Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

3 legesen. Sok lehetőség van a megle­vő gépek, berendezések jobb kihasz­nálására, s a jobb üzemszervezésben rejlő tartalékok feltárására is. A Ganz-MAVAG-ban például szak­munkás hiányra panaszkodnak. Ugyanakkor egy külföldről vásárolt értékes gép, amely nyolc-tíz eszter­gályos munkáját helyettesítené, üzembehelyezése óta többet állt, mint dolgozott. A vállalatok gazdálkodása Is Ja­vult, de még mindig sok a hiá­nyosság. A kohó- és gépiparban az ipari szer­kezet és a gyártmányszerkezet át­alakítása lassabban halad a terve­zettnél. Nem használták ki kellően a lehetőségeket a híradástechnikai és az erősáramú ipar fejlesztésében sem. Ugyanez vonatkozik a műszer­iparra. A könnyűiparban például nem fordítanak kellő gondot az azo­nos cikkek termelésével foglalkozó vállalatok önköltségének összehason­lítására. Fejlődést mutat az élelmiszeripar és a közlekedés, javult állami gaz­daságaink jövedelmezősége. Különö­sen kiemelkedő eredményt ért el a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság, amely 8,7 millió forint tiszta nyere­séget mutathat fel. viszont egészen gyengék az eredmények az Alsórajki Állami Gazdaságban, ahol a vezetés nem állott feladata magaslatán és különösen az állattartásban alkal­maztak helytelen és szakszerűtlen módszereket. Igyekeznünk kell. hogy valamennyi állami gazdaság hama­rosan elérje a legiobbak színvonalát, amely jelenleg az összes gazdaságok A belkereskedelmi vállalatok ta­valy teljesítették az előirányzott be­fizetéseket, a vállalatok többsége javuló gazdálkodást folytat Bár időnként egyes cikkek még mindig hiányoznak az üzletek­ből, az áruellátás színvonala ál­talánosságban megfelelőnek mondható s a kereskedelem kul­turáltsága is fejlődött. Sok jogos panasz hangzik el még mindig egyes zöldség- és gyümölcs- félék magas ára miatt, vagy pedig azért, hogy időnként nincs elegendő belőlük a piacon. Éppen ezért javí­tani kell mind a termelés, mind a kereskedelem frontját illetve a ter­melés és az értékesítés összhangját. Találkozunk olyan jelenségekkel is, hogy egyes megyei, szövetkezeti szer­vek inkább felfelé szeretnék tornász­ni az árakat, mint lefelé. Ezen vál­toztatni kell. Támogatjuk a Jövedelmeaőaég niiteléaére irányuló törektéaeket Moszkva (TASZSZ) Moszkvában nyilvánosságra hoz­ók Harold MacMillan brit minisz- erelnök és Nyikita Hruscsov szov- Iet kormányfő üzenetváltását. Az üzenetek a jelenlegi nemzetközi íelyzet néhány kérdésével foglal- coznak. Hruscsov válaszüzenetében rámu- at, hogy Nagy-Britannia miniszter- elnöke szövetségesei példáját követ­re, helytelenül fejti ki a nagyhalai­nak közötti viszonyban az utóbbi dóben beállt romlás okait. Hrus- 30V elismeri azokat az erőfeszítése­cet, amelyeket MacMillan a kor- nányfői találkozó érdekében tett, le hangsúlyozza, hogy ezt a találko- sót az Egyesült Államok hiúsította A szovjet kormányfő emlékeztet fierternek, Dillonnak és Nixonnak közvetlenül a párizsi találkozó előtt ílhangzott beszédeire, amelyekkel az Egyesült Államok elnöke szolidari­tást vállalt és amelyeket a Szovjet­unióval szemben ellenséges hang­nem jellemzett. Az amerikai felderítő repülőgépek április 9-én és május 1-én a Szovjet­unió légiterében végzett repülőútjait Érintve Hruscsov rámutat: „est a durva provokációt aszal a céllal tervezték, hogy a leg­magasabb szintű értekezlet előtt Hruscsov megjegyzi, hogy Nagy- Britannia miniszterelnöke az Egye­nlít Államokat fedezi, amikor az Értekezlet meghiúsulásával és a nemzetközi helyzet rosszabbodásával a Szovjetuniót vádolja. „On arra az álláspontra helyezke­dett — mondja a szovjet kormány­fő válaszüzenete —, amelyet az Egyesült Államok agresszív erői foglaltak el. Ez az álláspont ellensé­ges velünk szemben, ellenünk irá­nyul és mi kötelesek vagyunk levon­ni ebből a megfelelő következteté­seket”. A szovjet kormányfő utal arra, hogy Nagy-Britannia miniszterelnö­ke az RB—47-es amerikai repülőgép július 1-i berepülésével kapcsolat­ban is „az Egyesült Államok feltét­len támogatásának” álláspontjára helyezkedett. Nekünk valóban vannak ada­taink — mondja az üzenet —, amelyek azt tanúsítják, hogy est a repülőutai nemcsak as Önök területéről, hanem as angol kor­mány beleegyezésével hajtották végre. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió honvédelmi miniszteré­nek kijelentése érvényben marad: „lelőjjük az agresszor repülőgépét és intézkedéseket teszünk ama támasz­pontok és ama országok dien, ame­lyek területéről ezeket az agresszív repülőutakat hazánk ellen végre­hajtják.” „A Szovjetunió nem olyan ország, amelynek nem volna lehetősége be­csülete megvédésére. Minden adott­ságunk megvan hozzá, hogy ártal­matlanná tegyünk bármely agresz- ssort” — jelentette ki Hruscsov. A Szovjetunió mindenkor nagyra értékelte a nagy és kis államok füg­getlenségi törekvéseit. „Ma üdvözöl­jük a kis Kubát, amely nagyszerűen harcol az Egyesült Államok agresz- sziója ellen, védelmezi és megvédel­mezi függetlenségét, mert az igazság a kubai nép oldalán van. Ezt min­den ország. így az Egyesült Államok népe is tudja.” A belga fegyveres intervenció nyomán a Kongói Köztársaságban előállott helyzetről szólva, a szovjet kormányfő megjegyzi, hogy „a je­lenlegi nemzetközi helyzetben Belgium kormánya aligha mert volna erre as agresszióra vállal­kozni. ha nem nyerte volna el legfőbb NATO-szövetségeseinek Francia turisták Miskolcon Hétfőn indult el Nizzából francia turistáknak az az autóbusza, amely­nek útja nyolc országon vezet ke­resztül. Verona, majd Gráz érintésé­vel érkeztek a Balatonhoz, ezután Budapestre, ahol egy napot töltöttek. Útjukat továbbfolytatva, érkeztek meg pénteken Miskolcra. Elismerés­sel nyilatkoztak a város élénk életé­ről, környékének szépségéről. Méf tegnap folytatták útjukat Kassára. A francia túristák több napon tar­tózkodnak a Szovjetunióban, utána Lengyelországban és Csehszlovákiá­ban, Németországon keresztül tér­nek vissza hazájukba. Útjuk 24 na­pig tart Tckaj-Hegyalja világhírű borvidé­kén a rekonstrukció óta telepített és termőre fordult új szőlőkkel együtt az idén mintegy hatezer holdról szüre­telnek. A szélsőséges időjárás ke­mény próba elé állította a hegyaljai szőlőtermelőket. A későtavaszi fa­gyok után jégeső pusztított Hegyal­ján. és Tokaj, Mád, Erdőbénye sző­lőikért jeiben mintegy 150 hold szen­vedett jelentékeny kárt. A széles körben megszervezett védekezés eredményeként az esős. meleg napok ellenére a peroncezpóra nem okozott számottevő veszteséget a szőlőkben. Július második felében a kétszer öt-öt napos esőzés nyomán azonban jelentős eróziós károk keletkeztek. A felmerések szerint mintegy 350 beie termése ment emiatt tönkre. A természeti csapások által sújtot területeken befejeződött a szölömú- velési munka. A nagyüzemi gazdaságokban, vala­mint a tsz-ek áltyl a nagyüzemi táb­lák követelményeinek megfelelően ültetett szőlőkben, idén először vál­totta fel a kézi kapálást, a .Jcétágú- zást”, a motoros, illetve lókapálás. Az eddigi becslések szerint a ked­vezőtlen időjárás ellenére, a fürtkép­ződés kielégítő, s az elemi csapások­tól nem sújtott területen a szólók megadják holóankint a 20—22 má­zsás termést Kedvezőek a terméskilátások Tokaj-Hegyalja szőlőiben berlini megszállási rendszer meg­szüntetése és Nyugat-Berhn szabad várossá tétele irányában kell halad­ni, meg kell állapodni a fegyveres erők megszüntetésében, a leszerelés­ben, a nukleáris fegyverek eltiltásá­ban, vagyis korunk égető kérdései­ben. Ellenezzük az ellenőrzést lesze­relés nélkül, mi az ellenőrzéssel egybekapcsolt leszerelés hívei Ez az álláspontunk most és ez is ma­rad”. Hruscsov kijelenti, hogy a S»v- jetunió mindezeket a kérdéseket kor­mányfői értekezleten szeretné meg­vitatni. „Most. az amerikai elnökvá­lasztásokig nyilván aligha lehet ilyen értekezlet összehívására számítani.” De később is — folytatja az üzenet —, ha a szovjet kormány nem talál megértésre és akadályokat fognak gördíteni e kérdéseket illetően a megegyezés útjába, „mi megkötjük a békeszerződést a Német Demokrati­kus Köztársasággal”. Ésszerűtlen volna háborúval fe­nyegetőzni e békeakciónkkal szem­ben, — írja Hruscsov. — Veszélye* dolog bennünket háborúval fenye­getni. „Békés álláspontot foglalunk eL de a Szovjetuniónak meg van a lehetősége ennek a békés állás­pontnak a megvédéséhez”. Hruscsov megjegyzi, hogy a Szov­jetunió ellen elkövetett provokációk ellenére a Szovjetunió nem halftd azon az úton. amelyet a Pentagon választott a maga számára, nem ha­lad a fegyverkezési hajsza útján. Folytatjuk a Legfelsőbb Tanács ha­tározatának végrehajtását és csök­kentjük fegyveres erőinket A Szovjetunió nem támadó, hanem védelmi célzattal növeli rakétatech­nikájának. atom- és hidrogénfegy­verei uek tűzerejét. „Mi azért növel­jük eszközeinket, hogy elvegyük ked­vét a kalandoktól a Pentagon­nak és mindazoknak, akik a Szovjet­unió és a többi szocialista országi* ellen irányuló katonai tömbökbe léptek." — jelen« ki üzenete végén Hruscsov. (MTI) elnézését, vagy valamilyen Jó­váhagyását”. Hruscsov emlékeztet rá, hogy ami­kor a Biztonsági Tanács a Kongói Köztársaság ellen elkövetett belga ígresszióról tárgyalt, Nagy-Britan- lia kormánya nem ítélte el a belga «ormány agresszív cselekményeit. Sőt mi több, Nagy-Britannia képvi­selője szembehelyezkedett azzal a Követeléssel, hogy Kongó területéről azonnal vonják ki a belga csapato­kat. „Ilyen tények után hogyan le­het azt állítani, hogy Nagy-Britan­nia kormányának semmi köze sincs a Kongó elleni intervencióhoz?” — teszi fel a kérdést Hruscsov. A válaszüzenetben a szovjet kor­mányfő ismét kifejti elképzeléseit a két német állammal kötendő béke- szerződésről. „Az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország ellenzi a békeszerződés megkötését, bár lé­nyegében nem akarják Németország újraegyesítését, mert félnek egy srős Németországtól. Nos. Nyugat- Némétország már elég erőssé vált. Azért sem akarnak békeszerződést kötni a két német állammal, mert Adenauer kancellár ellenzi ezt”. Hruscsov hangsúlyozza, hogy ép­pen a nyugat-berlini helyset és a Né­metországgal fennálló hadiálla­pot a hidegháború jelenlegi leg­főbb forrása. „A tények azt tanúsítják, hogy ön és NATO-beli szövetségesei nem akarják a hidegháborús hadiállapot megszüntetését” — mondja Hruscsov üzenete. A szovjet kormányfő utal arra. hogy a hidegháborús állapotnak szintén fontos forrása még a katonai tömbök és a Szovjetunió köré tele­pített amerikai támaszpontok fenn­állása. „Amíg ezek a támaszpontok léteznek, mi minden szükséges in­tézkedést meg fogunk tenni elle­nük”. Hruscsov kijelenti, hogy a Szov­jetunió a békés együttélés híve. s a hidegháborús állapot megszüntetés -' akarja. „Ez azt Jelenti, hogv a két német állammal megkötendő béke- szerződés megvalósítása, a nyugat­A Szovjetuniónak megvan a lehetősége békés álláspontjának megvédéséhez HrusesAr »ála/txa MacMillan ÜMcnetérc (Folytatás az 1. oldalról.) 4* a nyugdijak 490 millió forinttal, a nyereségrészesedés pedig 420 millió forinttal növelte az év első felében a lakosság pénzbevételeit. <— Fejlődő gazdasági életünk­nek megfelelően — állapította meg a pénzügyminiszter — or­szágunk pénzügyi helyzete szi­lárd. A forint értéke egészséges, biztos alapokon nyugszik. Állami vállala­taink összességükben évről-évre jö­vedelmezőbben gazdálkodnak, s en­nek megfelelően nemcsak a munka­bérek, hanem a központi költségve­tési bevételek is növekszenek. A múlt évi költségvetés bevételei­nek 68,9 százaléka az állami válla­latok befizetéseiből eredt. A szövet­kezetek által fizetett adók a bevétel 3,3 százalékát képezik. Bevételeink 72.2 százalékát tehát a szocialista vállalatok adják. A kiadásoknál több területen megtakarítást értünk el, három területen viszont túlléptük a költségvetési előirányzatot. A legnagyobb túllépés a termelőszö­vetkezetek részére folyósított ho6z- saú- és középlejáratú hiteleknél mu­tatkozik: az előirányzott 2,1 milliárd forinttal szemben 3,5 milliárd. Ezek a hitelek zömmel beruházási célo­kat szolgálnak, s így az egész nép­gazdaságnak gyümölcsöző befekte­tés, amely a következő években a mezőgazdasági termelés növekedését eredményezi. Túlteljesítettük a szo­ciális és egészségügyi, valamint a kulturális kiadások előirányzatát is. Szociális és egészségügyi célokra ta­valy 11,7 milliárd forintot fordítot­tunk az állami költségvetésből, vagy­is minden lakosra — a csecsemőket is számítva — 1170 forint jutott. A pénzügyminiszter ezután rámu­tatott arra, hogy a népgazdaság kedvező eredmé­nyei nem fedhetik el a még szép számmal meglevő fogyatékossá­gokat. Amíg ugyanis népgazdaságunk min­den ágazata fejlődik és sok a jó vál­lalati eredmény, vannak gyenge vál­lalatok, elhanyagolt munkaterületek, számos helyen ésszerűtlen gazdálko­dás tapasztalható. A múlt évi zár­számadás is arról tanúskodik, hogv egyik legidőszerűbb problémánk a beruházások meggyorsítása. Tavaly például 162 nagyobb beruházást kel­lett volna üzembehelyezni, s valójá­ban csak 84 beruházást fejeztünk be teljesen, huszonhatot pedig rész­Pénteken befejezte tanácskozását az országgyűlés lázásánál a tűzifát aprított fanak számlázta a fogyasztóknak, holott valójában csak fűrészelt fa volt. A Pénzügyminisztérium és a Belkeres­kedelmi Minisztérium intézkedett, hogy az ilyen többletnyereséget von­ják le a vállalat nyereségéből. Az export gazdaságosságának nö­veléséért is sokat tehetünk még. El kell érnünk, hogy minden érde­kelt gazdasági vezető igyekezzék új és új lehetőségeket felkutatni és fog­janak össze azok kivitelezésére is. Növekvő költségvetésünk egyensú­lya megköveteli, hogy a gazdaságos­ság növelése érdekében további in­tézkedéseket tegyünk az iparban mezőgazdaságban, kereskedelemben és a közlekedésben. Javítani kel! minden szinten a gazdasági irányítf munkát. Vonatkozik ez a vállalatok­ra,* a tanácsokra, a szakminisztériu­mokra, a Pénzügyminisztériumra ét az Országos Tervhivatalra is. jovedeimezoseg noveiesere Irányuló törekvésekkel mind az ál­lami vállalatoknál, mind a szövet­kezeteknél egyetérthetünk és támo­gatjuk is azokat, de ügyelni kell ar­ra, hogy a jövedelmezőség növelésé­nek általában helyes elvét nem le­het minden területen mereven al­kalmazni. Helyenkint ugyanis az élet mást kíván. A kulturális területen működő vállalatoknál például sem­miképpen nem lehet olyan döntő szerepe a nyereségnek, mint a ter­melőüzemeknél. Indokolt például, hogy a moziüzemi vállalatok a jö­vőben több ifjúsági előadást tartsa­nak, amelyek pedig nem növelik a nyereséget. Népgazdaságunknak nincs szüksége olyan nyereségre sem, ame­lyet a fogyasztók rovására szerez­nek egyes vállalatok. Legutóbb pél­dául a TÜKER a hitelakció kereté­ben lebonyolított tüzelőanyag szám­Nörekedett a tanáritok feladata éa hatásköre gébb e téren a Nógrad és Tolna me­gyei vb-k munkája. A községfejlesztési alapban össze­gyűlt pénzeszközökből tavaly csak­nem 1,2 milliárd forint értékű köz­ségfejlesztési — főként kommunális szociális és kulturális — feladatot valósítottak meg. A tanácsok gazdasági, pénzügyi tevékenységének gyenge pontja még az ellenőrzés. Az előző évhez viszonyítva javu­lás tapasztalható, de ez még mindig nem kielégítő. Az ellenőrzések nem voltak eléggé átfogóak és mélyreha­tók. gyakran csak a számviteli el­lenőrzésre szorítkoztak. A tanácsok gazdasági tevékenysé­gének egyik fontos része az adóbe- . vételi tervek teljesítése. Ismeretes, hogy a kormány a termelőszövetkezetekbe lépett parasztok számára jelentékeny adókedvezményt biztosított, így az idei adóbevételi tervek 26.3 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi ' bevételeknél. Erre a kisebb összegre , viszont feltétlenül szüksége van a- népgazdaságnak, ezért a tanácsok . kellő határozottsággal szorgalmaz- . zák az adókötelezettségek időbeni- teljesítését. Az adófizetési készség t országszerte jó, egyes községekben i viszont indokolatlan elmaradás ta­- pasztaiható. Kunszentmártonban- például az adózók 33 százaléka, Bia Beszéde végén a tanácsok felada­táról és szerepéről beszélt a pénz­ügyminiszter. — Míg 1951-ben a tanácsi szervek költségvetése mindössze három mil­liárd volt, a múlt évben már a 11 milliárd forintot is meghaladta. A múlt évi állami költségvetés elő­irányzataiból a kulturális kiadások­nak 54,2 százalékát, a szociális és egészségügyi kiadásoknak — leszá­mítva a családvédelemre, a táppénz­re, nyugdíjra és gyógyszerellátásra fordított Összegeket — 62,2 százalé­kát a tanácsok használták fel. A tanácsok feladatainak és hatás­körének növekedését mutatják azok az adatok is. amelyek a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok gazdálkodására vonatkoznak. Az 1014 tanácsi vállalat több mint 335 ezer dolgozót foglalkoztat. Termelé­si és áruforgalmi értékük az 1959. évben — szemben az 1951. évi 12 milliárd forinttal — 50 milliárd fo­rintot tett ki. A tanácsi vállalatoknak mintegy 30 százaléka a megyei tanácsokhoz, 30 százaléka pedig az alsóbb taná­csokhoz tartozik. A megyei tanácsok, illetve végrehajtó bizottságok 1957. év óta sokkal intenzívebben foglal­koznak vállalati kérdésekkel, mint korábban. E téren elsők kozott van Pest. Bács és Baranya megye. Meg­ítélésünk szerint viszonylag gyeo­kózségben pedig 24 százaléka mu­lasztotta el első és második negyed­évi adójának megfizetését. A régi és az új termelőszövetkezeti tagok ál­talában lelkiismeretesen fizetik az adót, de azért elvétve olyanok is akadnak, akik úgy vélik, hogy a kormány nemcsak a régebbi adótar­tozások behajtását függesztette fel, hanem a jövőbeni kötelezettségek teljesítését is. Ebben a kérdésben a helyi tanácsoknak mindenütt világos helyzetet kell teremtenlök. A tavalyi költségvetés végrehajtá­sából a kővetkező tanulságokat von­hatjuk le: 1. hatékonyabb intézke­déseket tegyünk a központi beruhá­zások koncentrálására; 2. minden ágazatban keressük meg a gazdálko­dás terén gyenge vállalatokat, vagy vállalati egységeket és minél gyor­sabban küszöböljük ki a gazdaságos­ságot rontó tényezőket; 3. gondosan ellenőrizzük, hogy az anyagi érde­keltség elve a lehető legtisztábban érvényesüljön és nyereségrészese­dést csak valóságos önköltségcsök­kentés révén elért többletnyereség után oszthassanak; 4. mind a válla­lati gazdálkodásban, mind a hivatali, tanácsi munkában fokozottabban kell érvényesíteni az ésszerű takaré­kosság elvét; 5. minden szinten és minden szervezetnél tökéletesíteni kell a pénzügyi ellenőrzést és még jobban kell védeni a társadalmi tu­lajdont. A múlt évi költségvetés tanulságait úgy hasznosíthatjuk, ha ez év hátra­lévő részében a gazdasági miniszté­riumok, a tanácsok és a szövetkeze­tek és a vállalatok összpontosítják erejüket a terv minden oldalú telje­sítésére. második ötéves tervünk jobb megalapozására. (Nagy taps.) A pénzügyminiszter beszámolója után Harustyák József, a terv és költségvetési bizottság tagja, az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásá­ról szóló jelentés jóváhagyására vo­natkozó törvényjavaslat előadója szó­lalt fel. Bevezetőben rámutatott, hogy a zárszámadási jelentést az or­szággyűlés valamennyi bizottsága részletesen megtárgyalta és elfogad­ta. A bizottságok egyöntetűen meg­állapították. hogv 1959-ben a külön­böző gazdálkodási szervek jobban használták fel a költségvetésben biz­tosított összeget, mint az előző évben bármikor. Harustyák József beszéde végén Ja­vasolta, hogy az országgyűlés a múlt évi állami költségvetés végrehajtásá­ról szóló jelentést fogadja el. A törvényjavaslat vitájában Blah* Béla a többi között az iparitanuló képzésben elért eredményekkel fog­lalkozott. Beszélt a felszólaló a bérszínvonal alakulásáról is. Az elmúlt évben a béremelkedést sikerült megtartani a megtervezett keretek között és lénye­gesen megjavultak a bérarányok Is, csökkent a béraránytalanságok szá­ma. De még további feladataink vannak ezen a téren, noha központi intézkedések is történtek az arány­talanságok megszüntetésére. Az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfo­gadta. A felszólalásókra Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt, majd az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1959. évi állami költségvetés vég­rehajtásáról szóló jelentés jóváha­gyására vonatkozó törvény javaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents