Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-29 / 230. szám
Cgfltdriflk, 1969, raeplembcr Z9. s IIENGERESZEK A Néphadsereg Napjára . A BORSODNÁDASDI Lemezgyár nagy műhelycsarnokában monoton egyhangúságban zúgnak, hörzsögnek, csattognak a hengerek. A vaspadlótól kezdve a mennyezetig minden a hőt sugározza, gőz, gáz, füst vastag felhője terpeszkedik a gépek, az emberek fölött. Ez az üzem — még kapitalista örökség — ma is sokat kíván az embertől. A munka nehéz, a hengerészekről nem is gyöngy- cseppenként, hanem patakokban szívja a verejtéket a meleg. Ebben a hengerműben olyan nagyon szép emberi vonásokkal teli munkaközösségek alakultak ki, amelyek papírra, a nyilvánosság elé kívánkoznak. A gyárban hat olyan brigád van, amely most harmadszor akar szocialista brigád lenni. És ebből három — a Dorkó, Novák, Nyerges — brigád itt dolgozik a hengerműben. Méghozzá egy műszakban. A három brigád életéről csak mozaikokat sikerült összeszedni. Ennek egyszerű oka van. — Nem szeretünk mi beszélni, inkább dolgozunk. Igaz-e? — mondják jellegzetes Ózd környéki tájszólással és mondatszerkesztéssel. Ami a brigádokat illeti, azok is magukon viselik a tájjelleget. — Nálunk szinte törvényszerű — mondta a gyár egyik dolgozója —, hogy egy brigád legalább öt község lakóiból kerüljön ki. Hogy mit lehet a három brigádról feljegyezni? Ezt mondja Varga László, a szakszervezet termelési íe— A Il-es műszak (mi kettes csoportnak nevezzük) a három műszak közül a legjobb eredményeket éri el. Magyarázata? Itt dolgoznak a legjobb szocialista brigádok. De ne gondolják, hogy csak a saját műszakjaikkal törődnek. A brigádvezetők megteszik azt is, hogy két-három hónapra átmennek más műszakokba segítségképpen. A főművezető, a pártonkívüli Érsek Kálmán így sóhajt fel: — Bár valamennyi brigád szocialista lenne már! Miért? Ezekben a brigádokban kevesebb a szó, több a cselekedet. Jobban dolgoznak, jobb az együttműködés, nincs felesleges vita, széthúzás. A HÁROM BRIGÁD egyike a No- vák-brigád. Tizennégy tagja van. Brigádvezetőjük, Novák Pál, 28 év körüli, erős, izmos fiatalember. No, nem ő a „legnagyobb” ember a brigádban, hanem Vass József csavarhajtó. Vass erős, megtermett, markos ember, testsúlya túl van a száz kilón. Erőben Suha Kálmán nem veszi fel vele a versenyt, de tréfában verhetetlen. Suha sok dervis percet szerez társainak. Suha életében látszik meg leginkább, mit jelent szocialista emberré fejlődni. A tarnalelesz! — hajdan megvetett — cigánynak már az is nagy lépés volt, hogy a gyárba kerülhetett. Kezdetben baj volt vele, ki-kimaradozott, fegyelmezetlen volt. — így nem lehet, öregem, — kapta el egy beszélgetésre brigádvezetője, Novák. Hogy a brigádvezető és a tagok hogyan, milyen módszerrel fa„hogy nem dolgozunk vele, adjanak másikat”. Ma már nincs ilyen. Ha új , ember kerül a brigádba és valamit még nem ért, nem megszabadulni akarnak tőle, hanem körülveszik, ta- ' nítják, segítik. A másik: jobban foglalkoznak az emberek szakmai dől- 1 gokkal. Munkaszünetekben szakmai oktatásokat rendeznek (hengerkeze- 1 "•igád tagjai a brigádnaplót tanulmányozzák. Építsünk olcsó kukoricagórct ját. Az évek során határozott jellege lett ennek az ünnepnek: visz- szaemlékezünk néphadseregünk elődeire, a magyar szabadságharcosokra, mindenekelőtt 1919 hős vöröskatonáira. Felidézzük a haladó múltat, mert épülni, okulni akarunk belőle a ma harcainak megvívásához. Sokszor leírtuk és elmondottuk az ünnepségek során azt is — és ez így igaz —, hogy szeptember 29. szimbólum, amely nemcsak 1848-at, de egyben a Dó- zsa-féle parasztháborút, Rákóczi kurucait, egész haladó nemzeti múltunkat, mindenekelőtt a hozzánk legközelebb álló forradalmi hagyományt, a dicső Magyar Tanácsköztársaságot, az 1919-es vöröskatonák hősi harcát jelképezi. Az ünnepi napon éppen ezért első kötelességünk meghajtani az emlékezés zászlaját haladó múltunk előtt, mely a hazaszeretet, a bátorság, a hősiesség ragyogó példája valamennyiünk számára. Mi, kommunisták azonban nem elégszünk meg csak a puszta visszaemlékezéssel. Soha nem merevítettük szabadságharcos múltunkat olyan kőszoborra, mely arra való csupán, hogy elhelyezzük rajta az utókor megbecsülésének koszorúit. A kommunisták úgy közelednek a nép forradalmi hagyományaihoz, mint elevenen buzgó forráshoz, mely perdöntő tanulságokkal szolgál korunk küzdelmeihez. Egyik ilyen alapvető tanulsága forradalmi múltunknak a haladó magyar erők és a haladás nemzetközi erőinek összefogása az egyetemes emberi előrehaladás érdekéid magyar történelem azt mu- tatja, hogy népünk függetlensége, szabadsága elválaszthatatlan a haladás nemzetközi erőitől, így az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdeti sikereinek feltételeit elsősorban a párizsi és a bécsi nép forradalmi megmozdulásai tették lehetővé. Petőfi Sándor tudatosan hirdette, hogy a magya* szabadságharc elválaszthatatlan a világszabadságtól Ez a tanulság elévülhetetlen még akkor is, ha 1849- ben a haladó erők összefogása gyengébbnek bizonyult az európai reakció erejénél. Még világosabban jelentkezik ennek az összefogásnak a jelentősége 1919-ben. A Magyar Tanácsköztársaság hősi harcát az egész világ munkásságának proletár internacionalista szolidaritása kisérte. S bár a proletárforradalom vereséget szenvedett, világosan látszott, hogy a burzsoázia győzelme csak átmeneti lehet, amit fényesen beigazolt a Szovjet Hadsereg 1945-ben. A Szovjetunió győzelmes harcai szabaddá tették hazánkat és ezzel megnyílt számunkra a szocialista fejlődés útja. A felszabadult magyar nép testvéri összefogása a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal nemzeti függetlenségünk, szocialista fejlődésünk gránitkemény alapjává lett. A szocialista országok testvéri összefogásának erősítése a béke fenntartása és a szocializmus győzelme érdekében, napjainkban is a legfontosabb feladat. Pártunk a Magyar Néphadsereg megteremtése során felhasználta a magyar történelem szabadságharcos hagyományait, főleg a Tanács- köztársaság Vörös Hadseregének tapasztalatait s ezen túl a Szovjet Hadsereget tekintette példaképének, mégpedig azon az alapon, hogy a Szovjetunió hadserege, amely népe soha nem szűnő támogatásával a marxi—lenini eszmék győzelméért, a népek szabadságáért vívott közel négy és félévtizedes harcában vált a világ legerősebb hadseregévé — fejlődése során ősz- szesüritette magában azokat a legfőbb elveket és módszereket, amelyek a szocialista hadseregeket általában jellemzik. A példakép megválasztása és követése szükségszerűi hiszen a Magyar Néphadsereg osz- tálytartalmát tekintve szocialista jellegű, a proletárhatalom hívta életre a szocializmus védelmére. Ilyen eszmei alapon alakultak ki néphadseregünk legfőbb jellemvonásai, a párt vezetése, mint a hadsereg erejének kimeríthetetlen erőforrása, a dolgozó né^el való el- téphetetlen kapcsolat, és végül az internacionalista jelleg. pártunk kezdettől fogva arra * nevelte hadseregünket, hogy e jellemvonásoknak megfeleljen, hogy méltóvá legyen dicső szabadságharcos elődeinkhez, hogy hasonlóvá váljék nagy példaképéhez, a Szovjet Hadsereghez, hogy széttép- hetetlen barátságot alakítson ki a szocialista tábor minden hadseregével. Ez a fegyverbarátság ma szilárd és megbonthatatlan. Ebben a nagy összefogásban van hadseregünk igazi ereje. Együtt állunk őrt, együtt védelmezzük a szocializmust Néphadseregünk Napjának hagyományai arra is tanítanak bennünket, hogy szüntelenül erősítsük és mély tartalommal töltsük meg népünk és hadseregünk kapcsolatait. Ez a másik kiapadhatatlan erőforrása a proletárdiktatúra fegyveres erőinek. 1848-ban is, de még inkább 1919-ben éppen a forradalmi nép támogatása jelentette a harcoló seregek gyakran sokszoros, de mindig jobban felfegyverzett túlerővel szembeni győzelmének biztos alapját. A nép lelkesítette, tüzelte harcra a katonákat, a néppel való szoros kapcsolat növelte hazaszeretetüket és ez mindig biztonságérzetet, erőt adott a harchoz, sokszor vesztettnek látszó csatában vitte győzelemre a harcolókat. Alapvető kötelességünk, hogy napjainkban. okulva a történelem tanulságaiból. tudatosan és mind nagyobb mértékben támaszkodjunk erre a biztos alapra. Jelenleg, amikor hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása folyik, még inkább előtérbe kerül a nép és a hadsereg együttműködése. Mi, a hadsereg tagjai mindent megteszünk azért, hogy valóban szorosak és gyümölcsözőek legyenek a népünkhöz fűződő kapcsolataink, hogy ezek politikai tartalommal telített kapcsolatok legyenek. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy maradéktalanul, s népünk érdekeinek, a párt célkitűzéseinek megfelelően teljesítsük a ránk háruló feladatokat Ma, a Néphadsereg Napján kedves gyermekét, a párt neveltjét, országunk függetlenségének védelmezőjét ünnepli népünk. Ez a nap jelképe annak, hogy hadseregünk hús a nép húsából, vér a nép véréből, hogy elszakíthatatlanul egy a dolgozó néppel. A néphadsereg a nép szeretetére azzal válaszol, hogy fokozza a harci és politikai kiképzésben elért eddigi eredményeit, a párt- és KISZ-szervezetekkel együtt még jobban felkészül a proletárhatalom, a szocialista vívmányok védelmére. p'hhez nyújtanak segítséget pártunk VII. kongresszxűá- nak útmutatásai, amelyek hosszú időre megszabják hadseregünk számára is a pártpolitikai munka fő feladatait. Ennek szellemében készülünk ez évben is a kiképzési év sikeres befejezésére. Eredményes munkával akarjuk ünnepelni népünk és hadseregünk közös ünnepét, a Néphadsereg Napját. Fodor Béla őrnagy CLHELYEZeß Kosarat fűzvesszőből szoktunk fonni, de van drótkosár is. Mikor szűk a helyünk és az áru nem érzékeny, egymás tetejére rakjuk. Ez adta az olyan kukoricatárolás gondolatát, amihez más nem is kell, mint drótháló. Jó delta-fonat. Hogy a felcsapódó esővíz ne érje, földet hántolunk. Ha van, vályogból, téglából, kőből száraz lábazatot rakunk körbe, a közepét megdöngöljük és a „kosár” aljára 20—25 centiméter vastagon kukoricaszárat teszünk. 5—6 méter hosszú dróthálót összefonunk hengerré, rátesszük a hantra és telerakjuk kukoricával, csak úgy a szekérről ledobálva. Közben ügyelünk arra, hogy a peremről le ne szaladjon. Felette második hálót az előbbibe belehelyezve állítunk, megtetézve rakjuk meg ezt is. Erre esős idő beállta előtt előbb kukoricaszárat, majd szalmát rakunk, megigazítva. hogy az eső gyorsan leszaladjon róla. szekér kukorica belefér. A TUDOMÁNY HÍREI Svájcban a közelmúltban megkezdték a legújabb típusú (zseblámpák sorozatgyártását. Az ,újtipusú zseblámpák eleme 10 évig is eltart, mert mihelyt kimerül, a konnektorba bekapcsolható és feltölthető. Japánban, ahol 1957. és 1958. években rendkívül jó volt a szőlőtermés, különleges módszerrel tárolják a bort: 15 cm átmérőjű, 1 méter hosz- szú rudak alakjában fagyasztják. A Szovjetunióban az idén több mint 30 város épült. Átlagban hetente megjelenik egy-egy új város. Dániában megkezdték a porszívóval felszerelt szekrények gyártását. A porszívó készüléket naponta csak néhány percre kell bekapcsolni és a szekrényben lévő ruhák állandóan pormentesek maradnak. A Szovjet Tudományos Akadémia mikrobiológiai tudományos kutató- intézetének munkatársai az úgynevezett melegkedvelő baktériumokból szuperbiolaza nevű új preparátumot készítettek. Az új preparátum igen meggyorsítja a pamut- és lenszövetek gyártását. A készítményt az frtelenítésnél használják, midőn a szövetről a festés előtt leválasztják a keményítőt. A textiliparban ez az egyik leg- munkaigényesebb művelet. A baktérium-tartalmú fermentum alkalmazása lehetővé teszi az írező-anyag folyamatos kimosását és e művelet teljes gépesítését. Az új preparátum a moszkvai éo a taskenti textilüzemekben végrehajtott kísérletek során nagyszerűen bevált. Előállítása egyszerű és igen olcsó. A keményítőt a szövetről Öt perc alatt leválasztja, s közben egy- á'talán nem változtatja meg a szövet szerkezetét. A mikrobiológiai intézet munkatársai úgy vélik, hogy a keményítő gyors feloldására szolgáló baktériumtartalmú preparátum az élelmiszeriparban is eredményesen alkalmazható, különösen a szesz- gyártásban és a sütőiparban. lés, hőkezelés stb.), régen vonakod- 5 tak, ma szívesen jönnek. Vannak ' brigádok, amelyek egyenesen leszö- ? gezték, márpedig az ő brigádjukban ‘ mindenki megismerkedik minden ? munkafolyamattal. És a politikai ta- \ nulás. Sok pártonkívüli is Jelentke- f zett oktatásra, és a zömét a szocia- ( lista brigádokban dolgozók teszik ki f Nyerges Pétert éppen beszélgető- - sünk előtt váltották. Érdekesen in- ( dúlt a beszélgetés. f — Hány tagú a brigád? — Tizenöt és fél. { — Hogy-hogy fél? jj — Egyik ember, Kovács Ignác csa- ( varhajtó két brigádban dolgozik, fél f műszakot a mi brigádunkban, fél ( műszakot a másikban. * Nyergestől annyit sikerült még > megtudni, hogy szentdomonkosi. Ap- V ja ötholdas szegényparaszt volt, a , föld nem adott elég termést a szü- ( löknek és a három gyereknek, s így t ö 14 éves korában nyakába akasztót- s ta vándortarisznyáját, s a gyárban f állt meg. Lassan 24 éve. Hogy az- ' alatt mi történt, mennyit dolgozott, / s mennyire változott az élete, arról - keveset beszélt. Egy-egy odavetett ( szó, egy-egy tőmondat sejtteti élet- f történetét. — Élünk, dolgozunk — vonja meg /j a vállát —, meg vagyunk elégedve 'j az élettel — s a jegyzetfüzetbe be- 5 pillantva hozzáteszi: a többit már \ maga úgyis kiszínezi. ? „ÉLÜNK, DOLGOZUNK” és sem- J mi több. Olyan természetesnek, min- A dennapinak, egyszerűnek érzi az égé- j szét, a munkát, a szocialista brigád- v dá, emberré formálódást, hogy meg- t. lepődve felvonja szemöldökét, ami- 9 kor azt mondom, nagyon nagy do- fj log és nagyszerű, amit csinálnak, fl És ez így is van. fj Csorba Barna Fotó: , r\ Szabados György ) Kohóipari tanulók vállalása a KISZ kongresszusa előtt ezer tonna jóminőségű kohászati terméket gyártanak. Az intézet tanulói ezenkívül felajánlották, hogy tanulmányi eredményeiket tovább Javítják s az átlagos előmenetelt 3,5 fölé növelik. Az intézet csinosításánál, továbbá a diósgyőri üzemekben anyagrakodásnál és más helyeken egyenként tíz órai társadalmi munkát teljesítenek. így az általuk végzett munka mennyisége eléri a hatezer órát. A diósgyőri 116-os Ipari Tanulóintézet növendékei elhatározták, hogy az új tanévben a KISZ-kongresszus tiszteletére a hagyományos munkaversenyen kívül megindítják a „Szakma legjobb iparitanulója”, valamint a „Szocialista tanuló-brigad” cím megszerzéséért a vetélkedést. Az acélműi olvasztár, továbbá a forrasztár és hengerész, valamint az öntő tanulók vállalták, hogy a kongresszusig önálló műszakokon háromragtak más embert Suhából, nehéz kihámozni. Egy azonban biztos, Suha munkájában. magatartásában egyenrangú a többivel. Kiss Guszti duplázó meg nagy fába vágta a fejszéjét: házépítéshez kezdett. A ház elkészült, és azt rebesgetik, hamarosan asszonyt visz oda. Hát ennyit sikerült kihámozni a Novák-brigád életéből. A Dorkó-brigád valamivel nagyobb. 22 tagú. A brigádvezető, Dorkó János már 34 éve dolgozik a gyárban, s nemcsak a hengerészét „titkát” ismeri, hanem megtanulta az emberekkel való bánásmódot is. Kik a brigád legjobb dolgozói? — Mind az — mormogja. S beszél Murányi Józsi bácsiról, aki jövőre megy nyugdíjba. Kormos Gyuláról, aki szívesen tanítja dolgozó társait, Hossó Ferencről, aki munkája mellett el akarja végezni a technikumot, aztán azt mondja: — Pistával értjük meg egymást legjobban. Pista, teljes nevén Dorkó István (csak névrokonok) egyben alapszervezeti titkár is. Ö már többet árul el a brigádok életéről. — AZ EMBEREK sok dologban egész mások lettek a szocialista brigádban — mondja. — Egy apróság. Régebben, ha a brigádba került egy új ember, gyakran kijelentették. kukoricagóré elkészítésének lehetőségeit. tervrajzát. Alább egy másik változatot ismertetünk meg olvasó- i inkkaL Lapunk tegnapi számában közöltük az olcsó, házilag is előállítható ko:
