volna, ha azonnal beavatkoznak és milyen fordulatot vett volna a világtörténelem, arra mindennél beszédesebb bizonyítékot szolgáltatott Alfred Jodl vezérezre­des, a Wehrmacht akkori vezérkari főnöke. Jodl NOrnbergben kijelen­tette: „Noha abban a helyzetben vol­tunk, hogy Lengyelországot egyedül is szétverjük, semmiképpen Sem vol­tunk abban a helyzetben, hogy m szövetséges hatalmak koncentrált támadását kiáltjuk. Hogy nem om­lettunk össze mát 1939-ben, ez csak azért volt, mert a nyugati szárnyun­kon állomásozó 110 francia és angol hadosztály az egész lengyelországi hadjárat során tétlenül, lábhoz tett fegyverrel állt szemben a mi 23 had­osztályunkkal.” A Wehrmacht tehát nyugodtan és háborítatlanul lebonyolíthatja a má­sodik világháború első „BlUzkrieg- j ét”. Varsó bombázása — az első két­milliós nagyváros a világtörténelem­ben, amelynek lakossága ilyen ke­gyetlen tömegmészárlás áldozata — sokat szerepel később a nürnbergi perben. John Harlan, az egyik ame­rikai közvádló és Erwin Lahousen. az Abwehr helyettes főnöke közti párbeszéd, amelyből az előbbiekben már Idéztünk, erre vonatkozóan is sok adatot tartalmaz. íme. néhány további részlet a párbeszédből. Harlan: Részt vett ön azon a tit­kos értekezleten, amelyet a Führer főhadiszállásán tartottak közvetlenül Varsó szőnyegbombázása előtt? Lahousen.- Igen, Canarisszal együtt részt vettem ezen az értekezleten, amelyet a Führer különvonatán tar­tottak. 1939. szeptember 12-én. Harlan: Kik voltak ott? Lahousen: Ribbentrop. az akkori külügyminiszter, Keitel, a Wehr­macht főparancsnoka, Jodl, a had­sereg vezérkari főnöke, Canaris és én. Harlan: Vissza tud-e emlékezni, miről volt szó ezen az értekezleten? Lahousen: Először Ribbentrop rö­vid megbeszélést tartott Canarisszal. A miskolci rendőrség v£r£t szemmel nézte a munkások tünteté­sét. Az utca alsó és felső végéről attakot indított a felvonult munká­sok ellen. A két oldalról váratlanul jött támadás hatására a tömeg a mellékutcákba szorult, de tüntetését nem hagyta abba. összeszedték ere­jüket s visszanyomultak a Széchenyi utcába. Tovább folyt a tüntetés. A rendőrség újból beavatkozott. A pa­rancsnok felszólítására, majd a le­adott kürtjeire sem oszlott szét « tömeg. Ekkor a karhatalom parancs­noka Utasítást adott a feloszlatá­sukra. A pribékek kivont karddal rohantak a tömegre. Ütöttek minden­kit, aki csak a közelükbe került. Ilyen nagy és brutális támadás ha­tására a fegyvertelen tüntetők lassan szétoszlottak: kénytelenek voltak visszavonulni a fegyveres túlerő előL A város belső területét a rendőrség lepte el. A külvárosokba visszaszorí­tott munkások azonban csak az est beálltával oszlottak szét, addig M- sebb-nagyobb csoportokban tárgyal­ták a nap eseményeit s a Budapest­ről és a vidéki városokból érkező híreket. A rendőrség a helyzet ura lett. De milyen áron?! Számos munkás meg­sebesült. Sokakat — köztük seb, sül­teket is — le:artóztattak, majd ké­sőbb bűnvádi e’jirás alá helyeztek. A „bűnük” az volt, hogy az orszáo rendjét erőszakosan akarták megvál­toztatni és „elárulják az országot”. Pedig csak emberi jogaikért harcol­tak. Mert joga csak az uraknak volt A munkás, ha szólni mert, kardlapot kapott jog helyett. Bíróik voltak a valódi haza- és népárulók! 1930. szép1 ember 1 megmutatta a KMP növekvő befolyását a munká­sok között, bizonyította, hogy a mun­kásságban az elszenvedett vereségek ellenére élnek a múlt harcos hagyo­mányai. Szeptember 1 forradalmi jellegű megmozdulásának nem volt közvetlen folytatása. Nem mintha a munkásosztály forradalmi elszánt­sága nem növekedett volna tovább, de a fokozódó fasiszta terror, a szo­ciáldemokrácia árulása gátat emelt az újabb tömegakciók elé. Ennek el­lenére elmondhatjuk, hogy szeptem­ber elseje a forradalmi magyar munkásmozgalom kiemelkedő, példa­mutató cselekedete volt, bizonyította a kommunista harcosok szilárd helyt­állását. Mozgósító erejük a Jasizmus elleni további harcok során is meg­mutatkozott. Ma, a megvalósult álmok ideién, kötelességünk emlékezni ét felidézni a múlt hősi hamominvait. Ezek az emlékek figyelmeztetnek bennünket: vigyázzatok a Jelen«. hogy a múltnak még az árnyéka te Dinnyevásár Korszerű központi földgázfogadó állomás épült a Lenin Kohászati Müvek­ben, mintegy 30 millió forintos beruházással. Itt fogadják a romániai föld­gázt. s a megfelelő nyomásra redukálva továbbítják a termelő üzemeknek. Ke­verőállomással bővül az automatizált üzem, mely szeptemberben már részle­gesen üzemel majd. A keverőállomásnak Igen nagy szerepe lesz a fűtőgázok gazdaságos felhasználása, valamint a melegüzemek folyamatos gázellátása terén. A szerelési munkálatokat még ez évben befejezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents