Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

s MOSZKVAI KÉPEK őrségváltás a Vörös Téren M ár a repülőút is igen nagy él­mény. Budapest és Moszkva között mindössze három óra alatt teszi meg az 1700 kilométeres utat a hatalmas acélmadár, az IL 18-as, 4 motoros, 29 ezer lóerő® utasszállító repülőgép, a szovjet ipar e ma már világszerte híres alkotása. Igen, nagy élmény egy ilyen út, persze tele iz­galommal, hiszen óránként 700 kilo­méteres sebességgel repülni 9 ezer méter magasságban — kissé félelme­tes dolog. A félelemre azonban nincs ok, mert ez a gyors „madár” bizton­ságosan repíti utasait, s a gép piló­tája, Kapitány István az ország leg­jobb, legképzettebb pilótája, nem vé­letlen, hogy erre a gépre került Moszkvában járni, ezt a nagy vi­lágvárost látni, megismerni azonban mindennél nagyobb élmény. Egy be­teljesült álom annaik, Bki régóta vá­gyik a nagy szovjet ország főváro­sába. Megismerni? Rosszul mondtam, 6 nap alatt nem ismerheti meg az ember a 37 ezer hektárnyi területen fekvő várost mely 5 millió 860 ezer lakosával a világ egyik legnagyobb városa lett. És a legnagyobb lesz, mert úgy tervezik, hogy pár esztendő múlva már 60 ezer hektárnyi terü­letet foglal el új városrészeivel. Moszkvai idő szerint este három­negyed hétkor értünk a kivilágított szeremetyevói repülőtérre. Percen­ként érkeztek ide a repülőgépek a világ minden tájáról. Bennünket azonban ez kevésbé érdekelt. A vá­rost akartuk látni mielőbb. Több mint egyórás utazás után Moszkvába értünik. Autóbuszunk egy pillanat alatt beolvadt abba a hatalmas géo- kocsitengerbe, mely végigömlik a vá­roson. Keresztül haladtunk Moszkva ■ugárútján. mely 850 kilométer hosz- szú. összeköti a fővárost Leníngrád- dal. Nyílegyenes ez az út. Bérkocsik ezrei futnak rajta 60—80 kilométeres rehességrgel. Már itt feltűnt a nagy forgalom, a sok Volga-taxi és már akkor megtudtuk: a nagy forgalom ellenére igen ritka a közúti baleset. A moszkvai ember fegyelmezett, nemcsak önmagára, mások életére is vigyáz az utcán. Autóbuszból mit láthat az idegen? Házakat, tereket, a sok-sok fényt, a hullámzó tömeget és az üzletek, áru­házak kivilágított kirakatait A szál­lodáig érve nem sokat láttunk a vá­ros szépségéből, nevezetességei bőL S a kíváncsiság legyőzte a fáradsá­got tolmácsunk Javaslatára már este városnézésre indultunk a Kreml kör­nyékére Lassan csendesedett a forgalom, Moszkva pihenni tért csak a bel­városban nem akart szűnni a nagy gépkocsiforgalom. Az ősi Kreml falai körül csend uralkodott Már messzire látszott mr emberek sokasága a Vörös Téren, a Lenin—Sztálin Mauzóleum előtt Most lesz az őrségváltás a gyönyörű márványból épült síremlék előtt Néha ezres tömegek nézők meg ezt a jelenetet... A Kreml toronyórája tizenkettőt ütött. A Vaszilij Székesegyház felől felcsattannaík a díszegyenruhába öl­tözött katonák kemény léptei. Dísz­lépésben közelednek a mauzóleum bejárata elé. Keményarcú. fiatal ka­tonák, szuronyoe fegyverrel vállu­kon, felváltják társaikat... Megható jelenet. Csattognak a fegyverek, az­tán újra díszlépés hangja száll a Vörös Téren keresztül. A két katona mozdulatlanul áll a mauzóleum bejárata előtt.. Odabent a nagy gondolkodó és forradalmár, Lenin ravatala. Mindenki Leninre gondol. Egészen hajnalig jönnek ide az emberek, hogy megnézzék az őr­ségváltást, mely egyben azt is szim­bolizálja: a szovjet nép szilárdan védi nagy hazáját. Városnézésen M ásnap városnézésre indultunk. Szókatlan nagy épületek, szé­les utcák, terek mindenfelé. Megnéz­tük a hatalmas Pionír áruházat, mely egy éve működik, de építését még nem fejezték be. A Szverdlov téren állnak Moszkva nagy színházai. Itt van a város kulturális központja. A Nagy Színház, mely 1824-ben épült, közel 3000 néző befogadására alkalmas. Vele szemben a Kisszin- ház, előtte a nagy orosz drámaíró, Osztrovsakij szobra. Itt épült fel a Gyermekszínház Lenin javaslatára, 1921-ben. A Színház-téren (régen így nevezték) igen sok a külföldi láto­gató. Mindenki csodálattal szemléli ezeket a szép épületeket, melyek az orosz építészet kimagasló alkotásai. A National Szálló is nevezetes épü­let. 1918-ban Itt szállt meg Lenin, amikor Pétervárról Moszkvába érke­zett. Mellette a világhírű Lomono­szov Egyetem rég! -épülete, melyet a nagy orosz tudós 1755-ben alapított. A kertben, a nagy gonddal ápolt parkban áll a Lomonoszov- emlékmű. Az épületben ma is egye­tem van, a történelmi, a nyelvi és a jogi fakultás. A széles Gorkij utca Moszkva egyik legszebb utcája. Itt épült fel a Moszkva Szálló hatalmas, 15 emele­tes épülete. Olyan épületek vannak itt, melyeket 1935-ben, Moszkva ren­dezése, újjáépítése során pár méter­rel arrébb vittek, hogy az utcát ki­szélesítsék. A Központi Távirda Hi­vatal mellett épült fel az a lakóház, mely Moszkva együk érdekessége. Az épület alapja vörösmárványból ké­szült, a nagymennyiségű értékes márványt Hitler szállíttatta Moszkva alá, hogy győzelme esetén emlékmű­vet építtessen belőle Moszkva fő­terén. A szovjet hadsereg azonban beleszólt Hitler terveibe: visszaver­ték a német csapatokat és a már­ványt Moszkvába szállították. A Tanácsok terén áll Moszkva Vá­rosi Tanácsának háza. Az épület már a cár idejében te hivatal volt. 1935- ben, a városrendezés során ezt az épületet te görgőkre helyezték és 13 és fél méterrel odébb gurították, közben a hivatalokban egy pillaitatra sem szünetelt a munka. A téren áll Jurij Tolgarukinak (Hosszúkezű csyörgy) Hatalmas márványszobra, 6 alapította a várost 1147-ben. Itt áll a Moszkvai Levéltár előtt Lenin vi­lágosbarna márványból készült szob­ra, melyet Merkurij szobrászművész alkotott, ő készítette a leghűbb Lenin-szobrot. A KerBkörút Moszkva legnagyobb körútja, a hetven méter széles úttes­ten átmenő forgalom van az ország más területeire haladó gépkocsik ré­szére. Percenként száz és száz autó száguld keresztül ezen a széles úton. Kétoldalún lakóházak, az egyik 24 emeletes, benne üzletház. Közért, mozi, fodrász. A háziasszonyok liften járnak le az üzletekbe. Ide látszik-a Moszkva folyó túlsó partján épült 32 emeletes Ukrajna Szállő. melyben 1026 szoba várja a vendégeket. Az épület 197 méter magas, a legkor­szerűbb berendezéssel. Vele szemben áll egy új lakóház, mely több mint 200 méter hosszú, 7 emeletes épület Nem lehet felsorolni sem azokat a nagy épületeket, melyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után építettek Moszkvában. A Szmolenszk- téri épületek, a Külügyminisztérium 171 méter magas, 2 ezer szobás hiva­tala, Moszkva új felhőkarcolói, mind­mind olyan látványosság, melvet le­írni nehéz lenne, esetleg a fényké­pezőgép lencséje képes hűen megörö­kíteni. £s a moszkvai faházak? Alig ma­radt belőlük meg emlékeztetőnek az új, 15—20 emeletes lakóházak, intéz­mények mellett. A külvároson te túl* Moszkva központjától 20—25 kilo­méterre látni még egy kisebb fahá­zakból épült lakótelepet — de ezeket Is rövidesen lebontják. Épül az új Moszkva. A 7 éves terv­ben igen nagy összeget fordítanak új lakóházak, felhőkarcolók, új szállodák építésére. A város délnyu­gati részén már látható az új város képe. Hosszú, végtelennek tűnő utca­sorok. a modem építészet alkotásai ejtik bámulatba az embert. A háború után Moszkvának ezen a részén In­dult meg a legnagyobb erővel az építkezés. Szegedi László (Folytat iuk.) Víz alatti archeológia A Szovjet Tudományos Akadé­mia Régészeti Intézetének viz alatti expedíciója az Azovi-tenger taganrogi öblének Jenekén eddig ismeretlen ősi görög települést fe­dezett fel. Vlagyimir Blavatszkij profesz- szomak, az expedíció vezetőjének véleménye szerint az időszámítá­sunk előtti VI. századbeli kereske­delmi településről van sző. Ezt a településen talált leletek alapján sikerült megállapítani. Az ősi tele­pülést felmérték és meghatározták a víz alatti ásatások helyét Az expedíciót azzal a feladattal küldték ki, hogy tanulmányozza az Azovi- és a Fekete-tenger vizé­vel borított antik emlékeket. Az expedíció víz alatti filmfel­vételeket készített, lefényképezte és lerajzolta az ősrégi épületeket. Gyárban kémül a ház Az irkutszki vasbetonszerelvény- gyór területén az építmények kö­zül kimagaslik a házpanelgyártó műhely új, hatalmas épülete. A műhelyben öt kazettaberende­zést és 13 fémformát szereltek fel, belső- és falpanelek előállitására. A panelgyártás összes alapvető fo­lyamatait gépesítették. A küszöbön álló újabb szerelési munkálatok során bevezetik a beton pneuma­tikus adagolását a kazettákba. Eev év alatt a műhelyben 35 ezer négyzetméter panelt és más épü­letelemet fognak gyártani. Az irkutszki vasbeton szerelvény- gyár az Irkutszk terület egyik leg­jobb építőipari üzeme. A gyár idei héthónapos tervét jelentősen túl­teljesítette. A helyi szervek tovább fogják bővíteni az üzemet Az Irkutszk területen Angarszk- ban építettek először házakat nagy panelekből. Jelenleg Irkutszkban, Bratszkban és Uszolje-Szibirszk- ben épülnek újabb házpanellgyár- tó üzemek és üzemrészek. Földalatti traktor A cseljabinszki traktorgyárban el­készültek a földalatti bányamunká­latoknál használható, villanymotor­ral hajtott traktor tervei. A villany- traktort a kazahsztáni Dzsezkazgan bányái számára tervezték, ahol nagy földalatti csarnokban fejtik a réz­ércet. A villanytraktort nemcsak füg­gesztett talajdöngölövel, hanem kot­rókanállal, markolóval is lehet hasz­nálni és igy nemcsak bányamunká­latoknál, hanem az építkezéseknél és a népgazdaság más területein is kiválóan alkalmazható. A Miskolci Postaigazgatóság 18 éves fennállása alatt Borsod me­gyében a postatakarékba pénzüket betevők száma 50 000-reI emelke­dett. a betétállomány pedig 92-sze- resére nőtt. A megyében minden nyolcadik embernek van takarék­betétje. A megye területén 33 postahi­vatalban kezelnek egy millió fo­rintnál magasabb betétösszeget. El­sősorban a borsodi bányavidék, mint többek között Szubakálló. Ormosbánya, Rudabánya dolgozói gyűjtik megtakarított pénzüket postatakarékban. Borsod megye első szocialista városa, Kazincbar­cika lakossága te egy millió forint­nál nagyobb takarékbetéttel ren­delkezik. A dolgozó parasztság megválto­zott szemlelőtét bizonyítja, bogy már Ők sem őrzik otthon a „láda­fiában” megtakarított pénzüket. Mezőkövesd, valamint a Tokai- hegyaljai községek, mint többek között Mád, Tárcái, Tokaj, Tolcs- va dolgozó parasztjai is egy millió forintnál nagyobb összeget tettek takarékbetétbe. Borsod megyében minden nyolcadik embernek van takarékbetétje teket is, segítettek az építkezések­nél, a víz- és a villanyvezetékek sze­relésénél. A gyárban bizakodó a hangulat, biztosra vehetjük, hogy az új ter­melési szezonban is helytállnak a Szerencsi Cukorgyár dolgozói. ...és a Csokoládégyárban Itt is jól halad a munka. Már megkezdték a szaloncukor gyártását, készítik a karácsonyfadíszeket te. A termelés mellett tovább folytatják az üzemrészek korszerűsítését A bonbon- és drazséosztály fölött is kicserélik a régi fagerendákat, kor­szerű vasbetontetőt építenek. Ezt a munkát a nugátosztály és a mártó­osztály fölött már elvégezték. Jól dolgoznak a TMK javítómű­hely szakmunkásai. A műhelyben három brigád határozta el, hogy elnyeri a szocialista címet Gőz László esztergályos, a" gyár "’egyik fiatal, szorgalmas és jólképzett dol­gozója most elhatározta: ő is meg­alakítja a brigádot és úgy dolgoznak majd, hogy elnyerjék a nagy kitün­tetést, a szocialista brigád cimet.' A két szomszédos gyárban nagy feladatok várnak a dolgozókra. Ka­rácsonyra több mint 100 vagon sza­loncukrot és karácsonyfafüggeléket kell készíteni, a Cukorgyárban pedig megkezdődik a termelés, hogy egyre több cukor kerüljön a dolgozók asz­talára. Úgy hisszük, ebben a nagy ée felelősségteljes munkában a világ­hírű két szerencsi gyár ebben az év­ben is becsülettel helytáll. (sz.) A Cukorgyárban Hegyalja legnagyobb gyárában, a Cukorgyárban most készülnek a 72- k kampányra. A karbantartás min­den üzemrészben a befejezéshez kö­zeledik, s mint dr. Szemere Endre elvtárs, a gyár igazgatója mondotta: alaposan felkészülnek, hogy tovább Sregbítsék a régi gyár hímévé*, mely a termelésben elért kimagasló eredményeiért nemrégen magas ki­tüntetésben részesült: elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját. Az új termelési szezonban a terv szerint 32 ezer vagon répát kell fel­dolgozni és mintegy 1600 műnké; dolgozik majd az üzemben. A főpró­bákat augusztus utolsó napjaibar, tartják, akkor dől majd el, milyen munkát végeztek a karbantartók szerelők, akik a nagyjavítás idejár úgyszólván teljesen szétszedték a be­rendezéseket, kijavították a hibákat A 72-ik termelési kampány, amel> szintén nagy erőpróbára teszi majc a gyár dolgozóit, szeptember 5-ér kezdődik. A gyárban ma már 40 brigád küze a szocialista címért, s a többi brigá­dokkal együtt jól felkészültek i munkára. Ez fontos is, mert a gyái még sok régi géppel, berendezéssé dolgozik, ezért igen n$gy felkészült­ségre és körültekintő, alapos mun­kára 'lesz szükség. A KISZ-brigádoh is igen szép eredményeket értek é. a nagyjavítás ideje alatt. Emellett patronálták a megyaszói Sallai és f szerencsi Lenin Termelöszövetkeze­WírrrHnrs r.sről perces órákról szólva hangsúlyozta, nogy a nevelők ne csökkentsék a gyermekekkel való foglalkozást. Utálta Berta István, a Központi Vasutas Szakszervezel tagja szólalt fel. Hozzászólásában a néhány év­vel ezelőtt éietrekelt „Tegyük szeb­bé gyermekintézményeinket"-moz- galomról beszélt. Elmondotta, hogy ez nemcsak pénz kérdése. Sokan így vélik ugyan, de nincs igazuk, mert megfeledkeznek a társadalmi össze­fogásból született nagyszerű ered­ményekről. Különösen sokat segít­het a szülői munkaközösség. Egyik szép példaként említette meg a bod- rogolaszi intézetet. Dr. Bocskai István, a Közieked es­és Postaügyi Minisztérium I/3-as szakosztályának helyettes vezetője szólott ezután. — A felszabadulás előtt — mon­dotta — a vasutas dolgozók fillérei­ből tartottuk fenn intézményeinket. Most a nevelőintézetek.fenntartására az állam évi 25 millió forintot for­dít. Nagyon sokat segít bennünket kormányunk. Én negyven éve vas­utas vagyok. Negyvenöt előtt egyszer kaptam jutalmat. Most már termé­szetesnek vesszük, hogy minden ne­gyedévben, vagy félévben kapunk pénzjutalmat. Bodrogolaszi nevelő- intézetének dolgozói például ebben az évben csaknem 5000 forint jutal­mat kaptak. A hozzászólások elhangzása után véget ért a háromnapos értekezlet. Bácskai elvtárs az értekezlet után kérdésünkre még a következőket mondta a vasutas nevelőintézetek­ről: — A felszabadulás előtt 360 gyer­mek tanult ilyen nevelőintézetekben. Most 1345 gyerekről mondhatjuk el ugyanezt. Napközi otthonainkban 1220-an. bölcsődéinkben 464-en van­nak. Nevelőintézeteink Kőszegen, Kaposváron, Répceszentgyörgyön. Szegeden, Békéscsabán vannak, Bodrogolaszin kívül. Bodrogot aszi különösen kedves nekünk. Néhány évvel ezelőtt, amikor ezt a nevelő- intézetet terveztük, sokan nem hit­ték el, hogy a düledező épületek helyén, a gondozatlan területen si­kerül valamit elérnünk. Most itt áll ez a gyönyörű épület, és 120 gyer­meknek ad otthont. — Kik tanulnak ezekben az Inté­zetekben? • — Elsősorban árvák, félárvák, üzemi balesetet szenvedettek gyer­mekei. vagy akik távol laknak az iskoláktól. Az itt tanuló diákok hoz­zátartozói nagyon kevés hozzájáru­lást fizetnek és szakavatott tanárok kezére vannak bízva. Természetesen a tanulmányi eredménytől is függ a hozzájárulás. Pályázati felhívás A Néphadsereg politikai csoport­főnöksége, a Belügyminisztérium, a Határőrség és a Munkásőrség orszá­gos parancsnoksága a Népművelési Intézettel közösen pályázati felhí­vást ad ki színdarabok és dalok írá­sára, illetve szerzésére. A pályáza­ton résztvevő Írók és zeneszerzők drámai művekben és dalokban áb­rázolják a fegyveres erők köteléké­ben szolgálatot teljesítő'- katonák, határőrök, rendőrök és munkásőrök férfias helytállását, népünk bizton­sága, hazánk védelme érdekében vállalt nemes hivatását. A pályázatra beküldhető: egyfel- vonásos színdarab, jelenet, kórusmü, menetdal vagy lírai dal. A jeligés pályaműveket 1961 január 31-ig kell beküldeni a HM. politikai csoport­főnökség kulturális osztályához, Bu­dapest, V., Balaton utca 5—7. A pá­lyázat eredményét 1961 március hó 31-én hirdetik ki. Mindén művészeti ágban az első három helyezettet dí­jazzák. Az egyfelvonásos színdarab­nál hatezer forint, jelenetnél három­ezer, kórusműnél ötezer, a dalmű­veknél háromezer forint az első díj. A Bodrogolaszi Vasutasnevelő In­tézet még nagyon fiatal: nincs egé­szen kétéves. Az Intézet épületében a napokban tartották háromnapos értekezletüket a vasutas-nevelők. Sok minden szóba került ezen az értekezleten. Beszéltek az elmúlt is­kolai év eredményeiről, tapasztala­tairól, gazdasági ügyekről, előadást tartottak a kettős nevelés problémái­ról. Az egyik értekezleten ott volt Végh Lajos is, a Közlekedés és Posta ügyi Minisztérium 1/3-as osztá­lyának vezetője. A harmadik napon a záróértekez­letet dr. Pethes Imre, a vasutas ne­velőintézetek előadója tartotta. Elő­ször is köszönetét mondott a ven­déglátó bodrogolasziaknak a fogad­tatásért, az ellátásért és az elmúlt három nap programjának sikeres megszervezéséért. Az értekezletről szólva elmondotta: nagyon hasznos volt ez a megbeszélés, és feltétlenül szolgálja majd a következő tanév eredményességét. Beszélt a bölcső­dék, a napközi otthonok munkabi­zottságának tevékenységéről, majd szólott az adminisztrátorok félnapos munkábaállitásáról. Elmondta, hogy egy-két intézetben már kísérletkép­pen bevezették és a későbbiek folya­mán ettől függően intézkednek az adminisztrátorok munkájáról. A 45 Értekezletet tartottak a vasutas nevelők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents