Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-16 / 167. szám

Gyöngykő pALHÁZA. Eldugott kis község a * sátoraljaújhelyi járás csücské­be n. Nevezetessége évszázadokon át semmi nem volt. Lakói élték meg­szokott. egyhangú, igénytelen életü­ket. Vagy a földet művelték, vagy munkakeresésre indultak. Szegény volt a vidék. A népnek hófehér ke­nyér helyett csak barna morzsák ju­tottak. A hegyaljai bor csak hírből jutott ide — nem volt rávaló. Ha a pálházalak kezükbe vették a porladó, könnyű követ, kacagtak. Gyöngykő! Milyen szép keresztnevet adtak az ősök ennek, a még utca­kövezésre is alig használható kő­darabnak. Az anyák mesét költöttek a gyöngy­kőről. biztatták gyermekeiket, —kin­cset jelent ez. Persze maguk sem hitték, csak mesébe szőtték, hogy az annyit megcsúfolt, kinevetett gyöngy- kő egyszer tényleg nagy kincset je­lent majd a vidéknek. • Sok nézője akadt az építők ..fel­vonulásának". Találgatták, mi lesz? Perli törlő üzem — válaszolták a kí­váncsiskodóknak. Ugyan miért akarják ezt a málló követ a győngykövet megőrölni, hi­szen így sem ér semmit? Még jobban lebiggyedtek az alkok, amikor vá­laszt kaptak: házait építenek majd belőle. A bizalmatlanság, ami az építke­zést kísérte, larsan feloldódott. Ma már százával jelentkeznének mun­kára a környékről 1957-ben kezdték meg az építkezést Bcnke István, a fiatal üzemvezető érdekfeszítőnek tartotta a munkát Ilyen bánya még nem létezett sem ács országban, sem Közép-Európában. Hihetetlennek tűnt. hogy ebből a sok évtizedre elegendő kőből az építésze­tet forradalmasító elemek készülnek majd. Uj uzemoen KonnyuiK meg az egyik legnehezebb bányamunkát, a rakodást is ebben a negyedévben. Hidasi-féle rakodógépek jelenleg csak az ormosi Il-es aknán dolgoznak, azonban hamarosan a borsodi szén­medence legnagyobb külszíni bányá­jában, a kurityáni külfejtésen Is üzembe állítanak 4 rakodót. A tröszt­höz most újabb 5 rakodógép érke­zett. Ezekből kettői Ella-aknán és hármat a feketevölgyi bányában ki­alakított csoportos kamarafejtésen állítanak üzembe. Ugyancsak Hidasi­lile gépekkel oldják meg a rakodást az ormosi VI-os aknán is. Az új fejtő- és rakodógépek mun- kábaállitásával a műszaki színvonal fejlesztése révén a termelékenységet mintegy 8—12 százalékkal tudják növelni. A felszabaduló mintegy 200 bányászt más, csak kézzel művelhető munkahelyekre tudják állítani. TIZENEGY NAP A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN tét alig lehet látni — legtöbbjét le­bontották vagy lebontják s moder­nebbet építenek helyébe. S mivel a város történelmileg is fiatal, műem- ldkjellegű épületei is csak néhány van. (Legrégibb a XV. századból való Vörös-templom.) Bukarest csak 1859 után kezdett nagyvárossá fejlődni, miután az első román fejedelem. Ion Cuzavoda egyesítette a vajdaságokat. Érdekes, hogy az ősi Bukarest nem is ezen a helyen terült el. A legenda szerint egy Bacur nevezetű pásztor lenne a városalapító, aki valamikor nyájával együtt lejött a Fogarasi ha­vasokból s itt, a mai Bukarest helyén telepedett le. Az egyik templom (380 templom van a román fővárosban) a pásztor nevét viseli. Ez persze, mint mondottuk, csak legenda. A tör­ténelmi igazság a következő: A régi Bukarest valahol a Duna közelében feküdt. A vajdaságokba be-betörő el­lenség gyakran elpusztította. S mivel a fából és agyagból épült házak nem nyújtottak kellő biztonságot a lakos­ságnak. 1465-ben Radu Cel Frumos vajda vezetésével elhagyták a régi helyet és itt telepedtek le. Sajnos, a városra vonatkozó feljegyzések nem maradtak fenn a korábbi száza­dokból. Az első hiteles feljegyzés 1759-ből származik, Vlad Tepes mun- téniai uralkodótól. Bár nem régi város Bukarest, az nelmi események színhelye volt. Az utcák, utak nemcsak szépségükre hívják fel a figyelmet; nagyon sok­nak a neve egy-egy történelmi ese­ményt egy-egy történelmi alakot ■ idéz. Kísérőnkkel járva a várost tón etet is. miszerint: Anna Ipcéescu nagy harcosa volt az 1848-as forra­dalomnak. A reakció a szabadságharc leverése után letartóztatta és börtön­be vetette az ideig­lenes kormánytag­jait. Anna Ipotescu azonban fellází­totta a bukarestie­ket akik megroha­mozták a börtönt és kiszabadították a forradalom veze­tőit így menekült meg a haláltól a zetője k^nNIcolarv Balcescu, akit a bukarestiek még Kossuthjaként em­legetnek. Kiszaba­dulása után Olasz­országba menekült s Palermo városá­ban halt meg. — Ezt a történetet persze már az 6 nevét viselő úttal való ismerkedés közben jegyeztük fel... A 48-as for­radalomról egyéb­ként nagy szeretet­tel beszélnek a bu­karestiek. saváros több pontján méltó emléket állítottak tiszteletére. Ilyen többek között a Szabadság-park, amelynek helyén 1848-ban felolvasták az első alkot­mányt. (Tolyta tjukf sokszor azt sem tudtuk, hirtelenjében mit jegyezzünk fel: azt amit látunk vagy amit hallunk. Mert amíg pél­dául az Anna Ipotescu úton haladva a lenyűgöző forgalom bennünk kel­tett hatását írtuk füzetünkbe, közben fél füllel figyelnünk kellett kísérőnk szavára s gyorsan feljegyezni a tör­i gazod ik. annak megfelelően alakult és alakul. A mi fővárosunk fekvése előnyösebb. Bájossá teszi, ékesíti a Duna s a budai hegyek. Talán leg­megfelelőbb ez a meghatározás: klasszikus szépség. Bukarest viszont azért szép. mert modern. Nyolc-tiz- cmclctes épületei rendkívül Imponá­lóak a nagyon széles és forgalmas utak két oldalán. Az egész város rendszerezett, a városrészek között nincs különösebb kontraszt. És hi­hetetlen gyorsasággal építik, egy­szerre egész városnegyedeket adnak át lakóiknak. A legfiatalabb és leg­nagyobb városnegyed az úgynevezett Floresca. amely harminchat hektáron fekszik. (Az egész város 56 ezer 464 hektár területet foglal el. 1 millió 600 ezer lakosa van.) A Florescán* is Jel­lemző a tervszerűség, a perspektivi­kus városképzés. Mire felépültek ezen a részen a többnyire 8—4 emeletes házak, készen voltak a parkok, utak is, s az egészet közművesítették. el­látták üzletekkel, szórakozóhelyekkel Már írtunk róla. hogy a román vá­rosokéin, de főleg Bukarestben nem zsúfoltak a közlekedést lebonyolító járművek. Elsősorban azért, mert a munkahelyek mellett épült bérházak- ^bnn kizárólag a közelben dolgozó em­berek lakhatnak. Másrészt viszont azért, mert — noha nagyon sok a közúti jármű — a városrészeket, ke­rületeket ellátták ugyanolyan üzle­tekkel. szórakozóhelyekkel, mint a város-centrumot. Senkinek semmiért nem kell a belvárosba utaznia. Az építkezésről lévén szó. hadd je­gyezzük meg: Bukarestben szembe­tűnően sok az új épület, Régi épüle­ft legkelendőbb cikk: a műszaki áru, a bútor és a sütemény * A matyóföld kereskedelmi köz­pontja Mezőkövesd, ahol Észak ma- -gyarország egyetlen földművesszö- .vetkezeti áruházát a közelmúltban alakították át önklvélasztó áruházzá. T>sztályát naponta átlag 2500—3000 ftásárló keresi fel. A legtöbb vá­sárló az új tsz-községek, mint pél­dául Sály. Bükkábrány. Szentistván községekből kerülnek ki. - - Legnagyobb a kereslet a műszaki fcikkekben. Egy félév alatt annyi műszaki árut adtak el, mint tavaly egész évben. A mezőkövesdiek a kerékpárt, míg a szentistvániak a Bnotorkerckpárt vásárolják. A ket­\ ■ Földművesszövetkezeti kulturális találkozó :• A közelmúltban zajlóit le Kiskö­rén a földmüvesszövetkezeti kultu­rális seregszemle. Ezen a Borsod me- feyrt és a Heves megyei földművm- Bzövetkezrlrk legjobb művészeti csoportjai vettek részt. Július 17-én újabb találkozóra |gyűlnek össze a szövetkezel! kultúr- ' csoportok Sajókazán. ahol több mint *10 csoport mutatja be művészetét. tőből 6 hónap alatt több mint 400 darabot adtak el. A bükkaljai falvakban félév alatt 35 televíziós készüléket vásároltak. De igen nagy a keletje a porszívó­nak, karóráknak, konyhai tűzhe­lyeknek. Zománcozott kályhacsöből például 4 vagon fogyott el A másik legkeresettebb cikk: e bútor. Az egykori summások az idén 5 millió forint értékű új bútort vá­sároltak. Különösen a konyhabútoi iránt nagy az érdeklődés, de nagy népszerűségnek örvend a csőbútor, n lengyel lakószobabútor és az új vo­nalú fotel is. Matyóföldön és Búkk­al ján, az egykori falusi asztalosok által barkácsolt bútorok, ülőpadok, lócák már csaknem mindenütt a nyúrikonyhába szorultak, s elsősor­ban a fiatal házasok, mai igények­nek megfelelő bútorokkal rendezik be otthonukat A ..legkelendőbb" cikkek közé tartozik a ,.matyó fővárosban" a — cukrászsütemény. A íöldmüvesszö- vetkezet cukrászüzemében készült süteményekkel, fagylalttal öt cuk­rászdát latnak el. Egy nap átlagosan 20—25 tortát sütnek megrendelésre, ezenkívül csaknem 6000 darab kü­lönböző cukrászsütemény és 7000 adag fagylalt fogy eL vőben már be is mutatják a pálhánd Somhegy gyöngykövéből készült pe­helykönnyű lakóházat A kezdeti eredmény dk biztató ter­vek készítését atapotrták ^^meg^Az tétlenül sokat fejlődik. Nagy Ernő elvtár*, a perlitörtő üzem művezetője büszkélkedve mu­togatja a kislétszámú. de máris nagy­teljesítményű .gyárat". — A napokban fejeztük be az épí­tést, s megindult az üzemszerű mun­ka. Amennyi megrendelés van, mind kitudjuk elégíteni. Külföldről bt sokan érdeklődnek a pálházai pariit iránt Ha megépülnek a pattogtató üzemek, minden igényt kielégítünk. Korszerűek a gépek, könnyű a munka. E megállapítás sajnos ott- lártunkkor megcáfolódott. Az Áram­szolgáltató Vállalat nem tudni mi ókból, szüneteltette, ha csak rövid időrp is, az áramszolgáltatást. Ez többórás kiesést jelent, hiszen egy- cgy kényszerleállás után a malmok­ban maradt perlitet csakis a gépok szétszedésével lehet eltávolítani. Ez pedig hátráltatja a munkát és a terv- teljesítést. Még csak két műszakban folyik a termelés. De talán nem la olyan to­kára növelni kell a létszámot, s éj­szaka is folytatni kell a munkát Kell « zempléni hegy kincse, a nép nyelvén gyöngykőnek mondott őrölt perlit. S a zempléni hegy, mint bőkezű óriás, ontja a sudár oezlopú perlitet. Mun­kát kapnak az emberek, akik csodás anyagot adnak az épülő városokhoz, lakóházakhoz. * MESE a gyöngykőről valósággá ** vált Azzá teremtették az al­kotó munkáskezek, amelyek még A kibányászott perlitoszlopokat őr­lés után ezer fokon hevítik. A piciny kis gyöngykövek tizenötszörösre is megduzzadnak, mint a pattogatott kukorica a tűz fölött. Kipróbálták ne­ves építőművészek is s a csodálat hangján beszélnek a perlit tulajdon­ságairól. Rendkívül előnyös külön­böző szigeteléseknél. Könnyű faj­súlya lehetővé teszi a bonyolult szi­getelések elvégzését Is. S most. amint a Budapestről ér­kező hírek elárulják, újabb felhasz­nálási módszerrel kísérleteznek. Az őrölt és duzzasztott perlitből lakóház­elemeket készítenek. Moszkva egyik nagy építészeti kiállításán a közeljö­racbbé. még gazdagabbá akarjál, tenni a borsodi földet Pásztory Alajos Foto: Szabados György (Ijabb bányákban gépesítik a lejtést és a rakodást ' A Borsodi Szénbányászati Tröszt fizemei közül eddig egy bányában, a Ma jószen tpé téri Il-es aknán gépesítet­ték a jövesztést. A bányában jelenleg egy Löbbe-Jélc széngyalu és két Cor- ,nyak-kombájn dolgozik üzemszerűen. M gépesítésnél szerzett geológiai és tnüszafcí tapasztalatok alapján most fyabb üzemekben kezdik meg a gépi Növesztést. Egy Cornyak-kombájni Wllla-aknán állítanak üzembe, mig vgy Sahtyor-kombájn a rudolftelepi 5V-es aknára kerül. r c"~-aknán és a rudolftelepi IV-es I , a két gép új munkahelyén, végzik a műszaki előkészítést, ttik a magasfeszültségű vili a - zetéket, előkészítik az új mun- leket. Ella-aknán ugyanis a nedves talpkőzet miatt először a víz­telenítést kell elvégezni. Az előkészi- ítéssel hamarosan elkészülnek. Így a ,tröszt területén lévő valamennyi lej- tógép még ebben a negyedévben ter­melőmunkát végez. a MÁV jelenleg ötven-hatvan, őrle- ményfélcségekből pedig százötven— százhatvan vagont továbbít naponta. Az előzetes számítások szerint egy­két heten belül 400—420 vagonra szökik fel a napi gabonaszállítás. A MÁV ezeket az igényeket is ki tud­ja elégíteni, a utasítást adott az igazgatóságoknak, amely szerint a gabonaszállításokat előnyben kell részesíteni A MÁV felkészült a terményszállításra Ezekben a napokban és hetekben országszerte nagy erővel aratnak, csépelnek és utána megkezdődik a gabonafelvásárlás. Ez a MÁV-ra is nagy feladatokat ró, hiszen a felvá­sárolt terményt el kell szállítani a malmokba, Illetve a raktárakba. A vasút kellő időben felkészült erre a munkára, elegendő fedett kocsit ho­zatott rendbe. Takarmánygabonából XI. Ismerkedés Bukaresttel , Lassan elmaradoztak mögöttünk a negyeik — nyolcvan kilométeres se­bességgel rohantunk a sík vidéken. aPloiestibcn. a petróleumipar központ­iéban sem Időztünk csak annyit, hogy frnegebédcltünk. Minél közelebb ér­tünk utunk legtávolabbi céljához, annál jobban erőt vett rajtunk az Izgatottság. Bár hosszú út állt mö­göttünk, senki nem érzett fáradságot: { elvillanyozott bennünket a tudat, iogy rövidesen látni fogjuk Buka­restet r Délután 5 óra körül végre előttünk feküdt Románia fővárosa. A megér­kezés pillanatában sajnos nem sokat íáhattunk Bukarest panorámájából, hiába meresztettük szemünket az Ablaküvegen át — zuhogott az eső s felvette előlünk a kilátást De az első hatalmas épület amely a Pavel Kl- feeleff út végén szemünkbe tűnt. o llScinteia sajtópalota, amelyet képről ígen JÓI Ismerünk, elárulta, hogy ^megérkeztünk. A modemvonalú épü- jetóriás méltó hirdetője a román épí­tészet fejlettségének, j No de nem vágunk a dolgok* elé. Smegpróbáljuk részletezni mindazt, jamit kétnapos bukaresti tartóskodá- funk alatt láttunk, tapasztaltunk. Ott is, itthon is, sokan megkérdez­nék, melyik főváros szebb: Budapest evagy Bukarest. Természetesen min­denkinek a saját hazája fővárosa a slegszebb, — de tárgyilagosak va­gyunk a megítélésben s azt mondjuk: nÚBÚkct város a földrajzi fekvéséhez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents