Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XVL ivfolyam 181. MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Küzdelem 12. Mai.) Vasárnapi aratás Humor a gyepen «. sídal.) Az E^SZ-c§apatok nem teljesítik Kongóban feladatukat A szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről A kongói helyzet javulását akadályozzák azok a mesterkedések, ame­lyeket a belga gyarmatosítók és a mögöttük álló NATO-ha tál mák foly­tatnak a fiatal köztársaságban. Az agresszorok nem teljesítik a világ népeinek követelését, nem ürítik ki Kongót, ellenkezőleg, bomlasztják a A nyilatkozat bevezetőül hangsú­„A szovjet kormány határozottan elítélte a Kongói Köztársaság ellen indított imperialista agressziót. Szin­tén elítélte ezt az agressziót a Biz­tonsági Tanács, amely követelte a belga csapatok kivonását Kongó te­rületéről. Az agressziónak azonban mindmáig nem vetettek véget, az in­tervenciós csapatokat nem vonták ki. Amennyiben a Kongó elleni ag­resszió folytatódik, figyelembevévc, hogy ennek veszélyes következmé­nyei lehetnek az egyetemes békére nézve, a szovjet- kormány nem riad vissza az erélyes intézkedésektől, hogy. visszavágjon az agresszorok- nak, amelyek, punt most már teljesen világossá vált, valójá­ban a NATO összes gyarmat­tartó hatalmainak buzdítására A nyilatkozat a továbbiakban rá­mutat: „Most, amikor mindenki szeme láttára kísérletek történnek arra, hogy Kongó népét megfosszák nem­rég szerzett függetlenségétől, hogy darabokra szakítsák a Kongói Köz­társaságot, szétzüllesszék gazdasági életét és éhínséggel törjék meg a törvényes jogait és függetlenségét védelmezd kongói nép akaraterejét, minden olyan államnak, amelynek szemében kedves a népek nemzeti szabadságának és függetlenségének eszménye: kötelessége gazdaságilag A Szovjetunió nyilatkozatának sajtóvisszhangja BERLIN. A berlini demokratikus lapok hétfői számukban vezető he­lyen foglalkoznak a szovjet kormány legutóbbi nyilatkozatával, amelyben közölte, hogy a Szovjetunió kész se­gítséget nyújtani a függetlenségéért harcoló kongói népnek. LONDON; Az angol sajtó nagy fi­gyelmet szentel a szovjet kormány- nyilatkozatnak. A Daily Worker a következő címmel ismerteti a nyilat­kozatot: „Kongó: Oroszország nem tér ki a cselekvés elől”. A Daily Te­legraph szintén idéz a nyilatkozat­ból. KAIRÓ. A kairói lapok vezető he­lyen számolnak be a szovjet kormány vasárnapi hivatalos állásfoglalásáról. A Francia Kommunista Párt Oroszország kijelentette — írja az A1 Gumhurija —, hogy erélyes rendsza­bályokhoz folyamodik, ha a Kongó elleni agresszió folytatódik- Az A1 Akhbar című lap hangsúlyózza: „a Szovjetunió figyelmeztette a nyugati országokat, habozás nélkül, hathatós eszközökhöz nyúl, hogy megakadá­lyozza a kongói agressziót”. A lapok kiemelik még a szovjet nyilatkozatnak azt a részét, amely­ben a szovjet kormány rámutat, haj­landó jelentős gazdasági segítséget nyújtani Kongó kormányának. DAMASZKUSZ. Az összes da­maszkuszi lapok nagybetűs címek alatt foglalkoznak a legutóbbi szov­jet nyilatkozattal. Az A1 Vahda cí­mében kiemeli: „A szovjet figyelmez­tetés: határozott intézkedések a kon­gói imperialista agresszió megszün­tetésére”. is segítséget nyújtani a Kongói Köz­társaságnak. A kongói kormány közölte a szov­jet kormánnyal, hogy többek között a Szovjetunióhoz fordul ilyen jelle­gű segélykérelemmel. A szovjet kormán^ tanulmányozta a helyzetet és az említett kérést, s ennek alapján kijelenti, hogy a Szov­jetunió kész kedvezően megvizsgálni olyan nagyobb arányú gazdasági se­gély kérdését, amely megteremtené a Kongói Köztársaság gazdasági éle­tének normális feltételeit, lehetővé tenné, hogy Kongó népe saját nem­zeti érdekeinek megfelelően, saját jóléte érdekében használja fel or­szágénak gazdag erőforrásait”. A szovjet kormánynyilatkozat ez­után megemlíti a Kongó részére ed­dig nyújtott szovjet élelmiszer-se­gélyt, a szovjet repülőgépek részvé­telét a Biztonsági Tanács határozata alapján Kongóba vezényelt csapatok, valamint egyéb rakományok átszál­lításában, s utal rá, hogy a közel­jövőben újabb szovjet gőzös indul Kongóba, amely száz szovjet teher­gépkocsit, megfelelő tartalékalkatré­szeket és szakemberek csoportjával egy javítóműhelyt juttat el a Kon­gói Köztársaságba. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold társa­ságainak szövetsége a közeljövőben szovjet orvosokat és egészségügy» személyzetet bocsát a Koneói Köz­társaság rendelkezésére, gyógyszere­ket éi megfelelő orvosi berendezése­ket Wld. „A Szovjetunió kén gazdasáH és műszaki se«é1vben részesíteni a Kongói Köztársaságot, köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmi kapcsolatokat kifejleszteni vele, még pedig a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes «rvenjogúsá« és a kölcsönös megbecsülés elve alap­ján. A Szovjetunió nem tűz ki sem­miféle politikát, katonai, vagy egvéb iellecű feltételeket, amelvek csorbí­tanák a független Kongói Köztársa­ság érdekeit, vagy szuverén Jogait” — fejeződik be a szovjet kormány nyilatkozata. Aratják és szárítják a víz alá került terményeket a Sajó és a Hernád völgyében Eredményesen védekeznek az áradó Tisza mentén Alkotmányi versenyhónap kezdődött a Lenin Kohászati Művekben A Lenin Kohászati Müvek dolgo­zói a múlt hónap közepén megtar­tott ankétjukról felhívással fordul­tak a gyár dolgozóihoz', hogy eddigi eredményeik javítására augusztus 1- től 30-ig alkotmányi versenyhónapot tartsanak. A felhívást a gyár dolgo­zói termelési tanácskozásokon tár­gyalták meg, s ahhoz valamennyi üzem lelkesen csatlakozott. A ver­senyhónap első napján, hétfőn a dol­gozók röpgyűléseket tartottak, s azokon az előadók méltatták az al­kotmány törvénybeiktatásának je­lentőségét és foglalkoztak a ver" senyszakasz feladataival. Elhatároz* ták, hogy augusztusban az eddigiek­nél is nagyobb erőfeszítéseket tesz­nek a tervek, felajánlások teljesítő* séért, illetve túlszárnyalásáért. Egyik legfőbb teendőnek pedig az úgyne­vezett tételes elmaradás csökkenté* sét, az árukiszállítás növelését te­kintik. Kitűzött céljaikat a baleset- védelmi szabályok gondos megtartá­sával, a müszinttervek teljesítésével akarják elérni. nyilatkozata A Francia Kommunista Párt Köz-« ponti Bizottságának Politikai Bízott-* sága szombaton kiadott nyilatkozaté-* ban leleplezi a dolgozók életkörül-* ményeit súlyosbító és a megélhetési* költségeket nagy mértékben növelő* francia kormányintézkedéseket. Á nyilatkozat hangsúlyozza, hogy j • párizsi városi közlekedési díjak 87,5 százalékkal emelkedtek, nagy mértékben megdrágult a külvárosi vasúti közlekedés díja, emelkedett a kenyér ára, a lakbér, valamint a! rádió és a televízió előfizetési díjat is. „Ugyanakkor — emeli ki a nyi-5 latkozat — a munkabér továbbra 1st ■ legalacsonyabb színvonalon ma-1 radt és a dolgozók vásárlóképességet még fokozottabb mértékben csők-J kent” ♦ A politikai bizottság rámutat, hogvt • nép tömegek nyomorának mostanit fokozását a frankok milliárdjalt* emésztő algériai háború, a fegyver-♦ kezés gigászi költségei, s különösen* az atomfegyvergyártás okozza, épp-* úgy, mint a nagytőkéseknek gyújtott! adókedvezmények, jóllehet a nagytó-1 kések profitja, szüntelenül gyarap-i én., I „Mindez — hangzik a nyilatkozat-* ban — elengedhetetlenné teszi, hogy minden eszközzel harcoljunk az algé-j rial háború megszüntetéséért, követ­kezetes békepolitika alkalmazásáért, a leszerelésért, a nemzetközi feszült-) aég enyhítéséért, valamint a francia-« országi demokrácia • visszaállításá-J ért.'’ SZATYORRAL A PIACON Még alig illan éjszakai harmat­párájával a hajnal, „nyikorgó ke­rékkel" érkeznek ide a beton-platz nedves kockáira azok a rég megéne­kelt „távoli szekerek”. Tíz- és száz- kilométeres messzeségből hordják össze friss portékájukat a város asz­talára. Fáradt, gémberedett tagokkal kászálódnak a kocsiderékből ifjak és öregek, emelve ládát, cipelve zsá­kot, vigyázva, hogy össze ne koc­canjon a kosárban a tojás, ne törőd­jön a paradicsom, a gyümölcs, a paprika. S amikor a sötétszínű felhők mö­gül kandi-kíváncsian, melengetőn csillan a nap. népesül, élénkül, szí­nesül a hajnali vásár, a mindennapi piac. Asszonyok, anyák meg férfiak is sokan, szatyorral, cekkerrel karju­kon járják körül az asztalokat... Alkudozás Termetes asszonyság. Lábainál ka­csa. Vagy négy pár. Ezeket nézi, szuggerálja, szinte kóstolgatja sze­meivel. Aztán nagy hirtelen, mintha attól félne, elviszi más, lecsap az egyik nagytestű jószág kötözött lá­baira. — Ez hogy? Apró termetű, fejkendős néni reb­benő pillákkal, az alkura készen vágja válaszát: i— Hatvanöt! — aztán csitítva fűzi hozzá azt még, hogy — lelkem. Mint akit darázs csípett csuklón, teszi helyére a levegő után hápogó kacsát az asszony, de azért mégis óvatosan, mert hiszen már kész az elhatározás: ez az övé lesz. De még háborog. — Hét van magának lelke? Hat­vanötért? Ezt a kilős kacsát? Hisz’ nincs is rajta harapni való hús se.... De már csendesedik, az előbbihez emel egy kisebbiket. — Adja párját kilencvenér’... — Kilencvenöt! — Annyiér’ nem kell! — mondja, de már bizonytalanul. A kacsa gazdája elfordul, nem tö­rődik többet vele, gondolja: azon az öt forinton nem veszekszik, de ol­csóbban nem adja. Ezért hát csak hallgat az alkudozó, a termeteseb­bik. És a végén mégiscsak előkerül a bugyelláris. Majdhogy forinton­ként számolja az árat: — Kilencvenhárom.., kilencven­négy . - „ kilencvenöt.;. Alkotmány Tsz — Legyesbénye — Hogy mit hoztunk? Csirkét. De úgy elkapkodták, hogy ... Pedig száz párunk volt..., negyvenért adtuk a kettőt és nem volt éppen kicsi egyik se..egykilóhúsz-egykflóharminc mindegyik ... Nemigen kellett kínál- gatni... félhéttől nyolcig mind gaz­dára akadt... Persze volt alkudozás ezeknél is ... pedig a „maszekoknál” húsz-huszonöttel többért kaühatták, dehát... a piac az piac ... Hát igen, el is fáradtunk egy kicsit, ezért aztán most jó a pihenés ... Tegnap egész délután és este tököt, meg uborkát mostunk, hogy sáros ne legyen. Vit­ték is rögvest. Azokra szerződésűnk van. ózdnak megy... Hát persze, hogy Jövünk máskor is. Holnap, meg holnapután. Van még vagy ezer csirkénk* Arra kell még vevőt talál­nunk Itt a piacon ... Persze, hogy tudom: nem lesz nehéz... S most, hogy özv. Csáki Dánielné, a legyesbényei Alkotmány Tsz tagja a teherautó tetején, a már üres lá­dákon ülve végre szusszanáshoz jut, nagyot harap a hófehér, nagy szelet kenyérbe, s szeli hozzá a pirosló, bő- zsírú kolbászkarikát... 20 mázsa paradicsom — 5 mázsa paprika A zöldségpiacon nagy a választék a vastaghúsú zöldpaprikákból, a bő­le vű, tűzpiros paradicsomból, a ka­ralábéból, a káposztából, a karfiol­ból, az uborkából. S a háziasszony itt fedezheti fel leginkább a nagy árkülönbségeket. Általános tapasz­talat ugyanis, hogy az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek és a MÉK Vállalat árui jóval olcsóbbak, mint a kiskereskedőké, vagy az ős­termelőké. A Nagymiskolcl Állami Gazdaság pavilonjában is négyen kínálják az árut A ládák már majdnem üre­sek. — Több mint 20 mázsa paradicso­mot adtunk el, meg 5 mázsányi zöld­paprikát, — világosít fel bennünket Szabó László, a pavilon vezetője. — Több mint 2 mázsa kelkáposztánk és 1100 csomó zöldségünk volt de már egy darab sincs belőle. Persze — sóhajt nagyot —, többet is elad­hatnánk. mert olyan a kereslet. De sajnos, földjeink egy része víz alatt van. Ezért kevesebb az árunk, mint ahogy szeretnénk Nehéz választani a sokféle, szebb- nél-szebb gyümölcs, a plrosló alma« a cukorédes körte, a bíborpiros mál­na, a sárgáraórett barack között is. Nagy a csoportosulás az egyik olda­lon. Mintha ingyen osztanának va­lamit ... Kíváncsiskodunk. A MÉK gyümölcsös pavilonjában 2,80-ért adják a gyönyörű sárgabarackot (Kiskereskedőnél ez 5 forint!) — 10 mázsát mértünk már H. De nemsokára kapjuk az újabb szállít­mányt, — így nyugtatja a körülötte tolongó asszonyokat az elárusító« Mezei Ti bőmé. — Egy vagon is jöhetne belőle — türelmetlenkedik az egyik üreskosa- rú asszonyka .;. Ponty vagy potyka — Nem kövér, folyami halat kér­— Kéremszépen. Most kaptunk a Tiszavidékl Halgazdaságtól 50 mázsa pontyot. — mondja Szepesi Jenő, a Halértékesítő Vállalat vásárcsarnoki pavilonjának vezetője. — Más nincs? — Dehogynincs, kérem. Potykánk. — És mi a különbség a ponty és * potyka között?... — Hát csak annyi, mint a Mária és a Marika között. Becézzük... — neveti el magát Szepesi Ernő. .. Kint a platzon zajosabb sa élet. Idebent, a vásárcsarnok épüle­tében hűvösebb van. de nagyobb a csend és a türelem is. S bár már a déli órákat számlálják az elárusí­tók, egy-egy elkésett háziasszony még most vásárolja nagysietve as ebédnek valót... ******* A legnagyobb erőt most a termé­nyek kihordására fordítják. A foga­tok, traktorok, tehergépkocsik hét­főn is egész nap hordták a learatott gabonát és a szénát. A széna beta­karítását a tiszaval ki térségben be­fejezték. Több mint ötszáz jármű, ezernél több emberrel hordta n tét- ményt, míg a gátakon közel 800 fő- nyi mentősereg dolgozott. A mentés­ből kivették részüket a honvédségi alakulatok, akik mindig a legveszé- lysztetebb helyen segítettek. A Sajó és a Hernád völgyében a tsz-ek és a dolgozó parasztok megkezdték az ár ötén vissza­maradt viz elvezetését Csaknem 30 községben ez most a legfontosabb munka. Azokon a he­lyeken, ahol az ár korábban vissza­húzódott, megkezdték a még lábon álló termés learatását, valamint ■ megázott kévék szétteregetését, szá­rítását. Ebben a munkában a put- nőid és a sajópüspöki tsz-eknek m honvédség is segít. Hétfőn a kárbecslő bizottságok megkezdték az árvízokozta károk felmérését. A csaknem egy hétig tartó áradás után az északmagyarországi folyó­kon, a Sajón, a Hernádon és a Bold- ván állandósult az apadás. A víz mindenütt visszahúzódik a folyók medrébe. Számos helyen, mint pél­dául Hét és Sajópüspöki községek­ben, belvizek támadtak. Ezek vissza- szivattyúzását a Miskolci Vízügyi Igazgatóság osztagai hétfőn meg­kezdték. A Tisza továbbra is árad. hét­főn Tisza polgárnál tetörik — így az elsőfokú készültséget nem kellett tovább fokozni. A Tisza-menti községekben a lakos­ság vasárnap és hétfőn is a gátak erősítésén, a termények elhordásán fáradozott. Tiszapalkonyán, a lakos­ság és a honvédségi alakulatok 60 centis nyúlgátakat emeltek. Ezek jól tartanak. Két nap és két éjjel Poroszló és Tiszabábolna lakossága is a hullámtérben lévő nyári gáta­kat erősítette. Tiszakeszibe a szom­szédos községekből négyszáz mun­kabíró férfi ment segíteni, hogy a nyári gátak megerősítésével meg­védje a község földjeit az árhul­lámtól.

Next

/
Thumbnails
Contents