Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

Ficzere László új sikere

Ötödizben tartanak eztidén a valutas képzőművészek nemzetközi kiállítási. Brüsszel, Bologna. Bécs és München után ezúttal a budapesti Műcsarnokban. A francia kezdeményezésre létrejött nemzetközi vasutas művészeti szövetségnek ma már tizenhat ország vasutas műrészei a tagjai.

Az eddig rendezett nemze^köii vasutas kiállításokon, különösen az utóbbi években egyre nagyobb súly- lyal szerepeltek a magyar vasutas művészek, köztük :* igen rangos helyen a miskolciak. akl:: ezeken K az országos vasutas kiá’lításokon is dijakat. okleveleket nyertek. Tavaly oéldául Ficzere László Fütöh zi Z'inszere’ók és Felvonulók c. képe vei első díjat nyert.

Most Ficzerének, a miskolci vasutas művészek büszkeségének. Bányászok című művét a bufapest1. nemzetközi seregszemlén a nemzetközi szövetség (FISAIC a francia neve) aranyérmével tüntették ki. Nem kis dicsőség ez. hiszen tizenhat ország vasutas művészei versengtek érte.

Mind gyakoribb sikerei igazolják, hogy Ficzere régen átlépte a művészet tematikájának szakmai körökhöz tapadó korlátáit — amilyen kóriátokat ö sohasem is ismert, ha Urai érzelmei mindig is a vasúthoz

fűzték —, tehát éppen olyan szenvedélyes művészi szemmel nézi a bányamunkát és minden más munkát. mint a vasutasok munkáját, életlélegzéseit.

Ficzerét kezdettől. mint egyetemes látású művészt ismertük, akinek a látóköre sohasem szűküli vagy igényteleneden le elhatárol: körre. Miskolcon a felszabadulás óta egyvonalban küzd a hivatásos borsodi művészekkel.

Miért van az — vetődhetnék fel a kérdés —, hogy még most is. mint j vasutas szakköri „amatőr” szerepel özeken a kiállításokon? Miért nem a hiva'ásos művészek rnnr>já' igényli következetesen? A fele’et egyszerű: Ficzere ma is tü zk* arra. hogy: vasutas! A sokf:lé lá:ó vasutas szemléletét tükrözi aranyeremmel kitüntetett műve is: az építő — vagy bontó (a lény-g szempontjából ez kö'^mbö’) — bányászok izgalmas, hősi munkája. Költői szemmel is ihlető tartalmú téma ez. ha megoldásában olyan költői, mint Ficzere képe, amely kijelező erőben ve’eke-Hk a legjobb rokontárgyú müvekkel.

Csak örülhetünk, hogy az il’eté- kes nemze’közi diizsüvi ezt mintegy hétszáz műtárgy között is meglátta.

ESZAKMAGYAROltSEAG

Szerelés...

Biztonságosabb közlekedés

Megkezdődött a vadkacsázás a Tisza mentén

Borsod megyében több mint ezer- lyolcszázan hódolnak Nimród sportiának, a vadászatnak. Az idén a szo- <ásosnál korábban váltották ki a vadászjegyet, mert az új rendelkezés értelmében augusztus 1-től megkezdődött a vadkacsa-szezon. A borsodi vadászoknak igen jó terület £ risza Borsod megyei szakasza, ahol riszaluc. Tiszabábolna, Tiszadorog- ma, valamint Taktakenéz, Taktahar- <ány és más községek határában ai idén igen jó a vadkacsa húzás. Bál a Sajó. a Hernád és a Boldva közel: lapokban levonult árvize megduz- zasztotta a Tiszát is, s emiatt az idér a vadkacsázók nehezebben jutna! zsákmányhoz, mert a szétterült vís szétszórta a kacsákat is. Emiatt a régi leshelyeken kívül újakról is kel gondoskodniok.rAzonban.ez-sem riasztotta vissza a vadászokat, mer “ddig mintegy háromszázan kerestél fel a Tisza-mentét, s a becslései alapján mintegy 700—1000 vadkacs* került puskavégre. A zsákmánybar elsősorban öreg kacsák akadnak mert az idei. fiatal kacsák még csal viztaposással repülnek.

— ez a mi mostani beszélgetésünk nem lesz kihatással az ön egzisztenciájára, erről biztosilom. Továbbra •is kiváló szakembernek fogjuk tartani, a prémiumot se vonjuk meg magától, tiszteljük magas szakmai műveltségéért. de nem fogjuk szeretni, mint embert. Kérem, ne vágjon a szavamba, várja meg, amíg befejezem a mondókámav, aztán szólhat, de akkor is csak egyetlen rövidke tőmondatot, azt, hogy igaza van... Nos, hallgassa. Megható szavakkal ecseteli itt nekünk, hogy milyen nagy szegénységben éltek, lepocskondiázza azt a régi világot stb. P£ps. való igaz. hogy csúnya volt az a világ, csúnya, emberellenes játékszabályai voltak. Nos. ön ezeket a játékszabályokat jobban elfogadta, mint amilyen mértékben ezt magától megkívánták egzisztenciális érdekei. Amikor édesanyja kínos küszködése árán befejezte iskoláit, tehetsége, jó modora s nem Utolsósorban az állandó kilincselés révén állásba került. Fölöttesei felfigyeltek magára, s ezáltal elhárult érvényesülése útjából szinte minden akadály. Senki sem hánytorgatta a múltját. Főnöke nagyvonalú ember hírében állt, számára egy uolt a fontos: alkalmazottai tudjanak dolgozni, mert ha nem adták munkájuk legjavát, nem kuliztak szin’e éjt nappal'á téve, akkor egyszerűen kirúgta őket. így volt, Flórián?

Flórián csodálkozással

mélyzetisre, aki úgy olvasott a múltjában, mintha könyv lenne előtte. Bólintott.

— Látom, eddig egyetértünk, remélem, a továbbiakban is számíthatok egyetértésére. Nos, folytatom, ön huszonötévcs korában rájött, hogy társas lény, fészket kellene raknia. Ne haragudjon, hogy ennyire parlagra san, pontosabban gúnyolódna fejezem ki magamat, de nem dicsérni ültem le. hanem gúnyolni, ütni-vágn\ mint a répát, mert maga rászolgált. Elén az hozzá, hogy maga megnősült. Tisztes polgári csatádból választót' maginak élettársat. AnósjelöUje megkérdezte magától az esküvő előtt: Mondd, kedves Flórt öcsém, a szüleid hol laknak, hogy tisztelettel meghívjuk őket is menyegzőtökre. ön akkor gondolkozás nélkül rávágta, hogy nincsenek szülei. Ez mód felett tetszett apósának. Ez Igen. ennek még szülei sincsenek, legalább nem fórnak majd a fiatalok nyakóra. Édesanyja az ön levelébő' értesült n nagy eseményről, de azon a levélen nem volt cím. mely etvezette volna a megfáradt, törődött édesanyát egyetlen fiához, akit az életénél is jobban szeretett. A szegény asszonyka mindent megértett. Megértette. hogy a fiú, akit szive alatt hordott s szinte a vérével taníttatott, nincs többé, elrabolta tőle a vVág. menta^adta őt. Csöndesebb lett. mint annak előtte. Ha ra'aki megkérdezte, mi van F'óríval. csendesen elmosolyodott — erőltette a mosolyt — s arról igyekezett meggyőzni a kíváncsiskodót, hoov Flórt nagurm messze ran, olyigen messze, hogy onnan nem is lehet hazatalálni. ön valóban messze volt, olyigen messze Flórián, a bitang ság, az alá valóság messzeségébe rejtőzött el az anyjától, aki nem akarta a nyakába varrni magát, csak látni, megsimogatni a fiát. megnézni a menyét, megcsókolni az unokáját, öt év telt el. amikor egy borongás októberi délelőttön táviratot kapott. Emlékszik maga még arra a táviratra. Flórián? Gyászkeretes volt a távirat, s ez állt benne: „Kovács Jánosné hosszas szen- vedés után, hatvanéves korában elhunyt. Temetéséről a község gondoskodik." Nem vágta mellbe a szörnyű hír, sőt! Flórián! Nézzen a szemembe. Flórián, mert... No, szóval maga kikért három nap szabadságot. Lakására sietett, előadott az asszonynak valami hazugságot, hogy hivatalból vidékre kell utaznia. Az asszonyka azonban megkötötte magát. Hwatalos volt valahova bankettre, s azzal fenyegetőzött, ha nem tart. vele, egyedül megy el, s arról is biztosította, hogy nem fog azon a banketten unatkozni. Az asszonyka szép volt. s maga csak másnap ült vonatra. Egész éjjel táncolt, s édesanyja körül siratóasszonyok éneke szállt. Mire hazaért, már csak egy friss sirhantot talált. Sok-sok virágot vett. teljesen befedte a sírt vele. de az emberek ott a faluban nem azt mondták. hogy ez aztán derék dolog. Nem bizony. Flórián! A háta mögött köpködtek, utálkoztak. Amikor meg néhány hónap múlva egy díszes kökeresztet küldött a bírónak, bizonyos összeg kíséretében, hogu állíttassa fel, az csak a kisbirót tudta rászedni, hogy a falucsináltatta egyszerű keresztet kidobva, a kőkeresztet tegye a helyére. ön tudja, mi történ' a kereszttel. Flórián? Éjszaka valaki kiemelte, csákánnyal dirib-darabra törte, s azf az egyszerű keresztet tette vissza a helyére.

A személyzet is plhall0at°tt. mintha erőt gyűjti szemeiyzei is tene a befejezö S2avakh02i

— Nézze, Flórián, én nem vagyok szentimentális ember, de a torkomat a sirás fojtogatja, s többet meg ■te halljam magától, hogy engem vagy valaki mást elv- 'ársnak szólít. Magának nincs itt elvtársa, s ha van. az

gykutya magával. Tudja mit érdemelne maga. Flónánf?

— Rúgjanak ki! — kiáltotta torkaszakadtából. s (clugrott, az éjjeliszekrényre rakott óra földre zuhant, c kínjában csörögni kezdett.

A felesége már ott állt előtte álomból riadt ijedt— Mi történt veled. Flórián?

— Az önéletrajz — szaladt ki a szájén, erre aztán neszen felébredt, úgy megrémült: s hogy még csiráidban fojtsa el az asszony kíváncsiságát, mosolyt erőltetve arcára, bágyadtan mondta:

— Még nem Írtam meg az önéletrajzomat.

Az asszony vizsgálhatta

látva raita a bátorító mosolyt, megnyugodva szólt:

— Hogy te milyen lelkiismeretes vagy. Flórián.1

Nemcsak a szakácsok...!

Megkezdték a silókészítést termelőszövetkezeteinkben

Megyénkben a közös állatállomány téli takarmányszükségletének fedezésére a jó szénatermis ellenére is csaknem 8000 holdon vetettek silótakarmányt. Az idén szovjet tapasztalatok alapján elsősorban silókukoricát ültettek. A legtöbb tsz-nél csaknem olyan gondot fordítottak a silókukorica termesztésére, mint a hibridkukoricáéra, s legalább egyszer meg is kapálták azt. A ráfordított munkát a silótakarmány meg is hálálta. Átlagosan 8—12 mázsával több termést ad. mint tavaly.

A tsz-ekben most megkezdték a silózást. Az idén mintegy 300 000 köbméter silót készítenek. Ez kereken 29 500 számosállat téli takarmányozásához elegendő. A gépállomások több mint 100 silózókombáint bocsátottak a tsz-ek rendelkezésére a takarmány levágására és silózására. 'A gépek egy része már naponta 14—16 órát dolgozik és a tsz-ek eddig 15 000 köbméter silót el is készítettek. Sok helyen a gépek mellett emberek is segítenek, hogy minél értékesebb, magasabb tápértékű. nem túlérett takarmányt tudjanak a silóba tenni.

A termelőszövetkezetek ezen kívül 14 500 köbméternyi árok-silót készítettek. Az új ároksilók készítésében nagy segítséget nyújtott a tsz-eknek a Miskolci Vízügyi Igazgatóság, amely gépeket engedett át a szövetkezeteknek az ároksiló készítéséhez. A gépek segítségével a nehéz kubikosmunka helyett gyorsan és olcsón elkészítették az új silókat. Az elkövetkező napokban még újabb lSÓOÖ köbméternyi silógödröt készítenek a takarmány téli tárolására.

ALTALANOSSÁGBAN elismert r dolog, hogy az követ el hibákat, aki v dolgozik. Ezzel természetesen nem F lehet azt mondani, hogy az jó dolog, t ha valaki hibát követ el, de nem is * lehet bűnösnek tartani azt, aki ál- 1 tatában jól végzett munkája mellett * hibát vét. Ha valaki valami hibát * csinál — megbírálják. Ez természe * tes velejárója a szocializmus építé- 1 sének, serkentője és előrevivője a munkának. A bírálat hozzátartozik , életünkhöz és színvonala, igényessé- . ge napról-napra emelkedik. Az em- , berek látják szükségességét és bót- - ran élnek ezzel a nagyszerű fegy- ;

A bírálatra mindenki másképpen 1 válaszol. Igaz, hogy ez függ a hiba mértékétől, a bírálat módjától, de függ attól az embernek az egyéniségétől is, akit megbírálnak. Mostanában olyan jelenség mutatkozik, hogy a jó szándékú bírálatra egyesek nagyon rosszul válaszolnak. Egyik választott szén' ülésén a megbírált elvtárs úgy reagált, hogy „az bíráljon, aki ért hozzá." A napokban pedig egészen elképedtem, amikor azt hallottam, hogy egyik elvtárs az őt ért bírálatot úgy fogadta, hogy „mit ért ahhoz az a közönséges bányász!" (!?) Hát persze, ez is egy formája a bírálat visszautasításának, de teljesen elfogadhatatlan. Sok minden miatt vissza kel! utasítani.

Nézzük először a hozzáértést. Azzal mindenki egyetért, hogy sokkal jobb, ha a Gépgyárban egy hozzáértő tervező mérnök bírálja a gépeket olyan szempontból, hogy azok súlyosak és hogy lehetne ezt a súlyt csökkenteni, a gépet kevesebb anyagból előállítani. Biztos, hogy jobb, ha a Vegyiművekben a műtrágyatermelés fokozásához egy olyan vegyész ad tanácsokat, aki ismeri a kémiai folyamatokat és ezek Ismeretében olyan szaktanácsokat tud adni — bírálatot mondani —, amely azonnali segítséget jelent, a vezetőségnek nem is kell gondolkodni. hogy hogyan növelje a termelést. mert hiszen ..készen" kapta a bírálatot. A kohászati üzemekben a programszerűség megjavítását jobban ért! egy tudós, aki egy kutatóintézetből érkezett a gyárba, és érti a kohászat csínját-bínját. A színházban egy színész alakítását jobban meg tudja ítélni egy rendező, mint egy néző. De eblől azt a következtetés* levonni, hegy csak szakemberek tudnak bírálatot ‘ mondani és csak tőlük lehet .a bírálatot elfogadni, — nem lehet.

Ha a fenti álláspontot elfogadnánk. teljesen érthetetlen lenne az újitómozgalom és a munkaverseny. Résztvevőik ugyanis nem mind mérnökök. nem a termelés irányításának specialistái, hanem egyszerű munkások, akik a ré?i termelési normák megdöntését tűzték ki maguk elé feladatként és ezt meg is oldják. Értik és tudják, hogy ez a termelékenység növelésének egyik feltétele. Egy munkás is meg tud ítélni egy műalkotást, bírálatot tud mondani színházi alakításról és teljesen mellékvágányra vezet az az út. az az álláspont, hogy a munkásoknak csak a giccs kell. őket csak a „könnyű műfaj" érdekli. Ezzel teljesen ellentétes. hogy Diósgyőrben operaestet kellett megismételni, nem pedig valamiféle gyenge esztrádműsort.

CSAK A SÉRTŐDÖTTSÉG, nagyképűség és kispolgári felfuvalko- dottság miatt veheti kölcsön a régi. letűnt uralkodó osztály szótárából valaki a „közönséges bányász" kifejezést. Ez csak azt bizonyítja, hogy az illető, akinek a munkájában előfordult hibára rámutattak, nem törődött a bírálat lényegével, hanem azonnal visszautasította azzal, hogy azt ki mondta. Márpedig a bírálatot úgy vizsgálni, hogy ki mondta, nem lehet, vagy legalábbis nem az az elsődleges. hanem az észrevétel, a megjegyzés, a kritika lényege. Az is előfordulhat, hogy a bírálat nem

rtindenben teljesen kifogástalan, 'annak benne t^ján túlzások, rém wntosan fogalmazza a dolog lényeiét. de ez sem ok arra, hogy ilyen zléstelenül visszautasítsák. Régi gazság, hogy a bírálatnak azt a rézét, amely a hiba lényegére utal, innak okait kutatja, vagy kijavításának módját hozza szóba — azt kell Ügyelembe venni és megszívlelni.

Bányászok és munkások: együttesen a munkásosztály, társadalmunk vezető ereje. Ezzel együtt jár, hogy munkások és bányászok tömegesen kerülnek be az állam vezetésebe. Miniszterek, gyárigazgatók, tanács- és pártfunkcionáriusok, a politikai és társadalmi élet különböző területein dolgozó munkások bebizonyították, hogy jól értenek a vezetéshez. Munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ilyen eredményeket értünk el a felszabadulás óta.

A régi. forradalmi változásoknak az lett a következménye, hogy az új uralkodó osztály átvette és átformálta a régi államgépezetet. A munkásosztály az első a történelem folyamán, amely a kapitalista állam- gépezetet teljesen szétzúzza és megszervezi a saját államapparátusa'. Nagyon sok nehézséggel, harccal, küzdelemmel jár, amíg a munkás- osztály megtanulja az állam vezetését, a hatalom gyakorlását. De a történelem bizonyítja, hazánk fejlődésének utolsó évei is azt mutatják, hogy a munkásosztály megbirkózik ezzel a feladattal! Megtsaiulja az állam vezetését és tud élni a hatalomELÖFORDULHAT az, hogy egyik vagy másik — a munkapad mellől nemrég kikerült — munkás még nem ért jól a rábízott terület vezetéséhez. De ez nem baj, majd megtanulja! Birtokában olyan világnézet van, a marxizmus—leninizmus világnézete, amely átzökkenti azokon a nehézségeken, amelyek a munkában eléje tódulnak. Az is előfordulhat esetleg, hogy bírálata nem szézszázalökce. Azonban nem az a probléma és ne az legyen az elsődleges, hogy ezt munkás mondta, hanem az. hogy bírálatában mi a hiányosság. A munkások ugyanis, ha őket a párt. a kormányzat vezető munkára állítja, miközben végzik munkájukat. Irányítják a rábízott területen a dolgozókat — aközben maguk is tanulnak, állandóan tovább fejlődnek.

Már a történelem lomtárába kerültek az értelmiség vezető szerepéről szóló revizionista állítások. Az egész nemzetközi munkásosztály előtt és dolgozóink előtt is bebizonyosodott, hogy a szocialista társa- dnlom vezetésére egyedül a munkásosztály képes. Ezt bebizonyította munkájával, hősies helytállásával, ezért kár most ezt az ..álláspontot** ilyen fordított formában újra felmelegíteni és előszedni. Tudniillik a munkások és a munkásosztály rátermettségének kritizálgatása. egyes munkásvezetők és funkcionáriusok meggondolatlan lejáratása objektíve az értelmiség vezető szerepének ma- gasztalását jelenti. A sértődöttség rossz tanácsadó. Pedig a sértődöttség diktálta ezeket az álláspontokat, a hozzáértésre való hivatkozás csak egy olyan kendő, amellyel az általuk elkövetett hibát takargatni akarták.

IGAZ. HOGY A HASONLATOK „sántítanak". De mégis egy hasonlattal szeretnék élni. Ha a szakács rosszul főz, kevés zsírt, meg sót tesz az ételbe, ennek megállapítására nemcsak a szakácsok képesek. Ezt meg tudják állapítani a fogyasztók is. Lehet, hogy másképpen, mint á szakácsok, mert nem tudják megmondani. hogy hány grammal több zsír, meg só kell az ételbe, de ennek a megállapítása a szakács gondja. Mert, ha a fogyasztók közük vele észrevételüket és ő nem változtat rajta, változatlanul zsírtalan és sót- lan ételeket főz — a fogyasztók otthagyják. Vagy pedig gondoskodni fognak róla, hogy kapjanak egy másik szakácsfő!

Déri Ernő