Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-03 / 182. szám
s Nyolcszázezer forintos megtakarítás — újításokból A Borsod megyei Mélyépítő falai vezetősége nagy gondot fordít az újító-mozgalom fejlesztésére. Ennek köszönhető egyrészt, hogy a~ újítók és a benyújtott újítási javaslatok száma hónapról-hónapra növekszik a vállalatnál. Az év első felében 119 javaslat érkezett az újítási felelőshöz, amelyből hatvanat elfogadtak. 57-et már be is vezettek. Esek egy év alatt több mint 801 es« forintos megtakarítást jelenA „(agytaUtyfáifait' Az élet néha kiábrándító Egy ausztráliai farmer Sydneyből repülőgépen váratlanul megérkezett egy dél-afrikai kisvárosba, hogy meglátogassa „álmainak leányát”. Evek óta levelez vele és már nem bírta ki tovább, hogy ne kössön vele személyes ismeretséget Kétségbeesésére kiderült, hogy hosszú éves gyengéd levelezőpartnere tisztes, idősebb családanya, akinek három gyermeke van. lelkiismeretesed segít a Kővágó István honvéd hozzáértőn forgatja unfr,. gondoltak erre a vá•'0gy mi* laszra a hemádszentF andrási fiatalok, nem tudjuk, de egy l kicsit röstellkedtek, mert néhányan F levetették az ünneplőt, és mentek F dolgozni. — „segíteni” a katonák- F nak, akik nekik, egyedül nekik se- F gítenek becsülettel, emberséggel. G. M. Kié a Jövő? Londonban hosszabb ideje heves ; viták folynak arról, hogy az Egye- ; sült Államok nemrégiben elkészült ; új ötemeletes londoni nagykövetségének épületére felszerelhetik-e a ; hatalmas, repülőgép nagyságú, alu- I miniumból készült sasmadarat, az j USA jelképét. Az angolok enyhén ! szólva „szerénytelenségnek” minőeí- ! tik az amerikaiak részéről, hogy ! londoni nagykövetségükön ekkora Az amerikaiak azonban úgy lát- I szik, nem sokat törődnek az angolok ; nemzeti érzékenységével, mert né- ; hány nappal ezelőtt szétszerelt álla- : pótban, három hatalmas ládába cso- : magolva megérkezett a „kifogásolt — Pillanatnyilag lányféle fagylaltot jy ártanak? — Legkeresettebbek i gyümölcskészítmények, mint az eper, válna, barack, ezenkívül a citrom, vanília, i csokoládé, de készítünk puncsot, s kevesebb mennyiségben tókuszfagyit is. Lövei József har- ninc éve dolgozik a cukrász szakmában, .ok mázsa fagylaltot elkészített és igen sok ortát. tésztát megsü- ött azóta. — Most már csak ágylaltkészitéssel fog- alkozik? — Ilyenkor, a nagy nelegek idején igen. Most a fagylaltnak van i nagy „szezonja". Ezenkívül tartósítjuk, tároljuk a gyümölcsöt 'élire, hogy akkor se egyen hiány málna, •per, barack-fagylalt- >an. Sokat dolgozunk, éjjel-nappal megy az — Ünnepnapokon is? — Természetesen! Hiszen ilyenkor még 'óbb fagylalt fogy el. Mi most nem érünk rá oihenni. Sőt: akkor iolgózunk a legtöbbet, imikor más ember izórakozik, pihen. Gondoljunk hát rátok. amihjr a strand vizéből kilépve, egyforintos eperfagyit kérünk. rájuk, akik két lépésre a miskolci főutca zajos forgatagától, egy udvarra nyitó meleg helyiségben készítik az ajkunkat hüsitő eperfagyit. Borócrki Ed* mondja — azért tároljuk itt, mert nincs hely h máshol. Szűk ez az £ udvar, építkezni sem lehet. A kannák persze c üresek. Amikor megér- r kezik a tej (naponta r ezer litert használnak h fel) azonnal feldolgo- c zásra kerül. A dupliká- l torban másfél mázsa s fagylalt alapanyaga fő t egyszerre. Átlagosan naponta 4 ezer darab r tojást, mintegy 3 mázsa « gyümölcsöt. 400 kilo- & gramm cukrot, 200 li- V tér tejszint használnak t fel, s ebből összesen t 28—30 ezer adag fagylaltot készítenek. f Naponta, különösen l most, a nagy melegek idején. igen sokszor r, csörög a telefon, s Ger- li gely Lajosnak, a gyors- a mozgású, ügyes kifutó- £ nak sokfelé kell szalad- I ni a triciklivel, vinni a t tejszínhabét, a fagy• l> laltot. e — Miskolc ellátásá- b hoz elegendő a napi * termelés? i — Tekintve, hogy egyes cukrászdák saját maguk is készítenek I fagylaltot, eddig még t nem volt különösebb t hiány, de éppen csak. I hogy eleget tudunk ten- á m a rendeléseknek, a Naponta 15—20 mázsa s fagylalt hagyja el az üzemet. Ezt 12 dolgozó f állítja elő, két mű- t szakban. Ha az üzem r bővítésére lehetőség r nyílna — elsősorban í épület- és raktárgond- t jaink vannak —, a mi t erőnkből és szorgal- l műnkből többre is fut- t ná. A választék is na- • gyobb lenne. Eperfagyi, eperfagyi, hú de finom" — énekli a „pancsoló kislány” a strandon, s ezzel a fagylaltárusoknak is jó szolgálatot tesz. mert a fürdőző vendégek sorra járulnak pultja elé, szinte percek alatt elfogy a szállítmány. Sebaj! Siet a telefonhoz, s Lövei elvtárstól újabb adagot kér. — Azonnal küldjük! — hangzik a válasz. Alig telik el újabb pár perc, háromkerekű tricikli, fordul be az udvarra, ezúttal kókusz- és vanilia-adaF elnőttek, gyerekek egyaránt szeretik a fagylaltot. Mit tagadjam: én is... A minap, amikor 30 fokot mutatott árnyékban a hőmérő, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat fagylaltüzemébe látogattam el, hogy kíváncsian megtudakoljam: van-e elegendő fagylalt, s milyen a választék? A Capri cukrászda előtt elhaladó járókelők te észrevették már, hogy a dufart alatt tejeskannák sorakoznak, s ha megálltak egy pillanatra. az enyhe légáramlat Ízes illatokat sodort feléjük. Itt az udvarban működik a fagylaltüzem. Sajnos, nem éppen a legkorszerűbb körülmények között. Kicsiny, de ínycsiklandozó birodalmukon Lövei József vezet végig. A tejeskannákat — mussal és mindazzal, ami a szocializmussal ösz- szefügg: az élenjáró tudománnyal, a kultúrával, a technikai haladással. Igaz, manapság sok egyházi személy azt állítja, hogy Ok elismerik a tudományos vívmányokat. Ez az elismerés azonban minden egyes alkalommal csupán akkor történik meg, midőn a tudományos igazságok már mindenki számára nyilvánvalóvá válnak. A vallás védelmezői ilyenkor bizonyos mértékben kénytelenek felkarolni a tudományos eredményeket (helyesebben azt a látszatot keltik, mintha felkarolnák). ám mindig utolsónak teszik meg ezt a lépést. A teológusok a szocializmus „elismerésével” is ugyanúgy elkéstek. Ezt is a körülmények nyomására kellett megtenniök. Most, midőn a szocialista eszmék százmilliók gondolkodásmódjában uralkodókká váltak, midőn a világ lakosságának több mint egyharmada a marxizmus zászlaja alatt halad előre, a tudományom kommunizmus ellen! nyílt támadás aligha vezethet sikerre. Ezért eszmei ellenfeleink taktikát változtatnak, titokban abban reménykedve, hogy a vallásnak a szocializmussal való egyesítése a vallás egykori tekintélyének visszaállítására s a szocializmus forradalmi jellegének csökkentésére vezet. Nyilvánvaló, hogy az ilyen remények csak illúziók. Természetesen vannak olyan hívők, akik őszinte meggyőződéssel vallják, hogy a vallás és a tudományos szocializmus között lehetséges a szövetség. Ez azonban, ’mint ahogy fentebb már rámutattunk, mélységes tévedés. Napjainkban minden öntudatos embernek tudnia kell. hogy a vallásos nézetek így. vagy úgy, visszafelé húzzák az embereket, a szocialista ideológia viszont a dolgo-* zók figyelmét a jövőre tereli, a kommunizmus győzelmét elősegítő nagyszerű új tettekre mozgósítja őket. Ez a győzelem történelmileg elkerülhetetlen. S ha majd a kommunista rendszer világméretű győzelmet arat az embereket a kommunista gondolkodásmód fogja jellemezni, amely a vallási elképzeléseket és előítéleteket teljesen kizárja. a vauasi mrwin számos kiscticwtt tesznek arra, hogy a szocialista tanításba vallási elemeiket plántáljanak, hogy bebizonyítsák a vallás és a szocializmus eszmei közösségéit. Ebből természetesen semmi sem' sikerül. A vallás elméletben és gyakorlatban egyaránt ellentétes a szodaHztény közösségek afféle jótékony szervezetek voltak, amelyek persze nem változtatták meg és nem is tudták megváltoztatni a magántulajdonon alapuló rendszert, amely a társadalmat elkerülhetetlenül kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra, gazdagokra és szegényekre osztotta. Hangsúlyoznunk kell, hogy a marxizmus mindig határozottan fellépett és fellép a fogyasztói vagy az egyen!ósdi re törekvő szocializmus minden válfaja ellen. A kommunisták az ember anyagi és szellemi szükségleteinek teljes kielégítése mellett szállnak síkra és ezt nem a gazdagok jótékony adományaira támaszkodva, hanem a társadalmi termelés minden oldalú fejlesztése révén igyekeztek elérni. Ami pedig azon próbálkozásokat Illeti, hogy a fogyasztói vagy az egyen- lősdire törekvő szocializmus eszményeit a gyakorlatban megvalósítsák, a marxizmus az ilyen törekvéseket eleve kudarcra ítélteknek tekinti, mivel szemben állnak az objektive érvényesülő gazdasági és társadalmi törvényszerűségek egész sorával. A történelem a (kommunistákat igazolja. Ebben a tekintetben igen jellemző a korai keresztény közösségek sorsa. Ezek a közösségek 6aját termelési bázisuk hijján és a szegényeknek nyújtott adományok rendszerén felépülve, nem maradhatták íenn sokáig. Az első keresztények vagyonközössége rövidéletű és helyi jellegű volt, nem sokáig és csak Jeruzsálemben maradt fenn. Am a Jeruzsálem! közösség annyira elszegényedett. hogy más keresztény közösségek adományaira szorult. Milyen következtetéseket vonhatunk le az elmondottakból? Az úgynevezett keresztény-szocializmusban lényegében nincs semmi szocialista. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt teljesen tarthatatlan. Lényege szöges ellentétben áll. a marxista tudományos szocializmus lényegével. Ennélfogva a keresztény-szocialista eszmék védelme napjainkban a híveket elvonja a kommunizmus építésétől. Egyes egyházi személyek, gazdasági talajon bizonytalanul érezvén magukat, ezt hajtogatják, hogy a vallás szellemében szocialista. Hiszen a korai kereszténységben az elnyomott tömegek törekvései és vágyai nyilvánultak meg. S ebből állítólag az következik, hogy ez az ideológia bizonyos szocialista elveket is tartalmaz. Vajon így van-e ez? Természetesen nem. Abból, hogy a vallásos világnézet bizonyos mértékben kifejezésre juttatja a dolgozók gondolatait és érzelmeit, még egyáltalán nem következik, hogy a kereszténységben szocialista motívumok vannak. Először is ilyen motívumok, mint ahogy fentebb már láttuk, huzamos ideig egyáltalán nem létezhettek, másodszor pedig nemcsak az elnyomottak vágyainak önmagában való tükrözése fontos, hanem az is, hogyan alakulnak az elnyomottak érdekei, milyen formában, milyen célból törnek felszínre. Ha ebből a szempontból nézzük a vallást, kiderül, hogy nemcsak tartalmában, hanem formájában sincs benne semmi szocialista. A vallás például azt tanítja, hogy az igazi boldogságot csak a mennyben találjuk meg, 9 e boldogság elérésére természetfeletti erők segítségével törekszik. A tudományos szocializmus itt, a Földön akarja boldoggá tenni az embereket és megmutatja azokat a reális utakat és módokat, amelyek segítségével ezt a boldogságot maguk a dolgozók elérhetik. Ezen utak helyességét számos ország tapasztalata már bebizonyította. A vallásos ideológia, amely azt hirdeti, hogy az ember tehetetlen az ösztönös természeti és társadalmi erőkkel szemben, feltétlenül a kizsákmányoló társadalmi rendet erősíti, elkerülhetetlenül az elnyomók nézeteit juttatja kifejezésre. A marxista szocializmus viszont kezdettől fogva megmutatta, hogy a munkásosztályban hatalmas erők és lehetőségek rejlenek, hogy a munkásosztály képes a társadalom kommunista elveken való forradalmi átalafiatalok, olyan hangulatot árasztanak maguk körül, hogy röstellik magukat, akik csak a hűvösből szeretik nézni a mások munkáját. Azt mondják — jelentette ki elgondolkozva —, hogy a katona az parancsra cselekszik — no, hát ez csak félig igaz. Dolgozni lehet parancsszóra; de lelkesedni, szorgalmasan egymással vetélkedni — azt nem lehet. Ezek meg úgy dolgoznak, úgy hajtják magukat, mintha az övéké lenne itt minden. Látszik rajtuk, hogy a mi fiaink, nagyon velünk éreznek Ezzel a húsz legénnyel, meg a parancsnokukkal, Berki elvtárssal egy hegyet Is el lehetne hordatni. Szóval: le a kalappal előttük. Vasárnap a hernádszentandrási fiatalok meccsre invitálták a katonákat. azok meg visszaüzentek szívós szóval: most nem érünk rá, jobban tennétek, ha ti is velünk tartanátok ... autószerelő, de a kazalrakásban is megállja a helyét. Dóka Béla honvéddel olyan vontatót raknak, hogy egy tősgyökeres szekérrakónak is becsületére válna. Kővágó István honvédet az asztagra állították. Könnyedén, vidáman kapkodja villájával a feldobott kévéket, s közben oda-odakurjant a kocsisnak, aki alig lehet több tizenhétévesnél: — Vigyázz, te, még véletlenül a szekeret is villára szúrod. A legényke erőlködik, bizony már határt, onnan tudja az erre tévedő idegen, hogy apró tócsák csillognak a mélyedésekben, a krumpli megfeketedett. a répa földre ejtett levelekkel emlékezik a nehéz napokra. Az út már porzik a tovazörgő szekerek1 alatt, pedig néhány nappal ezelőtt még kötözködésig érő árvíz hullámzott keresztül rajta. Ötszáz holdat árasztott el a Her- nád a hernádszentandrási határból. 140 holdnyi kalászos is víz alá ke- rillt. A keresztek magukba szívták a vizet, mint a szivacs, s bár már száradóban van a föld, a szétbontott keresztekből csöpög a víz. Ha Idejében nem teregetik a tűző napra a nedves kévéket, megnézhetik, mi marad a termésből. Semmi! De már alig akad szétbontásán kereszt, a szombaton, vasárnap lábra állítga- tott kévék megszáradtak, csépelhetik nyugodtan. , Berki Lajos hadnagy elvtárssal járjuk a szentandrási határt. A község és a folyó közötti földeken még alig lehet Járni, a mélyre süppedő cipő után talajvíz szivárog. — Szombaton délben érkeztünk ide — sorolja Berki elvtárs —. Akkor még egy kicsit lehangolóbb képet mutatott a határ. Víz, víz mindenütt! De a munkával nem lehetett várni. A katonák megértették, hogv gyorsan kell cselekedni, meg kell menteni az átázott életet a pusztulástól. Térdigérő vízben, iszapban gázolva hordták, mentették a kereszteket kíntt* vesz elő, belalapoz, s az rtoiCSZZ ((OSztáiyzó” könyvecske arról tanúskodik, hogy a debreceni karhatalmi alakulat katonái jól vizsgáztak szorgalomból, áldozatkészségből. Szombaton nem is teljes „műszakban” 200 keresztet hordtak ki a vízből, learattak két hold árpát. Július 31-én, vasárnap reggel héttől este fél 8-ig dolgoztak, ötszáz kereszt eieg magas az asziag, nem gyeresj»- ták ilyen magasra adogatni a kévét. Kővágó elvtárs meg folytatja a mondókáját: — No, öcskös, ma későn lesz az este, nem megyünk mi innen le, amíg látunk. — Még mit nem! Itt az a szokás, hogy ötös vonatkor hazamennek az emberek a határból — szól vissza a fogatos. — Sebaj, most már mi dirigáljuk a szokást, majd télen megpihentek. T »I a vasúton már nő az asztag, 1 Ul már tetőzik. Az asztag meredek oldalán „láncban” állnak a katonák, úgy emelgetik egyik villáról a másikra a súlyos kévéket. Fenn Merbler István tizedes segédkezik a kazalrakásban, civilben ő sem mezőgazdasági foglalkozást űz, technikus, tervező, de megbirkózik ezzel a feladattal is. Tóvlzl Jenő honvéd vasesztergályos, markos legény, s szorgalom tekintetében is az elsők között van. Dikác Mihály is nagy ipar- kodással fáradozik. B. Tóth honvéd úgy kapaszkodik az asztag meredek oldalán, akár egy kötéltáncos. A debreceni karhatalmi osztag húsz katonája segédkezik a hepédként andrási termelőszövetkezetben* Jól jött a 1sz-tagoknak ez a segítség, sok a földjük, kevés hozzá az ember. a Hemád meg a tennivalók tömkelegéhez hozzáadott egy jó adag munkát. Egy idősebb tsz-tag. aki vasárnap is kitartott a katonákkal, nem ünnepelt, mint sokan mások, "1 ismeréssel szólt a katonák munkájáról. — Nemcsak a keresztmentésben, a hordásban segédkeznek ezek a lelkes is vasárnap hordták ide. Jó volt rá íz idő is, már szárazak a kévék, rraktor pöfög a kévesorok között, már kazlazzák az árpát. A vontatón tét katona igazgatja a kereszteket. Kís-Pál Péter honvéd „civilben” került védett helyre, s ebből háromszázat szétteregettek. Hétfőn délig a többivel Is megvoltak. A község szélén erdőnyi kereszt púposodi k, egy része kiteregetve. Ezt a nagymennyiségű életet szombaton a visszahúzódott medA Hernód rébe Tett ^ alapo6 sétát a tilosban, s most ernyedten, rnegcsendesedett hullámokkal foly- dogál a füzesek alatt. Hogy árvíz járta a szentandrási számára. pgasdaságnak A termelési feladatok eredményesebb végrehajtására a vállalat ír szaki vezetői az év második felére újabb célfeladatokat tűztek ki az újítók elé. Elsősorban az ózdi rekonstrukciós építkezések és a Lenin Kohászati Művek felújítási in" tatainak meggyorsításánál számítanak az újítókra.
