Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-13 / 191. szám

eSZAKWAOTAHOEMAO Megnyílt a moszkvai Magyar Ipari Kiállítás (Folytatás az 1. oldalról.) következhetett be, amikor megszaba­dult a külföldi tóke karmaiból és a hazai kapitalisták harácsolásaitól. Híradástechnikai iparunk ma a leg­modernebb termékeket állítja elő. Híradástechnikánk fejlesztésére az elkövetkező években igen nagy gon­dot fordítunk, hogy az ipari terme­lés korszerűsítésével, fokozatos auto­matizálásával kapcsolatos híradás- technikai Igényeket mind hazánkban, mind a külföldön ki tudjuk elégí­teni. Gépipari pavilonunkban a leg­újabb szerszámgépeket, a kábelgyár­táshoz, valamint a villamosgepek és készülékek gyártásához szükséges gépi berendezéseket mutatjuk be. A Szovjetunióban jólismertek már köz­lekedési iparunk termékei, vasúti kocsijaink, hajóink, lkarus-gyartmá- nyű autóbuszaink. Bemutatjuk leg­újabb cél-gépjármüveinket, cement­szállító. borszállító és hálókocsijain­kat. garázsfelszerelési és service-be­rendezéseinket. A kiállítás látogatói megtekinthetik korszerű élelmiszer- ipari gépeinket. Pártunk és kormányunk ezekben az években különös figyelmet fordít népünk lakásviszonyainak megjaví­tására. Ezért szükségesnek láttuk, hogy e kiállítás keretében is meg­mutassuk, mit teszünk pártunk 15 éves lakásépítési programjának meg­valósításáért. A kormány elnöke ezután arról a felbecsülhetetlen értékű segítségről beszélt, amelyet a Szovjetunió adott .népgazdaságunk fejlesztéséhez, első •szocialista városunk, Sztálinváros és a hozzátartozó Dunai Vasmű meg­építéséhez, majd így folytatta: — A Szovjetunióval kötött gazda­sági megállapodásaink rendkívüli je­lentőségűek népgazdaságunk szá­mára. Egy sor alapvető nyersanyag­ból importigényeinket teljesen, vagy nagy részben a Szovjetunió elégíti ki. Ugyanakkor, amikor importunk­ban a fő helyet a nyersanyagok fog­lalják el. a Szovjetunióba irányuló exportunk legjelentősebb tételei a kész termékek. Ilyen kereskedelmi struktúra elképzelhetetlen a kapi­talista országok gazdasági kapcsola­taiban, ahol a fejlettebb országok azzal gátolják meg a gyengébben 'fejlett országok gazdasági fejlődését, hogy' nyersanyagaikért és mezőgaz­dasági termékeikért cserében kész fogyasztási cikkeket adnak. Az új, 1961/65. évre vonatkozó hosszúlejáratú megállapodás még magasabb szintre emeli országaink gazdasági kapcsolatait. Ez a megálla­podás hatalmas segítséget nyújt a második ötéves terv előirányzatainak megvalósításához. . Kiállításunk arról is tanúskodik, hogy milyen hasznos, mennyire gyümölcsöző a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült orr szágok gazdasági együttműködése. Ez az együttműködés arra irányul, hogy nagy családunk, a szocialista világrendszer összefogott erejével se­gítse rr’-'',~n egyes szocialista ország népg’ génak gyors fellendülé­sét. A KGST keretében kifejlődött nemzetközi munkamegosztás, a ter­melés szakosítása és kooperációja biztosítja iparunk számára a legfon­tosabb nyersanyagokat és lehetővé teszi, hogy hazánk méreteit messze meghaladó nagy szériákban gyárt­sunk szerszámgépeket, autóbuszo­kat. gvárbcrendezéseket és más ipar­cikkekét. ’ Az együttműködés keretében ren­dé* kezériinkr«* bocsátott dokumentá­ciók szükségtelenné teszik, hogy min­den kutatási problémát magunk old­junk meg s ezáltal hatalmas ö«mevek szabadulnak 1° 1 a népgazdaság más területei számára. — Kiállított termékeink bemutat­ják azt is. hogy ml, magyarok mivel járulunk hozzá a szocialista országok gazdasági együttműködéséhez, ho­gyan teljesítjük a szocialista munka- megosztásból ránk háruló feladato­kat. Dr. Münnich Ferenc a továbbiak­ban elmondotta: a magyar munka-• sok, parasztok, értelmiségiek szünte­lenül fokozzák erőfeszítéseiket, hogy pártunk VII. kongresszusa hatá­rozatainak megfelelően, meggyorsít­suk hazánkban a szocializmus építé­sét és befejezzük a szocializmus alap­jainak lerakását. A VII. kong­resszus legközelebbi célként azt tűzte elénk, hogy sikerrel fejezzük be há­roméves tervünk idei utolsó évét. s ezáltal biztosítsuk 1961-ben kezdődő második ötéves tervünk szilárd meg­alapozását. ..Örömmel számolhatok be arról — jelentette ki —. hogy népünk magáévá tette a párt felhí­vását és népgazdaságunk idei fejlő­dése gyorsabb a korábbi évekénél is. Terveink végrehajtásában anyagi erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest részt vállalunk abból a világméretű versenyből, amely a szocializmus és a kapitalizmus erői között folyik,■ Barátaink segítségével, népünk al­kotó szorgalma révén még jobban meg fogunk közelíteni, sőt el is fo­gunk hagyni néhány iparilag fejlett kapitalista országot az egy főre eső termelésben. Ügy gondoljuk, hogy ez a békés verseny nem fenyeget senkit sem. sőt ez a legjobb hozzájárulás a békés egymásmelleit élés. az egyet- leiweális, józan politika éfvényesü­A kormány elnöke ezután röviden szólt a nemzetközi helyzetről. Hang­súlyozta: — Pártunk és népünk tel­jes egyetértéssel éa helyesléssel fo­gadta a szocialista államok kommu­nista és munkáspártjainak legutób­bi bukaresti tanácskozásáról kiadott közös közleményt. Szilárdan valljuk, hogy az 1957. évi moszkvai nyilatko­zat és békekiáltvány marxista-—leni­nista. következtetései minden állam­ban helytállónak bizonyulnak. Pár- tutik. kormányunk és népünk telje­sen egyetért a Szovjetunió kormá­nyának sorozatos békekezdeménye­zésével, s mi minden erőnkkel tá­mogatjuk azokat. Dr. Münnich Ferenc végezetül ki­jelentette: — A Magyar Népköztársaság ma erős, megbecsült, egyenrangú lag ja a hatalmas szocialista tábornak. Az erőnk nemzeti büszkeségünk leg­főbb forrása.'Azon leszünk, hogy a jövőben is becsülettel, még nagyobb sikerrel álljunk helyt a munkában, a béke védelmében, még erősebbé tegyük a Magyar Népköztársaságot a Szovjetunióval és valamennyi test­véri országgal összefűző kapcsola­tokat. Azon leszünk, hogy még Job­ban felvirágoztassuk hazánk Iparát, mezőgazdaságát, kultúráját, népünk és az egész szocialista világrendszer javára. Ezeknek a gondolatoknak jegyé­ben nyitom meg 1960. évi ipari kiál- lilAumkat (MTTt A bányásznapi versenyben teljesítették éves vállalásukat és a tervezettnél 13 forinttal olcsóbban termelik a vasérc tonnáját a rudabányai dolgozók A rudabányai bányászok a kora ta­vaszi hónapokban úgy határozlak, hogy a hazai nyersanyagok nagyobb- arányú félhasználása végett az év végéig terven felül hatezer tonna jó­minőségű barnavasércet adnak az ország nagyolvasztóinak. A többlet- termelésen kívül fokozott gondol fordítottak az önköltség csökkentésé­rt’ ‘ Is. A gazdaságosabb termelés megvalósítását új eljárások beveze­tésével és nagyobbfokú gépesítéssel segítették a műszaki vezetők. Hét hó nap alatt nyolc nagyteljesítményű szovjet, gyártmányú rakodót, egy. olasz gyártmányú exkavátort, csak­nem 100 csillét ős egy elektromos meghajtású vontalósmozdónyt állí­tottak .munkába. A külszíni fejtéseken, a nehéz és lassú kézifúrás helyett a gépe­sített pados-fúrást vezették be. Ennek lényege, hogy nem a fejtés ol dalába, hánem annak tetején 5—(i méter mélységű függőleges lyuka­kat fúrnak, amelyeket 'millszekuhdo* eljárással repesztenek össze. Míg ké­zifúrással egyszeft-e alig 20 köbméter ércet tudtak termelni, az új eljárás­sal ezer tdnna anyagot robbantanak le.‘ • A. jjado^fúrássál a külszíni bá­nyászok fejteljesítménye, a tervhe • viszonyítva több mint 11 mázsával emelkedett.- ’ Ugyanakkor a második negyedévben 235 kilogramm paxitot és-dinamitot takarítottak meg. A bányásznapi versenyben het­venkilenc brigád vetélkedik egy­Közöttük 27 munkacsapat a szocia­lista brigád cím elnyeréséért i* ver­senyez. A dolgozók lelkesedésének, valamint a műszakiak jó munkájá­nak eredménye, hogy éves vállalásu­kat túlteljesítve, péntek reggelig 6177 tonna jóminőségű barnavas­ércet küldtek a nagyolvasztókba. A második negyedévben és jelenleg is egy tonna vasércet a tervezettnél 13 forinttal termelnek olcsóbban. A bányásznap tiszteletére a dolgo­zóit Újabb munkafelajárrtásökat tet­tek Vállalták, hogy év végéig terven felül még 3300 tonna pátércet ter­melnek. Ennek elősegítésére a műszakiak új fejtési eljárás­sal kísérleteznek. hogy.a pátérc tőmzsökbe is tömeg- tenyűésű munkahelyeket alakíthas­sanak fci. A Budapesti Ipari Vásáron pz osztrák Boehler-cég által bemuta­tott hosszúlyuk-fúrógépet 'megvásá­roltál«. Az új berendezéssel — az ed­digi hárem méterrel szemben — 20 méteres lyukakat tudnak fúrni. En­nek az az előnye, hogy az.érctöm- zsökbe kevesebb vágatokat kell ki­hajtani. A termelékenységet növelő új eljárás • kísérleteit az új hosszú- Ivuk-fúrógéppel csütörtökön kezd­ték meg az István telki bányában. Hruscsov válássá egy nyugatnémet munkás levelére Moszkva (TASZSZ) Hermann Schmidt nyugatnémet munkás levelet írt Hruscsovnak, a szovjet Minisztertanács elnökének és a levélhez csatolta a Nürnberg- Fürth kerület 820 lakosának a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Brítannia és Franciaország kormány­főihez intézett emlékiratát a lesze­relés, a német békeszerződés és az európai atommentes övezet kérdésé­ről. Csütörtökön Moszkvában közzéJet-_ ték a levelet, az emlékiratot és Hrus­csov válaszát. A szovjet Minisztertanács elnöke válaszában kijelenti, hogy a Szovjet­unió hajlandó bármely pillanatban feloszlatni fegyveres erőit és meg­semmisíteni fegyvereit azzal a felté­tellel, hogy ugyanezt tegye a többi hatalom is. -A Szovjetunió kívánja, hogy tiltsák meg és iktassák ki a fegyverek közül a tömegpusztító fegyvereket, . vonják ki a külföldi csapatokat az idegen területekről, köztük Németországból és mindenütt szüntessék meg az idegen katonai támaszpontokat. Hruscsov egyetért a levélíró nyu­gatnémet munkással abban, hogy egy európai atommentes övezet meg­teremtése — a két német állam rész­vételével — fontos lépés lenne a há­borús veszély csökkentése felé. A leszerelésre vonatkozó erőfeszí­tései azonban ezideig nem talál­tak kellő megértésre a nyugati veze­tőknél — mutat rá válaszában Hrus­csov. — Úgy látszik, a kapitalista világ nem bízik erejében, nem tartja magát kéjesnek a szocializmussal való békés versenyre és ezért ijesz­tően hat rá a leszerelés lehetősége. Hruscsov kijelenti, hogy manap­ság, amikor Németország területén két szuverén állam van, csak a két német állammal kötendő békeszerző­dés verhet hidat az ország egységé­nek helyreállításához. A békeszerző­dés biztosítékokat teremtene arra vo­natkozólag, hogy Németország békés úton fejlődik, útját állná a német militarizmusnak, amely a múltban többször is véres háborúba sodorta a német népet és egész Európát. A szovjet kormányfő hangsúlyoz­za, hogy az Egyesült Államok maga­tartása, amely a párizsi csúcsérte* kéziét meghiúsulását okozta, „szerve­sen összefüggött azzal a politiká­val. amelynek célja a nemzetközi fe­szültség kiélezése”. Az Egyesült Államok kátyúba vk te a tízhatalmi leszerelési bizottság munkáját. Az RB—47 mintájú ameri­kai repülőgép légiprovokációt haj­tott végre a Szovjetunió ellen, az amerikai kormány újra meg akarja indítani a nukleáris fegyverkísérlete­ket, agresszív lépéseket követeti el Kuba ellen és támogatja, az agresz- sziót Kongó ellen. Mindez azt bizo­nyítja — írja Hruscsov —i hogy az Egyesült Államok imperialista körei csökönyösen az államok közötti fe­szültség és gyanakvás fenntartására, a fegyverkezési verseny folytatására törekszenek és új háborúra készülőd­nek. Hruscsov kijelenti, hogy a Szovjet­unió továbbra is állhatatosan síkra- száll a békéért és minden nép, a és a kis népek érdekeinek meg­Ahrárskn SZÖS7Á ie6ny ,esl’ Aprócska, figyeli az eget az lnáncsi feluvégen. Gömbölyded ar­cán aggodalmas komolysággal, gyer­mekdalt gőgicsél, mintha el akarná hessegetni a napocska elé árnyéko­lód ott tenyérnyi felleget: Süss ki Nap, fényes Nap. Kertünk alatt egy kis bárány majd megfagy. •Amikor észreveszi éneklésének hí­vatlan fültanúját, összekapkodja já­tékait, beszalad az udvarra, s a kis­kapu mögül les rám szégyellősen. Talán a felnőttek, a szülők aggo­dalma csapódott le gyermekleikének napfényes egére, mert Ináncson már úgy felnek az esőtől, mint ördög a szenteltvíztől. Nem is csoda. Az el­múlt egy hónap csapások sorozatát mérte a falura, a közös élet első esz­tendejével bajoskodó termelőszövet­kezetre. Jött az eső. megállás nélkül szakadt szinte hetekig, s amikor az ég kiderült, árvíz söpört végig a föl­deken. a Hernád hatszáz holdnyi te­rületet öntött el az ináncsi határból. Az árvíz okozta kárt több mint ki- lencszázezer forintra becsülik. S mindehhez jött még a kezdéssel járó ezernyi gond. az egyesek hűzódozása a közös munkától, a szorgalmasak lendületét lefokozó szervezetlenség. Sebestyén Lajos elvtárs, a tsz me­zőgazdásza mondja: A Hernád-völgy bírja Ináncs község, lakói meg — minden dicsekvés nélkül mondhat­juk — a Hernád-völgy legszorgalma­sabb népe. Az ináncsiak tizenkilenc falu határába „bebírók”. de az ő hatá­rukban egy talpalatnyi föld sincs idegen kézen. Nem «mások, a maguk munkájából szerezték, amit szerez­tek, s ez arra vall. hogy az ináncsia- kat nem kell elvinni a szomszédba szorgalmat, munkaszeretetei tanulni. Tirtkó István tsz-elnök is ezt W- ■enygatja, s amikor a hiányosságokra Elsőszámú ellenségük - a szervezetlenség lnáncsi észrevételek új volt, vezetője is járatlan, nem dolgozott megfelelően. Aztán beállí­tották a gépet, a kombájnos is bele­jött a mesterségébe, s amikor rájött az eső, az embereik áldva áldották a gépet. Tizenhat vagon terményt „el­loptak" az eső, az áradás elől, abban nem tehettek kárt az elemek, a gép, melyet ellenségüknek nézteik, kisegí­tette őket. Augusztus 11-én ~„ra! ináncsi tsz-tagók. Déltájt állt be a gép á szérűre, s két óra felé még egyetlen tsz-tag sem mutatkozott a l&thatáron. A Zetor méghajtókere- kére ráa kasztották a szíjat. Az elnök idegeskedve nézegetett a falu felé, mikor jönnek már. Minden rendben, csak... A katonák — mert huszon­hat lelkes karhatalmista is segít a tsz-nek immár közel két hete’— vil­lát követeltek, majd ők megkezdik a cséplést, ne várjanak a tagokra. Felkaptak a tehergépkocsira s nem­sokára poroztak is vissza a villákká]. Amikor indulni akartak a csépléssel. hirtelen rájöttek, hogy még a zsákok is benn vannak a faluban — azért is el kellett ugrasztani. Félhárom lehetett, amikor szállingózni kezdtek a tagok. Még szerencse, hogy a gépen igazítanivaló akadt. Háromnegyed három előtt pontosan három perccel adta az első kévét Tóth Marika kéve­vágó az etető kezébe, de akkor már vagy ötven-hatvan tsz-tag is volt a gép körül. Bosszankodtak, minek csöditetteöc Ide ennyi népet. Miért? — Elsőszámú ellenségük, a szerve­zetlenség tette lóvá őket. Már jó- előre meg kellett volna szervezni a cséplést, a hordást Amikor aztán telje» kapacitással megindult a gép. ment Is minden, mint a karikacsapás. — A fiatalság hiányzik közülünk — szaladt ki egy idős bácsi száján az elismerés. — Ha ilyen fiatalok lennének köztünk, mint ezek a kato­nák, bizisten másképp menne min­den. Seheitvén elvtárs ezl *>izony­zeoesiyen A katonák éIe_ tét, a mozgalmasság friss levegőjét hozták magukkal, annyi erőt és lel­kesedést, hogy a leghú/.ódozóbbat Is belesodorják a közös munkába. A debreceni ' karhatalmlstók nem egy tsz-tagra rápirítottak szorgalmukkal. Mondogatták is a lelkiismereteseb­bek: nézzétek csak, nekik nem is ér­dekük, s mégis mennyire törik ma­gukat. Parancsnokuk, Bujdosó. Ká­roly hadna'gy elvtárs Is ledobta ma­gáról a kabátot, nézegette a gépet, nem pereg-e valahol a szem, Tóth Gyula honvéd, a század KISZ-titkára civilben géplakatos, de olyan buzga­lommal zsákolt, hogy öröm volt néz­ni. Horváth Ferenc tizedes az egyik tehergépkocsira került „szekérrakó- nak”. olyan kazlat rakott társával a gépkocsira, hogy az emberekben el- hült a vér — jaj, ha lepottyannának róla... A tsz vezetősége nagy erőfeszítése­ket tesz, hogy az árvíz okozta ter­méskiesést pótolja, ötven darabbal több sertést és 25 darabbal több szarvasmarhát hizlalnak meg és annyi csibét nevelnek, amennyit csak bírnak. Az árvízzel kapcsolatban tárgyilagosan ítélkeznek az emberek. Arról igazán nem tehet a tsz, de azért sokakat lehangolt a súlyos csa­pás. S ez a lehangoltság a szerve­zetlenség okozta összevisszasággal párosulva még további károkhoz H vezethet, ha az emberek nem kapnak kedvet a szorgalomhoz. Egyesek az­zal érvelnek, van még tavalyi ter­mény a kamrájukban, ha nem is ve­szik ki kellően részüket a közös mun­kából, megélnek. De nincs olyan kamra, mely egyszer ki ne fogyna, a munka tölti újra meg, s ha valaki nem dolgozik, a maga bőrén érzi majd a tsz egyik húsba vágó tör­vényét: aki nem dolgozik, ne Is Gyakran m°ndo»»tják a vezető­tjyakran ségi tagok> hogy a fejük se fájna, ha mindenki olyan szorgalommal venné ki részét a kö­zös munkából, mint Gergely Vince, Mika Ferenc, akik családtagjaikat is csatasorba állítják, vagy özvegy Medve Istvánné, aki nem válogat a munkában, és Medve Vincéné, aki az apró gyerekek mellől is megy segí­teni férjének. Szemán Endre brigád­vezető is jó példát mutat. Jő szer­vező munkájával iparkodásra tudja bírni a hozzá beosztott tsz-tagokat. Az ináncsiak most ízlelgetik a kö­zös élet első esztendejének gondjait, örömeit. Sajnos, ők is át akarják élni a gyermekbetegségeket, mely el­fogja a kezdőket, pedig ha elővennék régi jó „szokásukat". Iparkodásukat, kömyékhíres szorgalmukat, ezek a betegségek nem vehetnének erőt raj­tuk. Tanulják meg az új gyarapodás törvényét: a tsz-ben nem boldogul más, csak aki szorgalmasan dolgozik. A közeli napokban megkezdik a ter- ményelóleg kiadásét — két kilo búzát és egy (kilo árpát osztanak munkaegységenként. Aki ipericodott, sok munkaegységet szerzett, az már is látni fogja, hogy érdemes volt. A7 ináncsiak fSér*?etik. hogy az mancsiaK jobban megfogják a munka végét. Jobban utána néznek a dolgoknak, megmen­tenek mindent, ami haszon. Ha mái ebben az évben így cselekednének, bizony többre mennének. Gulyás Mihály terelem a szót. csendesen elmosolyo­dik: — Az ináncsiak hagyományos jó szokása — a szorgalom, az egyéni gyarapodás vágyából fakadt. A minél több föld szemlélete mindenkit moz­gósított. Ez a világ egyszer s minden­korra elmúlt, s egyesek most úgy ér­zik, kiszaladt a lábuk alól a talaj, nincs már értelme annak, hogy hajt­sák magukat. Én magam jó pár ter­melőszövetkezetet végigjártam. Azt a fajta embert kerestem mindenütt, aki nem mondott többet a valóság­nál. elkerültem a sokatmondókat, a kevésmondókat is. azokra füleltem, akik józan tárgyilagossággal tárták fel előttem a tsz-ük helyzetét, s rá­jöttem. hogy minden új tsz valahogy úgy kezdi, ahogy mi most. Először immel-ámmal, aztán meg szorgalom­mal. vággyal. Az emberek megisme­rik a közös élet tudnivalóit, beleszok­nak az újfajta gyarapodás törvényei­be. s akkor már megy minden. Mert az a legfontosabb, hogy az emberek megértsék: gyarapodni, tollasod ni nemcsak úgy lehet, hogy tíz holdhoz még tíz holdat ragasztanak, hanem úgy. ahogy a tsz-törvények diktálják: dolgozz becsülettel és lesz mit aprí­tanod a tejbe, lesz ruhád, talán szép házra is futja majd, meg mindenre. Mi most a kezdés első esztendejét próbálgatjuk — nagyon nehéz a dol­gunk, s hogy még nehezebb legyen, ránkjött az árvíz. De szent meggyő­ződésem. hogy két-három év múlva olyan közös gazdaságot teremtünk, hogy azt megnézheti bárki. A bőrén ismeri meg az A maga 32 Újdonságok előnyeit. Amikor a kombájn beállt a tsz árpájába, a tagok ugyancsak meg­szorongatták az elnököt. A kombájn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents