Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap. 1960. szeptember 25. mozzanataival. Emlékeztetett a haj­dani sztrájkokra, a munkásmozgalom sok kiváló harcosára. Beszélt a fel- szabadulás utáni nagy országépítő munkáról, a kohászat nagyiramú fej- lődésérői. amelyben nagy érdemük van a diósgyőri kohászoknak is. El­mondotta. hogy a felszabjdulás óta több mint kétmilliárd forintot fordí­tottak a gyár fejlesztésére. A nagy­arányú beruházások során felépítet­ték a 700 köbméteres óriáskohót, há­rom új martinkem'rcét. elektroke- mcncéket. a korszerű középsori hen­gerművet s a többi korszerű beren­dezést. A gyár fejlődését nagyban segítették a szovjet szakember, k. I"dósok, akiknek támogatásával a di éf-vöri kohászok megismerhették a 'eejobb termelési módszereket, s azo­kat sikeresen fel is használták. A miniszter beszélt arról, hogy nemcsak a gyártelep, a gyár. hanem maguk a dolgozók, a dolgozók élete is megváltozott. A felemelkedés útja továbbra is nyitva áll. A íele-n'l're- déshez béke kell. s ezért vannak érmen nap iáinkban a béke köv'tei New Yorkban. — Azt üzenjük az ENSZ közgyűlé­sén résztvevő Kádár elvtársn°k — mondotta —. hogy a magyar kőhá­zé k híven t-ljesíúk mindazt, amit az MSZMP VII. kongresszusa elhatáro­zott. Mindent megteszünk népünk to- vábbi előrehaladásáért, azért, hogy sikerrel kezdhessük meg második ötéves tervünket. — Második ötéves tervünk idősza­kában. az előzetes számítás alapjáT' a kohóipar termelése 48 százalékkal növekszik. A tennivalókról szólva hangsúlyozta: magasabb értékű, na­gyobb munkaigénye» gyártmányokat kell előállítani. Ennek érdekében javítani kell . a technológiái színvo­nalat. csökkenteni kell az önköltsé­get. növelni kell a termelékenységet. Az előzetes tervek szerint a kohászat mintegy 7.7 milliárd forintnyi beru­házásban részesül a második ötéves terv időszaka alatt, ebből' mlnteou 1.2 milliárd iut a Lenin Kohászati Műveknek. Ezt ös'zeggt elsősor­ban nem úi létesítményekre, hanem a meglévő berendezések rekonstruk­ciójára. gépesítésre, automaMzálás- ra, a technológiai színvonal fejlesz­Hruscsov elvtárs beszédének visszhangja az angol sajtóban London (MTI) Az angol sajtó nem titkolja, hogy Hruscsovnak az ENSZ közgyűlésén mondott beszéde nagyjelentőségű volt és a legérzékenyebb pontjukon érintette a nyugati hatalmakat. A legtöbb angol lap elismeri, hogy Hruscsov beszéde kétségkívül elérte «sszes kitűzött célját, bármilyen kel­lemetlen legyen is ez a nyugati ha­talmaknak. Hruscsov elvtárs ENSZ-közgyűlésen mondott beszéde (Folytatás az I. oldalról) győződésüktől, bőrük színétől, mivel országunk nagyra becsüli minden állam szuverén jogait, valamennyi nagy és kis nép egyenlőségét. Amint Önök valamennyien tud­ják, a szovjet kormány annakidején támogatta azt a javaslatot, hogy az Egyesült Államokban legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye. Az utóbbi idők eseményei azonban azt mutatják, hogy az Egye­sült Államoknak ez szemlátomást nehézségeket okoz. Nem kellene-e megfontolnunk, hogy mentesítsük az Egyesült Államokat az ilyen nehéz­ségektől? A provokációt cselekedetek az emberiséget bármelyik pil tts:-!lban a harmadik világháborúba taszíthatják Amikor a szovjet kormány korunk léjfpntosságú kérdéseiről szóló ja­vaslatokat terjeszt az ENSZ-közgyű- lés. küldöttei elé. szeretné hangsú­lyozni ezeknek rendkívüli fontossá­gát a világ sorsa szempontjából. A leszerelés fontossága nem szorul külön bizonyításra. A gyarmati rendszer megszünteté­se szintén annyira fontos, hogy nyil­ván minden küldöttség tökéletesen megérti, hogy ezt a közgyűlés teljes ülésén kell megvitatni. ügy véljük, hogy rendkívül fontos jelentőségre tettek szert a Szovjet­unió ellen elkövetett amerikai ag­resszív cselekmények. Ezek kifeje­zésre jutottak abban, hogy amerikai repülőgépeket küldtek a Szovjetunió határai mögé. De ennek a kérdésnek még különösebb Jelentőséget ad, hogy Eisenhower úr, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, az ameri­kai repülőgépek agresszív berepülé­seit olyan normális dolognak nyilvá­nította, amely elengedhetetlenül szükséges az Egyesült Államok biz­tonsága szempontjából. Ezenkívül az Egyesült Államok felruházta magát azzal a joggal, hogy a jövőben is küld hasonló re­pülőgépeket. Mivel nemcsak a Szovjetunió, de más államok szuverén jogai­nak megsértéséről is szó van, az Egyesült Államok agresszív- cselekedeteinek kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek plenáris ülésén kell megol­dani. Az Ilyen cselekedetek folytatása és különösen az a tény. hogy e cse­lekedeteket az Egyesült Államok el­nöke állami politikává nyilvánította, az emberiséget bármelyik pillanat­ban a harmadik világháborúba ta­szíthatja. Ezért megismétlem, hogy a szovjet kormány véleménye sze­rint az adott kérdést csakúgy, mint a leszerelés és a gyarmati rendszer felszámolásának kérdését, nem a bi­zottságokban, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének plenáris ülésén kell megvitatni. Arról van szó, hogy a közgyűlés mostani ülésszakán a világ államai nagy többségének képviselői mond­ják meg véleményüket azokról a kardinális problémákról, amelyek ma a közvéleményt nyugtalanítják, s nyugtalanítanak a világon minden olyan embert, akinek érdeke a sza­badság és a demokrácia továbbfej­lesztése, aki arról álmodik, hogy ön­maga és gyermekei békében élhet­A szovjet kormány reméli, hogy az ENSZ-közgyülés jelenlegi szakán megvitatásra javasolt kérdé­sek támogatásra és megértésre ta Iáinak, mert hiszen ezeknek felveté­sét az az őszinte törekvés diktálta, hogy Földünkön jobb életet és nyu­galmat biztosítsunk. Azt hiszem, Önök osztják azt a vé­leményemet, hogy ezekben a napok­ban az emberek százmillióinak fi­gyelme irányul a közgyűlés üléster­mére. Mit várnak tőlünk a világ or­szágainak népei? Azt, hogy igazsá­gosan és becsületesen megoldjuk napjaink égető problémáit. A Daily Telegraph New York-i le­velezője megállapítja: a beszéd után sok küldött és megfigyelő úgy vélte, hogy Hammarskjöld pozíciója rövi­desen tarthatatlan lesz. Még fontosabbnak tartja az angol sajtó, hogy Hruscsov beszéde átütő sikert aratott az afrikai nemzetek körében. Hruscsov beszédét a legtöbb afrikai és ázsiai küldött lelkesen megéljenezte. Tapsvihar szakította félbe azt a kijelentését, hogy az ENSZ a Szovjetunióban a legtökéle­tesebb szabadságot élvezné. A Daily Express Jelenti New York­ból: A küldöttek lelkesedése a tető­pontra hágott, amikor Hruscsov erő­teljes támadást indított a gyarmati ' zer ellen. Az afrikaiak és ázsi- elragadtatva éljeneztek és tap­soltak. amikor Hruscsov azonnal függetlenséget követelt az összes gyarmati nemzeteknek. A Daily Worker írja vezércikké m: Hruscsov beszéde az emberiség re­ménye. A népek mindenütt halálosan megcsömörlöttek attól az őrült poé­tikától, amely a hidrogénbombák fel­tárgyaljunk, vitatkozzunk, de oldjuk meg az általános és teljes leszerelés kérdéseit Az emberiség már ott tart, hogy nem tűrheti meg életében a terhes, reakciós múlt maradványait. Az em­beriség már ott tart. hogy megérti, milyen mélyreható, súlyos veszéllyel tudományos eredmények hely­telen, hibás felhasználása a fegy- -erkezési verseny céljaira. Cselekedjünk úgy, hogy utó­daink. fiaink, unokáink és ük­unokáink jó emléket őrizzenek meg a mi korunkból. Tekintsék példának korunk embe­reit és azt mondják: valamikor a Föld lakóinak nehéz, bonyolult kér­désekkel kellett megbirkózniok. És ők, akik összegyűltek az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlé­sén, megoldották ezeket a kérdése­ket a jobb jövő nevében. Cselekedjünk hát úgy, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének 15. ülésszaka ne csak a reményeknek, hanem a remények valóraváltásának is az ülésszaka le­A szovjet kormány hajlandó meg­tenni mindent, hogy már ma össze- omoljék a gyarmati rabság, hogy a leszerelés kérdései már ma konkrét, erdembeni megoldást találjanak. A szovjet kormány kész meg­tenni mindent, hogy már ma ti­losak legyenek az atomfegyver­rel végzett kísérletek, hogy meg­tiltsák és megsemmisítsék a tö­megpusztításnak ezeket a veszé­lyeit. Hruscsov beszédét ezekkel a sza­vakkal fejezte be: Mondanivalóim végéhez érve, is­mételten szeretném hangsúlypzni hogy a szovjet kormány, amely a szovjet nép érdekeit, a szabad szo­cialista állam polgárainak érdekeit tartja szem előtt/ újból és újból ezt Javasolja mindenkinek: tárgyaljunk vitatkozzunk, de oldjuk meg az álta­lános és teljes leszerelés kérdéseit, temessük el az emberiség által meg­átkozott gyarmati rendszert. Nincs helye több huzavonának, nincs helye több halogatásnak, népek, a legkülönbözőbb társadalmi rendszerű államok népéi azt várják, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közgyűlése végre olyan ha­tározatokat hoz, amelyek megfelel­nek a népek óhajainak. (MTI) technika megfelelő mértékű szűkíté­sével együtt. A szovjet kormány úgy véli, hogy a harmadik szakaszban fel kell osz­latni valamennvi állam fegyveres erőit és meg kell semmisíteni fegy­verzetét, meg kell szüntetni a hadi- termelést, fel kell oszlatni a had­ügyminisztériumokat, a vezérkarokat és mindenfajta katonai jellegű és katonai célokat szolgáló Intézményt, szervezetet, továbbá meg kell szün­tetni a hadicélokra történő pénzk: utalásokat. Az általános és teljes leszerelő: harmadik szakaszának megvalósít;: sa után az egyes államok nem ren delkeznek többé sem katonával, ser*- fegyverzettel, következésképpen vég­érvényesen és mindenkorra megszű­nik a háborús veszély. „Ilymódor valóságaá válik a népek évszázad- álma: a fegyverektől és háborúktő mentes világ” — állapítja meg szovjet kormány nyilatkozata. A szovjet kormány javasolja, hogy létesítsenek a leszerelési tárgya­lások folytatására megfelelő fó­ennek azok az államok is tagjai len­nének. amelyek a semlegesség állás­pontját vallják magukénak. A szov­jet kormány úgy véli, ha érvényesí­tenék az ENSZ-ben a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogait, ez olyan fontos lépés lenne, amely elő­segítené a leszerelési tárgyalások sikerét. A szovjet kormány új javaslatát jó alapnak tekinti az általános és teljes leszerelésről szóló szerződés kidolgozására és megkötésére. Mint a nyilatkozat hangsúlyozza, a szovjet kormány javaslatában messzemenően figyelembe veszi a nyugati hatalmak javaslatait, és egész sereg kérdésben szem előtt tartja álláspontjukat. Nevezetesen figyelembe vette azt a véleményüket, hogy az első szakasztól kezdve cél­szerű összekapcsolni a nukleáris le­szerelésre vonatkozó intézkedéseket a hagyományos fegyverzet csökken­tését célzó rendszabályokkal. A szovjet kormány hangsúlyozza, hogy a leszerelés hatékony nemzet­közi ellenőrzésének híve, de erélye­sen ellenez minden olyan kísérletet, amelynek az a célja, hogy az ellen­őrzést a leszerelés fölé helyezze, vagyis leszerelés nélkül valósítson meg ellenőrzést, mivel ez a nemzet­közi kémkedés törvényesített rend­szere lenne. A nyilatkozat sajnálattal állapítja meg, hogy az az év, amely azóta telt el. hogy a szovjet kormány az ENSZ- közgyűlés 14. ülésszakán előterjesz­tette az általános és teljes leszerelés­re vonatkozó javaslatát — a nyugaii hatalmak álláspontja következtében nem hozott haladást. A szovjet kormány felhívja a közgyűlést, „teljes komolysággal fog­jon hozzá a kialakult helyzet elemzé­séhez és tegye meg a szükséges in­tézkedéseket a leszerelés problémá­jának megoldását gátló akadályok el­hárítására”. (MTI) Nyilatkozat a gyarmati országoknak nyújtandó függetlenségről New York (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a szovjet küldött­ség vezetője szeptember 23-án az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszaka elé terjesztett egy nyilatkozatot a gyar­mati országoknak és népeknek nyúj­tandó függetlenségről. A nyilatkozat ünnepélyesen meghirdeti azt a köve­telést. hogy haladéktalanul adják meg a függetlenséget a gyarmati or­szágoknak és népeknek. A gyarmati rendszert, a gyarmati közigazgatást teljes egészében fel kell számolni. A gyarmatok, a gyám­sági és egvéb. önkormányzattal nem rendelkező területek népeinek ma­guknak kell dönteniük sorsukról, ál­lamformájukról. A nyilatkozat hangsúlyozza: az ENSZ tagállamai nem nézhetik tét­lenül, hogy Afrika és Ázsia ősrégi földjein, óceáni szigetein, a Karib- tenger térségében továbbra is gyar­mati rabságban szenvedjen több mint száz millió ember. A gyarma­tok népei nem akarnak rabságban, alárendelt viszonyban élni. Az elnyomás és az önkényuralom semmif«ye ereje nem tarthatja fenn az önmagát túlélt gyarmati rendet: a gyarmati rendszer haláltusáját A nyilatkozat az ENSZ nevében felhívással fordul minden ember­hez, minden kormányhoz: ne legye­nek tétlen szemlélői a gyarmati né­pek kínjainak. A Hruscsov által előtejesztett nyi­latkozat megállapítja, hogy a gyar­mati országok és népek függetlenné válását a kor parancsolja. Hangsú­lyozza, hogy a gyarmati rendszer szántszándékkal, mesterségesen fenntartja a gyarmatok gazdasági elmaradottságát, akadályozza Iparo­sodásukat és erőforrásaik ésszerű felhasználását. Minden becsületes embernek és minden kormánynak, amely valóban híve a népek egyenjogúságának, be kell látnia, hogy a gyarmati rendszer önmagát túlélt, szégyenletes jelenség a modem emberiség életében. A gyarmati rendszer teljes és végérvé­nyes felszámolása a társadalmi ha­ladásnak, az ipar és a földművelés viharos technikai fellendülésének bevezetője lenne, mint ahogyan a rabszolgakereskedelem megszűnése hatalmas lökést adott a termelőerők fejlődésének. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a gyarmati rendszer felszámolása lényegesen enyhítené a nemzetközi feszültséget. „El kell temetni a szégyenletes gyarmati rendszert” — hangzik a nyilatkozat. A gyarmatok népeinek tényleges függetlenséget kell kap- niok. nem pedig látszat független­séget, lényegében a gyarmati rend­szer egy módosított változatát. A nyilatkozat felhívással fordul a gyarmatbirtokokkal rendelkező nagyhatalmakhoz, hogy „kezdjenek az egyenlő jogok alapján tárgyaláso­kat a gyarmati népek képviselőivel és kössenek megegyezést a gyarmati országok szabadságának és függet­lenségének megteremtéséről”. New York (TASZSZ) A szovjet kormány pénteken az ENSZ-közgyülés elé terjesztette „Az általános és teljes leszerelési szer­ződés alapvető rendelkezéseiről szóló dokumentumot". Ebben javasolja, valamennyi állam három sza­kaszban négy év, vagy más meg­állapított határidő alatt teljesen és véglegesen oszlassa fel fegy­veres erőit és semmisítse meg fegyverzetét. Va­lamennyi leszerelési intézkedést szi­gorú ellenőrzéssé', kell végrehajtani. Az első. megközelítőleg egy-más- fél esztendőt Igénylő szakaszban meg kell - szüntetni valamennyi, a nukleáris fegyverek célba juttatá­sára szolgáló eszköz gyártását és meg kell semmisíteni a már felhalmozott Ilyen eszközöket. Fel kell számolni minden idegen területen létesített I katonai támaszpontot és ki kell von­ni a külföldön állomásozó csapato­kat. A szovjet tervezet javasolja az egyes államok fegyveres erőinek je­lentős létszámcsökkentését. A Szovjetunió és az Egyesült Államok számára a legmaga­sabb létszámot 1.700 000 főben határozza meg. Ennek megfelelően csökkenteni kell a hagyományos fegyverzetet is. A szovjet kormány Javasolja, hogy a második szakaszban tiltsák be a nukleáris, a vegyi, a biológiai és egyéb tömegpusztító fegyvereket, wnnjisítsék meg az ilyen feßwerek- hől felhalmozót tartalékokat és szüntessék meg gyártásukat. A ter- '■«vet előirányozza továbbá az egves állmok fegyveres erőinek úia*b <-«*kifenté«ét a for*vver7et és a hadi­A szovjet kormány leszerelési javaslata Jubileumi <lí§zAnnepsé^ a Lenin Kohászati művekben Csergő Jáuos elvtárs kohó. és gépipari miniszter tartott ünnepi beszédet lésére tordítják. Befejezésül megem- fékezett Csergő elvtárs azoknak a dolgozóknak érdemeiről, akik mun­kásságukkal hozzájárul .ak a diós­győri kohászat fejlődéséhez. Az ünnepi beszéd után Gácsi Mik­lós elvtárs főmérnök a gyár műszaki fejlődéséről tartott tájékoztatót, majd Prleszol József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára a megyei és városi pártbizottság nevében kö­szöntötte a gyár dolgozóit.— A kohá­szat vezetői, dolgozói — mondotta többek között — megállják helyüket. A gyárnak — mint a munkásosztály egyik fellegvárának — dolgozói nem­csak a termelésben mutatnak példát, hanem hatással vannak a megye dol­gozóira is, segítik, nevelik a megye egész társadalmát, őszintén és tiszta szívből kívánok további jó munkát és újabb még nagyobb sikereket. Fekete László elvtárs a megyei és városi tanács. Ombódi István elvtárs a diósgyőri gyárak, dr. Sályi István olvtárs a műszaki egyetem nevében köszöntötte a jubiláló gyár dolgozóit. A külföldi vendégek részéről Mihail Patriciu emelkedett szólásra s a ro­mán dolgozók nevében köszöntötte a diósgyőri dolgozókat. A beszédek elhangzása után Csergő János elvtárs, az Elnöki Ta­nács. valamint a forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevében 98 ki­tüntetést s 50 elismerő oklevelet nyújtott át a kohászat dolgozóinak. Az ünneoség után, este. a gyár művészegvüttes« adott műsort a ju­bileum alkalmából. 190, illetve’ 150 éve, hogy á Fazola- család megépítette a ’ Bükk rengete­geiben az első vasolvaíztó berende­zéseket, 90 éve pedig — a mai Lenin Kohászati Müvek helyén — a bükki vashámorok utódjaként először csa­poltak vasat a diósgyőri vasgyár nagyolvasztójából. A hármas évfor­duló alkalmából szombatin jubi­leumi diszünnepséget rendezték a gyárváros dolgozói. Az ünnepség be­vezetőjeként szombaton délelőtt a gyár műszaki klubjában, a kohászat automatizálásáról kiállítás nyílt meg. utána a vendégek megleklntették a gyárat. Délután pedig a gyár műve­lődési otthonában jubileumi dísz­gyűlést rendeztek. A díszünnepségen megjelent Csergő János elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, kohó- és gép­ipari minl'zt.r, Prieszol József elv­társ. az MSZMP Központi Bizottsá- gán:.k tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Koval ■ Pál elvtárs, a miskolci városi párt­bizottság első titkára. Horgos Gyula elvtárs, kohó- és géri« ári miniszter­helyettes, Gyöngyösi István, a Szak- azervezetrk Megyei Tanácsának ve­zető titkára, dr. Só'yi István, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem Kossuth- díjas rektora, dr. Tóth István, a me­gyei tanács vb. elnöke. Fekete Lász'ó, a városi tanács vb. elnöke. Kormos István, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. Résztvett- tek "az ünnepségen Fr. Wessely a prágai, J. Butko'cícs és B. Miller a kassal Technikumi Múzeum küldöt­tei, valamint M. Patriciu. a romániai resicai éa Oldrich Malucha, a cseh­szlovákiai ostrava-kuncicei kohászati üzemek vezetői. A többszáz dolgozó részvételével . megtartott ünnepségen Valkó Márton elvtárs, a Központi Bizottság pót­tagja. a’gyár Kossuth-dijas ig"zga- tója megnyitó szavái után Csergő Já­nos elvtárs, kohó- és gépipari mi­niszter tartott ünnepi beszédet. Be­vezetőjében köszöntötte a jubiláló gyár dolgozóit. Visszapillantást ve* te* a gyár keletkezésére; fejlődésére, majd foglalkozott a diósgyőri mun­kások felszabadulás előtti helyzeté­vel, a munkásmozgalom fontosabb

Next

/
Thumbnails
Contents